Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

PEST HECY kMwIop 1964. DECEMBER 20, VASÁRNAP TAGGVUTÉS- ÖLKÖK! TÁJÉKOZTATÓVAL A vasutas-szakszervezet alap- szervezeteiben megkezdték a januárban sorra kerülő alap- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését. A ceglédi fűtőházban már a múlt héten megtárgyalták a fel­adatokat, kedden pedig Vácott tartották meg a három szolgá­lati ág taggyűlését. A váci fűtőházi dolgozók zsúfolásig megtöltötték az ok­tatótermet, ahol Sziebert Sán­dor szb-titkár mondotta el a beszámolóját. Zalaba István fűtőházi dol­gozó tartott színes ismerte­tőt, de nem mint szakszerveze­ti tag, hanem mint — a bíró­ság ülnöke. Ugyanis a váciak összekötötték a kellemeset a hasznossal, s ülnökük, vala­mint Trautmann János járás­bíró révén a jogélet rejtelmei­be is belekóstoltak. Cs. J. // Savanyú" a vecsési káposzta? Agyonütötte a kidőlő ía Nagybörzsönyben, a 116/a jelzésű lejtős erdőrészen az erdészet hat embere szerdán reggel fakitermelést végzett. Egyikük, Gatyel Ferenc 31 éves nagybörzsönyi lakos ép­pen a ledöntött fát aprózta gépfűrésszel, amikor mögötte — a felázott talaj miatt meg­lazulva — dőlni kezdett az egyik fa. A gépfűrész zajától Gatyel nem hallotta a recse­gést — s a 22 méteres fa rá­zuhant — halálra sújtotta. Az ügyben a vizsgálat tart. Épül a százhalombattai erőmű Hol tart a harmadik? Az előzetes tájékoztatások szerint ez év- végére várható a százhalombattai erőmű har­madik, 50 megawattos turbi­nájának és áramfejlesztő be­rendezésének üzembe helyezé­se. Az Erőmű Beruházó Vál­lalat kitart ígérete mellett, az üzemeltető kétkedik az év vé­gi határidőben. Tény, hogy az elkövetkező két-három héten belül megpörgetik az új gépet. Hol tartanak most? A har­madik áramfejlesztő berende­zés kazánját „főzik". Ez a má­sodik úgynevezett kifőzés, amellyel a csőhálózatot meg­tisztítják az esetleg lerakodott szennyeződéstől. Ezzel párhu­zamosan szemmel tartják — nem hibás-e valahol a veze­tékrendszer. A turbina és a generátor a helyén áll — de még megle­hetősen sok munka van vele. Arra azonban jut idő, hogy már a következő építményt is figyeljék: hozzákezdtek a 4-es gépegység kazánjának építésé­hez. Most emelték be az első elemeket, hogy aztán hétről hétre magasabbra emelkedjék a 150 megawattos generátort gőzzel ellátó kazán. Már az összehasonlító adatból is kide­rül, hogy jóval nagyobb lesz, mint az eddigi, hármas iker- kazánsor, 210 tonna gőz he­] lyett 500-at termel. Az első, 150 megawattos áramfejlesztő egység különben jövőre lép | munkába. Kazánját és a gőz­energiát forgássá alakító tur- I binát szovjet szakemberek ve- j zetésével szerelik, s az alkat- \ részeket is a Szovjetunióból szállítják ide. A külföldi szak- | emberek egy része már Száz­halombattán lakik, többen vi­szont Budapestről járnak a helyszínre, mert a * lakások; nem készültek el terv szerint. Az építőmunkások dolgoz­nak, a legfontosabb munka­helyek téliesítése most tart. A főépület technológiai szárnyát tovább építik. a vecsésieket a felvásár­ló, értékesítő ' és keres­kedelmi szervek most már egyenesen arra kapaci­tálják: hagyják a sava­nyítást, foglalkozzanak inkább a ká­poszta termesztésével. A ve­csési káposztatermelők emiatt méltatlankodnak. Moór Nán­dor, a Zöld Mező Termelőszö­vetkezet elnöke ezt mondja: — Mi ezt a törekvést több szempontból is igaztalannak tartjuk. Községünk múltja, a megszerzett hírnév és tag­jaink boldogulása egyaránt arra kötelez bennünket, hogy megvédjük a vecsési „már­kát". És az sem mindegy, hogy mi kilónként 40 fil­lért, vagy pedig savanyított állapotban 2 forint 80 fil­lért l<Mpunk a káposztáért. Szövetkezetünknek legalább félmillió forintot jelent ez az összeg. Tavaly a KÖZÉRT-nek ad­ta el a vecsési termelőszö­vetkezet a savanyított ká­posztát. Az idén a MÉK-kel volt szerződéses kapcsolat­ban. Jövőre azonban — amint a szövetkezet vezetői panaszolják — a MÉK leg­inkább csak nyers állapot­ban hajlandó átvenni Ve- cséstől a káposztát. Miért? — Jövőre nem szerződünk a vecsésiekkel — mondja Egri István, a MÉK árufor­galmi főosztályának vezetője. — Nekünk is van két nagy savanyítónk, amely évente 280—300 vagon káposztát tud feldolgozni. Arra törekszünk, hogy ezeket az üzemeket el­láthassuk nyersanyaggal. Csiszár Sándor, a megyei FŰSZERT Vállalat osztály- vezetője: — Mi a MÉK-en keresztül szerezzük be a savanyú ká­posztát. Szerintem más baj is van a vecsésiekkel. A Zöld Mező Tsz nem termelési, ha­nem fogyasztói áron akarja eladni a káposztát. A vecsésiek ezt tagadják, mert eddig a szövetkezet szerződéses kötelezettségei­nek termelési áron tett ele­get. A vita tart. Vajon mi lesz az eredménye? Az, hogy „savanyú” lesz a vecsési ká­poszta, mert eltűnik a piac­ról? Súlyán Pál rint vendéglőkben, kocsmák­ban, más italmérési helyisé­gekben — ide értendő a klub italmérője is — hitelben ki­szolgáltatott ital árát bírósági úton behajtani nem lehet. A Polgári Törvénykönyv szerint is kizárt ezeknek a követeléseknek bírói ütőn való érvényesíthetősége. Ipari vagy kereske­delmi tevékenység foly­tatására a lakásban szo­bát juttatni nem lehet. „Társbérletem megürese­dett. Kiterjed-e a megürese­dett lakrészre igényjogosult­ságom, mivel szabómestersé­gem folytatására szükségem volna a szobára?” — kérdi le­velében Sz. J. ráckevei olva­sónk. A lakásrendelet szerint ipa­ri, illetőleg kereskedelmi te­vékenység folytatására lakó­szobát (munkaszobát) juttatni nem lehet, még akkor sem, ha az elköltözött társbérlő is hasonló tevékenységet folyta­tott a lakásban. Azt a szobát ugyanis, amelyet ipari vagy kereskedelmi tevékenység cél­jára használtak, a jogos lakás­igény elbírálása szempontjá­ból lakószobának kell tekinte­ni. Ellenkező esetben jogsza­bályellenesen jutna többlet- szabához az igénylő. Más az eset akkor, ha igényjogosult­sága egyébként is kiterjedne a megüresedett társbérleti lakrészre. Ekkor már nem ipari — kereskedelmi — te­vékenysége alapján, hanem az érvényes lakásügyi rendelke­zések szerint jogosult a meg­üresedett helyiségre. A munkaviszony jog­ellenes megszüntetése miatti időt munkavi­szonyban eltöltött időnek kell tekinteni. „A bíróság megállapította, hogy a vállalat munkaviszo­nyomat jogtalanul szüntette meg, ezért a munkáltatót kár­térítésre és a munkaviszony helyreállítására kötelezte. Idő­közben . azonban máshol hc- tubWtW el A régi munka­helyemre nem "kívánok vissza­menni. Utóbbi vállalatom azonban a munkaviszony fo­lyamatosságát nem ismeri el — mivel 30 nap után helyez­kedtem el a jogtalan elbocsá­tás következtében. Törvé­nyes-e a vállalat intézkedése?” — kérdezi K. Gy. váci olva­sónk. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony jogel­lenes megszüntetése esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, amilyenben akkor lett volna, ha a munkaviszony jog­talan megszüntetése nem kö­vetkezik be. Ebből következik, hogy a munkaviszonyt helyre kell állítani, az átlagkeresetet meg kell téríteni. Ha a dolgo­zó időközben máshol elhelyez­kedett és korábbi munkahelyé­re nem kíván visszamenni, ez nem szolgálhat hátrányára. A munkaviszony folyamatossága a jogtalan elbocsátás következ- I tében nem szakadt meg. Kér­je a volt munkáltatótól a I munkakönyv kijavítását és a munkaviszonynak hozzájáru­lással — áthelyezéssel — való megszüntetését. Ezt követően az új munkahelyen is elisme­rik majd a munkaviszony fo­lyamatosságát. Állat által okozott kárért való felelősség megállapítása. „Falubelim kutyája barom- fimat elpusztította. Gazdája nem hajlandó a kárt megtérí­teni, mivel a kertemen kívül, a mezőn fogta meg a jószágo­kat. Jogos-e kártérítés iránti igényem?” — kérdi E. L.-né vácegresi olvasónk. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Az ebtartási rendelet 175 940/ 1948. F. M.) szerint a közsé­gek és városok külső határá­ban póráz vagy kölönc nélkül kutyát nem lehet szabadon en­gedni, még akkor sem, ha az nem harapós. Az eb gazdája felelős az így bekövetkezett kárért. Esetleges kármegosztás azonban indokolt lehet. Dr. M. J. AL zaracóonif i cóomag. A tanar a múltról beszélt. -4z osztályban kuncogni kezd­tek. A tanár elkomorult: — Mondják, mit nevetnek? Mély csend volt a válasz. Faarccal ült az osztály. De a faarcokon vibrált a visz- szafojtott nevetés. — Mondják, mit nevetnek? Felnőttek, jövőre érettségiz­nek, mondják meg, mit ne­vetnek? Szavai ismét némaságba hulltak. Nem bírta. Kirob­bant: — Somos! Maga az osztály KISZ-titkára. Hogy a fiúk is magára szavaztak, ennek oka lehetett. Magáról min­denki jó véleménnyel van. Eri is. Én komolyan veszem magát. De maga is vegyen komolyan engem. Mondja meg, mit nevetnek?! A magas, szép lány elpi­rult. Leszegte a fejét Az­után hirtelen felnézett, dac villant a szemében: '— Megmondom őszintén, tanár úr — és végignézett a sápadt osztályon — már unalmas az, hogy mindenki a múlt nyomoráról beszél. Tudjuk, akkor rosszabb volt. Feudálkapitalizmus. De mi már mindannyian negyvenöt után születtünk. Minket a je­len érdekel. És a jövő. amit magunknak építünk. Tessék elhinni, tanár úr. mi nem vagyunk cinikusak, de na­gyon unalmas az. hogy min­denki a múltról beszél. A tanár hökkenten állt. Mást várt, nem ezt a kifa- kadást. És most itt áll egy osztály előtt, nála majdnem 20 évvel fiatalabb emberje­löltek előtt, és nem tudja, mit mondjon nekik. A KISZ-titkár még állt. Rászólt: — Üljön le. Somos. — Aztán az osztályhoz fordult: Néz­zék, mi mindig jó kapcso­latban voltunk. Ezt a jelen­séget, ilyen élesen és egy­értelműen, ma tapasztaltam először. Most megmondom: nem tudom, mit feleljek ma­guknak, Nem akarok mellé­beszélni. Elhallgatott, lelépett a ka­tedráról, rótta a padok kö­zötti utcácskát. Aztán az asz­talhoz támaszkodott: — Volt egy barátom. Még régen. Pesten laktak, egy­szer az apját elgázolta a villamos. A papa melós volt, proli, sietett liaza a gyár­ból, az új bakancsa volt raj­ta ... De mi közük ehhez maguknak? r Újra rótta a padok közét. És megszólalt, nem nézve senkire; járkálva beszélt, mint a láva, bugyogtak ki száján a szavak. — Tudják, hogy mi az a nyomor? Kovács, maga a legszegényebb az osztályban. Tudom a maga édesapja ke­veset keres és sokan vannak otthon. De magát én még egy­szer sem láttam uzsonnát ku- nyerálni. Maga, ha kopottan is, meg ódivatúan, szegénye­sen — ha maga így is öl-, tözik — mégis meleg a ru­hája és elég rendesen néz ki. Ne haragudjon, Kovács, nem bántani akartam ... Hirtelen hangot váltott: — És ha bántani akar­tam? Maga értelmes gyerek, Kovács, Uid elvonatkoztatni. Most mérlegelje tárgyilago­san: megbántom azzal, ha azt mondom, hogy szegény és kopott a ruhája? Nem. Mert maga azt mondja, hogy érett­ségi után elmegy az egye­temre. És ha elvégzi az egyetemet, úgy öltözik, ahogy akar. És maga az egyete­men kap kollégiumot, tan­díjmentességet, ösztöndíjatés egyebeket — és ha rákap­csol, megkaphatja a nagy pénzt, a havi kilencszáz fo­rintos népköztársasági ösz­töndíjat. Ha azt mondom, hogy szegény, maga kinevet, vagy dühöng, de nem tudom megalázni magát azzal, hogy szegény. Felcsattant a hangja: — Látja Kovács, a proli, az a proli a villamos alatt egyáltalán nem volt annyira szegény. Állandó munkahe­lye volt. Elömunkás volt — a felesége otthon ült. Ott­hon, a gyári lakásban, ahon­nan nem rúgják ki őket, mert a proli jó munkás, nem sztrájkol és nem iszik. A gyerekei mindig tiszták, rendesen járnak az elemibe. A nagyobbik hittanból ki­tűnő. A tisztelendő úr azt mondja, ha pap lesz, ingyen tanítják. Milyen rendes gye­rek, milyen rendes család — szeretik a prolit. Amikor a villamos alatt marad, az igazgatóság egy borítékban nagy segélyt ad az özvegy­nek.. És felveszik takarítónő­nek. És segít a tisztelendő úr is, a nagyobbik fiút beadják egy vidéki finom árvaházba. Ugye, milyen szép mindez? Látják, milyen emberséges volt a feudálkapitalista tár­sadalom? Mert ugye, mi, ta­nárok, és általában a felnőttek egyöntetűen sötéten festjük le a múltat. És fehérre má­zoljuk a jelent. Kontrapunkt — mondják a zenében. Ellen­pont, ellentétek ... Vagy hogy a tantárgynál maradjunk: Jó­kai jellemábrázolása. Csak angyalok és csak ördögök. Pe­dig a proli gyereke igazán egy finom árvaházba került. — És ott jók voltak hozzá. A következő évben gimnázi­umba íratták. És amikor az anyjuk megbetegedett, és rá­bukott a felmosóvödörre, ak­kor a kisebbik prolikölyköt is odavették. Milyen megható volt! Két becsületes árváról gondoskodik a jólelkű állam. — És minden nagyszerű volt! Mert az anyjuk kórházi ban fekhetett. És nem baj, hogy elmaradtak a kis csoma­gocskák, mert a finom gim­náziumban, a finom úrigyere­kek adtak a tízóraijukból — ha szépen ícunyerált tőlük. És ő kunyerált is tőlük. Kunye- rált, mert éhes volt, mert jó koszt volt a finom árvaházban — de ő nagyétkű volt, meg délutánonként dolgozni kel­lett, hát éhes volt. És rendes volt. Mindig dicsérték. Példa­képül állították a többi gye­rek elé, a saját öccse elé, aki neveletlen volt, dühös és szem­telen, — És amikor közeledett a karácsony, az árvaház lelki­atyja beajánlotta egy igazi fi­nom úriházhoz. És ott igazi, valóságos úrigyerek-ruhát ka­pott. Kicsit használtat — de mit számít?! Ebben mondhat­ja majd a kis Jézuskáról a ver­set. Es mondta a gimnázium­ban — nyolcadikosok is vol­tak, de ezt mégis ő, a taknyos elsős mondta. És szépen meg­tapsolták. Az ünnepély vé­gén pedig — a többi árvahá­ziak már hazamentek — ott­maradt továbbra is, és adtak neki egy csomagot. A csomag­ban csokoládé volt, szalon­cukor, narancs — szerette vol­na megenni, vagy azok közt, akiktől ennivalót kunyerált, szétosztani. Adni, visszaadni — és közben majszolni a cso­koládét', és boldognak lenni nagyon, kimondhatatlanul bol­dognak. — De nem csinált semmit, csak eldugta a csomagot. Az­tán a kabátja alá rejtette, úgy indtilt hazafelé. Látta maga előtt az öccsét, akire haragu­dott, hogy ennyire neveletlen, de mégis nagyon szerette, kü­lönösen most. Most, hogy ő a Heti jogi tanácsaink A munkásszállás nem I tekinthető lakásnak, vagy lakás céljára al­kalmas helyiségnek. „Évek óta munkásszálláson lakom. Munkahelyemen kö­zölték, hogy hagyjam el a he­lyiséget, — mert ellenkező esetben karhatalommal he­lyeznek ki. Jogos-e a vállalat intézkedése akkor, amikor a munkaviszonyom továbbra is fennáll?” — kérdezi I. J. abo- nyi olvasónk. A lakásügyi rendelkezések szerint a munkásszállás nem minősül lakásnak, ezért ki­ürítésére, felmondására sem vonatkoznak a lakásbérleti jogszabályok. A vállalatnak függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt megszüntette-e vagy sem, jo­ga van a dolgozót a munkás- szállásról — szükség esetén karhatalom igénybevételével is — eltávolítani. Bizonyára ma­gatartása, vagy vállalati ér­dek szolgáltatott erre okot. Amennyiben a munkaszerző­désben kikötötték a szállást, vagy más okból indokolatlan­nak tekinti a döntést, fordul­jon panasszal az egyeztető bi­zottsághoz. Mentes-e az igénybe­vétel alól az a házingat­lan, amelyet üdülés cél­jára használ a tulajdo­nos? — Ezt kérdezi levelében B. M. ceglédi lakos. A lakásrendelet szerint szabadrendelkezésű lakást (há­rom szobásnál nem nagyobb lakrészből állót, vagy 1953 ápr. 1. után épültet) igénybe venni nem lehet. Ha azonban ingat­lana tanácsi rendelkezésű (há­rom szobásnál nagyobb, vagy 1953. ápr. 1. előtt épült), akkor a maga és családja üdülésére legfeljebb két lakószoba men­tes az igénybevétel alól, ha — a lakóház gyógy- és üdülőhe­lyen van. A klub italmérőjében hitelbe adott szeszes ital árát bírói úton behajta­ni nem lehet. „Klubbüfé vetettje 1&0yo\ Az egyesület tagjai közük többnek hitelt adtam. Egyik adósom — bár tartozását elis­meri —, mégsem hajlandó azt kifizetni. Perelhetem-e bírói úton az összeget?" — kérdezi M. O. gyömrői lakos. Érvényes rendelkezések sze­családfő, ö a nagyobb, az oko­sabb — ő fogja most azt a kedves, vigyori, vagány kis- öccsét megajándékozni. — Már szaladt és közben fü­tyült. Ugrált, kurjongatott. Szorította a csomagot, a sap­kája majdnem, leesett. Nem nézett se jobbra, se balra, cso- magostól robbant az árvaház ebédlőjébe. Szaladt a helyére, de a kisöccse nem volt ott. Kérdezni akarta, hol van, de az asztalfö messzeségéből rá- dörrent a tisztelendő úr: „Gye­re csak ide, fiam!” A hangtol valami elpat­tant benne. Odaért az asztalfő­höz, most vette észre először, hogy a tisztelendő úrnak mi­lyen szúrós a szeme. Csak a szúrós szempárt látta és mesz- sziről hallotta a hangot: „Kis­fiam, ugye tudod, ti egysze­rűbb családból származtok. Nektek emiatt is példát kelle­ne mutatnotok. De úgylátszik, ti ezt nem értitek. Különben az igazgató úrral közösen az öcsédet bezártuk a betegszo­bába. Krisztus szent testéhez nyúlt — kenyeret lopott. Ke­nyeret!” Csönd volt, furcsa csönd, a tanár görnyedten támaszko­dott az asztalához. Lassan ke­sernyés mosollyal felemelte a fejét. — Ugye, meghaló volt? A proligyerek én voltam. Somos félig felemelkedett: — Tudjuk, tanár úr kérem. — Aztán egészen felállt, vé­gignézett a társain, és akart valamit mondani, de helyette gyorsan leült. A mozdulatot látva, a tanár kesernyés mosolya lassan me­legebb lett. Homlokán aprán­ként elsimultak a ráncok, is­mét kihúzta magát. Megnézte az óráját, hóna alá vette a naplót s kifelé tartva meg­szólalt: — Még tíz perc van a csön­getésig. Beszélgessenek csend­ben. Murányi József Vita és vita Ki mit mond Mi a megoldás egy holdról jóval több ter­mést tudnak leszedni. A prob­léma inkább a savanyításnál jelentkezik. A Zöld Mező Termelőszö­vetkezet tehát igyekszik a tájjellegű mezőgazdasági kul­túrát felvirágoztatni. Ennek érdekében három savanyító üzemet is berendezett. A szövetkezet, nem is kis ösz- összegből megvásárolta a Szükséges berendezéseket — többek között háromezer hek­toliter űrtartalmú hordót. És annak rendje-módja szerint hozzá is kezdett a savanyí­táshoz. Közben az ország más vi­dékein sem tétlenkedtek a savanyítok, ök is nekifogtak a — vecsési káposzta készíté­séhez. Dunántúlon ugyanúgy, mint Észak-Magyarországon, vagy pedig az Alföld ön. Ez még csak hagyján, de az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Ahogyan Nagykörösnek az uborka, Fót környékének a paradicsom, Buda vidékének meg az őszibarack szerzett hírnevet, Vecsés a sajátos zamatú savanyú káposztájával vívott ki magának országos rangot. Háziasszonyaink, s a gasztronómia hivatásos kép­viselői tudják csak igazán, mennyivel ízletesebb ele­delt: töltött vagy székelyká- j posztát lehet készíteni a ve- I csési savanyításból. Azt pe­dig, hogy e specialitásnak [ mi a műhelytitka, hogyan j sikerült elérni a többletet, | amit a „vecsési” jelző sej­tetni enged, nem tudták még j kideríteni más vidékek sa- ; vanyítómesterei. Amikor a Zöld Mező Ter- j melőszövetkezet a község me- [ zőgazdasági átszervezése után újjáalakult, vezetői és tagjai elha­tározták, nem engedik a kis parcellákon kialakult hírnevet elhomályosítani. Sőt, célul tűzték ki, hogy J ezentúl — a kor igényeinek megfelelően — nagyüzemi | módszerekkel folytatják a ká- j posztatermesztést és a sava- } nyitást is. Ezt igyekeznek is megvalósítani. Az öntözés ki- j terjesztésével ma már egy- í

Next

/
Thumbnails
Contents