Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

1364. NOVEMBER 4, SZERDA PES1 MEGY kúriai) :\ Becsüljük meg jobban a parasztasszonyok munkáját Lla: £ dsi Lúszláné, az Országos Nő. an ács elnöke A falu életének fejlődésével együtt, azzal szoros összefüg­gésben nagy változások men­tek végbe az elmúlt években a parasztasszonyok életében, gondolkodásában, valamint a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos szemléletben is. A falu szocialista átalakulása, a rohamosan fejlődő kulturális, szakmai követelmények, az alakuló, szocialista vonásokkal gazdagodó családi élet, a gyors ütemű társadalmi fejlő­dés — mind-mind új és nagy feladatokat állított a nők elé. A parasztasszonyok munká­ja, a termelésben elfoglalt he­lyük — már számarányuk mi­att is — igen nagy jelentősé­gű. Ezt növelte az a körül­mény, hogy az elmúlt években a férfimunkaerő egy része el­vándorolt faluról, s így a ter­melőszövetkezetek munkaerő­szükségletét nagyobb mérték­ben a nők biztosítják. A ter­melőszövetkezeti tagság 38,5 százaléka nő — 420 ezer fő — s mintegy 200 ezer azoknak a száma, akik a tsz közös mun­kájában mint családtagok rendszeresen részt vesznek. A nők termelési munkájá­nak számokban kifejezhető eredményéről hadd idézzek a Földművelésügyi Miniszté­rium egyik jelentéséből: „1963-ban a termelőszövetke­zetekben a nők által előállított termelési érték 4 milliárd 640 millió 440 ezer forint volt. Az egy főre eső átlag termelési érték 18 500 forintot tett ki.” Szám szerint legtöbben a növénytermelésben dolgoznak; a munka 60—70 százalékát ők végzik el. Egyre több olyan termelőszövetkezet van, ahol az asszonyok „élő lelkiisme­retként’’ szorgoskodnak a nö­vényápolásban, a betakarítási munkákban. A tsz-elnökök maguk is elismerik: a kapás­növények ápolását, betakarí­tását a nők nélkül nem tud­ták volna biztosítani. Az állat- tenyésztésben is jelentős he­lyet töltenek be a nők, külö­nösen a baromfitenyésztésben. Szakmai hozzáértésük, gya­korlatuk, az állatokkal való bánnitudásuk — erre különö­sen alkalmassá teszi őket. A termelőszövetkezetekben végzett munka mellett nagy feladatot ró az asszonyokra a háztáji gazdaság. A háztáji­nak, mint a termelőszövetke­zetekhez szervesen kapcsolódó gazdaságoknak igen jelentős a szerepük a falusi családok önellátásának biztosításában, s ezen túl segítik a népgazda­ság árualapjának növelését. M ndebböl láthatjuk és őszinte örömmel állapíthatjuk meg, hogy a parasztasszonyok megfelelnek a termelőszövet­kezeti gazdálkodás követelmé­nyeinek; a szövetkezetben megtalálták helyüket és egyé­ni boldogulásuk útját. Bíznak a szövetkezeti gazdálkodás­ban. Általánosítható jelenség: bátorsággal és felelősséggel lépnek fel azok ellen, akik a közöst megkárosítják, vagy akik megsértik a szocialista együttélés szabályait. Az egészséges fejlődést bizonyít­ja a mezőgazdasági munka­versenyben való tömeges rész­vételük is. Úgyszólván az el­sők között voltak, akik ver­senyvállalásokat tettek egy- egy konkrét termelési cél el­érésére, bekapcsolódtak a me­zőgazdaságban kibontakozó szocialista brigádmozgalomba. Gyakran azonban kedvét szegi' az asszonyok lelkese­désének és lendületének, ha látják, hogy a versenyzés­nek nincs gazdáia a szö­vetkezetben, teljesítményei­ket nem értékelik rendsze­resen; ha a tsz vezetősége a versennyel való foglalko­zást felesleges nyűgnek érzi. A közös tervezés, a közös munka, a termelésért való együttes aggódás, a fejlő­dést szolgáló egyéni kezde­ményezések, a közös mun­kával elért sikerek — a tag­ság összeforrottságát ered­ményezik. Ez a közösségi munka teremti meg a falusi nő egyenjogúságának reális alapját, azt, hogy az eddi­gieknél több helvet kapja­nak — munkájuk és fejlő­désük eredményeként — a vezetésben is. Szerénytelenség nélkül mond­hatjuk: ezekben az eredmé­nyekben benne van a falusi nőtanácsok, a termelőszövet­kezeti nőbizottságok sok-sok hétköznapi aprómunkája, a nőmozgalom társadalmi akti­vistáinak türelmes, felvilágo­sító szava, személyes példa- mutatása. A falu szocialista fejlődé­sével a családok életében is jelentős változások történtek. A család átalakulása azon­ban nem zökkenőmentes. A nő helyzete érzékenyen mu­tatja a fejlődési folyamat nehézségeit. Hogy csak egyet­len vonatkozást érintsek: az új feladatok, a tanulás, a kö­zös termeléshez alkalmazkodó munkaidő-beosztás mellett alig csökkentek a nőre há­ruló „hagyományos” terhek. Példák sokasága bizonyít­ja: a termelőszövetkezetek­ben végzett munkán kívül a gyermekek nevelését, a mosást, a főzést, a takarí­tást, a vásárlást, az álla­tok ellátását, a háztáji föld művelését is majdnem egye­dül az asszonyok végzik. Számtalan módja van an­nak, hogy a falusi nők hely­zetén ebben a vonatkozás­ban is könnyítsünk. Egyes termelőszövetkezetekben a munkabeosztásnál — ameny- nyire lehet — tekintetbe veszik az asszonyok anyai és háziasszonyi feladatait, le­hetőséget biztosítanak ezek elvégzésére. Lassan, de fej­lődik a családon belüli mun­kamegosztás is. Nagyra értékeljük azt a munkát, amelyet a földmű­vé sszövetkezetek a különböző falusi szolgáltató egységek lét­rehozásával végeztek. A köz­ségek nagyobb részében van kölcsönzés. A háztartási gé­pek és eszközök kölcsönzé­se, a kereskedelmi hálózat és az áruválaszték bővítése, a falusi éttermek létrehozása, a háztartási cikkek javítá­sának megszervezése — je­lentős segítség a falusi nő háztartási munkájához. Az igények azonban itt is gyor­sabb ütemet sürgetnek; úgy gondoljuk, hogy a továbbiak­ban — az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználásával — elsősorban a városoktól tá­voleső falvakban kellene kü­lönböző szolgáltató egysége­ket létesíteni. Rendkívül fon­tos és hatékony lenne olyan közhangulat megteremtése, amelyben természetessé vá­lik: a család minden tagja részt vállal a családi munka­megosztásban. A nőtanácso:: £S a termelő­szoveuiezeti nőbizottságok az eddiginél több kezdeménye­zéssel, szervező munkával segítsék a szakmunkásképző iskolákba beiratkozott nők tanulását, a dolgozók esti is­koláján való részvételüket, j Az iskolák mellett működő | szülői munkaközösségek has- I sanak oda, hogy minél több fiatal a mezőgazdasági szak­mát válassza. A helyi erők bevonásával kezdeményezhet­nék különböző gyermekintéz­mények létesítését. A parasztasszonyok többsé­gükben szívesen vállalják a tanulással, művelődéssel járó nehézségeket. Tudjuk, ez sok fáradsággal, gonddal jár. De mindez bőségesen megtérül az idejében elvégzett munka eredményében, az asszonyok nagyobb munkakedvében, családjuk és maguk derűsebb, szebb életében. Tagszervezés, társadalmi munka, szol^áltaíás-bővíiés Földmúvesssövctlcezetek vállalásai a felszabadulás tiszteletére tották azokat a feladatokat, amelyek a lakosság növekvő igényeinek és szükségleteinek kielégítését célozzák — mon­dotta. A szövetkezetek igazga­tási apparátusának azt kell jól megértetni, hogy a tagság és a választott vezetőség a szövetkezet gazdájának érezze magát, felelősséget vállaljon a szö­vetkezet tevékenységéért, él­jen az alapszabály adta jogai­val, mert így lehet még gyor­sabb ütemű és hathatósabb az a törekvés, hogy a város és falu közötti életmódbeli kü­lönbség minél kisebbre csök­kenjen. Az eddig elkészült progra­mok közül jó néhánynak ép­pen az az erénye, hogy ebben a szellemben dolgozták ki a feladatokat. A Pécel és Vidé­ke Körzeti Földművesszövet­kezet például amellett, hogy ezer új tag szervezését ter­vezi, mintegy 20 ezer forint ér­tékű társadalmi munkára mozgósít, elsősorban az üzletek környékének par­kírozására. tekepályák építésére. A húsellátás javítását két nyúltenyésztő szakcsoport megalakításával is elősegítik. A szolgáltatást kiterjesztik a gázpalack cserére, amely lé­nyeges könnyebbséget jelent a háztartások számára. — A Vác és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet ugyan­csak nagyarányú társadalmi munkát vett tervbe 16 ezer forint értékben, a Zsámbok és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet a 18 ezer forint ér­tékű társadalmi munka mel­lett szintén nyúltenyésztő szakcsoportot szervez, továb­bá véleménykutatás révén bővíti a szolgáltatást. Községenként egy-egy választott igazgatósági tag is felelősséget vállalt a feladatok elvégzéséért. A Veresegyház és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet ha­sonlóképpen községenként dol­gozta ki a részletes tenniva­lókat, a szolgáltatások közé például Erdőkertesen felve­szik a kerékpár, táskarádió és bőrönd kölcsönzést, összesen 140 új tag szervezését és 15 ezer 400 forint értékű tár­sadalmi munkát' irányoztak elő. — A kollektív tevékenység, a szövetkezeti demokratizmus szélesítése és elmélyítése min­den bizonnyal már az elkö­vetkező néhány hónán folya­mán meghozza gyümölcsét, amelynek a falvak lakossága egyöntetűen hasznát latin. (d. k.) Ifjúsági lakótelep épül Váróit Néhány év alatt jelentős ipari központtá fejlődött Vác. A városban azonban az ipar növekedésével nem tartott lé­pést a lakásépítkezés. Az ipa­rosodással járó jelenlegi la­káshiányt csak néhány év múlva szüntethetik meg, ami­kor elkészül a több száz la­kásos lakótelep. Addig is azzal enyhítenek a j gondokon, hogy a fiatalok a városi KISZ-bizottság kezde- j ményezésére építő közössége­ket alakítottak. A tavaly ala­kult első ilyen közösség az­óta tizenöt házat épített. Har­minc lakásba már be is köl­töztek tulajdonosaik. Nemré­gen megalakult a második építő közösség is, amely újabb 10 lakóház építését kezdte meg. Az ifjúsági lakótelepen előreláthatólag két év múlva fejezik be az építkezést. (MTI) A földművesszövetkezeti mozgalom kereken 160 ezer ta­got számlál Pest megyében. Néhány héttel ezelőtt tanács­koztak a mozgalom vezetői felszabadulásunk 20. évfordu­lójának megünnepléséről, s a földművesszövetkezetek máris jelentős programot dolgoztak ki. számolva a tagság részvé­telére a feladatok megvalósí­tásában. A tervekről, feladatokról beszélgettünk a MÉSZÖV szö­vetkezetpolitikai osztályveze­tőjével: — A földművesszövetkezetek átérezték és megértették a ju­bileumi mozgalom, jelentősé­gét, ennek megfelelően prog­ramjaik középpontjába állí­Teljesítették a vetéstervet! Most már a betakarításra és a mélyszántásra fordítják az erőt a dabasi járásban Örömhírt jelentett szerkesz­tőségünknek kedden délután Boros András, a Dabasi Járá­si Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke. A telefonje­lentés időpontjáig a járás va­lamennyi termelőszövetkeze­tében és termelőszövetkezeti csoportjában teljesítették az őszi gabonavetési tervet. A járás kenyérgabona veté­si terve 13 500 hold volt, ame­lyet kedden délig 13 507 hold­ra teljesítettek. Néhány. me­zőgazdasági üzemben még vetnek, mivel a tervezettnél több kenyérgabonát akarnak. A járás dolgozói annak kö­szönhették ezt a jelentős mun­kasikert, hogy egyrészt a ke­nyérgabona nagyobbik része rozs, amelyet korábban kezd­hettek vetni, másrészt a ter­melőszövetkezetek és tszcs-k tagjai minden időt kihasznál­tak a vetésre. A vetés során néhai módosítást végeztek, mert az előírt 10 656 hold rozs helyett 10 786 holdat vetettek, az előírt 2844 hold búza he­lyett pedig 2718 holdat. A nagy munkasikeren fel­buzdulva most már a mély­szántás és a betakarítás meg­gyorsítására törekszenek, mi­vel e munkából még jócskán van elvégezni való. Boros András jelentése szerint még hátra van például a mélyszán­tásnak mintegy kétharmada, s ez komoly erőfeszítéseket követel, hiszen meglehetősen esős az idő. Ügy vélik azon­ban, hogy a gépi és emberi munkaerő összpontosításéval ezt a feladatot is sikeresen teljesítik a téli fagyok beáll­táig. az Elnöki Tanács tagja és Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Bisztró a királyi váróteremben Termelési tanácskozásra gyűltek össze kedd délelőtt Gödöllőn az Utasellátó Sza­badság téri éttermében a vál­lalat dolgozói. Meghallgatták Molnár Lajos üzletvezető be­számolóját. Az elmúlt évben megjavult a Szabadság téri étteremben a munka. Ezért a konyha személyzetét dicséret illeti. Az „utasellátók” harmadik negyedévi tervüket 114 szá­zalékra teljesítették. A kö­zeljövőben meleg vizes mo­sogatást biztosítanak a "sön- tcsben. Jövőre megnyílik a gö­döllői Utasellátó harmadik üzlete is. Ekkor adják át a MÁV-állomáson a volt ki­rályi váróteremben a mo­dern bisztrót az utazóközön­ségnek. ___________ Ö reg hölgy a volánnál A 77 éves francia Louise Se­vet feltehetően a legidősebb női gépkocsivezetők egyike. Még 1903-ban kapta meg jogo­sítványát, amelyen ez a ma már bizony furcsán hangzó — cím olvasható: „Tanúsítvány arról, hogy nevezett ért a benzinnel meghajtott gépkocsi vezetéséhez”. (Az autók se­bessége akkoriban 20—30 kilo­méter volt.) Az idős asszony mindeddig, egyszer sem vétett a közleke­dési szabályok ellen. runk kiváló. Száműztük nyel­vünkből a goromba kifeje­zéseket. Ma már nem mondjuk egy emberre, hogy lop. Ez sértené önérzetét. A társadalmi tulajdon ellen vét. Az emberek nem sikkasz­tanak, legfeljebb hűtlenül ke­zelik a társadalmi tulajdont. Természetesen nem tolvaj az a kereskedő sem, aki egy kiló cukor helyett csak ki­lencven dekát mér. Így nem beszélhetünk embertársunk­ról, hisz lehet, hogy ezzel vég­képp összetörnénk érzékeny lelkivilágát. Azt mondjuk rá, hogy súlycsonkító. Ez mindjárt szebben hangzik. Ma az emberek nem bűnöz­nek, csak megtévednek és ter­mészetesen nem lógnak, nem lazsálnak, hanem rosszul vi­szonyulnak a munkafegyelem­hez. Remélem humoros írásai­mat olvasván, tisztelt kriti­kusaim nem feledkeznek meg a jólneveltségről és nem ra­gadtatják el magukat. Legfel­jebb megállapítják, hogy a humor területén némi fo­gyatékosságok vannak az írás­ban. Ez a magyaros beszéd! Az asszony bejelentette, hogy a vasárnapi ebéd hús­leves és rántottszelet. Elké­szítette a költségvetést, meg­csinálta a tervet és beütemez­te a munkát. A terv szerint tálalva pontosan 1 órakor lesz. Vasárnap délelőtt azután tervmódosítást jelentett be. Húsleves helyett paradi­csomlevest ütemezett be, a rántott szeletet átprogramoz­ta beaf-stek-re és közölte, hogy a tervezett költségkere­tet túllépte, ezért p óthiielt kér. Még két tervmódosí­tás és az ebéd a következő­képpen alakult: borsóleves, paprikáskrumpli kolbásszal, illetve virslivel. pontosabban üresen. Némi költségtöbblet így is mutatkozott, de ez már olyan csekély, hogy meg sem érdemes említeni. Oka ob­jektív nehézség: amíg a szomszédasszonnyal a tervmó­dosítást készítette, elégett a marhahús. Persze határidő módosítás is lett: 1-ről kettő­re, majd negyedháromra, végül is fél háromkor tálalt, de ekkor még a bgrsó és a krumpli kemény volt, a só kimaradt belőle, különben ki­tűnőre sikerült. Kérdezik, hogy mit szólt ehhez a férj? A világon semmit. Meg­szokta. ö ugyanis az építő­iparban dolgozik ... Ősz Ferenc Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke előtt a Magyar Népköz- társaságra és alkotmányra kedden esküt tett dr. Bakos Lajos dunántúli, Ráslcy Sán­dor tiszáninneni református püspök, valamint Üjszászy Kálmán, a tiszáninneni re­formátus egyházkerület fő­gondnoka. Az eskütételen je­len volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, dr. Bar­iba Tibor református püspök, Református egyházi vezetők eskütétele Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra ig küldik meg a Művelődés- ügyi Minisztériumhoz. (MTI) A Művelődésügyi Miniszté­rium ösztöndíjas pályázatot hirdet az 1965—66-os tanévre külföldi egyetemek, főiskolák, illetve mérnök szakiskolák nappali tagozatára. Külföldi ösztöndíjjal a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Népköztársa­ság, és a Szovjetunió egyete­mein, főiskoláin, illetve a Né­met Demokratikus Köztársa­ság szakiskoláin tanulhatnak a pályázók. Az 1961-ben, vagy azóta érettségizett fiatalok munka­helyük, az idei tanévben érett­ségizők, illetve képesítőzök, valamint a felsőfokú techniku­mok 1. éves, az egyetemek és főiskolák ugyancsak 1. éves hallgatói oktatási intézményük vezetői útján szerezhetik be a szükséges felvételi űrlapot, kaphatnak felvilágosítást és ugyanott nyújthatják be pá­lyázatukat. Az egyes munkahelyek, il­letve oktatási intézmények a pályázati felhívást, illetve a jelentkezéshez szükséges űrla­pokat felettes hatóságuktól — a kiküldetésben érdekelt szak­minisztériumok, illetőleg fő­hatóságok személyzeti osztá­lyaitól — Budapesten a kerü­leti tanácsok oktatási, vidéken a megyei tanácsok művelődés- ügyi osztályaitól kapják meg, illetve igényelhetik. Az említett hatóságok a pá­lyázatokat 1964. december 15­A ceglédi Vasipari Ktsz he­lyiségében a következő táblát láttam: „A HELYSÉGBEN IDEGE­NEKNEK TARTÓZKODNI ÉS DOLGOZNI TILOS” Azt megértem, hogy a mű­helyben idegenek nem tartóz­kodhatnak. Na de dolgozni csak szabad? Mi lesz, ha a dolgozók komolyan veszik a felszólítást? ★ Azt mondják: negyvennyolc óta nem fog az átok. Kétlem. A háborús években ezerszer hallottam átkozni a babot és azt kívánni, hogy még a tö­ve is pusztuljon el. Az átok úgy látszik megfogott. A feleségem tegnap 22 forintért vett egy kiló ba­bot. Lám, hogy változik a világ. Gyerekkoromban anyám, babgulyást főzött. Volt ben­ne sok bab és kevés hús. Ma már ezt a luxust nem en­gedhetjük meg magunknak. Egyszerű bérből élő dolgo­zók vagyunk, nem lopunk, nincs műanyag üzemünk, kénytelenek vagyunk sok hússal és kevés babbal főzni a gulyást. De nem baj. Egy­szer úgyis nyerek a lottón és akkor főzök egy olyan bab­levest, hogy annak idején a Róbert bácsinál sem volt kü­lönb ... ★ A régi gyerekek játszottak mozdonyvezetősdit. babáztak és természetesen a legkedvel­tebb játék a papás-mamás volt. Hol van már ez az idő! A mai modern gyerek nem éri be az ilyen avitt játékokkal. Az ő játékai közelebb áll­nak a realitásokhoz. Egy is­merősöm gyerekei és pajtá­sai a minap válóperesdit ját­szottak. Mert a mai gyerek már a játékkal is az életre készül... ★ A vendéglátóiparban dicsé­retes törekvés a talponállók felszámolása. Ez rendszerint úgy történik, hogy a helyisé­get tatarozzák, kap új neont, elnevezik egy virágról. Így a régi Késdobáló név helyett a jövőben a Rezeda, vagy a Liliom nevet viseli. Betesz­nek szép asztalokat, modern hűtőpultot és — megy min­den tovább a régiben. Van egy újításom. Pró­báljanak meg a jövőben egy talponállót úgy átszervezni, hogy ne a berendezést, ha­nem a közönséget cseréljük ki. Újításom fejében semmi díjat nem kérek. Felajánlom egy újabb alkohol-elvonószo­ba berendezésére. * Finom nép lettünk. Beszé­dünk választékos, modo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents