Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

rear HEcrei kKívIod 1965. JANUÁR 22, PÉNTEK L égcsavar-,, koz me ti ka " Egy AN—2 gép startolt Ma­radimból, hogy orvosi segítsé­get vigyen a sarkkörön túlra. Az út felénél a pilóták közöl­ték a repülőterükkel, hogy va­lami baj lehet a motorral, mert a „hideg rázza’’ a gépet. Kényszerleszállást hajtottak végre valamelyik északi folyó jegén s akkor derült ki. hogy az egyik légcsavar egyik vé­ge letört. A szovjet pilóták 40 főkefe hidegben munkához lát­tak, mindegyik légcsavarból levágtak egyformán 25 centit, s miután helyreállították a szimmetriát, folytatták útju­kat a sarki éjszakában. A se­gítség időben megérkezett... HÁROM QUEEN ELISABETH A „WISKY-TAVON" Ügy látszik, az angol ex­portőrök nagy reménysége az amerikaiak iszákosságában rejlik. Az Egyesült Államok 25 millió gallon whiskyt im­portált Angliából az elmúlt évben. Szakértők számítása szerint ez az italmennyiség megtölthetne egy száz yard hosszú és negyven láb mély tavat, amelyben három Queen Elisabeth-mévetű, tehát 85 ezer tonnás óriásgőzös elférne. Százezren csalódtak Az Egri csillagok dramatizált „változatáról“ sával. 1552-ben Oláh Mik­lós az egri püspök. Ez »szarvashiba, melyet aztán a »hibák egész sorozata követ. De beszélnünk kell Eger- szegi Máriáról, aki fittyet- hány minden konvenciónak, Dobó tilalma ellenére — a szerelem jogán —, a várban marad. A néhány tucat ke- nyérsütó és gyolcstépő asz- szony mellett aligha bírja el az a beállítás a hiteles­ségnek még a látszatát is. Egerszegi Máriát még akkor nem tudom elfogadni, ha iga­zolva látom, hogy Dobó fe­lül tud emelkedni az emberi érzelmeken, ha tudom, hogy Mária a bolond gyámolításá- ra marad a várban. Talán kezdjük ott. hogy Egerszegi Mária ugyanúgy nem létezett abban a korban, mint Szelepcsényi püspök. Dobó István 1550. október 17-én ötven éves korában vet­te feleségül Sulyok Balázs főkamarás leányát, Sárát. Az eskető pap Oláh Miklós egri püspök volt. Ez mindössze két esztendővel az ostrom előtt történt. Itt született első gyermekük Ferenc. Hihető-e, hogy a „Bácska gyöngyét”, Sulyok Sárát feleségül vett Dobó István felesége mellett az egri várban még szeretőt is tart...? Dobó, amikor 1955 augusz­tusában tudomást nyert ar­ról, hogy a budai basa meg­indult és az előcsapatok Rusz- tem vezérlésével Eger felé tartanak, feleségét Ferenc ne­vű kisfiával elküldte Dobp- Ruszkára, de kiparancsolta az összes nemes asszonyokat is a várból. Az Egri csillagok 358. ol­dalán Gárdonyi azt írja: Dobó az ostrom előtt még a feleségét is elküldte a testvé­reihez mondván: „az asszonyi nem gyöngíti az embert!" Az Egri csillagoknak, mint epikai műfajnak, több mint hat évtizedes tradíciója van. A hazai kiadásoknak talán már számát sem tudjuk. Le­fordították a világ vala­mennyi kultúr nyel vére, úgy, hogy meghagyták azt eredeti szépségében, ahogy azt alko­tója megálmodta. Nekünk, egrieknek van ahhoz némi közünk, hogy megvédjük Gárdonyi alkotását az ilyen érdes ferdítések ellen és az átírónak bejelentsük nemtet­szésünket, ellenvéleményün­ket Hogy szót emelünk Gárdo­nyi epikai művének tradí­ciója mellett, azért tesszük, mert tartozunk ezzel Gárdo­nyinak még akkor is, ha a leg- újabbkori dramaturgia fel­fogásban nem követ el iro­dalmi „törvénysértést’’ az a drámaíró, aki az eredeti epi­kai művet megváltoztatja, vagy nyakát tekeri. Gárdonyi szellemét legin­kább úgy tiszteljük, ha leg­nagyobb művét, az Egri csillagokat megvédelmezzük a ficamítások és ferdítésekkel szemben. Okos Miklós EZ IS EGY ÉRV! Két esztendeje szokott le a dohányzásról az oklahomai William Sanphard Mcmurray, aki szerdán ünnepelte száza­dik születésnapját. Most mondta el, hogy 98 éves korá­ban nem azért hagyta abba a cigarettázást, mert félt a tüdő­ráktól. hanem kissé sokallta, hogy harminc centet is elkér­nek egy doboz cigarettáért. — 20 millió dolláros költ­séggel luxusszállodákat épí­tenek Kairóban és Luxor­ban. A 700 szobás kairói szálloda a Nílus partján épül. Ez lesz Afrika legna­gyobb szállodája. zordan közvetítette a tv Gárdonyi: Egri csillagok című regényének színpadi vál­tozatát. Tulajdonképpen az új egri színház az Egri csillagok című regény Kárpáthy Gyula író által dramatizált változa­tával nyitott. Kárpáthy prob­lémája — mint mondja — az volt; ..Hogyan lehetne egy áradó, nagy epikai mű meg­annyi szinét, figuráját, for­dulatát úgy a színpadra sűrí­teni, hogy abban mindenki a maga által alkotott képet kap­ja. vissza?!’’ És mivel az in­dulás. illetve ez a feltevés té­ves, így az egész darab, a mű egész koncepciója félrcsiklott, a mű tévedések és helytelen megoldások halmaza, bosszan­tóan hosszú monológok és dialógusok sorozata. Mi. egriek, akik szeretjük Gárdonyit és az Egri csillago­kat és mindazok, akiknek az Egri csillagok a hazaszere*i't regénye volt és maradt, sem­mi mást nem vártunk és nem akartunk többet — de keve­sebbet sem —, mint azt, amit Gárdonyi Géza elképzelt, amit Gárdonyi alkotott. Mert Gár­donyi, az Egri csillagokban Dobó István rendíthetetlen el­tökéltsége és bátorságának el­ismerése mellett nem Dobót, a felvidéki földesurat teszi az események központjává, hanem az egyszerű és nincs­telen pécsi kovács fiát, Bor­nemisza Gergelyt. Kárpáthy- nál Bornemisza szerepe, je­lentősége szinte elsikkad, a minduntalan az életével ját­szó Gergelyből csetlő-botló, jelentéktelen epizódfigura válik. Igcn tiszteletre méltó ál­láspont az új keresés, a for­mabontás és jelen esetben Kárpáthy radikalizmusa, sót, az Egri csillagok dramatizáld- j sában képviselt forradalmi- I sága. De fel kell tennünk a ! kérdést: indokolt-e az Egri ; csillagok tradícióját, minden 1 Érdekeltség a létszámmegtakarításban A vállalatok vezetői és dol­gozói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Minisz­tertanács határozata, amely szerint a tartós létszámmeg­takarítással elért béralap- megtakaritás egy részét a dol­gozók keresetének növelésére fordíthatják. Ez a rendelkezés, a végre­hajtható rugalmasabb bérgaz­dálkodás közvetlenül érde­keltté teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektí­vákat, sőt az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelé­kenyebben dolgozzanak, mert az így megtakarított bérből prémium, jutalom formájában vagy egyéb módon közvetle­nül részesülhetnek. Az anya­gi érdekeltség érvényesítésé­vel olyan eszközt ad ez a bér­gazdálkodási módszer a veze­tők kezébe, amellyel az eddi­ginél kedvezőbb körülménye­ket teremthetnek a jó és a rossz munka megkülönbözte­tésére, kifejezésre juttathat­ják a jó munka fokozott elis­merését. A vezetők munkája köny- nyebbé válik azáltal, hogy na­gyobb jogkört kapnak s ez nagyobb körültekintést, hely­zetismeretet és felelősségérze­tet követel tőlük. Az ösztön­zés csak ott vezet eredmény­hez, ahol más létszámgazdál­kodási, műszaki intézkedések­kel, munkaszervezéssel össz­hangban, azokat kiegészítve alkalmazzák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés csak tényleges, ter­ven felüli erőfeszítésekért jár, tehát csak a tervezettnél kevesebb létszámmal elért bérmegtakarítást lehet a dol­gozók jutalmazására, premi­zálására fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe kell venni egy-egy üzem, üzem­rész szervezettségi színvona­lát, tartalékait, s úgy kell a feladatokat és a létszámot megszabni, hogy az ne juttas­sa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket. Ahol gyenge lábon áll a munkafegyelem, ahol a munkaidő-kihasználás ala­csony fokú, ott előbb a telje­sítménykövetelmények növe­lésével kell a tervfeladatok­történeti igazságot és valót nélkülöző beállításban színre vinni csak azért, mert erővel és mindenáron „újat kell" és „újat akarunk csinálni?!’’. Mert a plakátok azt hirdették: Gárdonyi Géza—Kárpáthy Gyula: Egri csillagok. De Kár­páthy Gyula nem a Gárdonyi Egri csillagokját akarta bemu­tatni, mert Gárdonyi intenciói mások, illetve Gárdonyi a tör­téneti igazság mellett élő és igaz szereplőivel mondatja el mindazt az igazat, ami a nép­nek, a védőknek fájó. Kár­páthy mindezt mint „újat” a marxista történetszemlélet igazolásával kívánja mondani. Az Egri csillagok című könyv 344. oldalán ezt írja Gárdonyi: -Gergely a siroki vár felől Egerbe menet a kassaiak elvonulását látva mondja: „Hej, az a Ferdinánd király mindig csak szájjal adja a segítséget. így veszett el Lippa, Temesvár az idén. Szolnok is, ki tudja, meg- áll-e?1'»­Közhely, hogy a színpadi szerzők első felvonása rend- szerjjit kitűnő, a második gyengébb, a harmadik, illetve az utolsó rendszerint rossz. Sajnos, Kárpáthy Egri csil­lagokba már az első felvonás­ban sem érte el a „gyengéd­nél jobb meghatározású Mert igaz ugyan, hogy a vezérek is csak emberi tulajdonsá­gokkal felruházott élőlények, akik — mondjuk — rend­kívüli teljesítményekre képe­sek. így van ez Gárdonyi­nál is, ahol Dobó cselekvése emberi, valós és mégis az olvasó bizonyos emberfölöt­tivel, mitosszai övezi. Az ol­vasó, illetve a néző képze­letében a vezért, a hőst nem fogja golyó, az nem halhat meg és nem gyötörheti sár­galáz és különösen nem az ostrom kezdetének pillanatá­ban. Alig hihető, hogy az Egri csillagoknak ez volna a legkifejezőbb expozíciója?! Megdöbbentőnek tartom — és ebben egyetértenek velem azok közül igen sokan, akik I a darabot végignézték —, í hogy Kárpáthy, aki Gárdonyi j Géza Egri csillagok című j történeti regényét „nagyon \ szereti”, nem vett annyi fá- ) radságot sem magának, hogy megismerkedjék a korral, amelyben darabja játszódik. Igaz, megtette ezt Gárdonyi, aki nem irt addig egyetlen sort sem a Jedikuláról, amíg meg. nem nézte a héttornyú börtönt, ahol Török Bálint raboskodott. A legsúlyosabb kifogásom azonban a darab történeti hűségén esett csorba miatt van. Mert Szelepcsényi György püspök ebben a korban egy­szerűen nem élt. Szelepcsényi György esztergomi érsek 1595- ben született és 1668-ban halt meg. Tehát majd csak egy évszázaddal későbben lett volna olyan korban, amikor Ceczey Éva elmondhatja ne­ki, hogy az ország főurai a Felvidéken tlvomyáznak és nem törődnek az ország sor­Új magyar filmek Három új magyar film kerül közönség elé. rövidesen a mozilátogató A kőszívű ember fiai című kétrészes film főszerepeit, Po- lónyi Gyöngyi és Mécs Károly alakít ja Sánta Ferenc azonos című regényéből készült a Húsz óra című magyar filmdráma Mulatságos vígjátéknak Ígérkezik a Kár a benzinért. Két főszereplője Major Tamás és Sinkovits Imre A gyémántkocsi és a drágakőkazetta az ékszerrablők kezén Két nap alatt két nagy ék­szerrablás történt Olaszor­szágban. Kedd este az észak­olaszországi Albában valaki ellopta egy ékszerész kocsi­ját, amelyben nyolcvanezer hoz szükséges reális létszá­mot elérni, s csak azután ke­rülhet sor a további létszám- megtalMritásért járó anyagi juttatásra. Ahol viszont már eleve nagyobb a rend és a szervezettség, ahol viszonylag már kezdetben is nagyobb erőfeszítésbe kerül a termelé­kenység további emelése, ott természetesen ezt a létszám­terv és a megtakarított bér jutalmazási hányadának meg­állapításakor méltányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szabják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban kapcsolja össze az ösztönzést a követelmények növelésével, az anyagi elis­merést az ellenőrzéssel és számonkéréssel. A rendelet végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatai, a le­folytatott előzetes kísérletek azt tanúsítják, hogy más, egyéb intézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a tér- ; melékenység növelését. A; bérgazdálkodás új módsze-j re olyan tartalékok feltárá-; sához vezethet, amelyeket j más módszerekkel eddig mégi nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintő-! en végzik ezt a munkát, ott i káros tendenciák is felléphet-j nek, és visszájára fordíthat- ; ják az alapjában helyes elve-; két, törekvéseket, amelyek a rendeletet életre hívták. Vi-i győzni kell például arra, hogy j a létszámtakarékosság erői- i tetése ne vezessen túlzott in - i tenzításnöveléshez, vagy eset-l leg a munkabiztonság csők- ] kenéséhez, a minőségi, tech­nológiai előírások mellőzésé-; hez, vagy a helyes bérará-j nyok eltorzulásához stb. Mindezek fennállhatnak, hai rosszul, felelőtlenül hajtják; végre a Minisztertanács ha-; tározatát. De ha körültekintő-; en és felelősséggel élnek aj lehetőségekkel, nincs ok ag- i godalomra. Vegyük számba! az összes mérlegelhető köve-i telményeket, s a biztos ered-í mény tudatában állítsuk ezt; a módszert is az 1965. évi; feladatok szolgálatába. I . Apám, az akkori daliás időknek meg­felelően, már negy­venöt éves korában elérte, hogy kétol­dali csúcshurutján kívül két sovány li­bát és négy pende- lyes legénykét ma­gáénak mondhatott. Az egyéni tulajdon eme kézzelfogható felhalmozódása igen nagy mértékben megnehezítette a szülői közösség ál­tal összekotort föl­di javak igazságos elosztását. Minden ruhadarabot vagy cipőt, ami a házhoz került, a legrózsá- sabb viszonyok kö­zött is legalább hat­hónapos kötelező böjttel szoktunk megünnepelni. Ün­nepeink tehát, ha nem is voltak gya­koriak, de hosszúsá­gukból manapság legalább három dél­vietnami kormány uralkodási ideje bő­ségesen kitellene. Megdöglött a cipőm... Ilyen hosszú lejára­tú ünnep volt kiala­kulóban akkor is, amikor életem első pár cipőjének szük­ségességét apám a következőképpen in­dokolta meg: — A kisebbik gye­reknek pedig cipő kell, ha a fene fe­nét eszik is!... Közel harminc év távlatából arra már nem emlékszem, hogy a fene abban az időben tényleg fenét evett volna, de arra pontosan em­lékszem, hogy mi a cipő érdekében hosz- szú hónapokon ke­resztül babot ettünk. De a cipőt ez az ál­dozat egy lépéssel sem hozta közelebb a lábamhoz. Való­színűleg jó orra volt és idejében meg­érezte, hogy babra megy a játék. Apám, hogy a szülői tekin­télyen csorba ne es­sék, eredeti javas­latát változtatással újra a család plénu­ma elé terjesztette: — A kisebbik gye­reknek pedig cipő kell, ha a fene libát eszik is!... Bár a fene ebben a javaslatban is sze­repelt, a cipökérdés már teljes súlyával a valóságra, a meg­lévő libára neheze­dett. A dolog így már egyszerűnek látszott. Megvoltam én, akinek cipő kel­lett és megvolt a li­ba, aminek cipővé kellett volna válnia. De ahhoz, hogy a so­vány liba a cipőd rá- nyi súlyhatárt elér­je, három dolog kel­lett: kukorica, ku­korica. kukorica. Űjabb akadály. Ha ezt is sikerül lekop­lalnunk, menthetet­lenül meglesz a cipő. — Csak semmi csüggedés — mondot­ta apám —, ez is meglesz. Meglett a kukori­ca és ment minden, mint a karika csa­pás. A liba szem- melláthatóan gyara­podott egészen ad­dig, amig a takaré­kossági szempontok­ra való tekintettel mi is rá nem tér­tünk a kukoricafé­leségek fogyasztásá­ra. Ez nagy hiba volt. Mert libánk ahelyett, hogy magára szedte volna a cipörevalót, állandóan fogyott. Es egy reggel, ami­kor a cipőmmel szemben vállalt hi­vatását teljesítenie kellett volna, apám megsimogatta a fe­jemet és szomorúan így szólt: — Fiam, ezen már : én sem segíthetek, i a cipőd megdög-: lőtt... Bernáth Ede ; dollár értékű gyémánt volt. Még jóformán meg sem indították a széles körű nyo­mozást, amikor egy másik tolvaj ráduplázott Szerdán egy Dávid Mirr nevű üzlet- ember megjelent egy ná- j polyi bankház kapujában, 2 hogy biztonságba helyezze a ^ 160 000 dollár értékű drága- % köveket tartalmazó kazettá- ^ ját. A sarkon motoros for- í dúlt be utasával. Míg egyi- í kük járatta a motort, a má- f sik leugrott, kiragadta Mirr í kezéből a kincset, visszaug- £ rótt a motorkerékpárra, majd fj hajmeresztő sebességgel el- % száguldottak a helyszínről. A í kincs különben a Diamii í belga cég tulajdona volt I --------­í JÓI MEGY A KIRÁLYNAK i J A belga szenátus lépést \ tart a korral és az emelke- \ dö megélhetési költségekre í való tekintettel, szerdán fize- í tésemelést szavazott meg a ; királyi pár részére. Mint- í hogy minden vonalon érez- \ hető a drágulás, Baudouin \ király és Fabiola királyné ! idén nem negyvenkétmillió, \ hanem ötvenmillió belga \ frankot vehet fel a pénztár- j ban. Közismertebb valutában | kifejezve: a tavalyi 840 000 ; dollár helyett kereken egy- ; milliót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents