Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

MEGYí-l KMJúrhwp 1964. DECEMBER 30, SZERDA A béke védelme elsőrendű feladat Saragat üzenete a törvényhozókhoz — Az Olasz Köztársaság új elnöke htette a hivatali esküt Aldo Moro miniszterelnök (balról) gratulál G. Sarasainak (jobbról). (Tclefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Róbert László, az MTI tudó­sítója jelenti: Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság új elnöke kedden a parlament ünnepi ülésén le­tette a hivatali esküt. Ezután üzenetet intézett az olasz tör­vényhozókhoz. Hangsúlyozta többek között, hogy a technika fejlődése olyan szörnyű ható­erejű fegyvereket hozott lét­re, amelyek földünkről az élet minden nyomát eltörölhetik, ezért a béke védelme a törvény­hozók. a kormányok és államfők számára elsőren­dű feladat. Az Olasz Köztársaság új el­nöke ezután az olasz társada­lom számára égetően szüksé­ges reformok közül a lakás- kérdést, a közegészségügyi problémákat, valamint az is­kolarendszer demokratizálá­sát emelte ki, amelyek meg­oldásának — szerinte — el­sőbbséget kell biztosítani. Saragat megválasztását gya­korlatilag — a fehér lappal szavazó Spiup kivételével — a baloldali pártok (elsősorban a kommunisták és a szocialis­ták) támogatása tette lehető­vé. A kereszténydemokrata törvényhozóknak csak két­harmada szavazott mellette. El­lene, illetve fehér lappal sza­vazott az összes szélsőjobbol­dali párt, a liberálisok, a mo- nárehisták, a fasiszták, illetve a kereszténydemokraták egy- harmada. Az Unitéban Mario Alicata főszerkesztő vezércikkben fog­lalkozik Saragat megválasztá­sával és megállapítja: — Saragat megválasztása az állam vezető posztjait mind­eddig kisajátító keresztény- demokrata monopólium meg­törését jelenti. Az a tény, hogy antifasiszta, világi és a balol­dalon elhelyezkedő politikus került az állam élére, elősegítheti az összes vi­lági és katolikus baloldali erő egységének megszilár­dítását. A vezércikk végül hangsú­lyozza: az Olasz Köztársaság elnökétől azt várják, hogy lo­jális védelmezője legyen a demokratikus alkotmánynak, melyet a nemzet összes de­mokratikus és népi erői al­kottak meg. Incidens a szíriai-izraeli határon Két és fél órás lövöldözés A Tiberias-tótól délkeletre, a szíriai—izraeli határon ked­den délelőtt két és fél órás lövöldözés zajlott le. A damaszkuszi iádió jelen­tése szerint a demilitarizált övezet déli részén levő terüle­ten a fegyverszüneti szerző­dés megsértésével izraeli trak­torok jelentek meg és — noha az ENSZ-megfigyelők távozás­igyre több csikarni feScadlcsfot vesz áf cs szakszervezet (Folytatás az 1. oldalról.) anyagi javainak gyarapításá­ban? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének táv­lataira s az ebből adódó konkrét feladatokra kell irá­nyítanunk a dolgozók figyel­mét. Tudjuk, az élet- és mun­kakörülmények rendszeres ja­vítása csak a’ népgazdaság fej­lesztése útján valósítható meg. Tehát többet és olcsób­ban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessék. A szakszervezetek tehát nem választják ketté a közvetlen érdekvédelmi és termelési fel­adataikat. Mozgósítják a dol­gozókat a több és jobb munká­ra, amely a jövő életszínvona­lának biztosítéka. Az a több- százezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzem cím elnyeréséért, vagy már megkapta a kitün­tetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaság- politikáját, hanem a szakszer­vezetek ez irányú tevékeny­ségét is helyesli. — A magyar szakszerveze­tek csaknem hárommilliós tagsága magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szak- szervezeteknek tehát joguk, sót kötelességük, hogy az ösz- szes dolgozók érdekeit képvi­seljék. Több eset akad, ami­kor az egyes dolgozók érde­kei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gon­dolkodása nem egységes. Van­nak, akik a miénk és az enyém fogalmát összekeverik, akik indokolatlan juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagyonát. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel sem­miféle szolidaritást nem vál­lalnak. Azokat az embereket támogatják, akik nemcsak kérnek, hanem becsülettel tel­jesítik is a rájuk háruló fel­adatokat. S éppen az ilyen, túlnyomó többségben levő dolgozók érdekében elképzel­hetőnek és helyesnek tartjuk erősebb rendszabályok alkal­mazását a fegyelmezetlenek, a közösség károsító! ellen. — Azon vagyunk, hogy se­gítsük az olyan közszellem kialakítását, amely nem nézi el a törvények áthágását; sem a társadalmi tulajdon herdá­lását, sem a fegyelmezetlensé­get. Az egészséges közszellem kialakításáért vívott harc szá­mottevő anyagi vonatkozása mellett elsőrendű politikai kérdés is. — Visszatérve kiindulási té­mánkra — mondotta befejezé­sül Brutyó elvtárs —, emlé­keztetnék arra, hogy most új­ra választjuk az üzemi szak- szervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vál­lán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszerveze­tek sok évtizedes múltja, tra­díciója, s az a bizalom, ame­lyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bát­ran és harcosan dolgozó társai­kat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. (s. e.) ra szólították fel őket — szán­tani kezdtek. A szíriai határ­őrök figyelmeztető lövéseket adtak le, amire izraeli részről gyorstüzelő fegyverekkel vá­laszoltak és ennek nyomán tűzharc fejlődött ki, amely csak a fegyverszüneti bizott­ság elnökének közbelépésére fejeződött be. Szíriaiak a lö­völdözésben nem sebesültek meg, két izraeli traktor meg­rongálódott. Szíriai részről az incidens miatt tiltakoztak a fegyverszüneti ellenőrző bi­zottságnál. A Tel-Avivban kiadott iz­raeli jelentés szerint a szíriai csapatok nyitottak először tü­zet. A jelentés azt állítja, hogy a szóban forgó területen Izraelnek joga van a földek megműveléséhez. Varsó: Eltemették a Karácsonyi rablótámadás áldozatát Kedden nagy részvét mel­lett temették a karácsony előtti varsói, 1300 000 zlotys rablótámadás áldozatát. A hős vagyonőr bátor maga­tartásáért állami kitüntetés­ben, árván maradt családja magas pénzjutalomban része­sült. A Varsó környéki fa­luból bejáró vagyonőr csa­ládjának a főváros Varsó belterületén lakást biztosí­tott. Az özvegyet a köz­ponti áruház alkalmazta. A banditák kézrekerítésére in­dított nyomozás folyik. TOMBOL A TÉL EURÓPÁBAN Zavarok as áramszolgáltatásban és a közlekedésben A forgószél elpusztított egy indiai halászfalut Dél-vietnsmi jelentés Anglia nyugati részét súj­totta leginkább a téli időjárás, sok helyütt megszakadt az áramszolgáltatás, s a lakások­ban így sem világítani, sem fűteni nem tudtak. A délnyugat-angliai De­vonban a hadsereget hív­ták segítségül a kétméte­res hó által eltemetett gépkocsik felkutatására. Franciaország területén a havazás zavarokat okozott a vasúti és az országúti közle­kedésben. Észak-Olaszországban Milá­nót, Tor inót és Velencét hó­takaró borítja, az olasz Rivié­rán eső esett, Rómát viharos jégeső sújtotta. A nyugat-németországi Hes­sen és Észak-Rajna-Vesztfá- lia tartományokban a hőmér­séklet mínusz 20 fokig, Észak- Svédországban mínusz 25 fokra süllyedt. Jugoszláviában szintén hó­viharok voltak. Montenegró­ban a hófúvás megállásra kényszerített öt autóbuszt, az utasoknak maguknak kellett utat ásniok a hóban, hogy egy hegyi kunyhóhoz jussa­nak, ahol bevárhatták a se­gítséget. Boszniában két vonat rekedt meg a hóban. Bolíviában a La Paztól 240 kilométernyire délre fekvő Oruro városra hétfőn nagy eső zúdult. A víz több mint 20 házat megrongált. Az elemi csa­pás 16 halálos és 50 se­besült áldozatot követelt, többen eltűntek. Argentína középső részében vasárnap 100 kilométer órán­kénti sebességű forgószél tom­bolt, amely két személy halá­lát okozta és jelentős anyagi károkat idézett elő. Indiában 18 év óta nem volt olyan kemény tél, mint az idén. Az ország északi részé­ben két napig esett a hó. Ü.j- Delhiben 20 személy az utcán alva megfagyott. Madrasz indiai állam bel­ügyminisztere a Ceylon és India között múlt héten vé­gigsöpört forgószél pusztítá­sairól szólva közölte, hogy a Danuskodi-szigeten egy in­diai halászfalunak mind a 300 lakosa elpusztult. Az első hí­rek szerint a halálos áldozatok száma Dél-Indiában 500 és Ceylon-szigetén 350 volt, az­óta sajtójelentések arról szá­moltak be, hogy India déli partjain 1500 ceyloni holttestét vetette ki a tenger. A vihar még egyéb katasztró­fákat is okozott: mintegy öt­ven ceyloni a szemébe fröcs­kölő sós víztől megvakult és a csaknem ezer eltűnt halász özvegyei közül soknak elméje megzavarodott. ö@ Saiie „keleti politikája“ Az év fordulóján a nyugati kancelláriák legnagyobb fej­fájása továbbra is De Gaulle francia tábornok-elnök „ma­kacsul önálló” politikája. Ha Washingtonban, Londonban vagy Bonnban az ókori divat szerint madán- és béljósok is beleszólhatnának a politikai vonal meghatározásába, ezek mindenekelőtt a francia kül­politika szándékait kutatnák. A Nyugat vezető hatalmai, s mindenekelőtt az Egyesült Államok szemével nézve De Gaulle „önállóságának” leg­jellemzőbb vonása, hogy át akarja venni az Egyesült Ál­lamok politikai és katonai he­gemóniáját Nyugat-Európa fe­lett. De Gaulle célja egy francia uralom alatt álló és Washingtonnal egyenjogú partnerként tárgyaló Nyugat- Európa létrehozása. Ennek a nagy programnak csak követ­kezménye jiz úgynevezett „ön­álló atomütőerő”, amellyel kapcsolatban most annyi vi­ta folyt az Atlanti Tanács év végi értekezletén. De Gaulle és kormánya fan­tasztikusnak tűnő, s a fran­cia gazdasági élet teherbírá­sát minden valószínűség sze­Seljepin sajtóértekezlete Hazautazott Kairóból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Seljepin, az Egyesült Arab Köztársaságban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség vezetője hétfőn este sajtó- értekezleten számolt be a küldöttség tíznapos látogatá­sáról. Kijelentette: nagyon elégedettek vagyunk az EAK vezetőivel történt találkozása­inkkal. Megvitattunk sok olyan kérdést, amelyek kölcsönösen érdeklik országainkat. A kérdésre válaszolva Selje­pin kifejtette, hogy a Szov­jetunió őszintén, minden po­litikai és egyéb feltétel nélkül testvéri segítséget nyújt a fej­lődésben levő országoknak. A kongói helyzettel kapcso­latos kérdésre válaszolva rá­mutatott arra, hogy a szovjet nép a kongói nép mellett van, nem kételkedik abban, hogy Kongó népe legyőzi az impe­rializmus és a reakció erőit. Seljepin hangsúlyozta, hogy a szovjet állam politikája to­vábbra is a békés együttélés elvein alapszik. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Selje­pin vezetésével kedden dél­előtt repülőgépen hazautazott Kairóból. A Iwlißimg: veszélyes törvénysértés A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának határozata A. F. Gorkin elnökletével tartott ülésén a huligán- kérdéssel foglalkozott a Szov­jetunió Legfelsőbb Bírósága. Az ülésen elfogadott hatá­rozat megállapítja, hogy a huligánság a veszélyes tör­vénysértések közé tartozik és nemritkán megalapozza más. súlyosabb bűncselek­mények elkövetését. A bíróságoknak ugyanak­kor, amikor szigorú bünte­tést mérnek a megátalko­dott huligánokra, nem sza­bad büntetőeljárás alá von- niok olyan személyeket, akik kisebb huligánkodásban vet­tek részt, vagy a helyi köz- igazgatási rendőri szervek útján vonhatók felelősségre jelentéktelenebb törvénysér­tés miatt rint meghaladó atomfegyver­kezési programot dolgozott ki. Érmek nincs más célja, mint az, hogy a katonai ha­talom nyers eszközeivel megfelelő „fedezetet” nyújt­son a tábornok-elnök politikai terveihez: átvehesse azt a sze­repet, amelyet jelenleg az amerikai fegyverek töltenek be Nyugat-Európában. Magától értetődő, hogy en­nek a politikának van egy „keleti vetülete” is. Ponto­sabban: Franciaország euró­pai hatalmi célkitűzéseiből következően De Gaulle az Egyesült Államoktól eltérő, külön utakon akar járni a szocialista országok viszonyla­tában is. Ennek a megítélésénél a legdöntőbb és elengedhetet­len feladat: a szándékok el­választása a politikai gyakor­lattól. A De Gaulle-kormány szándékai meglehetősen ködö­sek. Nyilván megvannak a maguk elképzelései a szocia­lista országok társadalmi rendjének fokozatos „fellazí­tásával” kapcsolatban. A szándékok azonban mitsem változtatnak azon, hogy ez a francia politika csakis az adott nemzetközi erőviszo­nyok által megszabott keretek között érvényesülhet. Ezért a ködös szándékoktól függetle­nül éppen a Washingtontól eltérő, külön út folytatása ér­dekében kénytelen tudomásul venni bizonyos realitásokat. Á realitásoknak ez a tudomá­sulvétele leghatározottabban az említett NATO-tanácskozá- son mutatkozott meg. A fran­cia külügyminiszter, Couve de Murville elég erélyesen fi­gyelmeztette Bonnt: ha kierő­szakolja, hogy rátehesse ujját az atomfegyverek ravaszára — ezzel végzetes csapást mér a német újraegyesítés ügyére és hallatlanul megnehezít minden további tárgyalást a Szovjetunióval. Feltűnő mó­don és nyilvánvalóan nem vé­letlenül, a De Gaulle pártjá­hoz közelálló Nation című lap főszerkesztője a de Mur­váié- beszéd napján cikket írt. Ebben megismételte De Gaulle-nak azt a régebben hangoztatott kijelentését, hogy az Odera-Neisse határ vitathatatlan és sérthetetlen. A lap ehhez még hosszú mél­tatást is fűzött arról az építő­munkáról, amelyet Lengyelor­szág a második világháború után az ország nyugati terü­leteinek újjáélesztésében vég­zett. Az Odera-Neisse határ ügyében elfoglalt pozitív ma­gatartás természetesen döntő különbséget jelent minden más nyugati nagyhatalom ál­lásfoglalásával szemben és szöges ellentétben áll a hiva­talos bonni politikával, amely mindmáig az 1937-es határok visszaállításáról ábrándozik. A francia külpolitikának ezt a realista vonását húzta alá néhány nappal ezelőtt Zsukov, a Pravda szemleírója is (aki egyébként hosszú évekig volt a lap párizsi tudósítója, s így a francia politika kulisszáinak kiváló ismerője). Zsukov mindebből azt a következte­tést vonta le: „A franciák las­sanként kezdik megérteni azt az egyszerű tényt, hogy az igazi európai biztonságot nem úgy lehet és kell elérni, hogy a kontinens egyik felét szem­beállítják a másikkal, hanem úgy, hogy valamennyi európai állam (köztük természetesen a két német állam is) együttes erővel küszöböli ki az agresz- szió veszélyét”. Tényként lehet megállapíta­ni: ilyen irányú fejlődésre vall Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Bulgária kül­ügyminisztereinek a közel­múltban tett párizsi látogatá­sa is. A nyugati sajtó sok te­kintélyes orgánuma tudni vé­li, hogy 1965-ben De Gaulle több európai szocialista or­szág fővárosába szándékozik látogatni. Sőt, a Sunday Te­legraph szerint „Párizsban ar­ra is céloztak, hogy a politi­kai átértékelés keretében az eddiginél szorosabb és rend­szeresebb kapcsolatokat léte­sítenek a keletnémet kor­mánnyal”. A tényékhez tartozik ter­mészetesen a kereskedelmi kapcsolat is. Franciaország máj1 régebben áttörte azt a Washington által erőszakolt gyakorlatot, hogy öt évnél hosszabb lejáratú külkereske­delmi hiteleket nem lehet nyújtani szocialista országnak. A francia külügyminiszter ma­ga jelentette ki, hogy Francia- ország „realista módjára” fog eljárni a kereskedelem- és hitelpolitika kérdésében is. Couve de Murville idézőjel­be tett szavai egyben a to­vábbi fejlődés feltételét és kulcsát is megadják. Francia- ország „keleti politikáját” il­lúziók nélkül és ellentmondá­sosságának tudatában kell szemlélni — ugyanakkor azonban a legteljesebb mér­tékben figyelembe kell venni és értékelni annak realista vo­násait. Ezek komoly és egyben új. néhány esztendővel ezelőtt még nem mutatkozó lehetősé­get adnak az európai béke és biztonság megszilárdítására. Megfigyelők szerint Saigon- j ban kilátás van arra, hogy megoldást találjanak a de- i cemberi puccs miatt bekövet- j kezett válságra. Mint jól ér­tesült körökben mondják, a fegyveres erők tanácsa hétfőn ülést tartott Vung Tauban és az ülés kedden folytatódott, i Khanh főparancsnok is csatla- ! kozott a fiatal tábornokok megbeszéléseihez, ahol tanul­mányozták az államfő és a miniszterelnök által javasolt megoldást. Tudni vélik, hogy ez magában foglalja a kor­mánymódosítást, az országos főbizottság valamilyen formá­ban való visszaállítását és vé­gül néhány változást a hadse­reg felső vezetésében.

Next

/
Thumbnails
Contents