Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-05 / 285. szám
Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1964. DECEMBER 5, SZOMBAT PEST M EG Y EI HÍ RLAP KÜ LÖN KI A DÁS A Naponta két zsák levél érkezik a városba Panaszkodik a posta is — Tíz kézbesítő, 25—30 kilométer kerékpáron — Kisegítőt azonnal felvesznek Azért a szőke kislány megkapta... KITÜNTETTEK Egyre több és több panasz merül fel lakosságunk körében a postára, a valamikor világhírű magyar posta szentendrei hivatalával szemben. Hivatalok és magánosok panaszkodnak, hogy későn kapják meg a leveleket. Még a táviratoknál is előfordul, hogy egy-két nap késéssel jutnak el a címzetthez. Nem egy olyan előfizetője van a Pest megyei Hírlapnak, aki csak azért rendeli meg, hogy minden szerdán és szombaton a város és járás ügyeivel foglalkozó mutációt olvassa. Sajnos előfordul, hogy az előfizetők éppen szerdán és szombaton nem kapják meg a szentendrei mellékletet. A panaszok tudatában kerestem meg Antalóczy Lászlót, a szentendrei posta hivatalvezetőjét, akivel hosszabb ideig elbeszélgettem: van-e tudomása a panaszokról és hol szorít a cipő? — Van tudomásom a panaszokról — válaszolta a hivatal- vezető —, de sajnos alig tudok segíteni rajta. Egyre kevesebb a gyakorlott kézbesítő, mert a legtöbbje néhány hónapos szolgálat után köny- nyebb munka után néz. Jelenleg tíz kézbesítőm van az egész város területére, ebből hét belterületi és három külterületi. Egy embert tudok tartalékolni a szabadságon lévők helyettesítésére. — Milyen nehézséggel kell egy kézbesítőnek megküzdeni? — Nyugodtan elmondhatom, hogy egy-egy kézbesítő napi huszonöt—harminc kilométert tesz meg gyalog, vagy kerékpáron. Különösen nehéz a külterületen. A belterületiek viszont naponta kétszer teszik meg az útat. Reggel indulnak a hírlappal és utána a levelekkel és az egyéb anyaggal. — Mit értsünk az egyéb anyag alatt? — A napi levél átlagban számítva két zsákot tölt meg. Ez körülbelül kétezer levélnek felel meg. De közel áll ehhez a mennyiséghez a táviratok, telefonszámlák, rádió és tv-di- jak, utalványok tömege. Sok gondot okoz nekünk a felületes címzés a leveleken. Külön problémát jelent, megkeresnünk, hogy a Nagy Jánosok közül kinek szól a levél. Néhány hónappal ezelőtt például érkezett egy levél ezzel a címzéssel: „Egy szőke kislánynak, akinek a testvére disszidált „Szentendre”. 'f Nem akarok dicsekedni, de ez- ff zel a hiányos címzéssel megtaláltuk a levél tulajdonosát. — És hogyan lehetne a panaszokon segíteni? — A hírlapot is a levélkézbesítők viszik ki. Pedig lenne lehetőség úgynevezett „betétes hírlapkézbesítö” alkalmazására, aki kizárólag a hírlapokat kézbesítené. Az illetők százalékra dolgoznának és napi öt-hat órai munkával nyugodtan megkereshetnék az ezer-ezerkétszáz forintot. Dehát nincs az állásra, pedig bármely pillanatban öt-hat férfit vagy nőt is tudnék alkalmazni erre az állásra. Kérem, értsék meg, hogy csak az emberhiányon múlik, hogy a posta munkájában hibákat lehet találni. J. B. Balogh Sándor, a járási tanács adóügyi csoportjának vezetője a felszabadulás óta dolgozik az adóügyi igazgatás területén. Eredményes munká- jelentkező erre \ ját a közelmúltban jutalmazták elöljárói a „Pénzügy Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel. Munkatársai melegen köszöntötték a kitüntetettet, aki egyébként a Közalkalmazottak Szakszervezetének járási titkára is. Ismét bizalmat kaptak, de sok dolguk lesz I ^\v\\\\\\\\\\\\\\\\\y\\v^\\\\\w^ I * "I * 5' l I | i 1 i i KÖNYV, FOLYÓIRAT, ÚJSÁG TÜKRÉBEN a képzőművészet és a turizmus eldorádója j A múlt pénteken választotta újjá vezetőségét a szentendrei Április 4-e Tsz párt- szervezete. Ismét bizalmat kapott a kétévi munka után most leköszönt régi vezetőség. A beszámoló értékelte az utóbbi két év eredményeit és a munka hiányosságait. őszintén elmondtak mindent. Az eredményeket dicsekvés nélkül, — mint természetes dolgokat, közös erőfeszítéseik méltó eredményét említették. A hibákat nem ostorozták, de beismerték, s egyben kérték azok felszámolását. A taggyűlés tág teret adott a hozzászólásoknak. Ezekben az eredményeket nem említették. Mint mondották: számukra nem úgy fontosak a tények, hogy a közös vagyon egy főre jutó része „már 34 000 forint, hanem úgy, hogy még „csak" annyi. Szóltak arról, hogy hiba van a közösségi szellemmel és baj van az enyém, miénk fogalmával, a közös vagyon védelmével és a házi „szarkák” elfogott és el nem fogott sorával is. Ehhez a témához szólt hozzá Farkas Pál, a termelőszövetkezet elnöke. — Fegyelmi bizottságunk a jegyzőkönyvgyártás bajnoka lehetne, — mondotta —, ha ez számítana valamiféle versenyben. Helytelennek tartjuk azt, hogy a rendőrség nem hajlandó beleszólni közös vagyonunk dézsmálóinak ügyébe, mondván: „ez a szövetkezet belügye” — vélekedett az elnök. Ilyen gondok, feladatok elé néz tehát, sok lesz a dolga az új vezetőségnek. Az elmúlt két év jó munkája a garancia arra, hogy megfelel ezeknek is becsülettel. » Vető László HÍREK Ügyeletes orvos szombat 12 órától hétfő reggelig dr. Katona Gyula körzeti orvos. A filmszínház műsorán ma és holnap este a Kallódó emberek, 7—8-án a Hattyúdal, 9—10-én a Kísértetkas- tély Spcssartban. A vasárnapi matiné műsorán Az utolsó tél című film szerepel. „A tulajdon- és a birtokvédelem” szabályairól hallottak előadást szerdán az ülnökakadémia hallgatói. Ma pedig értekezletet tartanak a népi ülnökök számára, ahol értékelik a végzett munkát. Az idegenforgalomról. a sportmozgalom pártirányításáról és a mezőgazdasági verseny helyzetéről tanácskozott az elmúlt napokban az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. Végre ! Megjavul a zöldség- és gyümölcsellátás? Utcarészlet (Id. Rácz József művész-rajztanár munkája) A Szövetkezetek PestA megyei Központja élelmiszer osztályának vezetőjétől, Kerecsé- nyi Sándortól nyert értesülésünk szerint a községek zöldség- és gyümölcsellátását jövőre a helyi terményekből biztosítják. E célból felhívták a földművesszövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy kezdjék meg a szerződések megkötését. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ugyanis már készítik vetésterveiket a jövő évre. A Szövetkezetek Pest megyei Központja a jövő évben szeretné tehát javítani a zöldség- és gyümölcsellátást mind Szentendrén, mind a járás községeiben. Helyes lenne, ha a tanácsok a szerződéseket mielőbb megkötnék, hogy az ellátásban ne legyen ismét fennakadás. <K) EZ IS VAROSTORTENET Régi újságokra emlékezünk évre terjed vissza, vezető, irányító karok hiányában nem tudott fejlődni, nem tudott a magában rejlő őserejéhez mérten a maga számára gazdasági és kulturális életet teremteni, noha szerencsés földrajzi fekvésénél és földtani viszonyainál fogva is elsőrendű szerepet volna hivatva Magyarország közgazdaságában betölteni. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy kies vidékünkön oly kevés nyaraló és turistaközönség fordul meg, holott jó közlekedési eszközeink (?!), gyönyörű vízi útunk és előnyös vasúti közlekedésünk kényelmes összeköttetést létesít a fővárossal. Mellőzésünk érthetővé válik, ha meggondoljuk, hogy vidékünk mindeddig szűkölködött oly sajtóorgánum nélkül, mely őt a nyilvánossággal megismertesse és a vidék minden értékét felkarolja.” De szaladjunk tovább néhány évtizeddel, s nézzük meg, mikor 1936 tavaszán Genszky Géza veszi át a már harmadik éve itt, Szentendrén megjelenő Magyar Elet című lap szerkesztését, Jedikula című vezércikkében ezt írja a huszonnyolc év előtti — ma is köztünk élő Szentendre-barát: „Mi is Ráby Mátyások akarunk lenni, mégpedig vályogkeverő, falbontogató Rá.by Mátyások, akik ezt a megdo- hosodott, orrfacsaróan, falsza- gú, divatveszett külsejű Jedi- kulát (vagyis kéttornyú város) a sarkaiból akarjuk kiforgatni. A mi drága, szép öreg Szentendrénk nemcsak a múlt sápitozó emlékeiben, s a földből kikapart kődarabjaiban sejteti egykori értékét — de akarjuk és tudjuk ezt a polgárságot oly erővel felrázni betegesen hosszú, egészségtelenül elnyúlt álmából...” Voltak tehát hatvanöt és huszonnyolc év előtt is jó szándékú, egyéni elgondolások, törekvések és elképzelések. Indultak lapok, helyi újságok, esetleg elismerten jó szándékkal, de vagy megalkudtak az állam és városvezető önkénynyel és talpnyaló nyomtatott betűs szolgái lettek a hamis közvéleményformálásnak, vagypedig elhullottak a hatósági erőszak súlya alatt. A magyar sajtó napja alkalmából tegyünk összehasonlítást az egykori és mai szentendrei újságok között, s érezzük meg, hogy a mi, egyelőre nagyon szűk terjedelmű, egyoldalas, kis helyi nyilvános értesítőnk szintén megérdemli az ünnepi megemlékezést. Gyermekeink korszerűbb vasúton fognak már száguldani Szentendre és Budapest között, korszerű csatornázási rendszer fogja igazán várossá tenni ősi településünket, de ezek a nyomtatott papírlapok messze túlélnék bennünket, s mint tanulságos történelem fogják megőrizni egykori vágyainkat, problémáinkat, fokozatos eredményeinket, elröppenő napi életünket. Horváth Levente Tanácstagok fogadóórái Bobák Árpád tanácstag december 6-án, 15 órakor Szarvashegy 2. sz. alatti lakásán, Trieber Márton december hó 6-án, de. 10 óra kor Mikszáth K. u. 6. sz. alatti lakásán, Csalogány Já nos december 6-án, 15 órakor Stromfeld u. 4. sz. alatti lakásán és Király Vince december 6-án, 10 órakor Lenin út 53. sz. alatti lakásán, Rohály Lászlóné 7-én, 16 órakor Honvéd u. 21. sz. alatti lakásán, Szalay László 7-én, 17 órakor Engels u. 8. sz. alatti lakásán, Czifferi János 7-én, 19 órakor Attila u. 5. sz. alatti lakásán, Ha lasi Józsefné 8-án, 18 óra kor Kör u. 11. sz. alatti laka sán, Sziráki Ferenc 8-án, 17 órakor a városi tanács épü létében, az I. em. 2. szoba ban, Styaszny Vidor 9-én, 16 órakor Aradi u. 4. sz. alatti lakásán, fogadóórát tart, melyre az érdekelt választókerületek választóit ezúton meghívja a városi tanács végrehajtó bizottsága Azonnal felveszünk, gépésztechnikust, automata gépbeállítót (Tornos-rend- szerű gépekhez), rajzkihú- zót, fém- és műanyagszer- számszerkesztőt. Jelentkezés a Pest megyei Vegyí- és Kézműipari Vállalat. Munkaügyi csoportjánál. Szentendre. Dózsa György út 36/b. szám alatt. A Képzőművészeti Alap népszerű sorozatában „A Művészet Kiskönyvtára” 55. köteteként megjelent Mándy Stefánia monográfiája Vajda Lajos (1908—1941) festőművészről. A könyvecskét a művész 1936-ban festett „Iko- nos önarcképe” díszíti címlapján. A közel félszáz — részben színes, részben fehér-fekete — reprodukció telisteli van szentendrei motí- vumoklcal. Vajda Zalaegerszegen született. Hat éves volt, amikor családja Szerbiába került. Az ifjúkori élmények emlékvilágával, a szláv iparművészet és ikonfestészet hatása alatt tért vissza 1923-ban Magyarországra és Szentendrén telepedett le. Városunkban és a szemközti Szigetmonostoron végzett Kornis Dezsővel együtt népművészeti gyűjtést, mely azután festészetének egyik forrásává .lett. Szentendre sajátos atmoszférája inspirálta Vajda Lajost. Az itteni szerb templomok ikonjai rendkívül mélyen hatottak rá. Az iskolafestészetben látta a művészet legszigorúbb és legegyetemesebb törvényszerűségeinek megvalósulását. A kis könyvből egy XX. századbeli, modern festőművészt ismerünk meg, akit Nyugaton is nagy- rabecsülnek. * A Művészet című folyóirat ez évi szeptemberi számában Somogyi Árpád dr. művészettörténész, a szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény rendezője: A ráckevei szerb templom ikonjai címmel tanulmányt és reprodukciókat közölt. írásában felhívta a figyelmet, hogy a restaurált ikonok egy részét a helyi múzeumban helyezték el. Egyébként Somogyi dr. mintegy másfél évtizede foglalkozik a későbizánci emlékanyag hazai feltárásával és irodalmi ten7 Pú'Pfi.7 kcizép-európai postbizánci mű- i vészettel is foglalkozott. * Az Esti Hírlap november 21-i számában Aczél Kovách Tamás képes riportban számolt be a Pilis kulcsáról, az üdülök és a turisták el- dorádójáról: Szentendréről. A város, amely a vendégekből akar élni — Szentendre. A tanácselnökkel folytatott interjú kapcsán kitér a vá-i ros múltjára, jelenére és jövőjére. Az idegenforgalom, a sport és üdülés reális; lehetőségeit veszik sorra — itt a kétmilliós főváros közvetlen közelében, ahol a hegyek és a Duna koszorúzta környezetben valóban eldorá- dói lehetőségekkel rendelkezünk. H. Gy. December 7-en ünnepeljük a magyar sajtó napját országszerte. Igen, mindannyian, akik reggel újságolvasással kezdjük a napot, emlékezzünk meg új, igaz, emberi újságírásunk . hivatalos ünnepnapjáról. Czobor Hugó felelős szerkesztő a következő előfizetési felhívással indította be 1899 tavaszán Szent-Endre és Vidéke című hetilapját: „Szent-Endre város közvetlen szomszédságába esik székesfővárosunknak, tehát annak érdekkörével szorosan összefügg. Ámde a fővárosi sajtó figyelmét az országos érdekű dolgok annyira lekötik, hogy még közvetlen környékének érdekével sem foglalkoz- hatik úgy, amint az megérdemelné. így történhetett meg, hogy vidékünk, melynek történelmi múltja II. Géza királyunk telepítéséig, tehát 700
