Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
1964. DECEMBER 13, VASÁRNAP 7 A NEMZETI MÚZEUMBAN (Foto: Kútvölgyi) \\\\\V\\V\\\\V\\\\VV\\\\\\\\\\\V\\\\\\VKvV\\\\\^^^ Van-e élet a halál után? Hosszú téli estéken, amikor összejönnek a szomszédok, jóbarátok, szóba kerül az emberi élet, a világ folyása is. Igen gyakori kérdés, van-e élet a halál után? Az ember igazolást szeretne találni elgondolásaira, elképzeléseire. Mennyi „megfejthetetlen titkot” vél a természet sokrétű, bonyolult folyamatában ! Sok hiedelem, babona, félénkség alakult ki benne az idők folyamán. A küzdelem a létért, a harc az elemi erők ellen, a sok sikertelenség,' kúétaVé, á villám hirtelen sujtásá, a nyomában támadó tűz, a fákat kicsavaró szélvihar, a tengerként hömpölygő árvíz, a hónapokig tartó szárazság, aszály, az állatok hirtelen elhullása és megannyi más természeti csapás évszázadokon át kialakította az emberben azt a hiedelmet, hogy a világot, a természetet — így az ember életét is — valami földöntúli erő irányítja. „Tűrjetek békességgel" Ha pedig ez így van, akkor nyilván kell lennie egy másik világnak, ahol nem kell küzdeni a létért, nincsenek elemi csapások, szükség, szomorúság, bánat, boldogtalanság. Ahol csak boldogság, bőség és gyönyörű élet vár a földi emberre. Ezt a hiedelmet táplálja az egyház tanítása is. Hány és hány utalást találunk a hittételekben a földi tűrésre, a szenvedés, a nyomor elviselésére. „Itt, e földön tűrj, szenvedj, majd odafent az égben megkapod jutalmad”. Vagy: „isten rendeltetése, hogy itt a földön legyenek gazdagok és szegények”. S miközben e dogmákat magyarázták és elhitették az emberekkel, éppen az egyházak voltak a leggazdagabb földbirtokosok. Persze, az emberek már régebben próbáltak magyarázatot keresni mindazokra az ismeretlen jelenségekre, amelyekkel szemben az idők során tehetetlenek voltak, nem találtak rájuk magyarázatot. A vallási dogma éppen ezt használta ki. Földöntúli erőre, láthatatlan, megfoghatatlan valamire vezette vissza ezeket a jelenségeket. A tűz, a villámsújtás, az árvíz, vagy más természeti csapás „isten büntetése”, a villámlást még ma is sok helyen „isten ostorának” nevezik. Mindez azért volt így, mert az emberek nem ismerték a természeti törvényeket, az időjárást, a bolygók világát, a világmindenség anyagi voltát. Ezért elfogadták a vallásos magyarázatot, a hiedelmeken, babonákon alapuló tételeket. Ha van valami túlvi- lági erő, amely mozgatja a földi életet, akkor ott bizoj nvára van egy misztikus, kü- í Ionos világ, létezik egy másik | élet. S ha ez így van, akkor az ember halála után tovább I él, „feltámad". Igen ám, de az ember halá- j Iákor testét elföldelik, s később, amikor évek múlva a sírt kihantolják és másik tetemet tesznek bele, meglátják az előbbi csontvázát. Be- } bizonyosodik, hogy a test nem j szállhatott a mennybe, a más- [ világba. Akkor nyilván az j embérbéh v'án valarni, ami a j halál után is,megmarad és to- ö'ább’ él. Éz á télek, amely hal- I hatatlan! — mondják. A fantázia szüleménye i A tudomány már régen fel- J vette e nézetek ellen a harcot | és bebizonyította, hogy a „test nem támad fel”, „nincs lélekvándorlás” és nincs „örök'élet”. Mindezek nem mások, mint az emberi gondolkodás szüleményei. Fantázia, amelynek semmi tárgyi alapja nincs. Haeckel német természet- tudós például meggyőzően bizonyítja, hogy a primitív népeknél, azaz olyan népeknél, amelyek még ősközösségben élnek, vagy kevésbé távolodtak el (például a ceyloni vaddák; ausztrálnégerek, indiai seelon- gok) ettől a fejlődési foktól, nincs meg a halhatatlanság hite. Ugyanígy nem ismer isteneket, halhatatlanságot több igen kezdetleges amerikai ősnép, így Brazília belsejében az Amazonas felső folyásánál élő törzsek. A későbbi időkben sem tulajdonítanak jelentőséget az istennek a népek. Csak néhány ókori tudós foglalkozik az „élet és halál’” problémáival; Demokritos, Epiku- ros és Lucretius Carus. A klasszikus ókor bukása után elterjedt a kereszténység, s a babona más formáival együtt a halhatatlanság babonája is. Századokon át csak kevesen merték felemelni szavukat a vallási illúziók, a káros babonák ellen. Galilei, Giordano Br<mó és még néhány tudós. Később már Danton, Voltaire nyíltan hangoztatták, hogy a lélek nem marad fenn és hogy a halál után nincs élet. A származáselmélet, a sejtelmélet megalapítása, a mikroszkopikus agybonctan fejlődése teljesen kihúzták a talajt a tudománytalan nézetek alól. Úgy, hogy ma már nemigen van olyan szakmájához értő biológus, orvos, aki még hinne a lélek halhatatlanságában. Mindenkinek más az elképzelése A lélek halhatatlanságának dogmája tehát teljesen tarthatatlan. Ezzel kapcsolatban még néhány tényt szeretnénk í felsorolni. 1. A túl világi életről minden embernek más az elképzelése, s bizony, ez elég furcsa. Legtöbbször személyes vágyainak megfelelően formálja meg a túlvilág gyönyörűségét. Az amerikai in- | dián azt reméli, hogy a ma- j ga paradicsomában pompás j vadászterületeket talál, ren- | geteg bölénnyel, medvével. Az eszkimó napsütötte ■ jégmezőket . vár, a szelíd szi.nga7 léz Ceylon gyönyörű szigetparadicsomának megfelelő kerteket, erdőket, kókuszdiót remél, a mohamedán arab úgy gondolja, hogy a túlvilágon árnyas kertek várnak rá, csobogó hűs forrásokkal és szépséges lányokkal. A kato- | likus olasz pedig azt reméli, hogy bőven jut a makaróniból és örök bűnbocsánatot kap a földi bűnökért, amelyeket naponta elkövetett... 2. A halál utáni továbbélés hitének egyik oka az, hogy az emberek nem ismerték a természet törvény- szerűségeit, a mi esetünkben | a fiziológia, a biológia tör- vényszerűségeit. Nem ismer- I ték az álom lényegét. Ma | már tudjuk, hogy nem va- i lami istencsapás a víz ára- I dása, a szárazság, a villám- [■ sújtás, hanem nagyon is ért- j hető természeti jelenségek, amelyek ellen az ember ma j már tud küzdeni és meg j tudja változtatni a természet | folyását, legalábbis hatni tud egyes természeti jelenségekre. 3. Tudjuk, hogyan keletkezett földünk, milyen gyors ütemben alakul, fejlődik a világ. Van helyes elképzelésünk a világmindenségről. Kitágul a világ, az emberek látóköre, ma már senki sem beszél a csillagok „teremtéséről”, tudjuk, hogy a mieinknél sokkal nagyobb naprendszerek léteznek. S földünk tudománya, a technika olyan rohamléptekkel halad előre, fejlődik, alakul, hogy a világűrt ostromoljuk. A szovjet tudomány űrrakétát küldött a holdra, s műbolygó kering a nap körül. Képletesen szólva: az ember valóban az eget ostromolja. g. s. — Árapály-kontrakábelek. Az angol Runcorn professzor megállapította, hogy a Csendes-óceán mélyén húzódó telefonkábelekben változik a villanyáram az árapálynak megfelelően. Dagálykor az óceánon túli beszéd kétszer olyan jól hallatszik, mint apálykor. Ez annak köszönhető, hogy a tenger mozgása — a fel- tételezés szerint — hatással van a föld mágneses terére. Harc a fagy pusztításai ellen Földünk hidegebb vidékein a fagykárok évről évre jelentős veszteségeket okoznak a mezőgazdaságban, ezért a fagyvédelemmel kapcsolatos problémáknak a Meteorológiai Világszervezet agrármeteorológiai szakbizottságának 1958- as varsói ülése jelentős teret szentelt. Az utóbbi évtizedben az ENSZ illetékes szervei igyekeznek világviszonylatban is összehangolni a fagy leküzdésének módszereit. Védekezés vagy megelőzés A korszerű fagyvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel rendkívül sokat foglalkoznak Franciaországban. A ver- sailles-i központi bioklimatológiai és a hasonló rendeltetésű monpellieri intézetek munkatársai nemrégiben közleményben számoltak be eredményeikről. A passzív fagyvédelmi osztályon dolgozó munkatársak elsősorban biológiai adatokat gyűjtöttek a növényi szövetek hideg következtében történő elhalásának folyamatairól, másrészről bizonyos művelési eljárások kikísérletezésével foglalkoztak, amelyek lehetővé teszik a fagy káros hatásának csökkentését. Különösen jó eredményeket várnak a biokémiai kezeléstől, amelynek segítségével a növény ellenállását fokozzák, valamint a rügyfakadást késleltetik. Ezek a passzív, a védekező fagyvédelemmel kapcsolatos kísérletek ma még inkább csak elméleti szempontból érdekesek, sokkal nagyobb a jelentőségük a kárelhárítás szempontjából az aktív, a megelőző fagyvédelmi kísérleteknek és az ezzel kapcsolatos különféle gyakorlati módszerek kidolgozásának. A francia fagyvédelmi szakkörök egy ideig nagy reményeket tápláltak Dessens professzor mesterséges felhőképző kísérletei iránt. Ö kongói tanulmányútja során figyelte meg, hogy csapadékmentes vidékek kakaóültetvényein a munkások négy kiterjedésű cserjék felgyújtásával igyekeztek — néha sikerrel :— felhőt képezni. A műfelhő máshol öntöz Dessens professzor hazatérése után a francia kormánytól 1 700 000 frankot kapott mesterséges felhőképző kísérleteihez. Felhőképző telepét az annemezan-i fennsíkon rendezte be, és az elmúlt évek- \ ben több ízben sikerült is fel- ; hőt képeznie mesterséges í úton. | A felhőképző berendezés tu- | lajdonképpen egy 3200 négyzetméter területen, hatszög ; alakban felállított 100 darab, ; nagy teljesítményű lángszóró, i amelyeket a Diesel-motorral ! működtetett pumpák gázolaj- j jal táplálnak. Ha a 100 láng- j szóró egyszerre lép működés- ] be, úgy összesen 700 000 kw ! hőenergiát termel. A francia í professzornak azonban, páradús időben 5 lángszóró üze- ; meltetésével is sikerült felhőt képeznie. Dessens tehát a zi- vatarfellegekhez szükséges felszálló, nagyerejű meleg légáramot a lángszórók segítsé- j gével elő tudta állítani. I A francia tanár, módszerét j ugyan a föld csapadékmentes területeinek klímaviszonyának megjavítására szeretné felhasználni, de kísérleteire felfigyeltek a francia mezőgazdaság fagyvédelmi szervei is. Sajnos, ezzel az eljárással sem esőztetés, sem célzott felhőréteg kialakítása nem lehetséges. Dessens az elmúlt években több ízben produkált zivatarfelhőt például Bretagne felett, de abból az eső Nyu- gat-Németország felett hullott le. Ugyanezen okból alkalmatlan ez a módszer fagyvédelmi szempontból is, a gyakorlatban ugyanis a képzett felhőréteget a kívánt terület fölötti légtérből a légáramlatok hamarosan elsodorhatják. A módszer egyébként is rendkívül költséges. Mesterséges havazás A jelenleg alkalmazott módszerek közül jól bevált az úgynevezett esösgerű. öntözés, amely a kíséríeteK ,' g^edmé- ! nyel szerint a növényedet ! —7 C fokig, terjedő fagy ellen | védi. Az öntözés, vagy inkább I permetezés során a permet nem haladhatja meg a 20 köbméter hektárnyi mennyiséget. Ez óránként 2 mm csapadéknak felel meg. Mihelyt a levegő hőmérséklete +4,5 C fokig süllyed, a permetező- gépeknek bevetésre készen kell állniuk. A permetezést +3 C foknál kell megkezdeni. A permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a növény hőmérséklete +2,7 C fok alá ne süly- lyedjen, ennél az értéknél ugyanis még nem szűnik meg az élettevékenysége. Amikor a növényt kívülről már jégréteg fedi, belső hőmérséklete kissé emelkedik, ez a körülmény viszont megvédi sejtjeit a fagy hatásától. A permetezést a fagy megszűnéséig kell folytatni. A permetező berendezések hóképzésre is felhasználhatók, amennyiben megfelelő kiegészítő szórófejjel látják el azokat. Füst- és műanyagtakarók a hideg ellen A fagy elleni küzdelemben továbbra is fontos fegyvernek tartják a füstölési eljárásokat. Az utóbbi években nagyüzemi szempontból is bevált a vegyszeres füstölés, amelyet az olaszok alkalmaztak első ízben. Erre a célra mozgó berendezésekben kéndioxid és ammonium keverékéből ködöt fejlesztenek. A vegyszeres ködréteg bevonja a környező növényeket és megvédi ezeket a fagy ellen. Még egyszerűbb eljárás a füstgyertyák alkalmazása. Végezetül meg kell emlékezni a könnyű műanyagok felhasználásáról a fagy elleni harcban. Különösen polietilén, poliészter és PVC-takarókat alkalmaznak jó eredménnyel például rózsatövek letakarására, valamint — vetés előtt — a talaj előmelegítése céljából és a növénykultúrák téli kifagyása ellen. Mindaddig, amíg az atomenergia békés célokra történő felhasználása nem teszi lehetővé földünk klímaviszonyainak megfelelő átalakítását, keresik a módszereket a püsz- tító fagyok elleni védelmi harchoz. Melyek a leggyakoribb válási okok? A Legfelsőbb Bíróság irányelvei a válásról A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és család- alapításra. Ennek nyomán minden eddiginél magasabbra emelkedett hazánkban a házasságban élő felnőtt lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggésben — a felbontott házasságok aránya is megnőtt. Az ENSZ demográfiai évkönyvének adatai szerint e tekintetben hazánk a múlt években a második — harmadik helyen állt világviszonylatban. M egháromszorozódotf a válások száma A másödik világháborút megelőző évekhez viszonyítva a felszabadulást követően jelentősen emelkedett a jogerősen felbontott házasságok száma. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jogerősen felbontott házasságokban szereplő felek között a városi lakosság aránya lényegesen magasabb, mint a falusié; Budapestre a válások mintegy 40 százaléka, a vidéki városokra 25, a községekre pedig 35 százaléka jut. Mind gyakrabban a feleségek felperesként lépnek fel, vagyis ők kérik a házassági kötelék feloldását. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fennállott házasságok felbontási aránya is emel-, kedett. A bontóperek során a férfiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természetesnek tartja, sőt, elvárja: a termelőmunkában részvevő feleség egyedül lássa el a háztartási munkát. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosztása a feleségben olyan visszahatásokat válthat ki, amelyek önmagukban is elegendő alapul szolgálhatnak az egyetértés megbomlására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagolja” háztartását és a gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmunkában, mind a háztartásban huzamosabb ideig teljes értékű munkát végezni. A válóokokról A szocialista erkölcsi felfogás nem vált még általános- j sá. A házassági kötelékben élő J férfiak és nők gyakran felelőtlenül elhagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kíséri kellőképpen a közvélemény rosszallása a házastársát, gyermekeit elhagyó házasfél magatartását. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörődött feleségét fiatalabb munkatársnője .kedvéért elhagyja. Gyakori válási ok a fiatalon, meggondolatlanul, kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házasságot sértő magatartás miatt ugyancsak gyakran bomlik fel házasság. Sok házasság megromlásának okozója az alkohol mértéktelen fogyasztása. A Legfelsőbb Bíróság irányelveiről A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népköztársaságunk jogi- és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intézményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi”. Nagyon fontos a következő megállapítás is: „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül fel kellene bontania”. Az úgynevezett megegyezéses válásról így intézkedik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvé tartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szándékának megfontoltságé ra és véglegességére mutat”. Lényeges része az irányelvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen megromlottnak tekinthető. Ellenben, hr a másik házastárs a kötelességsértő magatartást megbo- csájtja és még van remény » házasság megmentésére — ak kor a keresetet el kell utas: tani.” A különböző színtű bírö Ságok már alkalmazzák Legfelsőbb Bíróság fon: irányelveit. F. J.
