Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

PEST MEGYEI vlLÁti PitflLtlAiiJAl, fcBKtSUUtifcit: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A JEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1964. DECEMBER 6, VASÁRNAP Sajátos eljutva mindenkihez BESZÉLGETÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT PEST MEGYEI ELNÖKÉVEL A MI ÜNNEPÜNK írta: SZAKASITS ÁRPÁD, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke „Rossz papíron, rossz festékkel nyomott újságok kötete, de úgy lüktet ben­nük a forradalom láza, mint ahogyan Marat lapja óta egyetlen forradalmi új­ságban sem dübörgött. A rossz papíron elhalványod- hatik a rossz festék, de nem halhat el a forradalom lüktetése és nem apadhat el a világító fényforrás; amelyből a forradalom ha­gyománya és tanulsága árad, özönlik a magyar munkások és földműves szegények felé." Kun Béla 1928-ban írta le ezeket a sorokat az Új Márci- tts-ban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom lüktetése sem gyengült el. Sőt! A horthyz- mus negyedszázadig tartó ri­deg és borzalmas éjszakájá­ban is föl-fölvillantak a vö­rös tüzek, lüktetett a forrada­lom láza és a Vörös Újság ti­tokban született és nevelt test­vérei folytatták a hősies har­cot az elmék és szívek meghó­dításáért. A felszabadulás óta is kísér bennünket a legális és illegális kommunista sajtó fé­nyes lobogása, makulátlan forradalmi szelleme. Pártunk nemegyszer adta tanújelét a kommunista sajtó iránt érzett megbecsülésének s gondoskodásának. Minket, a magyar sajtó, a magyar hír­közlő szervek munkásait szí­vünk mélyéig áthat a mar­xizmus—leninizmus ragyogó eszmeisége, tiszta humanizmu- ! sa. Ezt szolgáljuk teljes meg- í győződéssel és arra törek- j szünk, hogy minél jobban te- j hessük ezt. Jól tudjuk, hogy j teljességre törekvésünk útjá- \ nak még nem jutottunk a vé- \ gére. Van még tennivalónk ít bőven. Javítanunk kell — kü- 1 Ionosén vidéki viszonylatban j — nyomdatechnikai fölsze- i reltségünkön, a szerkesztősé- J gek fölszereltségén és — ne tekintsük ünneprontásnak — $ lapjaink olvashatóságán. Ki j kell űznünk mindenünnen a £ provincializmus avatag széllé- ^ mét. í Sok csodálatos dolognak va- £ gyünk tanúi. Ezek közül is az ^ egyik legcsodálatosabb az em- ^ berek tudásvágya. Szinte egész ^ népünk tanul. Olvasó nemzet J is lettünk. Mintha százados ^ elmaradottságot akarnának J embereink megszüntetni. A J; szellemi érdeklődés szinte ^ határtalan. Népünk kulturá- ^ lis igénye nőttön nő. Nem ^ csak tanuló nép, hanem kér- 'j dező nép lettünk és a nép 'j feleletre vár. Politikusoktól, ^ íróktól, tudósoktól és — új- ságíróktól. Felelnünk kell, mégpedig őszintén, igazán, % pontosan, szakavatottan. Ez ^ azt a kötelezettséget rója ^ ránk, hogy megtanuljunk fe- lelni. á Akik az újságírás szép és ^ szent feladatára szánták rá ^ életüket, kötelesek — önma- 'j gukkal és az építő tömegek- J kel szemben — tudásukat a ^ lehető legmagasabbra emel- ^ ni. Képesnek kell lenniök arra, hogy feleljenek, elemez- | zenek, bíráljanak, utat mu- £ tassanak. £ Arra kell törekednünk, hogy j ne csak az értelem, a logika, a ^ szakszerűség szólaljon meg ^ lapjaink hasábjain, hanem a 'j szív is; az olvasó hallja ki írásainkból az érzelmi húrok ^ zengését is. Így lehetünk csak J méltó őrzői a Vörös Újság és \ az illegális kommunista sajtó hagyományainak és segítői a í magyar történelem leghatal- J masabb művének, a szocializ- ; mus építésének. í New York Titkos mesterséges hold Az Egyesült Államok légi­haderői pénteken egy Atlas— Agena rakétapárral titkos mesterséges holdat lőttek fel a vandenbergi (Kalifornia) támaszpontról. DELHI Aranycsempészek Delhi repülőterén a vám­hatóságok letartóztattak két libanoni aranycsempészt, akik Hongkongba igyekeztek. A csempészektől 95 kg aranyat koboztak el. A vámtisztek szerint évek óta ez a legna­gyobb csempészési kísérlet, amelyet Delhiben lelepleztek. BUENOS AIRES Tüntetés Peron mellett Buenos Airesben mintegy háromezer főnyi tömeg tün­tetett Peron volt argentin el­nök mellett, aki sikertelen latin-amerikai utazása után jelenleg egy földközi-tengeri spanyol üdülőhelyen, Torre- molinosban várja, mit határoz róla a spanyol kormány. A fel­vonulókat a rendőrség könny­gázbombák és vízifecskendők segítségével oszlatta szét. Alig pár hónap választ el bennünket hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulójától. Legnagyobb tömegszerveze­tünk, a Hazafias Népfront ott volt az indulásnál, neve és munkamódszere változott, de célja ma is: a maga sajátos eszközeivel hozzájárulni a szo­cializmus felépítésének meg­gyorsításához. Erről a nagy célról beszél­gettünk Csala László ország- gyűlési képviselővel, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának elnökével. Milyen eredményeket ért el és milyen nehézségek­kel küzd ma a népfrontmoz­galom? — Feladataink világosak és egyértelműek. Terveink ma­gukba foglalják az ország fel- emelkedésének, biztonságá­nak, függetlenségének és sza­badságának minden feltételét. A népfrontmozgalom jelentő­sége, szerepe tovább növeke­dett s tennivalói évről évre sokasodnak. A felszabadulás óta eltelt húsz esztendőben létrejött a népi-nemzeti egy­ség. Mégis, ezen az egységen belül vannak még fokozatok. Ma már teljes egyetértés uralkodik a béke, a gazdasá­gi erősödés és a műveltség ál­talános emelésének igénylésé­ben. A tudatformálásban azonban még sok a felada­tunk. Ezen keresztül kell biz­tosítanunk az ipari és mező- gazdasági termelés növekedé­sét, a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Erősíteni kell a közügyek iránt érzett felelősséget, mélyíteni a párt­tagok és a pártonkívüliek kapcsolatát. Hangsúlyozom: mi a termelést csak közvetett módon, az emberek gondolko­dásának, világnézetének for­málásán keresztül segítjük. O Az elvi feladatokat mi­lyen gyakorlati módon valósította meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága? — Talán a béke gondolata az, amelyen keresztül a leg­több emberhez eljutottunk. A májusban tartott leszerelési hónapban négyszázezer em­berrel bészélgettünk a család­látogatásokon. Meglepő, mennyire szívesen vették eze­ket a látogatásokat. A rádió, a televízió, ä sajtó, valamint az általános műveltség emel­kedése növelte az emberek látókörét s mind jobban ér­deklődnek a külpolitikai kér­dések iránt. — Felszabadulásunk husza­dik évfordulójának tiszteleté­re Pest megyében mozgalmot indítottunk Ki mit vállal jel­szóval. Célkitűzéseiről, ered­ményeiről már a Pest megyei Hírlapban többször megemlé­keztek. A Ki mit vállal moz­galom lényege, hogy a nép­frontbizottsági tagok ezen ke­resztül szinte mindenkivel el­beszélgetnek, politikai meg­győzéssel elérjék, hogy az em­berek valamilyen konkrét — számukra és a közösségre egyaránt hasznos — feladat végrehajtásával kifejezzék: a huszadik évforduló nekik is jelentős esemény. Ugyanide kapcsolódik a másik mozga­lom, a honismereti akcióbi­zottság létrehozása. Célunk, hogy a tanácsok művelődési bizottságaival karöltve a köz­ség lakosai mondják el, mara­dandóan jegyezzék fel az el­telt húsz esztendő eredmé­nyeit. Mutassák meg, mennyit fejlődött a község és a doku­mentumokból, fényképekből — ahol lehet — április negye­dikére rendezzenek kiállítást. A Ki mit vállal mozga­lom és a honismereti ak­cióbizottságon kívül milyen gyakorlati célkitűzésekkel fog­lalkozik még a népfrontbi­zottság? Főleg a foglalkozási ágakhoz, a rétegekhez kapcso­lódó feladatokra gondolunk. — Különböző, más-más cél­lal alakult akcióbizottságaink ezeket a feladatokat töltik be. Például a műszaki akcióbizott­ságok a megyében élő szak­m embereket foglalkoztatják je­lentős sikerrel. — Az értelmiségiek közül a pedagógusokkal és a műsza­kiakkal a legértékesebb az együttműködésünk. Az orvo­sokkal már lazább a népfront kapcsolata, esetenként egy- egy feladat lebonyolításában segédkeznek. Őszintén el kell ismerni, mi sem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy kölcsönösen közelebb ke­rüljünk egymáshoz. Viszont az állatorvosokra mindig szá­míthatunk. ök a falusi lakos­ság körében végzett rétegagi- táció leglelkesebb folytatói. — A kisiparosok-kiskeres- kedők méltányolják a meg­becsülést, amit a tisztességes munkát végzők iránt tanúsí­tunk. Politikailag is előbbre léptek, részesei lettek a szo­cializmus építésének. Meg­nőtt öntudatuknak köszönhe­tő, hogy szinte száz százalé­kig együttműködnek velünk s közülük lelkes aktívák ke­rülnek ki. O Melyek a feladatai a Ha­zafias Népfrontnak a ter­melőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában, a mező- gazdasági termelés növelésé­ben? — A mezőgazdaság termelési feladataival két irányban fog­lalkozunk. Mozgósítunk az időszerű gazdasági munkák elvégzésére, másrészt állandó kapcsolatban állunk a jo­gászokkal, hogy segítsék a termelőszövetkezeteken be­lüli különböző bizottságok munkáját. Itt azonban még sok a tennivalónk. Továbbá igyekszünk a háztáji és ki­segítő gazdaságok szerepének megértéséhez és működésé­hez segítséget nyújtani, vala­mint a mezőgazdasági szak- képzettséget növelni. — A tsz-vezetés színvonalá­nak növelése érdekében a me­zőgazdasági értelmiség bevoná­sával Milyen legyen a jó ter­melőszövetkezeti vezetés cím­mel a télen ankétokat tar­tunk. Eddig két járásban már tartottunk ilyet és sikerük ar­ra mutat, hogy a tsz-demokrá- cia betartását, fejlesztését nemcsak alulról, hanem fe­lülről is állandóan szorgalmaz­ni kell. O Hogyan alakult a taná­csok és a népfrontbizott­ságok kapcsolata. Igénylik-e feladataik végrehajtásában a népfront segítségét? — A közéleti demokratiz­mus kiszélesítésére a legjobb út a tanácsokkal való együtt­működés, amit a tanácstör­vény is biztosít. Nemcsak ar­ra törekszünk, hogy a felada­tok megoldásában segítséget nyújtsunk, hanem hogy meg­találjuk azokat a közügyek­kel szívesen törődő embere­ket, akikből idővel tanácsta­gok lehetnek. E vonatkozás­ban a tanácstörvény adta le­hetőségeink — a tanácsdemok­rácia gyakorlatára és kiszéle­sítésére — még távolról sin­csenek kimerítve. Arra törek­szünk, hogy minden népfront­bizottsági tag egy tanácstag­gal dolgozzék együtt választó- kerületében. A tapasztalat iga­zolja, hogy ez az elgondolás célravezető — fejezte be nyi­latkozatát Csala László. (k. m.) A pápa visssacrk&aett a Vatikánba VI. Pál pápa szombaton délután indiai útjáról visz- szaérkezett Rómába. A fiumicinói repülőtéren Aldo Moro olasz minisz­terelnök üdvözölte a pápát, aki a rövid ünnepség után kíséretével együtt gépkocsira ült s az út mentén felso­rakozott tömeg éljenzése kö­zött visszatért a Vatikánba. (Foto: Sóti) MANILA ÁRVÍZ A Fülöp-szigeték déli ré- ' szén árvíz és esőzések kö- [ vetkeztében ötven ember meg- 1 fulladt, kétszáz eltűnt és J mintegy 100' család hajlék- 1 talonná vált MIT HOZO TT A MIK ULÁS? Az idén harmadszor ünne­peljük meg december 7-én a magyar sajtó napját. Ezen a a napon — 1918-ban — jelent meg a Vörös újság első szá­ma. Az őszirózsás forradalom nem elégítette ki a dolgozó nép várakozását. Az októberi koalíciós kormány tehetetle­nül állott szemben azokkal a problémákkal, amelyeket a forradalmi időszak szükségle­tei vetettek fel. Az ország éle­tében a bénultság és remény­telenség egyre sokasodó jelei mutatkoztak. Ekkor olyan esemény tör­tént, amely nyomban véget vetett a tespedésnek. Megala­kult a Kommunisták Magyar- országi Pártja. A magyar dol­gozó tömegek életében törté­nelmi fordulópontot jelentett Kezdete volt egy olyan his­tóriai folyamatnak, amely győzelmek és bukások, föllen­dülések és hanyatlások egy­másba fonódó láncolataként elvezetett országunk felszaba­dulásához, a Magyar Népköz- társaság megteremtéséhez,. egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lerakásáig és ama úthoz, amely a szocializmus teljes fölépítéséhez vezet. Mi része volt mindebben a Vörös újságnak és elnémítá- sát követő testvérlapjainak? — azt fölbecsülni még meg­közelítően sem lehetséges. Megszületése méltó volt kül­detéséhez, leküzdötte a szinte leküzdhetetlen akadályokat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szerkesztőségi helyisége sem akadt. Csak szegénységben nem volt hiá­nya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista újságot. És sike­rült! Minden akadályt elhá­rított az a bátor, lelkes, for­radalmi eszméktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös újság anyagi és szelle­mi feltételeit megteremteni. A Vörös újság első száma tízezer példányban jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetett. Meg kellett ismételni! A munká­sok és parasztok magukénak érezték, mert az ő nyelvükön íródott minden sora, mert az ő gondolataiknak, érzéseik­nek adott kifejezést. Megmu­tatta az igazi felszabadulás egyetlen lehetséges útját: a proletárforradalom útját. A hangja tisztán zengett. Hűsé­ges hírnöke volt a tömegek mélyén áramló törekvéseknek, a politikai, gazdasági és tár­sadalmi élet izgalmas esemé­nyeinek. De nem volt egysze­rűen csak újság. Több volt en­nél: a proletárforradalom lo­bogója. Kollektív agitátor volt, kollektív propagandista — a legtisztább lenini érte­lemben. Ezért volt hitele a dolgozó tömegeknél. Betiltották nem is egyszer, összezúzták, kifosztották szer­kesztőségét; nem adtak szá­mára papírt és — a Vörös új­ságot mégis egyre többen ol­vasták, egyre többen lelkesed­tek és hoztak áldozatot is ér­te ... És 1919 március 21-én hírül adhatta: Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság! Milyen óriási küldetést vál­lalt és teljesített a Vörös új­ság a Magyar Tanácsköztársa­ság dicsőséges ideje alatt! Kö­teteket írhatnánk arról, de még csak serokra is alig telik a helyszűke miatt. Ide jegyez­zük azért Kun Béla néhány sorát arról az újságról, amely­nek születésnapját ünnepel­jük:

Next

/
Thumbnails
Contents