Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
! ui. OBCEIHB-:« 8. VASÁRNAP EGYENJOGÚAK-E A PES1 MEf. k Hírlap // j pp NOK? f AZ ELSO HÓ UTÁN Szabad-e ezt egyáltalán kérdezni? Persze, hogy egyenjogúak. Egyenjogúságukat törvény szavatolja, az alkotmány biztosítja a munkához, közélethez való jogukat, választhatnak és választhatók. A nők előtt nincs tilos sorompó, megnyílt az út akár a miniszteri bársonyszék felé is. Az évszázados harc tehát győzelemmel végződött. Az már más kérdés, hogy nem elég a törvény, ha az abban foglaltak nem váltak társadalmi tudattá. Gyenge vigasz a nőnek, hogy részt vehet a választásokon, ha családjában, gzűkebb környezetében maradt minden a régiben. Ezúttal nem a második műszak emberfeletti terheinél kívánok szólni. Ez családi ügy. A férfinépség egy ideig berzenkedett, hogy évszázados patrióta poziciójában megingatták, de a jobbik fele ma már úgy-ah ogy megosztja a terheket. A Váci Kötöttárugyár, a Váci Bólésárugyár és a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének asszonyaival beszélgettem. Az egyik üzem nőtanácselnöke — megfogadtatta velem, hogy nevét nem írom le — így vélekedett: — Egyenjogúak vagyunk-e? Hát igen . .. Dehát azért bajok vannak még az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvvel. A nő a lehetséges fizetéshatárnak leginkább az alsó fokát kapja. Azt mondják, hogy a férje is dolgozik, ez a pénz tulajdonképpen csak „ráadás”. Erősen tartja magát a női munkaerőtől való viszolygás. Az okok ismertek: a nők sokat mulasztanak, megbízhatatlanok, nem átallanak a „munka dandárjában" szülési szabadságra menni ... és így tovább . .. Az érvek már közhelyek, nem. is érdemes velük vitatkozni. Hogy mégis leírjuk, annak az az oka. mert a nőtanács elnöke tényekkel is bizonyította, hogy ezek nemcsak vitakérdések, hanem következményeik is vannak. Ebben az üzemben több textil technikus dolgozik, akik az elmúlt években kerültek ki az iskolából. Közülük a férfiak ma mind művezetők, fizetésük meghaladja a kétezer forintot. A lányok nem kerültek műszaki állományba, különböző adminisztratív munkát végeznek, lényegesen alacsonyabb bérért. Ugyanezt bizonyítja a bélés- árugyár egyik női osztály- vezetőjének példája is. Nem régen nevezték ki, miután férfi elődje más beosztásba került. Az előd 2800 forint fizetést kapott, a helyére került nő — aki közel harminc éve dolgozik a gyárban — 1800 forintért végzi ugyanazt a munkát. Ügyével már az üzemi pártszervezet is foglalkozott — eddig eredménytelenül. Az alábbi történetet egy férfi mesélte el. Leírom úgy, ahogyan elmondta. — Egyenjogúság? Még a nők között is nehéz ez a kérdés. Nem régen két fiatal lányt vettek tel hozzánk. Az egyik nagyon csinos volt, a másik .bizony csúnyácska. Az egyik kitűnően öltözött, nagyvonalú volt, a másik szerény, csendes, de mindenképpen értékesebb ember. Alig telt el egy fél év és jóllehet képzettségük teljesen azonos, máris kétszáz forint kettőjük fizetése közt a különbség. A csinost kényelmes munkahelyen, körülrajongják még a főnökei is. A másikat szinte eltemették. Nézze uram — mondta végül tréfára fordítva a szót a férfi —, ha már az ember nőnek születik, legalább legyen szép, akkor semmi baja nem lesz az egyenjogúsággal... így vélekedik egy fiatal lány a Május 1 Ruhagyárból: — Nálunk az üzemben nincs semmi baj az egyenjogúsággal. Dehát az ember nemcsak a gyárban él. Van egy barátnőm. Egvikünknek sincs állandó udvarlónk. Esténként szeretnénk elmenni egy feketére. De rájöttünk, hogy nem lehet, mert az emberek megszólnak. A férfiak egy része azt hiszi, hogy... hiszen érti. Pedig mi nem is azért megyünk be, hogy megismerkedjünk valakivel. A barátnőm albérletben lakik, nálunk nagyon rosszak a lakáskörülmények. Valahol lennünk kell... A múltkor Pesten voltunk. Be akartunk menni egy szórakozóhelyre. A portás ránkszólt, hogy csak férfikísérettel mehetünk be, magányos nőket nem enged be. Hát ez micsoda? , Nem hiszem, hogy egyenjogúság! Valóban nem az. A kislány tiltakozott, hogy ők nem azért mennének nyilvános helyekre, hogy ott fiúkkal ismerkedjenek. Na és ha azért mennének? Ki szól meg két legényt, hogy azért megy el táncos szórakozóhelyekre, hogy ott ismerkedjék? A lány mit tegyen? Várjon otthon ölhetett kézzel, hogy majd eljön álmai lovagja? Hol van az ő joga a párválasztáshoz? öt a bálban is csak felkérik és álmában sem fordulhat meg az a gondolat, hogy kifejezésre juttassa, ha egy fiú tetszik neki, ha szeretne vele megismerkedni. Ebben az esetben még a „férfiúnak” is rossz véleménye lenne... Arra már gondolni sem merek, hogy mit mondanának az emberek egy olyan lányról, aki házassága előtt úgy élne, mint egy férfi . .. Megtörtént eset: Egy ceglédi asszony tíz évet élt férjével. A férfi alkoholista. Ütötte, verte. Az asszonyt mindenki türelemre intette. Életét így mesélte el: — Egyszer bementem a férjem üzemébe. A szakszervezeti bizalmijával beszéltem. Azt mondta, hogy próbáljam megváltoztatni. „Ez már az asszonyok sorsa, de tűrni kell”. Ez volt a válasz. Tűrtem tíz évig. Aztán visszajött Pestről az a férfi, aki még lánykorom- ban udvarolt nekem. Hívott és elmentem vele. A férjem nem akart válni. Azóta sem választottak el. Hallom, hogy mindenki rosszal mond rólam, pedig már három éve együtt vagyunk és nagyon szeretjük egymást. Most azzal vádolnak, hogy a férjem miattam iszik. Még az asszonyok is elitéinek. Azt mondják, hogy az ő életük is rossz, mégis „becsületben” élnek. Miért becstelenség, ha az ember jobb életre vágyik? A következő nagyon jellemző véleményt egy asszony mondta: — Nézze, a férfi akármit tesz, férfi marad. Az asz- szony sorsa a megbocsátás. Mit tehetünk? Valóban mit tehetünk, hogy a gyakorlatban is teljes érvényt szerezzünk a törvénynek? Először is ezt a társadalmi tudatot kell megváltoztatni. Nyilván súlyos gazdasági okok is vannak. Ma egy nő nehezebben áll meg egyedül a lábán. Törvény van rá, bogy lakást az üzemekben elsősorban a férj jogán adnak. A nők munkáját megkönnyítő szolgáltatások ma még nem tökéletesek. A Patyolat nehézkes, a kon- zervek nem kifogástalanok, az étterem drága. És még sokáig lehetne sorolni azokat a gazdasági természetű feltételeket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a nő igazi egyenjogúságához. De ha mindezek megoldódnak, még mindig nem kapott választ az a fiatal lány, aki azt szeretné, hogy ugyanúgy bírálják el, mint egy ferM. Ha az üzemek vezetői fel- reteszik a női munkaerővel szembeni előítéleteiket, meg nem kapott rehabilitációt az az asszony, aki valóban egyen- jogúan akar élni, nem pedig tűrni és megbocsátani. A nőket a törvény teszi egyen jogúvá, de a törvényt emberek alkalmazzák. Sokszor olyan emberek, akik számára a nő még ma is az, ami volt hosszú századokon át. 1 És a nők? Alapállásukra talán legjellemzőbb e riport felvétele. Sok asszonnyal beszéltem és majdnem mindegyik csak azzal a feltétellel : volt hajlandó beszélni, hogy megfogadtatta velem: nevét semmi körülmények között nem írom le. Miért? — Mit szólnának az emberek? Mit szólna a férjem? Ha az igazgató elolvassa, hogy panaszkodtunk, csak rosszabb lenne. Nem akarok én politizálni — hangzottak az „érvek”, tükrözvén, hogy az elmondottakon kívül az is szükséges feltétel, hogy az egyenjogúvá vált nők élni is tudjanak és akarjanak a törvény által biztosított jogukkal. Még akkor is, ha a teremtés koronáinak ez nem minden esetben tetszik. Ősz Ferenc fP*,**' MC , Nagykáta határában az elakadt traktort lovak húzzák ki a bajból Évzáró egységgyűlések a munkásőrségben A munkásőregységek nagy esemény előtt állnak. A hónap első felében bonyolítják le ünnepélyes évzáró egységgyűléseiket. A Politikai Bizottság határozata, a munkásőrségben megszabta a szolgálati időt. Ennek érteimében az idejüket becsülettel kitöltött munkásőrök most a pártmunka egyéb területein tevékenykednek majd, a fegyvert pedig átadjak azoknak a fiataloknak, akik az előképzés során bebizonyították, hogy érdemesek a megbecsült munkásőr egyenruha viselésére. Az első munkásőrök ezelőtt nyolc évvel a munkásfiatalom védelmére fogtag fegyvert. Az elmúlt években erős, fegyelmezett, harcászatilag és politikailag kiválóan képzett testületté'vált a munkásőrség, mely szavatolja 'h’áfeáú'k bélW ‘ rendjének védelmét. Megtalálta helyét a békés viszonyok között is. A rendőrséggel és a határőrséggel kialakított jó kapcsolatai révén, hasznos segítője a népvagyon, az állampolgárok vagyoni és személyi biztonsága megőrzésének. Számtalan példa van, hogy munkásőrök tettek ártalmatlanná veszélyes bűnözőket, részt vettek diver- zánsok elfogásában, de hä kellett a közúti ellenőrzésben is. A rendőrség ma már biztosan számít az öntudatos és mindenkor segítenikész munkásőrökre. Az ünnepélyes évzáró egységgyűlések előtt nyilatkozatot kértünk Arató Jenő elvtárstól. a munkásőrség megyei parancsnokától, aki a következőket mondta: — A kiképzési év végére értünk. Jóleső érzéssel mondhatjuk: a kiképzési tervet a megyében megfelelően teljesítettük. Jelenleg az ünnepélyes egységgyűléseket készítjük elő. E gyűlések igen jelentősek. Ezeken szereljük le azokat az elvtársakat, akik az elmúlt években becsülettel szolgáltak, de idősek, vagy egyéb feladataik miatt nem bírják a szolgálatot. Ügy búcsúzunk el tőlük. hogy továbbra is közénk- tartozónak érezzük őket. Továbbra is tartani akarjuk velük a kapcsolatot és figyelemmel kísérjük, hogyan állják meg helyüket azon az új helyen, ahová á párt küldi őket. — Ezen a gyűlésen avatjuk fel az új munkásőröket is. Fél év előkészítő kiképzés után, a megfelelő fiatalok vehetik át veterán elvtársaik fegyvereit. Bízunk benne, hogy érzik ennek jelentőségét és soha nem élnek vissza azzal a bizalommal, hogy a munkásosztály rájuk is bízta hatalmának megőrzését. — A munkásőrségen belül is van szocialista verseny. E mozgalom már sok jó eredményt hozott. A megyében különösen a dabasi járás mun- kásőregységeit dicsérhetjük, de hasonló jó' eredményekkel büszkélkedhetnek a többi járások is. Az évzáró egységgyűléseken adjuk át a „Kiváló munkásőr’1, a „Kiválói parancsnok” a „Kiváló sza-i kasz”, a „Kiváló raj” és a j „Kiváló egység” kitüntetése- j két. A verseny hasonló a pol- j gári élet szocialista versenymozgalmaihoz. E szerint e címek az egyéves munkát je-j lentik és a következő évben | újra megszerezhetők. — Azt kívánjuk, hogy ezekj a gyűlések az alkalomhoz j méltóan tartalmilag és for- j mailag is kiválóan sikerülje- í nek. Erősítsék tovább egyse- £ geink erkölcsi és politikai | erejét, váljanak emlékezetes^ szép nappá, a búcsúzók, az ér- í kezők és minden munkásőr í számára — fejezte be nyilat- j kozatát Arató Jenő elvtárs. Amilyen gyorsan esik, úgy olvad. Szcntniárlonkátán azonnal hozzáláttak a hóekék az eltakarításhoz (Foto: Gábor)-éli Évi mérleg: százezer tonna kertészeti áru Mint ismeretes, Pest megye az ország egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcs- termő területe. Jelentőségét növeli a főváros közelsége, a négy város és a területén levő sok ipari üzem, országos intézmény. Vajon a megye hogyan teljesítette fel- vásárlási tervét a gazdasági év végére? Felkértük Dömötör József MÉK-igazgatót és Egri István árufelvásárlási főosztályvezetőt, hogy mondják el tapasztalataikat. — Idei felvásárlási tervünk 12 500 vagon áru volt. Eddig 8910 vagonnal vásároltunk fel és még mintegy száztíz vagon árura számítunk. Összesen tehát mintegy százezer tonna kertészeti árut vásárolunk fel. A tervet azonban sajnos nem teljesítjük — mondotta Dömötör József igazgató. — Ennek oka elsősorban a kedvezőtlen időjárásban, a rossz vetőmagban, valamint a szövetkezetekben mutatkozó munkaerőhiányban keresendő. Exporttervünket azonban túlteljesítettük, mintegy 2750 vagon árut exportáltunk. — A kevesebb termés és a felvásárlási nehézségek ellenére a megye ellátását lényegében folyamatosan biztosítani tudtuk — magyarán, kevesebb árut irányítottunk át más megyébe. Ellátási zavar néhány idénycikknél mutatkozott. Nem volt a piacon mindig elegendő nyári- káposzta, korai karalábé, őszibarack, petrezselyem stb. — íWi az oka a nagyfokú tervehnar adásnak ? — Elsősorban az, hogy nem tudtuk teljesíteni a paradicsom és a zöldpaprika fel- vásárlási tervét. Paradicsomból 376. zöldpaprikából mintegy 210 vagonnal kevesebb árut vásároltunk fel. — A tsz-ek lényegében elegendő paradicsomot és paprikát termeltek, hogyan Kevés a szállítóeszköz ♦ Javítani kell a termelőmunkát! * Húsz százalékos tervelmaradás ♦ .Hire érdemes szerződni? lehet, hogy mégsem tudták a felvásárlási tervet teljesíteni? — Mint már említettem — folytatja nyilatkozatát Dömötör József —, a területcsökkenés mellett a megtermelt paradicsomot a szövetkezete« munkaerőhiány következtében későn szedték le, ennek során a paradicsom így már csak ipari célra volt felhasználható. A paprika egy része — a rossz vetőmag, kései palántázás miatt — csökött, csak savanyításra volt alkalmas. Persze a tsz-ek árujuk egy részét a szabadpiacon is értékesítették. — Nem magyarázkodni akarunk — mondja Egri István. az. árufelvásárlási főosztály vezetője —, de meg kell mondanunk, hogy a késedelmes szállítás és vagon, valamint teherautohiány is hozzájárult a tervelmaradáshoz. Görögdinnyét például felvásároltunk a napi áron. de nem tudtuk azonnal elszállítani — a beígért vagonok nem érkeztek meg — így másnap, harmadnap már csak olcsóbban lehetett értékesíteni, mint felvásárlási ára! Ennek következtében mintegy félmillió forintot fizettünk rá a dinnye felvásárlására. A termelőket nem érte károsodás, de a késedelmes szállítás miatt az árkülönbözetet az államnak kellett megfizetnie — Úgy tudjuk, hogy megkezdődtek a jövő évre a szerződéskötések. Hogyan hasznosítják az idei tapasztalata kát? — Szeretnénk tovább javítani a felvásárlási munkát. Ehhez azonban szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői is több gondot lörditsa- uak a kertészeti munkára. Előreláthatólag 12 G00 ka- tasztrális ho!dra szerződünk. Felvásárlási tervünk mintegy 125 ezer tonna.- A szerződés- kötés általában kielégítő. Nagyon szívesen vennénk, ha több termelőszövetkezet foglalkozna paradiesomter- mesztéssel. nagyon kifizetődő a sárgarépa és az uborka termesztése is. A MÉK vezetői befejezésül arról beszéltek, hogy mintegy 29C vagon paprikát, zöld paradicsomot, uborkát, cseresznyepaprikát savanyítottak gyóni és soroksári üzemükben. Az üzletekbe most szállítják a savanyúságot. Burgonyából, vöröshagymából a tárolási tervet túlteliesitették, zöldségfélékből általában az igényeket ki tudják elégíteni, egyedül petrezselyemből lesz hiány. (g. s.) A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési osztálya felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy 1965. évre HÁZTÁJI TERÜLETEKHE még köthető szerződés. Uborka és paradicsom növényekre. december hó vé- ”0)8 a Konzervgyár I-es telepén, a termeltetési osztályon.
