Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

"^JCíi'lap 1964. DECEMBER 6, VASÄRNAP Megváltozott a szemlélet Ifiatositattak a háatáji fjaatlasáffok állatallomántjának takarmánf/alláiáfiát a nagyhutai járásban Több szarvasmarhát, sertést, baromfit és juhot tartanajk a nagykátai járás szövetkezeti gazdái háztáji gazdaságukban mint tavaly. A járás vezetői­nek véleménye szerint várha­tó a háztáji állomány további növekedése is. Erre utal, hogy sok a befedeztetett üsző, va­lamint az, hogy szívesen tar­tanak anyakocát a szövetke­zeti gazdák. Ez utóbbi például a tavalyihoz képest mintegy ötszázzal növekedett A nagykátai járásban tehát az 1962-es, 63-as mélypont után megkezdődött az egész­séges fejlődés. Érdemes meg­vizsgálni, miért csökkent a korábbi években az állatállo­mány és most minek köszönhető a növekedés. Az állatállomány a korábbi években azért csökkent, mert a termelőszövetkezeti vezetők nem biztosították az ezek el­látásához szükséges taikar- mányt. A szövetkezeti vezetők többsége a háztáji állatállo­mány elsorvasztására töreke­dett. Ügy gondolták, ha meg­szüntetik a háztáji állatállo­mányt kevesebb lesz a gond­juk. Több takarmány jut a kö­zös állomány részére, továbbá a tagok is jobban részt vesz­nek a közös munkában, tekin­tettel arra, hogy erejüket nem köti le az otthoni mun­ka. Nem gondoskodtak a 'ház­táji állomány takarmányáról, nem adtak alomszalmát. Né­hány helyen feltörték a táb­lák közé beékelődött legelőket is, amelyeken korábban tehe­neket legeltettek. A járási pártbizottság és a járási ta­nács felfigyelt erre az egész­ségtelen jelenségre és min­dent megtett annak érdeké­ben, hogy meggyőzze a szö­vetkezeti vezetőket: a háztáji gazdaság törvényes keretek közötti fenntartása nem ellen­tétes a közös gazdaság meg­szilárdításával. Ennek ered­ményeiként 1963-ban kedvező fordulat következett be, s a helyzet az idén tovább javult. Hogyan indulnak a télbe a nagykátai járás háztáji gaz­daságai? A járás vezetői meggyőző­déssel állítják: biztosítva van a háztáji állomány takarmá­nya. Az állatállomány lét­számához viszonyítva, az új termésig 1508 vagon abrak, 440 vagon szálas takarmány szükséges. A háztáji földek terméséből mintegy 1026 va­gon abraktakarmány került a háztáji gazdaságokba, a munkaegységrészesedés és prémium címén pedig tovább bi 600 vagon. A szövetkezeti gazdaságok mintegy 450 va­gon szálas takarmányt adtak a háztáji állatállomány részé­re. Lédús takarmányból is bőségesen jutott a háztáji gazdaságoknak. A számítások szerint tehát bizonyos takar­mányfelesleg is mutatkozik. Az idén teljes egészében si­került közös nevezőre hozni a közös és a háztáji gazdasá­gok érdekeit. Mert meg kell azt is mondani: annak ellené­re, hogy a közös állatállo­mány részére mintegy 45 va­gon abraktakarmányt kell még felvásárolni, ezek takar­mányellátása is lényegesen jobb az előző évekénél. Ab­ban, hogy sikerült közös ne­vezőre hozni az érdekeket, nagy jelentősége van az ösz­tönző jövedelemelosztási for­máknak. amelyeket járásszer- te meghonosítottak. A kapá­sok művelésénél a nádudvari módszert és a részesművelést alkalmazták — teljes sikerrel. Érdemes megvizsgálni, ho­gyan alakult az utóbbi öt \ esztendőben a kukorica ter­mésátlaga. Májusi morzsoltra \ átszámítva 1960-ban 12.2 \ 1961-ben 13.3, 1962-ben 12.8,! 1963-ban 17, az idén pedig — í nem végleges adatok szerint j — mintegy 18 mázsás termést j takarítottak be. Az ösztönző; jövedelemelosztási módszere- < két az utóbbi két évben al-! kalmazták kiterjedten. Növekedett tehát a termés-í átlag, így jutott több szemes í takarmány a háztáji állatál­lomány részére anélkül, hogy ez a közös állományt érzéke­nyen érintené. A korábbi években nemegyszer kint maradt a szálas takarmány a földeken, mert a tagok érde­keltségét nem biztosították. Az idén a kaszálók és rétek termését részért takarították be a tagok, sőt lucernaszéná­ból is juttattak a háztáji gaz­daságok részére. Nem egy szö­vetkezetben takarmányrépát vetettek, amit a tehenet tartó szövetkezeti gazdák műveltek meg — ugyancsak részért. A tagság igényeinek megfelelően 216 holdon vetettek másod­növényt. Az egész járásban elterjedt gyakorlat az. hogy az anyakocák részére 30—50 négyszögöles lucernaparcellákat jelöltek ki, hogy a zöldtakarmányt biz­tosítsák. A melléktermékeket — répafej, kertészeti hulla­dék, kukoricaszár stb. — is gazdaságosabban használják fel az idén, mint a korábbi esztendőkben. Növekedett a háztáji állat- állomány a nagykátai járás­ban. s ez a megváltozott szem­lélet eredménye. Amikor ezt elismerően állapítjuk meg, azt is el lehet mondani, hogy az állatállomány növekedése el­lenére sem mutatkozik javu­lás a hízót sertés, hízott marha és a baromfi felvásárlásában. Ez két okra vezethető visz- sza: egyrészt elhanyagolták Milyen lesz a Dunakanyar erőműve? Odaítélték az első tervpályázat díjait a tagok közötti felvilágosító munkát, másrészt — s ez a fő ok — a piacokon kialakult árak meghaladják az állami felvásárlási árakat. Hogy a felvásárlásban is lehet előbb­re lépni, mutatja a tápiógyör- gyeiek példája. Itt a szövetke­zeti gazdák 320 hízott sertés ér­tékesítésére kötöttek szerző­dést. A termelőszövetkezet vezetői takarmányt juttat­tak — sertésenkint három mázsa szemest — a szerződést kötő gazdáknak. A szövetke­zet — amely keretszerződést kötött az Állatforgalmi Vál­lalattal — lemondott a nagy­üzemi felárról a hizlaló gaz­dák javára. A többoldalú ked­vezmény következtében itt a piacon kialakult 20—21 fo­rintos árat kapják kilónként a szövetkezeti gazdák. A szö­vetkezet vezetősége készsé­gesen vállalja a lebonyolítás­sal járó többletmunkát. En­nek eredménye, hogy a td- piógyörgyei szövetkezeti gaz­dák háztáji gazdaságában meghízlalt sertések a központi készleteket gyarapítják. A tá- piógyörgyei szövetkezeti ve­zetők példáját követik Újszil­váson. Farmoson és Tápiósá- gon is. összesen mintegy 650 hízott sertést adnak át ezekben a községekben a fel­vásárló vállalatnak, A nagykátai járásban meg­találták a járható utat. Az ő példájuk bizonyítja, a párt politikája helyes, csak mara­déktalanul végre kell hajtani azt. Mihók Sándor Sajtókonferencia a nyugatnémet hírszerző szolgálat Ausztriában működő magyar ügynökeinek tevékenységéről Szombaton délelőtt a Ma­gyar Sajtó Házában négy ma­gyar állampolgár számolt be arról, hogyan szervezték be őket a Német Szövetségi Köz­társaság hírszerző szolgálatá­nak Bécsben működő ügynö­kei Magyarország elleni kém- tevékenységre. A négy magyar állampol­gár beszámolója előtt Namé- nyi Géza, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának vezető­je mondott rövid bevezetőt, amelyben ismertette a Német Szövetségi Köztársaság hír­szerző szolgálatának bécsi te­vékenységét. Elsőnek dr. Kiss Árpád hosszúhetényi tanító mon dotta el tapasztalatait, majd Seres Imre budapesti lakos, a 78-as postahivatal alkal­mazottja ismertette, hogyan akarták beszervezni kémszol­gálatra. A sajtókonferencián felszólalt még Lantos Károly MÁV mozdonyvezető, és Hor­váth Endre MAHART tiszt­viselő. Mind a négy magyar állam­polgár önként jelentkezett a hatóságoknál és így a vonat­kozó törvények értelmében nem sújtja őket büntetés. A sajtótájékoztatót, ame­lyen részletes beszámolók hangzottak el Naményi Géza zárta be. . I — Házi üvegfúvó beren­dezés. Ki-ki otthon készít­het magának üvegből cse­csebecsét azzal az üveg­fúvó berendezéssel, amelyet nemrég New Yorkban hoz­tak forgalomba. A beren­dezéshez egy propángáz pa­lack, védőszemüveg tarto­zik, s minden szerszám, ami az üvegfúváshoz szük­séges. Ez év nyarán az Építés­ügyi Minisztérium és az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság zártkörű tervpályázatot hir­detett. Feladat: a nagymarosi vízlépcső és közvetlen kör­nyékének építészeti és várös- rendezési kialakítása. Pénte­ken délután a Magyar Építő­művészek Szövetségének szék­házában a bíráló bizottság is­mertette, majd vitára bocsá­tottá a beküldött elképzelé­seket. A tervpályázatnak ket­tős célja volt: megtalálni a vízlépcső esztétikus formáját, s a két part forgalmi, kultu­rális és sportigényeinek olyan megoldást keresni, amely a vízlépcsővel műszakilag és esztétikailag harmonikus egy­séget alkot. Mindjárt a bevezetőben megindokolták, miért zártkö­rű a 10 milliárdos létesítmény tervpályázata. Elengedhetet­len, hogy az alkotó a műszaki tervek birtokában legyen. Az építészeti költészetet vastör­vények szorítják határok kö­zé, hiszen a dinamika, a víz­áramlástan nem engedelmes­kedik az építész elképzelései­nek, ellenkezőleg, neki kell alkalmazkodnia. Tíz felszólításra, nyolc tervpályázat érkezett. Érdekes, hogy az első három hely három építőművész kor­osztályt képvisel — 30—40— 50 éveseket. A tervek város- rendezési, esztétikai és gya­korlati szempontból egyaránt eredményes alkotások. Valamennyi közös ismerte­tője a két part között áthi­daló utak töretlen, nyílegye­nes vonalvezetése. A két par­ti részt emelték meg, hogy ennek az egyenes vonalnak ne legyen fel- és levezető ré­sze. A hídon különben két út vezet át. A pályázatot hir­dető egyik igénye, hogy az építkezés felvonulási házai a munkálatok után szállóvá alakíthatók le­gyenek. Biztosítani kellett az érkező hazai és külföldi turistáknak olyan fedett, demonstratív termet, ahonnan jó kilátás nyűik a gátra. Iskolások és hivatalos érdeklődők számá­ra ebben a teremben egyúttal előadást is tarthatnak. A ki­látóeszpresszó elhelyezése is rendkívül szerencsés. Innen gyönyörködhetnek majd a vendégek a magas szintre emelt Duna vizének zuhogá- sában. Ha árad a folyó, nagy víztömegek buknak át a me­derzáró zsalútáblák között. Ugyancsak innen nézhetik végig a két párhuzamos zsi­lip hajóátbocsátási manőve­rét. Dicséretet kapott a hosszú gát egyetlen mozgó eleme, a két part között közlekedő formatervezett daru is. Ez végzi majd az elemek és be­rendezések ki- és beemelését a szerelésnél, illetve a javí­tásoknál. A tervekben szerepel egy csónakvasút, amely a íentről és lentről érkező apró vízi járműveket a parton szállítja az alsó, illetve felső Duna-sza- kaszhoz. Rendkívül előnyösen módo­sították az építészek az alap­vető műszaki-mérnöki elkép­zeléseket a gépháznál. Erede­tileg csak egyik oldalára ter­veztek világítást és szellőzést, míg a tervpályázaton kétolda­lú megoldást alkalmaznak. Ugyanakkor fölöslegesnek ítélték, a nagy méretű szere­lőcsarnok felépítését, mert alaposabb, nagyobb javítást csak a berendezést előállító üzemekben lehet elvégezni. A játszóteret, bölcsődét a köz­ség felé eső részre, javasolja a bizottság — a tervekkel el­lentétben —, így a telepü­lés lakói is megközelíthetik és hasznosíthatják. Jól mutat és igen szerencsés megoldás a szárazon épített, szabad vo­nalvezetésű medence. Ez a strand a Dunából vagy fúrt kutakból nyeri vizét. Találkoztak olyan elképze- nu,Z es..,nuv“ ' lésekkel, amelyek dicsérendő- 1 munkajat Rcszu'<re 25 en szép építészeti megoldások, ám gyakorlatilag hasznosítha- tatlanok. Az egyik tervben például egy kilométer hosszú épület szerepel! A másik prog­ram a később szállónak hasz­nálható felvonulási épületet olyan helyre teszi, ahol ma még víz áll, csak később töltik fel. Nyilvánvaló, hogy ezt a megoldást el kellett vetni. A pályázatok általában olyan terveket rögzítettek, amelyek a gyönyörű táj képét nemhogy rontják, de előnyösen alakítják s emellett jól meg­felelnek a műszaki követelmé­nyeknek. Még a hatalmas építmény színezésére és dísz- kivilágítására is gondoltak. Előbbire fémmel és üveggel kombinált megoldást javasol­tak. Egyöntetűen elvetették azonban két szobor felállítá­sát. A létesítmény arányai olyan méreteket kívánnak, amelyek a műalkotások eszté­tikai hatását legalábbis kétsé­gessé teszik. Annál figyelem­re méltóbb javaslat a Duna vízszintjén úszó, magas szö­kőkút létesítése. A felszólaló „opponens”* akinek feladata hivatalból ki­fogásolni a bizottság dönté­seit, szóvá tette, hogy a terve­zőknek mindössze egyszer volt alkalmak részletes tájé­kozódásra. Olyan arányú, mé­retű munka ez, amely legalább három és nem egy pályázat anyagául szolgál. Még koráb­ban, az első lépéseknél kell elkezdődnie az építész és mér­nök közös munkájának, de már az is nagyszerű, hogy ezen az úton végre elindul­tunk. Végül felhívta a figyel­met arra, hogy a gát mögött felduzzadó, Balaton nagyságú vizterü- let még megoldatlan épí­tészeti. tervezési feladato­kat állít sok ember elé. Uj életrend alakul ki ezen a tájon, amelynek következmé­nyei még nem eléggé tisztá­zottak. A bíráló bizottság azonos díjban részesítette Hegedűs Béla és Jenei Lajos, valamint Hófer Miklós és Huba Gellert ezer forintos díjat szavaztak meg. Tizenötezer forintos elismerés­ben részesült Mester Árpád és Tenke Tibor, 10 ezer forintos díjat kaptak Kaszta Dénes és Finta József tervezők. Tóth György Idő a közgazdasági elemzéshez Az ország első termelőszövetkezeti könyvelési gépállomása Szombaton délelőtt nagy je­lentőségű esemény színhelye volt a Pénzügyminisztérium. Ott tartották meg ugyanis Cegléd város termelőszövetke­zeti főkönyvelőinek tanfo­lyamzáró ünnepségét. Az ün­nepségen a hallgatókon kívül a város hét termelőszövetke­zetének elnöke, a városi ta­nács, a megyei tanács, a Föld­művelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képvi­selői is megjelentek. A tíznapos tanfolyamon alapfokú gépkönyvelési isme­reteket szereztek a ceglédi termelőszövetkezetek főköny­velői és főkönyvelőhelyettesei. Megismerkedtek a könyvelő- és a számlázógép kezelésével, annak felhasználási lehetősé­geivel. Erre az alapismeretre ; azért van szükségük a főköny- ! velőknek, hogy a korszerű ! könyvelőgép megfelelő kihasz- ! nálásáról gondoskodjanak. < Az avató ünnepség alkal- \ mával Békési Sándor, a me- í gyei tanács mezőgazdasági ! osztályának főkönyvelője el- \ mondotta munkatársunknak, \ hogy a tanfolyammal egyide- J jűleg megalakult az ország \ első termelőszövetkezeti köny- ; velési gépállomása. A ceglédi f Kossuth Termelőszövetkezet ; kezelésében két „Optimatic” í típusú könyvelő- és számlázó- \ gép van, amely most a város ; hét termelőszövetkezetének | dolgozik. Tulajdonképpen majd csak január 1-től dolgo- \ zik mind a hét tsz-nek, mivel ; a Vörös Csillag Termelőszö- \ vetkezet akkor tér át a gépi könyvelésre. \ A gépállomás gépeinek ke- ; zelésére gyakorlott gépköny- ; velőt állítottak be, aki mind ( a hét tsz alkalmazottja lesz. '} A két gép kapacitása olyan í nagy, hogy jelenleg egy hét í alatt végzi el a hét tsz fő- ; könyvi kivonatig terjedő ; könyvelési munkáit. Ezért í január 1-től kezdve az anyag- } könyvelést és a muvkadíjazási \ adminisztrációt is géppel vég- í zik. í — Nem okoz majd „munka- í nélküliséget” a gép a termelő- j szövetkezeti könyvelők köré- í ben? — kérdezzük tréfásan. í — Egyáltalán nem, sőt csak — avagy a sajtó napján. (Mészáros András rajza) ennek segítségével végezhet­nek igazi könyvelői munkát a termelőszövetkezeti könyvelők — mondja Békési eivtárs —. így jut elegendő idő a közgaz­dasági elemző munkához, amely viszont nagy segítséget jelent a gazdálkodásban. Ha ugyanis évközben, vagyis ide­jében rendelkezésre állnak az önköltségi mutatók, akkor mód van a hibák, azaz a vesz­teség csökkentésére. Ezután a tanfolyam hallga­tóival beszélgetünk, akik lel­kesen dicsérik a könyvelőgé­pet. Elmondják, hogy ezután már nem lesz annyi hó végi hajrá, negyedév végi éjszaká­zás, mint korábban, s ráadá­sul hasznosabb lesz a könyve­lői munka. Soós Lajosné. a ceglédi Táncsics Termelőszö­vetkezet főkönyvelőhelyettese például elmondotta, hogy könyvelőhiány miatt több mint két hónapig elmaradá­suk volt az adminisztrálásban. Ekkor „feiest ugrottak” a gén- könvvelésbe, azaz gyorsan át­tértek a gépi könyvelésre és három hét alatt teljesen nap­rakész lett a könyvelés. Hasonló példák és lehetősé­gek egész sorát emlegetik a tanfolyam hallgatói az ünnep­ségen. Maguk a termelőszö­vetkezeti elnökök, akiknek nem is a könyvelés a szorosan vett profiljuk, szintén lelke­sednek. Köszönetét mondanak a Pénzügyminisztérium Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének, valamint a me­gyei tanácsnak, hogy módjuk volt megismerkedni a könyve­lés korszerű és valóban haté­kony módszerével. Legfőkép­pen pedig azért, hogy Ceglé­den állították fel az országban elsőként a termelőszövetkezeti könyvelői gépállomást. Nagymiklós István

Next

/
Thumbnails
Contents