Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

1964. DECEMBER 20, VASÁRNAP S JÁTÉK (Foto: Kotroczó) Korszerűbbet, olcsóbbat Összevonják a magyartarka és a kosztromói szarvasmarha keresztezésből származó üszőket a nagykátai járásban A tanácsülés határozatképtelen... Több esztendeje kísérletez­nek a nagykátai járás terme­lőszövetkezeteiben a szarvas­marhatenyésztés fejlesztése érdekében magyartarka és kosztromói szarvasmarha ke­resztezéssel. A kísérletek szín­vonalának javítása érdekében a járás szövetkezeteiből há­rom fejlett szarvasmarhate­nyésztéssel rendelkező szövet­kezet gazdaságába vonják össze a keresztezésből szárma­zó tenyészüszőket. Az egyik ilyen szövetkezet a tápiógyörgyei Zöld Mező. Negyven keresztezett tenyész- üsző megfigyelését végzik a gazdaságban a jövőben. To­vábbra is kosztromói fajta apaállatokkal keresztezik az állományt Mivel a szövetke­zetben házi törzskönyvezés is van, összehasonlíthatják majd a magyartarka és a kereszte­zett állomány tejtermelését, hízóképességét. Ebben az esztendőben, pe­dig még nincs is vége, a me­gyében 98 községi tanácsülést kellett elhalasztani határozat- képtelenség miatt. Még a ta­gok kétharmada sem jött ösz- sze, új ülést hirdettek, hogy letárgyalhassák a nemcsak fon­tos, de gyakran sürgős elin­tézésre váró napirendet. — Tegnap Dömsödön jár­tam — mondja Szabó József, a Ráckevei. Járási Tanács vb- elnöke, — a község vezetői pa­naszkodnak, ez idén már két alkalommal nem tudták meg­tartani a tanácsülést, nem je­lentek meg a határozatképes­séghez szükséges számban a tagok. Csak egyetlen ülésen A dömsödi tanácsházán Tarr i István községi párttitkárral, ! Posgay István vb-elnökkel, Ila. j Imre vb-titkárral beszélgetünk, i — Hatvanöt tanácstag közül huszonhárom ritkábban jele­nik meg, s közülük is tizen- öt-tizenhatan nagyon elhanya­golják a dolgukat — ezt az el­nök mondja, a titkár hozzá­teszi : — Akad több olyan is, aki egész évben egyetlenegy ta­nácsülésen vett részt! Minden hónapban egyszer összehívják a tanácsot, vagyis idén már tizenegyszer, azaz tizenháromszor, mert a má­jusi és a novemberi „nem si­került”, újra meg kellett hir­detni. Másodszorra aztán ép­pen hogy határozatképes szám­ban összegyűltek a tanácsta­gok. — Pedig a tanács vezetői, a népírontaktívák, magam is beszéltünk mindegyikkel, kér­tük, jöjjenek el, a legtöbben megígérték, aztán az ígéret el­lenére sem volt ott mindenki — ezek a párttitkár szavai. Sorolják a legszorgalmasabb tanácstagokat, akik soha egy ülést sem mulasztanak el. Akik nemcsak egyszerűen el­jönnek, de felszólalnak, indít­ványoznak, szóval ott is van­nak a tanácsülésen. Ács Jó­zsef, a földművesszövetkezet növényvédelmi brigádvezető- ( je, Horváth Pál, az Aranyka­lász Tsz fömezőgazdásza töb­bek között. De Bognár Józsefet, a Dó­zsa Tsz juhászát utoljára a j januári ülésen látták, azóta j nem. Kató Gyula, a Petőfi Tsz j brigádvezetője, tagja a végre- ! hajtó bizottságnak is, három- : szór vett részt tanácsülésen, a j vb-üléseket se igen látogatja, j Dr. Nagy István állatorvos is j csak három ülésen jelent meg az év folyamán. Hernádi Fe­renc ötször volt ott, tehát szin­tén nem mutat nagy buzgal­mat annak ellenére, hogy a ta­nácstagi pártcsoport elnöke. V HŰHÓ A HÓ KÖRÜL y — Mi kérem nem tehetünk £ semmiről! Mi késve kaptuk a f tervszámokat. A magyar hóipar j által legyártott hó minőségi- $ leg nem megfelelő. Ezért vál- % lalatunk tíztagú delegációja % jelenleg a skandináv orszá-£ gokban tartózkodik ésameny-% nyiben megfelelő mennyisé- £ gű valutát kapunk, úgy kard-f csonyra, vagy húsvétra nagy $ mennyiségű norvég import- % havat várhatunk. Persze síi- J lyosak szállítási problémáink ^ is. Nem fúrás, de jó lenne £ szétnézni a Szél és Orkán £ Vállalatnál. Szeretném tudni, f hogy mit csinál a szél, ami- $ kor nem fúj. A Szél és Orkán igazgatója % a következőket mondta: % — Mi kérem nem tehetünk ^ semmiről. Mi mindig fújunk! ^ Sajnos, a rossz kooperáció kő- vetkeztében sok az iiresjá- rat. Vannak olyan viharaink, 'j melyek néhány vacaJc bá- $ rányfelhövel és sajtpapírral £ közlekednek. Könnyű min- % dent a szállítási vállalatra £ tolni. Menjenek a... í y / de munkatársunk már nem ^ ment el. Fáradtan le- £ rogyott a szerkesztőségi asz- £ tálhoz és jegyzeteit átlapoz- í va rájött. hogy mindennek ^ az objektív nehézség az oka. f hogy csapjon bele a nehézség, így sajnos olvasóinkat a fe- $ hér karácsonyt illetően nem ^ sok jóval biztathatjuk, bár ^ vannak meg nem erősít«*4 hí- £ reink. melyek szerint néhányf maszek megkezdte a hóekéi- % fást. Hacsak ez vem segít . 'j Ősz Ferenc í Igaz, a pártcsoportban sem igen elnököl. Néhány kiragadott név csu­pán példaképpen azok közül, akik fontos közmegbízatást vállaltak a község egy-egy kör­zetének bizalmából és most nem, vagy legfeljebb immel- ámmal, csak néha tesznek ele­get választott tisztségüknek. Ugyan mi lehet érdektelensé­gük oka? — Ezen már sokat gondol­koztunk — mondja Tarr Ist­ván, a párttitkár. — Talán egyik-másik megharagudott a tanács vezetőire? De nem, ilyen egy sincs közöttük. Vagy megsértődtek egyesek, amiért körzetükben — hiszen egy­szerre mindenütt nem lehet — idén még nem épült meg a járda? De hiszen éppen ezeknek kellene elmenni a tanácsülés­re a körzet lakóinak kívánsá­gát tolmácsolni, sürgetni! Az órás iVíáfé Gábor órásmester a múlt ciklusban is képviselte körzetét a tanácsban, mégpe­dig szorgalmasan. Tavaly a választás után, úgy mondják, ott volt minden ülésen, eggyen, ha hiányzott. Idén viszont az az ülés ritka, amelyiken meg­jelenik. — Kisbabánk született, ar­ra kell vigyáznom — ezzel magyarázkodik. A felesége tanítónő, hol dél­előtt, hol délután tanít és azt mondja, a tanácsülések ideje majdnem mindig úgy esett, hogy a felesége éppen akkor az iskolában van elfoglalva. Otthon a műhelye — azt gon­dolkodás nélkül otthagyná — de a kisbabát? Egyedül?! — Meg aztán gyakran tár­gyalnak mezőgazdasági kérdé- [ seket. Ahhoz én nem értek, nem is érdekel, az egész kör­zetemben aem lakik gazda­ember. minek mennék olyan­kor el? Hogy minek? Mert a tanács­tag hivatása a község minden ügyével-bajáva! törődni, tehát a falusi tanácstagnak a mezőgazdaság iránt okvetlenül érdeklődnie kell. Már a kapuban mondja: — Ebbe az utcába kellene egy lámpa, sötét van. Igaza van. Csakhogy ezt miért a háza kapujában, miért nem a tanácsülésen teszi szó­vá? Hiszen ezért is tanácstag. A háziasszony Sebestyén Lászlóné fiatal nagymama. A kis szőke unoka vonja el a tanácstól. — Vigyázni kell rá kérem, a lányom, a vöm csak későn este jár haza. A férje viszont általában otthon van, a megyei temet­kezési vállalat megbízottja, asztalos és temetésrendező. — Ha temetés van, akkor nem lehet itthon. Természetesen. Valószínű azonban, hogy nem minden temetés ideje esik egybe a ta­nácsülésekével. — Kérem, én a nyáron is megtartottam a beszámolót. Aztán megkapom az ülés anya­gát sokszorosítva, tehát infor­málva vagyok arról, ami a tanácsban történik. Igen. igen. csakhogy a ta­nácsülésről nem tájékozottnak kell lenni, hanem azon részt kell venni, ez a tanácstag dol­ga. A tsz-tag Túri József, a Petőfi Tsz el­lenőrző bizottságának is tag­ja. — Trombózisom volt, a nyá­ron meg is operáltak, azóta meg sok a uolgom. Most is itt keli lennem a kukorica mázsá- lásnál, pedig már sötétedik. Bizony a decemberi este ko­rán száll le és Túri József olí áll a majorban, az udvaron a mázsa mellett, az operált lábá­val. — Sok a munkám — hajto­gatja. — Megmondtam én már választás előtt, ne jelölje­nek, de azt mondták, muszáj vállalnom. Nyílt tekintetű, őszinte han­gú ember, cl kell hinni neki, igaz, amit mond. Aki viszont vállalja, annak mégsem szabad kivonni magát a tanács mun­kájából. Több körültekintéssel Hiszen a tanácstagság komoly kötelességekkel járó tisztség, a jelölés, a választás a közbi­zalom jele, s aki elfogadta, egyben szavát adta rá, hogy teljesíti a rábízott feladatot Szószegés számba megy tehát, ha a tanácsi munkából nyomós ok nélkül bárki kivonja ma­gát, de ezt a hibát a ciklus hátralevő részében még jóvá teheti, ha komolyan érdeklő­dik a község dolgai iránt, s ha a közügyek intézéséhez szüksé­ges rátermettség megvan ben­ne. Legtöbben az elmaradozók közül, elismerjük, nem is a rá­termettség vagy az érdeklődés hiánya, hanem időközben megváltozott munka, egész­ségi vagy családi körülmé­nyeik miatt képtelenek eleget tenni a választáskor őket ért megtiszteltetésnek. Számukra viszont adott a lehetőség, a megbízatásról le is lehet mon­dani. Senkit sem ér semmi hátrány, nem csökken emberi értéke sem a társadalomban, amelynek tanácstágság nélkül is hasznos tagja marad, ha a munkában és a közösségen belül egyébként megállja a helyét. Egyenes és őszinte, a társa­dalommal szemben egyáltalán nem ellenséges eljárás lemon­dani a tanácstagságról, ha a megválasztott nagyon indokolt esetben nem tud rendszere­sen részt venni a tanács mun­kájában. Minek várná be, amíg — erre is módot ad a törvény — visszahívják a ta­nácsból. ahogy a teljes érdek­telenséget mutató tanácstago­kat vissza kell hívni. De akár lemondás, akár visszahívás következtében ürül is meg egy-egy hely a ta­nácsban. az új választás előtt ne csak a választók vizsgálják meg a legnagyobb körültekin­téssel. a jelölt alkalmasságát, maga a jelölt is vizsgálja meg önmagát. vállalkozhat-e a megbízatás teljesítésére? El­leneseiben a tanácsi munka tekintélye és a választás hi­tele, csökken. Ez a megállapítás pedig nemcsak a ráckevei járásra és Dömsödre. hanem az egész megyére, sőt az egész ország­ra is vonatkozik. Mert a ta­nácsülés mindig határozat- képes kell, hogy legyen. Szokoly Endre BEMUTATJUK *az Újonnan választott 'VERESEGYHÁZI KÖZSÉGI PÁ RTVEZETÖSÉGET Pest megyében 13 ezerrel emelkedett a KISZ-tagok száma 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Pest megyében az ötödik és hatodik KISZ-kongresszus kö­zött 367-tel emelkedett az ifjú­sági alapszevvezetek száma és 13 ezerrel nőtt a taglétszám. Különösen nagy a fejlődés a termelőszövetkezetekben. Négy évvel ezelőtt mindössze 27 alapszervezet működött a kö­zös gazdaságokban, jelenleg pedig 117 önálló KIS7.-szerve- zetben tömörülnek a mező- gazdaságban dolgozó fiata­lok. Az üzemi alapszerveze­tek száma hetvennel gyarapo­dott, s az ipari tanulók kö­zött csaknem ötezer KISZ- tag van. A munkában is becsülettel megállják a helyüket a me­gye KISZ-fiataljai. Jelenleg több mint 4000 taggal, 407 if­júsági brigád dolgozik, s kö­zülük már 131 elnyerte a szo­cialista brigád címet, 235 pe­dig most versenyez a kitün­tető címért. A megye KISZ- esei a takarékossági mozga­lomban tett vállalásukat — 18 millió forinttal túlszár- nvalva — 68.7 millióra teljesí­tették. Az idén végzett társa­dalmi munkájuk értéke pedig megközelíti a 900 ezer forin­tot. Papp János technikus Zimmermann György vb-elnök Szilágyi József terményátvevö Patai Pál nyugdíjas Kecskés Istvánné kereskedelmi dolgozó (Foto: Gábor) Száztíz új községi tanácsháza A községi tanácsok 18 ezer dolgozójának munkakörül­ményei az utóbbi öt évben lényegesen javultak. A többi között 110 új tanácsházat építettek a községekben, 337- et pedig felújítottak. (MTI) szállító vállalatot. Munkatár­sunkéit a Felhőipari Tröszt vezetője fogadta és így in­formálta: — Mi kérem nem tehetünk semmiről. Mi a megfelelő mennyiségű nyersanyagot még a tervnegyed elején leszál­lítottuk a Hóipari Vállalat­nak. akik minőségileg át is vették. Tudja, én nem aka­rok intrikálni, de baj lehet ott a szakmai vezetéssel.. . / rány a Hóipari Vállalat. Az igazgatót nem talál­tuk, mert éppen Svájcban tartózkodott, ahol a nagy­üzemi hőtermelés fejlett mód­szereit tanulmányozta. He­lyettese így nyilatkozott: — Mi kérem nem tehetünk semmiről. Egyebet nem tu­dok mondani, mert én eddig az esögyártásban dolgoztam. Az viszont biztos, hogy a Felhöipari Tröszttől kapott nyersanyag selejtes. Csak eső­gyártásra alkalmas. Legfel­jebb egy kis darát vagy zúz­marát tudufik belőle kihoz­ni. Persze baj van a keres­kedelemmel is Én nem aka­rok intrikálni, de meg kell mondanom, úgylátszik fél­tek, hogy a hó a nyakukon marad és csak annyit ren­deltek. amennyi a magas he­gyekre elég. A Hókereskedelmi Vállalat vezetője munkatársunk be- léptekor azonnal feltette a magnószalagot: T öbb olvasónk nehezmé­nyezte, hogy már ré­gen nem volt igazi fehér karácsony. Az idén sem esett még hó és jelenleg sincs kilátás arra, hogy luirá- csonyra fehérbe boruljon a világ. Munkatársunk a pa­naszok nyomán elindult és megkereste az illetékeseket, hogy olvasóinknak megnyug­tató információkkal szolgál­jon. Először is a Meteorológiai Intézetet kereste fel. ahol „Az ember előre semmit nem tudhat" főosztály vezetőjét kérte nyilatkozatra. — Mi kérem semmiről nem tehetünk. Mi megjósoltuk a havat. Már december elejére nagyobb mennyiségű hószál- litmányt terveztünk be. De­hnt mit tehetünk? Az ipar nem gyártotta le, csak a ter­vezett mennyiség egy tizedét — mondta a meteorológia il­letékese. Munkatársunk az igazság- keresés lázától hajtva a Hó­ügyi Igazgatósághoz ment. Az igazgató egyetértett a pana­szokkal és a következőket mondta: — Mi kérem semmiről nem tehetünk. Először is. későn kaptuk a terveket. így ide­jében nem értesülhettünk, hogy az idén is lesz tél. A másik baj az. hogy nem tud­tunk elegendő nyersanyagot ize rezni. Megkerestük a nyersanyag-

Next

/
Thumbnails
Contents