Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

1964. DECEMBER 11. FENTEK PES'i MFC v/Íif/íií) 3 FINN TUDÓS SIKERE: Megtalálta a tiszta prométiumot A Finn Vegyészek Szövetsé­gének Helsinkiben ülésező értekezletén Olavi Erametsa finn tudós bejelentette, hogy húsz éven át folytatott ku­tatómunkája eredményekép­pen sikerült előállítania tiszta prométiumot. a Mendelejev- féle periódusos rendszer 61. elemét. Erametsa professzor előadá­sában közölte, hogy a helsinki egyetem reaktorának labora­tóriumában fejeződött be a lantanidák közé tartozó 61. elem utáni ..vadászat”, amely­nek során 6100 tonna apatitot dolgozott fel. hogy kiválaszt­hasson 82 milligramm promé­tiumot. ___________ Ü lést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak titkára beszámolt a nő- mozigalom helyzetéről és az 1965. évi feladatótéról. Ezután Németi Irén, a Nők Lapjának főszerkesztője a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsának tagja a Szófiában megtartott tanácsülésről tájé­koztatta a nőmozgalom képvi­selőit. (MTI) Hogyan lesz 4000 tonnából 300000 tonna? A termelékenység és az anyag útja a gyárakban Érdekes felmérést végez­nek a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára közgazdászai és műszaki szakemberei. Azt kutatják, a gyárba beszállított sokféle anyag mekkora utat tesz meg, amíg kész termék­ként ismét elhagyja a gyárka­put? Pontos számadatokat még nem tudnak mondani, de annyi bizonyos, olyan tartalék kiaknázásához fogtak hozzá, amellyel számottevően javít­hatják a termelékenységet. Eléggé mértéktartóan nyilat­koznak, s még így is állítják, hogy a jövő évi, 20 százalék­kal nagyobb tervet létszámnö­velés nélkül tudják teljesíte­ni, tehát teljes egészében a termelékenység növelésével biztosítják. Ami egy gyárban ilyen nagy jelentőségű, nyilvánvaló, hogy a többiben is számottevő ered­ményekhez vezetne, hiszen gyáraink között nincsenek olyan nagy technikai és szer­vezési különbségek, amelyek jelentősen eltérő eredmények­hez vezetnének. Éppen ezért érdemes és szükséges is köz­readni a Híradástechnikai Anyagok Gyára szakemberei­Elvtársi búcsú A párt és a munlcáshatalom akkor fordult hozzájuk segítségért, amikor az egész életünket megrázkódtató, szocialista fejlődésünkben megtorpanást előidéző ellen- forradalmi felkelés után, szükség volt megbízható, szi­lárd, a népi hatalomhoz hű harcosokra. Közel nyolc éve már, hogy a kommunisták pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, rendezve sorait, életre hívta a munkásőrsé­get, azt az önkéntesekből álló testületet, amelynek tag­jai fegyverrel a kezükben készek voltak megvédelmezni a népi demokratikus rendszer vívmányait, s részt vállal­tak a munkások és parasztok állama, egész népünk bé­kés élete biztosításából. Furcsa paradoxon: azok között, akik napi munkájuk mellett vállalták a fegyveres szolgálat és kiképzés fára­dalmait, sokan voltak olyan régi kommunista pártmun­kások, veteránok, akiket a személyi kultusz éveiben a Rákosi-klikk önkénye távolított el őrhelyükről. Akadt a fegyvert ragadó munkásőrök között nem egy, akit ko­holt, hamis vádaskodás alapján megfosztottak párttag­ságától, sőt törvénytelenül fogva tartottak. Ezeknek az embereknek és társaiknak; munkásoknak, termelőszövet­kezeti parasztoknak, közéletünk minden posztján megta­lálható vezetőknek és értelmiségieknek, az öntudata és hűsége kiállta a próbát a nehéz hónapokban, s azóta is mindig biztosan támaszkodhatott népünk kitartásukra. Az elmúlt években azonban már nemcsak ők foglal­tak helyet a munkásőrség egységeinek sorában: egyre többen jelentkeztek fiatalok is, velük, a párt neveltjei­vel is erősödött a népi hatalomnak ez a testületé. Éppen ezért vált lehetővé, hogy azok, akik hosszú évekig fáradságot nem ismerve teljesítették kötelessé­güket, most felmentést kapjanak eddigi szolgálatuk alól, letehessék fegyverüket és mint tartalékos, megbecsült katonái szocialista hazánknak, nyugodt, békés pihenés­sel tölthessék szabad idejüket, öreg korukat. A követke­ző napokban, hetekben, a munkásőrség egységei Pest me­gyében is meghitt, elvtársi ünnepségeken búcsúznak el a leszerelő veteránoktól, akik pártunk és dolgozó népünk bizalmát, szeretetét joggal kiérdemelték. (h. f. p.) hogy a gépeken megmunkál­ja az alkatrészeket. Lehet, hogy lesznek, akik éppen az ilyen példákra hi­vatkozva azt vallják, hogy csak új műhelyek építésével lehet megoldani a problémát. Ezeknek is tudunk a Híradás­technikai Anyagok Gyára pél­dáján túl is a gyakorlatból vett tényekkel szolgálni. A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyárában, vagy a Mechanikai Művekben új mű­helyek építése nélkül modern gépsorok beállítása nélkül is úgy alakították ki a techno­lógiai és szállítási folyama­tokat, ahogy a lehetőségek a legjobban megengedték. Ez nemcsak a termelékenység alakulásában, hanem az ön­költség nagymértékű javulá­sában is meglátszik az emlí­tett gyárakban. A Híradástechnikai Anyagok Gyárának példája bizonyítja, hogy ahol hozzáfognak a bel­ső anyagmozgatás vizsgálatá­hoz és megjavításához, ennek hatása szerteágazó irányban terjed ki. A technológiai fo­lyamatok és az anyagmozga­tás egybehangolásával nem­csak azt érik el, hogy az így felszabadult embereket a termelésben foglalkoztathat­ják, hanem azt is, hogy a terv­szerűbb gyártás révén nem­csak a késztermékek meny- nyisége emelkedik, hanem a minőség is számottevően ja­vul. A szervezettebb, össze­hangoltabb gyártás emellett a termelőfolyamat közbe eső ellenőrzését is nagymértékben megjavítja, megkönnyíti, s így hamarabb, könyebben felismerhető egy-egy hiba, aminek gyors megszüntetése esetleg egész szériák minő­ségét befolyásolhatja. Ennyi érv. után is akad­hatnak, akik most már csak azért aggályoskodnak, hogy ilyen nagy munka előteremt- hetetlen költségekkel jár, amit nem mindenütt tudnak megszervezni. Ezeket is meg­nyugtathatjuk a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának pél­dáján: szerintük szinte sem­mibe se kerül a belső felmé­rés, s a gépek átcsoportosí­tása is sokkal kevesebb költ­séggel jár, mint amennyit egy hónap alatt a gyártás jobb szervezése és csoportosítása révén nyernek. Tehát megéri! ___________ F. I. — A nagykátai járási KISZ-esek szovjet társasuta­zásra készülnek. Terv szerint március 21-én indulnak, s tizenkét napot töltenek Moszkvában, illetve Lenin- grádban. j Törökbálinti Téglagyár A fiataljai ismét Szabó Lajost választották KlSZ-tit- kárnak októberi taggyűlésü­kön. Akkor még sem a KISZ- tagok, sem Szabó Lajos nem gondolta, hogy kongresszusi küldött lesz. A vezetőségvá­lasztó taggyűlésen csak arra hozták határozatot, képviselje a téglagyáriakat a budai járá­si KÍSZ-értekezleten. Onnan a megyei küldöttek tanácskozá­sára javasolták. S olt még eggyel tovább: legyen azok között, akik Pest megyét kép­viselik a kongresszuson. A Törökbálinti Téglagyár nem olyan, mint a többi tég­lagyár. Kutató intézethez, vagy laboratóriumhoz hason­lít. Itt ugyanis az újtípusú téglák és födém panelelemeik kikísérletezésével foglalkoz­nak. A gyár gépesítése is előbbrehaladottabb, mint az átlag téglagyáraké. Itt tmk marós és gyalus a huszonhá­rom éves Szabó Lajos. Amikor felkerestük, a ma­rógép mellett állt. Sürgős munkáját abba sem hagyhat­ta. így vártunk rá műszak utánig. Váratlanul érte a kül­dötté tyálasztás. Nehezen tud­ná megfogalmazni meglepődé­sét, örömét. »Délután három óráig dolgoziW, hét óra szabad­idejét megosztja a társadalmi munka, a tanulás és a szóra­kozás között. Különben KISZ- munkáját is „kedvtelésből” te­szi. Fáradságos munka helyett szórakozást jelent számára, hi­szen a téglagyárban érdekes, változatos az ifjúság program­ja. Sok időt fordít olvasásra. A szépirodalom mellett tudo­mányos műveket is olvas. A budaörsi gimnázium levelező hallgatója. Színházba, moziba jár, s kedveli a „focit”. Táncol, ki­rándul. Nyáron járt Moszkvá­ban és Leningrádban. 1957 óta KISZ-tag. Mindennap tesz valamit az ifjúsági mozga­lomért. Brigádot alakított, munkaversenyt szervezett, társadalmi munkát kezdemé­nyezett, érdekes, vonzó min­den gyűlés, amit tart. Örül annak, ha jól sikerül a poli­tikai oktatás, a kulturális vagy a sportrendezvény. M egérdemli, hogy képvisel­je a megye ifjúságát. Sóik olyan fiatalra van szükség, mint Szabó Lajos, akik szen­zációk, nagy tettek nélkül is mindennap cselekszenek vala­mit az ifjúsági szövetségért, a fiatalokért. Vágya: a tanulásban jó eredményt szeretne elérni és munkájával, magatartásával kiérdemelni, hogy egyszer fel­vegyék. a pártba ... Szávai Ferenc Gombaszakértők, jelentkezzetek! Bevezetik az étsomba ellenőrzését vidéken is Az Erdészeti Egyesület teg­nap a Technika Házában ta­nácskozást rendezett. Dr. Kal­már Zoltán, a szakosztály el­nöke ismertette a gombaszak­oktatás kiterjesztésére, illetve a gombamérgezések megelőzé­sére szolgáló javaslatokat. Kö­zölte többek között, hogy a sok halálos áldozatot követelő gombamérgezések elhárításá­ra — a budapesti szaktanács- adáshoz hasonlóan — a vidé­ki városokban, ipari közpon­tokban is kialakítják az ét­gombák ellenőrzését. Mivel a KÖJÁL szakemberei kevesen | vannak, felhívással fordulnak j a vidéken élő gombaszakér- I tőkhöz, hogy segítsenek meg- I teremteni minden városban és j nagyobb községben az önkén- I tes szaktanácsadók hálózatát. Híradás a földekről (Folytatás az I. oldalról.) zik meg a hosszú téli esték kihasználásáról sem. Elsősor­ban a tagok szakmai képzését akarják szorgalmazni, meg többféle ismeretterjesztő elő­adással színesíteni a téli hó­napok programját. November végén kezdődött a szakmunkás hazamenjenek és kizárják az otthonból a közösségi életet. Szinte megszűnt a társadalmi élet. Üres a művelődési ott­hon. Nem járnak színházba, nem látogatják a rendezvé­nyeket. — Tudom, hogy ennek egyik oka a televízió és nem is az ellen akarnék hadakozni. Csak a közöny ellen. Ha el is jön­nél? egy hivatalos rendezvény­re, akkor is közönyösek. Meg­hallgatják az előadást, aztán sietnek haza. Mindenki siet h aza... — Hol a hiba? Én sem tu­dom a kiutat. Biztos, hogy nem egyértelműen a művelő­dési házakat elhanyagoló kö­zönségben van a hiba. De ér­zem: valami nincs rendben ... VELNER LAJOS TANÁCSELNÖK, DUNAKESZI — A papírözön ellen írnék. Elnyel a papírtenger! Például? Egyidejűleg — rövid határidő­vel — két tervet is kell ké­szítenünk. A két terv, a köz- ségpoiitikai és a községfejlesz­tési, majdnem azonos felada­tokat tartalmaz. Nem lenne elég egy terv? Azután a leg­apróbb részletekre kiterjedő bonyolult, nehézkes terveket kell készítenünk. Ezt teljesen dákkal igazoljuk ezt. Sok ilyen gyakorlati példát keresnék meg. — A másik témám — en­nek azt a címet adnám: Em­berséget — azt hiszem, szin­tén közérdekű. Arról van szó, pianapság sokszor kiderül, hogy egy éveken át becsület­tel dolgozó elvtársunk alkal­matlanná válik egy-egy fel­adat betöltésére. Megöregszik, már nem tudja megtanulni az feleslegesnek látjuk. De ez nem minden. Most el kell ké­szítenünk egy jelentést a ta­nács munkájáról. A határidő öt nap. Ezt a jelentést nem­régen már más címen is kér­ték, nem beszélve arról, hogy ugyanez a téma a rendes ne­gyedévi jelentésekben is sze­repel. Jellemző, hogy például a jelentésbe be kell vennünk a tanácstagi bejelentéseket és azok elintézési módját. E be­jelentések jelentős része kis helyi probléma, amelyeket rö­videsen és papír nélkül el is tudtunk intézni. Most — öt nap alatt — 150 ilyen kis Lonqreóázusi Lii (Jött tanfolyam, s ezen huszonhaton vesznek részt. Egyhónapos késlekedést okozott Nagykőrös környékén a munkában az idei szokatla­nul Csapadékos ősz. Mihelyt rá lehetett menni a földre, min­den tőlük telhetőt elkövettek a körösi termelőszövetkezeti tagok, hogy pótolják a rajtuk kívülálló okokból származó mulasztást. Hunyák László, a városi tanács főagronómusa el­ismerő szavakkal beszél az el­múlt hetek erőfeszítéseiről, a szövetkezeti gazdák helytállá­sáról. Sikerült idejében földbe tenni az ősziek magját, s kü­lönösen arra vigyáznak, hogy a gabonafutrinka — amely több termelőszövetkezet föld­jén is felütötte a fejét — ne okozhasson komolyabb kárt. Tíz permetező berendezés áll készenlétben ehhez a munká­hoz. Most, hogy az idő télies­re fordult, Kőrös határában is nehezebben halad a munka, ám ahol csak lehet, tovább dolgoznak a gépek. November 8-án kezdték meg a város környékén az őszi sző- lő-gyümölcstelepítést, s a te­lepítők jó munkájával ma- ; gyarázható. hogy a tervezett terület túlnyomó részét már beültették. A Hunyadi Ter­melőszövetkezet 50 hold szőlőt, a Petőfi Tsz 80 holdat telepí­tett, míg a Szabadság Ter­melőszövetkezetben közvetle­nül a befejezés előtt áll 80 hold szőlő telepítése. Ami még gondot okoz Nagykőrösön, az a kukoricaszár betakarítása. Mindenesetre — amint Hu­nyd k László főagronómus mondja — ezzel a munkával is mihamarabb végezni akar­nak. <s. p.) nek nézni is fáj. Van nálunk $ az üzemben egy idős bácsi. ^ 1937 óta párttag. Hosszú éve- kig nálunk volt titkár. Amíg ^ funkciójában volt. addig még ^ a gazdasági vezetők is tartót- ^ tak tőle. Később ő is látta: ^ nem bírja már a feladatokat. í Ahelyett, hogy megköszönve í fáradságát, teljesítettük vól- ^ na kérését, hogy visszamenjen ^ békével asztalosnak, kígyót- ^ békát kiabáltak rá. Ma már a szakmájában dolgozik, de alig ^ van maradása. Szemére hány- ^ torgatják azokat a hibákat, ^ amit nem is a saját feje után ^ követett el és azok. akik egy- ^ kor elvtelenül behódoltak ne- j ki, most „törlesztenek”. | — Sok ehhez hasonló sú- ^ lyos emberi tragédia van. ^ Ezért kérnék emberséget. ^ irrte a témák. Valóban jók. ^ elevenek, oda kell figyelni rá- ^ iuk. Azt hiszem, amatőr ko!-^ légáim jól vizsgáztak, mert az igazságot keresték és úgy ér- ^ zem, jó helyen keresték. Töb- ben elmondták: ők persze, nem tudják a megoldást, a kiveze- ^ tő utat. Az általuk felvetett ^ nehézségeket az élet oldja í meg:' az a közösség, melyben > élnek és melynek nyilván se- > gítenek, hogy úrrá legyenek e % problémák felett is. Ősz Ferenc í úiat. Természetesen félre kell állnia. Ez a félreállítás azon­ban sokszor olyan kegyetlen és embertelen, hogy az ember­ügyről kell jelentést készíteni. Könnyebb ezeket az életben megoldani, mint elkészíteni a jelentést róla. — Arról írnék: minek ez? Megírnám, hogy ez idő alatt mennyi minden hasznos dol­got tudnánk csinálni. Én még azt is megírnám, hogy egy ta­nácselnök olykor-olykor pi­henni és szórakozni szeretne. Aztán megkérdezném: mikor? LOSONCZI JÓZSEF TECHNIKUS, VÄC — Én az üzemben párttit­kár is vagyok. így természe­tesen a pártmunkáról írnék. Két témám is van. Az egyik, hogy a gazdasági vezetők egy része a pártszervezetek terme­lésirányító és ellenőrző tevé­kenységét felesleges akadékos­kodásnak tartja. A józan ész­szel reálisnak és megoldható­nak látszó megoldások élői pa­ragrafusok mögé búinak. Min­denképpen „fedezni” akarják magukat. Tanácsainkat azzal utasítják el, hogy elsősorban ők értenek ehhez, mi tö­rődjünk a politikával. Pedig a politikát a termeléstől elvá­lasztani lehetetlen. Ez lenne a mi legfontosabb politikai fel­adatunk. Nem kellene sok utánjárás, hogy akár a mi üzemünkből is gyakorlati pél­nek kezdeményezését. Elmon- ják: eddig, miközben igyekez­tek másodperceket lefaragni a gyártási időből, elmentek a j súlyos órák és ezzel együtt j természetesen a súlyos forin- I tok mellett is, mert nem fi­gyeltek eléggé a szállításra, a belső anyagmozgatásra. A gyár főmérnöke, Németh La­jos még olyan megjegyzést is megkockáztatot; ha a mostani vizsgálódás becsült eredmé­nyének csak a felét is sikerül biztosítani, ez magában több hasznot hoz, mint a műszaki fejlesztés egy egész esztendő- ! ben. Egész esztendőben szinte minden gyárunkban, így a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyárában is gyakran pa­naszkodtak, kevés a munkás­kéz, létszámhiánnyal küszköd­nek. A mostani vizsgálódással kiderült, a hiány csak lát­szólagos. A belső anyagmoz­gatás jobb megszervezésével, a technológiai sor egyidejű jobb kialakításával, s további gé­pesítéssel ugyanannyi ember szabadul fel, amennyi a ter­melés nagyarányú bővítéséhez szükséges. Az ügy jelentőségének bizonyítására álljon itt csupán egyetlen példa, amelyet bri­gádvizsgálat tárt fel egyik gyárunkban. A vizsgált gyár­ban évente 4000 tonna súlyú kész terméket gyártanak. Ki­derült, hogy ehhez összesen nem kevesebb, mint 300 000 tonna anyagot mozgatnak meg. A 4000 tonnás késztermékhez j úgy mozgatnak meg 300 000 j tonna anyagot, hogy ugyanazt | a tételt többször is megmoz- j gatják, ide-oda cipelgetik, rak- ; tárba teszik, majd ismét elő- j szedik, míg végül kész- gyárt- ; mány lesz .»belőle. Közben ,j száz és száz munkáskézen ván- dorolt át az anyag, holott eze- két a munkáskezeket sokkal ; jobban hasznosíthatnák a gyártásban. Az elmúlt években vala­mennyi gyárunk fejlődött, gyarapodott. Az új gépeket oda tették, ahol éppen hely volt a számukra. A legtöbb helyen munkába állították az új gépeket, de nem olyan sorrendben, ahogyan azt a technológia megkövetelte vol­na, tehát á szállítást sem tud­ták ennek megfelelően szer­vezni, gépesíteni. Ahol lehe­tőség volt rá, s teljesen új műhelyeket építettek, például a Csepel Autógyár új kardán- tengelygyártó műhelyét, már úgy szervezték meg. ahogy az abban a bizonyos nagykönyv­ben meg van írva. Itt gé­pek mozgatják az anyagot, s az embernek csak az a dolga,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents