Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

fWl •I EC VEI xMírlan 1964. DECEMBER 6, VASÁRNAP Segítséget nyújt az autóközlekedés a MÁV-nak December elején lényegesen kevesebb teherautót igényelt a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar a TEFU-tól, mint egy­két héttel ezelőtt. Csupán cu­korrépa szállításra vesznek több kocsit igénybe, naponta körülbelül 200—300-at. Az elő­zetes felmérések szerint a cu­korrépa szállítása január kö­zepéig is elhúzódik. A lakos­ság zöldség- és gyümölcs, s élelmiszerellátására naponta mintegy 600—700 kocsit állíta­nak forgalomba. A TEFU a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar szállítási igényeit minden nehézség nélkül ki­elégíti. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban felszaba­dult kocsikat elsősorban az Építésügyi Minisztérium irá­nyítása alá tartozó magas- és mélyépítő vállalatok anyagel­látására irányították. Decem­berben rengeteg követ, kavi­csot, előregyártott építőelemet visznek a munkahelyekre, hogy anyaghiány ne hátráltas­sa az építők munkáját. A várható nagy ünnepi for­galom fokozottabb áruszállí­tást követel. Ezért a TEFU a kereskedelemnek is több te­herautót ad, hogy a raktára­kat gyorsan feltölthessék. Az autóközlekedési vállala­tok az utóbbi időben körülbe­lül 15 százalékkal csökkentet­ték a kocsik állásidejét. Ez el­sősorban annak köszönhető, hogy a fuvaroztatók gyorsab­ban végzik a fuvarozással kapcsolatos adminisztrációs munkát és a teherautóknak nem kell félórákat ácsorog- niok a rakodóhelyeken. A gépkocsik jobb kihasználása adott lehetőséget arra, hogy az autóközlekedés a MÁV segítségére siethetett. A MÁV- nak nincs elég fedett kocsija. Viszont sok árut — például cukrot, rizst, lisztet, ; gabonát stbéjjsak fedett kocsiban le- IqSg^zállitanf.'. A TEÉU vál­lalta. hogy decemberben 60 kilométeres körzeten belül a vasút helyett elszállítja a fe­dőit, vagonokat igénylő áru­kat. Hatvan kilométeres kör­zeten belül decemberben csak az autóközlekedés szállít pél­dául rizst, cukrot, gabonát stb. így a fedett kocsikat a rövid távú fuvarozás helyett nagy távolságú szállításokra használhatja a MÁV. (MTI) MILLENNIUM Lapunknak jelenleg 102 tu­dósítója van. önzetlen mun­kájuk segít abban, hogy olva­sóink mindenről időben érte­sülnek, ami a megyében tör­tént vagy történni fog. Mun­kájukat minden anyagi el­lenszolgáltatás nélkül végzik, községük, városuk, környeze­tük gondjain könnyíteni akarva, örömeit pedig meg­osztva mindannyiunkkal. E tudósítóink egyike a gö­döllői Csiba József, aki im­már hosszú évek óta gyak­ran, Szinte naponta keres fel bennünket tudósításaival, in­formációival, híreivel. Most küldött tudósítása azonban nem a megszokott módon kez­dődött. Bár a Gödöllői Fémtö­megcikk Ipari Vállalat mun­kájáról számol be, a tudósí­tás önvallomással kezdődik. Az ezredik levél „Elérkeztem a levélírásban, tudósításban ahhoz a szám­hoz, amelyet sohasem hittem volna, hogy elérek. Amikor 1952 tavaszán első ízben fog­tam plajbászt a kezembe, hogy egy panaszt papírra ves­sek, bizony nem gondoltam, hogy ilyen hűséges levélírója leszek megyénk lapjának. Megírtam a panaszt, meg is jelent. A címe ez volt: Elfújta a szél. S aztán a szél sok-sok napot, hetet, hónapot „fújt" tovább, s én belelendültem. Öröm számomra, hogy leve­leim megjelenése számtalan visszásság, panasz orvoslását segítette elő. Egyszóval, „notórius” levél­íróvá váltam. Sok barátot sze­reztem, de időlegesen pár el­lenséget is, akik előbb megsér­tődtek, ám ahogy múltak az évek, megértették, hogy nem a személyeskedés, hanem a közérdek, a segítőszándék irá­nyítja toliamat. S már ők is barátaim. S ha visszagondolok az el­múlt tizenkét esztendőre, jól­eső éjzés, szárpopira, hogy si­került mindig frissnek lennem. Jóleső érzés, hogy én közöl­tem elsőnek a túrái melegvíz­feltörést, külföldi vendégek Gödöllőre érkezését, új szo­cialista létesítményeink szüle­tésének pillanatát. Az élet minden területéről küldtem tudósításaimat, így persze, a labdarúgó mérkőzé­sekről is. S ez bizonyult a leg­nehezebbnek, hiszen emiatt sokszor felbomlott idő előtt a vasárnapi ebédnél a családi kör, aminek feleségem eleinte nem nagyon örült. Volt, amikor elkedvetle­nedtem, mert egy-egy írásom nem jelent meg. De rájöttem az idők folyamán magyarázat nélkül is, hogy nem egyedül én írom az újságot, azt meg­felelő elvek szerint szerkesz­tik. Emellett jólesett, hogy nemcsak az újsággal nőttem össze, hanem igazi barátokat találtam a szerkesztőségben, akik megbecsülnek, szeretnek. Valamikor úgy képzeltem, A GÉPNÉL hogy majd a századik, a két­századig vagy az ötszázadik tudósítás után abbahagyom. Most, az ezredik tudósítást küldve, már tudom, szó sincs róla. Hisz a noteszemben már ott lapul az ezeregyedik és az ezerkettedik __” C uriculum vitae Mielőtt most közölnénk Csiba József ezredik tudósí­tását, úgy illik, sőt köteles­ségünk pár szóval kiegészíte­ni a fenti sorokat, amiről „él­tudósítók” nem beszélt. Mert ő nemcsak mint tu­dósító, hanem mint ember is nagyszerű. Csiba József, aki jelenleg negyvennégy esztendős, a gö­döllői MÁV vasútállomás szerelő lakatosa. Édesapja még az ő születése előtt meghalt, édesanyja takarító­nő volt a postán, így ne­velte fel. Hat elemi és a négy polgári után szerel ő- inas lett Gödöllőn. 1943-tól kezdve a gödöllői MÁV vas­útállomás szerelőlakatosa. Felesége a Gödöllői Gép­gyár anyagbeszerzője, tizen­hat esztendős Jóska fia a váci gépipari technikumba jár, a tizenöt éves Erzsi a túrái mezőgazdasági szakkö­zépiskolába, s a legkisebb, a kis Csiba Csaba még ál­talános iskolás. 1950-től Csiba József köz­ségi tanácstag, 1956-tól ta­nácsi vb-tag, 1960-tól a köz­ségi pártbizottság tagja. 1963. december 1-től január 15- ig ő helyettesítette a be­tegállományban levő gödöl­lői tanácselnököt, Tury Nagy Sándort. S pillanatnyilag sem „állandó” munkahelyén dolgozik, a gödöllői vasút­állomáson, mivel most, ok­tóber elsején kikérte a vas­utasszakszervezet. A Pest— Nógrád megyei bizottság szervezőtitkára, Hontvári Jó­zsef 1965. augusztus 1-ig SZOT-iskolán tanul, s ez idő alatt Csiba József helyette­síti. Még pár adat. 1956 má­jusában a dunai árvízvéde­lemért minisztertanácsi ér­demérmet kapott, 1963-ban a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény bronz fo­kozatát, s három éven át egymás után (1962-től) meg­kapta a Községfejiesztési Ér­demérem arany fokozatát. Ezredik tudósítása és a magyar sajtó napja alkalmá­ból szeretettel köszöntjük. S íme a tudósítás: A haj tűtől a világító- testekig Gödöllőn, a több emeletes pálmaház árnyékában sze­rény épületek. A vaskapun levő tábla tanúsága szerint a Fémtömegcikkipari Válla­lat „tanyája”. Az év végi — hajrá nélküli — hajrá al­kalmából beszélgettünk el a vállalat vezetőivel. Németh Sándor üzemigaz­gató' elmondotta, hogy bár munkájukat az idén külö­nösen megnehezítette a mun­kásvándorlás, az önkénye­sen kilépők, s a fegyelmi- leg elbocsátottak, ennek elle­nére az évi tervteljesítéssel már 102 százaléknál tarta­nak. Pedig 14 és fél millió forint értéket kellett termel­niük. S ez több, mint nyolc­vanféle gyártmányt jelent, a haj tűt öl a tengerjáró hajók vízmentes világítótestjeiig. — Nemrégiben jelent meg egyik új gyártmányuk, a kecskeméti venyigeolló első ötszázas szériája, s azonnal 25 ezer darabot igényelt be­lőle a kereskedelem, jövőre pedig 45 ezret. Újdonság a Nagykőrösi Pipagyár számá­ra a pipakupakok készítése, valamint alumínium edényfü­lek és szeleporsók gyártása. A vállalatnak problémái is akadnak bőven. Hiába vált be például az automocca kávéfőzőjük, árvita miatt kénytelenek voltak beszüntet­ni gyártását. Probléma a fé­mek színezése is. A gödöl­lői Ganz nem vállalja. A dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítása céljából fej­lesztési tervükben szerepel­nek a szocialista létesítmé­nyek, női öltözők, mosdók. — Vecsési cserebere. A Vecsési Vegyes Ktsz vas­ipari részlege új helyiség­be költözött. A vasipariak helyét a fényképészet, a te­levízió-, rádiószervíz és a kárpitosrészleg foglalja el, míg a kárpitosok régi ott­honában fodrászüzletet nyit­nak. Heti jogi tanácsaink Honvédelmi hozzájárulás fizetése alól mikor adha­tó mentesség csökkent munkaképesség esetén? B. J. gödöllői lakos azt kér­dezi, hogy jogosan vonják-e tő­le a honvédelmi hozzájárulást? Csökkent munkaképességű, 18 dioptriás szemüveget hord. A honvédelmi hozzájárulás fizetése alól akkor adható mentesség, ha olyan mértékű a munkaképesség-csökkenés, amely rokkantsági nyugdíj megállapításának alapját ké­pezheti. Ezt a Munkaképesség Csökkenést Véleményező Or­vosi Bizottság határozatával kell igazolni. Kérelmével for­duljon a helyi tanács pénz­ügyi osztályához és kérje a bi­zottsággal való felülvizsgála­tát. Mindaddig, amíg a bizottság ilyen döntést nem hoz, jogo­san vonják a honvédelmi hoz­zájárulást. Mennyi tanulmányi sza­badság illeti meg az ál­talános iskola esti, illet­ve levelező tagozatán ta­nuló dolgozókat? Kérdezi F. A. levélírónk. Az általános iskolában tanu­lókat is megilleti a rendes sza­badságon felül a tanulmányi szabadság. Teljes munkahéttel dolgozók esetében az esti tago­zaton tanulókat évenként há­rom, a levelező oktatásban részt vevőket pedig hat mun­kanap tanulmányi szabadság illeti meg. A foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel cél­jából az általános iskolai ta­nulóknak munkaidőkedvez­mény nem jár. További kérdésére közöljük, hogy a tanulmányi szabadsá­got az évi rendes szabadság 12 munkanapot meghaladó részé­be be kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányi szabadság címén kivett napok­kal a pótszabadság csökken. Tanulmányi szabadságot a munkahelytől kell kérni, isko­lai igazolás alapján. Gyakor­latilag tehát: nem történhet meg, hogy több napot vesz ki a dolgozó, mint amennyi a rendelkezések szerint megil­leti. Amennyiben mégis meg­történt, a többletnapokat iga­zolatlan távollétnek kell tekin­teni, és arra az időre munka­bért nem kaphat. Ezeket a na­pokat a jövő évi szabadság ter­hére a vállalat jogosan levon­hatja. Technikumi hallgatónak a tanulmányi szabadsá­gon felül jár-e munka­időkedvezmény? „A vállalat lehetőséget nyúj­tott, hogy a munkám elvégzé­séhez szükséges technikum pénzügyi tagozatát elvégezzem. A hét egy napján, félmunlkaidő ledolgozása után konzultációra járok. Munkahelyemen ezeket a félnapokat a tanulmányi sza­badságom idejébe beszámítot­ták. Jogosan számítja-e be a vállalat a hetenkénti félnapot ! a tanulmányi szabadság ide­jébe” — kérdezi P. F. tápió- szecsői olvasónk. Érvényes rendelkezések sze­rint a középfokú iskolák leve­lező tanulóit megilleti a mun­kaidő-kedvezmény, (fizetett szabadnap) hogy akadálytala­nul részt vehessenek konzul­tációkon, konferenciákon, vizs­gáljon. Az 1055/1953 (IX. 19.) Mt. h. sz. határozat (10. pont­ja) értelmében ezek a fizetett ] szabadnapok azonban nem hosszabíthatják meg a tanul­mányi szabadság idejét, hanem annak terhére kell beszámíta­ni. Igénye akkor lenne jogos, ha felsőfokú technikumba (egyetem) járna, mert ebben az esetben a tanulmányi szabad­ságon felül jár a munkaidő- kedvezmény. Tártásdíj fizetése alól mentesül-e az, aki mun­kahelyét jogos ok nélkül elhagyja? „Volt férjem a tartásdijat eddig is rendszertelenül fizet­te, legutóbb munkahelyét ott­hagyta, hogy a tartásdíj fize­tése alól mentesüljön. Alacso­nyabb fizetéssel járó munka­körbe helyezkedett el. Jogosult vagyok-e továbbra is a korábbi fizetése alapján megállapított tartásdíjra?” — kérdezi T. I-né olvasónk. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint, ha a tartás­díj fizetésére kötelezett azért hagyta ott a magasabb munka­bérrel járó munkakörét, hogy esel a tartásdíjra jogosult igé­nyeit kijátssza, illetőleg csök­kentse, ez az eljárása nem szolgálhat javára. A tartásdíj csökkentését ebben az esetben jogosan nem igényelheti. Min­denesetre a bíróság a munka­hely változás okait körültekin­tően és megalapozottan vizs­gálja abban a perben, amelyet volt férje indított a tartásdíj csökkentése érdekében. Dr. M. J. 2/ ,#/ bőit, MÍM'MmImmÍs, VÍÍM‘M'OM9M A tanácsi kereskedelem fej­lesztésére és korszerűsítésére a jövő évben is nagy össze­get fordítanak. Befejezést nyer Érden a perembolt, Vecsésen az üzletház és Kismaroson a vendéglő építése. Ezenkívül a megyében 11 olyan keres­kedelmi egységet létesítenek* melyek részére a helyi taná­csok utalnak ki helyiséget. Külön gondot fordít a ta­nácsi kereskedelem a Duna­kanyar további fejlesztésére. Visegrádon önkiszolgáló ét­terem és ABC áruház, Szent­endrén élelmiszerbolt és ön- kiszolgáló étterem, Leányfalun önkiszolgáló étterem, a Papp- szigeten, Pokol-szigeten és Sződligeten pedig élelmiszer- bolt létesül. A Dunakanyar tíz létesítménye előreláthatólag 15 millió forintba kerül. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV\.XXXXXXXXXXXXXXXXXXVX.X'XXXXXXXVvXXXXXXXX>?vXXX>^.XXX\XXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXX'OCvXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXW;^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX. (Foto: Kotroczó) s-i yakorta olvasom, hogy Cr egyes vállalatoknál, — j különösen az építőiparban — igen számottevő a munka­erővándorlás. Különböző la­pok e siralmas tényeket hely­telenítve, a munkásvándorlás folytán előadódó következ­ményeket fejtegetik, meg- I okolva részben azt is, mi idé- | zi elő a vándorlást. Rámutat- I nak arra, hogy számos, jól I dolgozó szakmunkás, vélt sé- j relem, vagy jelentéktelen I anyagi előny miatt, könnyel- I műén és meggondolatlanul j vándorol egyik munkahelyről j a másikra. \ így képzelem: ^ Ifjú Kiss Bertalan sarok- ^ ba hányja kézi szerszámait és íínagy lendülettel nyit be a ? munkaügyi osztályvezetőhöz: á — Kérem a munkakönyve- ^ met! — kiáltja még az ajtó- % bál. £ — Minek az neked, hékás? %— rezzen meg az osztályveze- útő keménnyé edzett, de alap­újában véve puha szíve. í — Ki akarok lépni — vála­szol a fiú harsányan, í — Te is fiam, Berci? \ - Én is. y — Ejnye, ejnye, nem lesz ez $ így jó — csóválja meg gond­éban őszült fejét a vezető. Pis­logva néz körül. Asztalán jó- ^ néhány munkakönyv hever. Í A nap folyamán már vagy he­l / undorm a darab ten jártak nála hasonló ügy­ben. Egyiket sem tudta lebe­szélni. Kemény fejű mind. Hat ökörrel sem lehet vissza­húzni ezeket, ha menni akar­nak. De hát mi lesz így a vál­lalati tervvel? Az igazgató jónéhányszor kiadta az ukázt: jó szóval, békességgel nem lehet elengedni senkit. Év vé­ge van, dolgozni kell, kevés a munkaerő. Majd, ha fagy, hó lesz nagy, elmehetnek fagy­szabadságra, akkor megenge­di. De nem most, és nem vég­legesen. Azt is mondta az igazgató nem régen, hogy ha másként nem boldogul, akkor csellel, ígérgetésekkel, fenye­getéssel, vagy akár tettlege­sen ... Sajnos, ö gyenge mindehhez. Megpróbált már mindent, de nem ért el ered­ményt. TkM indegy, most is megpró- lfl bálja, ez a kötelessége. Jlátha ez a Kiss Berci meg­könyörül rajta és itt marad. — Jól meggondoltad ezt Ber­ci fiam? — szólt a fiúhoz ne­gédesen és a fiókjába nyúlt, hogy medvecukorral kínál­ja. A fiú türelmetlenül bólin­tott. — Nem kérsz egy kis cu­korkát? — kérdezte az osz­tályvezető fancsali mosollyal. — Nagyon finom. — A munkakönyvemet ké­rem — válaszolt a fiú maka­csul. — De hiszen te éhes vagy! — kiáltott fel az osztályvezető sápadtan, mintha nem is hal­lotta volna a fiú válaszát. — Van egy kis fonott kalácsom, anyám sütötte, nyugodjon sze­gény. Eszel-e? — Éhes a nyavalya — krá- kogott a fiú és a tenyere visz­ketett. — Adja azt a könyvet, vagy nem adja? Az osztályvezető szívét vas­marokra fogta a kétségbeesés. Hát ez is csak elmegy? Ó, a szívtelen, nyavalyás, égetni- való! Dühösen csap rá az asz­talra. ■ — Nem mehetsz, fiam! Nem engedhetlek el ilyen hideg télben, összefagy a lábad. a fiú kinevette. Akkorát ztL nevetett, hogy később maga is szégyellte. — Na, jó — mondta csen­desen, de határozottan, ami­kor kissé lecsillapodott — ne froclizzuk egymást öreg, mire való ez? Hoci a könyve­met, nem érek rá itt sokat szórakozni. Az idő pénz... — Persze, nektek minden pénz — mondja az osztály- vezető. — Most szavadon fog­lak. Te is azért akarsz men­ni, mert máshol többet kapsz. Vagy talán jobb helyed lesz? Mi? Tudom, ha nem is mon­dod, ez az oka. Na jó, hát én nem vitázom. De előbb mond­jál fél, mert ennek ez a rend­je. Majd tizenöt nap múlva választ kapsz rá. Addig még dolgoznod kell, megértetted? — Van eszemben — ordított a fiú. — Holnapután várnak az új helyen. — Hogyisne! — ordított az osztályvezető magából kikel­ve. — Azt hiszed, az csak így megy? Mit gondolsz, erdőben élsz? ... Rád most itt van szükség. Nem hagyhatod cser­ben a vállalati tervet. — Azt mondja? — Azt én. — Én meg azt mondom, hogy akkor inkább elmegyek önkényes könyvvel. — Van bőr a képeden? — Hogyne volna — mosoly­gott a fiú cinikusan. — Mi bajom történhet, azt mondja meg? Ide is úgy jöt­tem fél évvel ezelőtt, nem emlékszik már rá? Zwada András

Next

/
Thumbnails
Contents