Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

homob«tided; PESTfrME G Y.EI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1964. DECEMBER 12, SZOMBAT Jó szervezéssel, társadalmi összefogással hamarabb megoldódnak az új lakótelepek gondjai A Rákóczi-telepiek azt szok­ták mondani, hogy ők Monor mostohagyermekei. Uj tele­pülésekkel nemcsak Monoron, hanem mindenütt a világon rendszerint bajok vannak, ki­váltképp ha egy település olyan rohamosan növekszik, mint a monori Rákóczi-telep. Hosszú házsorok, új utcák ke­letkeztek néhány év alatt anélkül, hogy a világítás, a vízellátás, üzlethálózat stb. ugyanilyen lépésben bővült volna. A sötétség, az Ivóvíz­hiány, a Kistó fenyegető árvízölelése sok-sok panaszra adott okot az itt megtelepült lakosság­nak. A legutóbbi tanácsválasztá­sok alkalmával 1962-ben a Hazafias Népfront-bizottság — a telepiek óhajának meg­felelően olyan jelölteket ho­zott javaslatba, akik első sze­mélyben érdekelve, legjobban ismerik a problémákat és egyéni tulajdonságaik révén alkalmasnak látszottak a tele­pi lakosság érdekeinek képvi­seletére. így esett a választás a monori 51-es körzetben Erős József személyére, aki munka­helyén lelkiismeretes és pon­tos munkájával kiérdemelte az „érdemes vasutas” kitün­tetést és mindig nagy közös­ségi érdeklődést tanúsított te­lepi lakótársai mindennapi gondjai iránt is. Bizottsági és tanácsülése­ken elhangzott felszólalásai és javaslatai nyomán, az ér­dekelt lakosság társadalmi összefogásával sikerült elér­nie, hogy nemcsak a telep új utcáin és házaiban, hanem a Hegyesi-tanya egy részén is kigyulladt a villany. Az ivó­vízprobléma megoldására a Kun Béla és a Gábor Áron utcában egy-egy fúrott kút lé­tesítését is sikerült kivívnia. Az első kútnál Kalocsa Imre, Fazekas József, Ács István, Rafael Ágoston, Rafael László, Tönköly Gábor tár­sadalmi munkások segít­ségévéi Magócsi Lajos kút­fúrómester már elérte a 18— 20 méter mélységet. Az év végéig szeretnék mindkét kutat befejezni, a szükséges cső és egyéb anyagokról a község idejében gondoskodott. A Kistó vízszintjének fenye­gető emelkedése sürgős társa­dalmi összefogást kívánt. A helyszínre kiszállt hivatalos bizottság Hajdú Lajos közsé­gi mérnök és Berta Lajos munkavezető irányításával ki­jelölte a vízlevezetés irányát és az esés mértékét. A munka elvégzésére Erős elvtársnak Máté Jánosné és Sztanó Ist­ván szomszédos tanácstagok segítségével nagyszabású tár­sadalmi akciót sikerült szer­veznie, amelyben az érdekel­tek: Kovács István és Lajos; Fazekas Béla és József; Ra­fael Ágoston és László; Tön­köly Gábor, Zöldi Károly, Pin­tér János, Csinos István, Vé­szeiket György és mások is be­kapcsolódtak; Fekete István pedig saját fogatjával vett a munkában részt. A kitűzött árokrendszer elkészítésével, a Vasadi úti átereszen keresz­tül és az Ady úti főcsatorná­ba való bekötéssel sikerült el­érni, hogy a Kistó vízszintje máris apadt húsz centivel, a víz a kijelölt úton áramlik. A gyors társadalmi összefo­gás elhárította a fenyegető újab árvízveszedelmet. A tanácstagok lelkiismeretes munkája és a társadalmi ösz- szefogás — mint láthatjuk — komoly eredmények kiharco­lására is képes! Dr. Huszty Károly „Messze anyám, roko nőm van66 Hét végi sportjegyzet A MÁSODIKRÓL Kevés szó esett a járási labdarúgó-bajnokságban az előkelő második helyezést el­ért Nyáregyháza együttesé­ről. Irtunk a bajnok úriak­ról, nagy ellenfelükről: Pé­teriről, de a bajnoki döntő tudósításán kívül nem esett szó még a nyáregyházi sport­egyesületről és labdarúgó­csapatukról. Mint ismeretes, ez évben a bajnokságot két körzetben bonyolította le a szövetség. Az „A” körzet együttesei kö­zül kitűntek a nyáregyhá­ziak, nemcsak azért, mert minden mérkőzésükkel köze­lebb kerültek a csoportbaj­noki címhez, hanem azért is, mert komolytalan (tartalék együtteseket hol kiállító, hol nem) csoportban tudtak és akartak sportemberek marad­ni. Becsülendő, hogy sporto­lókhoz méltóan tudtak a já­rási döntőn veszíteni, szívből gratulálni a jobb elleniéi­nek. A csapatról — egyelőre ennyit. (Fogunk még halla­ni, olvasni róluk sok jót!) Spartakiádokon, télin, nyá­rin a versenyzők között ta­lálkoztunk nyáregyháziakkal. Asztalitenisz, sakk járási ver­senyeken az indulók és he­lyezettek között mindig akadt a kis egyesület tagjai közül néhány, aki elismerést szer­zett. A sportegyesület elnöke: Vecserek Lajos, még fiatal ember. Nem egy versenyen — így például asztalitenisz­ben — szerepelt példamu­tatóan jól (s ugyanilyen jól látta el az egyesület veze­tését). Lehoczki Pál, Hadas Mi- í hály, Bernula Balázs önzet-} len társadalmi munkája is S hozzásegítette az egyesületet,j ezen belül a labdarúgócsapa- j tot, hogy ma már a járás í legjobbjai között emlegetik í őket. í « Végezetül a labdarúgók ne-í vét is érdemes megemlíteni, j hiszen a siker nagy részesei j ők is: Gyarmati László, Ha- \ das István, Bagyirtszki Fe-! renc, Fazekas László, Drá-! bóczi Imre, Bárdi István, \ Szlama László, Deák János, \ Kocsis István, Maszel Lász-l ló, Kun János, Kiss Pál, \ Bánkuti Sándor és Szent-• péteri Géza. Blaskó Mihály MÁR Ő IS NŐ! Áll az utcasarkon egy három-négyéves pöttöm kisleány. Feltűnt, hogy minden arrahaladó nőt megszólít. Ugyan milyen megbeszélni valója lehet a csöppségnek? Kíváncsian közelebb húzódom és a következő párbeszédet hal­lom: — Néni, nem a boltba tetszik menni? — Nem kisanyám, miért? — Mert szerettem vol­na, ha nekem is tetszik venni egy csomag piros- paprikát! — Hát édesem menj és vegyél — mondja az asz- szony. — Én nem megyek, mert „összevesztem” a boltos nénivel! Pedig anyukám nagyon várja a paprikát! Végül egy ismerős kis­fiúval hozatott paprikát a boltból. Hát csak, nem fog odamenni a boltos né­nihez, akivel összeveszett. H. S. Lehóczki Károly elvtárs, az Üllői Községi Tanács vb megbízott titkára, a napok­ban átvette hivatalát. Frauendorfer Ferencné és két gyermeke, a férjéhez kül­dött levelezőlapon. Miért kell ezt ilyen sejtelme­sen írni: „állítólag”? 3. Frauendorfer Ferenc 1917-ben még a harctéren volt. Erről tanúskodik egyébként az itt közölt képeslevelezőlap amelyet 1917-ben kelteztek. József Attilát tehát nem is­merhette, de „tíz-tizenkét ina­sa, s nyolc-tíz menhelyi gye­ké” sem lehetett ezek szerint ebben az időben. József Attila egy családfő nélküli házhoz került. Frauen- dorfer Ferencné lánya így me­sélt: — Apám a háborúban volt. Anyuka hadimunkán dolgozott, katonazubbonyt és nadrágot varrt éjjel-nappal. A hadise­gély nem volt valami nagy összeg. („Tegnap a zsír lett drágább, tegnapelőtt a tej, ma a cukor ...” Világ 1917. dec.) 2. Ekkor hozta ki egyik roko­nunk, aki itt Monoron telep- felügyelőnő volt, József Atti­lát. Először úgy volt, hogy csak egy éjszakát alszik nálunk. Máskor is megtörtént ez, ha Margit még nem talált vala- melyikőjüknek nevelőszülőket. Természetesen ezért az „egy napokért” is fizettek, de anyu­ka nem kivételezett velünk, ezt határozottan állíthatom! Egyformán kaptunk enni; ide­gen, nem idegen nem volt nála... József Attila aztán ittrekedt. M onoron a családról csak pozitívan tudnak nyilat­kozni a „régiek”. Beszéltem náluk tanult inasokkal, egy- egy emberrel, aki ismerte őket, mind megerősítette: „rendes család, jól bántak velünk ...” A volt osztálytársai csak na­gyon homályosan emlékeznek egy „új fiúra” ... Elmesélték, hogy a „vidéki” és a „monori” fiúk két táborra oszlottak és állandóan ádáz harc dúlt kö­zöttük. Az új fiú hová tarto­zott, arra nehéz lenne már fe­lelni. Valószínű, hogy egyik táborhoz sem. Az osztályfőnök Szemerey Ferencről (fizika, matematika tanár) csak eny- nyit mondtak: szigorú volt, József Attila emléke­zetére ma a monori gim­názium országos szavaló­versenyt, egész napos ünnepséget rendeznek. Ezekhez kapcsolódóan adjuk közre a gimná­zium egyik diákjának írását. N agy örömmel forgattam Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója című életrajz- korrajz-irodalomtörténetből öt­vözött nagyszerű kötetét Jó­zsef Attiláról. Diákos lelke- sültséggel olvasgattam a szá­momra még ismeretlen, új ku­tatási eredményeket, most elő­ször leírt történeteket; hosszú estéken egyetlen olvasmá­nyommá vált ez a könyv. „Nem ismerhettem halhatatlan fejét” — idézhetném Juhász Ferencet. Nem ismerhettem, de kitartó kutatói munka nyo­mán, e könyvből és versből próbáltam és próbálom még most is, folyton őt keresni: az igazi, az élő József Attilát. Éppen ezért tartok minden ve­le kapcsolatos adatot fontos­nak. Szerény, de talán nem ér­dektelen észrevételeimet ezért is merem leírni. Mindössze 46 sorról, s a Mo­noron eltöltött közel másfél hónapról van szó. József At­tila 1917. november 23-án tá­vozott Budapestről az Üllői úti polgári iskola bizonyítvá­nya szerint. A monori iskolá­ba november 28-tól járt. Atti­la Frauendorfer Ferencnéhez, Eta pedig Glück Vilmosnéhoz került. A könyv e részének az alap­ja egy bizonytalan igazságú hivatalos kérelem: „Kérek részletes jelentést, hogy József Attila és József Eta gyerekek miért érkeztek vissza. Hal­lom, hogy a gyermekek éhez­tek és súroltak, azonkívül a gyermek, aki a gimnázium 2. osztályában kitűnő tanuló volt, nem a polgári iskolába volt írva, hanem az ötödik elemi­be.” A telepfelügyelőnő ter­mészetesen tiltakozik; decem­ber 24-én jelenti, hogy a gyer­mekek mind ez ideig a tele­pen vannak, jól vannak elhe­lyezve. Mindehhez egy cikk — Agárdi Ferenc: József At­tila nyomában (Pest. megyei Népújság 1955. december 18.): illetve annak néhány megálla­pítása is alapul szolgálhatott: Fraunhofferék (?) valószínűleg éppen az állami gyermektar­tásból élhettek: az öreg aszta­losnak tíz-tizenkét inasa s nyolc-tíz menhelyi gyereke volt; állítólag rokonságban volt a telepfelügyelővel. Mindenekelőtt Agárdi pon­tatlan cikkét helyesbíteném: 1. „Az öreg asztalos” ekkor még fiatalember. Ez Agárdi cikkéből még nagynehezen megtudható, de a Szabolcsi idézte részből már nem. 2. A telepfelügyelőnő, Szán­ta Margit valóban rokonuk. nagyon szigorú. József Attila tagja volt az iskolában műkö­dő „Vörösmarty Önképzőkör­nek”. Idézem: „Az önképző­körnek összesen 138 tagja volt, még pedig 27 I. o. t., 39 II. o. t., 35 III. o. t., 30 IV. o. t. és 7 gimnáziumi magántanuló, ezek közül 13 növendék év­közben az intézetből kima­radt”. A 13 név között ott van az ő neve is. Etelka ugyancsak ebbe az iskolába, a második leányosztályba járt. A nevelőanya hadimunkán dolgozott. Gyakran járt el Pestre a ruhákkal, ügyes­bajos dolgaival, nagyjából egész nap magukra voltak hagyva, s ezt a szomszéd Ácsot néni is megerősítette: — A gyerekek gyakran a gondjaimra voltak bízva... Emlékszem, egy szúrós, fekete szemű (?) gyerekre. A sülttö­köt különösen szerette. Vajon ez a fiatal József Al- tila lenne? Most felvetődik a kérdés: ha aránylag jó sora volt — bizto­san jobb, mint otthon a há­borús Budapesten —, miért szökött meg? „Öcsödön rossz volt” — írja, a Szabad ötletek jegyzéke, két ülésben című írásában. Rossz volt. Irtózott a menhelyi szalmakalaptól, a menhelyi kabáttól, mindentől ami menhelyi volt. A menhe­lyi gyerek sorsát — még ha annyit is kapott enni, mint a többi, a „saját” —, nem kerül­hette el. A mama pedig Pes­ten volt. Fájdalmas vallomás, egy 1917-ben írt kérvény szövege: „özvegy József Áronné var­rónő méhrákban szenved, a Tauffer-klinikán fekszik — menthetetlen.” Úgy gondolom — ilyen kö­rülmények között — aki any- nyira szerette az anyját, mint ő, nem is tehetett volna mást... Megszökött, bár tud­ta, hogy otthon hidegebb van, a kenyér is kevesebb, de kár­pótolja őt a Mama jelenléte. A Mamáé. Major János MAI MŰSOR Mozik Ecser: A lány és az államügyész. Gomba: Hol a tábornok? Gyömrö: A generális. Maglód: Majdnem bal­eset (szélesvásznú). Monor: Hábo­rús bűnösök. Nyáregyháza: Udva­ri bolond. Pilis: Három kívánság. Tápiósáp: A nagy riport. Tápió- süly: A sorsdöntő fénykép. Űri: Ha egyszer 20 év múlva. Üllő: Igen (szélesvásznú). Vasad: Gyil­kosság Szicíliában. Vecsés: Kalló­dó emberek (szélesvásznú). HA... Szerda 11 óra. Színhely: Monor főtere. A buszmeg­álló felől egy Opel gépkocsi halad mintegy 40 kilomé­ter sebességgel a Vigadó fe­lé. A Nemzeti Bank előtt hirtelen elékanyarodik egy kerékpáros férfi. A gépko­csivezető fékez, valameny- nyi fék jól fog, a kocsi csú­szik néhány métert és meg­áll. A rémült kerékpáros meg sem áll, beletapos a pedálba, és elhajt a Bajcsy Zsilinszky utcába __ D e mi lett volna, ha nem fog jól a fék, ha gyorsab­ban megy a kocsi, ha még csúszósabb az út? A figyel­metlen kerékpáros férfi vagy a műtőben, vagy a halottaskamrában feküdne már. Sokkal figyelmesebben kell hajtani, főképp most, a ködös, csúszós utakon! —sk— :o/HJbct6£ Ügyeletes orvos: Gyom­ron, Mendén dr. Balogh Sándor; Gombán, Úriban dr. Szilágyi Sándor (Úri); Monoron: dr. Péterffy Gusztáv; Üllőn dr. Leyrer Lóránt; Vecsésen dr. Goda Csaba (rendel a Gazda­körben, lakása: Mária utca 1.). Ügyeletes gyógyszertár Vecsésen, a Bajcsy Zsi­linszky úti. Jutalmazások. A sport- szövetség járási elnöksége péntek délután kibővített ülést tartott, ahol a napi­rendek után húsz társadal­mi aktívát jutalmaztak meg az év folyamán a sport terén végzett eredmé­nyes és önzetlen társadal­mi tevékenységéért. FILMHÍRADÓ Ma felvételt készít Mag­lódon, a Micsurin Tsz-ben a TÖVÁLL által készített gépszínről. Ugyancsak fel­vételt készítenek a tsz-ek monori közös sertéstenyész­tő-telepén, szintén a TÖ­VÁLL által készített két, harminc férőhelyes fiazta- tó belső kutricaelrendezésé- ről. Mindkettő megoldása más-más. Az egyiknek az építészeti megoldása pél­dául az országban egyedül­álló. LELTÁRHIÁNY MIATT — ZÁRVA Az Üllői Fmsz cukrász­dájában az ellenőrzéskor 20 600 forintos leltárhiányt találtak. Ezért az üzlet ve­zetőit leváltották, s amíg újakat tudnak beállítani, a cukrászda zárva lesz. Re­mélik az üllőiek, hogy nem sokáig! Verekedő asszonyok. Vi­dák Rozália és Kupái Jó- zsefné megtámadta és bán­talmazta a monori vasútál­lomáson K. I. 14 éves kis­lányt. Vidákot 300, Kupai­nét 200 forintra bírságol­ták. MA: TARKABARKA Mint már hírül adtuk: ma este hét órakor tarkaműsort rendez a monori nőtanács a helyi művelődési otthon­ban, amelyen F. Magócsi Mária, K. Kovács Éva éne­kesek, a Bambó-ó zenekar mellett fellépnek a helyi színjátszók (Ajtai György, Füri József, Szurok János) is. VECSÉSEN JÁTSSZÁK a Kallódó emberek című Artur Miller szín­müvéből készült amerikai filmet. Képünkön: a film egyik kockája. A VERÉB UTCAI CSATA A maglódi művelődési otthon színjátszó csoportja megkezdte „A Veréb utcai csata” című színmű pró­báit. Üjjászerveződött a tánccsoport is. A jogosítvány olcsóbb! Nincs jogosítványa, mégis gyakran motorkerékpároz- gat Vecsés belterületén Horváth Sándor (Vecsés, Damjanich u. 4.). A szabály­sértési hatóság 2500 forint­ra bírságolta. LEVELESLÁDÁNKBÓL: KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK! Kérjük a szerkesztőséget: engedje meg, hogy az új­ságon keresztül köszönjük meg mindenkinek — sze­replőknek és szervezőknek egyaránt — szíves közre­működésüket az elmúlt szombati, műsoros estünk si­kere érdekében. Községi Nőtanács Gyömrő Lili bárónő Mendén. A korábbi híradásunktól el­térően az Állami Déryné Színház nem ma, hanem a jövő hét szombatján, 19-én adja elő Mendén a Lili bá­rónő című Huszka-operet- tet. Ugyanezzel a darabbal holnap Sülyben vendéges­kednek. Gombán, Gyömrőn, Tá- piósülybcn, Monoron ren­dezi meg a JTS sakkszö­vetsége járásunk 1964. évi egyéni sakkbajnokságának elődöntő küzdelmeit. Mind a négy körzeti verseny el­ső három helyezettje a já­rási döntőbe jut, amelyet egy hét múlva rendeznek Monoron. A vasárnapi ver­senyek kilenc órakor kez­dődnek Monoron a JTS irodájában; Gombán a ré­gi tanácsházán; Gyömrőn a sporttelepen levő klub­házban; Tápiósülyben pe­dig a kultúrotthonban. Az előzetes szervezések alap­ján eddig 72 sakkozó je­lentette be részvételét. Ez a szám azonban még a helyszíni nevezések alap­ján növekedni fog.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents