Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

1964. DECEMBER 4, PÉNTEK pesT MCC» i/CíHap Pest megyei jogásznap A Magyar Jogász Szövetség j Pest megyei Szervezete és a j Közalkalmazottak Szakszerve- \ zetőnek 51 ;t megyei bizottsá- ! ga jövő pénteken, december | 11-én, Pest megyei jogásznapot rendez. Délelőtt 10 órakor a Szernere ! utcai jogászházban dr. Keme- ! nes Béla, a Szegedi Tudo­mányegyetem dékánja tart elő­adást A jogtudomány, jogal­kotás és jogalkalmazás néhány Kérdése a jogpolitikai irányel­vek tükrében címmel. A szakosztályok üléseire dél­után kerül sor. A büntetőjogi szakosztály ülésén dr. Gödöny József, a Kriminalisztikai In­tézet igazgatója; a polgári jogi szakosztály ülésén dr. Hartai László, a Legfesőbb Bíróság bí­rája; az államigazgatási szak­osztály ülésén dr. Ádám Mi­hály, a megyei tanács vb-tit- kára tart előadást. Este közös vacsorát rendez­nek megyénk jogászai a BM Pest megyei Rendőrfőkapi- tányság Eötvös utcai klubjá­ban. Panaszok és intézőik Akik nem tudnak a fővá­rosban lakást találni, még a dabasi járás falvait is meg- 'ostromolják. Csupán Felsőpa- kony, Öcsa. ma már Alsóné- medi lakosainak száma is na­gyon felszaporodott, Gyálon az utolsó tíz esztendőben majd, ötven százalékkal gya­rapodtak. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy ötezer emberrel többen élnek ott, hanem eny- nyivel több élelemről, keres­kedelmi cikkről kell gondos­kodni. s ennyi ember panaszá­val nőtt az eddigiek száma. Nem szólva arról, hogy a lete­lepedők a legrosszabb lakás- körülményektől sem riadnak vissza, alig melegedtek meg azonban, már a tanácsot ost­romolják — lakásért. Ha bő­vülnek is az iskolák, ha épül­nek is a lakóházak, ezt az üte­met egyetlen járás — így a dabasi — sem képes követni. A jogos és a jogtalan követe­lések egymást érik, s bizony néha megtörténik, hogy a tel­jesíthetetlen kívánságok hal­latán egyik-másik tanácsalkal­mazott türelmetlenebbül vá­laszol, vagy elfelejti hellyel kínálni a panaszkodót. Ez azonban nem jellemző általában a dabasi járás ta­! csak a tanácsnál, a pártbi- I zottságon, hanem azok kö­zött is, akik nem vállaltak i semmilyen funkciót. Maries József például, aki Gyálon nyugodtan élvezhet­né az öregkort, hol víz, hol kút, hol más fontos, ha­laszthatatlan dologban sza­ladgál. A nyugdíjas embert sok üggyel felkeresik tár­sai. Több panasz érkezett a pártbizottsághoz mostanában: j szinte ehetetlen a kenyér, ! intézkedjenek. Rossz az el- I látás májkrémből. Konzer- , vet legfeljebb, ha egyszer I egy negyedévben szállít a I kereskedelem. A felvágott is I kevés: egyszer egy héten, ha hozzájut valaki, akinek épp szerencséje van. % A járási pártbizottság tag­jai még a szóbeli bejelen­téseket, panaszokat is fel­jegyzik — nehogy a sok ten­nivaló közben egy is fele­désbe merüljön. A panasz­ügyek intézése nem külön ressortf eladat, mindenkié. A mostanában megtartott pártvezetőség-választó tag­gyűléseken sok bírálat, ké­rés, javaslat hangzik el. A felszólalásokat jegyzőköny­vekbe foglalják, s felküldik a járási pártbizottságra. Ott egyetlen jegyzőkönyv sem kerül olvasatlanul szekrény­be. Egyetlen javaslat, kérés sem marad megválaszolatlan. több ezer ember él együtt, mindig van gond, intéznivaló. A panaszt, akár kicsi, akár nagy, egyforma szívvel, szeretettel intézik. Nincs minden panasz elin­tézési módjára egy-egy pa­ragrafus, törvényes rende­let. Egy van csupán: át kell érezni az emberek gondját, s bürokráciamenlesen, gyor­san pontot kell tenni elin­tézésük végére. A dabasi járás vezetői, ügyintézői többségében ezt teszik. Azért, mert ez a munkájuk, s azért, mert ez a hivatásuk! Sági Agnes MOTOROS.SZAKKÖR A nagykőrösi Rákóczi álta­lános iskolában motoros szak­kör alakult, amelyben a tanu­lók megismerkednek az 50 köbcentis kismotorok vezeté­sével, kezelésével és szerelé­sével. A tanév végén a gye­rekek vizsgát tesznek a KRESZ-ből. (MTI) — Öt nagy teljesítményű géppel tisztítják a Hajta pa­takot Szentlőrinckáta hatá­rában. VITA százezer ember ízleteseik, jobb kenyeréről hogy előállítsák a kétszeres mennyiséget. Ha hibás a gép, mint a 7002-es üzem adagoló­ja, inkább hátráltatja, mint­sem elősegíti a munkát Ko­vács Ferenc igazgató elmond­ta, milyen nehéz a szakmai utánpótlás biztosítása, mi­lyen sokáig kerestek megfe­lelő képzettségű szakembert a laboratórium irányításához. Bernáth Endre, Drajkó László és az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat többi képviselője a közönség pa­naszait tolmácsolta, a szállítás megjavítására tett javaslatot. Az ABC áruház vezetői kér­ték: a szállítás és rakodás munkáját ne egy ember vé­gezze. Grécs Istvánné szobi NEB-elnök a náluk épült új kenyérgyár hibáiról beszélt, melyről a sütőipar keveset te­het, mivel a megyei beruházási iroda irányította az építkezést, felszerelést. Hasznosak azok a határozati javaslatok, melyeket Szikora Pál elnöki zárószava után fo­gadtak el a megjelentek. A végső megoldás mégiscsak az új kenyérgyár lesz, amely a vasúton túli új ipartelepen épül és a tervek szerint 1966- ban már megkezdődik benne a termelés. Papp Rezső (Tudósítónktól.) Miért tűnt el a rozskenyér? Miért 90 deka az egykilós fe­hér cipó? Miért késik reggel a péksütemény? Miért 272 hi­bával adták át az új szobi ke­nyérgyárat? Kérdések sorozatára ke­resték a választ a váci váro­si-járási népi ellenőrzési bi­zottság december havi ülésén. Nem kisebb témáról volt szó, mint arról; hogy lehet-e ísle- tesebb, jobb kenyeret juttat­ni a váci, szobi és a szentend­rei járás százezer lakosának? Dr. Baksa György vezetésé­vel húsz népi ellenőr S6 mun­kanapnak megfelelő időt töl­tött a Pest megyei 1. számú Sütőipari Vállalat üzemeiben, kirendeltségeinél. Vizsgála­tuk eredményét hozták a har­minc főnyi tanácskozás elé. A sütőipari vállalat a ke­nyerek minőségével kapcso­latos észrevételeket minden esetben a liszt minőségével magyarázta. Ezt részben el lehet fogadni, s azt is, hogy különösen a váci üzemek nem rendelkeznek megfelelő kapa­citású raktárakkal, ahol a megkívánt 17 napos liszt­készletet tárolni lehetne. A gépesített üzemeknél, sok a géphibásodás. A technoló­giai fegyelem betartásával is bajok vannak; a minőségi kifogások túlnyomó részben erre a hiányosságra vezethe- j tők vissza. Á vállalatnál je- ; lenleg is tíz szakmunkás hi- I ányzik. A vita során kitűnt, hogy a J sütőipari dolgozók nem egy í esetben emberfeletti munkát j végeznek. Kettős ünnepnap előtt 16—20 órát dolgoznak. A gyermekcipők gyám A Ceglédi Cipőipari Vállalat, éves terve teljesítése mel­lett túlnyomórészt társadalmi munkában, mindössze 965 ezer forint beruházásból, fölépíti jövendő ötszáz főt foglalkoztató korszerű gyárát. Gyógypetétes gyermekcipői országszerte is­mertek, jó minőségükért keresettek. Munkában a felsőrészkészítő KISZ-brigád Ilyen koszorúban szállítják a kész felsőrészeket tafára” húzókhoz . .. (Foto: .Gábor) kap­Avatás Cegléden Mint megírtuk, a ceglédi kórház is a megye nehéz helyzetben levő egészségügyi intézményei közé tartozik. Zsúfoltság, korszerűtlen épü­letek, alkalmazotti öltözők, fürdők, étkezők hiánya. Nos, a kórház szülészetének dol­gozói hamarosan kedvezőbb munkakörülmények közé ke­rülnek. Befejezés előtt áll egy 320 ezer forint értékű építkezés. Az új épületben korszerű zuhanyozó, öltöző és ebédlő áll a kórházi dolgozók ren­delkezésére. Az új szociá­lis létesítményt még ez év decemberében átadják a kór­ház szülészeti osztályának. Középkori történet Karácsony és újév előtt kapunk fizetést Válasz cikkünkre Az 1964. november 4-én megjelent „Szabálytalan italmé­rés’’ című cikkük nyomán vizsgálatot végeztünk a Szigetkai­mon levő italboltunknál. A helyszíni vizsgálat tényeként szíves tájékoztatásul közöljük, hogy az üzlet üzemeltetése valóban nem felelt meg a KÖJÁL által előírt követelmé­nyeknek. A hiányosságok felszámolásának idejére leáUítot- tuk az üzlet működését, az utasításnak megfelelően, még a nyár elején. Az üzlet vezetője kitelepülési engedéllyel rendelkezett, amelyet a Ráckevei Járási Tanács kereskedelmi felügyelője adott ki 1964. június 6-án a -36 081. sz. sorszámmal ellátva. Ezen engedély 1964. június 1-től szeptember 1-ig szólt a nyári idényre, a szigethalmi Duna-partra, mivel azon a részen vendéglátó egység nem működött. Az áruszállítás annak ér­dekében történt a vállalat részéről, hogy a Duna mellett tar­tózkodó nyaral ójc kiszolgálását biztosítsuk, azonban arról nem tett jelentést az üzletvezető, hogy a lakásán is árusítást foly­tat. Az üzletvezetőt ezen szabálytalanságért a helyszínen fi­gyelmeztettük és a lakáson való árusítást azonnal megszün­tettük. Időközben az üzletet rendbehozattuk, az elektromos há- lózat bekötése 1—2 héten belül elkészül és ismét megnyitjuk j a közönség részére. Szíves elnézését kérjük, hogy az üzletvezető helytelen el- | járása folytán velünk kellett foglalkozni és fáradságukat' ez- ' úttal szeretnénk megköszönni. Zallei László, , miniszteri biztos, Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat nácsával egyetértésben szabá­lyozta a decemberi és januári bérfizetések időpontját. A rendelkezésnek megfelelően a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 21-re, a december 24-én és 25- én járó béreket december 22- re, a december 26-i és 27-i bérfizetési napokat december 23-ra hozták előre. A decem­ber 29-én és 30-án esedékes béreket december 29-én fize­tik, a december 31-i, a január 1-i, 2-i és 3-i bérfizetési na­pokat pedig december 30-ra hozták előre. A többi bérfizetési nap vál­tozatlan. azokat előrehozni vagy a bérre előleget folyósí­tani nem szabad. A bérfizetés szabályozása egyébként nem érinti az állami és szövetke­zeti építőipar december 23-i részfizetési napját, amely vál­tozatlan. — Karácsonyi ajándéknak szánják a péteri színjátszók a „Bekopog a szerelem” című vígjáték bemutatóját. A pró­bák már javában tartanak. — Starking- és jonatán­almát exportál külföldre a Tápiószelei Kísérleti Gazda­ság. Ta történet a messzi közép­JOj korban játszódik egy kis városkában. Hőse egy bizo­nyos Szerencsés Péter nevű kovácslegény, a patkoló ková­csok céhének tagja. Szeren­csésnek csak a neve volt Sze­rencsés, egyébként nagyon mostoha volt hozzá a sors. Egy kicsit ügyefogyottnak is született, becsvágya sem volt túlzottan erős. És ékkőé jött életébe a nagy szerencse, azaz a nagy Szerencsés. A város élére új polgármester került, akinek neve Szerencsés Alfonz volt. Itt indyl el a történet, melyről is nagyon kell bizo­nyítani, hogy régen történt, hisz manapság ilyen dolgok nem is történhetnek ... A kovács céh elnöke, ami­kor az új polgármester nevét meghallotta, megriadt. Éppen előző nap rugdalta oldalba Szerencsés Pétert, akit lehető­leg mindig a legnehezebb munkákkal bízott meg. Ma­gához hívatta Pétert. — Maga rokona az új pol­gármester úrnak? — kérdezte szokatlan enyhe hangon. Pé­ter bambán bámult és azon gondolkodott, hogy mi készül megint ellene. — Na! Nem tud beszélni. Maga szerencsétlen! — szólt ingerültebben a főko­vács. — Igen — felelte Péter, a kérdés második felére, a sze­rencsétlenre értve a választ. Gondoltam. Én hülye! — dühöngött magában a céh­mester, majd Péterhez fordult. — ülj le, kedves öcsém. Tu­dod, eddig nem nagyon volt időm, hogy lelkem óhajtása el­lenére elbeszélgessek veled. Most arra gondoltam, hogy jó lenne közelebb kerülnünk egymáshoz. Nem volna ked­ved alcélimesternek lenni? Péter bambán bámult. — Akkor rendben is van. Hagyd ott azt a koszos mű­helyt. Holnaptól kezdve itt dolgozol mellettem. Es tisztel- tetem a nagybátyádat. P éter hazafelé menet, azon gondolkodott, hogy az öreg és süket Szerencsés Tó­biás nevű hegyipásztort miért tisztelték, de nem jutott a gondolatsor végére, mert a szállásán újabb meglepetés várta. Ágya ezúttal nem a szénapadláson volt, hanem a gazda tisztaszobájában. Va­csorát neki is az asztalnál te­rítettek, pontosan a gazda gyönyörű lánya mellett. Olvasóink sejtik a történet további folytatását. Péter sor­sa szerencsésre fordult. Min­denütt tisztelet övezte, az em­berek mosolyogtak rá, hama­rosan még magasabb beosz­tásba került. Bár — mint mondottuk — Péter egy kicsit bamba volt, de nem annyira, hogy ne jött volna rá a nagy szerencse okára. Az isten küld­te neki ezt a Szerencsés Al­fonzt, akiről ugyan sehogy sem sikerült volna bebizonyí­tani, hogy rokon. Dekái mit számított ez? Péter sehol sem állította ezt. Ő csak hallgatott. A többit elvégezték az embe­rek. A fűszerese a legjobb fa­latokat rakta elé, a kocsmáros nem merte vizezni a borát, sőt, hogy a Ura se’ maradjon ki a történetből, a gazda hoz­záadta tündérszép lányát. Pé­ter sorsa jobbra fordult. Azt persze, nem állítjuk, hogy Pé­terünk bölcsebb lett. Olyan volt, mint annak előtte: békés, jámbor kovácslegény, akit azonban hamarosan mint a céh mesterét tisztelhettünk. Városi tanácsnok, iskolaszéki tag lett. Teltek az évek. Az a bizo­nyos Szerencsés Alfonz már régen nem volt a városban. Az emberek a nevét is elfe­lejtették, mint ahogy azt sem tudták, hogy ez a Szerencsés Péter minek köszönheti azt, hogy ennyi ésszel ilyen magas­ra tört. Egyszer a helyi kő­nyomatos újság akart is írni róla valamit, de leintették őket, hogy jobb az ügyből ki­maradni. Hogy miért? Azt senki nem tudta. Csak annyi hírlett, hogy ennek a Szerencsésnek van valakije va­lahol, valami magas helyen. Jobb nem kikezdeni vele. / tt abba is lehetne hagyni a történetet, de az effaj­ta középkori meséknek az a rendje, hogy a végére az igaz­ság győzedelmeskedjék. Ez esetben az történt, hogy a köz­ben felfúvalkodott Péter ré-' szegen kikotyogta titkát, sőt, azt is elmakogta a jámbor, hogy azt a bizonyos Szeren­csés Alfonzt a szeszélyes ki­rályi kegy évekkel ezelőtt ej­tette. Másnap vizes volt a bora, nem mosolyogtak rá az em- berek, leváltották a céhmes• térségből, tanácstagsáaból. is­kolaszéki tagságból. Sőt, mél kovácslegénynek sem vettef vissza ... Ősz Ferenc n ácsszerveinek munkájára. A tanácsnál a rengeteg levél kö­zül találomra Húzunk ki né­hányat. Az első Végh József lakásügyéről szól: „Panaszára intézkedni fogunk. Amíg az ügy teljesen elintéződik, le­gyen türelemmel." Tehát még arra is gondoltak, ne nyugta­lankodjon a végső elintézésig Végh József, tudjon róla, nem feledkeztek meg bajáról. A másik levél: „Tanácstagi foga- Üóórámon szóvá tett pana­szát, amely a tsz által előírt hízósertés kivetésére vonatko­zik, megvizsgáltam ... Meg­győződésem szerint a kivetés arányos. Kérem, vegye figye­lembe a tsz vezetőinek intéz­kedését.” A többi levél is hasonló. Szóljon bár arról, hogy özvegy Farkas Mihályné kertjét nem lehet jól hasznosítani, mert a szomszéd terebélyesedő fái árnyékot vetnek rá, vagy ar­ról, hogy S. J. ügyében sem­mit sem tehetnek — fordul­jon a bírósághoz ... Legyen kedvező vagy elutasító a vá­lasz, nemcsak tartalmában, formájában is közel van az élethez. A paragrafusok szel­lemében íródnak, de a ma em­berének humanitása érződik belőlük. A dabasi járásban is sokszor kell kiejteni a „nem”- et, de vigyáznak arra, nehogy rideg, felületes, jogtalan le­gyen az elutasítás. Talán kevesebb lenne itt, a járási tanácsnál a panasz, ha a községi tanácsok is minden­kor élnének jogkörükkel. Az egyik termelőszövetkezeiben például nem osztották ki az ígért szénát és szalmát. Ter­mészetesen az ügy nagy port vert fel. A tsz-elnök durván elküldött mindenkit: a közös­nek is kevés van. mit számít, mit határoztak korábban — mondotta. A járási szervek tettek igazságot. Sok a panasz az ..eltűnt” földek miatt. Mire kivizsgáliák. hol van az „el­veszett” ötven- száz négyszög­öl, bizony túllépik a panasz- íigvek vizsgálatára engedélye­zett Harminc napot. Sok gondot okoz a fegyelme­zetlenség is! Annak idején a járási tanács megtiltotta a legelők feltörését. Sokan mégis feltörték, szőlőt tele­pítettek oda, s most pedig hangoskodnak, paragrafusok­ra hivatkoznak: nem tago­st thatják a földet, a tör­vény intézkedett: ű szőlőhöz nem nyúlhatnak. A községi vezetők is mind többet foglalkoznak az egyé­ni panaszokkal. Példaként említik a pusztavacsi tanács- í elnököt, aki egyetlen beje- \ lentést sem fektet fiókjában, í sőt, van, amikor még a véltj sérelmeket is orvosolni sze- j retné. Vannak ilyen embe-í rek, nem is kevesen. Nem- S A karácsonyi és újévi mun- kaszüneti napokra való tekin­tettel a pénzügyminiszter, a Szakszervezetek Országos Ta­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents