Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
"^JCíi'lap 1964. DECEMBER 6, VASÄRNAP Megváltozott a szemlélet Ifiatositattak a háatáji fjaatlasáffok állatallomántjának takarmánf/alláiáfiát a nagyhutai járásban Több szarvasmarhát, sertést, baromfit és juhot tartanajk a nagykátai járás szövetkezeti gazdái háztáji gazdaságukban mint tavaly. A járás vezetőinek véleménye szerint várható a háztáji állomány további növekedése is. Erre utal, hogy sok a befedeztetett üsző, valamint az, hogy szívesen tartanak anyakocát a szövetkezeti gazdák. Ez utóbbi például a tavalyihoz képest mintegy ötszázzal növekedett A nagykátai járásban tehát az 1962-es, 63-as mélypont után megkezdődött az egészséges fejlődés. Érdemes megvizsgálni, miért csökkent a korábbi években az állatállomány és most minek köszönhető a növekedés. Az állatállomány a korábbi években azért csökkent, mert a termelőszövetkezeti vezetők nem biztosították az ezek ellátásához szükséges taikar- mányt. A szövetkezeti vezetők többsége a háztáji állatállomány elsorvasztására törekedett. Ügy gondolták, ha megszüntetik a háztáji állatállományt kevesebb lesz a gondjuk. Több takarmány jut a közös állomány részére, továbbá a tagok is jobban részt vesznek a közös munkában, tekintettel arra, hogy erejüket nem köti le az otthoni munka. Nem gondoskodtak a 'háztáji állomány takarmányáról, nem adtak alomszalmát. Néhány helyen feltörték a táblák közé beékelődött legelőket is, amelyeken korábban teheneket legeltettek. A járási pártbizottság és a járási tanács felfigyelt erre az egészségtelen jelenségre és mindent megtett annak érdekében, hogy meggyőzze a szövetkezeti vezetőket: a háztáji gazdaság törvényes keretek közötti fenntartása nem ellentétes a közös gazdaság megszilárdításával. Ennek eredményeiként 1963-ban kedvező fordulat következett be, s a helyzet az idén tovább javult. Hogyan indulnak a télbe a nagykátai járás háztáji gazdaságai? A járás vezetői meggyőződéssel állítják: biztosítva van a háztáji állomány takarmánya. Az állatállomány létszámához viszonyítva, az új termésig 1508 vagon abrak, 440 vagon szálas takarmány szükséges. A háztáji földek terméséből mintegy 1026 vagon abraktakarmány került a háztáji gazdaságokba, a munkaegységrészesedés és prémium címén pedig tovább bi 600 vagon. A szövetkezeti gazdaságok mintegy 450 vagon szálas takarmányt adtak a háztáji állatállomány részére. Lédús takarmányból is bőségesen jutott a háztáji gazdaságoknak. A számítások szerint tehát bizonyos takarmányfelesleg is mutatkozik. Az idén teljes egészében sikerült közös nevezőre hozni a közös és a háztáji gazdaságok érdekeit. Mert meg kell azt is mondani: annak ellenére, hogy a közös állatállomány részére mintegy 45 vagon abraktakarmányt kell még felvásárolni, ezek takarmányellátása is lényegesen jobb az előző évekénél. Abban, hogy sikerült közös nevezőre hozni az érdekeket, nagy jelentősége van az ösztönző jövedelemelosztási formáknak. amelyeket járásszer- te meghonosítottak. A kapások művelésénél a nádudvari módszert és a részesművelést alkalmazták — teljes sikerrel. Érdemes megvizsgálni, hogyan alakult az utóbbi öt \ esztendőben a kukorica termésátlaga. Májusi morzsoltra \ átszámítva 1960-ban 12.2 \ 1961-ben 13.3, 1962-ben 12.8,! 1963-ban 17, az idén pedig — í nem végleges adatok szerint j — mintegy 18 mázsás termést j takarítottak be. Az ösztönző; jövedelemelosztási módszere- < két az utóbbi két évben al-! kalmazták kiterjedten. Növekedett tehát a termés-í átlag, így jutott több szemes í takarmány a háztáji állatállomány részére anélkül, hogy ez a közös állományt érzékenyen érintené. A korábbi években nemegyszer kint maradt a szálas takarmány a földeken, mert a tagok érdekeltségét nem biztosították. Az idén a kaszálók és rétek termését részért takarították be a tagok, sőt lucernaszénából is juttattak a háztáji gazdaságok részére. Nem egy szövetkezetben takarmányrépát vetettek, amit a tehenet tartó szövetkezeti gazdák műveltek meg — ugyancsak részért. A tagság igényeinek megfelelően 216 holdon vetettek másodnövényt. Az egész járásban elterjedt gyakorlat az. hogy az anyakocák részére 30—50 négyszögöles lucernaparcellákat jelöltek ki, hogy a zöldtakarmányt biztosítsák. A melléktermékeket — répafej, kertészeti hulladék, kukoricaszár stb. — is gazdaságosabban használják fel az idén, mint a korábbi esztendőkben. Növekedett a háztáji állat- állomány a nagykátai járásban. s ez a megváltozott szemlélet eredménye. Amikor ezt elismerően állapítjuk meg, azt is el lehet mondani, hogy az állatállomány növekedése ellenére sem mutatkozik javulás a hízót sertés, hízott marha és a baromfi felvásárlásában. Ez két okra vezethető visz- sza: egyrészt elhanyagolták Milyen lesz a Dunakanyar erőműve? Odaítélték az első tervpályázat díjait a tagok közötti felvilágosító munkát, másrészt — s ez a fő ok — a piacokon kialakult árak meghaladják az állami felvásárlási árakat. Hogy a felvásárlásban is lehet előbbre lépni, mutatja a tápiógyör- gyeiek példája. Itt a szövetkezeti gazdák 320 hízott sertés értékesítésére kötöttek szerződést. A termelőszövetkezet vezetői takarmányt juttattak — sertésenkint három mázsa szemest — a szerződést kötő gazdáknak. A szövetkezet — amely keretszerződést kötött az Állatforgalmi Vállalattal — lemondott a nagyüzemi felárról a hizlaló gazdák javára. A többoldalú kedvezmény következtében itt a piacon kialakult 20—21 forintos árat kapják kilónként a szövetkezeti gazdák. A szövetkezet vezetősége készségesen vállalja a lebonyolítással járó többletmunkát. Ennek eredménye, hogy a td- piógyörgyei szövetkezeti gazdák háztáji gazdaságában meghízlalt sertések a központi készleteket gyarapítják. A tá- piógyörgyei szövetkezeti vezetők példáját követik Újszilváson. Farmoson és Tápiósá- gon is. összesen mintegy 650 hízott sertést adnak át ezekben a községekben a felvásárló vállalatnak, A nagykátai járásban megtalálták a járható utat. Az ő példájuk bizonyítja, a párt politikája helyes, csak maradéktalanul végre kell hajtani azt. Mihók Sándor Sajtókonferencia a nyugatnémet hírszerző szolgálat Ausztriában működő magyar ügynökeinek tevékenységéről Szombaton délelőtt a Magyar Sajtó Házában négy magyar állampolgár számolt be arról, hogyan szervezték be őket a Német Szövetségi Köztársaság hírszerző szolgálatának Bécsben működő ügynökei Magyarország elleni kém- tevékenységre. A négy magyar állampolgár beszámolója előtt Namé- nyi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője mondott rövid bevezetőt, amelyben ismertette a Német Szövetségi Köztársaság hírszerző szolgálatának bécsi tevékenységét. Elsőnek dr. Kiss Árpád hosszúhetényi tanító mon dotta el tapasztalatait, majd Seres Imre budapesti lakos, a 78-as postahivatal alkalmazottja ismertette, hogyan akarták beszervezni kémszolgálatra. A sajtókonferencián felszólalt még Lantos Károly MÁV mozdonyvezető, és Horváth Endre MAHART tisztviselő. Mind a négy magyar állampolgár önként jelentkezett a hatóságoknál és így a vonatkozó törvények értelmében nem sújtja őket büntetés. A sajtótájékoztatót, amelyen részletes beszámolók hangzottak el Naményi Géza zárta be. . I — Házi üvegfúvó berendezés. Ki-ki otthon készíthet magának üvegből csecsebecsét azzal az üvegfúvó berendezéssel, amelyet nemrég New Yorkban hoztak forgalomba. A berendezéshez egy propángáz palack, védőszemüveg tartozik, s minden szerszám, ami az üvegfúváshoz szükséges. Ez év nyarán az Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság zártkörű tervpályázatot hirdetett. Feladat: a nagymarosi vízlépcső és közvetlen környékének építészeti és várös- rendezési kialakítása. Pénteken délután a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában a bíráló bizottság ismertette, majd vitára bocsátottá a beküldött elképzeléseket. A tervpályázatnak kettős célja volt: megtalálni a vízlépcső esztétikus formáját, s a két part forgalmi, kulturális és sportigényeinek olyan megoldást keresni, amely a vízlépcsővel műszakilag és esztétikailag harmonikus egységet alkot. Mindjárt a bevezetőben megindokolták, miért zártkörű a 10 milliárdos létesítmény tervpályázata. Elengedhetetlen, hogy az alkotó a műszaki tervek birtokában legyen. Az építészeti költészetet vastörvények szorítják határok közé, hiszen a dinamika, a vízáramlástan nem engedelmeskedik az építész elképzeléseinek, ellenkezőleg, neki kell alkalmazkodnia. Tíz felszólításra, nyolc tervpályázat érkezett. Érdekes, hogy az első három hely három építőművész korosztályt képvisel — 30—40— 50 éveseket. A tervek város- rendezési, esztétikai és gyakorlati szempontból egyaránt eredményes alkotások. Valamennyi közös ismertetője a két part között áthidaló utak töretlen, nyílegyenes vonalvezetése. A két parti részt emelték meg, hogy ennek az egyenes vonalnak ne legyen fel- és levezető része. A hídon különben két út vezet át. A pályázatot hirdető egyik igénye, hogy az építkezés felvonulási házai a munkálatok után szállóvá alakíthatók legyenek. Biztosítani kellett az érkező hazai és külföldi turistáknak olyan fedett, demonstratív termet, ahonnan jó kilátás nyűik a gátra. Iskolások és hivatalos érdeklődők számára ebben a teremben egyúttal előadást is tarthatnak. A kilátóeszpresszó elhelyezése is rendkívül szerencsés. Innen gyönyörködhetnek majd a vendégek a magas szintre emelt Duna vizének zuhogá- sában. Ha árad a folyó, nagy víztömegek buknak át a mederzáró zsalútáblák között. Ugyancsak innen nézhetik végig a két párhuzamos zsilip hajóátbocsátási manőverét. Dicséretet kapott a hosszú gát egyetlen mozgó eleme, a két part között közlekedő formatervezett daru is. Ez végzi majd az elemek és berendezések ki- és beemelését a szerelésnél, illetve a javításoknál. A tervekben szerepel egy csónakvasút, amely a íentről és lentről érkező apró vízi járműveket a parton szállítja az alsó, illetve felső Duna-sza- kaszhoz. Rendkívül előnyösen módosították az építészek az alapvető műszaki-mérnöki elképzeléseket a gépháznál. Eredetileg csak egyik oldalára terveztek világítást és szellőzést, míg a tervpályázaton kétoldalú megoldást alkalmaznak. Ugyanakkor fölöslegesnek ítélték, a nagy méretű szerelőcsarnok felépítését, mert alaposabb, nagyobb javítást csak a berendezést előállító üzemekben lehet elvégezni. A játszóteret, bölcsődét a község felé eső részre, javasolja a bizottság — a tervekkel ellentétben —, így a település lakói is megközelíthetik és hasznosíthatják. Jól mutat és igen szerencsés megoldás a szárazon épített, szabad vonalvezetésű medence. Ez a strand a Dunából vagy fúrt kutakból nyeri vizét. Találkoztak olyan elképze- nu,Z es..,nuv“ ' lésekkel, amelyek dicsérendő- 1 munkajat Rcszu'<re 25 en szép építészeti megoldások, ám gyakorlatilag hasznosítha- tatlanok. Az egyik tervben például egy kilométer hosszú épület szerepel! A másik program a később szállónak használható felvonulási épületet olyan helyre teszi, ahol ma még víz áll, csak később töltik fel. Nyilvánvaló, hogy ezt a megoldást el kellett vetni. A pályázatok általában olyan terveket rögzítettek, amelyek a gyönyörű táj képét nemhogy rontják, de előnyösen alakítják s emellett jól megfelelnek a műszaki követelményeknek. Még a hatalmas építmény színezésére és dísz- kivilágítására is gondoltak. Előbbire fémmel és üveggel kombinált megoldást javasoltak. Egyöntetűen elvetették azonban két szobor felállítását. A létesítmény arányai olyan méreteket kívánnak, amelyek a műalkotások esztétikai hatását legalábbis kétségessé teszik. Annál figyelemre méltóbb javaslat a Duna vízszintjén úszó, magas szökőkút létesítése. A felszólaló „opponens”* akinek feladata hivatalból kifogásolni a bizottság döntéseit, szóvá tette, hogy a tervezőknek mindössze egyszer volt alkalmak részletes tájékozódásra. Olyan arányú, méretű munka ez, amely legalább három és nem egy pályázat anyagául szolgál. Még korábban, az első lépéseknél kell elkezdődnie az építész és mérnök közös munkájának, de már az is nagyszerű, hogy ezen az úton végre elindultunk. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a gát mögött felduzzadó, Balaton nagyságú vizterü- let még megoldatlan építészeti. tervezési feladatokat állít sok ember elé. Uj életrend alakul ki ezen a tájon, amelynek következményei még nem eléggé tisztázottak. A bíráló bizottság azonos díjban részesítette Hegedűs Béla és Jenei Lajos, valamint Hófer Miklós és Huba Gellert ezer forintos díjat szavaztak meg. Tizenötezer forintos elismerésben részesült Mester Árpád és Tenke Tibor, 10 ezer forintos díjat kaptak Kaszta Dénes és Finta József tervezők. Tóth György Idő a közgazdasági elemzéshez Az ország első termelőszövetkezeti könyvelési gépállomása Szombaton délelőtt nagy jelentőségű esemény színhelye volt a Pénzügyminisztérium. Ott tartották meg ugyanis Cegléd város termelőszövetkezeti főkönyvelőinek tanfolyamzáró ünnepségét. Az ünnepségen a hallgatókon kívül a város hét termelőszövetkezetének elnöke, a városi tanács, a megyei tanács, a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői is megjelentek. A tíznapos tanfolyamon alapfokú gépkönyvelési ismereteket szereztek a ceglédi termelőszövetkezetek főkönyvelői és főkönyvelőhelyettesei. Megismerkedtek a könyvelő- és a számlázógép kezelésével, annak felhasználási lehetőségeivel. Erre az alapismeretre ; azért van szükségük a főköny- ! velőknek, hogy a korszerű ! könyvelőgép megfelelő kihasz- ! nálásáról gondoskodjanak. < Az avató ünnepség alkal- \ mával Békési Sándor, a me- í gyei tanács mezőgazdasági ! osztályának főkönyvelője el- \ mondotta munkatársunknak, \ hogy a tanfolyammal egyide- J jűleg megalakult az ország \ első termelőszövetkezeti köny- ; velési gépállomása. A ceglédi f Kossuth Termelőszövetkezet ; kezelésében két „Optimatic” í típusú könyvelő- és számlázó- \ gép van, amely most a város ; hét termelőszövetkezetének | dolgozik. Tulajdonképpen majd csak január 1-től dolgo- \ zik mind a hét tsz-nek, mivel ; a Vörös Csillag Termelőszö- \ vetkezet akkor tér át a gépi könyvelésre. \ A gépállomás gépeinek ke- ; zelésére gyakorlott gépköny- ; velőt állítottak be, aki mind ( a hét tsz alkalmazottja lesz. '} A két gép kapacitása olyan í nagy, hogy jelenleg egy hét í alatt végzi el a hét tsz fő- ; könyvi kivonatig terjedő ; könyvelési munkáit. Ezért í január 1-től kezdve az anyag- } könyvelést és a muvkadíjazási \ adminisztrációt is géppel vég- í zik. í — Nem okoz majd „munka- í nélküliséget” a gép a termelő- j szövetkezeti könyvelők köré- í ben? — kérdezzük tréfásan. í — Egyáltalán nem, sőt csak — avagy a sajtó napján. (Mészáros András rajza) ennek segítségével végezhetnek igazi könyvelői munkát a termelőszövetkezeti könyvelők — mondja Békési eivtárs —. így jut elegendő idő a közgazdasági elemző munkához, amely viszont nagy segítséget jelent a gazdálkodásban. Ha ugyanis évközben, vagyis idejében rendelkezésre állnak az önköltségi mutatók, akkor mód van a hibák, azaz a veszteség csökkentésére. Ezután a tanfolyam hallgatóival beszélgetünk, akik lelkesen dicsérik a könyvelőgépet. Elmondják, hogy ezután már nem lesz annyi hó végi hajrá, negyedév végi éjszakázás, mint korábban, s ráadásul hasznosabb lesz a könyvelői munka. Soós Lajosné. a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet főkönyvelőhelyettese például elmondotta, hogy könyvelőhiány miatt több mint két hónapig elmaradásuk volt az adminisztrálásban. Ekkor „feiest ugrottak” a gén- könvvelésbe, azaz gyorsan áttértek a gépi könyvelésre és három hét alatt teljesen naprakész lett a könyvelés. Hasonló példák és lehetőségek egész sorát emlegetik a tanfolyam hallgatói az ünnepségen. Maguk a termelőszövetkezeti elnökök, akiknek nem is a könyvelés a szorosan vett profiljuk, szintén lelkesednek. Köszönetét mondanak a Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének, valamint a megyei tanácsnak, hogy módjuk volt megismerkedni a könyvelés korszerű és valóban hatékony módszerével. Legfőképpen pedig azért, hogy Cegléden állították fel az országban elsőként a termelőszövetkezeti könyvelői gépállomást. Nagymiklós István
