Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
1965. JANUÁR 15. PÉNTEK PEST HEC1 írlap A kultúra ügye — közös ügy A kuItur ügye nem le_ hét huszadrangú kérdés. Művelt, kulturált és kipihent emberekkel a gazdasági tervek is könnyebben, gyorsabban és eredményesebben valóra válthatók a gyárakban és a termelőszövetkezetekben egyaránt Mégis, nem egy olyan esetről van tudomásunk, amikor gyárakban, termelőszövetkezetekben a vezetők csak huszadrangú kérdésként kezelik a kultúra ügyét. A közelmúltban egyik legnagyobb gyárunk kultúrfelel őse mondta el az alábbi történetet. A gyártól és a várostól egyaránt távol eső lakótelepen klubszobát rendeztek be az ott élő emberek számára. A klubban biliárdasztalt állítottak fel, mozigépet szereltek fel és a további tervek között szerepelt az is, hogy televízióval, kiskönyvtárral teszik még tartalmasabbá az ott élő munkások életét. Ám egy nap a kivitelező vállalat minden külön értesítés nélkül kihordotta az épületből a székeket, asztalokat. A biliárdasztalon téglát tároltak, a mozi gépet vastagon belepte a por. A klub egyik napról a másikra megszűnt, anélkül, hogy erről tudomása lett volna a gyár kul- túrfelelősének Egy példa a sok közül. Aztán egy másik. A gyárba új könyvtáros érkezett. Jó lehetőség arra, hogy a gyár kulturális munkásai egy rövid időre zöld asztal mellé üljenek a gyár igazgatójával, megvitatandó: hogyan vezessék, irányítsák az elkövetkező időszakban a gyár kulturális életét S az igazgató válasza: sokkal fontosabb dolga van, semhogy kulturális kérdések megtárgyalásával töltse az idejét. Sajnos, nemcsak a gyárakban, hanem a termelő- szövetkezetekben, hivatalokban és állami gazdaságokban is elég gyakran találkozhatunk hasonló véleményekkel. Gazdasági életünk felelős vezetői nem egy esetben még ma is felesleges időrablásnak veszik, ha a kultúra munkásai felkeresik őket, a tanácsukat, segítségüket vagy csupán a véleményüket kérik Korántsem könnyű munkájukhoz. Sőt, olyan esetek is megtörténtek már, amikor a gyárak, gazdaságok vezetői nemhogy segítették volna, de egyenesen akadályozták, hogy tanulni vágyó munkásaik eljuthassanak az esti iskolába. Természetesen nem arról van szó. hogy kellő átgondolás nélkül teljesítsék a munkások ilyen irányú kívánságait A gyár vagy a gazdaság tervteljesítése elsőrendű feladat, de a terv maradéktalan teljesítése nem lehet gátja annak, hogy egy alaposan átgondolt terv szerint mindenki előbbre léphessen, nagyobb tudás birtokában jobban, kulturáltabban végezhesse mindennapi munkáját. A kultúra ügyének lebecsülése természetesen nemcsak az előbbrelépést közvetlenül gátló esetekben nyilvánul meg. Sajnos, túlságosan gyakran találkozhatunk még ma is olyan példákkal, amikor a termelőszövetkezet vezetői, ha nem is gátolják a kulturális előrehaladást, de nem is segítik azt. Gondolunk arra, hogy inkább költenek . bankettekre, irodai bútorokra, mintsem könyvet vennének akár a saját, akár a községi könyvtár számára. Arra is volt már példa, hogy a termelőszövetkezeti akadémia előadásai azért nem kezdődhettek meg, mert a termelő- szövetkezet vezetősége nem volt hajlandó kifizetni az ezzel járó költségeket. Pedig akár könyvet vásárolnak, akár a termelőszövetkezeti akadémia létrejöttének ügyét segítik, önmaguk munkáját köny- nyítenék vele: műveltebb emberekkel könnyebb szót érteni, könnyebb végrehajtani a bonyolultabb, nagyobb tudást követelő feladatokat is. Az ilyen vezetők azonban csak a mát nézik, s elfelejtik a holnapot, amelyben a ma tudása feltétlenül kevésnek bizonyul majd. A kultúra ügyének lebecsülését jelenti az is — s ilyen példákkal is gyakran találkozhatunk — amikor a gyár, vagy a gazdaság vezetői úgy mondanak véleményt a kultúra munkásainak tevékenységéről, hogy akárcsak egyszer is részt vettek volna a kulturális rendezvényeken. És ennél is furcsább — ilyen esetek is előfordultak már —, amikor éppen azók a vezetők bírálják a gyárban, vagy a gazdaságban folyó kulturális munkát, akiknek többször elpanaszolták már a kultúra munkásai eredményes tevékenységük akadályait. Félreértés ne essék, senki nem kívánja azt, hogy egy gyár, vagy gazdaság vezetője állandó figyelemmel kísérje a kulturális élet alakulását, a kultúra munkásainak tevékenységét, vagy részt vegyen minden rendezvényen. De az sem megoldás, ami ma már sok helyütt gyakorlattá vált: egy évben egyszer napirendre tűzik a kultúra ügyét, s ezzel aztán egy évre elintézett- nek vélik. Az ilyen formális segítség nem sokat ér. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról a gyárigazgatókról és termelőszövetkezeti elnökökről, intézményvezetőkről — és ezeknek a száma egyre több lesz megyénkben is —, akik éppen akkor haragudnának meg, ha az ő tudomásuk, vagy részvételük nélkül történnének a jelentősebb kulturális események. Ezeknek a vezetőknek a kultúra ügye legalább olyan fontos, mint a gyár, vagy a gazdaság termelése, az intézmény munkája, mert tudják, hogy a műveltebb, szélesebb látókörű emberek munkája egyet jelent az eredményesebb termeléssel, az ügyek gyorsabb és emberségesebb intézésével. A kulturálódás, a művelődés ügye közös ügy, a munkások és a vezetők közös ügye kell, hogy legyen. Csak így léphetünk előbbre, csak így teljesíthetjük maradéktalanul az előttünk álló megnövekedett feladatokat. Prukner Pál rrmruxfd 1965. január lő, péntek, Lóránt napja. A nap kél: 7.28, nyugszik: 16.20 órakor. A hold nyugszik: 5.17, kél: 13.56 órakor. Várható időjárás: nyugat felöl fokozatos felhősödés, legfeljebb néhány helyen futó esővel, ónos esővel. Élénkülő déli, délnyugati szél. A nappali hőmérséklet alig változik. 20 éve 1945. január 15-én Budapesten felszabadult a Városi (most Erkel) Színház, a Nagykörút, a Nyugati pályaudvar, s a Boráros- tér északi része. A németek e napon felrobbantották a Boráros téri Horthy (most Petőfi) hidat. — Nagykáta—Szentmár- tonkáta—Tápiószele. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi iskolájának hallgatói tegnap a nagy- kátai járással ismerkedtek. Tanulmányi kirándulásuk során meglátogatták többek közt a nagykátai járási könyvtárat, a szentlőrinc- kátai termelőszövetkezetet és a tápiószelei múzeumot. — A törvényességről tart ismeretterjesztő előadást ma délután 6 órakor a kisalagi művelődési házban Rózsa Lajos, a Váci Járási Bíróság elnöke. — Patronálok Nagykátán. Angyalföldi üzemek patronálják a nagykátai járás termelőszövetkezeteit. A fővárosi patronálok a közeljövőben egész napos értekezletet tartanak Nagykátán: értékelni a múlt esztendőt, s megbeszélni az ez évi terveket — Fél évszázados a Százados úti művésztelep. Az év- torduló alkalmából a Magyar Nemzeti Galériában tV. Kossuth Lajos tér 12.) a Magyar Nemzeti Galéria és Budapesti Történeti Múzeum közös rendezésében emlékkiállítás nyílik, szombaton délben. A megnyitó beszédet Hantos János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettes»' tartja. — Vasárnap kezdődik Nagykőrösön a balettiskola, két korcsoportban. — Maya Cegléden. A kecskeméti Katona József Színház társulata hétfőn a ceglédi művelődési házban bemutatja a Maya című nagyoperettet. — A tápiószecsői „kis tszakad émia” újabb két előadásara kerül sor hétfőn a tápiószecsői művelődési házban. Tizennyolc órakor a korszerű nagyüzemi sertés- tenyésztésről, 19 órai kezdettel pedig a termelőszövetkezetek fejlesztésének elvi kérdéseiről lesz szó. 20 EVE, 1945. január 15-én a fasizmus embertelensége szakította meg Vándor Sándor zeneszerző és mun- Uáskórusvezető életét. A Tanácsköztársaság hónapjaiban a miskolci diáktanács elnöke volt. A fehérterror bebörtönözte. Zenetanulmányait nem folytathatta itthon, Lipcsében tanult tovább. Evekig a világhírű milánói Sca- lában működött zenei korrepetitorként. A 30-as évek közepe táján hazajött. 1936-ban örömmel vállalta el egy szerveződő négyszólamú munkáskórus vezetését- Kitünően képzett dirigens és erélyes szervező irányítása alatt, az illegális kommunista párttal szoros kapcsolatot tartó kórus rövidesen komoly művészi megbecsülést szerzett és nagyszerű ági- ,tációs munkát fejtett ki a dal erejével. Vándor Sándor mint zeneszerző József Attila, Ady Endre, Radnóti Miklós több versét rangjukhoz méltóan zenésítette meg. Ezek a művek azóta is gyakran hangzanak fel a kórus- hangversenyeken. VÁGYAKOZÁS Anglia legnagyobb szőnyegkereskedő cége is rendelt abonyi perzsát Előadássorozat Vácott Pest megyei fotósoknak A fotózás művészete még nem találta meg az őt megillető helyet a nagyközönség előtt, de sok esetben a hivatalos berkekben sem. A Pest megyei Tanács művelődés- ügyi osztályán nincsen ennek a műfajnak sem szakreferense, sem szakbizottsága. Fotoklub, fotoszakkör több városban, községben van megyénkben. Vezetőik igénylik a rendszeres továbbképzést, hogy lépést tarthassanak a fényképezés esztétikai, technikai kérdéseivel. Ebből a célból hathónapos előadássorozatot szervezett a Dunakanyar Fotoklub. A januártól júniusig tartó tájékoztatókon megismerkedhetnek a hallgatók a fotóművészet műfajaival (portré, tájfotó, csendélet, akt stb.). Vasárnap, január 17-én kerül sor az első előadásra a váci Lenin úti székház emeleti könyvtárszobájában. Délelőtt 10 órai kezdettel dr. Végvári Lajos, a neves művészet- történész, a Képzőművészeti Főiskola tanára „A fotóművészet műfajai” címmel tartja az első előadást. Erre a szakkörvezetőkön kívül más érdeklődőket is szívesen látnak. Abonyban már több évtizedes hagyománya van a kézi- csomozású perzsaszőnyeg-tó- szitésnek. A község csaknem valamennyi házában megtalálható a szövőállvány. Az abo- nyi nők kezemunkáját határainkon túl is becsülik. A községben működő Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szőnyegszövő részlegének teljes termelését évente mintegy 7000 négyzetméter szőnyeget külföldre szállítják. Az abonyi szőnyegeket eddig a Szovjet- unnióba, az NDK-ba, Ausztriába, Norvégiába, Luxemburgba és Nyugat-Németországba szállították. Az idén, a vállalat fennállása óta először jelentkezett Anglia legnagyobb szőnyegkereskedő cége, a La Fontaine is. A szigetországba több- millió forint értékű szőnyeget exportálnak. (MTI) — Ötvenezer forintos költséggel folyik az isaszegi tanácsháza hetvenéves épületének belső tatarozása. Az átalakítás után a tanácsházán eskető és névadó termet is nyitnak. Kiss Béla rajza — Szórakozott „professzorok”. Egy esztendő alatt Londonban a közlekedési járműveken 358 000 tárgyat hagytak el, köztük 97 ezer esernyőt. — A „fekete művészet” első világfesztiválját Szenegálban tartják 1965. december 17-től 1966. január 6-ig. Hogy a fesztivál méltó keretet kapjon, a szenegáli kormány új színházat, múzeumot és stadiont építtet. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Édes anyanyelvűnk. 8.20: Dallal-tánccal a világ körül. 9.04: Derűs történetek. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Versenymüvek. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: IsCsípős hidegben, türelmetlenül topcrrgunk a ceglédi vasútállomáson: késik a vonat. A hangszóró értelmetlen morajba vesző hangja már harmadszor inti türelemre, s a vágányok melletti óvatosságra az utazóközönséget. Köhögve-zi- hálva végre befut a szerelvény. Természetesen — zsúfoltan. Ülőhely sehol, állóhely is kevés. Csüggedten vándorlók kocsiról-kocsira, — fárasztó nap van mögöttem — végül egy lezárt ajtónál elakadok: nincs tovább. Jócskán telefüstölt termes kocsiban vetek horgonyt. Nem jártam rosszul, pillanatok alatt helyet szorítanak ag utasok. — Üljön le, menyecske — biztat egy borízű hang a felhajtott kabátgallér mögül, — hosszú volna állni Budapestig! Rámosolygok a prémgallérra és leülök. Lábam magam alá húzom, kezemet — elég szűkösen vagyunk — összekulcsolva ölemben nyugtatom. — Nem jó lesz így kedves, háttal a menetiránynak! Gyűj- jön, cseréljünk helyet — szívé- lyeskedik egy báránybekecses öregasszony a szemközti ülésen. S bárhogy szabadkozom, M EMBEREK cserélnem kell. Ismét elhelyezkedem, — lábam a pad alá, kezem az ölemben, — s kibámulok az ablakon. — Engedjék az ablak mellé ezt az asszonykát — vesz pártfogásba egy foghíjas vasutas. — Fiatalember, — szól rá az ablaknál ülő jó ötvenes férfira, — erissze csak oda a fiatal- asszonyt! Középen két felső foga hiányzik, ettől erősen pöszén beszél. A „fiatalember” némán felkászálódik, s az ablakhoz enged. Zavarban vagyok: mi ez a tüntető szívélyesség? Különleges világnap? ) Udvariassági verseny a vasúton? — Nem fázik, lelkem? — — kérdi aggódva a bekecses néni. s fitymálva morzsolgatja göcsörtös ujjai között angol krombi kabátomat: — meg ne fázzon ebbe’ a vékonyka über- ciherbe’! Csukják be azt az ablakot jó emberek, ne süvítsen itt befelé a hideg! A jó emberek ketten is ugranak és becsukják. Kis ideig csend lesz, csak a vonat kerekei kattogják monoton szinkópáikat. Fejemet a kupé falának támasztva elmélázok: biztosan van bennem valami megnyerő, sót szere- tetre méltó, azért ajnároznak igy az emberek ... — Csak nem akarja itt azt a büdös pipát meggyújtani?! — riadok fel egy hangra. Ezt eddig még nem hallottam. Negyven körüli, jólöltözött asz- szony az újabb patrónám. A pösze vasutas, mint tetten ért bűnös, szégyenkezve keresi a pipa helyét zubbonya felső zsebében. Még a zsebpatnit is ráhajtja a csutorára ijedtében. Az asszony rámpillant, cinkos hunyorítással. Végképp nem értem az egészet, de — nem szeretek adósa maradni senkinek, — hálásan az asz- szonyra biccentek. — Sssi-hho-ho-ho, sssi-hho— Tavaly 10 millió forinttal növekedett Nagykőrösön a takarékbetétek állománya. — Majorca sziget egyik fodrászműhelyében olvasható az alábbi tájékoztató: „Beszélgetési témák: a főnökkel — politika, az első segéddel: időjárás és horgászat, a második segéddel — sport.” — Nyugati exportra az idén tablettázó gépeket gyárt a ceglédi Vasipari Ktsz. — Kétszáz Varia-nyaralót exportál idén, elsősorban Angliába, a Szentendrei Kocsigyár. — Magnóra táncoltak a kobrák. Indiában nemrég érdekes kísérletet végeztek. A fuvolahangokat, amelyekkel az indiai fakírok a kígyókat bűvölik, magnetofonszalagra rögzítették. A mérgeskígyók a magnetofon hangjaira nagy buzgalommal hajtották végre megszokott táncukat. Továbbképzés Ma délelőtt továbbkéozési foglalkozásra gyűlnek össze Pilis község művelődési otthonában a monori járás hivatásos és tiszteletdíjas népművelői. Előadást hallanak az általános alapműveltség terjesztésének lehetőségeiről, majd megvitatják a témát, saját községük gyakorlati tapasztalatai alapján. A program szerinti továbbképzés cé1 • ja,_ hogy új, hatásosabb népművelési módszerek bevezetésére inspirálja a népművelőkéi. Az egyik legnagyobb feladat ezekben a hónapokban a felnőttoktatás segítése a népművelés sajátos eszközeivel. Komoly gondot okoz a hiányos iskolai végzettségű, de tovább tanulni nem akaró felnőttek általános ismereteinek. műveltségének növelése is. Számottevő eredményt elérni csak a népművelés valamennyi eszközének igénybevételével lehet. kolarádió- 11.30: Tánczene. 12.15: Jancsi és Juliska. Részletek Humperdinck operájából. 12.57: A vidéki színházak műsora. 13.00: Ami a jövö hét zenei műsoraiból kimarad. 14.08: Liszt: h-moll szonáta. 14.40: Az ifjúsági rádió műsora. 15.00: Lakatos Vince népi zeneka■ ra játszik. 15.40: A magyar jakobi' nusok. Krúdy Gyula regénye foly- ! tatásokban. 16.10: Hindemith: A ! világ harmóniája — szimfónia. ' 16.47: Ahol a rádió még sosem járt. ; 17.02: ötórai tea. 18.10: Cj zenei új- ; Ság. 18.51: Pódium 65! Budapest, I ahogvan nem ismerjük. 22.20: : Sporthírek. 22.25: Operarészletek. ' 23.05: Verbunkosok, népdalok. 23.40: Éji zene. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 13.50: Idegennyelvű vízjelzöszol- ; gálát. 14.00: Könnyűzene. 14.25: Vá- laszolunk hallgatóinknak. 14.40: ' Tánczene. 15.05: Erkel: Dózsa ' György — jelenet. 15.20: Az ifjúsá- ' gi rádió műsora. 16.10: Könnyűze- 5 nei híradó. 17.05: Rádióegyetem. f 17.55: „Emlékszel tavasz idején”. ' 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Virágénekek, régi magyar ; táncok. 19.40: Láttuk, hallottuk ... ; 20.00: Közvetítés a Zeneművészeti ! Főiskola nagyterméből. 21.45: A Pi- ; reneusok földjén. 22.00: Ami a jövö ■; hét zenei műsoraiból kimarad. ; 23.15: Műsorzárás. URH : 18.40: Ferencsik János vezényel. 19.56: A dzsessz kedvelőinek. 20.21: Rose Bampton, Libero de Luca és George London énekel. 21.06: Egy ; hangulat... Könnyűzene. 21.45: ; Kamarazene. 22.45: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Fizika a középis- . kólák II. osztálya számára. A di- '■ namika alaptörvénye. 9.40: A zöld szörnyeteg. Magyarul beszélő NDK-film. m. rész. 10.50: Telesport. 11.05: A jövő hét műsora. 18.30: Téli falusi esték. A mezőgazdaság helyzete és fejlődésének ■ főbb irányai. NXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVNXXXXVXXXXX' ho-ho — mondja egyre lassab-; ban a mozdony, s egy alatto-l mos rántással megáll. Fejem 5 hangosat koppan az ülés tóm- > Iáján, s mindannyian előrebu-< kunk. A bekecses néni fürgén i visszacsúszik a helyére, s so-' pánkodva felém fordul: — Nem ütötte meg magát, kedves? A fene a masinisztába! Még szerencse, hogy védte aí kasát — mutat ölemben össze-; kulcsolt kezemre, s bizalmas-' kodva hozzám hajol: — Mennyi idős...? Magasságos egek! — dereng; fel végre bennem a magyaré-; zat, — ezek a jó emberek itt; azt hiszik, hogy én... hogy j gyereket.. . Most mondjam; meg nekik, hogy tizenegyéves J elmúlt és felváltva hordja az \ ötösöket meg az intőket?!■ Fö-' löslegesen pazarolt szeretetiik- ben éreznék megcsalva magukat. ; Lopva megsaccolom kétség- telenül jó kondíciómat, s kínos; zavarban dadogom: — Négy . .. hónapos ... ( — Jó erős, lelkem! — lelkendezik a néni: — biztosan ikrei lesznek! ny. é. í
