Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-25 / 276. szám
1954. NOVEMBER 25, SZERDA <*es I hegyei kMirlap EMBEREK ES SZEKEREK • j < 'Ay. -Aj.' 1 'vavtőséf/rthiasatás a pártsaervoaetvli bvn : Tapasztalatok, tanulságok (Foto: Kotroczó) V\\\\\\\\\\\\\\\\\WNV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\^^ ^15 ' ‘ Á gazdaságosság és a jövő év \ Eloszor talán furcsának tűnik, hogy most, amikor mindenütt az éves terv végrehajtásán fáradoznak a gyárak, vállalatok vezetői, dolgozói, látszólag korán figyelmeztetünk néhány vállalati gazdálkodást érintő kérdésre és a jövő esztendőre. A Miniszter- tanács erre vonatkozó határozata azonban arra késztetett bennünket, hogy ismertessük a Pest megyei Tanács ipari osztálya egyik iegutóbbi vizsgálatának eredményeit és tapasztalatait, amelyek a minisztériumi iparvállalatok számára is tanulságosak lehetnek. Az említett vizsgálat megállapította, hogy a megyei tanács ipari osztályának Irányítása alatt működő vállalatok az idei első félévben nem érték el a termelékenység emelésének előirányzott szintjét, azaz a már általánosan ismert kétharmad-egyharmados arányt. 1963 első félévéhez viszonyított a többlettermelésnek csak 45,2 százalékát biztosították a termelékenység emelésével, míg 54,8 százalékot a létszám növelésével értek el. A tanácsi élelmiszer- iparban még rosszabb az eredmény; itt csupán 39,8 százalékot fedeztek termelékenységemeléssel, s 60,2 százalékot a létszám növelésével. Először bizonyos ellentmondás látszik az eddigi tények és egy másik megállapítás között, amely úgy szól, hogy a tanácsi vállalatok betartották létszámtervüket, túllépés nem történt. Akkor hát honnan a kedvezőtlen termelékenységi eredmény? A vizsgálat azt is megállapította, hogy a vállalatok nagy része elérte a kétharmad-egyharmados arányt a termelékenység javára. Az összesítés rosszabb arányát nagyrészt az okozza, hogy a vegyesjavító és szolgáltató vállalatok tevékenysége kibővült, s ez rontja a termelékenységi mutatót. Felmenti-e ez a tény a tanácsi vállalatokat felelősségük alól? A vizsgálat további megállapításai alapján aligha lehet megadni ezt a felmentést. Igaz ugyan, hogy a tanácsi vállalatok többségénél tervszerű a béralapgazdálkodás, de az is igaz. hogy a Gomb- és Műanyag feldolgozó Vállalatnál és a Nagykőrösi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalatnál a béralapgazdálkodás nem arányos a termeléssel. Ezeken a helyeken már meg is tették a szükséges intézkedéseket, s az év végéig rendbehozzák szénájukat. Sokkal több a teendő o normakarbantartásnál. Az ipari osztály utasítására e fontos munkára külön tervet készítettek a vállalatok, a végrehajtással sok helyütt adósak maradtak. Eléggé általános tapasztalat, hogy a normákkal való foglalkozást csak a normások feladatának tekintik, s különösen a műszakiak több helyen elhárították maguktól ezt a látszólag népszerűtlen feladatot. Eléggé gyakori eset, hogy a felsőbb szervek határozata ellenére az új technológiai eljárások bevezetését sem követi a normák megvizsgálása. A tanácsi vállalatoknál az összes dolgozók csupán 3,5 százalékánál végeztek munkatanulmányokat, nem csoda tehát, hogy az idei első félévben az érvényes normáknak csupán 15,2 százaléka került kiigazításra, ami az összes dolgozók csupán 20 százalékát érintette. A normák ötletszerű, indokolatlan „rendezgetésére” senki sem ösztönzi a vállalatokat, hiszen ennek a fontos, felelősségteljes munkának megvannak a nagyon világos, félre nem érthető szabályai. A normakarbantartás nem a dolgozók agyonhajszolását jelenti, hanem azt, hogy a termelés műszaki, szervezési és technológiai fejlesztését követnie kell a normák megfelelő mértékű kiigazításának. Ez így igazságos. Jó néhány tanácsi vállalatnál — ugyancsak a vizsgálat megállapításai szerint — az év első felében a normák teljesítése a termelés nagy mértékű fejlődését mutatja, de ezt nem követte a megfelelő mértékű normakarbantartás. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalatnál például 109,6, a Pest megyei Faipari Vállalatnál 108,5, a Nagykőrösi Faáru és Dohányzócikkgyártó Vállalatnál 110! (!), a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál pedig 107,5 százalékos volt az átlagos normateljesítés. Néhány vállalatnál, például a Váci Autójavító és Fémipari Vállalatnál, a Szentendrei Kéziszerszámgyárban és a Pest megyei Építőanyag- ipari Vállalatnál egyáltalán nem igazították ki a normákat. Minimális normakarbantartás történt a Zsámbéki Gomb- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál és a Maglódi Gépgyárban. Nem alkalmaztak munkanapfényképezést, mun- katanulmányokat a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalatnál, a Szentendrei Kocsigyárban és a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál. Enélkül pedig nem lehet feltárni a veszteségidőket, s a szükséges szervezési intézkedéseket sem tudják megtenni. Olyan tapasztalatok is vannak, hogy egyes helyeken előzetes felmérés nélkül mechanikusan eszközöltek normaigazításokat, például a Pest megyei Faipari Vállalatnál, a Nagykőrösi Faáru és Dohányzócikkgyártó Vállalatnál és a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalatnál. Sokkal kedvezőbb a helyzet a túlórafelhasználásnál. Az ipari osztály erre külön intézkedést adott ki, s ez oda vezetett, hogy az év első felében a túlórák száma és aránya is csökkent. Biztosítani kell, hogy most, az év végén is hasonló legyen a helyzet. A megyei tanács ipari osztálya már megtette a szükséges intézkedéseket. Nem elégedett meg azzal, hogy megállapította a felsorolt tényeket, hanem összehívta a vállalatok érintett vezetőit, s jelenlétükben elemezte a tapasztalatokat Lehetőséget adott a részvevőknek, hogy véleményt mondjanak a megállapításokról, elmondják elképzeléseiket a hibák, hiányosságok megszüntetéséről, s ezt követően kiadták a szükséges utasításokat. Mindenekelőtt a termelékenység további növelését biztosító műszaki és szervezési intézkedések tételes megvalósítására hívták fel a figyelmet. Szigorúan megkövetelik az üzem- és munkaszervezési intézkedések végrehajtását. A normakarbantartás helyes és folyamatos elvégzése érdekében szervezett oktatást tartanak a munkaügyi és normás apparátus számára. , Csak üdvözölni lehet, hogy a megyei tanács ipari osztálya időben felfigyelt a fenti fogyatékosságokra. Az intézkedés is idejében történt, s így nemcsak az idei tervteljesítés gazdaságosságát segítette elő, hanem azt is biztosítja, hogy a vállalatok megalapozott műszaki, szervezési, munkaügyi és normaszintekkel kezdhetnek hozzá a jövő évi tervfeladatok végrehajtásához. Helyes lenne, ha a megye valamennyi vállalatánál hasonló módon járnának el. Farkas István A szokottnál js mozgalmasabb most az élet a pártalapszgrvezetekben. A vezetőségválasztó taggyűlések egyaránt megmozgatják a tagokat és a pártonkívülieket. Nemcsak a kommunisták mérik fel, mit tettek eddig, hanem a velük együtt dolgozók is számvetést tesznek az üzemekben, hivatalokban, a mezőgazdaságban. Pest megyében kilenc- száznegyvenegy alapszervezet vezetőségét és közel száz üzemi és községi pártvezetőséget vá- \ lasztanak újjá. E nagy feladat eddigi eredményeit és módsze- ^ reit vizsgálták a járási, váro- ísi és nagyüzemi pártbizottságok titkárai közelmúltban tartott megbeszélésükön. Általános tapasztalat mindenütt, hogy a pártonkívüli dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik mindazt, ami a taggyűléseken történik, elhangzik. Ez természetes is hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes marxista—leninista politikájának eredményeként egyre nagyobb előrehaladásról számolhatnak be a kommunisták. A taggyűléseken sok szó esik ró- a pártonkívüliekről is, akik közül igen sokat a párt- szervezetek jelentős feladatokkal bíznak meg. A párttagok és a velük rokon szén vezők, együttérzők közös erőfeszítéseinek eredményei és az előttünk lévő feladatok sikeres végrehajtása — ez a fő tárgya a taggyűléseknek mindenütt. A vezetőségválasztó taggyűlések számát tekintve már közel vagyunk a félidőhöz. Az élénk érdeklődésre jellemző példát mondott el a Váci Járási Pártbizottság titkára. Dunakeszin, ebben a nagy kiterjedésű községben sok az idős, nyugdíjas kommunista, többen közülük betegeskednek. Ezek az elvtársak mindent, ami a pártélettel összefügg, így a most folyó taggyűléseket is, szívügyüknek tekintik. Hogy valamennyien részt tudjanak venni a vszetőségválasztás- sal egybekötött tanácskozásokon, a községben négy párttag, aki személygépkocsival rendelkezik, vállalta, hogy elhozza és hazaviszi a hűséges veteránokat. j Mindebből következik az j is: a taggyűlési beszámolókat : gondosan állították össze, közös megbeszéléseken készítet- J ték elő a vezetőségek. A legtöbb beszámoló valóban hű tükre volt a legutóbbi vezetőségválasztás óta eltelt időszak munkájának. A párt i VIII. kongresszusának szellemében, őszinte nyíltsággal vetették fel a megoldásra váró problémákat is: az üzemekben részletesen elemezték a termelés, az export kérdéseit, a tervteljesítést, a minőségi követelményeket és a munka- fegyelmet. A mezőgazdasági pártszervezetekben, a tsz-ek- ben és az állami gazdaságokban, különösen az idei ősz időszerű feladatai, a vetés, a mélyszántás, a munkaszervezés kérdései kerültek előtérbe. A beszámolók bátran feltárták a hiányosságokat és megfogható, végrehajtható javaslatokkal szolgálták a feladatok megoldását. Példamutató volt e tekintetben a váci Dunai Cement és Mészmű kőbányai alapszervezetében megtartott taggyűlés, ahol friss, éles kritikai érzékkel vetették fel a hibákat és mindjárt rá is mutattak ezek megszüntetésének lehetőségeire. Másik, }gen figyelemre méltó jelenség, hogy az eddigi taggyűléseken a párttagok nagy felelősséggel beszéltek saját munkájukról, önmaguktól is számonkérték, mit tettek eddig. Sok önbírálat elhangzott: nem mindig segítették kellően a vezetőséget, egyes kérdésekben passzívak maradtak. A pártvezetőségi tagok többségét becsült és tisztelet övezi. Bizonyítéka ennek, hogy az eddigiek nagy többségét újból megválasztották, a változás a párttitkárok személyében 18.5 százalék, a vezetőségekben pedig 20 százalék. A párttagok nagy többsége felismerte, hogy ma az alap- szervezetekre is másféle — ha lehet így mondani — differenciáltabb feladatok hárulnak, mint évekkel ezelőtt. Más lett a politikai tartalma munkájúknak, mert mások a gazdasági, a művelődési problémák és a — minőségi követelmények. KÉT SZEM KRUMPLIÉRT... Nyolc évre ítélték a szadai gyilkost A 36 éves ifj. Gróf József szadai lakos két szem krumpliért megölte unokatestvérét. Gróf házasélete évekkel ezelőtt felbomlott. Idegeit a rossz házasság annyira megviselte, hogy három ízben kórházi kezelés alatt állt. Egészségi állapota az utóbbi időben fokozottabban romlott, nem dolgozhatott, szülei tartották el. Ez év július 5-én apjával a gödöllői határban egyik rokonuk földjén cseresznyét szedtek. Déltájban látták, hogy burgonyaföldjükön két fiatalember cibálja a krumplit és a hagymát. Apja odarohant és a tolvajokban felismerte rokonait, akik mindössze pár szem krumplit és hagymát dugtak el sporttáskájukban. Felelősségre vonta eket, szóváltás kezdődött közöttük. El akarta venni táskájukat, és emiatt dulakodtak. Az alig 25 éves Sándor nevű rokonfiú a táskát nem engedte el, sőt megütötte az öreget. Akkor ért oda ifj. Gróf József, kést rántott, és nagy lendülettel nyakszirten szúrta unokaöccsét. Az életerős fiatalember koponyáját is elérte a szúrás: azonnal meghalt. A Pest megyei Bíróság emberölésben állapította meg ifj. Gróf József bűnösségét és figyelemmel beteg állapotára, büntetlen előéletére, nyolc évi szabadságvesztésre ítélte, egyidejűleg a 'közügyek gyakorlásától is hosszabb időre eltiltotta a vádlottat. Az ítélet ellen vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész esetleges fellebbezési óvásának bejelentésére három napi gondolkodási időt tartott fenn. (m) hatatosan, következetesen vesznek részt azok megoldásában. Éppen ezért, a vitákban felszólalók észrevételeket és kiegészítő javaslatokat tettek, amelyek nyomán sok esetben módosították, átdolgozták a határozatokat. Persze, akadt ellenkező példa is: a gödöllői járásban egyes taggyűléseken a határozati javaslatok csak általánosak voltak, nem szolgáltak alapul a következő időszak munkájához. Külön öröm az, hogy az eddigi vezetőségválasztó taggyűlések részvevői részben megfiatalították a pártszervezetek vezető testületéit, s ennek nyomán jelentősen nőtt — az iskolai, az általános és a politikai műveltséget is tekintve — azok színvonala. Különösen a szentendrei járásban választottak be eddig sok friss erőt a vezetőségekbe. Sajnos, ugyanez nem mondható el a nőkről. Az ő fokozottabb bevonásukat nem tudták elérni a megyében. A nők, az asszonyok részvétele eddig 17 százalékos volt, s az emelkedés jelentéktelen. Mire e sorok napvilágot Általában a bírálat nagy t szerephez jutott a már eddig I lezajlott vezetőségválasztó taggyűléseken. A megjelentek j nagy része közel fele szólt hozzá a beszámolóhoz, a kis létszámú pártalapszerveze- tekben szinte mindenki. Jellemző, hogy nem személyi ügyekről, sérelmekről, hanem a közösséget érintő kérdésekről beszéltek. És ami figyelemre méltó: elhagyták, elvetették a régi „illendő”, de nagyon is formális, önbírála- , tot. Az eddigi tapasztalatok- j bői le lehet szűrni azt a ta- i nulságot is: a kommunisták j mindenütt igénylik a színvo- . nalas, komoly pártéletet, nagy j érdeklődést tanúsítanak az j időszerű nemzetközi kérdé- j sek, a kommunista világmoz- | galom és a békeharc problé-j mái iránt. Éppen ezért igény- j lik az általuk hozott határa- | zatok felelős végrehajtását, j amelyekben a legtöbb helyen szerepel az a kívánság is. hogy új, fiatal erőkkel gyarapodjék a párt. Kifejezésre jutott az az álláspont is, hogy mind az üzemekben, mind a lakóterületeken, azoknak a pártszervezeteknek van tekintélyük, jó kapcsolatuk a tömegekkel, amelyek jól ismerik a hétköznapok kisebb- nagyobb problémáit és álllátnak, már túljutottunk a pártvezetőségválasztó taggyűlések félidején. A járási, a városi és a nagyüzemi pártbizottságok titkárai, s a tanácskozáson részt vevő többi pártmunkás, sok tapasztalatot, sok hasznos tanulságot vont le az elmúlt hetek eseményeiből. Szükséges és értékes volt a megyei pártbizottság által létrehozott közös megbeszélés is, amelynek résztvevői kicserélhették észrevételeiket, tájékozódhattak a másutt követett módszerekről, a már elért sikerekről., Megállapíthatták mindannyian: a jól előkészített, elvi alapokon nyugvó, az őszinte, segítő bírálat légkörét biztosító taggyűlések a jövő jó munkájának zálogai. Komáromi Magda Meghalt Mányai Lajos Mányai Lajos, a Magyar- Nép köztársaság érdemes művésze, a Nemzeti Színház tagja kedden reggel, 52 éves korában váratlanul elhunyt. Mányai Lajost a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Nyílt levél a manchesteri egyetem pszichológia professzorához Tisztelt Misz- ter! Olvastam a Pest megyei Hírlapnak tett nagy jelentőségű nyilatkozatát abban a tárgyban, hogy miért beszélnek sokat az asszonyok? Engedje meg, egy pár tárgyi tévedésre, mint szakember (idestova 20 éve férj) felhívjam a figyelmét, Ön ösz- szehasonlítja a nők és a férfiak által egyidőben kimondott szavak számát és megállapítja az arányokat: 30 másodperc 80—50, 60 másodperc 116—112, 120 másodperc 214— 152, a nők javára, ön nyilván agglegény, ezért hiányos a statisztikája. Lássa, az enyémet: 1. év 118467— 71915, 2. év 258 551—54 003, 5. év 654115—28 190, 10. év 976 874— 12 078, 15. év 1 544 831—1 567, 20. év 3 811 842—732. Ez utóbbi 732 szó napi két igen-t vagy nem-et jelent a férj részéről (szökőévet alapul- véve). Djabban már teljesen kifejlődött az írás iránti hajlandóságom, mivel otthoni védekezésemet is általában írásban adhatom elő. Ne haragudjon, még tévesebb az oknyomozás. Ön szerint a gyorsabb beszédre a nőket a gyermekekkel való foglalkozás serkenti. Igaza van ugyan, de ez csak töredékes részigazság. Lássa, mi serkenti a nőket több és gyorsabb beszédre: Ki hamuzott a szőnyegre? — Hol a prémium? — Már megint nincs egy felvenni való kalapom, bezzeg te... — Valid be, ki az a nő? — Ilyen élhetetlen is csak te lehetsz! — Bezzeg a Kra- gujevátz! — Miért van ennyi piszkos inged a mosásban? — Miért váltasz minduntalan inget? — Hogy lehet ilyen topi- san elmenni? — Miért fűtöttéi be ennyire? — Meg lehet itt fagyni, miért nem tüzelsz? — Ne magyarázz annyit, unom a kifogásaidat! — Megint ilyen konokul hallgatsz? De egyet bevallók önnek! Hogy mi serkenti az asszonyokat több és gyorsabb beszédre, nem lehet végleges névsort szerkeszteni. Mert az asszonyok oka a sok beszédre: végtelen! Tudóstársi üd‘ vözlettel: Fazekas Mátyás, a női beszéd szem védő részese.
