Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 278. szám
MOHOB°VlDfn P'E S V, M E. G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LUCA SZÉKÉKÉNT KÉSZÜL A GÉPMŰHELY VI. ÉVFOLYAM, 278. SZÄM 1964. NOVEMBER 27. PÉNTEK A sápi tsz kommunistáinak legfontosabb feladata: segíteni a gazdálkodás megjavítását ezek megoldásához a tsz vezetésének megerősítése. A vitában hét elvtárs kért szót. Polenyik János az időszerű munkák elhanyagolását sérelmezte. Szirághi Mihály az állatok takarmányozási gondjáról szólott, Federics Mihály a gazdálkodás számos hibájára hívta fel a figyelmet. Molnár András a brigádvezetők felelősségéről, Szántai János a bizalmiak feladatairól beszélt, Kerkuska Károly is sok hibára hívta fel a figyelmet. Polinger Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa a tsz előtt álló legfontosabb feladatok megoldásáról beszélt. A vita után a taggyűlés megválasztotta az új vezetőséget. A titkár Horinka István elvtárs lett ismét. Bognár Miklós Messzi fröccsen az olaj a nagy tepsiszerű edényből, * amikor beleejtik az U—28-as fogaskereket, s a tócsák vize hamar szivárványszínt ölt az edény környékén. Bírta István szerelő tocsog a bokáig érő sárban, s amikor fázni kezd a lába, nekiiramodik, hogy a nátha előtt elérje még a „szerelőcsarnokká” átalakított tenyérnyi bognárműhelyt. Amíg a kályha mellett átmelegednek a gévn- beredett lábak, a fiatal szerelő elmondja, hogy az üllői Kossuth Tsz milliós költséget emésztő gépműhelye és színe szinte Luca székeként készül, s a több milliót érő géppark és munkaeszközök fölé az égbolt nyújt fedelet, veri az őszi eső, lepi majd a hó, egész télen eszi a rozsda. — Igaz ugyan, hogy az alapok készítéséhez még a tavasszal hozzáfogott valamelyik építővállalat, aztán hosszú időre eltűntek a mesterek; de most úgy látom, újra bütyköl ott néhány ember. Pedig nem is akármilyen lesz ez a műhely! — veszi át a szót Kellner Sebestyén, aki szintén szerelőként dolgozik a Kossuthban. Papírt kerít, s máris rajzolja a tervezett tágas, világos épületet, ahol három gépet is javíthatnak egyszerre. — Külön hegesztőfülke lesz, s a kovácsok is külön helyiséget kapnak. A korszerű berendezéshez egy fúrógép és az Ajax-kalapács már megérkezett, a nagy esztergagép érkezését is várjuk. A szín fedelet nyújt a tsz 15 erőgépének, s ott megbújhatnak a munkaeszközök is. A hengerfúráson kívül minden javítást elvégez ez a jól képzett szerelőcsoport, persze az alkatrészhiány itt is okoz némi gondot, nehézséget. Ezért áll ott már napok óta az U—28-as is, mellette a Maulwurf fogaskerékre vár. A szerelők újra a sarat tapossák, olajban fürdetik, mossák az alkatrészeket, néha száll csak egy-egy sóhaj a közelben készülő szerelőműhely felé, amelynek már régen készen kellene állnia! Kiss Sándor Kis létszámú és igen magas átlagéletkorú a tápiósápi Petőfi Tsz pártszervezete. A tsz problémáit jól ismerik a párttagok, segíteni szeretnének megoldásukban, de a tapasztalatok szerint ez eddig nem járt a kívánt eredménnyel. A taggyűlés előtt az elvtársak között igen feszült volt a hangulat — érezni lehetett, hogy mindenkinek van mondanivalója, mindenkit foglalkoztat valami. Horinka István párttitkár ismertette a vezetőség beszámolóját a végzett munkáról. Kevés eredményről, sok problémáról esett szó. Vannak még bajok a párt belső életében a tagdíj, az oktatás, a szervezeti élet területén, annak ellenére, hogy az utóbbi félév erőteljes fellendülést eredményezett. A tsz gazdálkodásában súlyos helyzet alakult ki. Nagyon érződik az elnök és a főállattenyésztő hiánya. Rossz örökség, de a ma jellemzője is a sápi tsz-ben a munka szervezetlensége, a 30-féle bérezés, a munkafegyelem hiánya. A dolgozók között nagy bérfeszültség van, nincs becsülete a munkaegységnek. A gazdaság szervezése is szétzilált. (Például: mindhárom üzemegységben van kertészet.) Az idei termésátlagok döbbenetesen alacsonyak. Őszi búzából 6,4 mázsát, őszi árpából 6.6, borsóból két mázsát sikerült el. 1 saakemb&r mondja az ujj építésügyi iörvénvröl SPOR T Kezdődik a polgári védelmi oktatás fűtés és a világítás. Ez sem volt kis gond, hiszen a járásban 163 csoport lesz. Mo- noron egyedül 21 oktatási csoportban hallgatják majd az emberek az előadást. Előkészítettük a kiértesítő lapokat is. Lényegében csak a névsor hiányzik. — Már csak az kell, hogy az emberek — saját érdekükben — minél nagyobb számban vegyenek részt az oktatáson! MAI MŰSOR Mozik Honor: Trubadúr. Vecsés: párduc I, II. (szélesvásznú). A múlt héten alkotta meg országgyűlésünk az új építésügyi törvényt. Időszerű és szükséges volt, hiszen még az 1937-ből származó törvény uralta a legtöbb építésügyi követelményt, a feladatok jó részét. Ez a törvény már elavult, hiányos is volt. Kovács István a járási tanács építés-közlekedési csoportvezető főmérnöke az új törvényről a következőket mondotta: — Az új törvény a terület- rendezés és ennek keretében a város és községrendezés terén több évre, évtizedre teremti meg a települések és az építmények egymással ösz- szehangolt műszaki alapjait, illetve rendszereit. Több, főleg nagyobb községünkre elkészült az egyszerűsített általános rendezési terv. Az érintett községek tanácsüléseiken jóváhagyták e terveket. Betartásukat most már törvény is erősíti. Komoly feladat elé állítja a tanácsokat az új törvény, hiszen kimondja, hogy a tanácsok az építésügy gazdái. — Itt van például a telekgazdálkodási rendelet betartása, amelyet eddig sok helyen mellőztek, különböző okokra hivatkozva. Ha községi tanácsaink az építésügyi törvényt maradéktalanul végre akarják hajtani, fő feladatuk lesz a központi belterüleA siilyi fmsz híreiből: , Nyereség, taggyűlés, könyvárusítás A fővárosban, a Péceli úti tornacsarnokban folytatódtak a teremkézilabda-bajnokság küzdelmei. A gyömrői fiatalok ismét nagyszerű napot fogtak ki. Már az első percek nagy gyömrői fölényt hoztak. Ennek ellenére a gólok váltakozva estek. A félidő utolsó perceiben sikerült a gyömrőieknek két góllal elhúzni ellenfelüktől. Szünet után hatalmas hajrába kezdett mindkét csapat. Az ipari tanulóknak sikerült 9:9-re egyenlíteni. Ekkor úgy látszott, hogy fordul a kocka. Nem így történt. A lelkesen és nagy kedvvel játszó gyömrői fiatalok perceken belül három góllal biztosították be győzelmüket. Jó iramú, színvonalas mérkőzésen a gyömrőiek megérdemelten győztek jó hírű ellenfelük ellen. Góldobók: Somogyi G. (5), Somogyi K. (3), Kovács Gy. (2), Kacziba V., Baranyai. Jó: Somogyi G., Somogyi K., Kovács Gy. SAKK — MATT A JTS mellett működő sakk- szövetség járásunk 1964. évi egyéni bajnokságát a várható nagy nevezési számra való tekintettel körzeti rendszerben bonyolítja le. December 13-án: Monoron, Gombán, Gyömrőn és Tápiósülyben, aki a legtöbb mattot adja ellenfelének, jogot nyert a december 20-i járási döntőn való részvételre. VALAKI SIR érni. A kukorica azt hozta, amit vártak, de 50 holddal kevesebb területet vetettek be, mint tervezték. A tsz-nek előreláthatólag 1,5 millió forint mérleghiánya lesz. A múlt év zárszámadásánál félrevezették a tagságot — azt mondták a vezetők, hogy a tsz 1,2 millió forint kész- pénzvagyonnal rendelkezik, ezzel szemben csak 33 ezer forint volt az egyszámlán. Jelenleg az állam pénzéből tartja fenn magát a tsz. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat: kilábalni a bajból. Sápon minden adottság megvan a jó gazdálkodásra. Ez a föld évszázadokig el tudta tartani a dolgos sápi népet, most még meg tudná gazdagítani is, de ehhez fel kell számolni a vezetési, munkaszervezési hibákat. A határozati javaslat a közeljövő legfontosabb feladatait tartalmazta. Még ebben az évben 500 hold mélyszántás, 200 holdról a kukoricaszár letakarítása, trágyázás, 15 hold silózás a feladat. A jövő évi feladatok közül első helyen áll a kertészet egységesítése, az állattenyésztés fellendítése (megfelelő szakember beállítása, takarmúnytermelés), a segédüzemágakban rejlő lehetőségek kiaknázása, mindtéből kiindulva folyamatosan biztosítani az üres telkek beépítését. Ezáltal rendezettebbek is lesznek községeink, s ugyanakkor nagyobb fejlődési lehetőségünk is lesz. — Jelentősnek tartom a törvénynek azt a részét, amely kimondja, hogy a tanácsok illetékességi területükön építésügyi szabályokat alkothatnak, amelyek figyelembe vehetik az adott terület sajátosságait és a lakosság szokásait. Kétségtelen — fejezte be mondandóját Kovács, István —, hogy csoportunk feladata, de hatásköre is az új törvény alapján a jövőben növekedni fog. — BM — MONORI BIRKÓZÓK SIKE- KÉZILABDA TEREMTORNA RE EGERBEN Gyömrő— 4. sz. ITSK 12:9 (6:4) Egerben vasárnap Heves megye—Pest megye birkózóválogatott csapatverseny volt. A megyei válogatott keretben négy monori versenyző is szerepelt. A 19:2 arányú Pest megyei győzelemhez nagyban hozzájárult a négy monori sportoló másodperceken belüli kétvállas győzelme. Szőnyi János 25, Győri László 45, Izmán Sándor 20, Asztalos Lajos 30 másodperc alatt fektette kétvúllra ellenfelét. •k Bírkózóverscny lesz vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a sportegyesülét székhazában Monoron. ahol a hazaiak a Budapesti Honvéd csapatát látják vendégül. órakor Úriban, 29-én pedig délután három órakor Tápió- sápon taggyűlést tart. Tárgy: az első fél évi gazdálkodás értékelése. Vasárnap Tápiósüly, Tápió- sáp és Úri községekben a legszebb és legjobb könyvek népszerűsítése érdekében — az fmsz aktíváinak bevonásával — 100—100 úttörő pajtás keresi fel a lakosságot otthonában. Czirinkó Sándor főkönyvelő a legutóbbi felügyelő bizottsági ülésen ismertette az fmsz háromnegyed évi gazdálkodásának az eredményét. Eszerint az első háromnegyed évben elért tényleges nyereség százezer forinttal több mint amit egész évre terveztek. Ez azt jelenti, s minden remény megvan arra, hogy a nyereségrészesedés összege hasonló lesz a tavalyihoz. Az fmsz 28-án délután öt A gázálarcok, egészség- ügyi csomagok, szemléltető képek nagy tömege fekszik a parkettán, katonás rendbe rakva. Mintha csak arra várnának, hogy az emberek vegyék kézbe őket, tanuljanak róluk. — így is lesz — mondja Illés István, a polgári védelem járási törzsének parancsnoka. — Ezek az anyagok nem lesznek már sokáig itt. December elsején, másodikén megkezdődik községeinkben — Bénye, Csévharaszt, Ecser, Káva, Péteri és Vasad kivételével — az oktatás. — A 15 órás elméleti képzést igyekszünk minél színesebbé tenni. Jól képzett előadóink lesznek, az jj előadások témája is érdé- '• kés. Meg szeretnénk ismer- \ tetni az emberekkel; milyen j nagy hatású támadófegyve- í rek vannak, az alkalmazásuk í után keletkezett károk ellen; hogyan lehet védekezni és; általában megtanítani őket a \ védekezés lehetőségeire, mód- l szereire. Hét témakörből álló (f előadássorozat lényegében a í polgári védelmi oktatás. — Elsősorban üzemek, tsz-j ek és egyéb intézmények í dolgozóit szeretnénk oktatni.! Mivel azonban az oktatás i 1964—1970-ig tart, minden- : kire rákerül a sor. Egyéb- í ként elég nagy probléma az \ üzemi munkások kiképzése is, j hiszen sok helyen nemcsak j egy műszakban dolgoznak! az emberek és össze kell í hangolni az előadók és a } hallgatók szabad idejét. Sze- \ rencsére a községek vezetői- j tői elég sok támogatást ka-< punk, ezt a problémát is si-j kerül időben megoldani. — Az előkészítő munkÚ- i kon már lényegében túl- í jutottunk. A községekben a j helyi tanácsi, gazdasági és j társadalmi szervezetek veze- j tői megtartották a koordi- j nációs értekezletet, ahol az j első mozzanatokat megbe-! szélték már. A legtöbb cső- portnak már megvan az elő-1 adója, biztosított a hely, a i A szomszéd szobában valaki sír. Ott az állami gondozottakkal foglalkoznak. Átmegyek, megnézem: ki az, aki sír? Sötétkék mackóruhás kisfiú, olyan 10 év körüli. Szívet- tépő zokogását nem lehet közönyösen nézni. — Miért sír? — kérdezem az ügyintézőt. A két asszony, aki bekísérte a kisfiút, tanácstalanul topog. — Nem akar megszokni — mondja az egyik. Állandóan sír az anyja után. Az ügyintéző tanácstalan. Már mindent elmondott, amit elmondhatott. Talán kedvesebben és szívhezszólóbban, mint általában az ügyintézők ilyenkor mondani szokták. Hiába. A kisfiú haza akar menni. Haza az édesanyjához. Ahhoz az édesanyához, aki megvált tőle. Olyan körülmények között él, hogy meg kellett válni tőle. Talán így kényelmesebb az élete. A gyerek mégis haza akar menni. Csüggedten megyek vissza a munkámhoz. Felzaklatva próbálom folytatni ott, ahol abbahagytam. Nem megy. Valahonnan a múlt hét lakatra zárt ládájából előkúszik egy emlék. lyiapsütött erkélyt látok, két / V tíz év körüli kislány, s egy 14 év körüli nyurga fiú áll ott egymás mellett, Az erkély az Üllői úti gyermekvédő intézet kertje fölött van. A vörös hajú kislány szája tele sebekkel, arcán is zúzott seb éktelenkedik. Idegenül, de barát- hozásra készen méregetik egymást. — Neked mért ilyen az or- cod és a szád? — kérdezi az egyik kislány a másikat. — Nekem azért — mondja a kis vörös készségesen —, mert a mamám megvert, — A mamád? — Igen. A mostohamamám. Mindig vert, mindig. És olyankor, amikor apuka hazajött a gyárból, azt kellett mondanom, hogy elestem, vagy azt, hogy a gyerekek vertek meg. De aztán egy szomszéd néni feljelentette és most itt vagyok. Neked is mostohád van? — Nem, dehogy! — tiltakozik riadtan a másik. — Az én anyukám édes — és a szeme máris teleszalad könnyel, ahogy kiejti a nevét. — Mégis idehozott? — kérdi csodálkozva a kis vörös. — Nem az anyukám hozott be. Tudod, az én anyukám és apukám nincsenek együtt. Az apukám el akar vitetni az anyukámtól. Jött is egy olyan papír, hogy a jövőm nincs biztosítva az anyukám mellett és attól fogva mindig jött értem az altiszt a községházáról, hogy ide behozzon. Ügy dug- dosott hol anyuka, hol a házinéni, teknő alá, a kamrába, padlásra, bokorba. És jöttek, mindig jöttek. Most itt vagyok. De az anyukám nem hagy engem itten, már írt az árvaszéknek és ha onnan megjön a válasz, akkor hazamegyek megint... — Mi az az árvaszék? — kérdezi a kis vörös hajú. a másik kislány sem tudja, rl Valami nagy-nagy bársonyszékre gondol, s azon valaki nagy-nagy hatalmasságra, aki minden anyuka gyerekével rendelkezhet és azokkal is, akiknek nincsen anyukájuk. — Szegény anyukád, most biztos szomorú és sir utánad! Tudod mit? Menjünk el innen, Szökjünk meg! — Jó! menjünk haza! — ujjong a másik örömmel. — De nem lehet ám! —szólal meg most először Janika. — Kőből van itt a kerítés, kőből van minden... — Dekát, kimennénk a kapun — mondja a kis vörös hajú. — Igen, de ott ül a portás bácsi! A két kislány csüggedten néz egymásra. Végül az egyik megkérdezi a másikat: — De te, te hova is mennél? Vissza a mostohádhoz? — Nem. Anyukámnak van egy nővére, tudod, az a keresztmamám. Odamennék. — Tudod hol lakik? — Igen ... azt hiszem, tudom. Egy olyan nagy házban ... — Odatalálnál? Annyi sok nagy ház van itt... — Addig mennék, míg odatalálnék ... Ö mindig megcsókolt engem, s olyankor azt mondta: kisbogaram ... A z egyik kislány, a barna fi hajú most Janika lábára néz. Csúnya forradás van az egyiken. — Ez mitől van? — Ez? — néz Janika a lábára. — Nem jól almoztam meg a tehénnek és a gazda nagyon megvert. Ez nem lett volna baj, nekem már nem is fáj a verés, annyit kaptam. Csak az édesanyámat ne szidta volna ... Elébeálltam és mondtam, hogy az én drága édesanyámat ne merje szidni többet... Akkor felkapta a vasvillát. Én elszaladtam, ö men utánam hajította a villát. Beleszaladt a lábamba. Kórházba kerültem, aztán ide visz- sza. S most megint hová? — Hát van édesanyád? — kérdezi tágranyilt szemmel a barna hajú kislány. — Sohase láttám.,. soha, soha... — tör ki a nagyfiú és sírva borul az erkély korlátjára. — De ne bántsa senki! — zihálja lellzevesztetten. — Mi lett veled vörös hajú kislány? Mi lett veled Janika? Megtaláltátok-e szeretet után sóvárgó telketek társát, aki enyhítette a gyermekkorotokban kapott sajgó sebeket? Mert azok a sebek a legfájóbbak, legelviselhetetlenebbek, végig kisérnek egy életen át. D olgoznom kell. A múlt ládáját becsukom, visszanyomom az előtódulni akaró emlékeket. Kint egykedvűen esik az eső. A szomszéd szobában valaki sír. Ferenczy Hanna
