Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-30 / 304. szám
FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI VIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ARA 50 FILLER 1964. DECEMBER 30, SZERDA í VADÁSZAT UTÁN Egyre több állami feladatot vesz át a szakszervezet Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom. 1965 első negyedévében újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztségviselőit, a bizalmiakat, a szak- szervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szakszervezetek munkája a választások alkalmából különösen az érdeklődés középpontjába került, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. O Hogyan fejlődött a zakszervezeti érdekvédelem, és milyen aktuális tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink munkáját, és különösen az érdek- védelmet, sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk — és minden, szocializmust építő társadalomban — a szakszervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon lévő munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Részt vettünk, hiszen érdekünk is volt, a munkáshatalom kialakításában, a szocializmus alapjainak lerakásában és dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén. — Nehéz lenne itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem , körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkíséri a embereket a bölcsőtől a sírig Meghatározott esetekben különböző kedvezményekben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magánélet szinte minden eseményében részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. — Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományozása jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben a kormány, a minisztériumok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek „húsba vágó” témák. Csak néhányat említek: a besorolásokat, a normafelülvizsgálatot, az élüzem cím adományozását. A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetőkre. így a Szakszervezetek Országos Tanácsa a főhatóságokra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédelmi szabályzatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak a SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézi. O Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben, a dolgozók széles körű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás különböző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyugdíjelőkészítő bizottságok a társadalombiztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárástól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a Érdekvédelem és termelés kapcsolata Csak a társadalombiztosításban: 120 ezer aktivista \--------------------------------------------------------------------— “-J B eszélgetés Brutyó Jánossal, a SZOT főtitkárával \ jogszabályokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. A példák azt bizonyítják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszervezetekre, igényli sok irányú közreműködésüket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában, s főleg a végrehajtásban, lehetnek s vannak is véleménykülönbségek a szak- szervezeti és az álTarht áSér- vek között. Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor, amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellépnek az egyes dolgozók érdekében. Az elmúlt évben például 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasztalni a vállalatot. Vagy megemlíthetném a munkásvédelmi felügyelet aktív tevékenységét, amelynek során nemegyszer pénzbüntetéssel sújtják a szabályokat megDOBI ISTVÁN ' ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Giuseppe Saragatot, az Olasz Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Koszorúzási ünnepség -a szovjet parlamenterek emlékműveinél Az 1944. december 29-én mártírhalált halt két szovjet parlamenter emlékművénél kedden — hősi haláluk 20. évfordulójára emlékezve — koszorúzási ünnepség volt. Steinmetz kapitánynak a vecsési határban levő szobrát nemzeti színű és vörös zászlókkal díszítették fel a XVIII. kerület dolgozói, az emlékmű előtt a fegyveres testületek tagjai dísjpőrséget álltak. A szovjet és a magyar himnusz, valamint a megemlékező beszéd elhangzása után elhelyezték a kerületi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, az MSZBT és a többi helyi szervezet koszorúit, s virágot helyeztek a talapzatra a mártír hozzátartozói is. A Budaörsi úton levő Osztapenko-szobomál a Magyar— Szovjet Baráti Társaság helyi szervezete és a kerületi népfrontbizottság rendezett koszorúzási ünnepséget. Biztonság, jövedelmezőség A zárszámadási közgyűlés előtt nem tapasztalható nyugtalanság a kakucsi Lenin Termelőszövetkezetben. Az ilyenkor mindenütt felmerülő nagy kérdésre — vajon mennyi lesz a közös, osztható jövedelem — már megkapták a választ a tagok. Mindenki tudja, hogy o tervezett jövedelmet nemcsak elérték, hanem tíz-tizenöt százalékkal túl is teljesítették. Már évközben is látszott, nem lesz különösebb baj, csalódás a zárszámadási közgyűlésen. Aki szorgalmasan dolgozott, rendszeresen megkapta a munkaegység- vagy részesedés-előleget. Buvári József, a tsz főkönyvelője elmondotta, nagy fontosságot tulajdonítanak ennek. Abból a felismerésből induljak ki, hogy a részesedés fizetés pontossága nyugalmat és biztonságérzetet szül. Most, a zárszámadás küszöbén még több a dolog, mert a szokásos havi munkán kívül itt van még az év végi zárás. Nem érzik nehéznek azonban a munkát, mert a gazdálkodási eredmények jók, szinte minden területen. A növény- termesztés 6.3 milliós tervét például október végéig teljesítették, ami elsősorban a szőlő- termelőknek köszönhető. A szőlő hozama ugyanis több mint egymillió forinttal haladta meg a tervezettet. Az állattenyésztés jövedelme ugyan nem ilyen arányú, de remélik, hogy eléri majd a tervezettet. Október végéig mintegy Közös erővel Nyereségrészesedés A kakucsi Lenin Tsz eredményei kétmillió forint bevétel származott az állattenyésztésből, azaz kétszázezer forinttal kevesebb, mint amennyit év végéig terveztek. Ha sikerül elérni a tervezett jövedelmet az állattenyésztésben is, akkor a tsz általános jövedelme 20 százalékkal haladja meg majd a tervezettet. Óvatos becslés szerint a tsz mintegy ötforintos nyereségrészesedést oszthat ki a tagoknak munkaegységenként. A nyereségrészesedés kiosztásának feltételeit a napokon belül összehívandó küldöttértekezleten dolgozzák ki- Az előzetes elképzelések szerint az évközben eltávozott tagoknak egyáltalán nem, az igazolatlanul mulasztóknak, vagy a fegyelemsértőknek pedig csökkentett mértékben fizetnének nyereségrészesedést. Jellemző a termelőszövetkezet tagjainak és vezetőinek az előrelátására, hogy komoly formában emlegetik a tartalékolást. Azt tervezik, hogy a zár- számadási közgyűlés jóváhagyásával mintegy háromszázezer forintos biztonsági alapot létesítenek. A harmincnyolc forintos munkaegységenkénti jövedelem nem ad teljesen hű képet a tsz idei jövedelmező gazdálkodásáról. Itt nem a háztáji gazdaságból származó jövedelemre gondolunk, hanem a részes művelésből származó haszonra. A kertészetben például a bruttó bevétel 33 százalékát kapták a tagok, és hasonló részesedést kaptak a kukoricánál is. Az átlagosnál jelentősebb jövedelem önmagában is elégedettséget kelt, de ennél is jobban hangsúlyozzák azt, hogy már évek óta szilárd a gazdálkodás a kakucsi Lenin Tsz-ben. Ezt tette lehetővé például, hogy a tsz nyugdíjasainak és öregségi járulékosainak SZTK-hozzájárulásait a közösség fizeti. Emellett negyedévenként 150 forint nyugdíjkiegészítést is fizet a tsz — közmegelégedésre. Mindezt zárszámadási közgyűlésen beszélik meg és hagyják jóvá a tagok, akárcsak az évi jutalomkeretet. Január 23-ára tűzték ki a zárszámadási közgyűlés napját a kakucsi Lenin Tsz-ben, de a főbb gazdálkodási eredményeket mér decemberben megismerték a tagok. így módjuk nyílt arra, hogy a hosszú téli estéken meehánvják-ves- sék az évi munkát, és alapos megfontolás után nyilvánítsanak véleményt a közsvűlésen. Nagymiklős István Export és minőség A napokban került nyilvánosságra az a magyar— szovjet hosszúlejáratú zöldség-gyümölcs exportmegállapodás, amely a következő években jelentős növekedéssel számol: ezeknek az áruknak a Szovjetunióba irányuló kivitele 1970-re eléri a 388 000 tonnát. Hazánk mezőgazdasági termékeinek exportja évek óta örvendetesen növekszik. A magyar élelmiszerek és mezőgazdasági eredetű ipari termékek legtöbbje keresett cikk a világpiacon. Az is biztató jelenség, hogy nemcsak a már meglevő piacokat tudjuk évről évre bővíteni, hanem újabb országok is jelentkeznek, mint vásárlók. A mezőgazdasági termékek exportja 1925 óta — változatlan áron számítva — 1963- ban érte el a legmagasabb szintet. Ka az 1938-ban exportált mezőgazdasági termékek mennyiségét száznak vesszük, akkor ez a szám 1963-ban 137. De még értékesebb ez a fejlődés, ha az exportra termelt áruféleségek összetételét nézzük. A felszabadulás előtt hazánk mezőgazdaságának kivitelét nagyrészt a külterjes módon termelt növényi és állati termékek alkották. Ma már mezőgazdaságunk kivitelének legnagyobb tételeit a több munkabefektetést igénylő, intenzív termelésből adódó tételek alkotják. Tavaly és az idén például a legszámottevőbb mezőgazdasági árufélék a következők voltak: növényi olajok, cukor, vetőmagvak, bor, hús és húskészítmények, gyümölcs- és főzelékfélék, illetve ezekből készült konzervek. Az egész népgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy a következő években tovább növekedjék a mezőgazdasági termékek exportja. A verseny a világpiacon nagy. Aki nemcsak eddigi piacait akarja megtartani, hanem újabb értékesítési lehetőségeket is igyekszik teremteni, annak vigyáznia kell a minőségre. A kereskedelemben mindig szeretik a megbízható, pontos és jó minőségű árut szállító partnert. A külkereskedelem dolgozói sok példát mondhatnának arra, hogy a késedelmes szállítás, vagy a nem megfelelő minőség miatt gyakran milyen nagy károsodás éri a nemzetközi kereskedelemben népgazdaságunkat. Fontos kiviteli cikkeink közé tartoznak a primőr gyümölcs és zöldségfélék. Minden gazdaságban jól tudják, hogy ezekért a termékekért értékes valutát kapunk, amelyért nélkülözhetetlen nyersanyagokat, gépeket vásárolhatunk. Adottságaink is kiválóak e termékeit előállítására, hiszen éghajlati előnyünk közismert. Mégis gyakori, hogy némelyik termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban alig fordítanak figyelmet arra, hogy egyik, vagy másik korai gyümölcsöt vagy zöldséget mikor tudják átadni a kereskedelemnek. Pedig a korai termékek termesztésében és szállításában közvetlenül érdekelt a gazdaság is. A táplálkozási kultúra fejlődésével nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is növekednek az igények a minőség javítására. Ez természetes js, hiszen, amikor elegendő baromfi, tojás vagy gyümölcs van a piacon, akkor mindenki igyekszik a szebbet vásárolni. Az exportra kerülő áruknál pedig kifejezetten elsőrendű követelmény, hogy megfeleljen a vásárló országok vagy kereskedelmi cég minőségi előírásainak. Mégis hányszor előfordul, hogy termelőszövetkezeti vezetők valamilyen módon igyekeznek kibújni az előírások alól. Oktalanul vitatkoznak az exportáló vállalatok átvevőivel: az exportminőségű áruk közé gyakran alacsonyabb osztályú terméket raknak csak azért, mert úgy vélik, így jobban járnak. Pedig a termelő üzemek és az exportot bonyolító vállalatok érdekei teljesen azonosak: a lehető legjobb minőségű árut szállítani a piacra. mert ezért fizetnek a legtöbbet és ez őrzi meg a magyar mezőgazdaság termékeinek jó hírét is a világpiacon. A mezőgazdasági termékek kivitelének növelése, újabb piacok szerzése a világban, nemcsak a külkereskedelemben dolgozók feladata. Sokat tehet ezért minden gazdaságban vezető és dolgozó egyaránt. A legtöbbször ugyanazon a földön, ugyanazokban az épületekben, ahol csak másod- vagy harmadosztályú árut állítanak elő. éppen úgy megtermelhető olyan minőségű is, amely megfelel a fogyasztók igényeinek s az export követelményeinek. És ha már megtermett, érdemes gondot fordítani a figyelmes betakarításra, osztályozásra, a gondos csomagolásra. Még az sem baj, ha a gondosan megtermelt és kezelt gyümölcs vagy más áruféleség esetleg nem kerül külföldi piacra — itthon is többet ér és szívesebben vásárolják a szebb és jobb terméket. Horváth László \ szegő gazdasági vezetőket. \ Sőt, még az is előfordul, hogy \ veszélyesség miatt egy-egy \ üzemrészt leállítanak. — Adódhatnak viták abból i , is, hogy az igények és a lehe- \ tőségek egy-egy adott idő- i szakban nem egyeznek. Álta- í Iában az igények a magasab- \ bak, s így Valamennyit nem j lehet abban az időpontban j teljesen kielégíteni. Az elosz- í tás módszere azonban több- \ féle lehet, s azon lehet vitat- ; kozni, hogy az adott lehetősé- \ gek közül melyik a legigaz-: ságosabb megoldás. Mi tehát; nemegyszer bírálunk állami '■ szervet az elosztás módja miatt; a legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. O Milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek megoldaniok, hogy eredményesen vegyenek részt az ország (Folytatás a 2. oldalon)
