Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-05 / 260. szám
A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE I. ÉVFOLYAM 19. SZÁM 1964. NOVEMBER 5, CSÜTÖRTÖK Vízért eped Szentmártonkáto Több megértést és segítséget vár szorgalmas nepe , .. . .: .. az epito kisipari szövetkezet Régi-régi probléma oldódott meg Szentmártonkátán, amikor a tanács kétszáznyolcvan- eter forintot adott a villany- hálózat bővítésére. Újtelepen korszerű, impozáns orvosi rendelő épült fel, lakással együtt. A tanács ötszázötvenezer forintot fizetett ki az épületért anyagra és Cegléd város építő brigádjának. Az újtelepiek nem nézték tétlenül a munkát, hanem társadalmi brigádokat szerveztek; eddigi munkájuk értéke meghaladja a negyvenezer forintot. A társadalmi munka szervezésében különösen kiemelkedett Dűlik Gábor, Pornói Károly, Nyerky Imre, Balogh János, Gyaraki László. Községünk szépítése érdekében az újtelepi példa követendő. Egyébként a község autóbuszfordulója szintén társadalmi munkával készült. Ezt Hegyi Kálmán szervezte. Több mint száz ember fogott szerszámot a munka elvégzésére. Gyarapodtunk továbbá fogorvosi rendelővel. Itt egy régi épületet kellett felújítanunk. Az újtelepi iskola is gazdagodott, bevezették a vizet. A község vízellátása viszont a legnagyobb derűlátás mellett sem megnyugtató. A faluban csak két artézi kút van, de ezek is végüket járják. Előfordul, hogy napokig nem folyik belőlük tiszta víz. Az évi költségvetésben előirányzott százharmincezer forint nagyon kevés a kútfúráshoz, mert az állami vállalat háromszázötvenezer forinton alul nem vállal kútfúrást. Szabó Lászlóné, a község gazdasági ügyeinek intézője elmondta, hogy jövőre csak az ezer méteres járda és a ravatalozó építése szerepel a községfejlesztési tervekben, a megmaradó pénzt 1966ra tartalékolják, új arté- zikút építésére. Valaha volt a községben egy mozi, de — mert az épület állapota műszakilag nem volt megfelelő — az előadásokat be kellett szüntetni. Most átmenetileg a művelődési otthonban vetítenek hetenként egyszer. Jó lenne egy szép modern filmszínházat is építeni a szentmártonkátaiak megelégedésére. (molnár) Az Építőipari Ktsz Kókán 1960 márciusában alakult meg. Kezdetben a tagság ösz- szetétele és a munkához való hozzáállása sok problémát Szép lesz a masni ? (Foto: Gábor) okozott. Később kialakult az a gárda, amely képes a közönség igényeit kielégíteni. Amíg viszont ez a „törzsgárda” létrejött, számtalan nehézséget kellett áthidalnunk. A szövetkezetnek nem volt székháza, nyolc irodai alkalmazott tizenhat négyzetméteres területen volt ösz- szezsúfolva. Végre az idén februárban új székházba költöztünk. A szövetkezet megszilárdításához — mondjuk meg őszintén — nem sok segítséget kaptunk. Annál nagyobb volt az ostorozás és a tei'veinkkel szembeni hitetlenkedés. Tény, hogy az első három év gyengébb munkája még az idén is kihatással volt a szövetkezeti alap növelésére, és ami a legfontosabb: a megrendelőkre. Az 1964-es év változást ho zott a szövetkezet életében. A kartársi megbecsülés, a munkafegyelem — néhány szépséghibától eltekintve — most jónak mondható. Ezt a fejlődést bizonyítja, hogy a lakosságtól mind több megrendelést kapunk. Az idén Tápióságon. Mendén és Kókán építünk lakásokat, OTP- hitellel. Közületi megrendelőink is megelégedettek immár a munkánkkal. A számlák visszautasítása a minőségi kifogások miatt ebben az évben úgyszólván teljesen megszűnt. A munkafegyelem területén — annak ellenére, hogy javult a helyzet — még vannak bajok. Mind szórványosabban, de még előfordul, hogy valaki ittasság miatt mulaszt. A vezetőség az igazolatlan mulasztásért a szövetkezeti tagot nem zárhatja ki. Ha mégis ezt tenné, az illető vagy magánkisiparosnál helyezkedne el, vagy a termelőszövetkezeti építőbrigádoknál, esetleg a járási tanácshoz fordulna ipar- engedélyért, amit valószínűleg minden további nélkül ki is adnának neki. Szövetkezetünk nehézségeit és hibáit mi is látjuk, de ha a szövetkezeti illetően nagyobb találkoznánk. Ml A HELYZET A HATARBAN? Tsz nave és helye Sorrend szeretnénk, mozgalmat megértéssel Csákó Ferenc A növényvédelem - embervédelem Az élelmiszertermelés fokozására szerte a világon hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hiszen a föld lakóinak száma állandóan növekszik. 1964-ben a föld lakossága körülbelül háromezer millió. Ez a szám 1975-re előreláthatóan három- ezerhatszáz millióra emelkedik már. Az élelmiszertermelésnek ennél gyorsabban kell fejlődnie, mert bizonyos világrészekben az emberi táplálkozás színvonala ma sem kielégítő. Az emberi táplálékért folytatott küzdelemben egyre nagyobb tért hódít világszerte a kémiai növényvédelem. A kártevők a termésnek mintegy ötödrészét pusztítják el, az ENSZ kimutatása szerint. Tehát már ennek a kiküszöbölése vagy minimumra csökkentése jelentős eredményre vezetne. Ha megnézzük a hazai adatokat, láthatjuk, hogy milyen nagy a fejlődés ezen a területen. 1938-ban háromezer, 1950- ben húszezer, 1960-ban harmincezer, 1962-ben hatvanezer, 1964-ben pedig 90 000 tonna növényvédőszer állt a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez a nagy mennyiségű növényvédőszer közvetlenül a háború után mintegy húsz féléből, ma pedig már több, mint kétszáz féléből áll, és feltételezhető, hogy a jövőben csak egyre szaporodik. A növényvédőszereknek hatalmas gazdasági jelentőségük mellett igen hátrányos tulajdonságuk az, hogy nagy részük alkalmazása mérgezési veszélyekkel jár. E mérgezési veszélyek természetesen kiküszöbölhetők, ha a velük foglalkozó emberek lelkiismeretesen betartják a részletes használati utasításokat és az előirt óvó- rendszabályok szerint járnak el. Ha helyesen használjuk e szereket, alkalmasak lesznek arra, hogy megmentsük velük mezőgazdaságunk terményeinek egyötödét, felelőtlen alkalmazásuk azonban hasznos élőlényeket, sőt magát az embert is megmérgezhetik. A nagykátai járás termelő- szövetkezetei 1961. második felétől kezdve foglalkoznak növényvédőszerek tartós és elkülönített raktározásával, amikor is a termelőszövetkezetekben kialakult az üzemi védekezés. Kezdetben csak a legszükségesebb esetekben használták a növényvédőszereket, később azonban a modern nagyüzemi táblák kialakításával a rovarkártételek és a betegségek által okozott terméskiesések megfékezésére egyre intenzívebb mértékben használták fel a növényvédőszereket. A fokozott növényvédőszer felhasználás egyre több felelősséget rótt a termelő üzemek vezetőire, másrészt egyre sürgetőbben kellett gondoskodni a kémiai szerek raktározásáról, veszteségmentes tárolásáról. Ezért a járási tanács mezőgazdasági osztálya 1962-ben kötelezte a termelő üzemek vezetőit, hogy a rendeletben előírt óvórendszabályok betartása mellett olyan raktárakat jelöljenek ki, ahol ezek a szerek zárva, az élelmiszer-tároló helyéktől, az állatoktól távol tarthatók. Utasította a mező- gazdasági osztály a növényvédő szakmunkásokat, feladatuk pontos körülírásával, az óvórendszabályok maradéktalan betartására. Az a szokás alakult ki, hogy a raktáraikba csak a raktáros és a növényvédő szakmunkás léphet be a főmezőgazdász engedélyével. A felhasználási időszakban a raktáros köteles bejelenteni a mindenkori készletet a főmezőgazdásznak, vagy a termelő- szövetkezet elnökének. A növényvédő szakmunkás, illetve megbízott, akinek vagy technikumi, vagy szakmunkás képesítése van, havonta egyszer beszámol a felhasználásról, a raktárak helyzetéről a mező- gazdasági osztály értekezletén. Mindennapi életünkbe tehát visszavonhatatlanul bevonultak ezek a szerek, szükséges tehát, hogy a megfelelő szakemberképzésen kívül a lakosság is széles körű felvilágosítást kapjon. Ennek érdekében igen dicséretes és helyénvaló kezdeményezés az, hogy megyénk területén a magas kémiai képzettséggel rendelkező gyógyszerészeket is bevonták felsőbb szerveink ebbe a munkába. Feladatuk a méregáru- sitással foglalkozó kereskedelmi alkalmazottak kiképzése, a méregraktárak ellenőrzése és a lakosság széles körű egészség- ügyi felvilágosítása. Farkas László gyógyszerész Vető- Búza- Betaszántás vetés karítás Teljesítés százaléka 1. Szentlőrinckáta Üj Világ 100 84 83 2. Farmos Üj Élet 92 53 97 3. Nagykáta Kossuth 95 66 75 4. Tápiószele Tápiómente 95 58 76 5. Tápiószentmárton Úttörő 91 53 81 6. Újszilvás Kossuth 85 52 88 7. Nagykáta Magyar- Koreai B. 92 48 83 8. Tápiószecső Egyetértés 89 68 61 9. Tápióság Kossuth 89 48 81 10. Tápiógyörgye Zöldmező 88 70 59 11. Tápiószentmárton Kossuth 91 64 59 12. Tápióbicske Április 4. 88 66 49 13. Tópiószöllős Petőfi 85 34 82 14. Kóka Kossuth 85 28 78' 15. Pánd Egyetértés 88 25 69 16. Szentmártonkáta Kossuth 77 22 83 17. Tápiószentmárton Rákóczi 76 37 61 18. Tóalmás Lenin 80 34 57 A járás összesen v 87 52 79 A csapadékos időjárás következtében bekövetkezett többhetes lemaradást most már lehet pótolni. Ehhez a vetőszántások felületi munkáit azonnal meg- kell kezdeni. E munkánál a gépekre várni nem szabad, ezért a kéznél levő fogatokkal kell elvégezni. Hasonlóképpen a vetést is. A friss vetőszántásokon lehetőség van az azonnali gépi vetésre is. Az erőgépek munkáját úgy kell szervezni a lehetőségekhez képest, hogy éjszaka szántsanak, nappal pedig vessenek. A járási versenybizottság Eltemették Galbács Ferenc elvtársat Több ezer ember kísérte utolsó útjára hétfőn délután a nagykátai temetőben Galbács Ferenc elvtársat, a Nagykátai Járási Rendőrkapitányság vezetőjét. Ott voltak az utolsó tisztelgésnél a család tagjai mellett a közvetlen munkatársak, a megyei rendőrfőkapitányság vezetői, valamennyi járási rendőrkapitány, a járási pártbizottság, a járási tanács, a községek pártszervezetének küldöttei, a községi tanácsok tisztviselői. Eljöttek elbúcsúzni járásunk községeinek lakói, a termelőszövetkezetek tagjai, akiknek személyi és vagyoni biztonsága érdekében oly sokat fáradozott Galbács elvtárs. A rendőrség, honvédség, munkásőrség, tűzoltóság díszszázadai tisztelgése és a komor gyászzene hangjai mellett helyezték örök nyugalomra a mindenki által szeretett/ tisztelt rendőrkapitány holttestét. Koszorúerdő borítja sírját, amelyet kegyelettel helyezett a frissen hantolt sírdombra, a megbecsülés és a tisztelet. Juhász Imre: ANYÁM Kicsi, fáradt anyóka, Tipegve jár, Haja fehér, mint a hó, Arca fakó, Szeme fénytelen, szürke, Lelke oly szép Akár a hulló hópihék. Jer kicsikém, kisfiam, Jövök, mama. Hívott sokszor jóanyám, De hol van mindez, Megöregedtem én is, Anyám tipeg, Tip-top, hallgatom. Mosóteknös éjszakák, Ti átkozottak, De ne káromolj, örülj, Ttt van, látod. Öleld át jó szorosan, Arca derül, Lelke a fáradt, fehér, elrepül. SENKIE? . Igen, igazuk van! A vasútállomás előtti térről, a betonkorlát mellett húzódó gyalogjárdáról és az autóbusz forduló környékéről van szó. Ez az a terület, mely gondozatlanságával, elhanyagoltságával a senki földje érzését kelti mindenkiben, aki c helyt megfordul. Nyáron gaz, esős időben kikerülhetetlen tócsák, és vastag sár az őszi esőzések idején. Még kellemetlenebb ott tapickolni a sötétedés után. Nem tudjuk, hogy telek- könyvileg községi vagy MÁV-tulajdon-e ez a terület. De hogy ezt így nem szabad sokáig tűrni, az bizonyos. Járási tanácstagok fogadóórái Miló Béla, Nagykátán, november 5-én, Hovancsik Ferenc, Nagykátán, november 11-én, Varga János, Farmoson, november 9-én, Keszi József, Tápiógyörgyén, november 9- én, Kőszegi Sándor, Újszilváson, november 11-én, Veres Mihály, Tápiószőllősön, november 9-én, Illés József, Tá- pióbicskén, november 12-én, Csákó Ferencné, Kókán, november 12-én és ifj. Imre Sándor, Széntlőrinckátán, november 5-én. Járási tanácstagok beszámolói: Hovancsik Ferenc, Nagykátán, november 9-én, Keszi József, Tápiógyörgyén, november 9-én és Hegyi Kálmán, Szentmártonkátán, november 6-án. Nagykáta—Pilis 2:0 Nagykátá, 1000 néző, vezette: Gombás. Hatalmas érdeklődés előzte meg a mérkőzést. A hajrára erősen feljavult Pilisi KSK csapata győzelmi reményekkel kezdett. A 8. percben nagy helyzetet hagytak ki, Varga az utolsó pillanatban mentett. A 21. percben Németh fejese szállt a kapu fölé, majd a 29. percben a kátai kapunál Basa II. tisztázott egy gólveszélyes helyzetet. A 34. peixben Molnár szögletet ívelt be, s a befutó Péter fejéről a labda élesen a bal alsó sarokba vágódott. A második félidőben is Nagykáta támadott többet, s a 75. percben Péter jobboldali beadását a kátai balösz- szekötő a jobb alsó sarokba fejelte. A 79. percben Molnár lövését az oldalháló, majd a 81. percben Gallai lövését a kapufa mentette. A 84. percben Gallai nagy erejű lövése zúgott el a bal kapufa mellett, majd közvetlen utána Kármán az ötösről lőtt fölé. A mérkőzés első felében Nagykáta nagy iramot diktált, a vendégek próbálták ezt lelassítani, de nem sok sikerrel. A kátai csapat ezt az iramot végig bírta, teljes erőbedobással játszott, s időnként jó játékkal hálálta meg a szépszámú közönség biztatását. Góllövő: Péter, Lendvai. Jók: Varga, Basa I., Túri, Péter. (lendvai) Tápiószele—Ceglédi Honvéd 0:1 (0:0) Játékvezető: Sándor. Végig erős iramú mérkőzést láthatott a közönség. Végül is a jobb erőlétben játszó vendégcsapat győzelme teljesen megérdemelt. A tápiószelei csapat a bajnokság befejezésére teljesen visszaesett. Meglátszott a játékosokon az edzéshiány. Mindkét csatársor előtt nyílt több gólszerzési alkalom, de a jó formában levő kapusok a legjobb gólhelyzetben is hárítani tudtak. Már úgy nézett ki, hogy döntetlenre alakul az eredmény, végül is a vendégcsapat a nyolcvanadik percben súlyos védelmi hibából megszerezte a mérkőzés egyetlen gólját. Jók: Mizsei, Urbáv, Berták, Kiss A. (volák)
