Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

1964. DECEMBER 16, SZERDA PEST Hiaci r/fiHflP H A téli erdők csendesek Támadás a pultok ellen <# Ha békés karácsonyt akarsz, vívd meg időben a vásárlási csatát. Ügy látszik, ez a meg­gondolás vezeti az embereket, mert amióta az eszemet tu­dom, az ünnepek előtti na­pokban mindig zsúfoltak az üzletek. Igaz, volt olyan idő is, amikor több volt a vevő, mint az áru — ma már az áru­ból van több, akkor is, ha né­mely fajtája hiánycikk. Pél­dául a magyar gyártmányú Helsinki nevű szőrös kalap. Ezt kerestem Pesten, legalább másfél hétig, aztán kopott sapkámban elindultam Ceg­lédre, vásárlási riportot írni. Ötvenmillió« rekord Cegléd, Kossuth tér, divat­áru üzlet. Nagy tömeg, egy svájci sapkás legény. édesany­ja felügyeletével éppen kala­pot próbál. A legény — leg­alább tizenhét éves — pirulva nézegeti kalapos önmagát a tükörben, aztán édesanyja szemvilla n tására nagy büsz­kén bejelenti: — Megveszem. De rajtam marad. A sapkámat tessék be­csomagolni. Szőrös kalap is van. De nem olyan, amilyent keresek. Míg mustrálgatom a készletet, fogjalak a kesztyűk,1 a sálak. A következő üzlet: a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat 52. sz. sport- és játékboltja. Ródli, sajnos, nincs — közli Kovács Sándomé üz­letvezető. Mág áru viszont an­nál több van. Mackók, babák, gyerekkonyhák — a nagy, 365 forintos mackókból is sokat elvisznek. Mama a kislányá­val. A mackó nagyobb, mint a kislány. A kislány tapsikol, mert csomagolják a mackót — — Ezt itt elmondanám, ezt a fenyősávot... Látni, hogy a közepém villanyoszlop vonul. Az a szabály, hogy húsz mé­ter szélesen kivágjuk a fákat s két esztendőnként tiszto- j gassuk, nehogy a vezetéket kár érje. Nagy volt a parlag, így azt gondoltuk, fenyőt ra­kunk bele. Most itt a haszna, ami balta alá kerül . .. száz­hetvenezer fa, jó pénz! i €1 Betérünk a házába, egy kis fagyoidó cseresznyepálinkára. A képekből látni, hogy nem- csak az erdőt telepíti nagy j ! szorgalommal a lajosforrási erdész, Papp János, a maga ! családjában is növöget három } szép csemete. Az asszony 1 bájos, kedves, igen fiatal ma­ma. Nem kérdem az éveit, de ő megsejti, amikor férjura ügy emlegeti, mint hű társát az erdészmesterségben. — Tizenhárom éve vagyok erdészfeleség — nem nagy csoda. Végzem az erdésztech­nikumot, A sok írnivalóban segítek. — A papírból, abból renge­teg van. Egy szekrény oda­benn csak azt őrzi. Legtöbbje nem haszontalan, de van úgy, hogy papírt írok a papírról... — Legizgalmasabb kaland­ja? — Az egyik a tűz. Két éve talán, hogy úgy nyári két óra tájt besötétedett az ég. Riasz­tottam katonát, tűzoltót, mert a füst kezdte takarni a napot. Rohantunk ásóval, baltával. Már itt hullt a pernye, pedig két kilométerre, a Holdvilág­árokban ropogott a tűz. Öreg­erdő alatt égett az alom, vala­melyik turista gyufájától. A Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott, törvényerejű rendeletet al­kotott a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásá­ról. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és határozattá emelte a Baranya, Borsod. Nógrád, Szabolcs és Vas megyei taná­csoknak közös községi taná­csok szervezésére tett javas­latait. Az Elnöki Tanács honosítá­si és visszahonosítási, vala­mint magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási, majd egyéni kegyelmi ügyek­ben döntött, végül folyamat­ban levő kérdéseket tárgyalt. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki Ócsa község taná­csa és a Budapesti Vegyimű­vek között. A fővárosi üzem a megsemmisítésre szánt ve­gyi anyagokat egy idő óta Öcsa határában égeti el a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően. így az amúgyis erősen szennyezett pesti le­vegőt nem kormozza, veszé­lyezteti a nagyobb mennyisé­gű, használhatatlan vegyszer elégetése — de az ócsaiaknak sem árt. „Fizetségképpen” a vegyiművek az ócsaiak ren­delkezésére bocsátotta az üzem hulladéktermékeként kikerülő salakot. Ennek pedig külö­nösen nagy hasznát vették most az ócsaiak az új telep ki­alakításánál és tereprendezésé­nél, Hozzávetőlegesen félmil­lió forint értékű salakot szál­lított ki teherautókon pesti te­lephelyéről a vállalat s mind­össze százötvenezer forintot számolt fel fuvardíj és a ra­kodási költség fejében. íz olcsó szegedi futószőnyeg sincs, de ezenkívül bárki érkezzék, mindent megvásá­rolhat. Tizediké előtt csak 40 szer forint volt a napi forga­lom, most már felugrott 50— 50 ezerre. A KERAVILL-bolt vezetője, Varga Istvánná, büszkén mu­tatja a nagy képernyős Hori­zont televíziót Nyolc darab van belőle — jöhetnek a ve­vők. Sajnos, a középméretű Favorit tv hiányzik, várják a lábfékes centrifugát, máskü­lönben nincs ok panaszra. A készruhaüzletben Endrődi Istvánné üzletvezető a szőr­meárukat, a cipőüzlet vezető­je. Molnár Pálné a bundaci­pőket hiányolja. Két mázsa liszt naponta Ismét Cegléden. Az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 22. boltjában, a tanácsháza sarkán levő nagy önkiszolgáló­ban, szinte már a beigli- szagot is érzem, olyan magas­ra csapott az ünnepi készülő­dés láza. Mit vihetnek innen az emberek? 25 mázsa szalon­cukrot, 300 kilogramm kará­csonyfafüggőt, 12-féle bort, 25- féle rövid italt — válaszolja Lippert Jenő üzletvezetőhe­lyettes. Azonkívül naponta két mázsa lisztet, és három mázsa cukrot — el is viszik mind­ezt, a vásárlók rohamáról pon­tos adatok vannak. Várják a déligyümölcsöt, az üveg- és porcelánboltban pe­dig a herendi árukat. Angyal Albert üzletvezető a műanyag­árukat mutatja, ezek már nép­szerűkké váltak. Bár a mo­dern porcelán- és kerámia- figurákkal is ez lenne már a helyzet. A mirelitboltban már va­lósággal ölik egymást az em­berek. A béke jelképéért, a karácsonyfáért. Érdemes ilyen türelmetlennek lenni? Nem — feleli Revuczky Gyula, a | városi tanács kereskedelmi osztályvezetője —, hiszen öt­ezer folyóméter van, a föld­művesszövetkezet külön áru­sít. Nem kell attól félni, hogy bárki is fa nélkül marad. Murányi József Elektronikus távbeszélők az USÁ-ban Óriási vállalkozás: elektro­nikus rendszerűre alakítják át az Egyesült Államok táv­beszélőhálózatát. A művelet 35 évig tart és 12 milliárd dollár­ba kerül. jó dolog az, ha játékra is so- 1 kát lehet költeni. Társasjáték: Gazdálkodj okosan! — ez is kelendő cikk. Sajnos, csak gyerekeknek vi­szik, pedig jó néhány felnőtt is tanulhatna belőle ... Vil­lanyvonat, fém- és műanyag építőszekrény, autók, mecha­nikai játékok — most vissza- vedlenék gyereknek. De most kalapot kell ven­nem. A következő üzlet: az or­szág legnagyobb földműves­szövetkezeti áruháza. Á ro­ham itt már októberben kez­dődött a pultok ellen. Most jön csak a java — mondja Hafner Vladimir üzletvezető. Az októberben összegyűjtött 17 milliós árugarmada a jelek szerint az ünnepekre elfogy, i Most már naponta 220 ezer fo- I rintot is itthagynak a vásár- ! lók. Ha így megy, december 16-ára teljesítik évi tervüket. És rekordot állítva, az idei í évben kiárulnak 50 milliót. Bundacipő, bunda nincs Mi a hiánycikk? Bundacipő nincs, bunda sincs, hiányzik a hócipő, a női bélelt csizma, a férfi meleg adsóruha, a nagy- képernyős tv. De ezenkívül minden kapható — tessék ta­lán megnézni! Nézem. Műszaki osztály. Le­mezek. Melyik a kelendő? — Kovács Apollónia cigány- dalai, egy táncszám, a Türe­lem bigin. De Beethoven I. és IX. szimfóniája, egy lemezre felvéve, ugyancsak slágernek számít. Készruhák. „Kevés 1700 fo­rintos öltöny jön. Pedig a leg­több vásárló igényes, a drá­gább, jobb ruhát kéri.” Kalap, divatáru osztály. Mint a többi osztályon, itt is nagy a tömeg. „Három pót- pénztárat áhítottunk fel a ro­hamra”. Leírom, aztán a ri­porter átváltozik magánem­berré. „Szőrös kalap van?” i „Van.” És rövid válogatás után Magyar Mátyás másod­éves tanulótól átveszem a Pes­ten hiába keresett kalapot. Uj kalap — új út Abony- ban is fellendült az üzlet. Sor­ban érkeznek a vásárlók. „Csak győzzük kiszolgálni őket!” Lesz miből? És Ribacz József né, a méter-, kötött- és divatárubolt üzletvezetőhe­lyettese, majd később Pál János üzletvezető elmondja, hogy a műszálas melegítők, a szintetikus áruk. az egy­ujjas gyerekkesztyűk, trikó- kesztyűk, bundakesztyűk, bun- dasapkák hiányoznak. Igaz, Neva-ing sincs, linóleum, vattapaplan, női sapka és 1 Igények és hiánycikkek — Sláger lett Beethoven — Karácsony előtti portya Cegléden és Abonyban nagy fát nehezebben fogja meg a láng, de már kapaszko­dott fölfelé, a gerincre, a fia­tal erdőhöz. Az aztán, mint a fáklya... Aztán, mint a cso­dában, fordult a szél s vissza­terelte a lángokat... — Vadkaland? — A vad turistákkal több a baj. De fegy akadt, nem is az erdőben ... — Az. Nyolc tyűkom bán­ja .. . — Valami gyanús volt. föl­lépegettünk a padlásra — ket­tesben. Az asszony a lámpá­val, én a sörétes puskával, elől. Ahogy odavilágítunk, már rándult ugrásra a dög. Nem volt idő gondolkodni — lőt­tem. A vadmacska vagy más­fél méteres volt, ahogy kiló- gattuk.. Egészen szétszabdalta a puska tűz. De ha nem én, ő engem. Megborzongat a házi vad­macska. Még egy kupica a vadcse- resznye-íőzeiből, s még egy kérdés: — A legszebb élménye? — Sok minden volt, negy­venhárom óta szolgálok ... De talán ez a ház, ahol lakunk, ez a legszebb, a legnagysze­rűbb. Olyan helyen laktunk sokáig, ahová soha be nem süt a nap ... — Kívánsága? — íttmaradni. Itt már min­dent ismerek, a sóhajtást is. Álmomban látom hogy alakul az erdő. És szeretném látni a teljesedést is ... Megintcsak ropog a hó — idefenn tartja magát a hideg. Az erdészcsizma friss nyomot tapos a korai, ködös szürkü­letben. Utoljára a hátra ve­tett kétcsövűt látni, s olyan csönd lesz. mint, amilyen a világ tetején lehet. Azt mondják, a téli erdők csendesek. Tóth György Életre kap a tűz, a parázs fellobbantja a fadarabokat. A forróságtól roppan a tölgy, a bükkág s a fenyő tömjénes füstje terül fölé egy szál oda­vetett, nedves ágacskától. Mindez néhány perc s most a fénykép kedvéért történik. De megvan hozzá a hideg, a hó, úgyhogy okkal füstölög az er­dei tűzrakás. Ketten meleged­nek körülötte: a fenyőőr s az erdész. Kétcsöv ű puskája most az ölében pihen. — Ilyen erős kíséret? — A kártevők ellen szól, ha szól. De úgy nézem-megszagol­ták a puskaport — nemigen mutatkoznak. — Ez is az erdész dolga? — Vaddisznó, róka, szajkó — pusztítandó A többit, ép­pen védeni kell. — Hát az erdő? — A fáké a legnagyobb be­csület Azoknak is a tölgy a királya. A vegyes erdő szép a turistáknak, de én nem sok­ra tartom. De a tölgy ... de­rék is, kincset érő is. Egy köb­méter magyar tölgyért kétany- nyi íinn fenyőt adnak az ele- jibőL — Félve kérdem, ki ne ne­vessen: csakugyan beszél az er­dő? — Hogyne beszélne. Ne is akarjon mester lenni, aki nem látja s nem, érti. Ha én végig­nézek egy erdőn, megmondom azt is, hogy négy-öt 'évtizede avatatlan kézben volt! El­mondja, hogyan csutakolják; vágják közüle a beteget, a rosszul növőt... dehát ezt nem lehet fél kézzel csináli... — Csakugyan, ki az igazi er­dész? — Jó kérdés, mert a kineve­zéstől még nem lesz az senki. Hanem ... hogy is mondjam. Benne élni s nem kívüle. És úgy, hogy soha más nem is tudna lenni... Most, ha végez­nek fiatal technikusok, három­százból harminc lesz az erdőé. Azt mondja a legtöbb, nem megy a prérire. Nem glan- cos-félcipős hely, az igaz. Csak akinek a szíve is gyökeret ver, azt tartja az erdő ... © Nekirugaszkodik a láng, megnyaldossa a csípős leve­gőt, az öreg fenyőőr is odébb kapja a kezét, ö alig szól, csak figyeli a párbeszédet. — Mennyit szolgál egy nap, milyen a műszak? —■ Huszonnégyből huszonné­gyet. Ha ügyes, marad ideje alvásra is. Nagyot nevet s kéri, hogy az istenért, komolyan ne ve­gyem, de az már szent, hogy hajnaltól-éjjelig, mindig ő a gazda. Fölkerekedünk s csizma­nyomába lépegetve, félcipősen tapossuk a havat a fenyőkig. Egy sor már kivágva, egymá­son fekszik, ráceruzázva a tör­zsére, hány centiméter. Viszik a karácsonyfát a nagy kör­nyékbe. Pest nemigen, a me­gye kap belőle. „Szigorú megrovás4* jia ma is Balaska József. Se­hogy sem fogja fel, hogy a fegyverviselési engedélyt nem azért adják, hogy másokat fe­nyegessenek a pisztollyal, elő­rángassák ha kell, ha nem, hogy fenegyerefcesked jenek ... Nehezen jut tudatáig, amit az emberek joggal mon­danak. ' Három esztendővel ezelőtt Balaska Józsefnek is része volt abban, hogy nagyobb kedvvel dolgoztak a termelő- szövetkezet tagjai és szívesen hallgatták, követték a marok­nyi kommunistát. Ma nincs elég hatása szavuknak, s ezt egyrészt Balaska József ma­gatartásának köszönhetik. Hogyan lesz holnap? Nem mondtrv róla, hiszen alap­jában véve rendes, tisztessé­ges, jószándékú embernek tartják. Arra azonban idejé­ben rá kell ébrednie ■ Balaska Józsefnek: amit most elköny- nyélműsködött, megkoptatott. — nehéz, példás munkával, szerény magatartássá! szerez­heti csak vissza Sági Ágnes kérte, vegye le a fényt. Mind­ketten a járdát használták, a sártenger kocsiút miatt. A szembejövő motoros hiába kérte Balaska Józsefet. A kes­keny járdán összeütköztek. A párttitkár az árokba fordult, a szembejövő motor egyik uta­sa a kerítésben felhasította a kezét, a másiknak nem történt baja. A gép láimpakerete ösz- szetörött. Nem vesztek össze, csak az ijedtségtől, az indulattól vi­tázni kezdtek. Előbb azon, ki miben volt hibás. Azután azon, mennyi a kár. Balaska József már nyúlt a pénztár­cájához, hogy kifizeti a kért forintokat. Megegyeztek ab­ban is, hogy a rendőrségnél feljelentik. A vitára azonban többen összegyűltek. Akadtak, akik bele, is szóltak, tanácsot adtak, gorombáskodtak. Itt történt a visszavonhatatlan, a mindenkit felháborító csele­kedet. Balaska József a pénz­tárca helyett a fegyverét vette elő. Azzal kergette szét a kis, kíváncsiskodó. okvetetlenkedő embercsoportot. Nem, a világért sem akarta a fegyverét használind, mond­gálva — elnézték azt is, amit talán nem kellett volna. Most azonban minden erénye elle­nére megérdemelte a súlyos büntetést. A sorozat október 17-én kezdődött az italbolt előtt. Egy pohár italra tért be, nem többire, hiszen nem kedvelője az alkoholnak. Pohár sörrel jött ki az utcára, a rá vára­kozó fiatalkorú — tizenhat esztendős — fiúnak kínálta a poharat. Az arra járó szolgá­latos rendőr figyelmeztette: ne adjon szeszesitalt a gyerek­nek. Kivált ne a párttitkár járjon elöl rossz példával. A figyelmeztetés hiába volt. A rendőr a kötelességét teljesí­tette, fel akarta írni. Balaska József .szembeszállt a rendőr­rel, biztatta a gyereket, rá hallgasson, ha ő mondja, igyon nyugodtan. Ennyi lett volna, ha ugyan­aznap este nem folytatódik a dolog másutt, másképpen. Motorjával hajtott a sötét utcán. A szembejövő motoros Három esztendővel ezelőtt Balaska József pár [titkárról így beszélték az emberek: — A párttitkár házról-házra járt összeszedni a hízóalapot. Ott volt a leltározásnál is. — O szervezte meg a három cséplőcsapatot. — Az óvoda létrehozásából is sok részt vállalt. — Sokat jelent, hogy Balas­ka József olyan jól ért a mun­kához is. az emberekhez is. Az eszén, a gyors felfogásán, ügyességén kívül dicsérték lel­kesedését, szorgalmát. Fiatal párttitkár volt akkor, fiatal párttag is. Nem sokkal később választották vezetőnek. Oly­kor-olykor elkövetett hibákat is, a dicséretek lassan szűksza­vúbbá váltak, a szavak ko- pottabbak, halkabbak lettek. Valamivel azonban mindig mentették: — Nincs elég tapasztalata a kora miatt. Járatlan á mozga­lomban. — A termelőszövetkezet ne­hezebb napjaiban számíthat­tunk rá. S így erényeit, hibáit vizs­Balaska József pártíe- j gyeim; büntetést kapott. Szi- j gorú megrovást. A Nagykátai j Járási Párt-végrehajtóbizott­> ság javasolta a rendőrségnek, : vonják meg tőle a fegyvervi- ! se'lési engedélyt. ! Balaska József elfogadta a í határozatot, de mentegetőzött: ! — Nem lett volna semmi \ baj, ha nem állnak annyian \ körül. Megijedtem az ember- ; gyűrűtől. '■ — Nem azt mondtam, hogy > szétlövöm, hanem a törvény ... í Mentegetőzésén most is ér- j ződik, netm tudja milyen sú- j lyos dolog, amit tett. Újra és í újra megkísérli a kimagyará­zást. Pedig sehogy sem sike- £ rül. A közvélemény joggal 'j tör pálcát a tápiószentmártoni Í Rákóczi Termelőszövetkezet Í párttitkára felett. Ha nem Í lenne párttitkár, akkor is bün- tetőst érdemelne. Ha párton- £ kívüli lenne, akkor is . .. A törvények, a szabályok nem tesznek senkivel kivételt. Lég­ii feljebb vezetőknél még gyor- ^ sabban, súlyosabban billen le- ífelé a mérleg.

Next

/
Thumbnails
Contents