Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1964. DECEMBER 25, PÉNTEK HALLOTTUK ÍRUNK KOLA BOLGÁR—MAGYAR TAPASZTALATCSERE Kovács Sándor, a konzerv­gyár igazgatója a gyár mű­szaki klubjában bulgáriai út­járól tartott a minap kétórás élménybeszámolót. Az őszi­barack feldolgozásának nagy­üzemi módját, a korszerű pek- tingyártást kell megtanul­nunk a bolgároktól. A bolgá­rok pedig tőlünk a rakodóla­pos anyagmozgatást és a za- kuszka gyártását akarják elsa­játítani a téli hónapokban. Ezzel kapcsolatban a tapasz­talatokat, technológiai elő­írásokat kölcsönösen átadták egymásnak a két ország kon- zerves szakemberei. ★ A Petőfi Termelőszövetke­zet szerdán küldöttgyűlést tartott. A soron levő felada­tokat tárgyalták meg, a zár­számadás előkészítését, a lel­tározást és a jövő évi gazdál­kodás problémáit. ★ Ezerszázkilencvennyolc KISZ-fiatal vesz részt az idén a József Attila olvasómozga­lomban. ★ A földművesszövetkezet no­vember 30-ig 1 052 000 darab tojást és 534 mázsa baromfit vásárolt fel, s ezzel jelentő­sen túlteljesítette tervét. ★ KARÁCSONYI KARNEVAL Ma délután fél hat és este nyolc órakor a mű­velődési otthon színház- termében fővárosi mű­vészek Karácsonyi kar­nevál címmel vidám, zenés műsort adnak. Rátonyi Róbert, Hol- lósy Ilona, Keleti László, Balázs Boglár­ka, Maróthy György, Hofy Géza lépnek fel és Haday Győző zenekara. * Hetvennyolc vagon finom- főzeléket rendelt az idén a Német Demokratikus Köztár­saság konzervgyárunktól. ★ * lesz elEg zöldség TÉLIRE Felkészültek a MÉK telepén a sárgarépa, a karalábé, a zeller táro­lására. Harminc vagon sárgarépát és ugyan­csak harminc vagon zellert, hét vagon gyö­keret, egy vagon kara­lábét és négy vagon kelkáposztát tárolnak a téli szezonban. ★ A karácsonyi és az újévi ünnepek között a gőzfürdő nyitvatartása a következő­képpen alakul: karácsony után az első nyitvatartási nap december 29-én lesz, az utol­só pedig az év utolsó napján. Az új esztendőben január másodikén nyitják meg elő­ször a gőzfürdőt. Műsorváltozás lesz decem­ber 29-én az Arany János Filmszínházban. Az Egy taxisofőr halála című lengyel film helyett a Hattyúdal cí­mű magyar filmet vetítik. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Altona foglyai. A széles­vásznú olasz filmet csak a moziban játsszák, a televízió nem közvetíti. Tizenegy éven alul nem ajánlott. Kisérőműsor: Ott, ahol a rénszarvas fut. Matiné: Találkozó a Tigrissziklánál. Hogyan alakul 1970-ig a város állatállománya? Elkészült Nagykőrös váro­sának állattenyésztési fejlesz­tési terve 1970-ig. A tervet kibővített párt-végrehajtóbi­zottsági ülésen bocsátották vitára. A tervezet magában fog­lalja az elmúlt időnek rö­vid, statisztikai jellemzését, a mezőgazdaság átszervezése óta elért eredményeket. „Az átszervezés óta — hang­zik a jelentés — o város ál­latállománya egészségesen és egyenletesen fejlődött, ki­sebb visszaesés csak az 1962— 63-as aszályos évek hatá­sára mutatkozott.” Az idén ősszel úgyneve­zett reprezentatív felmérést végeztele az állatorvosi ren­delő dolgozói és JVT« tátit nevel ? — S tt ttvitta't it tjtt;«.vs f/*»ndnh — /I hnsttíji a felmérések szerint ti- zennégy-tizenhatezer volt a sertések száma, míg a baromfi-törzsállomány nyolcvanezerre növekedett. A háztáji állatállomány, a juh kivételével, 1960 és 1964 között azonos szinten moz­gott. A jelentés szerint a tej­hozam tehenenként átlago­san 2014 kilogrammos, az or­szágos 2324 kilogrammos át­laggal szemben. Valamivel alacsonyabb az országos át­lagnál a borjú-, a malac- és a bárány szaporulat is. Karácsonyfaünnepély a konzervgyár I-es telepén (Godány felv.) E tények birtokában készült el a fejlesztési terv, amellyel kapcsolatosan három tő kér­désben alakult ki vita. A végrehajtó bizottság tag­jait az állatállomány szám­szerű növelése mellett első­sorban az érdekelte, mikép­pen biztosítják majd az ál­latok korszerű takarmányo­zását. Tudvalevő ugyanis, hogy városunk szövetkezeti gazdaságai a kenyérgabona termelése mellett, az adott­ságokat figyelembe véve, el­sősorban kertészkedéssel, gyü­mölcs- és szőlőtermeléssel foglalkoznak. Márpedig az állomány számszerű növelése a megfelelő ta­karmányozás nélkül el­képzelhetetlen. Vita tárgyát képezte az ál­latállomány területi elosz­tása, illetőleg ezzel kapcso­latosan a szükséges épüle­tek biztosítása. A végrehaj­tó bizottság elvben egyet­értett azzal, hogy 1870-re a termelőszövetkezetek, adottsá­gaiknak megfelelően, bizo­nyos állatfajták (szarvas- marha, sertés, juh) nevelé­sét közösen, illetve szakosít­va végezzék. Itt vetődött fel az is, hogy a kiöregedett lo­vak pótlására célszerű lenne egy szövetkezeti csikóteiep lé­tesítése a Rákóczi, vagy a Fetőfi termelőszövetkezetben. Abban is egyetértettek, hogy a juhállományt a jelen­legi 3500-ról 1970-ig 6700 darabra növelik. A háztáji állattartás fejlesz­tésével is foglalkozott a vég­rehajtó bizottság. Megállapí­totta, hogy bár elvileg a ter­melőszövetkezetek háztáji bi­zottságainak feladata lenne a közös által biztosított takar­mány szükséglet szerinti el­osztása, valamint a szerző­déskötés segítése a háztáji­ban termeitekre, ezt a fel­adatot a bizottságok még nem látják el. Szó esett a vitában az állat- tenyésztők munkakörülmé­nyeinek javításáról, munká­juk hatékonyabbá tételéről és mindarról, ami az állat- tenyésztés fejlesztését előse­gíti. A végrehajtó bizottság a ter­vezetet elfogadta és a városi pártbizottság elé terjeszti majd. RÁBAGYARMATROL SZÁLLÍTOTTAK A FENYŐKET Az idén jobbára a nagyobb fenyőfákat keresték a vásár­lók. Hiába, ilyen a vevők sze­szélye! Eddig mindig a kicsik után óhajtoztak, most, hogy a kereskedelem jóval több apróbb fát rendelt, mint más­kor, a nagyobbak után ér­deklődtek. De azért nem volt hiány. Válogattak a vevők, jutott a kicsiből is, de volt nagyobb is. Hiszen a kétezer méter fából vá­logathattak kedvükre. Hétfőn fogyott el az utolsó szál fenyő a virágüzletben. Négyszáz métert kaptak és gyorsan szét is kapkodták az anyukák, apukák. A bolt dolgozói gondolni sem mertek arra, hogy ilyen korán „túladnak” a fákon, hiszen városunkban annyi he­lyen árusították a fenyőket. Hogy honnan szállították a fenyőket? Jó messziről, Rába- gyarmatról kerültek a kivágott fák az üzletbe. Az osztrák ha­tár közelében levő erdészeti termelőszövetkezetből küldték a fenyőket, amelyek ott pom­páznak már feldíszítve az asz­talokon. tele ajándékkal. A gyermek­es ifjúságvédelmi állandó bizottság ülése A napokban az 1964. évi munkát értékelte a városi ta­nács gyermek- és ifjúságvé­delmi állandó bizottsága. A bi­zottság vizsgálatot folytatott az Arany János Gimnázium és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola kollégiumá­ban. Megállapította, hogy mindkét kollégiumban ke­vés a hely, zsúfoltan lak­nak a diákok. A napi ellátásra fordítható összeg még ma is különböző a két kollégiumban. Az ok: más-más minisztérium fel­ügyelete alá tartoznak. Megvizsgálta a bizottság a ládagyárban, a konzervgyár­ban, az állami gazdaságban és a kisipari termelőszövetkeze­tekben dolgozó fiatalok hely­zetét is. Ezeken a munkahe­lyeken is a túlzsúfoltságra hi­vatkoztak a bejelentések, de mint kiderült, az állami gaz­daságon kívül sehol sem ta­pasztaltak ilyesmit. Még év közben hangzott el a panasz, hogy a Gépjavító- és Faipari Ktsz fiataljai nem kapják meg az előírásnak megfelelő ebéd­normát. A vizsgálat megállapította, hogy a panasznak nincs semmi alapja. Az ülés legfontosabb napi­rendi pontja az általános is­kolás gyerekek utcai viselke­dése volt. Már a legutóbbi ta­nácsülésen is szóba került, hogy sok a nyolc-tízéves ciga­rettázó gyerek és sokan csa­varognak az esti órákban is. A legtöbb felnőtt szótlanul megy el mellettük, mond­ván: nem az én gyerme­kem! Szóba került az ülésen az állami gondozottak helyzete is, majd a jövő évi munkatér vet vitatták meg. J óska magára kanyarí- totta a kabátot. A mun­kásszállás ajtajából kiáltott vissza Ferencnek: — Szer­vusz! Majd jövök! Barátja az ágy végén ült. Felkapta a fejét. — Hová mész? — Csavargók! Nem mara­dok későre. Ferenc bólintott. Jóska behúzta maga mögött az aj­tót. Jól lehetett hallani, amint lekopogott a lépcsőn. Ferenc tovább olvasott. Nagyon beleízeledett Tolsz­toj: Feltámadás című regé­nyének olvasásába. Ketten voltak a szálláson. A többiek mind elszálltak még tegnap. Vén Józsi ma rohant ki a féltizenegyes vo­nathoz. ö volt a sereghajtó. A gondnok tudomásul vet­te, hogy a két fiatalember még karácsonyra sem megy haza. — Annyi baj legyen! — mondotta. — Ebben a nagy teremben ellötyög­hetnek. A gyári ebédlőben is csak néhányon voltak. A szakács kétszer is kidugta a fejét az ablakon. Repetára biztatta őket. — Egyenek, fiúk! Na­gyon sok maradt. Tömjék KARÁCSONY A MUNKÁSSZÁLLÁSON meg magukat. Megéheznek, mire hazaérnek Nyíregy­házára. — Mi nem utazunk! — kiáltotta oda Jóska. — Itt töltjük az ünnepeket. — No, akkor meg pláne, hiszen három napig nem lesz kaja. Már ott az asztalnál meg­beszélték, hogy vendéglő­ben fognak étkezni. Kará­csony estéjén meg családia­sán megvacsoráznak. Ferencnek kereken két­száz forintja volt. Jóská­nak húsz forinttal több. — Bőven elég lesz! — ál­lapították meg elégedetten. F erenc elmélyedve olva­sott. Nem is gondolko­dott azon, hogy barátja hová mehetett. Titkos útja nem lehetett. Mindent tudtak egymásról, hiszen még „le­lencek” is együtt voltak Bár- diéknál. Ott nőttek fel és együtt maradtak akkor is, amikor az özvegy asszonyt eltemették. Együtt indultak el munkát keresni, együtt léptek be a gyárba. Még az ágyuk is egymás mellett volt. Már szürkült, amikor Jós­ka megjött, csomagokkal megrakodva. — Mi a nyavalyát hoztál? — emelte fel a fejét Ferenc az olvasásból. Jóska nekiállt a kicsoma­golásnak. Puha selyempa­pírból szürke twistpulóvert simogatott az asztalra. A turistaszalámi bőre átlát­szott a csillogó zsírpapíron. Négy rúd mákos kalács fi­nom illata csapta meg az orrukat. — Ezt neked vettem ka­rácsonyra! — terítette Jós­ka barátja vállára a pulóvert. — Használd jó egészséggel! Ferenc letette a könyvet. Nézegette a pulóvert, a fi­nom ennivalókat. Egy szót sem szólt. Váratlanul fel­ugrott. Belebújt a kabátjá­ba és elrohant. Ütközben jutott eszébe, hogy el is fe­lejtette megköszönni a ked­ves ajándékot. M ár besötétedett, amikor hazaért. Ö is alaposan megrakodott. Jóska segített neki a lepakolásban. Türel­mesen várta, hogy barátja Társasutazás ; a Szovjetunióba és Prágába : Tizenkétnapos társasutazást ; szervez a Szovjetunióba már- i ciusban az Expressz Ifjúsági i Utazási Iroda. Kellő jelentke- i ző esetén az utazáson csak í nagykőrösiek vesznek részt. ; Ez azzal az előnnyel jár, hogy : a Moszkvában és Leningrád- iban töltendő napok program­iját a részt vevők maguk ál- llíthatják össze. i A tizenkétnapos út — már- j cius 21-től április 1-ig — ; irányára 1700 forint. A jelent- : kezéskor 400 forintot kell be- ! fizetni, a többit közvetlenül az ; utazás előtt. ! Hasonló érdeklődésre szá- Imot tartó utat szervez az iroda j márciusban ugyancsak fiatalok ; részére Prágába. Az út már- ! cius 10-től 15-ig tart, s irány- iára 640 forint. Kellő számú je­lien tkező esetén ezen az utazá­son is csak körösi fiatalok ivesznek részt. \ Mindkét utazásra január 10- jig lehet jelentkezni a városi ; KISZ-bizottságon. kicsomagolja a holmikat. ; Ferenc zöld színű pulóvert \ hozott. — Viseld jó egészségben! : A csomagokból előkerült két í darab vaj, szardínia, egy) csamag keksz, ementáli sajt. Végül Ferenc diadalmasan ; emelt a magasba egy jéllite- ; rés üveg rumot. Olyan volt az asztal lapja, ! mint egy élelmiszerbolt í gazdagon díszített kirakata. \ — Mennyit költöttéi? — \ kérdezte minden átmenet \ nélkül Józsi. — Nekem nem > maradt egy huncut vasam ! sem. Gondolom, neked ma- ( radt. \ Ferenc elnevette magát. \ — Én pedig arra számítót- ; tam, hogy megtartottái va- í lamennyit kosztra. Az utol- ! só jityingig elvertem min-i dent. j i Qzívböl nevettek. Az ün-; népén mákos kalácson,' szalámin, sajton, kekszen í éltek. ! j Még a cigarettáravalót is { a gondnoktól kérték köl- j csőn. j De nagyon boldogok vol- ! tak és büszkén viselték a! pulóvert. ; — rossi — \

Next

/
Thumbnails
Contents