Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

1964. DECEMBER 11. PÉNTEK re sí UECVKI yflPfalP Nagy vizsga: a gépjavítás ÍRTA: MÉSZÁROS ISTVÁN, as FM Gépállomási és Gépesítési Föigasgalóság vezetője A mezőgazdasági üzemek ma már mintegy 60 000 trak­torral, 8000 gabonakombájn­nal és sok tízezer egyéb más munkagéppel rendelkeznek. E gépparknak 55 százaléka a termelőszövetkezetek, 22 szá­zaléka a gépállomások, gép­javító állomások, 23 százaléka pedig az állami gazdaságok tulajdonában üzemel a jövő esztendőben. Ennek elsőrendű feltétele, hogy a gépek mű­szakilag kifogástalan állapot­ban legyenek. A gépjavítások megszerve­zésénél a mezőgazdasági üze­mek akkor cselekednek helye­sen, ha a munkát november­től június közepéig pontosan ütemezik és o legjobb minő­ség elérésére törekszenek. A folyamatosság lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgaz­daság időszerű feladataihoz alkalmazkodva javítsák a gé­peket. így például a gépállo­mások, gépjavító állomások november hónapban főleg olyan gépeket — gabonakom­bájnokat, cséplőgépeket, esz­közhordozókat és könnyű uni- verzál traktorokat, stb. — ja­vítottak, amelyekre akkor a termelés szempontjából nem, vagy alig volt szükség. A gépállomások főként a termelőszövetkezetek részére végeznek javító munkát. Emellett természetesen a sa­ját és más állami vállalatok gépeit is gondozzák. Érthető tehát, hogy a javítómunka megszervezésénél mindenek­előtt a termelőszövetkezetek igényeire kell tekintettel len­niük. Amíg a mezőgazdasági munka tart, azokat a gépeket javítják, amelyekre jelenleg nincs szükség, decemberben főleg olyanokat — a termelő­szövetkezeti gépek mellett —, amelyeket jövőre eladnak a termelőszövetkezeteknek az állomások. Az eladásra kerülő gépek javítási költségeit a jövő évi költségvetésük terhé­re elszámolhatják, átmenetileg pedig e célra kamatmentes hitelt vehetnek igénybe. A termelőszövetkezetek a gépek javítására ugyancsak rövid lejáratú hitelt kophatnak. Ja­nuár—február—március hó­napban döntően a termelőszö­vetkezetek gépeit javítják az állomások, továbbá azokat, amelyekkel majd a gazdasági­lag gyenge termelőszövetke­zeteknek dolgoznak. Az a lé­nyeg, hogy a tél végéig — biz­tonsági tartalékkal számolva — mindazokat az erő- és munkagépeket kijavítsák, amelyekre a tavaszi munká­nál szükség lesz. A számszerű teljesítésnél is fontosabb o javítás minősége. A gépállomások, gépjavító ál­lomások túlnyomó része — mindenütt, ahol nagy műhely- lyel rendelkeznek — a trak­torok és a kombájnok javítá­sát részegységes szalagszerű javítási rendszerben végzi. Ez a forma termelékenyebb és olcsóbb a korábbi egyedi mód­szernél. A hibafelvételezés, a „végátvétel” gondossága pedig biztosítja a kifogástalan mi­nőséget is. Ennek a rendszer­nek igen nagy előnye, hogy amennyiben az egyes megyék­ben az állomások egyidejűleg más-más traktortípussal kez­dik a munkát, biztosítja a koncentrált alkatrészfelliasz- nálást. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a kevésbé kényes munkákat kisebb képzettségű dolgozók végezzék és így eny­híthető a szakmunkáshiány. Még fejlettebb formája a munkaszervezésnek az úgy­nevezett tipizált szakosított gépjavítás. Ilyenkor az egyes állomások nem foglalkoznak a körzetükben levő valameny- nyi traktortípus generál ja­vításával, hanem csak egyné- hányéval. így pl. az egyik állomás javítja a Zetor-típu- sokat, a másik az MTZ-UTOS, a harmadik az UE-D—4—K típusokat. A szakosított ja­vítást az állomások kooperá­ciós alapon végzik: a terme­lőszövetkezetek csak az őket kiszolgáló gépállomással vagy gépjavító állomással vannak kapcsolatban, amelyek gon­doskodnak a gépek oda- és visszaszállításáról is. A tipi­zált javításnál a nagyobb széria miatt fokozottabban érvényesül a részegységes ja­vítás összes előnye. A javí­tás e legfejlettebb formáját — bár még csak kisebb mér­Ki fizesse meg? Sarkalatos elv, hogy aki vétkes, bűnhődjön. Egyik pil­lére ez jogszolgáltatásunk­nak, de ezt követeli az em­berekben kifejlődött igazság­érzet is. Csakhogy... A keres­kedelemben szokásos és ren­deletekben szabályozott kár­térítési kötelezettség körül nem minden megnyugtató. Aki ko­molyan vét a társadalmi tu­lajdon ellen, azt kellő eljárás után vagy elbocsátják, és anyagi kártérítésre kötelezik, vagy súlyosabb esetben, bí­róság dönt további sorsáról. Az apróbb Kártérítések meg­ítélésében azonban nem ilyen megnyugtató a helyzet. Ez a vállalati igazgatók jogköre s gyakran megesik, hogy felü­letes tájékoztatás, rosszindula­tú információ, vagy más ok miatt, a kisjövedelmű bolti alkalmazottakat jelentős kár­térítésre kötelezik — alaptala­nul. Például az áruromlás miatti kártérítés. Sajnos, boltjaink, na­gyon kevés kivételtől eltekint­ve, korszerűtlen, öreg épüle­tekben vannak, ahol a raktá­rozási lehetőségek a lehető legrosszabbak. Á szűk, leve­gőtlen. egymásra zsúfolt áru gyakran megsérül, vagy szeny- nyeződik, még akkor is, ha a boltvezető törődik a dolgok­kal. Sok helyütt működik elekt­romos hűtőszekrény, pult. A nyáron nemegyszer meg­történt, hogy viharok vagy az elektromos vállalat kar­bantartási munkálatai miatt működésük leállt. A csemege­boltokban, üdülőkben, ven­déglőkben tárolt hús a nagy hőségben — hűtés hiányában — két-három órán belül em­beri fogyasztásra alkalmat­lanná vált. A cukrászdákban megromlott a tejszín, a fagy­lalt alapanyaga, a krém. Az ilyen objektív akadályokat a felsőbb szervek nem méltá­nyolták és a megromlott áru miatt a boltvezetőket soroza­tosan nagyösszegű kártérítés­re kötelezték. Megtörtént az is: a külterü­leti kis élelmiszerboltot va­lósággal elözönlötték egy éj­jel a mezei pockok. Arvali- noztak a szomszédos állami gazdaság földjén s a rág­csálók menekültek. Mire a boltos másnap észrevette az inváziót, az udvari kis farak- tárbari elhelyezett papírzsáko­kat az egerek teljesen tönkre­tették. Vagy: hogyan felelhet az a boltvezető az áru épsé­géért, aki raktárhiány miatt a háztulajdonos disznóóljá­ban kénytelen tárolni az üvegárut? Sok esetben az előírások nem ismerete miatt történik törvénysértés. Az egyik sü­tőipari vállalat igazgatója a fajlaghiányból eredő károkat teljes egészében a dolgozókra hárította, holott a kártérítés legfelsőbb határa a munkás keresetének tizenöt százaléka lehet. Ebben az évben tizen­kilenc dolgozót több mint huszonkétezer forint kártérí­tésre kötelezett. Hogy mindez mennyire volt jogos, azt bi­zonyítja, hogy amikor az érin­tettek panaszukkal felsőbb szervhez fordultak, visszavon­ta a büntetést. Számtalan ilyen kisebb-na- gvobb törvénysértés történik a kereskedelemben. Az érin­tettek egv része hallgat és fi­zet. míg mások igazságuk tu­datában az ügvészséghez for­dulnak. Ott pedig az az ál- lásnont. hoev a kereskedelmi rizikó a szocialista kereske- 'iélőmben is ismert fogalom kell. hogy legyen és az ezen belüli károkat — ha bizonyí­tott a szándékosság hiánya — nem lehet automatikusan a dolgozókra hárítani! (k. m.) tékben — szinte valamennyi megyében alkalmazzák majd a tél folyamán. Mindez természetesen meg­felelő műhelyteret, felújító részleget, jó szerszám- és műszerei látást igényel. Az ál­lomások jelentős része ma már megfelel ezeknek a kö­vetelményeknek. Az elmúlt másfél évben csaknem 200 millió Ft-ot fordítottak — főleg épületek átalakításával — műhelyek bővítésére, fe­dett mosók, utak és a leg­szükségesebb szociális létesít­mények építésére. Megközelí­tően ennyi összeget fordítot­tak elsősorban szerszámgé­pekre, továbbá szerelőkocsik, lehúzó és szerelőkészülékek beszerzésére. Az előfeltételek tehát lényegesen jobbak, mint eddig bármikor. Viszont nem várható az ed­digiekhez képest lényeges ja­vulás az alkatrészellátásban. A gépjavító állomások, gép­állomások feladata tehát az, hogy minél több alkatrész fel­újítását végezzék el. A tél fo­lyamán már néhány szakosí­tott műhely megkezdi az egyes fő darabok — adagoló, hen­gerfej, dinamó, önindító, hid­raulika, kompresszor, lánc­talpak stb. — felújítását. Az alkatrészellátás könnyítését célozza a miniszteri utasítás is: az említett fő darabokat és egyéb más fontos alkatrésze­ket a megyei AGROKER-vál- lalatok csak cseredarab elle­nében szolgáltathatnak ki és a használt alkatrészeket köte­lesek eljuttatni az e célra ki­jelölt felújító üzemeknek. Igen fontos feladata még a gépállomásnak, gépjavító állomásoknak, állami gazda­ságoknak és az e munkára kijelölt termelőszövetkezetek­nek, hogy a tél folyamán leg­alább 2 5 000 termelőszövet­kezeti dolgozót i oktassanak az alapfokú tanfolyamokon. Csak így érhető el, hogy a csúcs- munkák időszakában a mező- gazdasági üzemek ne küzd­jenek traktoroshiánnyal. Még mintegy 7000 jelentkezőt ve­hetnének fel a tanfolyamokra. A gépállomások, gépjavító állomások következő fél évi munkájának meghatározó szerepe van abban, hogy a termelőszövetkezetek jól ki­javított gépekkel, a jelenle­ginél lényegesen több trakto­rossal rendelkezve, tehát kevesebb gonddal és nehéz­séggel a jövő évben eredmé­nyesebben dolgozhassanak. — Távirányított méhek. Kanadai tudósok megállapí­tották annak az illatnak az összetevőit, amellyel a ve- zérméh az általa kiválasztott „pollenhez” vezeti a dolgo­zókat. A méhek a mestersé­ges illatszert ugyanúgy sze­retik, mint a természetest. Ezek után könnyű lesz a mé- heket ahhoz a „pollenhez” te­mai nap 1964. december 11, péntek, Árpád napja. A nap kél: 7.21, nyugszik: 15.52 órakor. A hold kél: 12.16, nyuszik: 22.51 órakor. Várható időjárás: felhős, párás, ködös idő, ónos szitá- lásokkal, zúzmaraképződés­sel. Az utakon síkosság, gyenge szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet null- fok körül lesz. — Tegnap „rajtolt” a tsz- akadémia Tóalmáson. Az el­ső előadást, filmmel kísérve, Kovács Pál főmezőgazdász tartotta a termőtalaj össze­tételéről, a korszerű gabona- és kukoricatermesztésről. 20 1944. december 11-én felszaba­dult Boldva, Sajókeresztur, Var- sány, örhalom és Veresegyház. — Bállá Balázs megye ta­nácstag ma délután 14 órá­tól 16 óráig fogadóórát, 17 órakor pedig beszámolót tart Csornádon. Solymári Béláné gyáll fogadóórájára 13 órá­tól 16 óráig kerül sor. Beszá­molót tart: Kun Ferencné (Abony, 17 óra), Csordás Já- nosné (Ráckeve, 18 óra), Or­vos Istvánná (Tápióbicske). Szombaton Töröcsik Gyula Pusztavacson és Örkényben, Szabó Elemér Jászkarajenőn, Kőfalvi János Albertirsán tart beszámolót. E napon ke­rül sor Hausknecht István dunaharaszti fogadóórájá­ra is. — Dobozi Imre új filmjé­nek, „A tizedes, meg a töb- biek”-nek külső felvételeit Tóalmáson forgatták az el­múlt napokban. Törpeautó (Vie Nuove karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO ».15: Édes anyanyelvűnk. 8.20: Reggeli hangverseny. 9.00: Kaland a dzsungelben. 9.20: Táncmeíódiák. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Énekkar. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Iskolarádió. 11.30: Népdalok. relni amelvet a méhészek 12151 A szeviUai borbély - ope­reim, amelyet a meneszeK rarészietek. 13.00: Ami a jövő hét jónak látnak. ! zenei műsoraiból kimarad. 14.10: OPERA LUXUS SZEMPILLAFESTÉK A megnedvesített kefét a dobozban található festékru­dacskán néhányszor végig húzzuk, majd ezzel a szempil­lát tövétől kiindulva egyenletesen befestjük és száradni hagyjuk. Száradás alatt a szempillaszálakat a kefével vá­lasszuk szét, hogy az egyes szálak különváljanak. Ily módon a készítmény bársonyos, mélyszínű, hosszú szem­pillát biztosít. Az Opera Luxus szempillafesték a szempil­lák sötétítésére, színezésére szolgál. Ma Marcaliban sorsolják a lottót A lottó 50. játékheti nyerő­számait ma délelőtt 10 órai kezdettel Marcaliban sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. (MTI) 69 politikai iskolát indít a NIED0SZ Pest megyében A MEDOSZ Pest megyében 69 alapszervezetében — állami gazdaságok, gépállomások, er­dőgazdaságok, felső-fokú tech­nikum — indít idén politikai iskolát. A szakszervezeti poli­tikai iskolák népszerűsége év- ről-évre növekszik: két évvel ezelőtt csak 550, idén már kö­zel másfélezer hallgató irat­kozott be az iskola első és má­sodik évfolyamára. Az iskolák vezetőinek egyébként az a megállapítása, hogy a hallga­tók egyre inkább a lényeges politikai kérdések, problémák iránt érdeklődnek, s mind ke­vesebb idő telik el apró-csep­rő, lényegtelen esetek vitatá­sával. — öregek napját tartottak Tatárszentgyörgyön. Jeruska Istvánná, a dabasi járási nö- tanács titkára köszöntötte a falu öregjeit, majd a gyóni népi zenekar s a helybeli ál­talános iskolások műsorral szórakoztatták őket. — A Táplószelei Gépállo­máson december elsején, Szentmártonkátán december hetedikén megkezdődött — összesen 90 részvevővel — a traktorvezetőképző tanfo­lyam. — Két előadás. Ma délután a kocséri tjj Élet Termelőszö­vetkezetben S. Hegedűs Lász­ló, a Nagykőrösi Városi Ta­nács elnökhelyettese a nyu­gati államokban élő parasz­tokról, illetve az ottani pa­rasztgazdaságokról; a nagy­kőrösi Petőfi Termelőszövet­kezet bokrosi klubjában pe­dig dr. Konrád Zoltán mér­nök „Permetező műtrágyá­zás a zöldségesben” címmel tart előadást. — Szellemi vetélkedőt tar­tanak szombaton az albert- irsai művelődési házban. Közös érdek Akárcsak más hivatalos szer­vek, a földművesszövetkezetek is sűrűn kapnak leveleket, — panaszokat, kívánságokat tär- talmazókat — az ügyfelektől, azaz a vásárlóktól. A sajtóban megjelent bírálatok, az olva­sók levelei szintén sokszor tesznek szóvá hibákat, illetve javaslatokat. A több oldalról érkező észrevételek megvizsgá­lása, illetve azok lehetőség sze­rinti megvalósítása: kötelessé­ge a földművesszövetkezetek­nek. Jó példákat találunk erre a Fót és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezetnél, a nagy- kátai, a dabasi járás több föld- aiüvesszövetkezeténél. Találni azonban rossz példákat is, olyanokat, ahol a vásárlók, a fogyasztók észrevételei süket fülekre találnak. Az év munkájáról az igaz­gatóság közgyűlésen ad szir­mot. A közgyűlési beszámoló összeállításakor, . az ellenőrző bizottság tevékenységének is­mertetésekor fordítsanak erre is gondot: hogyan foglalkoz­tak a panaszokkal, javaslatok­kal. Közös érdek ez. Érdeke a vevőnek, fogyasztónak, mert így könnyebb lesz a dolga, s érdeke a földművesszövetke­zetnek is, mert még jobban teljesítheti feladatát, a lakos­ság ellátását. <é) Hangszerszőlók. 14.35: Az ifjúsági rádió műsora. 15.00: Könnyüdalla- mok. 15.33: Mai magyar elbeszé­lők. 16.10: Bartók: II. zongoraver­seny. 16.40: A gyermekrádió mű­sora. 17.00: ötórai tea. 18.10: Üj zenei újság. 18.55: Operettdalok. 19.10: Hangképek. 19.30: Népi ze­nekar. 20.25: A rádiószínház be­mutatója: Puskin. 21.40: A Stúdió 11 játszik. 22.25: Berlioz művek. 23.02: Magyar nóták. 23.30: Opera­részletek. 0.10: Cyril Stapleton ze­nekara játszik. PETŐFI RADIO 14.00: A német ifjúság dalai. 14.25: Operettrészletek. 15.05: Ka­marazene. 16.10: Válaszolunk hall­gatóinknak. 16.25: Gyermekkórus. 16.40: Fuvószene. 16.54: Horgászok ötperce. 17.05: Az ifjúsági rádió műsora. 17.35: Heti hangverseny- kalauz. 18.10: Komor Imre írása. 18.25: Népi zenekar. 18.55: Mi tör­tént a nagyvilágban? 19.10: Bayreuthi ünnepi játékok. 1964. 20.34: Láttuk, hallottuk. 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kima­rad. URH 18.40: Dzsessz-hangverseny. 19.05: Hegedűszó. 19.10: Bayreuthi ün­nepi játékok, 1964. 22.00: Könnyű­zene. TELEVÍZIÓ 8.05—8.35: Tskola-tv. Kémia, a középiskolások I. oszt. számára (ism.). A kémiai folyamatok mennyiségi viszonyai. 9.30: Tv-hír- adó (ism.) 9.40: A bátrak csapata. Magyarul beszélő olasz film (ism.) 11.20: Telesport (Ism.) 11.35: ör­dögszekér. A televízió dokumen­tumfilmje (ism.) 12.10: A jövő hét műsora. 18.33: Hírek. 18.40: Ki minek mestere? Portréfilmek. 1. Győrffy Imre fiatal akkumulátor­szerelő. 2. Tóth Éva és Szűcs Irén női szabó. 19.00: Képek a KISZ VI. kongresszusának első napjáról. 20.00: Es most mit tud? (ism.) Az 1962—63. évi KI mit tud, az 1963— 64. évi Ki miben tudós? és az idei Riport kerestetik pályázat győz­teseinek találkozója. 22.10: Hírek. — Tarkabarkát, vidám műsoros estet rendez szom­baton a monori művelődési házban a helyi nőtanács. — Váciak a Szépművészeti Múzeumban. A váci Építők művelődési otthona vasárnap múzeumlátogatást rendez a Szépművészeti Múzeumba, ahol megtekintik az egyipto­mi és a régi magyar festé­szet kiállítást. — Felszabadulási szavaló­versenyt tartanak vasárnap Abonyban, a művelődési ház­ban. — Elmarad az országos ál­lat- és kirakodóvásár kedden Tápiógyörgyén. — A japán gyermekrajz- kiállítás december 15-én, kedden zárja kapuját a Cse­pel Autógyár művelődési ott­honában. CSALÁDI KLUBEST December 12-én, szombaton családi klubestet rendeznek Gödöllőn, a járási művelődési házban. A művelődési házhoz közelálló, a kulturális rendez­vényeket rendszeresen látoga­tó emberek és családtagjaik megjelenésére számítanak. A rendezvény iránt máris nagy az érdeklődés, azért úgy ter­vezik, hogy rendszeresítik majd ezt a kötetlen szórako­zási formát, mint a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésének egyik lehetőségét. — Premier idegenben. A Dunakeszi Járműjavító Jó­zsef Attila Művelődési Ott­honának színjátszói első al­kalommal Foton mutatják be, december 19-én, Molnár Ferenc: Doktor úr című ze­nés bohózatát. „Hazai” szín­padon a Doktor urat decem­ber 25-én adják elő. — Egyiptomi exportra 600 000 forintos malomáll­ványt készít a nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz. — Káván elkészült a 90 ezer forintos juhhodály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents