Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

C EG LED! JÁ RÁ S CÉG L ÍÉ D \ V Á R O S R ESZ ERE A szerkesztőség poo-ájuboi Meddig várjak a pénzre? VIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1964. DECEMBER 22, KEDD I ... .......... .......... ....................— I H ova lett az aranyérmes Nikchik? Megtaláltuk a nyársapáti József Attila Tsz akácosában tunk. Azt jelenti ez, hogy nagymértékben függetlenítet­ték a tyúkokat az évszak és az időjárás hatásaitól, azaz egyenletesebbé változtatták a tojástermelést. így hát nem alaptalan az a remény, hogy állományuk egész évben tojik. Lehet, hogy lesz még kisebb mértékű visszaesés, de fiatal állományról van szó, amelynek a termelőképessége még nö­vekszik és megszilárdul. Maradjunk azonban a kez­deti nyolcvan százaléknál, azaz, azt vegyük alapul. így is kétszázkilencvenkét tojást kellene raknia átlag egy év­ben a tsz Nikchik tyúkjainak! Nagymiklós István ,.Kéznél" volt a tűzoltóparancsnok Vasárnap a déli órákban tűz ütött ki az abonyi Lenin Termelőszövetkezet központjá­nak egyik lakóépületében. A volt uradalmi cselédház épí­tésekor még kevés gondot fordítottak a kémények ve­szélyességére. A szóban forgó helyen is mindössze a disz­nóvágással kapcsolatos erő­teljesebb tüzelés kellett, hogy a beépített gerenda tüzet fog­jon. Szerencse, hogy a vendég­seregben Borsányi János, a tsz tűzoltóparancsnoka is ott volt. Az ő határozott és szakszerű irányításával a ház- beliek elejét tudták venni, hogy a tűz az egész födém­re, illetve a tetőzetre átter­jedjen. Ajánlatos lenne, hogy a tsz hasonló meglepetések elkerülése végett felülvizs­gáltatná a lakóépületek ké­ményeit. Júliusban az általános isko­la nyolcadik osztályának el­végzése után elhatároztam, hogy a nyarat munkával töl­töm. A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezetben alkal­maztak öt forintos órabérrel. Sajnos, a keresetre vonatkozó tervem nem sikerült. Százegy órát három forintjával fizettek ki és júliusban ötvenegy ólá­val kevesebbet számoltak el, mint amennyit dolgoztam. Augusztusban egy tíznapos időszakot el sem számoltak. Ősszel ipari tanuló lettem és megkértem édesapámat, hogy intézze el a munkabérem fel­vételét. Én is vezettem nyil­vántartást a végzett munkáról és ezt édesapám, kivitte a tsz-be. Édesapám ezután több esetben érdeklődött személye­sen és telefonon, de eredmény nélkül. Amikor legutóbb ki­ment a tsz-be, azt mondták, hogy az én nyilvántartásom elveszett. Így azután most nem tudom igazolni, hogy mennyit dolgoztam. Nem tudom megérteni, hogy a .tsz miért nem akarja kifi­zetni a jogosan megillető bért. Bakó, Karsai és Váradi trak­toros elvtársak is tudják uizo- nyítani, hogy volt olyan nap, amikor tizennégy órát is dol­goztam velük együtt. Szeret­ném végre élvezni nyári mun­kám gyümölcsét. Ifj. Zsemle János, Cegléd Köszönet a segítségért Kilencéves kislányomat bal­eset érte a napokban egy kö­dös, sötét este. Egy szovjet gép­kocsi elé került, de szerencsé­re kis horzsolásokkal megúsz­ta az esetet. A kocsiban utazó j szovjet tiszt azonnal hazaszál­lította a kislányt és rádión kért segítséget. Alig tíz perc múlva megérkezett a szovjet mentőkocsi az orvossal együtt. Sokan gyönyörködtek na­ponta az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon a kiállítási iroda hófehér tyúkállományá­ban. Az öthónapos, amerikai hibrid Nikchik jéreék . a Bá­bolnai Állami Gazdaságban keltek ki a tojásból. Egyene­sen kiállítási célra nevelték őket. A kiállítási iroda ezért intenzív takarmányozással, extra körülmények között tar­totta és állandóan szelektálta ezt az állományt. Sikerült is bemutatni 2700 olyan tenyészjércét, amelynek párja alig akad. A kis testű, átlag 1,8 kilós to­jóhibridhez nagy reményeket fűztek a szakemberek. Már ak­koriban szó volt arról, hogy va­lamelyik Pest környéki nagy­üzemi gazdaságba szállítják a törzset, tojástermelés céljából. Rövid alku után a nyárs­apáti József Attila Tsz vásárol­ta meg ezt a tojótörzset, és a falutól több kilométerre levő tanyájában helyezte el. Egy kis akácos, nyáros erdőben építet­tek fel két tojóházat és oda költöztették az állományt. Ak­kor még csak 1,4—1,5 kilósak voltak, de két hónap alatt még gyarapodtak mintegy negyven dekát. Ennél nagyobb súlyú nemigen lesz már a Nikchik tojó, mivel tojástermelésre, nem pedig hústermelésre ne­mesítették. Vajon elégedettek-e az új környezettel a kis fehér tollú, fehér lábú, halvány piros tara- jú. Nikchikek? Megkezdték-e már a tojásrakást? Mekkorát, mennyit tojnak? Egészsége­sek-e? Hány százalékos az el­hullás a két hónap alatt? Msgkedvelték-s őket a magyar fajtához szokott gondozók, tsz-tagok? — Hiszen ezek majdnem olyanok, mint a Leghorn! — Nagyon hasonlítanak, csak azért a formájuk más valaho­gyan Aztán meg nézze csak meg a fülüket. A Leghomé sárga, ezeké pedig kékes-fe­hér. Fazekas Júlia állattenyésztő felel így oktatólag. Gondosan beteszi mögöttünk az ajtót, és a hőmérőhöz siet. Aggodalma­san nézi, majd olyan formán ingatja a fejét, mintha ezt mondaná: vigye csuda, ez még elmegy. A higanyszál 13 Cel­sius fokot mutat, az előírás pedig 15—18 fok. Nyomban utána a nedvességmérőt néz­zük, amelynek mutatója a kilencvenes számon áll. Ez viszont több az optimális het­vennél. — Működtetjük mi a ventil­látorokat, cserélnénk a leve­gőt. de csak a hőmérséklet esik. Párás, ködös a kinti idő, ezéri az igyekezettel nem sok­ra megyünk. — Nem árt meg ez az ál’o- mánynak'’ — Nem is használ neki. Re­méljük azonban, hogy csak nem tart sokáig ez a nagy ned­vesség és amire megártana, kitisztul a levegő. A tyúkokon nem látszik meg. .hogy a kedvezőtől eltér a mikroklímájuk. Szemmel látható étvággyal eszegetnek, fürdenek, isznak és kotyog­nak, kedvük és élettani szük­ségletük szerint. Beteg pines köztük egy sem, elhullás is csak négy volt két hónap alatt. Szegények a tojásban szakad­lak meg. Két-háromszor akko­ra tojást, rak némelyik Nik- thik, mint amilyeneket v pesti KÖZÉRT-ekben látunk. — Nézzen csak ide! — tart elém a farmvezstő lány egy tálca tojást. — Ezt a Nikchi­kek tojják! Kétszékűek! Ez az inkább tájjellegű, mint szakmai meghatározás, arra utal, hogy két sárgájuk van a tojásoknak. Akkorák, mint a libatojás, csak nem olyan simák. S még van kedvük toj­ni ezeknek a kis „galambok­nak”? — Van bizony, méghozzá nem is akármilyen. Nézze csak meg a napi termelést. Ebben a tojóházban 1354 tyúk van, s az utóbbi harminc napban 1042—1082 a napi tojás. A másik tojóházban még jobb az eredmény és így átlagban 81 százalékos a tojástermelés. Ha úgy nézzük ezt, hogy fiatal ál­lományról és decemberi ter­melésről van szó, kitűnőnek mondható az eredmény. Az állattenyésztő lány a hő­mérsékletre, meg a páratarta­lomra nagyon ügyel. Vigyáz ő persze egyébre is, hiszen má­son is múlik a siker. A ta­karmányozáson legfőképpen, mert a semmiből a Nikchik sem rakhat tojást. Naponta ti­zenhat deka abrakot írnak elő egy tojónak a szabványok. Eb­ből 14 deka lenne a tojótáp, egy dc-ka a kukorica és egy deka az árpa. Érdekes viszont, hogy a tsz Nikchikje két de­kával kevesebbet eszik ennél. Állandóan zárt helyen, na­pi húszórás megvilágítással él a nyársapáti József Attila Tsz tojóállománya. Nem véletlenül említettünk mikroklímát te­hát, amikor az ólakról szól­Tsz-nyugdíjasok között Szombaton ebédre hívta meg nyugdíjas tagjait a ceg­lédi Dózsa Népe Tsz. Radossza Miklós elnök köszöntötte a megjelenteket, majd kedves, meleg hangulatú beszélgetés alakult ki a jelenlevők között. Az idősek meséltek a múltról, örültek a jelennek. Idős Fejes Mihály bácsi például így em­lékezett a régi időkre: — Én már 83 éves vagyok. Bár most lennék negyven éves! Milyen jó lenne most dolgozni, amikor megbecsülik a munkást. Cselédsorban él­tem, voltak olyan évek, hogy hatodmagamra csak hatvan­kilós hízót tudtam vágni. Pe­dig jó munkás voltam, hajna­li három órától este tizenegyig dolgoztam. Bírtam a munkát és „meg is fizették” az akkori sza­kás szerint. Évi negyven fo­rintot és tizennyolc mázsa ga­bonát kaptam. Ebből kellett megélni. Amikor a hegy megy Mohamedhez A Szabadság telepiek közül mindössze Temesi Józsefné jelent meg tanácstagjuk leg­utóbbi beszámolóján, bár mindenkit nagyon közelről érintő kérdésről, a telep víz­ellátásának megjavításáról lett volna szó. Talán elégedettek már az ott lakók a mosta­ni állapotokkal? Vagy nincs többé feladat, amit közös ösz- szefogással sikeresebben meg lehetne oldani? Vajon ez okozta távolmaradásukat? Pe­dig amikor a harminc év óta annyira áhított villamo­sítás nemrégiben megtörtént, boldogságuk alig fért el a tv-híradó kockáin. — Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a tanácstag megy választóihoz — fordította visz- szájára Bartus Szilárd a köz­mondást. Sorra járta a Sza­badság telepieket, elbeszélge­tett velük. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó Ismerő­seinknek. jó szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem. fe­lejthetetlen emlékű édesanyánk, nagyanyánk. dédnagyanyánk és testvérem. Halász Andrl.sné, szül.: Tóth Teréz temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszöne­tét mondunk a Vasipari Ktsz dol­gozóinak. a 2,). Postagalamb Sport E. és a Csörgő utca lakóinak a temetésen való megjelenésükért, és a küldött koszorúkért. Halász András és családja Ezúton mondunk hálás köszöne- ■ tét rokonainknak, jó ismerőseink- \ nek, az Orvosi EÜ Szakszervezet- j nek, SZTK dolgozóinak, kartár-; saknak. kartársnóknek, dr. Haj-; kay Sándor SZTK tőorvosnak, a I kórház igazgatóságának és dolgo-; zóinak. a Cipőipari Vállalat dől-1 gozóinak, a Városi Tanács EU: dolgozóinak, akik szeretett jó fér-; jem és édesapánk. Farkas Lászlói EÜ Szakszervezet kiváló asszisz-; tensének temetésén megjelentek. \ együttérző részvétükkel nagy bá-; iratunkban osztoztak, sírjára ko-1 szőrűt, virágot helyeztek és anya­gi támogatásukkal segítettek. özv. Farkas Lás-' - és családja — Van mód az ivóvíz kö- zelebb’nozására — adta elő. — Ha a Szűcs telepiekhez csatlakozva, néhány száz mé­ter vezeték földmunkáinak végzését vállalnák. A megta­karításból szabad kifolyót le­hetne létesíteni az új MÉH- telep mellett. Ezzel legalább felére csökkenne a távolság, amit jelenleg meg kell ten­niük a víz hazakannázásáért. Az épülő víztorony közeli üzembe helyezése pedig egy­ben lépés lenne a telep teljes vizművesítése felé. A jó szót megértették az emberek, Temesiéken kívül a nyolcvanöt éves Fejes Mi­hály, a hatvanas Jarábik bá­csi, Abonyi József és a fia­talok vagy tízen. A munka nehezén máris túl vannak, ünnepek után már víz bu­zoghat a kifolyóból. Reméljük, hogy á derekas munka után a Szabadság te­lepiek megköszönik majd ta­nácstagjuk fáradozását. Leg­alább azzal, hogy népeseb­ben jelennek meg beszámo­lóin. J. Z. Míg tudtam dolgozni a tsz- ben, évente négyszázhúsz munkaegységem volt. Most másodmagamnak 230 kilós hí­zót vágtam. A nyugdíj, a ház­táji és a jószágnevelés bizto­sítja a nyugodt, gondtalan öregséget. A tsz is segít. Négy gyermeket neveltünk fel, 32 unokám és dédunokám van. — 73 éves vagyok, de még dolgozom a tsz-ben — mondta Nagy Istvánná. Férjem egész­ségét elvitte a háború, malá­riával jött haza, azóta is ezt sínyli. Tizenhárom gyerme­künk volt, tizenkilenc uno­kánk és dédunokánk van. — Nekem tizenhét; gyerme­kem volt, s tíz unokám vad — mondta Gőz Áronná 69 éves nyugdíjas. Férjem rokkant, de a nyugdíj mellé keresek egy keveset. Közben összegyűltek a ven­dégek. Az elnök megemléke­zett azokról is, akik betegsé­gük miatt nem jöhettek el. A jó étvággyal elfogyasztott ebéd után még sokáig maradtak együtt, elbeszélgetve a múlt­ról, jelenről és jövőről. Az orvos alaposan megvizs­gálta a gyermeket és megálla­pította, hogy az apró horzsolá­sokon és az ijedtségen kívül nincs semmi baja. Nagyon jól­esett a szovjet emberek lelki­ismeretessége és nagyon sok gépkocsivezető példát vehetne róluk. Koncz József Ceglédbercel, Pesti út 40. Siker, taps, jutalom az olimpiai disztorna esten Szombat este telt ház várta az,olimpikonok és tornászaink szereplését. Az est nagyszerű élőképpel kezdődött. Meggyűlt az olimpiai láng és Nagy An­na Mária az Oda a sporthoz című verset szavalta el. Ez­után Kürti Béla, a torna­szakosztály vezetője köszön­tötte a nézőközönséget, majd az olimpiai szignál, a fanfárok hangja Tokiót idézte. Kürti Béla bemutatta az olimpikonokat: dr. Török Fe­renc öttusa olimpiai bajnokot, Makrai Katalint, a felemás korlát, Kulcsár Gergelyt, a ge­relyhajítás ezüstérmesét. Mül­ler Katalin olimpiai váloga­tott tornásznőt, Csányi Ray- mund, Lelkes András és Var­ga Lajos tornász olimpikono­kat, s Reznák János birkózó olimpikont. A himnusz elhangzása után Szelepcsényi Imre vb-elnök köszöntötte az olimpikonokat, majd üzemeink képviselői ajándékokkal kedveskedtek nekik. A köszöntésből nem maradt ki Kürti Béla, a torna- szaüosztály vezetője sem. Őt 25 éves munkája jutalmául köszöntötték hatalmas taps közepette. A köszöntések után az újonc tornászlányok labda­ISMERI AZ APJAT! gyakorlata következett, a fiúk pedig korláton mutatták be tudásuk legjavát. Velük együtt tartott bemutatót Csá­nyi Raymund, Lelkes András és Varga Lajos. Az érmes olimpikonok közül először dr. Török Ferenc öt­tusázó beszélt. Nagysikerű él­ménybeszámolója után újra a női tornászoké volt a színpad. Szép gyakorlatot mutatott be Kratóchwill Erzsi, Sárik Gyöngyi és Ivitz Izabella. Makrai Katalin ezüstérmes olimpikon biztosan és művé­szien mozgott a gerendán. Müller Katalin szintén nagy tetszést aratott szép gyakor­latával. A gerendagyakorlat után Kulcsár Gergely Száll a gerely címmel tartott él­ménybeszámolót. Az élménybeszámoló után az' ifjúsági leány és fiú tor­nászok fabotgyakorlata kö­vetkezett. A szépen bemuta­tott, kellően összehangolt gya­korlat nagy tapsot kapott. A három ceglédi fiú: Arany Bé­la, Ocsai Barnabás és Arany László nagyszerű gyakorla­tokat mutattak be nyújtón. A nagyszerű gyakorlatok után a ceglédi tornászok szá­mára még nagyszerűbb pilla­nat következett. Megkapták az Országos Ifjúsági Seregszemle I. díját, 10 000 forintot. Kürti Béla sportvezető pedig a Ma­gyar Tornaszövetség díszjel­vényét kapta a tornasport­ban végzett 25 éves munká­jáért. Az est utolsó műsorszáma a ceglédi tornászlányok világító buzogánygyakorlata volt. Az olimpiai dísztornaestről nyugodtan elmondhatjuk: nagyszerű szereplése volt tor­nászainknak és méltó befeje­zése a 600 éves város ünnep­ségsorozatának. — Bujáki — — Te mit csinálsz majd a szünidő alatt? — Nézni fogom apucit, ahogy a villanyvonatommal játszik. ANYAKÖNYVI HÍREK Jászkarajcnö Elhalt: Bató Pálné Törőcsik Er­zsébet 78 éves. A bony Elhalt: Csizmadia Józsefné Ju­hász Ilona 65 éves, Varga Sándor" 73 éves. Ceglédbercel Elhalt: Proszler Miklós 83 éve Nagy Ferenc 78 éves, Macuka Já­nos 78 éves Nyársapát Elhalt: Jczsa Jánosné Matui, Zsuzsanna 84 éves. Albertirsa Házasságot kötött: Csorba Ká­roly és Marik Ilona. Elhalt: Sáránszky Mihály 6.' éves, Csernák Andrásné Zátru., Judit 86 éves. Zsilik Jánosné Kis Anna 61 éves. Korányi Mihály- né Horváth Mária 60 éves, Csá- nyi György 72 éves, Csányi János­né Csányi Katalin 74 éves, Csonka János 62 éves. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek és szomszédainknak, akik sze­retett jó férjem felejthetetlen jó édesapánk, nagyapánk és testvé­rünk. id. Bogdán Sándor temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko* szőrűt, virágot helyeztek. Id. Bogdán Sándornc és a gyászoló család A vizsga pedig sike- íilt, nem is akárho­gyan: az olvasás, írás és számolás bebizo­nyítása után ötösök, négyesek sorakoznak a gömbölyű betűkkel telerótt vizsgalapo­kon. Nem kis dolog ez, hogy felnőtt ember előtt most kitárul a betűk világa. Az sem volt kis feladat, hogy szeretettel és türe­lemmel tanították őket a felkészítő pe­dagógusok. A ceglédi járásból indult el a mozgalom, amely sze­rint felszabadulásunk 20. évfordulójára minden pedagógus vállalta egy-egy anal­fabéta megtanítását. Aöldhalomban jó példát mutatnak a nevelők: a tizenhá­rom pedagógus 14 emberrel foglalkozik, s közülük ők voltak az első fecskék. E cser Ferencné há­rom, Máté Imre, MÓ­; Drukkoló „diákok” ;szorongtak a napok- i ban Csetnőn a zöld- \ halmi iskola pad­jaiban: hét felnőtt — három nő és négy férfi —, akik már régen tapossák az élet iskoláját, de a betű­vetés tudományát csak most tanulták meg. Termelőszövet­kezeti és üzemi dol­gozó. állami gazda­sági munkás és ház­tartásbeli izgatottan vá'ta. hogy az ered­ményes vizsga leté­tele után ne szere­peljenek többé az o no i;a béták sorába n. / / té Imréné, Sági Já- í nos és Salacz Évát pedagógusok pedig! egv-egy tanítványu-1 kát küldték vizsgabi zoüság elé. ; Most együtt örül-} nek az eredménynek j és a nevelők dolgoz- j nak tovább, hogy; má-ciusban, a legkö-l zelebbi vizsgázta tá s! idején újabb tanít-J vá'uyok tegyenek bi- $ zonyságot arról: meg- J érts a munka és iá-£ radtság tanulónak ésj tanítványnak egy-£ aránt. í /. Pcresztegi Rózsa15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents