Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

1964. DECEMBER 18, PÉNTEK PEST HEGYEI kMít4tm 3 Ülést tartott a béke­tanács elnöksége Az Országos Béketanács el­nöksége csütörtökön Szaka- sits Árpád elnöklésével ülést tartott a béketanács szék­házéban. Az ülés napirend­jén a béketanács 1965. évi munkatervének megvitatása, a magyar békemozgalom nem­zetközi kapcsolatairól szóló jelentés, a béketanács In­diában és Vietnamban járt delegációinak beszámolója, valamint a Béke-világtanács decemberi elnökségi ülésé­ről szóló tájékoztató szere­pelt (MTI) Háromszázötven hízottsertés a háztájiból! Még ebben a hónapban megalakul a háztáji bizottság Tápiógyörgyén Két fiatal az úri Béke Tsz-ből Nincs a megyének még egy olyan községe, ahol annyi hízott állatot,, állati terméket vásárolnak fel a háztáji gaz­daságokból, mint Tápiógyör­gyén. Az elmúlt napokban szállították el a háromszázöt­venedik hízott sertést, amely­re szerződést kötöttek a szö­vetkezeti gazdák. Több száz hektoliter tejet, sok hízott marhát szállítanak el innét évenként. A felvásárolt te- nyészüszőnek pedig se szeri, se száma. EZ IS SZEMPONT Karácsony előtti tolongás az egyik áruházban. Tessék, minden kapható — csak éppen néhány téli áru hiányzik a polcokról. Egy kucsmás, ősz bajszü bácsi va­lami jó erős, bélelt kesztyűt keres. De egyujjast ám, mart az jobban tartja a meleget. — Kincs, bácsika — közli az eladó —, tessék há­rom nap múlvh. jönni. Akkorra ígérték az árut, közte lesz az egyujjas is. A bácsi gyanakodva nézi. — Három nap múlva? Majd meglátjuk. Mert emlékszek magára. A múlt héten voltam itt, akkor azt mondta, hogy három nap múlva jöjjek. — Igen, bácsika, úgy volt, hogy előbb megjön a kesztyű. De mondták a központban, hogy késik, a mostani szállítmánnyal jön. A bácsi a fejét ingatva hosszan gondolkozik, aztán az eladóhoz fordulK aki — nagy a tömeg — mór a töb­bi vevővel tárgyal: — Hát jól van. Én hiszek maguknak, három nap múlva eljövök. Maguknál jó meleg van. Legalább, amíg itt vagyok, addig nem fogok fázni. m. j. en is Irodalmi vetélkedő a televízióban A korábbi sikeres verse­nyekhez hasonlóan irodalmi vetélkedőt rendez a jövő év elején a Magyar Televízió művészeti osztálya, a könyv- barátmozgalom országos szer­vező bizottságával karöltve. A vetélkedő szervezésébe bekapcsolódtak a megyei könyvbarát bizottságok — így a Pest megyei könyvbarát bi­zottság is. A napokban tar­tották meg az akcióval kap­csolatos értekezletet, ahol a résztvevő tömegszervezetek vállalták, hogy a maguk te­rületén máris megkezdik az előkészítő munkát. A vetélkedőn csak 18 éven felüliek vehetnek részt, ki­véve azokat, akik hivatás­szerűen foglalkoznak iroda­lommal, tehát: újságírók, iro­dalom szakos tanárok, könyv­tárosok, irodalom szakos egye­temi hallgatók stb. A vetélkedőre hat téma­körben kerül sor: a görög dráma, a római költészet aranykora, a firenzei hármas korona, a spanyol irodalom aranyszázada, Shakespeare és a spanyol reneszánsz dráma, valamint az angol polgári forradalom és restauráció ko­rának irodalma. A megyei könyvbarát bizott­ság' Pest megyében most az első témakört, a görög drá­mát javasolja azoknak, akik részt kívánnak venni a ve­télkedőn. Az országos döntőre feb­ruárban kerül sor a televí­zióban, a megyei selejtező, illetve középdöntő pedig — a jelentkezők számától füg­gően — január negyedik va­sárnapján lesz. Jelentkezni a könyvtárakban leh'et. A ver­seny és a kötelező irodalom, valamint a javasolt segéd­anyagok részletkérdéseiről a községi és járási könyvtá­rak adnak felvilágosítást. Bővítik a vendéglőket javítják az önellátást a Dunakanyar üdülőhelyein A Dunakanyar nagy méretű idegenforgalma különleges fel­adatokat ró a megyei tanács kereskedelmi osztályára, amel­lett, hogy a helyi lakosság megfelelő áruellátásáról is gondoskodniuk kell. 1964 vé­géről visszatekintve, megálla­pították, hogy az egyik leg­nagyobb nehézséget a szűk üz­letek okozták. Hiába korszerű­sítettek, ahol lehetett, a régi módi boltok és a raktárhiány meglassították a forgalmat, nem adtak módot a kellő szín­vonalú kereskedelem kialakí­tására. A Dunakanyarban jó­formán csak Vác és Leányfalu rendelkezik minden igényt ki­elégítő, modern önkiszolgáló élelmiszerbolttal. A másik nehézség az áru- szállításból adódott. Kevés a speciális, e célra kiképzett autó, ezért a különböző áruk késve, legtöbbször nem meg­felelő állapotban, kerültek az üzletekbe, vagy az éttermek konyháira. A raktárhiány és a kevés szállítóeszköz különösen a hétvégi megrendeléseknél okozott zavart. Gondot okoz az is, hogy a vendéglők konyhái teljesen el­avultak. Gépi felszereléssel csak néhányan rendelkeznek. A budakörnyéki és a váci ven­déglátóipari vállalatok ugyan több konyhát korszerűsítettek az idén, de még többet kel­lett volna. Például a horányi nagy befogadóképességű vén­ülő konyhája főzésre már alig alkalmas. Kevés az any- nyira nélkülözhetetlen pro- pán-butángáz s állandó zavart okoz az áramszolgáltatás idő­szakos hiánya. Nincs elég szakember, a képzett szaká­csok, felszolgálók az idényben szívesebben dolgoznak a Ba­laton mellett. Jövőre újabb éttermeket bő­vítenék 24 millió forint ér­tékben, hárommillió forintért ital- és élelmiszerboltokat ta­taroznak. A nyári áruellátás megjaví­tására a zöldségfélét a jövő­ben előkészítetten szállítják és az üdülőtelepek húsellátását Budapestről biztosítják. Uj szovjet családjogi törvényjavaslat N. Zaripova, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa törvényelőkészítő bizottságá­nak elnöke, közölte, hogy a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács törvényelőké­szítő bizottságaiban befeje­zéséhez közeledik az új szov­jet családjogi törvényjavas­lat kidolgozása. A törvény- javaslatot közzéteszik a saj­tóban, országos vitára bo­csátják. Mint ismeretes, a szovjet lapokban az utóbbi időben több olyan cikk és levél jelent meg. amely a válásra vonatkozó jogszabá­lyok módosítását sürgette. A tápiógyörgyei gazdák mindig jó állattenyésztő híré­ben álltak. Tudásukat jól ka­matoztatják most is. A szövet­kezet négyesztendős fennállá­sa alatt, a közös állatállomány szépen fejlődött. Nem vélet­len, hogy a Földművelésügyi Minisztérium itt építette fel az országban az első kísérleti szarmasmarha-tenyésztő tele­pet. Az aránylag rövid idő alatt törzstenyészetté fejlesz­tették szarvasmarha-állomá­nyukat. Amikor szépen fejlő­dött a közös állomány, nem csökkent vissza a háztáji gaz­daságokban sem az állatte­nyésztés. Hogyan sikerült ezt elérni Tápiógyörgyén? Keszi József elvtárs, a Zöld Mező Termelőszövetkezet megalakulása óta elnöke a szövetkezetnek. Előtte a járá­si pártbizottságon dolgozott, tehát jól ismerte a tápiógyör­gyei hagyományokat, de ugyanakkor tisztában volt a párt politikájával is. Jól tud­ta. hogy a szövetkezet vezető­ségének a közös gazdálkodás kialakítása mellett, fontos fel­adata a háztáji gazdaságok se­gítése is. Ebben a szellemben kezdett munkához. Tápiógyör­gyén már akkor is alkalmaz­ták a szálas takarmányok be­takarításánál a részes mód­szert, amikor másutt még me­reven elzárkóztak előle. A szövetkezet terveinek készíté­sekor is gondoltak az állat­tartó tagokra. A legelők kije­lölésénél is következetesen előnyben részesítették az ál­lattartókat. Tápiógyörgyén a szövetke­zet vezetősége minden lehető­séget megragad ahhoz, hogy növelje a takarmányterme­lést. Az anyagi érdekeltséget biztosító jövedelemelosztás mellett — a kapásoknál a nádudvari módszert alkalmaz­zák — a közös és a háztáji gazdaságok érdekeit messze­menően figyelembe veszik ( a terv készítésénél. Sehol a me­gyében nem termel egy szö­vetkezet sem annyi cukorré­pát.. mint a Zöld Mező Tsz. Az idén négyszázötven hold cu­korrépájuk volt. Jól jövedel­mez a cukorrépa, és a cukor­répafejet jól felhasználjak ta­karmányozásra. Az idén 120 vagon takarmányrépát is ter­meltek, amelynek egyharma- da a háztáji gazdaságokba ke­rült. — Véleményem szerint a. háztáji gazdaságokat, as idén jól elláttuk takarmánnyal. Biztosítottuk a közös állat- állomány takarmányát is — mondotta Keszi József, majd így folytatta: — Segítjük a háztáji gaz­daságokat. de igyekszünk megértetni tagjainkkal, hogy nekik is vannak kötelessé­geik. — A ,.kötelesség” alatt mit ért a szövetkezet elnöke? — Azt, hogy a háztáji gaz­daságik termékeit az állam­nak adják el. A leszerződött három­százötven ‘hízott sertés már ennek az eredménye. A veze­tőségi tagok felkeresték a szö­vetkezet tagjait, s felkérték őket a szerződéskötésre, de ugyanakkor ismertették azo­kat a kedvezményeket Is, ame­lyeket a termelőszövetkezet biztosít a szerződést kötőknek. Egy-egy hízott sertés után ugyanis három mázsa szemes takarmányt ad a szövetkezet, állami felvásárlási áron. To­vábbi kezdvezmény: a szövet­kezet a szerződő tag javára [lemond a nagyüzemi felárról, i A tagok ugyanis a szövetke- I zettel kötnek szerződést, a szö­vetkezet pedig ennek alapján köt keretszerződést az Állat­forgalmi Vállalattal. — Termelőszövetkezetünk hízott sertés eladási terve ezernégyszáznegyvennégy da­rab. Amikor a szerződést meg­kötöttük, még úgy láttuk, hogy ehhez az alapanyagot biztosí­tani tudjuk. Sajnos ez nem si­került. De a tervet minden­képpen teljesíteni akarjuk. Ek­kor fordultunk a szövetkezeti tagokhoz, — ismertette a szö­vetkezet elnöke a szerződéskö­tés körülményeit. A tagok örömmel fogadták a kedvezményeket, s háromszáz­ötven hízott sertésre kötöttek szerződést. Gál Pál például öt; hízott sertésre szerződött. Ö a; következőket mondotta: — Az utóbbi éveikben a pia-: con többet adtak, mint ameny- i nyit az állam fizetett a ser-: tésért. Azzal, hogy a szövet-': kezet lemondott javunkra a \ nagyüzemi felárról, körülbelül: annyit kapunk a sertésekért,’: mintha szabadpiacon adnánk j el. Ha szükség lesz rá, jövőre j is szívesen kötünk szerződést. \ A szövetkezet elnöke elmon­dotta, hogy a közeli napokban í ismét megkezdik a szerződés- i kötést a termelőszövetkezet! gazdáival. A vezetőség tagjai í ugyanis a munkavállalási: szerződések megkötése ügyé-i ben egyébként is felkeresik: eket. — Terveznek-e valami vál-\ toztatást a háztáj-i gazdaságokí taÁkarmánnyal való ellátásának\ eddig kialakult módszerén? — Az elv ugyanaz marad,: mint eddig volt, de úgy látjuk, i bizonyos változtatásra van j szültség a gyakorlati megváló- j sításlxm. Tagjaink közül; ugyanis néhányan nem értik', meg, hogy elsőrendű felada- \ tűik a közös munkában részt j venni, a háztáji gazdaság csak\ másodlagos. Ezek nem járnak j rendszeresen munkába. A ve-\ zetőség most úgy határozott, j hogy előnyben részesítjük azo- j kát a rétek és legelők kijelölő- \ sénél és a takarmány juttatás-: nál. akik becsülettel dolgoznak: a szövetkezetben — mondotta: Keszi elvtárs. A szövstkezot vezetésé- j gének nagy gondot jelent nap mint nap foglalkoznia a ház­táji gazdaságok ügyével, sok időt elvesz a vezetőktől. Ezért a szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a legközeleb-: bi közgyűlésen — amelyet még: decemberben megtartanak - létrehozzák a háztáji bizottsá­got. Ä jövőben ez a bizottság: tart kapcsolatot, a szövetkezet vezetőségével, valamint a szö­vetkezet tagjaival. Tápiógyörgyén következete­sen végrehajtják a párt poli­tikáját. Ennek eredménye, hogy nem csökkent a háztáji állatállomány és ennek tulaj-j donítható az. is, hogy 'a háztáji | gazdaságokban nevelt és híz- lalt állatok, valamint az itt j előállított termékek zöme a j központi készleteket gyarapít- í ja. Mihók Sándor Belesik Pál 1961-ben került a termelőszövetkezetbe. Ma már a kovácsszakmát sajátítja el, s 1800 forintot keres havonta. Mestere. Petrik József így jellemzi: szorgalmas fiú, jó szakember lesz. ag* Kiss Sándor egy hónapja került a termelőszövetkezetbe. Azt mondja: először Pesten akartam dolgozni... de hát... korán kell kelni, sokat utazni. Most fogatos vagyok, később szakiskolára szeretnék menni. (Foto: Kútvölgyi) \\\\\\\\,\\\\\VW,\\\\\\\\\\\\V,\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\V\\\V,WV,\\ A főhercegnő szerződése Hattermes múzeum és korszerű vendéglátó-kombinát a ráckevei kastélyban Dr. Rados Jenő műegyetemi tanár elkészítette a ráckevéi kastély belső rekonstrukciójá­nak terveit és ezzel jelentős lépéssel jutott előre a neveze­tes műemlék — hosszú évek óta húzódó dolga. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, mint ismeretes, már régen megkezdte az épület helyreál­lítását, újjáépült a kupola, a főépület külső vakolását befe­jezték, de a mellékszámyak- nál az idén megakadt a mun­ka, mivel a benne élő csalá­dok közül' néhánynak nem tudtak még megfelelő cserela­kást biztosítani. Az érdekelt minisztériumok és a megyei tanács képviselői a napokban megbeszélést tartottak a kas­tély ügyében Ráckevén, és — amint Tóth Gábortól, a köz­ségi tanács vb-elnökétől érte­Ipari tanulókat veszünk fel 1965. február 1-re a szövő szakmára. Tanulóidő 1 év. Felvételre jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik az említett napig 15. életévüket betöltik, Vili. ált. iskolát végeztek és az állandó budapesti lakást biztosítani tudják. Jelentkezés: Hazai Pamutszövőgyár Bp. IV., Baross u. 99. sültünk —, most remény van arra, hogy rövidesen megold­ják ezt a kérdést is. Rados professzor a kastély belső elrendezésének terveit annak a régebbi keletű elgon­dolásnak az alapján készítette el, amely szerint a fő épület hat termében kap helyet a Csepel Múzeum, a szárnyakon a tervezett elsőosztályú turista- szálló lakószobái lesznek, va­lamint a vendéglátóipari kom­binát helyiségei. Kétségtelen, ha megvalósul a terv, Ráckeve idegenforgalma fontos létesít­ményhez jut. Az első magyarországi ba­rokk főúri kastély történeté­nek fáradhatatlan kutatója, dr. Kovács József gimnáziumi ta­nár, a megyei levéltárban vég­zett kutatásai során most újabb érdekes adatokra bukkant. Ezek szerint III. Károly német­római császár és magyar király felesége, a szelídlelkű Erzsébet királyné — Mária Terézia any­ja •— igen kedvelte a ráckevei kastélyt, mindig szívesen tar­tózkodott benne, és ő cseréltet­te ki régi bútorzatát is. Uno­kája, Mária Krisztina főher­cegnő, Mária Terézia lánya — róla nevezték el a budaiak Krisztinavárost — igen nagy költséggel restaur áltatta a kastélyt. A munkát a budai iparosok egy alkalmi szövet­kezete vállalta és végezte el. A főhercegnővel 1778-ban kö­tött szerződés is előkerült a levéltár aktatömegéből. 1800 körül Krisztina férje, Albert szász herceg, a világhírű bécsi Albertina alapítója, szintén igen kedvelte a kastélyt, Halá­la után azonban nem sokat törődtek vele, kopni, omladoz­ni kezdett. A kastélynak kü­lönben Albert volt az utolsó személyi tulajdonosa, utána a királyi család birtokába ke­rült. 1840-ben egy Vojiha ne­vű óbudai kőműves vállalta teljes átépítését. Akkor vesz­tette el eredeti jellegét és ka­pott a régi, pagoda-szerű, olasz mintára készült kupolá­ja helyett új kupolát. Dr. Kovács József a Pest megyei Levéltárban dr. Laka­tos Ernő levéltárvezető segít­ségével megtalálta a kastély és a hozzátartozó uradalom teljes leltárát és régi számadásait, amelyekben Igen fontos ada­tok vannak a kastély történe­tére. (m. 1.) HIBAIGAZÍTÁS Tegnapi lapszámunk Búcsú a veteránoktól című cikkébe sajnálatos nyomdahiba került be. Hovánszky András, a Mun­kásőrség Országos Parancsnok­sága képviseletében jelent meg az ünnepségen, s nem mint ír­tuk a munkásőrség ország" parancsnokaként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents