Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
VIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1964. DECEMBER 25, PÉNTEK HALLOTTUK ÍRUNK KOLA BOLGÁR—MAGYAR TAPASZTALATCSERE Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója a gyár műszaki klubjában bulgáriai útjáról tartott a minap kétórás élménybeszámolót. Az őszibarack feldolgozásának nagyüzemi módját, a korszerű pek- tingyártást kell megtanulnunk a bolgároktól. A bolgárok pedig tőlünk a rakodólapos anyagmozgatást és a za- kuszka gyártását akarják elsajátítani a téli hónapokban. Ezzel kapcsolatban a tapasztalatokat, technológiai előírásokat kölcsönösen átadták egymásnak a két ország kon- zerves szakemberei. ★ A Petőfi Termelőszövetkezet szerdán küldöttgyűlést tartott. A soron levő feladatokat tárgyalták meg, a zárszámadás előkészítését, a leltározást és a jövő évi gazdálkodás problémáit. ★ Ezerszázkilencvennyolc KISZ-fiatal vesz részt az idén a József Attila olvasómozgalomban. ★ A földművesszövetkezet november 30-ig 1 052 000 darab tojást és 534 mázsa baromfit vásárolt fel, s ezzel jelentősen túlteljesítette tervét. ★ KARÁCSONYI KARNEVAL Ma délután fél hat és este nyolc órakor a művelődési otthon színház- termében fővárosi művészek Karácsonyi karnevál címmel vidám, zenés műsort adnak. Rátonyi Róbert, Hol- lósy Ilona, Keleti László, Balázs Boglárka, Maróthy György, Hofy Géza lépnek fel és Haday Győző zenekara. * Hetvennyolc vagon finom- főzeléket rendelt az idén a Német Demokratikus Köztársaság konzervgyárunktól. ★ * lesz elEg zöldség TÉLIRE Felkészültek a MÉK telepén a sárgarépa, a karalábé, a zeller tárolására. Harminc vagon sárgarépát és ugyancsak harminc vagon zellert, hét vagon gyökeret, egy vagon karalábét és négy vagon kelkáposztát tárolnak a téli szezonban. ★ A karácsonyi és az újévi ünnepek között a gőzfürdő nyitvatartása a következőképpen alakul: karácsony után az első nyitvatartási nap december 29-én lesz, az utolsó pedig az év utolsó napján. Az új esztendőben január másodikén nyitják meg először a gőzfürdőt. Műsorváltozás lesz december 29-én az Arany János Filmszínházban. Az Egy taxisofőr halála című lengyel film helyett a Hattyúdal című magyar filmet vetítik. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Altona foglyai. A szélesvásznú olasz filmet csak a moziban játsszák, a televízió nem közvetíti. Tizenegy éven alul nem ajánlott. Kisérőműsor: Ott, ahol a rénszarvas fut. Matiné: Találkozó a Tigrissziklánál. Hogyan alakul 1970-ig a város állatállománya? Elkészült Nagykőrös városának állattenyésztési fejlesztési terve 1970-ig. A tervet kibővített párt-végrehajtóbizottsági ülésen bocsátották vitára. A tervezet magában foglalja az elmúlt időnek rövid, statisztikai jellemzését, a mezőgazdaság átszervezése óta elért eredményeket. „Az átszervezés óta — hangzik a jelentés — o város állatállománya egészségesen és egyenletesen fejlődött, kisebb visszaesés csak az 1962— 63-as aszályos évek hatására mutatkozott.” Az idén ősszel úgynevezett reprezentatív felmérést végeztele az állatorvosi rendelő dolgozói és JVT« tátit nevel ? — S tt ttvitta't it tjtt;«.vs f/*»ndnh — /I hnsttíji a felmérések szerint ti- zennégy-tizenhatezer volt a sertések száma, míg a baromfi-törzsállomány nyolcvanezerre növekedett. A háztáji állatállomány, a juh kivételével, 1960 és 1964 között azonos szinten mozgott. A jelentés szerint a tejhozam tehenenként átlagosan 2014 kilogrammos, az országos 2324 kilogrammos átlaggal szemben. Valamivel alacsonyabb az országos átlagnál a borjú-, a malac- és a bárány szaporulat is. Karácsonyfaünnepély a konzervgyár I-es telepén (Godány felv.) E tények birtokában készült el a fejlesztési terv, amellyel kapcsolatosan három tő kérdésben alakult ki vita. A végrehajtó bizottság tagjait az állatállomány számszerű növelése mellett elsősorban az érdekelte, miképpen biztosítják majd az állatok korszerű takarmányozását. Tudvalevő ugyanis, hogy városunk szövetkezeti gazdaságai a kenyérgabona termelése mellett, az adottságokat figyelembe véve, elsősorban kertészkedéssel, gyümölcs- és szőlőtermeléssel foglalkoznak. Márpedig az állomány számszerű növelése a megfelelő takarmányozás nélkül elképzelhetetlen. Vita tárgyát képezte az állatállomány területi elosztása, illetőleg ezzel kapcsolatosan a szükséges épületek biztosítása. A végrehajtó bizottság elvben egyetértett azzal, hogy 1870-re a termelőszövetkezetek, adottságaiknak megfelelően, bizonyos állatfajták (szarvas- marha, sertés, juh) nevelését közösen, illetve szakosítva végezzék. Itt vetődött fel az is, hogy a kiöregedett lovak pótlására célszerű lenne egy szövetkezeti csikóteiep létesítése a Rákóczi, vagy a Fetőfi termelőszövetkezetben. Abban is egyetértettek, hogy a juhállományt a jelenlegi 3500-ról 1970-ig 6700 darabra növelik. A háztáji állattartás fejlesztésével is foglalkozott a végrehajtó bizottság. Megállapította, hogy bár elvileg a termelőszövetkezetek háztáji bizottságainak feladata lenne a közös által biztosított takarmány szükséglet szerinti elosztása, valamint a szerződéskötés segítése a háztájiban termeitekre, ezt a feladatot a bizottságok még nem látják el. Szó esett a vitában az állat- tenyésztők munkakörülményeinek javításáról, munkájuk hatékonyabbá tételéről és mindarról, ami az állat- tenyésztés fejlesztését elősegíti. A végrehajtó bizottság a tervezetet elfogadta és a városi pártbizottság elé terjeszti majd. RÁBAGYARMATROL SZÁLLÍTOTTAK A FENYŐKET Az idén jobbára a nagyobb fenyőfákat keresték a vásárlók. Hiába, ilyen a vevők szeszélye! Eddig mindig a kicsik után óhajtoztak, most, hogy a kereskedelem jóval több apróbb fát rendelt, mint máskor, a nagyobbak után érdeklődtek. De azért nem volt hiány. Válogattak a vevők, jutott a kicsiből is, de volt nagyobb is. Hiszen a kétezer méter fából válogathattak kedvükre. Hétfőn fogyott el az utolsó szál fenyő a virágüzletben. Négyszáz métert kaptak és gyorsan szét is kapkodták az anyukák, apukák. A bolt dolgozói gondolni sem mertek arra, hogy ilyen korán „túladnak” a fákon, hiszen városunkban annyi helyen árusították a fenyőket. Hogy honnan szállították a fenyőket? Jó messziről, Rába- gyarmatról kerültek a kivágott fák az üzletbe. Az osztrák határ közelében levő erdészeti termelőszövetkezetből küldték a fenyőket, amelyek ott pompáznak már feldíszítve az asztalokon. tele ajándékkal. A gyermekes ifjúságvédelmi állandó bizottság ülése A napokban az 1964. évi munkát értékelte a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottsága. A bizottság vizsgálatot folytatott az Arany János Gimnázium és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumában. Megállapította, hogy mindkét kollégiumban kevés a hely, zsúfoltan laknak a diákok. A napi ellátásra fordítható összeg még ma is különböző a két kollégiumban. Az ok: más-más minisztérium felügyelete alá tartoznak. Megvizsgálta a bizottság a ládagyárban, a konzervgyárban, az állami gazdaságban és a kisipari termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetét is. Ezeken a munkahelyeken is a túlzsúfoltságra hivatkoztak a bejelentések, de mint kiderült, az állami gazdaságon kívül sehol sem tapasztaltak ilyesmit. Még év közben hangzott el a panasz, hogy a Gépjavító- és Faipari Ktsz fiataljai nem kapják meg az előírásnak megfelelő ebédnormát. A vizsgálat megállapította, hogy a panasznak nincs semmi alapja. Az ülés legfontosabb napirendi pontja az általános iskolás gyerekek utcai viselkedése volt. Már a legutóbbi tanácsülésen is szóba került, hogy sok a nyolc-tízéves cigarettázó gyerek és sokan csavarognak az esti órákban is. A legtöbb felnőtt szótlanul megy el mellettük, mondván: nem az én gyermekem! Szóba került az ülésen az állami gondozottak helyzete is, majd a jövő évi munkatér vet vitatták meg. J óska magára kanyarí- totta a kabátot. A munkásszállás ajtajából kiáltott vissza Ferencnek: — Szervusz! Majd jövök! Barátja az ágy végén ült. Felkapta a fejét. — Hová mész? — Csavargók! Nem maradok későre. Ferenc bólintott. Jóska behúzta maga mögött az ajtót. Jól lehetett hallani, amint lekopogott a lépcsőn. Ferenc tovább olvasott. Nagyon beleízeledett Tolsztoj: Feltámadás című regényének olvasásába. Ketten voltak a szálláson. A többiek mind elszálltak még tegnap. Vén Józsi ma rohant ki a féltizenegyes vonathoz. ö volt a sereghajtó. A gondnok tudomásul vette, hogy a két fiatalember még karácsonyra sem megy haza. — Annyi baj legyen! — mondotta. — Ebben a nagy teremben ellötyöghetnek. A gyári ebédlőben is csak néhányon voltak. A szakács kétszer is kidugta a fejét az ablakon. Repetára biztatta őket. — Egyenek, fiúk! Nagyon sok maradt. Tömjék KARÁCSONY A MUNKÁSSZÁLLÁSON meg magukat. Megéheznek, mire hazaérnek Nyíregyházára. — Mi nem utazunk! — kiáltotta oda Jóska. — Itt töltjük az ünnepeket. — No, akkor meg pláne, hiszen három napig nem lesz kaja. Már ott az asztalnál megbeszélték, hogy vendéglőben fognak étkezni. Karácsony estéjén meg családiasán megvacsoráznak. Ferencnek kereken kétszáz forintja volt. Jóskának húsz forinttal több. — Bőven elég lesz! — állapították meg elégedetten. F erenc elmélyedve olvasott. Nem is gondolkodott azon, hogy barátja hová mehetett. Titkos útja nem lehetett. Mindent tudtak egymásról, hiszen még „lelencek” is együtt voltak Bár- diéknál. Ott nőttek fel és együtt maradtak akkor is, amikor az özvegy asszonyt eltemették. Együtt indultak el munkát keresni, együtt léptek be a gyárba. Még az ágyuk is egymás mellett volt. Már szürkült, amikor Jóska megjött, csomagokkal megrakodva. — Mi a nyavalyát hoztál? — emelte fel a fejét Ferenc az olvasásból. Jóska nekiállt a kicsomagolásnak. Puha selyempapírból szürke twistpulóvert simogatott az asztalra. A turistaszalámi bőre átlátszott a csillogó zsírpapíron. Négy rúd mákos kalács finom illata csapta meg az orrukat. — Ezt neked vettem karácsonyra! — terítette Jóska barátja vállára a pulóvert. — Használd jó egészséggel! Ferenc letette a könyvet. Nézegette a pulóvert, a finom ennivalókat. Egy szót sem szólt. Váratlanul felugrott. Belebújt a kabátjába és elrohant. Ütközben jutott eszébe, hogy el is felejtette megköszönni a kedves ajándékot. M ár besötétedett, amikor hazaért. Ö is alaposan megrakodott. Jóska segített neki a lepakolásban. Türelmesen várta, hogy barátja Társasutazás ; a Szovjetunióba és Prágába : Tizenkétnapos társasutazást ; szervez a Szovjetunióba már- i ciusban az Expressz Ifjúsági i Utazási Iroda. Kellő jelentke- i ző esetén az utazáson csak í nagykőrösiek vesznek részt. ; Ez azzal az előnnyel jár, hogy : a Moszkvában és Leningrád- iban töltendő napok programiját a részt vevők maguk ál- llíthatják össze. i A tizenkétnapos út — már- j cius 21-től április 1-ig — ; irányára 1700 forint. A jelent- : kezéskor 400 forintot kell be- ! fizetni, a többit közvetlenül az ; utazás előtt. ! Hasonló érdeklődésre szá- Imot tartó utat szervez az iroda j márciusban ugyancsak fiatalok ; részére Prágába. Az út már- ! cius 10-től 15-ig tart, s irány- iára 640 forint. Kellő számú jelien tkező esetén ezen az utazáson is csak körösi fiatalok ivesznek részt. \ Mindkét utazásra január 10- jig lehet jelentkezni a városi ; KISZ-bizottságon. kicsomagolja a holmikat. ; Ferenc zöld színű pulóvert \ hozott. — Viseld jó egészségben! : A csomagokból előkerült két í darab vaj, szardínia, egy) csamag keksz, ementáli sajt. Végül Ferenc diadalmasan ; emelt a magasba egy jéllite- ; rés üveg rumot. Olyan volt az asztal lapja, ! mint egy élelmiszerbolt í gazdagon díszített kirakata. \ — Mennyit költöttéi? — \ kérdezte minden átmenet \ nélkül Józsi. — Nekem nem > maradt egy huncut vasam ! sem. Gondolom, neked ma- ( radt. \ Ferenc elnevette magát. \ — Én pedig arra számítót- ; tam, hogy megtartottái va- í lamennyit kosztra. Az utol- ! só jityingig elvertem min-i dent. j i Qzívböl nevettek. Az ün-; népén mákos kalácson,' szalámin, sajton, kekszen í éltek. ! j Még a cigarettáravalót is { a gondnoktól kérték köl- j csőn. j De nagyon boldogok vol- ! tak és büszkén viselték a! pulóvert. ; — rossi — \
