Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

IW«. NOVEMBER M. KEDD rfcJ'' MfCfEI &tírlap 3 Több felelősséget! GOMBA — FATUSKÓN Német kutató útmutatása alapján Gödöllőn, Sopronban és a Bakonyban érdekes gom- bakisérietek folynak. A mes­terséges hozam növelése érde­kében gombacsírákat kennek bükk- és tölgytuskókra. Ezt az eljárást oltásnak nevezik, „rossz” kifejezéssel fertőzés­nek. A Gödöllői Állami Erdőgaz­daság szakirányítási és fásí­tási erdészetének máriabes- nyői üzemegységében a hét végén már gombaszüretre is sor kerülhetett. A bükk- és tölgytuskókon szüretelték a hideg időben fejlődő lila pe- reszke és késői laskagombát. A szüreten Schuszter Viktor gombaszakértő vezetésével fővárosi gombászküldöttség jelent meg, akik a továbbiak­ban vizsgálat alá veszik a le­szüretelt néhány maréknyi el­ső termést. Tavalyelőtt megyénkben 1013 baleset történt a mező- gazdaságban, tizen veszítették életüket és 20 252 munkanap veszett kárba A múlt évben 25 686 munkanap mellett húsz halálos áldozatot követelt az 1204 baleset. Az idén az első hat hónapban 442 baleset tör­tént, hárman haltak meg, s majd tízezernyi kárba veszett munkanapot írhattak a vigyá­zatlanság számlájára. Az utóbbi adatok bár csök­kenést jeleznek, korántsem kielégítő a helyzet. A statisz­tikát nem is annyira az ál­lami gazdaságok, vagy a gép­állomások rontják — ezeken a helyeken szervezettebb a bal­esetelhárítás —, hanem a ter­melőszövetkezetek. Sok he­lyütt hozzá nem értők, jogo­sítvánnyal sem rendelkezők ülnek traktorra. Bonyolult és védőberendezéssel fel sem sze­relt munkagépeket kezelnek Hamarosan üzletekbe kerül a korszerűsített Mekalor olajkályha A Mechanikai Művek újdonságai Amióta a törökbálinti Me­chanikai Művekben megkez­dődött az olajkályhagyártás, az olajtüzelés mind jobban terjed. A következő években, amikor Százhalombattán meg­kezdi működését a Dunai Kő­olajfinomító Vállalat és több lesz a tüzelőolaj, jelentősen növekszik majd az olajkály­hák gyártása is. * A Mechanikai Művekben már készülnek a nagyobb igé­nyek kielégítésére. A tervek szerint néhány év múlva csak­nem a jelenlegi mennyiség kétszeresét bocsátják a keres­kedelem rendelkezésére. Első lépésként termékeik minősé­gének javításával foglalkoz­nak. A jövő év elején már üzletekbe kerül a csinosabb és korszerűbb Mekalor-kály- ha. Az új berendezésnek nem­csak a formája lesz szebb, ha­nem több szerkezeti részét módosítják is. Az égőtér kor­szerűbb kialakításával az új típusú kályha 2000—3000 ka­lóriával több hőt ad, mint az eddig gyártottak. A kezelése is egyszerűbb lesz. Korszerűsítik az autóbuszok és vasúti kocsik fűtését szol­gáló Ikalor-kályhát is. Olyan hőszabályzó berendezéssel lát­ják el, amely kikapcsolja a kályhát ha túlmelegszik, vagy ha a kiáramló levegő útjába akadály, például csomag ke­rül. A gyár újdonsága lesz az istállók, üvegházak fűtésé­re alkalmas olajkályha. Ez a berendezés ventillátor segít­ségével, hosszú csövön ke­resztül juttatja el a meleg levegőt a rendeltetési helyére. A gyár másik jól bevált ter­méke, a villanybojler is to­vább fejlődik. Könnyebb ki­vitelben, a biztonsági követel­mények szem előtt tartásával, vékonyabb falú tartállyal ké­szül. A 100 literes bojler pél­dául 28 kilóval lesz könnyebb, mint eddig, ami azért jelen­tős, mert nem terheli majd annyira a modern lakások vé­kony falát. A „karcsúbb” boj­lerek sorozatgyártását előre­láthatólag még ebben az évben megkezdik. (MTI) Váci Mihály költő Vácott A városi Madách Imre Mű­velődési Ház és a helyi könyv­tár közös szervezésének ered­ményeként ma már népes törzsgárdája van Vácon az irodalombarátok körének. Ta­valy nyolc neves írót és köl­tőt mutattak be az irodalom barátainak. Az új évad soro­zatában csütörtökön, 12-én a mindig újra törekvő Váci Mi­hály költészetét és életét is­mertetik meg a hallgatóság­gal. A Löwy Sándor utcai olvasóteremben személyesen jelen lesz az ifjú költőnemze­dék kiemelkedő tehetsége is, akinek legszebb verseit elő­adóművészek tolmácsolják. emberek, hozzáértés nélkül. Az úgynevezett segédüzem­ágakban sem tartják be a bal­esetvédelmi előírásokat. A legtöbb bajt, anyagi kárt, nemegyszer életre szóló rok­kantságot, családi tragédiát az ital okozza. Amellett, hogy a gép vezetője nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal, rend­szerint vezetés közben még italt is fogyaszt. Jó néhány felborult traktor temette már maga alá ittas vezetőjét. A szövetkezeti járművek növelik a közúti balesetek ugyancsak magas számát. A megyei rend­őrfőkapitányság tudomása sze­rint például 1187 olyan mun­kagép van a közös gazdaságok birtokában, amely közutat vesz igénybe anélkül, hogy ve­zetője ismerné a közlekedés- rendészeti szabályokat vagy a gépek el lennének látva hatá­sági jellel. Tizenöt baleset tör­tént a közúton haladó munka­gép hibájából, s ebből tizen­kettőnek nem volt rendszáma. Az is megengedhetetlen, hogy másfélszáz olyan személy ve­zet vontatót országúti forga­lomban, aki még az elemi is­meretekkel rendelkezik, nem ismeri a KRESZ szabályait. Jellemző, hogy 240 vontatónak ugyancsak nincs rendszáma, de valamennyi rendszeresen részt vesz a közúti közleke­désben. A megnövekedett baleseti számadatok természetesen in­tézményes megelőzést, munka- védelmet követelnek. Ezt az 1008-as számú törvényerejű rendelet, valamint a Földmű­velésügyi Minisztérium 22. számú végrehajtási utasítása részletesen elő is írja. A Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa a járási szakmaközi bi­zottságok mellett kilenc járás­ban szervezte meg eddig a társadalmi munkavédelmi fel­ügyelőséget. A bizottságoknak legfőbb feladata, hogy a termelőszö­vetkezetekben és a járás más mezőgazdasági üzemében is ellenőrizzék a munkavédelem­mel és a balesetelháritással összefüggő tennivalók végre­hajtását. Ugyanakkor e bizott­ságokra hárul a felvilágosítás és az oktató munka kibőví­tése is. A ceglédi, a gödöllői és a monori járásban már jól dolgoznak a munkavédelmi felügyelőségek — amit a rit­kábban bekövetkező balesetek is bizonyítanak. Más járások­ban viszont megnehezíti a bi­zottságok hatékonyabb mun­káját, a tsz-vezetők közönye. Jó néhány elnök, főagronó- mus, de más felelős tsz-veze- tő is, huszadrangú kérdésnek tekinti csupán a munkavéde­lem és a balesetelhárítás meg­szervezését. Bőven van erre indok, hisz a zárszámadástól kezdve az év végi leltározásig mindig van egy termelőszövet­kezetben más nagyon sürgős ŐSSZEL tennivaló. Ám egy-egy súlyo­sabb baleset, esetleg a tsz-ve- zetők felelősségre vonása, mégiscsak rádöbbenti a mu­lasztókat, hogy többet kellett volna tenniök a megelőzésért. Sajnos, a termelőszövetkeze- i tek többsége ma még a mini- mális óvóintézkedéseket sem \ teszi meg, elhanyagolja a bal- £ esetvédelmi oktatást, nem sze- í reli fel az új gépekre a mun- í kavédelmi berendezést. A Számok figyelmeztetnek! \ A halálos balesetek, a köny- £ nyelműség okozta rokkantság í és a több tízezer kárbaveszett 5 munkanap, mind-mind arra jí int, több felelősséggel, na- % gyobb körültekintéssel kell ^ megszervezni a termelőszövet- á kezeti balesetvédelmi munkát. | Szükségtelen hangsúlyozni, ? mekkora érték az ember. Az í emberről való gondoskodás, a ? biztonságos munkafeltételek jí megteremtése pedig nem hiú- ^ nyozhat a jó szövetkezeti ve- v zetők feladatai közül. Az ed­I digieknél tehát sokkal többet kell tenni a mezőgazdasági balesetek megelőzéséért! Súlyán Pál (Foto: Kotroczó) ■á.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXVN.XXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXNVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Helyi érdek - országos érdek? Csepel-sziget is a Dunakanyarban van ? — Sok tízezren már felfedezték, csak a hivatalos szervek nem A lokálpatriótáknak — ma­gasabb szempontból tekintve a dolgokat — teljes mér­tékben sohasem lehet iga­zuk, de némi igazság min­dig van abban, amiért ha­dakoznak vagy amit pana­szolnak. Ez jár az eszem­ben, amint hallgatom Szabó Józsefet, a Ráckevei Járási Tanács vb-elnökét. Az új járási tanácsháza elnöki szo­bájában beszélgetünk a já­rás és a székhely, Ráckeve dolgairól. A széles ablakon át kilátni az utcára. Elég vigasztalan látvány. Az eső zuhog, hepehupás úttesten ragadós sár, alig tudnak átvergődni rajta a fogatos kocsik és a teherautók, ame­lyek a Rákóczi Tsz közeli központja felé iparkodnak. — Járásunk sorsa mosto­ha — mondja az elnök — és Ráckevéé is. így aztán nagyszerű lehetőségek sik­kadnak el, komoly értékek maradnak kihasználatlanul. Ez nemcsak a járás kára, hanem azt hiszem az or­szágé is. Itt van például a soroksári Duna-ág. A sport- horgászok, evezősök, a kaja­kozok . paradicsomának szok­ták mondani. Partjain szá­zával épülnek a víkendhá- zak, mert a budapesti dol­gozók már régen fölfedez­ték, mint szép hétvégi pi­henőhelyet. Ráckeve idegenforgalma is szemlátomást növek­szik és egyre nagyobb porblémák elé állítja a község vezetőit. Nincs szállodája, üzletháló­zata kicsi, vendéglátóipara messze elmarad a követelmé­nyektől. A nyáron, a nem­zetközi csónakverseny alkal­mával nagy gondot oko­zott a külföldi versenyzők elszállásolása. Mit kellene és mit lehet­ne tenni? Szerinte Csepel-szigetnek igen fontos szerepe lehelne az üdültetésben, hiszen a Bala­ton partjai már túlzsúfol­tak, a külföldi vendégek év­ről évre nagyobb tömegben keresik föl az ottani üdülő­helyeket és foglalják el a szállodák, motelek szobáit. Csepel-sziget partjai alkal­masak lehetnének a Bala­ton tehermentesítésére, ha megfelelő szállodák, mote­lek épülnének rajtuk. Bizo­nyos, hogy a hazai dolgozók szíves-örömest töltenék itt is nyári szabadságukat. — A Dunakanyarban is sok a pótolnivaló — ismeri el a járási tanács vb-elnöke — ott is hiányoznak még a megfelelő szálláshelyek, és országos érdek követeli a festői tájék felkészültségének gyors fokozását. Tulajdonkép­pen Csepel-sziget is a Du­nakanyarhoz tartozik, annak alsó szakasza, merőben más adottságokkal, mint a felső. A nagy Duna vize hideg, strandolásra nem túlságosan alkalmas. A soroksári Duna- ág annál inkább. Megfájdul a szívünk, Emiikor a Duna­kanyar fejlesztési terveiről hallunk, mert jól tudjuk, hogy a mi szakaszunk ab­ból következetesen kimarad. A szigetnek még mindig nincs egységes fejlesztési terve. Ennek hiányában ami fejlődés mutatkozik, abban nincs tervszerűség. A víkendházak össze­vissza épülnek a parto­kon és félő, hogy ha egyszer mégis elkészül valami átfogó terv, an­nak végrehajtását ez majd megnehezíti. — A járásnak nincs pén­ze a soroksári Duna-ág ta­nulmánytervének elkészítésé­re. Nagy segítséget jelente­ne, ha az Építésügyi Minisz­térium készítené el. Szabó József hozzáteszi, hogy a köz­ségi és a járási szervek már régebben megalakították a rendezési bizottságot, amely szorgalmasan gyűjti a tanul­mányterv elkészítéséhez szük­séges anyagot. Beszél a szigeten és Rác­kevén tapasztalható ellátási nehézségekről is. — Nagyon örülnénk, ha a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága rövidesen napirend­re tűzné kereskedelmi háló­zatunk és áruellátásunk fej­lesztésének kérdését, ugyan­akkor megkeresné a mód­ját annak is, miképpen le­hetne vendéglátóipari háló­zatunkat összhangba hozni a tényleges szükségletekkel. Szabó József járási vb- elnök minden szaván érzik, hogy szeretné igen tárgyila­gosan, országos szempontból értékelni a járás problémáit. ___________(m. 1.) H étféle erdei gyümölcsszörp készül Nagymaroson Nagymaroson az Erdei Ter­mékeket Feldolgozó Vállalat korszerűsített szörpüzemé­ben az idén 50 vagon erdei gyümölcsöt, többek között szamócát, málnát és vadkör­tét dolgoznak fel. összesen 1.2 millió üveg szörp készül. A fiatal üzem hétféle termé­kének egy részét Lengyelor­szágba, Finnországba és a Német Demokratikus Köztár­saságba szállítják. A jövő év­sen tovább korszerűsítik az ízemet, automata palacktöltő- ’épet és elektromos főzőüstöt szerelnek fel. (MTI) \jem adtam igazat elkese- ÍV redett igazgató barátom­nak, pedig tudtam, hogy meg­állapításaiban sok az igazság. Növelni sem akartam pesszi­mizmusát, elhallgattam tehát előtte Fodros igazgató esetét Vermesnével. Vállalati érdekből töbp üzemrészt át kellett szervezni Fodroséknál. Természetesen csak emberek mozgatásával, szakmunkások átcsoportosítá­sával lehetett a feladatot meg­oldani. Az átszervezés utolsó akkordjaként húsz szakmun­kást kellett még megmozgatni. Fizetés ugyanannyi, a munka sem neherebb. Mind a húsz ember, közöttu': Vermesné is, megértette, hogy ez a megol­dás elkerülhetetlen. Az érte­kezleten, ahol Fodros igazga­tó ismertette az áthelyezés Szükségességét, senki sem el­lenkezett. Vermem* sem. Sőt. ő szólalt fel elsőnek. — Megszoktam már a mun­kahelyemet — mondta —, de a vállalati *-dek mindenek­előtt. A magam részéről szí­megkapta a választ az igazga­tótól és közvetlen munkatár­saitól. Vermesné felszólalása minden alapot nélkülöz, csak kellemetlenkedni akar. De még senki sem gondolt ar­ra, hogy tudatosan kitervelt támadásról van szó. Úgyneve­zett „céltámadásról”... Május elején, amikor a már említett áthelyezés aktuálissá vált és az erre vonatkozó Írás­beli intézkedést Vermesné kézhez kapta, nyomban beje­lentést tett a vállalat felettes hatóságánál. „Tiltakozom az át­helyezés ellen” — írta többi között. — „Azért akarnak ed­digi munkahelyemről elmoz­dítani, mert márciusban az üzemi értekezleten volt bátor­ságom az igazgatót erősen megbírálni. Dekát úgy látszik, egy beosztottnak még ma sem szabad kritizálni a főnökét.’’ A bejelentés nem marad kö­vetkezmények nélkül, szeren­csére a dolgozók véleménye ma már nem talál süket fü­lekre. Ebben bízott az igazga­tó is. Bizonyítani tudja: az áthelyezés már előbb, január­ban szóba került, és közös megegyezéssel el is határozta- tott, még mielőtt Vermesné bí­rálata márciusban elhangzott. O pontosan, azért bírált, hogy megakadályozza az áthelyezést. De amíg az igazgató a bizo- nyításáin eljut, a rengeteg utánjárással, rengeteg időt pa­zarol el; a vizsgálat részletei, kikérdezés, gyanakvás szünte­lenül őrlik az idegeit; lekötik az energiáját és elvonják a munkájától. Jól tudta ezt Fodros igazgató is. j\e ez esetben a felettes ha­U tóság nagyvonalú volt. Nem indított vizsgálatot. Csu­pán egyoldalúan megállapítot­ta, hogy Vermes né ügyében tu­lajdonképpen nem valamiféle kisszabású munkaügyi vitáról, hanem a közérdekű bejelen­tést és a bejelentőt védő tör­vény megsértéséről van szó: a szaktársnö áthelyezése nem vállalati érdekből történt, hanem azért került erre sor, mert megbírálta Fodros igaz­gatót. íme, nem hiába bírált a de­rék Vermesnél őt nem lehet áthelyezni! Törvényadta köte­lesség megvédeni a bejelentőt — vallja Fodros vállalatának felettes hatósága, amivel tel­jes mértékben egyet lehet ér­teni. De erről mégis az jut az eszembe: néha nem azt kell megvédeni, aki a bejelentést megteszi, hanem az szorul vé­delemre, aki ellen a bejelen­tés irányul. Erről az eshető­ségről azonban mintha megfe­ledkezett volna a felettes il­letékes. Mindenesetre: nem ügyetlen ember Vermesnél De Fodros igazgató is megérdemel min­den elismerést, ha vállalatá­nál ezek után rendet és fe­gyelmet tud tartani... Földes György galommal Fodros, aki gerin­ces ember hírében áll és min­denkor kiverekszi a vállala­tának is, az embereknek is az igazát. — Akkor majd megmutatom, hogy engem nem lehet csak egy­szerűen áthelyezni — felelte epésen Vermesné, majd jóna- potot sem kívánva, otthagyta az elképedt Fodrost. T?z januárban történt, ami- kor a vállalat vezetősége gondos előkészítés után úgy tervezte: az új üzemrész épí­tése májusig befejeződik és ak­kor kerül sor majd az előze­tesen megbeszélt áthelyezések­re is. Időközben, március vé­ge felé, egy üzemi értekezle­ten szót kért Vermesné: — Nem szeretek senkire sem rosszat mondani — kezd­te felszólalását — de Fodros igazgató elvtárs visszaél a dol­gozók bizalmával. A vállalat­nál sok a szabálytalanság, a normákat indokolatlanul meg­változtat iák ... — mondta, és más efféle dolgokról beszélt. Vermesné már ott helyben vesen átmegyek a főműhelybe és azt hiszem, a szaktársaim is hasonló megértéssel fogad­ják az igazgató elvtárs intéz­kedését. Mindenki megértéssel fogad­ta, de mindenki csodálkozott. Vermesnét „ellenzékinek”, „nagyszájún ak”, „pletyká snak” tartatták és íme, most ő, egyengeti a megoldás útját. Fodros igazgató is csodál­kozott Vermesné készségén. Meg is dicsérte a felszólalása után. Csak másnap délelőtt akadt el a lélegzete a megle­petéstől. amikor benyitott hoz­zá Vermesné s így kezdte a mondanivalóit: — Kérem, mentsen fel az áthelyezéstől... — Mi történt? Hiszen teg­nap egyetértett az áthelyezés­sel... — Most is egyetértek, de menjenek a többiek. Én csak azért segítettem, mert gon­doltam, mára már visszasegít nekem az igazgató elvtárs ... — Nem segítem vissza! — mondta dühösen, de kellő nyu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents