Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1964. NOVEMBER 5, CSÜTÖRTÖK hallottuk Írunk RÓLA VEGET ÉRT A MÚZEUMI HÓNAP A múzeumi hónap befejező akkordjaként a Múzeum Ba­ráti Kőre együttes ülést tar­tott a városi múzeumban. Az Arany János Múzeum igazga­tója, dr. Toros László és dr. Balanyi Béla a városi múzeum igazgatója beszámoltak a mú­zeumi hónap eredményeiről. (Godány felv.) ★ ÜNNEPSÉG NOVEMBER 7-ÉN November 7-én, délelőtt 10 órakor, a művelődési ház szín­háztermében ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47., és városunk jelszabadulásának huszadik évjordulóját. Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke tart meg­nyitót. Az ünnepi beszédet Hegedűs László, a városi párt- bizottság titkára mondja. ★ Megkezdte a szerződésköté­seket a konzervgyár a jövő évi zöldségfélékre. Az 1965-ös éves tervük, (hogy 7720 hold területről 3690 vagon zöldsé­get vásárolnak feL ★ Sok színes éneklő madár életmódja és formája eleve­nedett meg Csikai Pál bioló­gus előadásán a hallgatóság előtt. Mondani valóját vetí­tett képekkel tette még érthe­tőbbé, színesebbé. ★ ELŐADÁS AZ ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜG YRÖL Ma délután, a Petőfi Termelőszövetkezet 1-es üzemegységében dr. Henkei Antal tart elő­adást az istálló- és az almozás higiéniájáról, valamint az állategész­ségügy fontosságáról. ■k 334 900 darab tojást vásá­rolt fel a földművesszövet­kezet felvásárló telepe három negyedév alatt, ezzel tervü­ket 166 százalékra teljesítet­ték. ★ A nőtanács városi bizott­sága felszabadulásunk húsz­éves évfordulójára az isko­lákban rajzversenyt tervez. ★ November 15-én, va­sárnap délelőtt féltizen­egy órakor a vakok Európa hírű aranyko­szorús Homérosz-ének- karának hangversenye lesz a művelődési ház­ban. Közreműködik Geszner Jenő zongora- művész. ■k Nem panaszkodhat a papír­bolt kollektívája, hiszen har­madik negyedéves térvét 109 százalékra teljesítette. Mindig ott legyünk, ahol a legnagyobb szükség van ránk! Ötrcnc&er társadalmi munkaóra ■ Fclssabadaldsi pályásat m Kevesebb megbízatást m több munkát * Újjáválasztotta vezetőit a fiatalság Éles vita ugyan nem ala­kult ki, de hozzászólásaik­kal kiegészítették, értékeseb­bé tették Káló József, a vá­rosi KISZ-bizottság titkárá­nak beszámolóját a városi küldöttértekezleten. A fel­szólalásokból nyújtunk át egy csokorra valót. — Ha jól összeszámoljuk, nem elég a határozati javas­latba foglalt ötvenezer tár­sadalmi munkaóravállalás — szólalt fel Szemenyei Antal. — Hiszen az az eddigi vál­lalásokkal és a taglétszám­mal párhuzamosan nem emel­kedik. Javaslom, hogy egé­szítsük még ki tízezer órá­val, hatvanezerre. Felszólalására Lukács Lász­ló, a KISZ Pest megyei vég­rehajtó bizottságának tagja A titkári referátumot Káló József mondja. reagált. — Dicséretre méltó az ifjúság igyekezete, az, hogy mindig többet akar, de javaslom, maradjanak meg az öt­venezer óránál. Inkább a mezőgazdasági, ipa­ri és egyéb területeken való felosztását módosítsák, hogy a mérleg a mezőgazdaság te­rületére billenjen. Az ő ja­vaslatát fogadta el a tag­ság egyhangúlag. — Hazánk felszabadulásá­nak huszadik évfordulójára gimnáziumunk vállalta, hogy a tavaly elért 3,81-es tanul­mányi átlagunkat 3,87-re emeljük. Ezt tanulmányi ver­senyekkel, különböző szak­körökkel, tanulócsoportokkal segítjük elő — számolt be többek között Seri Zsuzsa, a gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára munkájukról. Szűcs Zoltán, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke felszólalásában főleg a fiatalok pályaválasz­tására összpontosította a .fi­gyelmet. — Legfőbb felada­tunk — mondotta — főleg a mezőgazdasági szakképzés ki- szélesítése a fiatalság köré­ben. Mezőgazdaságunk mind­inkább szakképzett, a gépek kezeléséhez értő munkásokat kér. A fiatalság még ugyan idegenkedik a mezőgazdaság­tól, de látnia kell, hogy ott anyagiakban is sokszor job­ban megtalálják számításu­kat, mint éppen a külön­féle hivatalokban. — A felszabadulással kap­csolatos témákról pályázatot hirdettünk ha­zánk felszabadulásának huszadik évfordulója tisz­teletére — számolt be az élelmiszer- ipari szakközépiskola alap­szervezetének munkájáról Csí­pő Balázs. — Szakközépis­kolánk két évvel ezelőtt el­nyerte a KISZ Központi Bi­zottságának zászlaját. Viszont nehezíti a munkát az, hogy nagyon sok fiatal vidékről jár be az iskolába. — A vezetőség megválasz­tásakor vegyék figyelembe, hogy a vezetőség tagjait ne hal­mozzák túl funkciókkal — javasolta Gimes Tibor, a A küldöttértekezlet végül Szavazásra lendülnek a karok. (Godány felv.) konzervgyár KlSZ-bizottságá- nak titkára. Papp Lászlómé, a Rákóczi Termelőszövetkezet alapszer­vezetének vezetője eredmé­nyeikről, problémáikról szá­molt be a küldöttértekezle­ten. — Legjobban akkor segítjük munkánkkal terme­lőszövetkezetünket — mon­dotta —, ha mindig ott dol­gozunk, ahol éppen a leg­nagyobb . szükség van ránk. Kulturális életünk szí­nesnek bizonyul, de a sport terén még van­nak problémák, főleg felszerelés hiányában. újjáválasztotta á vezetőséget. Harmincöt főt választottak a KISZ-bizottság tagjaivá és nyolc póttagot, kilencen tartoznak a revíziós bizottságba és tizenöt megyei küldöttet választottak. Káló Józsefet választották meg újból a KISZ városi bizottságának titkárává, a végrehajtó bi­zottság titkára pedig Csípő Balázs lett. V. I. Régi tapasztalatunk, hogy a legjobb módszex- a vita. Az em­berek szeretnek vitatkozni. Ilyenkor a szemináriumon a figyelem mindvégig éber ma­rad, mert a jó vita sohasem unalmas, mindig éi-dekfeszítö, sőt, sokszor alkotó jellegű. A szemináriumvezető előadásá­nak egyszerű meghallgatásánál jobb a vita. A vita közben kö­zösen munkálkodnak, hogy a témát minden oldalon kifejt­sék. A hallgatók mindegyike valószínűleg tud egy-egy ér­dekes új adatot, részletet mon­dani a tárgyalt témából, csak bátorítani, biztatni kell őket, hogy kapcsolódjanak be a kö­zös munkába. A vitában a hallgatóknak megvan az a joguk, hogy ki­fejtsék véleményüket. így a hallgatókban kifejlődhet az ön­álló, független gondolkodás ké­pessége és kifejlődhet az a készség, hogy gondolataikat vi­lágosan. meggyőzően, de még­is szerényen ki tudják fej­teni. Van eset, amikor a vita nem alkalmas a téma kifejtésére és az előadás a célravezető. Ezt a szemináriumvezető dönti el. Mégis, éljünk bátran a vi­ta lehetőségével és az össze­foglalásban fejtsük ki azt, ami a vita során nem kei'ült fel­színre. A jó szeminárium légköre barátságos A szemináriumon nem egyé­ni tanulásról van szó, hanem csoportos, kollektiv munkáról. Ezért roppant fontos a jó ba­ráti légkör. A jó atmoszféra megteremtése elsősorban a szeminárium vezetőjétől függ. Segíthet a hallgatóinak, hogy megismerjék egymást. Már az első alkalommal lehetőséget kell arra teremtenie, hogy min­den hallgató nyilatkozzon par szóval magáról, érdeklődési köréről. Fontos, hogy a szeminárium vezetője ne akarjon az iskola- mester szerepében tetszelegni. A vezetésben barátként mű­ködjön közre. A kollektiv munkát tartsa fontosabbnak, mint a saját összefoglalóit. Az összefoglaló se legyen isteni kinyilatkoztatás, hanem a kö­zösen elért álláspont szinté­zise. A hallgatók vállaljanak fe­lelősséget a szeminárium sike­HALLO 62? INTERJÚ A VÁROSI KIOSZ VEZETŐJÉVEL Külföldi kocsi (Mayer Gyula rajza) A városi KIOSZ munkájá­ról, a soron következő felada­tokról érdeklődtünk Pej Já­nostól, a helyi KIOSZ vezető­jétől. — Mi újság a nagykőrösi kisiparosoknál? Lépést tudnak tartani a közönség igényeivel? — Először is meg kell emlí­tenem, hogy mintegy százhúsz kisiparos vesz részt városunk­ban a „Kisiparosság a lakos­ság szolgálatában” elnevezésű mozgalomban. A sürgős mun­kák elvégzésére hoztuk létre a gyorsjavító szolgálatot. A 62- es telefonszámon bárki kérhet MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Másfél millió. Magyar film­vígjáték. Főszereplők: Mak- láry Zoltán, Kiss Manyi. Szé­lesvásznú. Kisérőműsor: Elveszett lé­pések terme. AZ BIZTOS, hogy a fös­vénységben nem Moliere mondta ki az utolsó szót. Az új Harpagonok irodalmi feldolgozása még mindig tart és biztos, hogy a szána- széjjel lapuló jegyzetfüze­tekben még rejtőznek ada­tok. Két adattal én is hoz­zájárulok ehhez a gyűjtés­hez. Használja fel egész­séggel, akinek szüksége van rá és a kezeügyébe ke­rül. Bérezi ' bácsi városszerte kuporiságáról volt ismert. Tréfásan azt híresztelték róla: minden garast any- nyira a fogához vert, hogy azért hullottak ki összes metszőfogai. Az öreg fösvény kapuját állandóan zárva tartotta. A deszkakerítésen öklömnyi lyukon bújt ki a csengő drótja. Aki be akart menni a kapun, belekapaszkodott a húzóba és szokás szerint nagyot rántott rajta. Ami­kor a csengő hisztériásán megrázta magát, az udvaron a kutya kedvetlen vakkan- tott. PERCEK múlva újabb csengetés, a kutya az előb­bihez hasonló módon je­lentkezett. A harmadik csen­getésre sem történt semmi, s bizony beletelt egy jó ne­gyedóra, mire az öreg indu­latos morgások kíséretében kicsoszogott a kapuba. A kulcs megzörrent a zárban, a sarokvas csikorgóit és az öreg rendszerint ilyenfor­mán szólt. — No, mi a nyavalya köl­tené, ha volna? A beszélgetés további ré­sze nem is érdekes, de an­nál fontosabb az a magya­rázat, hogy miért nyitott kaput olyan keservesen az öreg. Kedves felesége szol­gált értelmes magyarázat­tal. — Amikor apus valaki után kaput zár, bejön, le­tolja a nadrágot és csak úgy gatyában ücsörög a kanapé sarkában. — Zsuzska néni jelentőségtel­jesen emeli fel a mutató­ujját: — Miért? Mert hát drága a nadrág és kopik! * MASODMAGAMMAL ven­dégeskedtem az egyszeri csa­ládnál, akiket fösvénységük­ről tartottak számon az is­merősök. Az idő hasznos be­szélgetésben telt. Hat óra, hét óra. Lassan besötéte­dett. Érthető, hogy meg­éheztünk, de semmi jelét nem tapasztaltuk annak, hogy a háziak hajlandók lennének valamivel meg­kínálni minket. Pedig tud­tuk, hogy a kamrában, spejz- ban ugyancsak vastagon áll minden. — Ehetnék egy kis fok­hagymás szalonnát! — for­dultam barátomhoz, hogy felhívjam a háziak figyel­mét a vacsoraidőre. — Abált szalonnát? — kapta fel a fejét a házigaz­da. — A harmadik szom­Zsugoriak szódban nagyon finomat kaphat. Három napja vá­gott a szomszéd. Ha szépen megkérik, még fehér cipót is ád hozzá. Ilyen házban könnyen akad. Készségesen kihajolt az ablakon és szívesen meg­mutatta, hogy melyik ka­pun zörgessek. CSAK ÜGY MELLÉKE­SEN jegyzem meg, hogy ma­gam mentem el a bevásár­lásra és amikorra vissza­jöttem, a háziak már el is készítettek mindent az evés­hez. Megterítették az asz- j talt, tányért, evőeszközt rak­tak ki az abroszra, sőt már; körül is ülték az asztalt. i A házigazda maga is jó: étvággyal tömte befelé, s: majd megfulladt, amikor ki- \ nosan kinyögte: i — Ugye mondtam, hogy i nagyon finom szalonna. \ Ilyent maguk még nem; ettek, de talán én sem. Amit el is hittem neki. Hi- ; szén a potya, az mindig í zsírosabb... ; szakiparost, ha „postamunká­ra” van szüksége. — Mit ad a városi KIOSZ a tanulni, művelődni vágyó kis­iparosoknak? — A tél folyamán a ktsz- szel karöltve beindítjuk az iparos akadémiát. A szobafes­tők- mázolok, valamint a női fodrászok részére szakmai to­vábbképzést rendezünk. De­cember első felében kívánjuk megtartani az iparitanuló- ankétot, ott felmérjük: milyen szakmákra tudunk szerződtet­ni fiúkat, lányokat az elkövet­kező évben. — Január folyamán pálya- választási tanácsadókat kül­dünk városunk általános isko­láiba, akik részletes felvilágo­sítást adnak a most végző nyolcadikosok számára a kis­iparosoknál való elhelyezke­dési lehetőségekről. Végül Pej János a követke­zőket mondotta: — Mesterek hiányában még mindig nem tudtuk teljesíteni a lakosságnak azt a jogos igé­nyét, hogy női fodrászatot nyissunk a Bokroson, vala­mint a VII. és a VIII. kerület­ben. A KIOSZ vezetője a to­vábbiakban viszont elmondta, hogy új borszaküzlettel gazda­godik váx-osunk. Az üzlet még ezen a héten megnyílik a Szol­noki út 70. szám alatt. (pintér) Tíz süldő, tíz hizottsertés és egy növendékmarha szállí­tására kötött szerződést Med- gyesi János, a Szabadság Ter­melőszövetkezet tagja az ál­latforgalmi vállalattal. * A Kőrisfo 'krászda kávé­főző gépre, agylaltgépre és hütővitrime 84 683 forintot áldozott a közelmúltban. Kevesebbet és jobban, de - hogyan ? Egy szemináriumvezető gondolatai réért. Az eredményes tanulás legjobb módszere a cseleked- tetés. Ha valaki maga cselek­szik, egyúttal tanul is. Még­pedig alaposabban, mintha va­laki mást szemlélne, vagy hall­gatna. A hallgatók segítsenek a szemléltető táblázatok el­készítésében, diafilm, vagy a vetítőgép kezelésében, a té­mát illusztráló szépirodalmi szöveg keresésében, versek el­mondásában. A szeminárium önmagát vezesse, a kommunis­ta önigazgatás formájában. Nem iskolamester, de ismerje jól az anyagot A szemináriumvezető te­kintélye azon nyugszik, hogy hallgatói tanulhatnak tőle. Ne­ki a tankönyvben található anyagokhoz ismernie kell a kiegészítő irodalmat, a forrá­sokat. Felül emelkedve a na­pi anyagon, teljes biztonság­gal kell tudnia összefoglalni a vitát. Általában arra törekszünk, hogy közel azonos képzettségű hallgatók kerüljenek a szemi­náriumba. De ez nem min­dig sikerül. Valójában a ta­pasztalat, az, előképzettség, az érdeklődés szerint nagy kü­lönbségeket találunk. Modot kell adnunk arra, hogy a ma­gasabb képzettségű hallgatók nehezebb feladatokat is kap­janak. (például a vita rész­összefoglalását). Ugyanakkor tapintatosan biztatni kall a gyengébbeket, hogy a vélemé­nyüket ők is kifejtsék. Nagyon hatásos ösztönzés a dicsérő szó. Nem szabad fukarkodni vele, mert többet ér, mint a szidás. Amit csak lehet szemléltes­sünk. Nagyon érdekes és ha­tásos a politikai dokumentum­filmek vetítése. A MOKHP Is­meretterjesztő Filmtár (Buda­pest, VIII., Mező Imre út 25.) kívánságra küld- keskenyfilm jegyzéket. Válasszuk és köl­csönözzük ki az adott témához illő filmeket. A kölcsönzési díj alacsony, a filmet vidékre pos­tán szállítják. A Politikai Bizottság hatá­rozata a pártoktatásra előírja, hogy., inkább kevesebbet, de jobban. Ügy gondolom, ebből a „jobban” a hangsúlyosabb, és ez találkozik a hallgatók kí­vánságával is. Tegyünk meg mindent, hogy valóra váljék. Torma Pál szemináriumvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents