Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-05 / 285. szám
egészség ere! A PIST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1984. DECEMBER 5, SZOMBAT HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A TOKIÓI OLIMPIÁRÓL Lakat Károly, a labdarúgó olimpiai csapat edzője, ma délután, 5 órakor, a Kinizsi Sportkörben, élménybeszámolót tart a tokiói olimpiáról. ★ ötvenen nézték meg a mezőgazdasági kiállítást a gépállomás dolgozói közül díjtalanul jutalomképpen. ★ Elmarad vasárnap az állat- és kirakodóvásár. ¥ Harminckétezer forint értékű nyersbőrt vásárolt fel a MÉH a harmadik negyedévben. ¥ Százhatvan nőalkalmazottja van az állami gazdaságnak. ★ Kötöttfogásban első osztályú Versenyző lett Papp László, városunk birkózója. ★ EBZARLAT A 4. JÁRÁSBAN A negyedik járás területén ebzárlatot rendelt el a városi tanács mezőgazdasági osztálya a további intézkedésig. Ezen a területen mindenfajta kutyát megkötve kell tartani, a szabadon talált ebeket a gyepmester befogja és leöli. . ★ tJj berendezést kap a tervek szerint a KIOSZ italboltja. ¥ Két keverő hajtóművet készít a gépjavító és faipari ktsz az alumíniumtröszt részére, százezer forintos költséggel. ★ Kilencvcnegy mezőgazdasági tanuló sajátítja cl a mező- gazdaság csínját-binját az állami gazdaságban. ■k Üj, előregyártóit betonraktárral növelik a jövő évben a földművesszövetkezet vas- és edénybtfitját, mintegy huszonnyolcezer forint értékben. ■k A SERTÉSTENYÉSZTÉS GÉPEI, ESZKÖZEI Hétfőn, délután 5 órakor, Kakuk János agrármérnök, a sertéstenyésztés gépeiről, eszközeiről tart előadást a Szabadság Termelőszövetkezet hangácsi klubjában. ★ Százhúsz tagja van a gépállomás szakszervezetének. •k A POSTA KÉRÉSE A postahivatalban — sajnos, éppen a karácsonyi forgalom előtt — kezdte meg az épület belső átalakítását az építővállalat és emiatt átcsoportosítást kellett eszközölni. A munkák befejezéséig a csomag- és pénzfelvételt a Hősök tere felőli oldalon végzik, míg a többi küldeményt (ajánlottlevelet, értékcikket, táviratot, távolsági beszélgetést) a Ceglédi úti főbejárati ajtóval szemben levő helyiségben intézik. A várható nagy karácsonyi és újévi forgalom előtt arra kéri a postahivatal a közönséget, hogy küldeményeit időben adja fel, hogy időben érkezhessenek rendeltetési helyükre. ¥ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A generális. Buster Keaton, a nagy nevettető ismét a közönség előtt. Amerikai film. Kiséröműsor: Lengyel szvit. HETVENEGY TRAKTOR ÜNNEPI MŰSZAKJA ENYHÍTETTE ŐSZI GONDJAINKAT Az időjárás nagyon szeszélyes. Szinte minden napra jut egy kis csapadék, néha annyi is, amennyi bőven elegendő ahhoz, hogy a határban megálljon a termelőmunka. Most pedig már nyakunkban a hó is. — Minden alkalmat meg kell ragadnunk a munkára! — mondotta Hunyák László, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa. — November huszonkettedikén és huszonkilence- dikén ünnepi műszak volt a határban. A gépállomás megegyezett a mezőgazdasági osztállyal és az üzem minden használható erőgépe szántott ezen a két napon. És ha figyelembe vesz- szük, hogy negyven erőgép két napi munkája nem éppen kis teljesítmény, megértjük, miről van szó. Külön meg kell emlékeznünk teljes elismeréssel arról is, hogy a gépMinden gép a határban Csatlakoztak a tsz traktoristák is Ötszáz hold mélyszántás állomásiak lendülete magával ragadta a termelőszövetkezeti erögépvezetőket is. Harmincegy termelőszövetkezeti traktoros csatlakozott hozzájuk és vett részt a lendületes vasárnapi munkában. — Dicsérje azonban az eredmény a lelkes részt vevők munkáját — mondotta befejezésül Hunyák László. — Nyolcvan katasztrális holdról takarították be a kukoricaszárat és a két vasárnapon pontosan ötszáz hold mélyszántással enyhítették őszi gondjainkat. Lángost tessék! Itt a forró lángos! A földművesszövetkezet központi vendéglőjének konyhájáról reggelente, pontban nyolc órakor fehér köpenyben nagy műanyag tepsivel a kezében indul kőrútjára Horváth László. Visz ötven, vagy száz frissen »sült, göÜzemszervezési haditanács Szigetvárott négynapos üzemszervezési konferenciát tartottak a konzervgyári szakemberek. A konferenciám Gábor Gyula mérnök, a jövő évi feladatokról beszélt. Utána bemutatták a szakembereknek a Nagykőröst Konzervgyárban készült — rakodólapos anyagmozgatásról szóló filmet. (Godány felv.) zölgő, szép piros, zsíros színben pompázó lángossal megrakott tepsit. Egyik zsebébe szalvétákat gyömöszöl, a másikba kis csuporban sót, majd kerékpárra kapva karikázik a friss lángossal. — Hová viszi? — kíváncsiskodunk. — Körüljárom a „belvárost”. Minden üzletbe, üzembe benézek. Szinte minden lángosra van „törzsfogyasztóm” már. — Legelső útja? — A vasbolt és az állatorvosi rendelő. Ezeken a helyeken sok az ügyfél, szempillantás alatt fogy a lángosom. — Van elég belőle? — Dehogy van!, Ha csak ötven darabot kapok, sok vásárlóm hiába vár. Még sokszor a száz is kevés. Kétszer annyit is el tudnék adni. De- hát ha nincs, nincs! Nem győzik sütni. Ami szó, az szó. Finomak ezek a meleg lángosok, csak valóban keveset sütnek belőle! Kár. (fehér) Harminc ipari tanulója van a DÁV nagykőrösi üzletigazgatóságnak. Bált rendeznek vasárnap este a művelődési otthon tánctermében. A földművesszövetkezet borkóstolóval egybekötött cukrászati kiállttá rendezett szombat-vasárnap a KIOSZ székhazában. Jó 1 elletett a nedű, mert az első napon 3500 forintos bevételt hozott a poharazgatás (Godány felv.) SPORT Induljunk el a nagykőrösi q Ralanvi R^la • öregszőlők között vezető gir- “,r* D an' Dela - be-görbe kocsiút valamelyikén. A pompás látványtól sok gondolat ébred az ember agyában. Erről is, arról is megvillan egy öreg kunyhó fehérre meszelt oldala. Mély utakban ülnek a szőlőtőkék. Minél régebben telepítették azokat, annál görbébb a soruk, vagy ahogy a körösi emberek mondják, az útjaik. Régen nem zsinór mellett ültették a szőlőt. Az utak egymástól való távolságára sem volt szabvány. Még kevésbé volt a szőlőbeli kunyhóra műszaki terv. Az úeegszeééit hum Papoktól a szpáhikig I. rész ? úr építtetett kapásházat, v nyaralót a szőlőbe. A szőlőben lakó szőlőtulajdonos háza is „népi” építmény volt. Nem is katasztrális holdakban mérték a szőlőt, hanem azt mondták, hogy egy, vagy két kapa azaz tíz-harminc út szőlő. Egy kapa szőlő 400 négyszögölet tett, vagyis amit egy nap egy kapával meg lehet művelni. Bizonyosan felvetődött a gondolat már sok körösi emberben, milyen jó volna tudni, hogy kik ültették a város körüli homokra a szőlőt és gyümölcsfákat. Erre a kérdésre még a történész sem felelhet egy mondatban. Arról van tudomásunk, hogy a Dunántúlon a rómaiaknak voltak szőlőskertjeik. A Duna—Tisza közön élő lovas nomádok és állattartó népek nem ültettek szőlőt. A tőlük származó régészeti emlékanyagban még szőlőművelésre szolgáló eszközök sincsenek. Az időszámítás után 450-ben pedig Pannóniára is ráömlött egy alacsonyabb kultúra, amely a rómaiak uralmát megsemmisítette. A jövő-menő népek nem tudlak mit kezdeni a rómaiak építményeivel, mezőgazdasági kultúrájával. Pusztulni hagyták, a szőlőkkel együtt. A szántás-vetés meghonosításával újra kellett kezdeni a szőlő- és gyümölcstelepítést is, legalább is a Duna —Tisza közön. A szőlővel I. Géza királyunk 1075-ben kelt oklevelében találkozunk a környékünkre vonatkozóan először. A Garaszentbenedeki Apátságnak adományozta többek között Felsőalpárt. Ennek a tőlünk 30 kilométerre fekvő birtoknak, amikor a határát meghatározták, Alpáron szölöskertet is említettek. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy hogyan került a homokra szőlő vessző. Az államalapítás a keresztény egyház alapításával járt 'együtt. István király minden tizedik faluban templom építését rendelte el. A törvényt a falubírákkal könyörtelenül végrehajtatták. Márpedig a templom, a mise, a barát és a bor elválaszthatatlanok voltak. Nemcsak *a miséhez kellett szőlőbor, hanem a misén ki- vül is megitták azt. Volt annyi esze az akkori embernek is, hogy Olaszországba, nem egy csöbör borért ment el, hanem hozott mindjárt szőlővesszőt egy egész háttal. Hozott nemes gyümölcsfacsemetét is és megkísérelte elültetni a homokon. Nemcsak a pap, de a köznép is becsülte az ízletes gyümölcsöt, a zamatos szőKOSÁRLABDA A bajnokságok korai befejezése után tétlenségre kárhoztatott kosárlabda-csapatok kupaversenyek rendezésében keresnek némi „elfoglaltságot”. A Kinizsi férficsapata a Kiskunfélegyházán rendezett Dánfíy-kupa versenyein vett részt, női vonalon pedig megrendezték a Pest—Nógrád megyei visszavágót. Eredmények: Kinizsi—Kecskeméti Dózsa 40:36 (19:14). A Kinizsi végig vezetett. A Dózsa a második félidőben erősített, egyenlítés után vezetéshez is jutott, végül a Kiv\v\\\\\w,\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\v löt és a jó bort. Minden bi- ^ zonnyal hamarosan próbál- ? kozott szőlőültetéssel a vilá- gi ember is. A jó fajta szőlő-^ vesszőért és jó gyümölcsfáért ^ messze elmentek, ha hírét £ hallották, hogy valahol van ^ abból. Elterjedt annak a hí-| re messzeföldre, ha valaki ? valami jó fajta gyümölcsfát^ tudott nemesíteni. á y A Nagykőrös körüli öreg- ^ szőlők már a középkorban f megvoltak. Erről ugyan írá-^ sok nem maradtak a város ^ levéltárában és térképet sem ^ őriztek meg, mely az akkori ^ szőlők kiterjedését feltüntet-£ te volna. De a török hódolt- ság második feléből való írá-í sós adatok számtalan helyen ? említést tesznek a szőlőről, $ borról, égettborról, pálinká- ^ ról, gyümölcsfélékről, kari- % kajáról — hordóról. Adják ^ a gyümölcsöt kedveskedés- ^ ként az uraknak, töröknek, í magyarnak. Bort ivott a tö-f rök szpáhi, a janicsár, a ma- $ gyár hajdú, a végvári vitéz, $ a kuruc, a labanc, a tiszt és % a közlegény. A borbíró szá- madásai örökítették meg a ff borfogyasztást: mit ivott a ff bíró, a tanács, a város ven- ^ dégserege, a katonaság, a ff korcsmák népe és vásári sá- ff torokban mulatók hada. ff Sok-sok borról szólnak ezek ^ a számadások, melyek kitér- £ jedt szőlő- és gyümölcstermő ^ területeket feltételeznek. ff (Folytatjuk.) f nizsi jó hajrában megérdemelten győzött. A csapat legjobbja Varga (14) volt. A többi pontszerző: Zsákai (11), Matuska (7), Papp (4), Hoffer és Vági (2—2). Kinizsi—Kecskeméti Petőfi 41:22 (20:8). NB-s játékosaival megerősített Petőfi második csapata nem bírt a lendületes Kinizsivel. A ponterős Zsákait csak szabálytalankodósok árán tudták valamennyire tartani. Zsákai így is mint a mezőny legjobbja, 22 ponttal terhelte meg a Petőfi kosarát. A többi dobó: Hoffer (9), Matuska, Papp dr. (4—4), Varga (2). Kiskunfélegyházi RVSE— Kinizsi 42:33 (21:21). Két héttel ezelőtt a Kinizsi győzött 30 ponttal. Ezúttal a körösiek bemelegítés nélkül kezdtek s csak nehezen lendültek játékba. Jó iramos mérkőzésen fej-fej melletti küzdelemben a hazai csapat bírói segítséggel nyert. Kosárdobók: Hoffer, Zsákai (11—11), Matuska (7), Papp dr., Varga (2—2). A salgótarjáni női mérkőzés eredménye: Pest megye—Nógrád megye 33:27 (19:13). A megyék között) visszavágón Pest megyét a Kinizsi képviselte. A valamivel magasabb termetű Nógrád ellenében az alacsonyabb, de egyforma képességű Pest megye játékosait Molnár edző gyakori cserékkel végig tartósan támadásban tudta tartani, ami a megérdemelt győzelmet eredményezte. Kosárdobok: Szarka (10), Vilcsák (8), Molnárné (6), Pákán (5), Istári (4). Molnárné kitűnően fogta össze a csapatot. A válogatottban játszott még G. Nagy, Rétsági, Patyi, Papp és Molnár Olga. Komáromi és Varga ezen a találkozón már, nem vett részt, Ábrahám Katalin pedig a megyei válogatott keretben szerepelt. Letartóztatták a munkakerülő asszonyt címmel — tegnapi lapszámunkban tévesen Kohási Istvánnét írtunk, Ko- hári Istvánné helyett.
