Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
1964. DECEMBER 16, SZERDA PEST Hiaci r/fiHflP H A téli erdők csendesek Támadás a pultok ellen <# Ha békés karácsonyt akarsz, vívd meg időben a vásárlási csatát. Ügy látszik, ez a meggondolás vezeti az embereket, mert amióta az eszemet tudom, az ünnepek előtti napokban mindig zsúfoltak az üzletek. Igaz, volt olyan idő is, amikor több volt a vevő, mint az áru — ma már az áruból van több, akkor is, ha némely fajtája hiánycikk. Például a magyar gyártmányú Helsinki nevű szőrös kalap. Ezt kerestem Pesten, legalább másfél hétig, aztán kopott sapkámban elindultam Ceglédre, vásárlási riportot írni. Ötvenmillió« rekord Cegléd, Kossuth tér, divatáru üzlet. Nagy tömeg, egy svájci sapkás legény. édesanyja felügyeletével éppen kalapot próbál. A legény — legalább tizenhét éves — pirulva nézegeti kalapos önmagát a tükörben, aztán édesanyja szemvilla n tására nagy büszkén bejelenti: — Megveszem. De rajtam marad. A sapkámat tessék becsomagolni. Szőrös kalap is van. De nem olyan, amilyent keresek. Míg mustrálgatom a készletet, fogjalak a kesztyűk,1 a sálak. A következő üzlet: a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 52. sz. sport- és játékboltja. Ródli, sajnos, nincs — közli Kovács Sándomé üzletvezető. Mág áru viszont annál több van. Mackók, babák, gyerekkonyhák — a nagy, 365 forintos mackókból is sokat elvisznek. Mama a kislányával. A mackó nagyobb, mint a kislány. A kislány tapsikol, mert csomagolják a mackót — — Ezt itt elmondanám, ezt a fenyősávot... Látni, hogy a közepém villanyoszlop vonul. Az a szabály, hogy húsz méter szélesen kivágjuk a fákat s két esztendőnként tiszto- j gassuk, nehogy a vezetéket kár érje. Nagy volt a parlag, így azt gondoltuk, fenyőt rakunk bele. Most itt a haszna, ami balta alá kerül . .. százhetvenezer fa, jó pénz! i €1 Betérünk a házába, egy kis fagyoidó cseresznyepálinkára. A képekből látni, hogy nem- csak az erdőt telepíti nagy j ! szorgalommal a lajosforrási erdész, Papp János, a maga ! családjában is növöget három } szép csemete. Az asszony 1 bájos, kedves, igen fiatal mama. Nem kérdem az éveit, de ő megsejti, amikor férjura ügy emlegeti, mint hű társát az erdészmesterségben. — Tizenhárom éve vagyok erdészfeleség — nem nagy csoda. Végzem az erdésztechnikumot, A sok írnivalóban segítek. — A papírból, abból rengeteg van. Egy szekrény odabenn csak azt őrzi. Legtöbbje nem haszontalan, de van úgy, hogy papírt írok a papírról... — Legizgalmasabb kalandja? — Az egyik a tűz. Két éve talán, hogy úgy nyári két óra tájt besötétedett az ég. Riasztottam katonát, tűzoltót, mert a füst kezdte takarni a napot. Rohantunk ásóval, baltával. Már itt hullt a pernye, pedig két kilométerre, a Holdvilágárokban ropogott a tűz. Öregerdő alatt égett az alom, valamelyik turista gyufájától. A Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott, törvényerejű rendeletet alkotott a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és határozattá emelte a Baranya, Borsod. Nógrád, Szabolcs és Vas megyei tanácsoknak közös községi tanácsok szervezésére tett javaslatait. Az Elnöki Tanács honosítási és visszahonosítási, valamint magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási, majd egyéni kegyelmi ügyekben döntött, végül folyamatban levő kérdéseket tárgyalt. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki Ócsa község tanácsa és a Budapesti Vegyiművek között. A fővárosi üzem a megsemmisítésre szánt vegyi anyagokat egy idő óta Öcsa határában égeti el a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően. így az amúgyis erősen szennyezett pesti levegőt nem kormozza, veszélyezteti a nagyobb mennyiségű, használhatatlan vegyszer elégetése — de az ócsaiaknak sem árt. „Fizetségképpen” a vegyiművek az ócsaiak rendelkezésére bocsátotta az üzem hulladéktermékeként kikerülő salakot. Ennek pedig különösen nagy hasznát vették most az ócsaiak az új telep kialakításánál és tereprendezésénél, Hozzávetőlegesen félmillió forint értékű salakot szállított ki teherautókon pesti telephelyéről a vállalat s mindössze százötvenezer forintot számolt fel fuvardíj és a rakodási költség fejében. íz olcsó szegedi futószőnyeg sincs, de ezenkívül bárki érkezzék, mindent megvásárolhat. Tizediké előtt csak 40 szer forint volt a napi forgalom, most már felugrott 50— 50 ezerre. A KERAVILL-bolt vezetője, Varga Istvánná, büszkén mutatja a nagy képernyős Horizont televíziót Nyolc darab van belőle — jöhetnek a vevők. Sajnos, a középméretű Favorit tv hiányzik, várják a lábfékes centrifugát, máskülönben nincs ok panaszra. A készruhaüzletben Endrődi Istvánné üzletvezető a szőrmeárukat, a cipőüzlet vezetője. Molnár Pálné a bundacipőket hiányolja. Két mázsa liszt naponta Ismét Cegléden. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 22. boltjában, a tanácsháza sarkán levő nagy önkiszolgálóban, szinte már a beigli- szagot is érzem, olyan magasra csapott az ünnepi készülődés láza. Mit vihetnek innen az emberek? 25 mázsa szaloncukrot, 300 kilogramm karácsonyfafüggőt, 12-féle bort, 25- féle rövid italt — válaszolja Lippert Jenő üzletvezetőhelyettes. Azonkívül naponta két mázsa lisztet, és három mázsa cukrot — el is viszik mindezt, a vásárlók rohamáról pontos adatok vannak. Várják a déligyümölcsöt, az üveg- és porcelánboltban pedig a herendi árukat. Angyal Albert üzletvezető a műanyagárukat mutatja, ezek már népszerűkké váltak. Bár a modern porcelán- és kerámia- figurákkal is ez lenne már a helyzet. A mirelitboltban már valósággal ölik egymást az emberek. A béke jelképéért, a karácsonyfáért. Érdemes ilyen türelmetlennek lenni? Nem — feleli Revuczky Gyula, a | városi tanács kereskedelmi osztályvezetője —, hiszen ötezer folyóméter van, a földművesszövetkezet külön árusít. Nem kell attól félni, hogy bárki is fa nélkül marad. Murányi József Elektronikus távbeszélők az USÁ-ban Óriási vállalkozás: elektronikus rendszerűre alakítják át az Egyesült Államok távbeszélőhálózatát. A művelet 35 évig tart és 12 milliárd dollárba kerül. jó dolog az, ha játékra is so- 1 kát lehet költeni. Társasjáték: Gazdálkodj okosan! — ez is kelendő cikk. Sajnos, csak gyerekeknek viszik, pedig jó néhány felnőtt is tanulhatna belőle ... Villanyvonat, fém- és műanyag építőszekrény, autók, mechanikai játékok — most vissza- vedlenék gyereknek. De most kalapot kell vennem. A következő üzlet: az ország legnagyobb földművesszövetkezeti áruháza. Á roham itt már októberben kezdődött a pultok ellen. Most jön csak a java — mondja Hafner Vladimir üzletvezető. Az októberben összegyűjtött 17 milliós árugarmada a jelek szerint az ünnepekre elfogy, i Most már naponta 220 ezer fo- I rintot is itthagynak a vásár- ! lók. Ha így megy, december 16-ára teljesítik évi tervüket. És rekordot állítva, az idei í évben kiárulnak 50 milliót. Bundacipő, bunda nincs Mi a hiánycikk? Bundacipő nincs, bunda sincs, hiányzik a hócipő, a női bélelt csizma, a férfi meleg adsóruha, a nagy- képernyős tv. De ezenkívül minden kapható — tessék talán megnézni! Nézem. Műszaki osztály. Lemezek. Melyik a kelendő? — Kovács Apollónia cigány- dalai, egy táncszám, a Türelem bigin. De Beethoven I. és IX. szimfóniája, egy lemezre felvéve, ugyancsak slágernek számít. Készruhák. „Kevés 1700 forintos öltöny jön. Pedig a legtöbb vásárló igényes, a drágább, jobb ruhát kéri.” Kalap, divatáru osztály. Mint a többi osztályon, itt is nagy a tömeg. „Három pót- pénztárat áhítottunk fel a rohamra”. Leírom, aztán a riporter átváltozik magánemberré. „Szőrös kalap van?” i „Van.” És rövid válogatás után Magyar Mátyás másodéves tanulótól átveszem a Pesten hiába keresett kalapot. Uj kalap — új út Abony- ban is fellendült az üzlet. Sorban érkeznek a vásárlók. „Csak győzzük kiszolgálni őket!” Lesz miből? És Ribacz József né, a méter-, kötött- és divatárubolt üzletvezetőhelyettese, majd később Pál János üzletvezető elmondja, hogy a műszálas melegítők, a szintetikus áruk. az egyujjas gyerekkesztyűk, trikó- kesztyűk, bundakesztyűk, bun- dasapkák hiányoznak. Igaz, Neva-ing sincs, linóleum, vattapaplan, női sapka és 1 Igények és hiánycikkek — Sláger lett Beethoven — Karácsony előtti portya Cegléden és Abonyban nagy fát nehezebben fogja meg a láng, de már kapaszkodott fölfelé, a gerincre, a fiatal erdőhöz. Az aztán, mint a fáklya... Aztán, mint a csodában, fordult a szél s visszaterelte a lángokat... — Vadkaland? — A vad turistákkal több a baj. De fegy akadt, nem is az erdőben ... — Az. Nyolc tyűkom bánja .. . — Valami gyanús volt. föllépegettünk a padlásra — kettesben. Az asszony a lámpával, én a sörétes puskával, elől. Ahogy odavilágítunk, már rándult ugrásra a dög. Nem volt idő gondolkodni — lőttem. A vadmacska vagy másfél méteres volt, ahogy kiló- gattuk.. Egészen szétszabdalta a puska tűz. De ha nem én, ő engem. Megborzongat a házi vadmacska. Még egy kupica a vadcse- resznye-íőzeiből, s még egy kérdés: — A legszebb élménye? — Sok minden volt, negyvenhárom óta szolgálok ... De talán ez a ház, ahol lakunk, ez a legszebb, a legnagyszerűbb. Olyan helyen laktunk sokáig, ahová soha be nem süt a nap ... — Kívánsága? — íttmaradni. Itt már mindent ismerek, a sóhajtást is. Álmomban látom hogy alakul az erdő. És szeretném látni a teljesedést is ... Megintcsak ropog a hó — idefenn tartja magát a hideg. Az erdészcsizma friss nyomot tapos a korai, ködös szürkületben. Utoljára a hátra vetett kétcsövűt látni, s olyan csönd lesz. mint, amilyen a világ tetején lehet. Azt mondják, a téli erdők csendesek. Tóth György Életre kap a tűz, a parázs fellobbantja a fadarabokat. A forróságtól roppan a tölgy, a bükkág s a fenyő tömjénes füstje terül fölé egy szál odavetett, nedves ágacskától. Mindez néhány perc s most a fénykép kedvéért történik. De megvan hozzá a hideg, a hó, úgyhogy okkal füstölög az erdei tűzrakás. Ketten melegednek körülötte: a fenyőőr s az erdész. Kétcsöv ű puskája most az ölében pihen. — Ilyen erős kíséret? — A kártevők ellen szól, ha szól. De úgy nézem-megszagolták a puskaport — nemigen mutatkoznak. — Ez is az erdész dolga? — Vaddisznó, róka, szajkó — pusztítandó A többit, éppen védeni kell. — Hát az erdő? — A fáké a legnagyobb becsület Azoknak is a tölgy a királya. A vegyes erdő szép a turistáknak, de én nem sokra tartom. De a tölgy ... derék is, kincset érő is. Egy köbméter magyar tölgyért kétany- nyi íinn fenyőt adnak az ele- jibőL — Félve kérdem, ki ne nevessen: csakugyan beszél az erdő? — Hogyne beszélne. Ne is akarjon mester lenni, aki nem látja s nem, érti. Ha én végignézek egy erdőn, megmondom azt is, hogy négy-öt 'évtizede avatatlan kézben volt! Elmondja, hogyan csutakolják; vágják közüle a beteget, a rosszul növőt... dehát ezt nem lehet fél kézzel csináli... — Csakugyan, ki az igazi erdész? — Jó kérdés, mert a kinevezéstől még nem lesz az senki. Hanem ... hogy is mondjam. Benne élni s nem kívüle. És úgy, hogy soha más nem is tudna lenni... Most, ha végeznek fiatal technikusok, háromszázból harminc lesz az erdőé. Azt mondja a legtöbb, nem megy a prérire. Nem glan- cos-félcipős hely, az igaz. Csak akinek a szíve is gyökeret ver, azt tartja az erdő ... © Nekirugaszkodik a láng, megnyaldossa a csípős levegőt, az öreg fenyőőr is odébb kapja a kezét, ö alig szól, csak figyeli a párbeszédet. — Mennyit szolgál egy nap, milyen a műszak? —■ Huszonnégyből huszonnégyet. Ha ügyes, marad ideje alvásra is. Nagyot nevet s kéri, hogy az istenért, komolyan ne vegyem, de az már szent, hogy hajnaltól-éjjelig, mindig ő a gazda. Fölkerekedünk s csizmanyomába lépegetve, félcipősen tapossuk a havat a fenyőkig. Egy sor már kivágva, egymáson fekszik, ráceruzázva a törzsére, hány centiméter. Viszik a karácsonyfát a nagy környékbe. Pest nemigen, a megye kap belőle. „Szigorú megrovás4* jia ma is Balaska József. Sehogy sem fogja fel, hogy a fegyverviselési engedélyt nem azért adják, hogy másokat fenyegessenek a pisztollyal, előrángassák ha kell, ha nem, hogy fenegyerefcesked jenek ... Nehezen jut tudatáig, amit az emberek joggal mondanak. ' Három esztendővel ezelőtt Balaska Józsefnek is része volt abban, hogy nagyobb kedvvel dolgoztak a termelő- szövetkezet tagjai és szívesen hallgatták, követték a maroknyi kommunistát. Ma nincs elég hatása szavuknak, s ezt egyrészt Balaska József magatartásának köszönhetik. Hogyan lesz holnap? Nem mondtrv róla, hiszen alapjában véve rendes, tisztességes, jószándékú embernek tartják. Arra azonban idejében rá kell ébrednie ■ Balaska Józsefnek: amit most elköny- nyélműsködött, megkoptatott. — nehéz, példás munkával, szerény magatartássá! szerezheti csak vissza Sági Ágnes kérte, vegye le a fényt. Mindketten a járdát használták, a sártenger kocsiút miatt. A szembejövő motoros hiába kérte Balaska Józsefet. A keskeny járdán összeütköztek. A párttitkár az árokba fordult, a szembejövő motor egyik utasa a kerítésben felhasította a kezét, a másiknak nem történt baja. A gép láimpakerete ösz- szetörött. Nem vesztek össze, csak az ijedtségtől, az indulattól vitázni kezdtek. Előbb azon, ki miben volt hibás. Azután azon, mennyi a kár. Balaska József már nyúlt a pénztárcájához, hogy kifizeti a kért forintokat. Megegyeztek abban is, hogy a rendőrségnél feljelentik. A vitára azonban többen összegyűltek. Akadtak, akik bele, is szóltak, tanácsot adtak, gorombáskodtak. Itt történt a visszavonhatatlan, a mindenkit felháborító cselekedet. Balaska József a pénztárca helyett a fegyverét vette elő. Azzal kergette szét a kis, kíváncsiskodó. okvetetlenkedő embercsoportot. Nem, a világért sem akarta a fegyverét használind, mondgálva — elnézték azt is, amit talán nem kellett volna. Most azonban minden erénye ellenére megérdemelte a súlyos büntetést. A sorozat október 17-én kezdődött az italbolt előtt. Egy pohár italra tért be, nem többire, hiszen nem kedvelője az alkoholnak. Pohár sörrel jött ki az utcára, a rá várakozó fiatalkorú — tizenhat esztendős — fiúnak kínálta a poharat. Az arra járó szolgálatos rendőr figyelmeztette: ne adjon szeszesitalt a gyereknek. Kivált ne a párttitkár járjon elöl rossz példával. A figyelmeztetés hiába volt. A rendőr a kötelességét teljesítette, fel akarta írni. Balaska József .szembeszállt a rendőrrel, biztatta a gyereket, rá hallgasson, ha ő mondja, igyon nyugodtan. Ennyi lett volna, ha ugyanaznap este nem folytatódik a dolog másutt, másképpen. Motorjával hajtott a sötét utcán. A szembejövő motoros Három esztendővel ezelőtt Balaska József pár [titkárról így beszélték az emberek: — A párttitkár házról-házra járt összeszedni a hízóalapot. Ott volt a leltározásnál is. — O szervezte meg a három cséplőcsapatot. — Az óvoda létrehozásából is sok részt vállalt. — Sokat jelent, hogy Balaska József olyan jól ért a munkához is. az emberekhez is. Az eszén, a gyors felfogásán, ügyességén kívül dicsérték lelkesedését, szorgalmát. Fiatal párttitkár volt akkor, fiatal párttag is. Nem sokkal később választották vezetőnek. Olykor-olykor elkövetett hibákat is, a dicséretek lassan szűkszavúbbá váltak, a szavak ko- pottabbak, halkabbak lettek. Valamivel azonban mindig mentették: — Nincs elég tapasztalata a kora miatt. Járatlan á mozgalomban. — A termelőszövetkezet nehezebb napjaiban számíthattunk rá. S így erényeit, hibáit vizsBalaska József pártíe- j gyeim; büntetést kapott. Szi- j gorú megrovást. A Nagykátai j Járási Párt-végrehajtóbizott> ság javasolta a rendőrségnek, : vonják meg tőle a fegyvervi- ! se'lési engedélyt. ! Balaska József elfogadta a í határozatot, de mentegetőzött: ! — Nem lett volna semmi \ baj, ha nem állnak annyian \ körül. Megijedtem az ember- ; gyűrűtől. '■ — Nem azt mondtam, hogy > szétlövöm, hanem a törvény ... í Mentegetőzésén most is ér- j ződik, netm tudja milyen sú- j lyos dolog, amit tett. Újra és í újra megkísérli a kimagyarázást. Pedig sehogy sem sike- £ rül. A közvélemény joggal 'j tör pálcát a tápiószentmártoni Í Rákóczi Termelőszövetkezet Í párttitkára felett. Ha nem Í lenne párttitkár, akkor is bün- tetőst érdemelne. Ha párton- £ kívüli lenne, akkor is . .. A törvények, a szabályok nem tesznek senkivel kivételt. Légii feljebb vezetőknél még gyor- ^ sabban, súlyosabban billen le- ífelé a mérleg.
