Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
<s/£iírtop 19ui. ^v^MBEB 16, SZiiitöÄ Bf uruó milliomos Hollandia területéről kiutasították Floyd Jefferson amerikai milliomost, akinek yaz volt a bogara, hogy egy amszterdami luxusszálloda halijában kizárólag mopeddal volt hajlandó közlekedni a süppedő szőnyegeken. Amikor a szálloda igazgatója kifogást emelt ez ellen, tettlegesen védte álláspontját. Egy járásban három év alatt százhetven társasház Csoportos házépítési akció Táborfalván, Gyónón és Ocsán Szövetkezeti lakásépítés Dabason és Bugyin A falusi lakáshiány enyhítésére újabb jelentős kezdeKÖNYVESPOLC A lány, aki rózsát nevetett tíjgörög népmesék Gyermek- és felnőttolvasók egyaránt nagy örömmel fogadták az újgörög népmesék megjelenését. Nálunk is él a görög kultúra iránti ro- j konszenv, a széles körű ér-l deklődés a klasszikus görög; irodalom iránt, s természe- | tesen arra is kíváncsiak va-; gyünk, ami új. Az olvasó azonban megle-; petéssel tapasztalja, ha az; ógörög mondák nyomait ke-í resi ezekben a mesékben, hogyj azt alig-alig találja. Más ha-j tások — bizánci, török és j nyugati népmotívumok is jócs-i kán fellelhetők bennük. Ezek- ! nek az idegenből jött, ,,nem-: zetközi” motívumoknak kö-i szönhető, hogy nagyon isme-j rősek ezek a mesék. Egy-egyj történet magja, eseménye, ta-j nulsága sokszor szinte tel-! jesen azonos más keleti me-j sékével, vagy éppen magyar: népmesékre emlékeztetnek. \ például Az egér meg a lánya, j t A gyermekek számára azért! érdekesek ezek a mesék, mert! rövidek, tömörek, a felnőt-: tek pedig a frappáns tanul-; Ságokat kedvelhetik, a törté- í netek nem kimondottan ta-; nító jellegűek, inkább mu- j lattatóak. Éppen ezért stí- \ lusuk egyszerű, közvetlen.! Szalonképes szabadszájúságuk j sokszor Arisztophaneszre em-i lékeztet. j t A meséknek szabályszerűen; jó végük van, erre utal a; mese végén a záró mondat:! „... ők jól éltek, de mi még i náluk is jobban .. ,’r A meséket Moravcsik Gyű- ; lőné és Hadzsisz Dimitrisz\ fordították. Lóránt Lilla vé-j dőborítóia, kötésterve és il-! lusztrációja a kötethez mél-í tóan, a görög népművészet! eredeti jellegét adja s fi-: gurális motívumok helyett: mértani formákat alkalmaz, j J Értékes kötettel gazdago-' dott a Népek Meséi sorozat. (Európa Könyvkiadó) <tm) ményezés indult meg a dabasi járásban. A járási tanács elhatározta, hogy több községben társasházépítési akciót kezdeményez az Örkényi tapasztalatok felhasználásával. Örkényben tudvalevőleg két éve kezdődött meg a csoportos társasházépítési akció, amelynek eredményeképpen húsz család jutott már eddig otthonhoz. 1965-ben Táborfalván húsz, ugyancsak csoportos ház építése kezdődik meg, több más községben pedig hasonló akciót készítenek elő úgy, hogy lehetőleg már a jövő év folyamán az építkezésekbe is belefoghassanak. Úcsán, a Rákóczi-telep északnyugati oldalán, a volt agyagbányán túli területet már felparcellázták házhelyekre úgy, hogy itt a társas- ház-tömbös építkezés akár azonnal is megkezdődhet, ha elegendő számban jelentkeznek építtetők. A terület vízellátását és villamosítását azonban még biztosítani kell. A telep már beépült részén mindenesetre jövőre 1200 méter hosszú áramvezetéket építenek ki, de talán még 1965- ben lehetőség lesz a vezeték további meghosszabbítására is. Bugyi községben az emeletes szövetkezeti társasházak építésére alkalmas területeket már a telefongyári lakótelep folytatásaként kijelölték. Földszintes családi házak építése pedig akár azonnal megkezdődhet, a Lengyel László út és a gépállomás, illetve a Tessedik Tsz központja által határolt területen, ahol 27 családi ház emelhető. Dabason, a járási pártbizottság és a. tanácsháza épületé-: vei szemben, miután a házhelyek kitűzésének és kisajátításának előkészületei már folyamatban vannak, még a jövő év folyamán megkezdődhet a négylakásos, egyemeletes szövetkezeti házak építése. A Vörösmarty utca bal oldalán, a Szikra Tsz központjától Gyón határáig terjedő belterület házhelyépítési tervét a jövő évben készíti el a Várostervező Vállalat, itt tehát az építkezések csak 1966-ban kezdődhetnek meg. Gyónón a vasútállomáshoz vezető út jobb oldalán a Lind- mayer-féle telepet rrtá.r felparcellázták. Az öt községben összesen mintegy 160—170 lakás épülhet fel három év alatt, ha a kivitelezés kérdését sikerül megoldani. Arra, hogy állami építőipari vállalatok végezzék el ezt a munkát, aligha lehet számítani, megbízásokkal any- nyira túlhalmozottak, hogy ezekre a sürgős építkezésekre egyiket sem jelölhetik ki. így tehát valamennyi községben a lakásépítkezéseknél csak a Járási Építőipari Ktsz jöhet szóba. Másik lényeges kelléke a csoportos, illetve társasházépítésnek, hogy az OTP ezeket a községeket a házépítési kölcsönök folyósítása tekintetében kiemelt községnek nyilvánítsa. Csak ily módon nyújthat megfelelő összegű kölcsönt egyszerre a sok építtetőnek. A járási tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az építkezések kérdésével. Határozatot hozott, amelyben felhívta a csoportos házépítésre kijelölt községek végrehajtó bizottságait, hogy gondoskodjanak a szóban forgó területek villanyvilágításáról és ivóvíz- ellátásáról, továbbá, hogy az építkezések megszervezésére alakítsanak házépítési albizottságokat. Együttműködési egyezmény Mint már jelentettük, a gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a brnoi Mezőgazdasági Főiskola kölcsönös együttműködési szerződést kötött. A gödöllői felsőfokú mezőgazdasági intézmény székhazában megkötött egyezmény ünnepélyes aktusáról készültek képeink. Dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora az egyezmény jelentőségét méltatja Jasa Bohumil. a brnoi Mezőgazdasági Főiskola dékánhelyettese aláírja az egyezményt (Foto: Gábor) Népírontankét a bejárók ügyében Javul-e a ráckevei járás közlekedése ? Pótkocsis MA VA UT-buszok Dupla sínpár Tököltől9 új HÉVPISTA BÁCSI RUHA JA megfelelő intézkedésekkel a hiányosságok legalább egy részét megszüntetni. A MÁV-vonalakon gondoskodnak, hogy a régi állomás- épületeket télen megfelelően fűtsék és takarítsák. Többre nem futja: egyelőre a biztonságos közlekedést szolgáló berendezéseket kell fejleszteni. A forgalomba állított új kocsik a MÁV-nál és a HÉV- nél még csak a régi kiselejtezett vagonok pótlására elegendőek. A HÉV kocsiparkja is régi, a vontatómozdonyok hatvan évesek. A csepeli gyorsvasút most kapott harminc új motort. Az ott felszabadult kocsikat a közeljövőben a ráckevei járatoknak adják át. A vagonok egy részét folyamatosan 1965 végéig a közkedvelt P XV. típusra cserélik ki. Sokan panaszolták, hogy téli reggeleken a szerelvények Ráckevéról fűtetlenül indulnak ki, az emberek teljesen átfagyva érkeznek munkahelyükre. 1965-bep megépül a dupla sínpár és a felsővezeték, melegebbek lesznek a kocsik, a pápai Elekthermax- gyár már leszállította a jó minőségű vasúti fűtőberendezéseket. Az ankéton a legtöbb kifogás a MÁVAUT-közlekedésre hangzott el. Nagyobb teljesítményű pótkocsis járatokat kérnek, hogy a jelenlegi zsúfoltságon enyhítsenek, különösen a Kiskunlacháza—Ráckeve, valamint a Majosháza—Ápor- ka—Szigethalom gyártelep vonalon. A MÁVAUT vezetői elmondták, idén télen még tíz pótkocsis autóbuszt állítanak forgalomba s ezzel bizonyos fokig javul majd a ráckevei járás autóbuszközlekedése. (k. m.) vagonok alatt több mint hétszázan telepedtek le, Dunaharasztin ezerkétszázan, Szigetmiklóson ezerötszázan. A letelepedők a budapesti és a Pest környéki ipari üzemekben betanított és ! segédmunkásként igyekeznek ! elhelyezkedni. A járásból bejáró tizenkét és félezer munkás többsége férfi s naponta öt-hat órát kénytelen utazással eltölteni. A MÁV, a HÉV, de különösen a MÁVAUT-járatok túlzsúfoltak. A helyzet az ősz beálltával rosszabbodik, amikor az eső, a sár, később pedig a fagyos utak miatt a közlekedés lelassul. Sok kívánnivalót hagy maga után a szerelvények fűtése és világítása. A vonatok késése miatt a dolgozók nemcsak pontatlanul érkeznek munkahelyükre, hanem sok esetben lekésik a csatlakozást, annál is inkább, mert az általános tapasztalat szerint az autóbuszok indítása gyakran eléggé önkényes. A bejáró asszonyoknak, még nehezebb az élete. Többletként nehezedik rójuk a gyermeknevelés és a háztartás gondja. A falvakban általában kevés a bölcsődei-óvodai hely, így az anyák gyermekeiket kénytelenek az üzemi-területi otthonokba bevinni. És mivel akadozik a falu áruellátása, a hiányzó cikkeket is Budapestről cipelik haza. A Hazafias Népfront járási elnökségének tagjai, a meghívott párt- és tömegszervezeti vezetők elmondták, hogy a járási népi ellenőrzési bizottság is indított vizsgálatot az utazás körülményeinek megjavítására. Ennek, valamint a tanácsok és a népfront közös ösz- szefogásának tudható be, hogy idén némi javulást tapasztaltak. A MÁV, a HÉV és a MAVATJT igyekeznek A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága a közelmúltban nagy jelentőségű megbeszélést tartott Ráckevén a járás bejáró dolgozóinak életéről, utazási körülményeiről. Bevezetőben dr. Sánta Anna ismertette, hogy a többi — Budapestet körülvevő perem- kerülethez hasonlóan — a- bevándorlás következtében a ráckevei járás lakossága is egészségtelenül felszaporodott. Szigethalmon például két évbácsi megintcsak nem vette elő a ruhát. Erre csak akkor került sor, amikor látta, hogy újra hasonlít a férfidivat az ó ruhája szabásához. Ekkor egy ismerkedési estre ezt öltötte magára. Az emberek megintcsak furcsán pillogtak felé. És a szakszervezetis így szólt: — Nézzétek az öreget. Ügy öltözik, mint egy huligán. Vén fajankó, ahelyett, hogy szeré-, nyen viselkedne, utánozza a húszéves kamaszokat. Szűk nadrág, rövid, háromgombos] zakó! Hogy oda ne rohanjak ... A ruha újra naftalinba ke-' rült. Pista bácsi most már óvatos volt. Figyelte a díva-: tot. Öt mégeayszer nem csap- \ ja be ez a szerencsétlen ruha. ': Mikor látta, hogy as igazgató| is ilyen ruhát hord, a követ-j kezd ünnepélyre újra elövet- ■ te. Csakhogy ezúttal újra mellé-I fogott. Addigra már a bőszá- i rá nadrág, hosszabb kabát; jött újra divatba. Hallotta a ■ szakszervezetis hangját: — Öreg bútor már ez a] Pista szaki. Nézzetek rá. Nem[ érti ó már az újat. Azt hiszem\ nyugdíjba kellene küldeni P ista bácsi most már ko- j molyán neheztelt szép \ szürke ruhájára és így sóhaj- ‘ tott fel: I — Könnyű a mai fiatalok- \ nak... : — Nehogy azt higgye Pistái bácsi. Nekünk is vannak prob- \ lémáink, — vigasztalta vala- \ ki. — Igen, igen... de nektek so- \ ha nem lesz ilyen ruhátok, ami \ harminc évig eltart... Ősz Ferenc • eltekintve az eddigi szokástól, még egy napon szolgálatba állítja az ünneplőt. A dolog úgy esett, hogy a hivatal vezetői úgy döntöttek, május elsején a felvonuláson Pista haladjon a menet élén a táblával. Azért esett rá a választás, mert az ö származása kifogástalan volt, valamint, hogy lássák a felsőbb fórumok, megbecsülik ők az egyszerű embereket. Meg aztán ezeken a felvonulásokon mindig az járt rosszul, aki valamit kapott a kezébe, mert egy ekkora nagy táblával aztán végképp nem lehetett meglépni. Pista bácsi tehát felvette az ünneplőt és megjelent a gyülekezőhelyen. Megdöbbent pillantások fogadták. Nem tudta felfogni, hogy miért. Végignézett elegáns, szűk nadrágján, háromgombos zakóján és ha nem hallja meg a szakszervezetis megjegyzését, még ma sem érti a hirtelen elhide- gülés okát. — Az öreg úgy néz ki ebben a régies ruhában, mint egy osztályidegen, aki így tüntet a munkáshatalom ellen, — mondta a szakszervezetis és a táblát átadták a vállalat jogtanácsosának, aki ugyan nem volt jó káder, de remek ló- denkabát és smicisapka ékítette. E zekután nemcsoda, ha Pista bácsit áthelyezték a segédhivatalba. Űjra évelt teltek el és Pista P ista bácsi életében egy elegáns sötétszürke ruha nagyon sok bonyodalmai okozott. A ruha Pista bátyám közeljövőben bekövetkező nyugdíjaztatása idején tölti be harmincadik évét. Ennyi időt szolgált le, ünneplő ruhái minőségben. Derék kor ez egy ruhától. Igaz, hogy Pista bácsi csak valóban komoly ünnepeken állította szolgálatba hű társát, egyébként a hivatal által adít.t szolgálati ruhát viselte. Pista bácsi ugyanis hivatalsegéd volt. És, hogy az is maradt, abban nagy szerepe van ennek a bizonyos szürke ruhának is. Amikor harminc évvel ezelőtt elkészült, egy napra felvette, hogy a hivatalbéliek is megcsodálhassák. Ami azt illeti, volt is mit nézni rajta. Finom angol szövetből készüli, hiszen Pista bácsi azzal a céllal készíttette, hogy egy életre kitartson. Remekül állt Pista bácsi szikár alakján. A szabó is beleadott apaitanyait, hisz nem mindennap dolgozott ilyen szép szövettel. A ruha első tette az volt, hogy Pista bácsinak emiatt nem emelték fel a fizetését. Minek kell annak emelni, aki ilyen szép ruhában jár? Teltek az évek. A ruha a molyzsákból csak húsvétkor. Szent Istvánkor, meg karácsonykor került elő. Aztán a háborús évek elmúltával még ritkábban. Először 1950-ben döntött úgy Pista bácsi, hogy ban, ahol ő felügyelő volt, ! s a hajólépcsöre lépő magas, ! karcsú nő nagyon hasonlít I egyik foglyára, Mártára. A I vászonról sovány, beesett arcú, megtört szemű foglyok néznek döbbenten, s a néző még húsz év múlva is megborzad a gázkamrák kéményeiből felszálló fekete füst, s a halálba induló remegő gyermekek láttán. Az utolsó felvételeket már nem tudta elkészíteni Műnk és így nem tudjuk meg, hogy az ismerős asszony valóban Márta-e. De nem is ez a történet lényege, s az, amit Andrzej Munk el akart mondani filmjében. Az így is teljes értékű. Fájó, gyötrő emlékeket idéz fel, mert figyelmeztetni akarta az emberiséget, hogy ne felejtsen. Valóban szomorú emlékek, de nem szabad elfelejteni azokat. A második világháború témáihoz a világ igen sok filmrendezője nyúlt már, az auschwitzi haláltábort is sok filmen láthattuk. Mindezek mellett a kiváló lengyel rendező mégis tudott újat mondani. A főszereplő, Liza megszemélyesítője Alekszandra Slas- ka nem ismeretlen már a magyar közönség előtt. Ebben a filmjében különösen jelentős l arcjátéka és mozgása. Minden j mozdulatában benne van a | haláltábor felügyelőjének ka- tonássága. de ugyanakkor a j nő embersége is. Méltó társa : Márta alakítója. Anna Cie- I pielewska. Sebes Erzsébet Andrzej Munk Egy nő a , hajón című filmjét munka- 1 társai tulajdonképpen úgy ! adták át a közönségnek, aho- ■ gyan azt a kiváló lengyel ren- j úező félbehagyta. Munkát í fiatalon, szinte a műteremből ragadta el a halál. Tragikus autóbaleset áldozata lett. De a felvételeket, amelyeket rrtár leforgatott, közvetlen munkatársai olyan jelentőseknek és nagyszerűeknek tartották, hogy feltétlenül nyilvánosságra akarták hozni. A forgatókönyv alapján elkészíthették volna a hiányzó jeleneteket, de a Műnk iránt érzett megbecsülés, művészi nagyságának, s rendkívüli tehetségének elismerése tartotta vissza őket ettől a megoldástól. így összeállították a már kész jeleneteket, s a hiányzó felvételeket állóképekkel, fotókkal és narrátorral pótolták. Ez a megoldás j dramaturgiailag is rendkívül érdekes, s növeli a cselek- i mény feszültségét. Andrzej Munk Zofia Pos- mysz nálunk is megjelent regényét akarta filmre vinni. Egy nagy utasszállító hajó fedélzetén érkezik Európába a szép szőke asszony, Liza. A kikötő színes forgatagában döbbenten fedez fel egy ismerős arcot. Hirtelen eltűnik benne a kikötő, a hajó és a világtörténelem legszomorúbb korszakába, a második világháború napjaiba zuhan vissza. Abba az auschwitzi táborba tér vissza gondolatEGY NŐ A HAJÓN Andrzei Műnk poszthumusz filmje
