Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
ZÚZMARA A NAGYKATAI JÁRÁS RESZERE II. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1965. JANUÁR 17. VASÁRNAP Öregek napja Munkájuk aranyat ér — Mit kívánnak a nyugdíj mellé? öregek napja volt Tápiószelén. A Tápiómente Termelő- szövetkezet rendezte öregjeinek. Nem is az ebéd és az elfogyasztott borocska volt itt a fontos, hanem a törődés, a megbecsülés, amely a tsz-tag- ság részéről ezen a délutánon megnyilvánult. Régi mondás, hogy „jó az öreg a ház- nál”. Nem felejtették ezt el a Tápiómente Tsz háza táján. Az öregek gazdag élettapasztalata, bölcs tanácsai és sokszor bizony a munkájuk is — aranyat ér. Ügy látszik, erre a következtetésre jutottak a tsz-íagok például idős Szabó István bácsi esetében is. Ha nem mondaná, hogy nyugdíjból hívták vissza, nem is merném róla leírni, hogy „öreg". Mozdulatai fiatalosak, temperamentumosán magyarázza: — Részt vettem Tápiószelén annak idején a földosztó bizottság munkájában. Nagy János mellett a szőlők kimérésénél dolgoztam. Mindig ott voltam a nehezénél. Ezért, mondhatnám, hogy egy kicsit rosszul is esett, amikor nemrég a tsz kertészetéből nyugdíjba küldtek. Én ebbe biz’ nem nyugodtam bele. mert úgy érzem, még hasznomat vehetik a közösben. A taggyűlés jóváhagyásával most ismét a kertészet paradicsompalántáit gondozom. Felhajt egy pohárkával az egészségünkre. Elégedett. Áz egyik asztalnál ultiparti folyik Komótosan teszik a lapot. Éppen Szenczi Pali bácsi mondja, hogy „passzol a tök”. — Ha beszélni akar velem, várni köll, nekünk már ez a „kenyerünk”. — Már mint az ulti. — Szerintem ne csak így törődjenek a nyugdíjasokkal, hogy ebédet adnak nekik Adjanak a 260 forintos nyugdíj mellé kiegészítésként még olyan munkát is, amit el bírunk végezni. Ügy hiszem, a tsz is jól járna vele, meg mi is. Igazat adunk Szenczi bácsinak! Mészáros Józsi bácsi 75 éves, rrjár a belépésnél nyugdíjas volt. — Mint öreg nyugdíjas, a háztáji kukoricámat letörtem. A TEFXJ 100 forintért hozta haza, hozzájuk kellett forduljak, mert amikor a tsz-be mentem igát kérni, a brigádvezető azt mondta, hogy „arról szó sem lehet”. A szárat is levágták, pedig arra szükségem lett volna. Nagyon neheztelem az ilyen elbánást. Az ultiparti harmadik tagja, Bata Pali bácsi szintén 75 éves. — Rendezzenek minél több ilyen megemlékezést, — mondja — ezt szívesen fogadjuk. Hogy még mit szeretnék? A nyugdíjam mellett dolgozni — olyan munkakörben, amit el tudok látni. Cserven Ferencnek is ez a vágya. Ő ugyan még az éveit számítva fiatal, de a bal karja rokkant. Eddig > nem kapott olyan munkát, amit így is el tudott volna végezni. — Az új elnök elvtárs ígérte, hogy a közgyűléssel szavaztat meg a részünkre munkalehetőséget. Az „új” elnök, Szabó István, (aki csak azért új, mert az egyesülés óta vezeti a szövetkezetét, tavaly február óta) tehát már gondoskodik arról, hogy valami anyagilag is hasznos elfoglaltságot keressen a nyugdíjasainak. (kőszegvári) Susmus — Kókán A kókai művelődési otthon színjátszó csoportja rendkívül nagy sikerrel mutatta be a Susmus című kétrészes, zenés szatírát. A főbb szerepeket Bánáti Béla. dr. Gidai | Mihály, Szalga Piri, Kiss Fe- I rencné, Nyéki Ferencné, P-ipv \ Ferenc, Bekő István, Zollai j István, Tóth János, Kiss Já- ] nos, Csákó Ferenc, Csákó ! Ferencné, Laczkó József, Paitz Magdolna és László János játszották. Az előadást dr. Gidai Mihály rendezte. Eddig öt alkalommal mutatták be saját községükben, s most tervezik, hogy a járás más helyein is előadják. A család és a válás A sárba ragadtak a tűzoltóautók 10 ezer forint kár — több is lehetett volna Kilencedikén, szombaton délután negyed 6-kor felberregett a telefon a nagykátai önkéntes tűzoltóságon: a Kossuth Tsz kiskúti dűlőjében ég a szalma! A nagykátaiak azonnal riasztották a jászberényi állami tűzoltóságot is, s indultak ki a dűlőbe. Ott bizony a hatalmas, 35 méter hosszú, 8 méter széles, 6 méter magas szalmakazal már lángokban állt. A nagykátai tűzoltók észrevették, hogy a tűzhöz közel egy hasonló nagyságú szalmakazal van. Időközben a központ telefonon segítséget kért Ceglédtől is. A tűz oltását rendkívül nehezítette a nedves, süppedős föld, de mindenekelőtt az, hogy víz csak három kilométerre volt a tűz helyétől. A nagykátai tűzoltók után mintegy 25 percre megérkeztek a jászberényiek is. Egyesített erővel éjjel fél kettőig dolgoztak a tűz oltásán, térdig érő sárban. A ceglédiek nem értek oda a tűz helyére, ugyanis útközben a sárba süllyedtek a hatalmas tűzoltóautók. Később traktorral kellett őket kivontatni. Elsősorban tehát a nagyká- tai önkéntes tűzoltók érdeme az, hogy sikerült a másik szénakazlat megmenteni, s ezzel a Kossuth Tsz-nek mintegy 10 ezer forintot takarítottak meg. — d — — A Vadember ismét Tápió- szelén. Január 24-én a tápió- szelei fmsz színjátszó együttese ismét előadja a községben a már egyszer nagy sikert aratott színdarabot. A későbbiekben a járás néhány községét is felkeresik vele. Mindenki, aki felelősnek érzi magát a társadalom egészséges fejlődéséért, aggodalommal kíséri figyelemmel a házasságok szétesését. Sokan a válások számának emelkedéséből arra a helytelen következtetésre jutnak, hogy a család válságban van s hogy a család intézménye már nem tud megfelelni rendeltetésének és valami jobbat, újabbat kellene helyette kitalálni. Megnyugtathatunk mindenkit: az emberiség történelme során nemcsak a mi korunkban merültek fel hasonló gondolatok. Minden kor minden bölcselője másként válaszolt, de az emberiség mindig a családi élet, a családi közösség mellett döntött. A családi élet felel meg az ember társaslény voltának és a családi életben — természetesen. ha ez jó és sikeres — tudja az egyén is kifejteni képességeinek a maximumát. Tagadhatatlan az, hogy a válások száma járásunkban is egyre emelkedik. Sok a rossz házasság. Ennek az oka elsősorban az, hogy egyre többen 18—20 éves korban, meggondolatlanul kötnek házasságot és nincsen idejük és alkalmuk kiismerni jövendőbelijük testi, szellemi, ideológiai és érzelmi tulajdonságait. Az ilyen hűbelebalázs módjára felelőtlenül megkötött házasságok a legkisebb érintésre széthullanak. Sőt, sokan azzal a gondolattal kötnek házasságot, hogy „ha nem sikerül, majd elválunk”. Nem gondolnak előre azzal, hogy nemcsak nekik, de szüleiknek, hozzátartozóiknak is, de még inkább az ilyen házasságokból származó gyermeknek, vagy gyermekeknek milyen megrázkódtatást, s nemegyszer testi és lelki szenvedést jelent a válás. E kérdésnél is a szülők még fokozottabb felelőssége a fontos. A szülőknek kell megmagyarázni a nagykorúságot alig elért, vagy még el sem ért gyermekeknek, hogy ebben a korban még nagyon hamar beáll az érzelmi eltávolodás, s ebben a korban még nem lehet elég tapasztalata a fiataloknak. s a házasságra nagyon komolyan kell készülni s a megkötendő házasságnak kellően megalapozottnak is kell lennie. A szerelmet nem pótolja semmi, de a szerelem sem tud mindent pótolni. Ha nincsen megfelelő lakás, ha még hátra van a szakmai képzés, ha még tanulniok kell esetleg hosszú évekig — nehezen képzelhető el majd az olyan nyugodt légkör, ahol nemcsak a leendő házastársak, de a születendő gyermekek is jól érzik majd magukat. Dr. Magócs Imre (Folytatjuk.) Az elmúlt héten naponta gyönyörködhettünk e ritka szép természeti jelenségben (Foto: Várailyai Béla) Nagyapám kalapja Különös ember a nagyapám. Nagy bajuszát szorgalmasan pedri reggelente és szikár arcának sokat szenvedett barázdáin állandó mosoly dereng. Évtizedek küzdelme után is mindig tréfál. Van egy gyengéje, s ez a: kalap. Apámtól szép, szürke kalapot kapott ajándékba, amelyen selyemzsinór díszlik csillogón, makkal az oldalán. Mikor a jó öreg kibontotta az ajándékot, megkérdezte apámtól: — Minek-a nekem? Látod a fejemen ezt a régit? Különb ez! (Mellesleg megjegyezve: a „különb” mindenttudó kalapon két évtized zsírgyürüi vonulnak végig. Teljesen idomult a fejhez, s a szegélye is olyan meredek, hogy az eső lepereg róla. Végül is az öreg megköszönte az ajándékot, és eltette a sublót mélyébe. Vasárnap nagygyűlést tartottak a tsz-ben. Nagyapám hegyesre pödört bajusszal, szép ünneplő ruhában, ragyogó cipőben jelent meg. A fején azonban a régi kalap volt. — Már megint az a zsíros kalap! — zúgolódott apám. — Hiába, maga csak a régit szereti. Érdekes, hogy az életmódja mégis új. Régi kalapban új ember. Néhány nap múlva nagyapám kukoricái kapált. Én is vele voltam. Nem győztem ámulni, mert az új kalap volt a fején. Éppen arra jött a szövetkezet elnöke, s odakiáltott: — Jani bátyám! Hát kend új kalapban kapál? — Igen! — felelte nagyapám. — A munkát becsűnyi kell, fiam! Molnár Bertalan HÍREK — Higanygőzlámpák Tápió- szslén. Szerdán délután megérkeztek Tápiószelére- az új higanygőzlámpák. Negyven darabot állítanak fel a vasútállomástól a tanácsházáig terjedő útszakaszon. DISZNÓÖLÉSEK IDEJEN — Apjuk gyere ki, megjött a böllér. (Pataki Tibor rajza) sedést, ám azért titokban büszke voltam — a sági cigányokra. íme, csírázik az elhintett mag! S a kikelésre nem kellett sokat várni. Csávás Lajos művelődési otthon igazgató üzenetére népi együttesünk tánckarának vezetőjével január 3-án átmentünk Ságra. A kellemesen fűtött KlSZ-helyiség- ben kissé meglepődve láttam a kíváncsi, de inkább bizakodó barna arcokat. A 22 fiatalnak egyenes kérdést tettem fel: — Mit akartok ti? Együttest alakítani? — Mire kórusban felelték: — Igen! — És nem fogtok cserben hagyni, mint a szecsői cigányok tették első ízben, mindjárt a második előadásnál? — Nem! — És minden ellenszolgáltatás, fizetség nélkül saját szórakozásotokra, saját művelődésiek fejlesztése érdekében pontosan eljöttök a foglalkozásokra? — Megígérjük! Azután bemutatkoztunk egymásnak. Itt még jobban meglepett, hogy egy sincs köztük, aki nem dolgozik. Ezután közösen énekeltek, majd egyenként; ötletek hangzottak el, hogy mit tudnának előadni, „Leesnek a téli havak" mikor lehetne műsorokat be- \ mutatni. Körbeállva, bemele- \ gítöt tartottak a tánchoz, és ; bemutattak néhány cigány- ! tánclépést. j Észre sem vettük, hogy el- í repült az idő. í Megbeszéltük a legközeleb- \ bi próbát. Erre már 24-en jöt-; tek el. S igen, most mehet a hír; szerte a járásban, hogy első; műsorukat február végén szán- ; dékoznak bemutatni. Elju- j tunk-e a bemutatóig? Nem- tudom. De hiszek benne. Ügy j érzem, hogy a sági cigányok; az elmúlt napokban, hetekben '■ egy lépcsővel feljebb léptek \ Nekünk, népművelőknek erő- \ sen meg kell fogni a kezüket, 5 hogy fellépjenek a második, í negyedik, tizedik lépcsőre és % eljussanak a teljes emberi; méltóság magaslatára. Próba után megyünk a busz- } megállóhoz. A cigánysereg is; megy hazafelé, s a csendes só- $ gi éjszakában messze hallat- ; szik nótájuk: / Leesnek a téli havak, í Eget, földet beborítnak. ^ Elmehetsz már csóró árva. í Pucéron a nagyvilágba. £ A dal régi cigánydal. ők $ egy más világba indultak el. % Ofella Sándor — Élménybeszámolót tart Tápiógyörgyén, a művelődési házban ma délután 5 órakor Chmely Ödön, a járási műye- lődési ház igazgatója, olaszországi útjáról. Olaszország nemcsak szóban, hanem ké- pekben is íelidéződik, ugyanis \ levetíti a saját maga készítette 5 filmjét is. 5 — Társastánctanfolyam kez; dődött Szentmórtonkátán szer- £ dán este. Budapesti tánctanár í irányításával a résztvevők hat \ hét alatt sajátíthatják el a \ hagyományos és a legmoder- ' nebb táncokat. $ — Jelmezbál lesz ma este a tápiószecsői művelődési ház- ban. A helyi sportegyesület } rendezi. A legérdekesebb jel- \ mezeket jutalmazzák. ! — Jól sikerült KISZ-tag; gyűlést tartottak az elmúlt va- sárnap a tápiósági fiatalok, í — A járási fúvószenekar \ megalakulását nagy érdeklő- J dés kíséri. Jelentkezni még 2 lehet a járási művelődési ház ,f, igazgatóságán. í — Tsz-akadémia kezdődött 5 hétfőn Táriószecsőn. Miló Bé'rf la, a járási tanács vb-elnök- helyettese tartott előadást a mezőgazdasági termelés távla- \ tairól. 5 — Népművészeti hót kezdőí dik január 30-án Tápiószecsőn. Aznap délután az ifjúsági mű- vészeti akadémia hallgatósága ; tanulmányi látogatást tesz Bu- ; dapesten a Néprajzi Múzeum- j ban. ; — Csütörtökön alakult meg ; a tápiószecsői Egyetértés Ter- J melőszövetkezet nőbizottsága. í A megalakulást ünnepélyes ! teaest követte. ; — 100 000 forintos felújítási : költséggel elkészült a tápió- ! szöllősd állatorvosi lakás, ■ Hírünk: Tápióságon a múlt héten megalakult a helyi cigány népi együttes. Első műsorukkal február végén szán- j dékoznak bemutatkozni. £ Ennyi a hír. S mi az elöz- í meny? \ December 13-án, vasárnap délután kezdődött. A „Szerel- i mes cigánylány” című műsorá- $ val vendégszerepeit Tápiósá- % gon, — a szomszéd várban — £ a tápiószecsői népi- és ci- £ gányegyüttes. A néprajzilag £ egyforma két Tápió menti £ község bővelkedik népi ha- ■/ gyományokban. Eddig mindig í valahogy úgy volt. hogy ami- ■/ kor a szecsőiek átruccantak ; Ságra, a ságiakban — látva a sikert — fel-f eltámadt a vir- % tus. Most, a sikeren felbuzdulva, $ már az előadás végén szervez- $ kedtek a sági cigányok. Nem £ akartam a fülemnek hinni, % amikor kis művelődési ottho- nuk előcsarnokában félkaréj- f ba állva, búcsúzáskor a követ- % kezdhet hallottam: — Talán $ mi nem tudnánk ezt megcsi- % nálni? Vagyunk mi is olyanok. %mint a szecsőiek! Alakítsunk % mi is csoportot! % Akkor délután, sietve haza % Szecsőre az esti műsorkezdés- ^ hez, szalmalángnak hittem az í elhangzott szavakat, a lelke-
