Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA vili. évfolyam, 27». szám 1964. NOVEMBER 27. PÉNTEK Hallottuk ÍRUNK RÓLA VEZETÖSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK Ma, délután 5 órakor, az állami gazdaság IH-as alap­szervezete, az egészségügyi dolgozók pártalapszervezete 7 órakor, a területi alapszer­vezet pedig 6 órakor tartja vezetőség újjáválasztó tag­gyűlését. ★ Egyiptomnak készítik a Gépjavító- és Faipari Ktsz- ben a malomállványt hat­százezer forint értékben. Még az idén elkészül a berendezés. Ma, este, 8 órakor, a műve­lődési ház klubtermében Mik­lós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munka­társa tart előadást „Irodalom és esztétika” címmel. Modernizálják, új mozaik­lapos padlóval szépül, jövőre a könyvesbolt. Tizennyolc- ezer forintos beruházással újítják fel a boltot. IGAZGATÖSÄGI ÜLÉS Ma, délután 2 órakor, a földművesszövetkezet igaz­gatósága az éves revíziós anyag ismertetésére ül össze. Nyolcvannyolc mázsa fé-i met gyűjtött a MÉH , Vállalat j a harmadik negyedéi> során. I Ez is haszonra megy? — tette fel a kérdést, egyik Aulich utcai pa­naszosunk. Lakásában vezetékes rádió műkö­dik,. de többször rossz, mint jó. A panasz nyo­mán a posta szerelői kimennek, ideig-óráig közvetít műsort a készü­lék —, de egy hét óta az Aulich utca 20/A alatt ismét hallgat a hangszóró. ígéretet ka­pott M. Á. panaszos, hogy kijavítják, de le­het — mondották a postán — leszerelik a hangszórót, mert nem kifizető a vezetékes rá­dió. Vajon a kultúra ter­jesztése csak akkor fel­adat, ha azonnal kimu­tatható „haszna” van? Négyezer liter tejjel túltel­jesítette éves szállítási ter­vét a Hunyadi Termelőszö­vetkezet. Az egész évre ter­vezett hatvanezer liter tej ér­tékesítését november dereká­ig hatvannégyezer literre tel­jesítették. ★ SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCS- TERMESZTÉS S. Hegedűs László, ma dél­után 5 órakor, a Petőfi Ter­melőszövetkezet 1-es üzem­egységében tart előadást a szóló- és gyümölcstermesztés gépeiről. ■k Fél évi beszámoló közgyű­lést tartanak ma délután 5 órakor a Kinizsi Sportkör tag­jai. A beszámoló után újra­választják a vezetőséget. Köz­gyűlést. tartanak ma az Elek­tromos sportolói is. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Az ifjúság édes madara. Tennessee Williams színmű­vének színes amerikai film- változata. Szélesvásznú. Az előadást csak tizennyolc éven felüliek nézhetik meg. Kisérőműsor: Granada. Félautomata helyett automata Bemutatjuk a konzervgyár fiatal újítóját: Gábor Gyulát Nagyon sok ötletet, újí­tást nyújtanak be a konzerv­gyár dolgozói a könnyebb, gyorsabb, ésszerűbb munká­hoz. Az alkalmasakat a kü­lönböző üzemrészekben, mun­kahelyeken be is vezetik. A konzervgyár újítási fe­lelőse Gábor Gyula, üzem­szervező gépészmérnök. A fővárosban szerezte mérnöki diplomáját négy évvel ez­előtt, s azóta nem lett hűt­len a gyárhoz. Mindössze harminc éves, máris felelős­ségteljes munka hárul rá. — Az üzemszervezéshez — mondja — felhasználjuk a ha­zai és külföldi szakirodalom tapasztalatait, amelyeket cél­tudatosan alkalmazva szép eredményeket érhetünk el. — Az üzemi tapasztalatok vezettek arra a gondolat­ra, hogy a záró üzemrész­ben működő félautomata, légtelenítő gépet automa­tizáljuk, kecskeméti, a harmadikra pe­dig a budapesti konzervgyár tart igényt. — Gazdaságilag mit jelent az új gép munkába állítása? — Míg a félautomata gép mellett egy ember segédke­zett és napi nyolc órai mun­kaidő alatt tíz-tizenegyezer üveget légtelenített, addig az általam tervezett új automata evakuáló gép ugyancsak egy em­ber kezelésével, egy mű­szakban huszonnégy-hu- szonötezer beiőttes üve­get légtelenít. Ez azt jelenti, hogy teljes ki­használás mellett évente hu- szonöt-harmincezer forint munkabért takarít meg. — A tervezett másik há­rom hasonló gépet a Fa­ipari és Gépjavító Ktsz ké­szíti majd el a két konzerv­gyár részére. Egy gép gyár­tási költsége hatvanezer fo­rint. — Ez az első újítása? — Nem az első, de nem is az utolsó. Fejemben már több újítás gondolata, ter­ve született, amelyek közül már sikerült is néhány, de a többit is valóra fogom vál­tani. hogy ezzel a termelés növe­kedését elősegítsük. — A gép terveit minden részletében magam készí­tettem el. Az első példány a gyáron belül született meg. Már egy év óta üzemel és a hozzáfűzött reményeket va­lóra váltotta. Azóta három hasonló gép elkészítését ter­veztük. Az"" egyik gépet j ugyanabban az üzemrész- ] ben állítjuk fel, mint az j előzőt, egy másik gépre a | Tanner John — Kőrösön Bemutató: tavasszal A gimnázium KlSZ-szerve- zetében színes, eleven kultu­rális élet van. Ennek egy ré­szét képezi a színjátszókor munkája, amely hosszú évek hagyományaira tekint vissza. Célja: megismertetni a gim­názium tanulóifjúságát a vi­lágirodalom legnagyobb szín­padi alkotásaival, másrészt; módot nyújtani a szereplésre azoknak a fiataloknak, akik tehetséget éreznek a színját­szásra. Városunk irodalombarát kö­zönsége előtt nem ismeretle­nek a gimnazista színjátszók,, hiszen több alkalommal szere­peltek már a nagy nyilvános­ság előtt, nem kis sikerrel. A tizenöt főnyi kis gárda ebben a tanévben is együtt van. Már több, mint egy hónapja pró­bálják a nagy drámaíró, Ber­nard Shaw: Tanner John há­zassága című sziporkázóan szellemes vígjátékát. A íiúk- lányok nagy szorgalommal, nagy lelkesedéssel készülnek a színdarab tavaszi bemutató­jára. (pintér) SZOMSZÉD Az Ady Endre utcán seper végig a kerékpáros, na­gyon sürgős dol­ga lehet, mert ugyancsak tapossa a pedált. Mivel pedig hiányzik a csengője, erőteljes Jcurjongatással adja tudtára min­denkinek, akit il­let. A hangjelzése egészen eredeti, ilyenformán: — Tü-tü-tüt! Tü- tü-tüt! Persze, aki fél­ti a bőrét, az in­dulatos hangra ijedten félre áll, dehogy is kockáz­tatja az összekoc­canást ezzel a se­besen vágtató mo­dern kengyelfutó­val. Tü-tü-tüt l Nem is áll sen­ki az útjába, re­mekül halad a ke­rékpáros, amíg beköszönt a várat­lan. Előtte halad vagy tíz lépésre egy emberke. Rö­vid lépései mellé gondosan, óvato­san rakosgatja a görbebotot. A ke­rékpáros erőtel­jesen rátü-tüz. Az ember tovább ha­lad az úton, mint­ha nem is hallaná vagy éppen fittyet hányna a guruló veszedelemnek. — Tü-tü-tüt! utánozza a kerék­páros egy oktáv­val magasabban az autódudát, de eredménytelenül. Amikor már csak két lépésre van, hirtelen félreránt­ja a kormányt. Az egyensúly oda­lesz, úgy terül el, mint a kecskebé­ka. Ahogy a földön elnyúlik, harago­san készül valami nagy gorombaság­ra, de csak annyi lesz belőle, ameny- nyit már tizedszer megkockáztatott. Tü-tü-tüt! Az öreg botos, úgy látszik, na­gyothall -és ép­pen csak azt lát­ta, hogy mozog a kerékpáros szája és erre nagy ille­delmesen megszó­lal. — Jó estét, édes fiam! Ejnye, de komótosan elha­saltál. Pszichológiai tanulmányok a konzervgyárban tudja, hogy milyen vonat­kozásban kell továbbképez­nie magát. — Milyen csend van ... — Na hallod, elváltak! Komádi István rajza Pest megyei képzőművészek alkotásai az Arany János Filmszínház előcsarnokában Van annak már vagy fél esztendeje, hogy örömmel kö­szöntöttük az Arany János Filmszínház kulturális kezde­ményezését. Kamarakiállítá­son adtak ízelítőt a mai ma­gyar festőművészet remekei­ből. Most újabb kezdeményezés­ről adhatunk számot. A mos­tani kiállítást a Pest megyei festőművé­szeknek ajánlotta fel a rendezőség. A teljesség kedvéért falra ke­rült Rácz József egy képe is. Iiován László két képet adott a miniatűr tárlat szá­mára. Szófukar Háztetők című képe csupa egyszerűség, a csend és nyugalom beszédes, érzékletes ábrázolása. Dániel Kornél Vidámpark című al­kotása szikrázó pillanatképe a szórakozó tömegnek. Gebora László Duija-part és Téli táj című akvarellje csupa nyugta­lanság. Rács József Napos ut­cája méltó folytatása a mester eddigi munkájának. Kiss Er­nő Falak hideg fényben című képe a színek és a vonalak remeklése. Lipovniczky László a váci piacot vitte papírra az akvarellteehnika virtuóz fris­seségével. Mizser Pál Férfi­feje a tanulmány hűségével ábrázol. Köszönet a nem mindenna­pi élményért. Ha szabad hoz­zászólni, helyes lenne, ha ízelítőt kaphatnánk a két szom­szédváros, Kecskemét és Cegléd művészi életéből. Szívesen látnánk a valóban országoshírű szolnoki művész­telep legújabb termését is. Sikertelen kísérlet Középiskolákban a hatodik órákat köztudott, hogy csak a diákok bosszantására tart­ják meg. Borzasztó dolog, hogy öt órai nem figyelés után még egy hatodikon is jelen kell lennie legalábbis testben. Egy vért izzadó nap ha­todik óráján történt. A ta­nár — aki bejött — több tantárgyat is tanít. Miután megnevezte „áldozatát”, az osztály halkan felmorajlott. Az utolsó padban tranzisz­toros rádión (hála a tech- niikának!), a tánczenei kok­télt hallgatták elmélyülten, miközben lábukkal üteme­sen dobogtak a padlón. Volt, aki a Tizennégykarátos au­tót olvasta, s közben több­ször hangosan felnevetett. A tanár elvesztette türel­mét, s rajtaütött az egyik rendetlenkedön. — Folytasd fiam, amit a felelő mondott! A „fiam” feltápászkodott. A minden hájjal megkent nebulónak halvány sejtelme sem volt, hogy miről is van szó. Rövid gondolkodás után kivágta magát: elkez­dett beszélni az aktív és a passzív védettségről. Ezzel akarta magát „aktívan” ki­védeni. Az osztály kunco­gott, a tanár pedig diadal­masan megszólalt: — Fiam, agrárgazdaságtan óra van! Papp A. Hiszékeny emberek Őrizetben az iszákos kölcsönkérő — Pálinka a suliban. A párizsi Quartier Latin-ban (diáknegyedben) új italozó nyílt, a „Katedra”. A ven­dégek iskolai padokban ül­nek, a pincérek olyan szür­ke köpenyt viselnek, mint valamikor , a francia taní­tók az iskolákban. Alig három hétig élt váro­sunkban Juhász István és közel kétezer forinttal ká­rosított meg tizenhárom naiv, hiszékeny embert. Ez az szám nem is végleges, mert a ká­rosultak érthetetlen okból' nem jelentkeznek. A rendőr­ség lépésről lépésre nagy gonddal állapítja meg Juhász István bűnlajstromát. Október tizenhatodikén hat­száz forintot vett fel a Vár­palotai Mélyépítő Vállalat­nál, ahol eddig e napig dol­gozott, majd teljesen érthe­tetlen és megmagyarázhatat­lan módon Nagykőrösre jött, hogy itt keressen munkát. A munkavállalásból sem­mi sem lett, ellenben Ju­hász István a pénzszerzés egészen egyszerű formá­ját választotta. Először ismerősnél próbál­kozott. Alighogy megérke­zett, felkereste Kiss Józsefet. A férfi nem volt otthon. Ju­hász az egyszerűség kedvé­ért Esztike néninek szólí­totta az asszonyt és száztíz fo­rintot kért kölcsön, mert amint mondotta, hordót vá­sárolt. A jóhiszemű asszony nem kételkedett férje isme­rősének szavaiban és odaadta a pénzt. Harsányi Lászlóéknál új mesét talált ki Juhász István. Elmondotta, hogy kukoricát vásárolt, dehát nem futotta a pénze, kétszáz forint na­gyon kisegítené. Szerencsé­vel járt és a következő he­lyen már azzal traktálta Bakonyi Lászlót, hogy ser­tést vásárolt és kevés lett a pénze. Itt beérte száztizen­öt forinttal. Deák Lajost mézes hangon Lajos bácsinak nevezte és az eredmény kétszáz fo­rint kölcsön lett a már többször bevált kukorica­vásárlásra. Bertha Jánosáé is hitt, neki is kétszáz forintba került Juhász állítólagos kukorica­vásárlása. Balogh Ferencnek csak hat­van forintjába, Koselák Ilo­nának azonban kétszáz fo­rintjába került a kukoricavá­sárlás. A változatosság kedvéért Sági Pétereknél újra a hor­dóvásárlás mendemondáját melegítette fel és nem is eredménytelenül. Az asszony kétszáz forinttal segítette ki a kölcsönkérőt. Árki’ Ambrus- né is áldozatául esett hiszé­kenységének. Kétszáz fo­rintja bánja, Korsós Lőrinc százötven forinttal járult hozzá, nehogy Juhásznak el­viselhetetlen gondja legyen, hogy mibe szűrje a nagy ter­mést. Hegedűs Lászlónétól szin­tén kétszáz forintot csalt ki. Ebben a kivételes esetbén valóban kukoricát vásárolt és azt elvitte sógora, Rigler János, Rákóczi Termelőszö­vetkezet területén levő laká­sára. Papp Ferenc meg sem kér­dezte, hogy az ideges ember­nek mire kell a pénz, adta bizalommal a száztíz forin­tot. S. Szabó Lászlóné sem kíváncsiskodott. Meg sem em­lítette, hogy mikor kapja vissza a kölcsön adott hatvan forintot. Juhász István a kicsalt ősz- szegeket eldáridózta. Jelen­leg a rendőrkapitányság őri­zetében tanakodik azon, hogy érdemes volt-e? Ezúton mondok hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Nagykőrösi Állami Gazdaság ve­zetőségének és dolgozóinak, és mindazoknak, akik szeretett jó feleségem: Karay Istvánné, szül.: Czira Terézia elhunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatomban osztoztak, a temetésén Nagykő­rösön megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Karay István. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jő ismerő­seinknek, barátainak, munkatár­sainak, és mindazoknak, akiit szeretett jó férjem, áldott emlé­kű édesapánk, nagyapánk és test­vérünk: Fodor József temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvé­tükkel nagy bánatunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. Fodor Józséfné és a gyászoló család. egynapi termelését. És biz’ isten elámultam. Nem a na­pi nyolcvanezer téglán, mert arról tudtam kedvenc la­pomból, hanem a többin, a „több mint’-en, mert hogy az is „csaknem” tízezerre rú­gott. Ezen fellelkesülve, ki­gondoltam valamit. Próbál­juk meg bevezetni a min­dennapi életben a hasonló fogalmazást. Például a hús- boltban nyugodtan kérek ezentúl „több, mint egy kiló vésés karajt”, s a leleményes húsboltos biztosan azonnal kitalálja, hogy másfél kilót akarok vásárolni. Közel két A Munkaügyi Minisztérium pályaválasztási tanácsadó cso­portja három napig tartózko­dik a konzervgyárban. Először csoportosan vesz- j nek részt a dolgozók a vizs- í gálatokon. Bemutatott arc-i képekre kell jellemzést ír- i niuk, számolniok, külföldi: vállalatnak fogalmaznak táv-1 iratot stb. Majd egyéni be-; szélgetés következik. Hát- j vanöten vettek részt a ta- j nácsadáson. Az értékelés I csak hét-tíz nap múlva tör-1 ténik. Az eddigi tapasztalait: azj arcképekre általában kevés : kielégítő jellemzés érkezett.: A külföldi vállalatnak fogai- i mázott táviratok is túl sokj felesleges udvariasságot és | ismétlést tartalmaznak.- I A tanácsadáson való rész- j vétel módot ad arra, hogy a j jelentkező sajátmagát is kő-! zelebbről megismerje és meg- j A kukutyini gőztéglagyár több, mint nyolcvanezer kis­méretű falazótéglát gyárt naponta... A bácshepehu- pai Répa-retek-mogyoró Tsz közel ötezer fej salátát kül­dött a kispesti szabadpiac­ra ... Több mint kétezer ol­vasója van a Zabhegyező Vállalat üzemi könyvtárá­nak ... Csaknem tizenötez­ren fürödtek május tizen­ötödikén a kisbürgözdi strandon... És így tovább, sorolhatnám a példákat nap­estig. Sehol egy pontos, ke­rek szám. No-de-hát-ugye- bár, aki kíváncsi, az számol­jon pontosan utána. Egyszer én is elszántam magam arra, hogy megszá­moljam a kukutyini gyár kiló burgonyát kérek a zöld-: ségboltban és az elárusító- \ 11 ak semmi kételye sem le- \ hetne, abban a tekintetben, \ hogy egy kiló negyven deká- \ ra van szükségem. A mozil pénztáránál több, mint há-'i rom zsöllyét kérnék és a í pénztárosnő rögtön ráhibáz- j na arra, hogy negyedma- j gammal kívánok moziba > menni. í J És ha valaki kíváncsian \ megkérdezné, hogy hány \ éves vagyok, habozás nélkül \ válaszolnék. — Több mint negyvenki- : lene, vagy ha úgy jobban s tetszik, csaknem ötven. ; És az illető pontosan tud-'>, ná, miről van szó. (rossi) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents