Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
HMM. NOVEMBER 7, SZOMBAT "‘"xMMap 1 BEFEJEZŐDÖTT A KOMLÓSZÜRET ÚTBAN A MARS FELE Váci akvaristák A sörgyártás egyik fontos alapanyagát, a komlót 30 állami gazdaságban és három termelőszövetkezetben összesen 1500 holdon termesztik. Az idei termés betakarítását nemrég fejezték be. Az állami gazdaságok főigazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy az ez évi termés minden tekintetben kielégítő volt: az 50 vagonnyi komló minősége kifogástalan. A szakemberek szerint a jövő évi sörgyártás komlószükségletét 75—80 százalékban már hazai termésből tudják fedezni. A komlótermesztő gazdaságoknak a legutóbbi viharkárok nyomán 5000 holdon kellett új- játelepíteniök a támasztóberendezéseket. A felújításokkal egy időben újabb 25 holdon telepítettek komlót. A tervek szerint az ország komlótermő területét a közeli években 1600 holdra bővítik. (MTI) Érvek és tények a marsbeli élettel kapcsolatban A legrégibb ház a legfiatalabb köztársaságban Az amerikai földrajzi társaság régészei a függetlenné lett Zambia Köztársaság területén megtaláltak egy 75 ezer esztendővel ezelőtt épült kőházat. A szakértők véleménye szerint a legifjabb köztársaság területén talált ősi emberi lakóhely feltehetően egyike a legrégebbieknek, amit eddig feltártak. Az emberi településen talált sziklarajzok, faragványok és történelem előtti időkből származó csontmaradványok arra mutatnak, hogy a mai Zambia területén közel százezer évvel ezelőtt is éltek már emberek. marsbéli élet hívei kitartanak azon véleményük mellett, hogy lehetséges növényi élet a bolygón. Az analógia azonban még nem bizonyíték, mondják a kételkedők és felsorakoztatják ellenérveiket. Nézzünk ezek közül is néhányat. ! A Marson nincsenek nyílt ; vízmedencék, a bolygó víz- \ készlete mindössze ezredmilli- i méter vastagságban borítaná ; csak felszínét. Légkörében \ j két-háromszor' több a széndi- í oxid, mint a földében. Csak \ a legutóbbi időkben és csak:! csekély oxigént és vízgőzt si-!! került kimutatni légkörében.:; E légköri viszonyok mellett ; a sarki hósapkák, amelyekben \ a maximális vízkészletet té- j telezik fel, aligha nyújtanak ! elegendő vízkészletet a mars- : beli térségek öntözésére. Ál- ! tálában a tényanyag részletes ; elemzése során a marsbeli ; élet elvetői arra a következte- ; tésre jutnak, hogy földi típu- \ sú növényeknek a marsbeli '• feltételekhez való alkalmaz- \ kodásával nem magyarázha- \ tők a bolygón észlelt jelensé-: 1 gek, a földi növények életmű-:: ködésének alapját képező foto- í szintézis a Marson nem lehet-; i séges és hogy a marsbeli nö- j vényeknek — ha vannak — a S földiektől elgészen eltérő, j számunkra ismeretlen módon ! kellett fejlődniök. (Például ! oxigén helyett esetleg nitro- ; gén-alapon építik fel életmű- ; ködésüket, vagy vastartalmú j vegyületekből — limonitból — < hasítják le közvetlenül az ! oxigént.) í Mindezek ellenére azonban \ valamiféle primitív életformák jelenlétét a marsbeli ve- i: getáció ellenzői sem zárják: i ki, de hangoztatják, hogy a\: jelenleg uralkodó mttrsviszo- i nyolc mellett az élet nem keletkezhetett; csak a lávpli múltban gyökeresen különböző■ feitéíelek lejiet-tek az esetlegei marsbeli élet keletkezésének alapjai. Ennek megfelelően kihalónak kelle-: ne tekintenünk a jelenlegi esetleges marsbeli növényi j életet. : Az érvek és ellenérvek ma ^ is folytatódó felsorakoztatásé-;; nak már-már holtponton moz- gó vitáját azonban újabban í néhány j laboratóriumi kísérlet | kimozdítani látszik az ered- i ményteleríségből. És ami még ij érdekesebbé teszi a dolgot: a] marsbeli élet igenlőinek ol- ] dala felé! Kísérleti berende- j zésekben mesterségesen mars- ] beli légkört állítottak össze] és a mindössze két számiéit:-] nyi oxigént tartalmazó légkör- \ : ben egész sor növény kicsirá- ] zott! A növények egy része] | oxigén hiányában igen jól tűr- ] te a marsbeii viszonyoknak] megfelelő hőmérsékleti hatá- ] rókát. A kísérhetek arra is] rávilágítottak, hogy a nővé-] nyék egy része folyékony ál-j lapotú víz nélkül is életképes/] Végül bizonyos állatfajtákkal ] is végeztek kísérleteket és] megállapították,. hogy az ál- j latvilág egyes képviselői is ] tűrik a marsbeli viszonyokat. \ Ezek a kísérletek minden- j esetre igen meglepőek és talán hamarosan új irányba terelik] a Mars-vitát is. Talán mégis-] csak azoknak vän igazuk, akik j hisznek a Märson lehetséges! egyszerű növényi életben?] Majd elválik. A soron követ- j ke ző íírkísérletek feladataj lesz minden elfogultságtól! mentesen tisztázni a marsbeii! élet kérdését, a bolygókról\ talajmintákat venni és azokat' a kutatók kezébe adni. De az I ilyen űrkísérletek eredmé- ] nyei, túl'a Mars megismeré- | sén, sok- tekintetben adhat- I nah felvilágosítást általában ; az élet keletkezésére és terje- I delmére a világegyetemben. Végülis az emberiség örök kérdései közül az élet kérdésé I a legizgatóbb és ennek a kérdésnek tágabb értelemben része csak a földi „ vagy a marsbeii élet létének vágj7 nem létének problémája. Schalk Gyula, a TIT Uránia Bemutató Csil- j lagvizsgáló munkatársa I 1959-ben alakult meg a váci városi művelődési házban az akvarisztikai szakkör. 1961 óta Beeseis János vezeti a szakkör foglalkozásait. Ö és a szakkör tagjai elmondották, kellemes munka utáni pihenés, s ugyanakkor sok ismeretet nyújtó foglalatoskodás az akvarisztika. (Szabó Sipos Tamás rajza) Gyerekszobában — Mit gondolsz apa, ad a papa OTP-kölcsönt arra, hogy kicseréljük ezeket a vacak bútorokat? (Zsoldos Sándor rajza) — Eddig három cselgáncsleckét kaptam, s az eredmény máris kitűnő. (Endrődi István rajza) pel a Mars-problémában, amelyek régen vitatott tudományos kérdéseknek számítanak s amelyekben a nagyközönség is igen aktívan részt vett évtizedeken át. Nevezetesen mind a közvéleményt, mind a tudósokat élénken foglalkoztatja a kérdés: van-e élet a Marson? E vita folyamán — amely tulajdonképpen már több évszázada tart — nagyon élesen elkülönült vélemények hangzottak el a marsbeii élettel kapcsolatban. De még napjainkban is számos szélsőségesnek mondható elmélet lát napvilágot. És bár a vita tovább folyik, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy ezt a kérdést már csak az űrkutatási kísérletek oldhatják meg. Ezeknek a kísérleteknek a megkezdése tulajdonképpen már megtörtént az 1962 novemberében útnak indított szovjet Mars—1 rakétával, amely azonban technikai okok miatt megszakította kapcsolatát a földdel. Most ismét alkalom nyílik arra, hogy újabb Mars-rakétákat indítsanak. A bolygó ugyanis közeledik a föld felé és bár optikai megfigyelésekre közel sem olyan alkalmas a jövő évi marsközelség, mint a nagy szembenállások idején, mégis űrkutatási célokra kiváló lesz. A kísérletek siker esetén valószínűleg döntően befolyásolják majd a Marssal kapcsolatos tudományos vitát. De mik is ma ennek a vitának a főbb kérdései? Mik az érvek és ellenérvek és milyen kérdésekre kell végül is az űrkutatásnak kielégítő választ adnia? A fő kérdés: van-e élet a Marson, vagy ha nincsen, y#n-e „rá IgftetQSéffl?, A kérdés első' fetére hátú rozbtt' 'Vá i ászt adni ma meg bármilyén érv birtokában is nehezen lehetne. Az emberi tudat, főként a földi analógiák alapján, egész sor érvet hozott fel az elmúlt évtizedek alatt a kérdés megválaszolására. Hogy csak néhányat említsünk: valamennyi bolygó közül leginkább hasonlít a földhöz és szerves élet számára a legalkalmasabbnak tűnik. A marsbeii napok hossza alig különbözik a földiektől és tengely- hajlása a pályasíkhoz, miként a földön is, az évszakok váltakozását okozza. A fényesebb területek hőmérséklete valamivel 0 C fok fölé emelkedik, a sötétebb területeken pedig 8—10 fokkal magasabbra is. A sötét részek színe sz évszakokkal együtt . változni látszik és a. zöld is felismerhető a színek között. A Mars felszínén megfigyelhető hatalmas porviharok után a sötét részeket nem „temeti be” a por, már pedig csak a növényzet képes arra. hogy ..lerázza" magáról a port és tovább növekedjék. 1958-ban. a Mars oppozíciója idején W. Sinton a pa lomári obszervatórium ötméteres távcsövével szerves szénhidrogén vegyületekre jellemző vonalakat észlelt három hullámhosszon a bolygó színképében. Ezek az érvek kétségtelenül , a marsbeii élet védelmezőinek ' álláspontját erősítik, bár meg kell jegyeznünk, hogy a Sinton-féle mérés még' megerősítésre szorul és erre csak a következő nagy szembenálláskor. 1971-ben lesz lehetőség. Mindezek mellett még ma is foglalkoztatja a közvéleményt a Mars csatornaszerű képződményeinek kérdése, amelyeket mint tudjuk, Schiaparelli olasz csillagász fedezett fel 1877-ben és ő maga — sok követőjével együtt — értelmes lények keze munkájának tekintett. Éppen az utóbbi évek kutató munkája nyomán derült ki, hogy ezek a képződmények a valóságiban egymás mellé sorakozott foltoknak a sokaságai és hogy ezeket csak a korabeli távcsövek, amelyek kis felbontóképességgel dolgoztak, mutatták összefüggő vonalrendszereknek. Mindent egybevetve: o A fiatalok még csak megfigyelők a szakkör foglalkozásán Mogyoródi Jenő és Adamcsek Béla a szakkör tagjai egy új akváriumot bírálnak el Mogyoródi Jenő távollétében menyasszonya gondoskodik a halak etetéséről (Foto:1 Csepregi) Az angliai Manchester egyetemének . pszichológiaprofesszora kiadta vizsgálati eredményét arról, hogy milyen gyorsan beszélnek a nők és a férfiak. Ezek sze- I rint egy nő 30 másodperc alatt 80 szót ejt ki, míg a j férfi -csak 50-et, 60 másodi perc alatt egy nő 116 szót, ) egy férfi csak 112 szót mond. j A különbség sokkal feltű- I nőbben megmutatkozik 120 másodperc alatt: a férfiak 152, a nők 214 szót ejtenek ki. A professzor ezt -a jelenséget főleg azzal a ténnyel magyarázza, hogy az asz- szonyok sokat foglalkoznak a gyermekekkel és kénytelenek olykor gyorsan reagálni az apróságok kérdéseire vagy tetteire, ami őket gyorsabb beszédre ösztönzi. Napjaink egyik legizgalmasabb űrkutatási feladatának — a hold meghódításának előkészítése mellett — kétségtelenül a Mars bolygó felderítése ígérkezik. Izgal- massága és szépsége mellett azonban nehéz is a feladat, amely e tekintetben az űrkutatásra hárul. A Mars titkainak felderítését ugyanis számos körülmény befolyásolja, amelyeknek egy része a föld és a Mars pályahelyzetéből adódik. Rendszerint 26 hónaponként közelítené meg földünket, ha pályája szabályos kör lenne. De a Mars pályája ellipszis alakú és ennek következtében, valamint figyelembe véve, hogy a föld pályája is elliptikus, a két bolygó távolsága nem mindenkor azonos, még szembenállások esetében sem. Századunk legkedvezőbb Mars-oppozíciója 1924 augusztusában volt, amikor csupán 55.7 millió kilométer választotta el földünktől. Az 1956-os szembenállás során már 56.5 millió kilométer j volt a két bolygó távolsága. ! A legközelebbi úgynevezett nagy szembenállás 1971-ben lesz, amikor 56,2 millió kilométer választja el a földi kutatókat a titokzatos égitesttől. A nagy szembenállások 15 évenként követik egymást s így kedvező optikai megfigyeléseket voltaképpen csak 15 évenként végezhetnek a kutatók. A közbeeső időszakok marsközelségei megközelítőleg sem ad- : nak olyan jó lehetőségeket j az észlelésre, mint a nagy op- ! pozíciók. A technikai nehézségeken túl egy egész sor olyan elméleti vonatkozás is szere- • Miért beszélnek soka t az asszonyok ?
