Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

1965. JANUÁR 22, PÉNTEK PtAi MEGYEI VAN DE HOL AZ ENGEDÉLY? JAVASLAT, ÍGÉRET, Vevő lenne, gép nincs — A vállalat gyártaná Mi lesz a porcsíkozógép sorsa? delmi szolgálata műszaki szak- véleményt adott. Kikeresi a hivatalos értesí­tést, amelyben a többi között ezeket olvashatjuk: „A készü­lék műszaki szempontból meg­felelő. Mivel szerkezeti elemei a gyakorlatban beváltak, mű­szaki szempontból a gyártás megindításának akadálya nincs." A növényvédelmi szol- j gálát ugyanebben az írásban I javasolta a gyártási engedély megadását. I A másik hivatalos papírlap ! a növényvédelmi szolgálat ag- ; ronómiai véleményét tartal- l mázzá és több mint egy hónap- ■ pal később, 1964. decembet J 17-én kelt. \ A növényvédelmi szolgálat I ebben az iratában azt közli, : hogy a szemle során megálla­pították: a gép kifogástalanul működik és a benyújtott javas­latot mellékleteivel együtt az engedélyezés ügyében a Gép­állomási és Gépipari Főigazga­tósághoz áttette. — Hivatalosan ennyi történt — mondja Páti Nagy Elemér —, azóta semmi, pedig közben egy újabb hónap eltelt és több­ször személyesen is érdeklőd­tem a minisztériumban, de ott ígéreteken kívül mást nem kantam. Feltesszük a kézenfekvő kér­dést: — Ha most végre megérkez­ne az engedély, a készülék gyártására felkészült vállalat a tavaszig ki tudná elégíteni az igényeket? — Megközelítőleg sem, hi­szen az országban közel há­romezerötszáz termelőszövet­kezet és állami gazdaság mű­ködik, ezek nagy többsége föl- ! tétlenül igényelne ilyen gépet, j ennyit pedig a tavaszig már j semmiképpen sem gyárthat a vállalat. Valamennyit mégis gyárthatna, ha megkapná a gyártási engedélyt, engedély nélkül ; viszont nem kezdheti meg a munkát. Ezek után őszinte sajnála­tunkra nem közölhetünk mi sem mást azi érdeklődőkkel, mint azt, hogy a gépet kipró­bálták, jónak, hasznosnak ta- j látták, a hivatalos szakértők javaslatot tettek gyártásának engedélyezésére, az ipari vál­lalat fel is készült a gyártásá- ! ra, de az engedély — megma- | gyarázhatatlan okok miatt — j késik. A kártevők zavartalanul I megkezdhetik tavasszal gya­logtúrájukat ... Magyar László 190 EVE mai nap 1965. január 22., péntek, Artur napja. A nap kél: 7.22, nyugszik: 16.30 órakor. A hold nyugszik: 10.19, kél: 22.42 órakor. Várható időjárás: túlnyo­móan felhős, párás idő. Sok­felé reggeli és kora délelőtti ködök. Helyenként havazás. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. 20 éve 1945. január 22-én jelent meg a „Szabadságharcos” című lap első száma. Koncentrált „vegyi háború" indul a cseresznye és a szilva kártevői ellen 1965-ben már csoportosan is kölcsönöznek növényvédő gépeket a földművesszövetkezetek A legfrissebb adatok sze­rint a házikertekben és szór­ványban 53,6 millió gyü­mölcsfa, tehát az ország gyü­mölcsfaállományának 61 szá­zaléka található. Ezek adják a központi készletbe — a vá­rosok és ipartelepek ellátá­sára, konzervipari és rész­ben export célokra — felvá­sárolt gyümölcs 51 százalé­kát. A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége éppen ezért 1965-ben további erőfeszíté­seket tesz a házikert és szór­ványgyümölcsösök minőségi javítására. Figyelembe véve a földművesszövetkezetek fel- készültségét, s a rendelke­zésre álló eszközöket, a nö­vényvédelmi szempontból ki­emelt megyék és városok szá­mát nem gyarapítják a múlt évihez képest. A kilenc me­gyét, három megyei jogú vá­rost és Budapestet magá­ban foglaló kiemelt területen viszont úgy koncentrálják az erőket, hogy az általános védekezés mellett a speciális kárte­vők elleni védekezése­ket is szakszerűen és idő­ben végezzék el, a felvásárlás szempontjából különösen jelentős községek­ben mindenre kiterjedő vé­dekezést szervezzenek. A ki­emelt területen, amely a házi­kert és szórványgyümölcsö­sökből felvásárolt gyümölcs kereken kétharmadát adja, együttesen 67 községet je­löltek ki ilyen átfogó véde­kezésre. A Bács, Szabolcs, Csongrád, Pest, Szolnok, Veszprém, és Zala megye területén elhelyezkedő 67 községre elsősorban a külföl­dön nagyon keresett cse­resznye és a szilva termelése miatt esett a választás. A cseresznyelégy, a poloskasza- gú szilvadarázs és az alma­moly ellen indul ezen a terü­leten már ebben az évben koncentrált „vegyi háború”. Az ilyen átfogó védekezésre az 1964. év szolgált tapasz­talatokkal. A felvásárolt cseresznyé­nek országos átlagban csak 22 százaléka volt export- minőségű. Az olyan területeken — ahol már az elmúlt évben megszer­vezték az átfogó védekezést, ez az arány 60 százalék fölé ugrott. A szilvafák védel­mének hasonló megszervezése több helyen 90 százalékosnál is jobb, Kisvárdán pedig ke­reken 100 százalékos export­minőség arányi eredménye, zett. Ugyancsak az elmúlt év ta­pasztalatai alapján a földmű­vesszövetkezetek az idén is folytatják a kert-, illetve nö­vényvédelmi társulások meg­szervezését KONFERENCIÁK, ANKÉTOK Műszaki szakemberek ismerkedése a legújabb eredményekkel Csaknem nyolcvanezer a taglétszáma a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének. Ennyi szak­ember dolgozik rendszeresen abban a 25 tudományos egye­sületben és 17 vidéki szer­vezetben, amely együttvéve az MTESZ-t alkotja. Az a több mint 6000 előadás, ankét, kon­ferencia, bemutató stb., ame­lyet a tagegyesületek, illetve a vidéki intéző bizottságok szer­veztek tavaly, kereken 300 000 szakember számára tette le­hetővé a különböző szaktudo­mányokban itthon és másutt elért legújabb kutatási ered­mények megismerését. Ezt a munkát az országhatárokon túl is nagyra értékelik: 1964- ben több mint 1800 külföldi tudós és szakember érkezett hazánkba kifejezetten ilyen célból. Az MTESZ munkája 1965­ben tovább fejlődik. Ebben az évben csaknem 180 nagyará­nyú ankétot, konferenciát, kongresszust, stb. hívnak ösz- sze. Budapesten tartják sok egyéb között a munka lélekta­ni konferenciát, a tudományos munkások világszövetségének szimpóziumát, a kőolaj- és földgáz feldolgozásával fog­lalkozó megbeszélést, vidé­ken pedig a közgazdász-ván­dorgyűlést, a távfűtési, a vá­kuumtechnikai, a zománcipari konferenciát, a biológus-napo­kat, a szervezéstudományi ankétot, stb. Az idei tanácskozások napi­rendjébe az eddigieknél is nagyobb arányban tűznek olyan kérdéseket, amelyek megoldására illetékes vezető szervek az MTESZ-egyesüle- tekbe tömörült szakemberek­től várnak javaslatokat. Újab­ban nemcsak a minisztériu­mok és az országos műszaki fejlesztési bizottság veszi igénybe az MTESZ segítségét, hanem már a vidéki szerveze­tek is segítőtársként használ­ják fel a helyi vezetők. (MTI) A rádió és a televízió mai műsora Kossuth rádió: 8.15: Édes anyanyelvűnk. — 8.20: Operarészletek. — 9 00: Könnyűzenei híradó. — 10.10: Cic- kom, cickom . . . óvodások mű­sora. — 10.30: Részletek Offen­bach operettjéből. — 10.59: Lot­tóeredmények. — 11.00: Iskola­rádió. — 11.30: Debussy müvek. — 12.00: Déli harangszó. — 12.15: Verbunkosok, népdalok. — 13.00: Ami a jövő hét műsoraiból ki­marad. — 14.15: Három szimfó­nia. — 16.10: A művelődéstörténet nagy korszakai (ism.) — 17.00': ötórai tea. — 17.10: Alkotóműhely­ben. Ambrus Tibor riportja. — 18.10: Villanófényben: Mit vég­zett ma? — 18.15: Üj zenei Üjság. — 19.00: Triumph Varieté 1964. —• 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Esti Krónika. — 20.23: A Rádiószínház bemutatója. — 21.28: A kamarazene remekeiből. — 22.25: Wagner zenedrámáiból. — 23.25: Magyar nóták, csárdá­sok. Petőfi rádió: 14.00: Bundschuh István cite- rázik. — 14.25: Tánczene. — 15.05: Mindenki kedvére! — 15.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 16.00: A mindenki ked­vére c. műsor folytatása. ■— 16.54: Bélyeggyűjtők ötperce. — 17.04: A hókirálynő, mesejáték. — 17.44: Hangverseny a stúdió­ban. — 18.19: A Teleki-kormány külpolitikája. — 18.29: Könnyű­zene. — 19.00: Mi történt a nagy­világban? — 19.17: B’Iandriai Fesz­tivál, 1964. A Belga Nemzeti Ze­nekar hangversenye. — 20.50: Filmdalok. — 21.05: Találkozás a zenével. — 21.40: Láttuk, hallot­tuk. . . — 22.00: Ami a jövő hét zenei műsorából kimarad. URH 18.40: Belga és román népdalok. — 19.00: Magyar kamaramuzsi­ka. — 20.00: Tánczene. — 20.54: Verdi: Requiem (a Milánói Scala ének és znkra. vez.). Televízió 8.05: Iskola-tv. Kémia a közép­iskolák I. oszt. számára. Az I. félévi anyag ismétlése (ism.). — 9.40: Légy szép és tartsd a szád! Magyarul beszélő francia film. (ism.) (14 éven felülieknek). — 11.15: Telesport (ism.). — 11.30: A jövő hét műsora. — 18.30: Téli fa­lusi esték. Korszerű termelés, nö­vekvő szakmai igények. — Kémia a konyhában. A Monori Községi Nőtanács előadássorozata alkalmából, ma este a Monori Községi Tanács épületében Szabó Jusztina tanárnő tart elő­adást „Kémia a konyhában” címmel. — Az FA 56—16-os rend­számú tehergépkocsi, melyet Nyári József váci lakos ve­zetett, kedd reggel Vácott elütötte Takács László 8 esz­tendős kisfiút. A gyermeket életveszélyes állapotban szállították a mentők a Ma­darász utcai kórházba. Nyári József figyelmetlenül veze­tett, s a megengedettnél gyorsabban hajtott. — Megcsúszott az orvosi rendelő udvarán Szigetcáé- pen szerdán Hauck Jakab né, az orvosi rendelő takarítónő­je s lábát törte. Az orvos azonnal elsősegélyben része­sítette, a mentők pedig fővá­rosi kórházba szállították. 1775. január 22-én született And- ré-Marie Ampere francia fizi­kus, az elektrotechnika legje­lentősebb úttörőinek egyike. Az áramok egymásra hatása tör­vényeinek megállapításával megteremtette az elektrodina­mika tudományos alapjait. Ne­véhez fűződik a mágnességnek az anyag atomos szerkezetén nyugvó magyarázata. Elsőként készített tekercset a galvánára­mok mágneses hatásának erő­sítésére, s az ö elgondolásai alapján szerkesztette Aragó az elektromágnest. Sokoldalú tudós volt, foglalkozott matematiká­val, botanikával. Fizikai-elekt­rotechnikai tárgyú művein kí­vül megírta „Tanulmány a fi­lozófiáról és a tudományokrór* című munkáját, melyben az összes tudományok rendszerbe­foglalását kísérli meg. Ez a műve már csak halála után je­lent meg. Róla nevezték el az elektromos áram erősségének mértékegységét „ampere”-nak. Ma Budapesten húzzák a lottó nyerőszámait A lottó 4. játékheti nyerő­számait ma délelőtt 10 órai kezdettel Budapesten, a XVIII. kerületi Rózsa Ferenc Művelődési Otthonban sorsol­ja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. — Jelmezes karnevált tar­tanak szombaton délután 3 órai kezdettel a dunakeszi III. sz. iskola tanulói a Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban. — Ittas állapotban ült a tehergépkocsi kormánya mellett Bártfai Róbert, kedd délben Budaörsön. Űtszéli fának ütközött. Bártfai Ró­bert és utasai közül Szilágyi József könnyebb sérüléseket szenvedett, a mentők őket a Szobi utcai kórházba szállí­tották. Egy másik utas, Laka­tos Ferenc pedig súlyos sé­rülésekkel került a Koltói Anna kórházba. Az anyagi kár 5500 forint. — Az új 50 személyes, 900 ezer forintos tápiószentmár- toni óvoda megnyitotta ka­puját. — Nem a látási viszonyok­nak megfelelő sebességgel haladt kedd este Alsónéme- din Lantos Pál békéscsabai gépkocsivezető, az AB 28— 82-es rendszámú személy- gépkocsival. Elütötte Lukács Lajos 51 esztendős álsóné- medi kerékpárost, aki a bal­esetért szintén felelős, mi­vel figyelmetlenül hajtott. A kerékpárost sérülésekkel a Szántó Kovács utcai közpon­ti ambulanciára szállították a mentők. — 200 ezer dísznövény­dugványt ápolnak a Duna- Tiszaközi Kísérleti Intézet melegágyaiban. A dugványok tavasszal az alföldi városok parkjaiba kerülnek. — Ének- és zenekari hangversenyt tartanak va­sárnap a törökbálinti Mun­kácsy Mihály Művelődési Otthonban. Közreműködik a csepeli munkásotthon szimfonikus zenekara, a biai, a fővárosi villamosvasút Fü- zessy főműhely és a törökbá­linti férfikar. — 92 éves korában Ró­mában rövid betegség után elhunyt Julia Lo Presti Tor- r.aghi, Fjodor Saljapin első felesége, aki valaha jeles olasz balerina volt. Húsz­éves korában Moszkvában vendégszerepeit, ott találko­zott Saljapinnal, akihez 1896-ban ment feleségül. Hat gyermekük született. — Két kilométer hosszú aszfaltos gyalogjárdát építe­nek idén Isaszegen. A SELEJT BOSSZÚJA ■ (Kiss Béla rajza) A postásszakszervezet központi vezetőségének ülése Csütörtökön ülést tartott a Postások Szakszervezetének ■központi vezetősége. A ta­nácskozáson részt vett Kara- kas László, a SZOT titkára. Dr. Zsuffa Szabolcs, a szak- szervezet főtitkára beszámo­lójában elmondotta, hogy az idén a posta terve 4.6 szá­zalékkal magasabb a tavalyi­Egymillió kisbárány A juhásza tokban ország­szerte jpl vemhesültek az anyajuhok, jerkék, s a jelek szerint az idei bárányszapo­rulat 100 százalékos lesz. A juhállomány erőteljes fejlő­désére mutat, hogy míg 1964 tavaszán kereken egymillió kisbárány született, az idei idei szaporulat eléri az 1 100 000-ret. A bárányozá­sok a Hortobágyi Állami Gazdaság és a Keszthelyi Ál­lami Gazdaság juhászataiban már december végén meg­kezdődtek. A Keszthely kör- J nyéki nyájaknál feltűnően j nagy az ikerbárányok száma. I (MTI) i nál, s 1,6 százalékos ön­költségcsökkentést ír elő. A múlt évi beruházási összeg 75 százalékát kapta a posta, s legfontosabb feladatának a folyamatban levő beruházá­sok mielőbbi befejezését te­kinti. Nem kis gondot okoz, hogy a nagyobb feladatokat a tavalyival azonos létszám­mal kell megold aniok, sőt mintegy 500 főt át is kell irányítani az üzembe lépő postai létesítményekhez. A Magyar Filatelia Vállalat devlzatervének túlteljesítése alapján lehetőség nyílt kü­lönféle külföldi kisgépek be­szerzésére. Várhatóan a kö­vetkező hónapokban már 150 új naplózógép, 10 fémpénz­számláló automata. 8 bélyeg­zőgép segíti a postások mun­káját. A tavalyi háromszáz­zal szemben az idén 500 bé­lyegárusító automatát helyez­nek üzembe. (MTI) Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű édesanyánk, nagyanyánk, üknagyanyánk, özv. Ondó Lászlóné, szül. Fodor Erzsé­bet temetésén Törteién megjelen­tek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek A gyászoló család A múlt évi Országos Me­zőgazdasági Kiállítás újdon­ságai között általános feltű­nést keltett Manninger Gusz­táv Adolf egyetemi tanár és Páti Nagy Elemér, a zsámbé- ki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyette­sének közös találmánya, a porcsíkozo gép, amely a szak­emberek egyöntetű megálla­pítása szerint igen hatékony fegyver lesz a mezőgazda­ság veszedelmes ellensége, az úgynevezett gyalogló kárte­vők elleni küzdelemben. E rovarok közé tartozik a töb­bi: között a vincellérbogár, a répabarkó, a lucernaormányos, a csipkéző bogár, meg még számos rovarfajta, amelyek főleg a tavaszi hónapokban okoznak nagy károkat a fia­tal vetésben. A frissen fel­tört répa- és lucernatáblák­ról ugyanis hatalmas tömeg­ben indulnak vándorútra és valósággal letarolják a szomszédos területeken a vetéseket. Eddig úgy véde­keztek ellenük, hogy a fris­sen feltört táblákat legalább egy ásónyomnyi mélységű barázdával körülárkolták. Ez a művelet azonban igen költ­séges, hosszadalmas és mun­kaigényes, alkalmazását egy­re jobban megnehezíti a kézi munkaerőben mutatkozó hi­ány. A mezőgazdasági kiállítá­son bemutatott , szerkezet, amely percek alatt fölszerel­hető az arra alkalmas trak­torra, a fertőzött terület köré megfelelő mélységű barázdát húz, egy fémhenger kisimít­ja a barázda fenekét, amire az adagoló szerkezet egy-két- ujjnyi széles és egy centimé­ter magas csíkot szór a biz­tos hatású idegméregből. A „gyalogló kártevők” tehát csalt úgy hagyhatják el a fer- Íő80ít'‘,'területet, na' “Reresztul- másznak ezen a méregcsíkon, ebben az esetben pedig igen rövid idő alatt elpusztulnak. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szak­emberei nagy örömmel érte­sültek a nevezetes készülék­ről^ amely már a múlt év tavaszán nagy sikerrel le is vizsgázott Zsámbékon, közel 350 szakember jelenlétében. A vizsga alkalmával kiderült, azt az ötvenholdas területet, amelynek körülárkolásához kézi erő alkalmazása esetén 350 munkaóra szükséges, az elmés szerkezet egy óra és tíz perc alatt körülárkolja és egyidejűleg elhelyezi benne a méregcsíkot is. A tavasz rohamosan köze­ledik és vele együtt a vesze­delmes kártevők útrakelésé- nek ideje is. Többen érdek­lődtek legutóbb a Pest me­gyei Hírlap szerkesztőségé­ben, mi van az új géppel, a termelőszövetkezetek hol sze­rezhetik be, hiszen az ősszel, a mezőgazdasági kiállításon arról volt szó, hogy a jános­halmi Vegyesipari Ktsz kése­delem nélkül megkezdi sorozatgyártását, amelyre minden tekintetben fölkészült. A porcsíkozógép egyik fel­találójához, Páti Nagy Ele­mérhez fordultunk felvilágosí­tásért. Igen meglepő dolgokról értesültünk tőle. Iratokat keresett elő fiókjá­ból, majd a következőket mondotta: — Ahhoz, hogy egy mezőgaz­dasági gép gyártása megkez­dődhessék, elengedhetetlenül szükséges a gyártási engedély. Kérvényünket idejekorán, még a múlt év november 19-én be­nyújtottuk. A Földművelés- ügyi Minisztérium növényvé­delmi szolgálatának szakembe­rei, dr. Sándor Ferenc és Boér András itt, Zsámbékon üze­melés közben vizsgálták meg a gép működését, és meggyő­ződtek annak hasznosságáról. A minisztériumhoz benyújtott engedélykérelmünkre azóta két hivatalos szakvéleményt kaptunk. Az elsőt november 13-án. amikor a Földművelés­ügyi Minisztérium növényvé­

Next

/
Thumbnails
Contents