Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-04 / 259. szám
1964. NOVEMBER 4, SZERDA Anita Ekberg megsértődött Miért éppen a vegyipart? Heti jogi tanácsaink A „Dolce vita” emlékezetes szereplője, Anita Ekberg végleg az „Édes élet” honába, Olaszországba költözött, sőt lemondott svéd állampolgárságáról és felvette az olaszt. Elhatározását azzal indokolta, hogy valahányszor Svédországba utazik, a svéd sajtó mindig éles támadásokat intéz ellene, „ócsárolja” művészetét és magatartását. ILYEN FÉRFIAK IS AKADNAK Helmstadt nyugatnémet városban működik a kötést kedvelő férfiak klubja. A klubtagok naponta több órán át kézimunkáznak. Akadnak olyan lelkes tagok is, akik még az autóbuszmegállónál is előveszik kötésüket. Ismét egy könyv, amely legendát oszlat, mégpedig az egyik legnagyobb legendát, amely még ma is makacsul tartja magát: a Teleki-kormány, s. személy szerint gróf Teleki Pál miniszterelnök legendáját. Kitűnő könyv Juhász Gyula munkája, nemcsak azért, mert szerkezetében kerüli a túlbonyolítást, s így áttekinthető képet ad a nem szakembernek is, hanem azért is, mert új források, eddig nem ismert dokumentumok felkutatásával s részbeni közlésével több kérdésben véglegesen tisztázza a tényeket, a történelmi valóságot. Imrédy megbuktatása után gróf Teleki Pál alakított kormányt. „Mérsékeltebbet”, de ugyanolyan reakciósat, ugyanolyan háború pártit, német barátot. Teleki a parlamentben elmondott programbeszédében nem is hagyott kétséget céljaik iránt: leszögezte, hogy folytatják az Imrédy- kormány politikáját. És folytatták. Csak — taktikusaiban. Hűek maradtak a németekhez, a hűségért azonban fizetséget követeltek. (Teleki már egy 1935-ben írott cikkében leszögezte, hogy a magyar revízió csakis „általános európai revízióval” együtt mehet végbe.) Mégis — teszik fel a kérdést — miért lett akkor öngyilkos gróf Teleki Pál? Juhász Gyula, szigorúan a tényekre támaszkodva vizsgálja e kérdést, hiszen a Teleki-kormány körüli legendáknak elsősorban a korrpányfő tragikus halála adott tápot. Teleki gróf nem Népgazdaságunk kiemelt fontosságú ága a vegyipar. Évről évre nagyobb összeget, a második ötéves terv ipari beruházásainak mintegy hatodát fordítjuk a fejlesztésére, új, korszerű gyárak építésére, a régiek rekonstrukciójára, modern berendezésekkel, műszerekkel, gépekkel történő felszerelésére. Ennek eredményeképpen 1965-ben a vegyipari termelés mintegy há- (romszorosa lesz az 1960. évinek. Fejlődésének üteme tehát lényegesen meghaladja az ipar általános fejlődését, sőt, valamennyi iparágénál gyorsabb. Miért éppen a vegyipart fejlesztjük ilyen gyorsan? Miért teszünk ilyen nagy erőfeszítéaz általános politikával ha- sonlott meg, s követett el ezért öngyilkosságot, hanem mert emberileg érezte méltatlannak azt a szerepet, amit eljátszott, elsősorban Jugoszlávia megtámadása kérdésében. „Ez a művelt, de erősen jobboldali beállítottságú reakciós világnézetű arisztokrata, mint politikus az ellen- forradalomból nőtt ki, abból a rendszerből, amely belpoli- tikailag az ellenforradalomra, a dolgozó tömegek elnyomására, külpolitikailag a szov- jetellenességre és a területi revízióra épült. Ezt a rendszert képviselte egész politikai tevékenységével, közéleti szereplésével, tudományos munkásságával egyaránt. Megszállottja volt a revíziós gondolatnak és hű képviselője osztálya érdekeinek” — így summázza Telekit Juhász Gyula. És hogy mennyire igaza van, mennyire legenda mindaz, amit igyekeztek és Nyugaton még ma is igyekeznek Teleki gróf alakja köré fonni, tényekkel, Teleki beszédeivel, cikkeivel, leveleivel bizonyítja. (Nagyon jellemző például a Hitlerhez írott levél.) A Teleki-kormány két esztendejét teljes részletességgel vizsgáló, minden területét felölelő történelmi tanulmány sikeres folytatója a második világháború előzményeit és eseményeit marxista módszerekkel feldolgozó törekvéseknek, s e tekintetben hézagpótló munka. (Akadémiai Kiadó) (m. o.) seket? — kérdik sokan, attól tartva, hogy ez az egyoldalúság aránytalanságot okoz a népgazdaságban, akadályozza a többi iparág fejlődését. A kérdésből kitűnik, hogy nem ismerik kellőképpen azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a vegyipar betölt más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, egész népgazdaságunk műszaki előrehaladásának meggyorsításában. A vegyipar szinte az egész népgazdaságot táplálja, termékeivel, eljárásaival behatol a mezőgazdaságba, a gépiparba, a textiliparba, az építőiparba stb. és valósággal forradalmasítja ezeknek a szektoroknak a termelését. A kemizálás — a vegyipari termékek, eljárások alkalmazása a különböző termelési folyamatokban — ma már legfontosabb követelménye a korszerűségnek, a gazdaságosságnak, a termelékenység növelésének. Olyan országban, mint a miénk, amely nem bővelkedik természeti kincsekben, értékes nyersanyagokban, a vegyiparnak különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani, mert új nyersanyagokat szolgáltat a feldolgozó iparnak, amelyek pótolják a nehezen beszerezhető természetes anyagokat, sőt, nem egy esetben kedvezőbb tulajdonságaikkal felül is múlják azokat. A vegyipari eredetű nyersanyagok alkalmazása nemcsak importköltségektől mentesíti az országot, hanem lehetőséget ad a termelési költségek jelentős csökkentésére, olcsóbb termékek előállítására. Azt pedig már tudjuk, hogy ez nélkülözhetetlen feltétele mind az életszínvonal emelésének, mind világpiaci versenyképességünk fokozásának. Szemléltetésül néhány példát: a kábeliparban egy tonna műanyag 3—4 tonna ólom megtakarítását teszi lehetővé: A bútoriparban egy tonna műgyantával ragasztott farostlemez 2,5 köbméter deszkát helyettesít. Egyes termékeknél • eredményesen pótolja a műanyag a vasat, az acélt, a rezet. És nemcsak az az előnye, hogy a drágább anyagot olcsóbbal helyettesíti, hanem a legtöbb esetben növeli a termék tartósságát, élettartamát, tetszetősségét. A műanyagok általában sokkal kisebb munka-, idő- és költségráfordítással megmunkálhatok, mint a fém, vagy a fa. A gépiparban — műanyagok használata esetén — sok területen, például a munka- igényes forgácsolás helyett préselést, fröccsöntést, vagy sajtolást lehet alkalmazni. Jelentős szerepet játszik a műanyag a gyártmányok súlyának csökkentésében is, ami egyik leglényegesebb követelménye a korszerűségnek. Nyugodtan mondhatjuk: a gépiparban, az elektrotechnikában, a híradástechnikában elképzelhetetlen a tudományos és technikai haladás műanyagok alkalmazása nélkül. Nem kevésbé fontos szerepet tölt be a vegyipar az építő- és építőanyag-iparban. A műanyagcsövek, különböző szerkezeti anyagok, padlóburkolók alkalmazása jelentősen csökkenti az építkezések költségeit, rövidíti az építési időt és praktikusabb, kényelmesebb lakások építését teszi lehetővé. A textiliparban a műszálak alkalmazása is mindinkább elterjed. Hogy ez milyen előnyökkel jár, azt már szinte valamennyien közvetlenül tapasztaltuk: a műszállal készült anyag sok esetben tartósabb a természetes szálból gyártottnál, jól mosható, könnyű, gyűrteleníthe- tő, és egyre több fajtájuk olcsóbban vásárolható a hagyományos anyagból készültnél. Ennek nem utolsósorban az az oka, hogy a műszálak alkalmazása a textiliparban szintén csökkenti a munkaigényességet, a műszál előállításához három és félszer kevesebb munkaerőre van szükség, mint a gyapjú vagy a gyapot előállításához. A mezőgazdaság kemizáiásáról viszonylag többet tud a közvélemény, de korántsem ismerte fel e folyamat óriási Kiürülnek a „putrik46 A minap jelentette a távirati iroda: a Zala megyei Sárhidán — a tanács és a társadalmi szervek kezdeményezésére — OTP-kölcsönnel cseréptetős, nagy ablakos házakat építenek a község cigány lakóinak a sárkunyhók helyett, s a „putrik”-at ünnepélyesen, együtt fogják lerombolni — örökre. Ilyen, vagy ehhez hasonló hír sűrűn megjelenik az újságokban. A hazánkban élő cigány származású lakosság száma csaknem 200 ezerre tehető. S ennek a 200 ezer embernek a tekintélyes része ma még a lakosság átlagos társadalmi, kulturális, egészségügyi szintjénél rosszabb körülmények között él. Bizonyos: a felszabadulás óta nagyon sokat felszámoltunk a múlt örökségéből. Bár azt is őszintén meg kell mondani, hogy ez a törlesztés következetesen és módszeresen csak öt-hat éve tart, de mindjárt hozzá kell tennünk: ennek az embercsoportnak a tagjait a feudalizmus, a kapitalizmus a társadalomnak annyira mélyére lökte, hogy következményeit igen nehéz felszámolni, szívósság és sok-sok türelem kell hozzá. Nekik nagyobb utat kell befutniok, mint ameny- nyit a lakosság átlaga megtett, s így érthető, hogy hátrább tartanak. Éppen ezért egész társadalmunknak segítenie kell őket. A gazdasági segítséget — a kulturált lakáshoz, a munkához juttatást stb. — meg kell toldani sok egyébbel. Azzal például, hogy pedagógusaink ne hagyják „lemorzsolódni” az iskolában a cigány gyermekeket, hogy a villany bevezetésénél, a vízellátás rendezésénél a helyi tanácsok ne feledkezzenek meg a cigányok lakta utcákról, falu- stSzéli telepekről. Orvosaink, védőnőink , rendszeresen törődjenek egészségügyi körülményeikkel. A segítés- nek ezek a módjai ugyancsak egyengethetik a „cigánykérdés” rendezését. llymódon a törlesztés mellett a „kamat" rendezése ú gyorsabban halad. (t. gy ) KÖNYVESPOLC Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája 1939—1941 jelentőségét. A vegyipar a mezőgazdaságnak olyan műtrágyákat nyújt, amelyek jelentős mértékben növelik a talaj termőképességét és a terméshozamot. Egy mázsa nitrogén-műtrágya felhasználása például gabonánál 1,5 mázsa, burgonyánál 7 mázsa, cukorrépánál 10 mázsa terméstöbbletet eredményez. Jelentős szerepet játszik a vegyipar a növényvédej nben is. A növények betegségei, kártevő rovarok és gyomok évente körülbelül 6 milliárd forint kárt okoznak a népgazdaságnak. A számítások szerint a jól szervezett kémiai növény- védelem a védekezéshez szükséges költségek 10—20-szoro- sát téríti vissza terméstöbblet formájában. És szerepet játszik a vegyipar az állattenyésztésben, megfelelő állattápszerek, antibiotikumok és vitaminok alkalmazásával. Hosszan lehetne még sorolni a kereskedelem, .a csomagolóipar, egészségvédelem és a gyógyászat szükségleteit, a közlekedés hajtóanyag- és gumiabroncs-igényét, nem is szólva azokról az olcsó és praktikus közszükségleti cikkekről, lakásberendezési tárgyakról, amelyekkel a vegyipar látja el a fogyasztókat. Mindezek még inkább kiemelik azt a tényt, hogy a vegyipar hazánkban az ipari fejlesztésnek és a dolgozók jóléte fokozásának egyaránt kulcskérdése. A vegyipar gyorsított ütemű fejlesztése világjelenség. Míg a világ összipari termelése 20 év alatt mintegy két és félszeresére növekedett, a vegyipar termelése ugyanebben az időszakban megnégyszereződött. Még szembetűnőbb ez a gyorsított ütem, ha az utóbbi öt évtized adatait összegezzük, ötven év alatt — az iparilag fejlett országokban — a vegyipar tízszeresére növelte a termelést, míg az általános ipari termelés csak négyszeresére nőtt. Hazánk az iparilag fejlett országoknál későbben ismerte fel a vegyipari fejlesztés fontosságát, s ezért most minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk, hogy az elmaradást megszüntessük, és a vegyipar fejlesztésével növeljük országunk gazdaságát, a dolgozó nép életszínvonalát és felzárkózzunk a termelés műszaki színvonala tekintetében a legfejlettebb országokhoz. Sőlér Edit A munkaviszony alkalmatlanság címén való megszüntetése a munka- védelmi rendelkezések megszegése miatt. „A baleseti oktatásban való részvételt elmulasztottam. Emiatt állásomat felmondták. Joga van-e a vállalatnak ezért munkaviszonyomat megszüntetni?” — kérdi M. N. váci lakos. A balesetelhárítási oktatásban való részvétel egyes munkakörökben 'kötelező. Ha ennek a dolgozó nem tesz eleget, a munka végzésétől el kell tiltani. Erre az időre munkabér nem fizethető. Ha hibás volt abban, hogy az oktatást elmulasztotta, a munkaviszony alkalmatlanság címén megszüntethető. Ha önhibáján kívül — betegség, iskolai elfoglaltság stb. — nem tett eleget a munkavédelmi előírásoknak, akkor felmondás helyett más munkakörbe kell áthelyezni. | Fegyelmi eljárás üzemi ; baleset miatt. „Védőszemüveget nem használtam és megsérültem. A vállalat fegyelmi eljárást csaik én ellenem folytatott le, holott a csoportvezetőm is tudott arról, hogy nem használjuk a védőszemüveget.” — írja F. J. olvasónk. A munkavédelem szabályait a dolgozónak és a vállalatnak egyaránt be kell tartania. Ha az előírásokat bárki megszegi, kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása, az esetben ha a baleset legalább egy napi munka- képtelenséget okozott, vagy ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyelmeztetés ellenére megszegte. A szóvátett esetben felelősség terheli a csoportvezetőt is, mivel a munkavédelmi szabályok megszegését eltűrte. Ezért a fegyelmi eljárás megindításától vele szemben sem tekinthet el az igazgató. Üzemi balesetet szenve-. dett dolgozó munkaviszonyának megszüntetése. „Munkávégzés-közbén szemem olyan súlyosan megsé- j rült, hogy operálni kellett. Azóta gyengébben látok. Mun- j lkába állás után egy hónap j múlva állásomat a vállalat fel- < mondta. Jogos volt-e a vállalat j intézkedése?” — kérdi T. E. j dunakeszi olvasónk. A Munka Törvénykönyvében I meghatározott felmondási tilalom az üzemi baleset folytán táppénzes állományba került beteg dolgozóra is kiterjed. A fenti korlátozáson túlmenően a sérelmet szenvedett dolgozó Öt évi szabadságvesztés — életveszélyes szurkolásért Horváth László 21 éves, budakeszi lakos, büntetett előéletű. Munkahelyét gyakran váltogatta. Ez év június utolsó napján élettársával az egyik budakeszi italboltban szórakozott. Hozzájuk csatlakozott Haágen József, aki korábban élettársának volt a férje. Italoztak, majd együtt indultak haza. Horváth azonban visszament a kocsmába, mert csomagját ott felejtette. Amint az italboltból kilépett, látta, hogy a volt férj ölelgeti élettársát. Felháborodásában mindkettőt bántalmazta. Dulakodás közben elővette zsebkését és azzal több- j szőr Haágen felé szúrt. Az egyik szúrás a hasfalat érte, | amitől a sértett összeesett, s csak a gyors orvosi segítség mentette meg életét. A Pest megyei Bíróság Horváth Lászlót emberölés kísérlete miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától három évre eltiltotta. Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért fellebbezett. Naturalista festő — Ez a kivágás jó lesz...! Komádi István karikatúrája munkaviszonyát a bekövetkezett baleset megállapításától, ha pedig betegállományba került, az újbóli munkábalépés- től számított két évig átszervezés, és az'üzemi baleset okozta alkalmatlanság címén felmondani nem lehet. Más esetekben, továbbá a két év eltelte után is csak a szakszervezeti bizottság hozzájárulásával lehet a munkaviszonyt megszüntetni. A vállalat felmondása — amennyiben az üzemi baleset tényét megállapították — jogsértő, ezért forduljon panaszával a vállalati egyeztető bizottsághoz. A közkegyelmi rendelkezés nem terjed ki az anyagi kártérítési felelősségre. ,JÍ büntető eljárást az amnesztia rendelet alapján ellenem megszüntették. A vállalat mégis kártérítést !követel tőlem. Kötelezhető vagyok-e az okozott kár megtérítésére, amikor bíróság nem vont felelősségre?” — kérdi levélében K. F. gödöllői lakos. A közkegyelmi rendelkezés nem terjed ki a kártérítési felelősségre. Ilyen esetben a polgári bíróság önállóan vizsgálja, követtek-e el bűncselekményt és abban vétkes-e az, aki ellen kártérítést érvényesítettek. Amennyiben megállapítják, hogy a dolgozó nem követett el bűncselekményt, akkor a munkajogi felelősség szabályai alapján legfeljebb egy havi alapbérének 15%,-a erejéig felel a kárért. Ha viszont bűn- cselekményt követett el, kártérítési felelőssége a teljes kárért fennáll. A bíróság azonban jogosult a kártérítés összegét mérsékelni, ha a cselekmény súlya, a személyi és egyéb körülmények — pl. a vállalat mulasztása ezt indokolttá teszik. Kérdésére tehát azt válaszolhatjuk: az önnel szemben támasztott vállalati igény nem törvénysértő. Munkajogi szempontból kit kell vezetőállásának tekinteni. ..A normairoda csoportvezetője vagyok, besorolásom műszaki vezető II. Állásomat a vállalat felmondta. Mint veze- tőállásií dolgozóinak panaszjogot a szolgálati felettesnél biztosítottak. Sérelmesnek tartom a vezetőállású minősítést, mivel nem voltam osztályvezető. A Munka Törvénykönyv szerint csak az osztályvezetők és az ennél magasabb munkakört betöltők a vezetőállású dolgozók” — írja olvasónk. A Munka Törvénykönyv megjelenése óta az egyes munkakörök megnevezése többször megváltozott. Ma már nem minden esetben ad eligazítást a ténylegesen betöltött munkakör megnevezés, ezért a felügyeleti szerv nyilatkozata a döntő abban a kérdésben, hogy kit kell vezetőállásúnak tekinteni. Minden esetben a vállalatok besorolását tartalmazó 132 1861. Mü. M. számú rendelkezés — az egyes, tárcák utasításai — az irányadóak. Ebben a vezetőállásúak között sorolják fel a műszaki vezető Il-t is. így a felmondás elleni panasz elbírálására a felügyeleti szerv — szolgálati felettes — jogosult. Termelőszövetkezetnek az építőipari vállalattal építkezésből származó elszámolási vitája közvetlenül nem vihető bíróság elé. Több tsz. főkönyvelő »olvasónk kérdésére közöljük: Hatályos rendelkezések szerint, amennyiben a tsz-nek építőipari vállalattal — ktsz-el — az építési munka miatt pénzügyi elszámolási vitája keletkezik, a bírósági eljárást egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Ha az egymásközti egyeztetés nem vezet eredményre, a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatósága jogosult dönteni. Aki a bank határozatát sérelmesnek tartja, ellene bírósághoz fordulhat. Megjegyezzük, hogy pénzügyi elszámolási vita alatt nemcsak a számlakövetelés összegszerűségét kell érteni hanem azt is, amikor a beruházó a szükséges pénzügyi fedezet hiányában nem tud fizetni. Dr. M. J.
