Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

1864. NOVEMBER 25, SZERDA Fordított város? Az Egyesült Államok Neva­da állam megalakulásának év­fordulójára nemrég bélyeget adott ki. A bélyeg tervezett rajzát, amely Carson City, az állam fővárosának egy régi negyedét ábrázolta, a város­ban még jóval a bélyeg nyo­mása előtt közszemlére tette a postaigazgató helyettese. Eb­ből nagy botrány keletkezett, mivel a helybeli nézők azon­nal megállapították, hogy a bélyeg rajza a város képét — nyilván madártávlatból — for­dítva ábrázolja. A tervet a he­lyi lapok is felháborodottan közölték és számos kritika ér­kezett írásban is a postaigaz­gatósághoz. Szerencsére, a bé­lyeg megjelenéséig még elég idő volt ahhoz, hogy a hibát a végleges bélyeg képén korri­gálják. Kiderült: a hiba on­nan származott, hogy a bélyeg tervezői a város képét egy régi turista útikalauzból fényképez­ték ki és a fénykép negatívját fordítva vették alapul a rajz­nál. Magukra h A ki a tárnák mélyén dol­gozik — szakadék szélén jár. Haluch Jánoson már nem lehet segíteni: egy kisik­lott „népes” kocsi roncsolta szét. Egy korty víz volt utolsó kívánsága, de nem tudta le­nyelni már: együtt halt meg szomjúságával. Feigl Mihályon sem lehet segíteni. Tizenegy méter ma­gasból zuhant alá s halálra zúzta magát. Ádám Sándort az Északi-mezőben érte a ha­lál. „Feszke” esett fejére az akna tetejéről. A halottakon nem lehet se­gíteni. De élők is járnak itt, a szakadék fölött. Lieber Józsefnek nincsen bal lába. De van egy aktája az üzemi iroda fiókjában. Mi­kor olvasom, úgy tűnik, mint­ha két bányász' beszélgetne a pilisszentiváni vagy solymári vendéglőben. Az enyhe, sváb akcentus is érzik. Kérdések és feleletek. íme: Negyvenötezer hallgató a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékeseinek tájékozta­tása szerint az idei tanévben jelentékenyen emelkedett a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatos hallga­tóinak száma. Az emelkedés elsősorban a tanárképző fel­sőfokú intézményekben tapasz­talható, de jelentős a létszám- növekedés a műszaki egyete­meken és másutt is. Az idei oktatási évben az első évfolya­mokon 11158-an kezdték meg a tanulást, valamennyi évfo­lyamot figyelembe véve pe­dig a hallgatók száma már el­érte a 45 000-ret. Örvendetes, hogy a felsőok­tatási intézmények esti és le­velező tagozatán az első évesek között a nők aránya a tavalyi 38.7 százalékról az idén 45 százalékra emelkedett. (MTI) Cukorka-automata az ókorban és ma Az olvasók közül bizonyára sokan emlékeznek az „Oké Néró” című olasz filmre, a két olasz származású amerikai közkatonára, akik visszaálmodják magukat, a régi Rómába, Néró császár korába. Taláji arra a jelenetre is emlékeznek, amikor a két katona vásárt rendez és cukorkaárusító „automa­tát” áUifdnak'fél. A'Wérekek bedobtak egy érmét az automatába, és máris szaladhattak tovább a nyalóká­val. Ez az automata nem nagyon hibásodhatott meg, már a természeténél fogva sem, mert ha a haszonta­lan kölykök netalán nem érmét, hanem valami más hasonló alkalmatosságot próbáltak volna begyömö­szölni a gép szűk nyílásán, akkor azonnyomban fel­pattant az automata eleje és fürge lábak figyelmez­tették nyomatékosan az ebadtákat a játékszabályok betartására. Mindez akkor jutott eszembe, mikor minap meg­álltam az Astória-aluljáró elmés szerkezete előtt. Óriásit fejlődött az emberiség! Óriásit. Ma már a fal mögött nincsen ember, aki kiadogas­sa a nyalókákat, hanem az ember ott áll a hátam mö­gött barna köpenyben és lesi, hogy mikor fogok erő­szakosabb eszközökhöz folyamodni annak érdekében, hogy visszakapjam a négy forintomat, vagy legalább valami ellenszolgáltatást nyerjek cukorkanemüben. — Hiába a fejlődés óriási — gondoltam és na­gyon sajnáltam a négy forintomat, olyannyira, hogy hajlandó voltam másfél óráig bizonygatni az ártatlan­ságomat, mire a barnaköpenyes megsajnált és egy aj­tón bement a gép mögé. Kattogott valamivel, aztán felnyílt egy kis retesz és én kiemelhettem egy mini­atűr csomagocskát, Megint a két amerikai katona jutott az eszembe. Vajon nem lenne egyszerűbb a barnaköpenyes em­bert valahol bent a gépben elhelyezni, úgy ahogy a filmen láttam. A pultos megoldásnál „modernebb”, a jelenlegi automatánál pedig valamivel praktikusabb lenne. / (n. 1.) — Mikor történt veled az az eset? — 1964. január 28-án. Este fél hétkor. És negyed tizen­kettő volt, amikorra bevittek Pestre, a Szántó-Kovács utcai rendelőbe. — És mit csináltak ottan veled? — Megvizsgáltak. És meg­állapították, hogy a lábfejem már egészen hideg és nem ke­ring benne a vér. — Milyen kezelésben része­sültél? — Megröntgeneztek. Aztán kaptam drága injekciókat, amihez miniszteri engedély kell. Másnap reggel bevittek a műtőbe és három helyen felvágták a lábam. Vádliban. Négy óra hosszat tartott. Másnap megint csak injek­cióztak. — Mit mondtak, miért kell levágni a lábad? — Mondták, már üszkösö- dik. És vigasztaltak 1 éngem. . Hogy olyan műlábat csinálnak | máma, amelyiken nem is lát- j szik. — És te mit mondtál erre? — Azt sem mondtam, hogy igen, azt se, hogy nem. Mit is lehet ilyenkor szólni? Február ötödikén történt a szomorú operáció. L ieberék pilisvörösvári la­kása. Kicsiny konyhában ülünk. Most hozták meg a bányából a szenet. Amit lehet — segít a bánya. Tetőanyag a házjavításhoz, kerítés, tüzelő... ígérték, azt is elintézik, hogy ne kelljen hetenként vizsgá­latra Pestre járnia. A párttit­kár, a szakszervezeti titkár azt mondta, ha a táppénzes idő lejár, átképezik a fiatal, 29 éves vájárt motortekercse­lésre. Ott dolgozhat a bánya műhelyében. Segítenek, ahol lehet... így van, Lieber Jó­zsef? Ül a kisszéken, szeme fé­nyes. — Egy hete kaptam meg a műlábat. Csaknem négy kiló. Nagyon nehéz... Rákoppant. Üres fahang. Nem lehet a műlábat kilókkal mérni. Az asszony feláll, el­fordul, az udvarra megy. Vigasztalnám. Lehet műláb­bal is élni. Később jobb lesz. Azt mondja: az lett volna jobb, ha akkor végzett volna magával. — Útban vagyok mindenütt. Csak kerülgetnek. Szerettem táncolni, szórakozni, dolgozni. Most már nem lehet... Ki vezeti át a hirtelen tá­madt szakadékon? Ki adja vissza munkakedvét? Gon­dolt arra is, hogy tanul, jelentkezett is a hetedik általánosba. Még nem ka­pott értesítést. De ki segít majd neki a tanulásban? Kérte balesete felülvizsgála­tát is a dorogi bányarendé­szeten. ügy érzi, a balesetért nemcsak ő a felelős. Ki gon­doskodik, hogy elmondhas­sa panaszát? A táppénz pon­tosan érkezik, s a bánya tüzelővel, építőanyaggal se­gít. Elég ez? Most lenne legjobban szükség a munka­hely kollektívájának segítsé­gére. Hogy visszanyerje élet­kedvét s megtegye a kive­zető lépést a szakadék felett. rvj yirő Gyuszi, a csapatve­L ’ zető nagyot kiáltott, de már későn. Egy hatalmas széndarab rázuhant Skripek László lábára 1963. január 25-én a Béta-akna tárójá­ban. — Négy óra és 30 perc­kor történt — mondja Skri- pek. — Nem ájultam el, meg­néztem az órát. Lehúzza a szövetcipőt, le- ! bontja a kötést. Merev láb- i fej, sebhelyek, kiújult se- j bek. Másfél éve jár, illetve j biceg hetenként Pestre kö- j tűzésre. Az orvos másfél éve | szótlanul rápillant, aztán ultraszeptilt hint a sebekre s friss pólyát rak. — Mi lesz velem, doktor úr...? Az orvos vállat von: „Tü­relem ...” Eleinte virágzott a re­ménység. Húszéves volt, szí­ve, agya friss, még ő vi­gasztalta az asszonyt. „Leg­alább tanulok, leteszem a segédvájárt vizsgát.” Le is tette. Mutatja róla a „papírt” s az oklevelét, kitüntetését. A brigád is biztatta: „Csak gyógyulj, aztán visszajössz közénk. Nem baj, ha nem mozog jól a lábad, majd mi helyetted is ráverünk...” Aztán a reménység her­vadni kezdett. Másfél év, mankózás, kötözés, ultraszep- I til, sebek... Még a kisfiú se okoz örömet. Mi lesz ' ővele? | — írtam pár hónapja a | Szovjetunióba is... Ott any- | nyi csodálatos operációt csi- | náltak ... Jött is válasz, a | magyar Egészségügyi Minisz- I tóriumból. ívták, hogy aján­lottak fogadásra ... most vá­rok ... És merev lábával, biceg- | ve, mankózva a postára jár. j Néha ultizik. S tanul, bár ; ijedve, nyugalma fogytán, i Vájárnak készül... Megható hit és bizalom a I szomszéd szocialista ország j erejében. És megható, hit és ! bizalom az országos veze- ! tok, államíérfiak, neves párt- I emberek segítő készségében, I jóakaratában. A személyi va- j rázsnak egy derűs, pozitív oldala ... D e miért kell Skripek László pilisszentiváni ‘ csillésnek, jelenleg segédvá- ! járnak s vájárjelöltnek ezer I kilométerekre keresni prob- | lémája megoldását? Hiszen i kőhajításnyira a bánya, hon- [ nét kiszakította két eszten­deje egy megindult szénda­rab. Miért áll magáraha- gyottan, mikor tudós pro­fesszort, gyógyintézetet, gyó­gyulást keres? A rendelet tud anyagi kár­térítést adni. Tud táppénzt folyósítani. Tud tüzelőt, tud lakást adni. De néha több is szükséges ennél! Vagy nem is több, hanem valami más. Meleg emberi szív, se­gítő kéz. Hiszen olyan ne­héz megtenni egy sérült em­bernek egyedül az első lé­péseket! András László Háromezer kilométer bélésanyag évente A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövő gyárá­ban évente hárommillió folyóméter, azaz 3000 kilométer bé­lésanyagot gyártanak. Többnyire hazai müselymet — a Ma­gyar Viscósa Gyár termékét — dolgoznak fel. A felvetőben 8000 szál müselymet húznak szorosan egy­más mellé, miközben az anyag hengerre tekeredik. A gé­pet Bíró Ferencné, kiváló dolgozó kezeli A fűzés nagy figyelmet és ügyességet igényel A szövésnél megtörténik, hogy hiba miatt leáll a gép. Drexler Béláné gyakorlott szeme — képünk — azonnal észreveszi, s elhárítja az akadályt (Foto: Csepregi) EGYETEM, AKADÉMIA, KÖZÉPISKOLA ŐSZ V. M ár nem is kell kinéznem az ablakon. Tudom. Esik. Ocsmány évszak. És . ragadós. Ragad az orkánom gumiro- zása, ragad az aktatáskám füle, ragad a nátha és lera­gad a szemem. Pedig frissnek és üdének kellene lennem. A körülöttem zajló, engem érintő esemé­nyek nem vesznek tudomást az időjárás elmúlást, letar­giát sugárzó jellegéről. Tele vagyok tavaszi programmal és feladattal. Sorsdöntő vizs­gát kell tennem a jövő héten és itt bent a hivatali szoba, hivatali asztalán fekszik a papír, amelyre egy olyan jelentést kell jól látható he­lyen elhelyeznem. amelyből ■minden kétséget kizáróan ki­tűnik, hogy az elmúlt terv­negyedben eleget tettem pré­miumfeltételeimnek. Kávét iszom, amelybe cu­kor helyett koffein tablettát teszek, hogy legalább némi­leg ellensúlyozzam az időjá­rást. Hogyhogy járást?! A járásban, de még a sétafiká- lásban is van némi lendület, haladás, változás. Ez az idő nem jár, ez egy helyben áll. Két hete. És a vizsgám meg Sikerrel szerzik meg a a tanácsi dolgozók Négy évvel ezelőtt kormány­a jelentés... Mi lenne, ha azt jelenteném, ha azt vizsgáz­nám, hogy sajnos a kedve­zőtlen időjárás miatt vis ma­jor esete forog fenn nálam ... Érdekes. Ha lassú az épít­kezés, ha nem jól nyaral, vagy telel a hibrid, ha elmarad a szabadtéri rendezvény, a ked­vezőtlen időjárást mint ki­záró okot, minden felügyele­ti hatóság elfogadja. Én itt kókadok a legkedvezőtlenebb időjárás dandárjában és tő­lem munkát, jelentést, felele­tet várnak. r gyedül vagyok a szobá- Jh ban a jelentéssel, egye­dül vagyok a világon, vagyon­talanul, apa híján, aki meg­fogná a kezem és azt monda­ná: — Kisfiam gyere, elvisz­lek Olaszországba, a korlát­lan napsütés hazájába, leg­alább két hétre. De nincs apám. Anyám van, nyugdí­jas, beteges és nem tesz jót neki az eső. Alkotmányunk még a halálraítéltnek is biz­tosítja az utolsó kívánság­hoz való jogát. Nem is lenne most egy utolsó kívánság például hazamenni. Vagy ki­szálláson részt venni. Kiszáll­ni, mint a füsti fecske, mond­juk Montevideóba a helyi bal­eseti statisztika tanulmányo­zása végett. Montevideóban egészen biztosan minimum változékony időjárás van, amely feltételezi a jó és a rossz idő egyenes arányú le­hetőségét. T. Igazgató elvtárs. Jelen­tem, hogy az elmúlt évnegyed­ben a montevideói balesetek aránya a nap kisugárzási hő­fokához viszonyítva örvende­tesen .., örvendeztet... or­vén ... Elnyomott a bóbis, és máris megjelent előttem Mancika a titkárságról, Mancika akiért megőrülök, Mancika monoki- niben és vadgalambhangon azt búgta a fülembe, hogyha megkapom a negyedévi pré­miumot, meg ha leteszem a vizsgát, akkor ... akkor... Felriadtam, mert a munka­fegyelem vasmarka megle- ff gyintett. Ebben a pillanatban £ irodám földszinti ablaka alatti húzott el Mancika, akiért? határozat született a tanácsi majd megörültem, esőkabát-$ dolgozók szakmai és általános ban, lucskosan, öregen, kö- ff műveltségének növelésére. Az zömbösen. £ aszódi járásban a zavartalan s>seng a telefon. Halló, mii tanulási feltételek megte­ld van... tessék?... bocsa- Í remtésére továbbképzési mun- nat... főosztályvezető elv- i kakózösség alakult. társ ... igenis... a jelentés? i A munkaközösség állandó Már csak le kell gépelni, igen i és rendszeres kapcsolatot tart túlteljesítettem a prémium- ff fenn a tömegszervezetekkel, feladattervet... köszönöm ^ valamint az oktatást végző kö- szépen főosztályvezető elv- ff zépiskolai tanárokkal. Ennek társ, nagyon kedves tetszik ff köszönhető, hogy az elmúlt év­lenni ... igen és a vizsgára Í ben senki nem maradt távol a is teljesen felkészültem, már i termeléstől, sőt a dolgozók ta- csak az utolsó simítások van- ff nulási kedve tovább nőtt. nak hátra... azt hiszem ki-ff a járási tanácsnál tizennégy tüntetéssel fogom letenni... f munkakör egyetemi-főiskolai főosztályvezető elvtárs ... nem f végzettséghez kötött. Tizen- is tudom, hogy köszönjem í hárman már megszerezték az meg a bizalmat es joindu- 4 oklevelet, egy dolgozó még latat..., kerem, megbízhat £ az egyetemre jár. Tizenegy bennem. ^ munkakört az előírásnak meg­Én tulajdonképpen opti-$ felelően — technikumot vég- mista beállítottságú, jól fej-$zett dolgozók töltenek be. A lett középkáder vagyok. Ké-Íhúsz gimnáziumi érettségihez kezdenek ki-Í*ötött , munkahelyen mind- • ciő «oJossze ketten vannak meg „ , ’ ■" ,i bizonyítvány nélkül. A taná­as eső nem nekem esik. Kellfcsi dolgozók nyolcvankét az a vet esnek. ^százaléka rendelkezik előírt Deák Gusztáv ^iskolai végzettséggel. pességeim most bontakozni és c szükséges képzettséget az aszódi járásban Már nem ilyen kedvező a kév az általános államigazga­tási és a szakmai ismereten megszerzése terén. Ennek egyik oka az, hogy a kormány- határozat megjelenése óla még nem dolgozták ki felsőbb szinten a szakképzés módjait, formáját. A községi tanácsi vezetők iskolai végzettségének átlaga szintén nőtt. Ketten a ve­zetők közül egyetemet végez­tek, ketten most teszik le utolsó vizsgáikat. A kilenc érettségizett tanácsi vezető mellett tízen most járnak kö­zépiskolába. Tanácsakadé­mián tízen tanulnak. — Vasutas sportoló szín­játszók. A Fóti Vasutas Sportkör színjátszói szép sikerrel bemutatták a Bás­tyasétány 77 című operet­tet. Első előadásukat az is­kolások előtt tartották, s a bevételt az iskola szülői mun­kaközösségének rendelkezé­sére bocsátották.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents