Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
1964. NOVEMBER 22. VASÁRNAP :T^ííriflP 1 fmm' Önsanyargató hízás Egy csinos fiatal New York-i feleség, hogy elejét vegye férje féltékenységének és a szép fiatal nőket fenyegető kísértéseknek, elhatározta, hogy hízásnak indul és feláldozza karcsú vonalait a házastársi hűség oltárán. Vállalkozása olyan tökéletesen sikerült, hogy rövid időn belül 36 kilóval gyarapodott és nem akadt férfiember, aki rajta felejtette volna a szemét. A távközlés történetének első korszaka A tamtamtól a telefonig „Lynn ragyogó formában versenyez. Dobogón lehet. Első ugrásáról telefotót küldtem.” Tokióban, a Nemzeti Stadionban, október 18-án délután 3 óra után néhány perccel ült a telexkészülék elé az angol riporter. Híradása azonnal — helyi idő szerint hajnali 6 óra j után — már az ügyeletes lon- j doni szerkesztő asztalán volt. Néhány perc múlva a fényképet is megkapta. A rotációs gépek néhány perc múlva elindultak és az első lappéldányok Lynn Davies tokiói fényképével már az utcán voltak, amikor az angol sportoló a dobogó legmagasabb fokán állva átvette az aranyérmet. < ságban levő dombokról, vagy I más kiemelkedő helyekről tör- | tént. Az adó, illetve a vevőállomásokon két fal mögött he- j lyezkedett el hat-hat fáklyás. Az állomás vezetőjének az uta- í sítására úgy emelték fel jelző- I ként használt fáklyájukat, j hogy a lángnyelv messze lát- I hatóan emelkedett ki a fal fe- ! lett. Szovjet műszaki TUDOMÁNYOS MOZAIK RÖNTGENKÉP — A NAPRÓL Szovjet tudósok elsőízben készítettek „röntgenfelvételt” a Napról, helyesebben először rögzítették a világűrben a röntgensugarak nyomát. Az e célból felbocsátott rakéta fedélzetén a fényképezőgép szerepét egy fémhenger töltötte be, amelyen az objektívek helyén tizenkét — vékony alumínium és műanyag lemezekkel lezárt — nyílás volt. Ezt a kozmikus fényképezőgépet a rakéta műszerkabinjában helyezték el. Amikor a rakéta elérte a 170 kilométeres magasságot, a műszerkabin megfigyelőablaka automatikusan kinyílt, s megkezdődött a Nap fényképezése, amely addig tartott, amíg a rakéta el nem érte az 500 kilométeres magasságot. A Napkorong a röntgensugarakban csaknem teljesen feketének látszik. A fényképek megerősítik azt az elméleti megállapítást, amely szerint a Napkorong sötét hátterén három különálló fényes folt található, melyek a Nap aktív területeivel kapcsolatosak. HANGGAL A FÜST ELLEN A levegő szennyezése ellen eredeti védekezési módszert dolgoztak ki a leningrádi szakemberek. Hangfüggönyt állítottak az aerosolok útjába. Az aerosolok nevét nem mindenki ismeri, de mindenki látott már füstfelhőt a gyárkémények fölött, kormos házfalakat, cementporos épületeket., lisztes malmokat. Aero- solnak a levegőben lebegő szilárd részecskéket vagy cseppeket nevezzük. Oly parányiak ezek, hogy a legjobb szűrőkön is átnyomulnak. A hang hatására az említett részecskék összeállnak, s megnövekedve lecsapódnak, illetve lehullanak. A Leningrádban szerkesztett berendezés alacsony frekvenciájú akusztikai térben ülepíti le az aeroso- lokat. Ezzel a megoldással a szennyező anyag 99,5 százalékosan kiszűrhető. A berendezés óránként 10 000 km’ levegő megtisztítására alkalmas. HÁZ — RUGÓKON A gépkocsi bukdácsol a hepehupás úton. Aki a kocsiban ül alig érzi a lökéseket, mert a rugók semlegesítik azokat. Ez adta az ötletet a tudósoknak, hogy az erős földrengéseknek kitett vidékeken rugókra építsenek házakat. A moszkvai építészeti intézet tudományos munkatársainak egy csoportja szilárd alapozás helyett rugalmas alappal tervezte meg az épületeket. Egy- egy ilyen épület alapja vasbetonoszlopokon nyugszik, amelyek óriási rugókkal épülnek egybe. Ez a megoldás csökkenti a földlökések hatását. Türk- ménia fővárosának, Ashabád- nak egyik utcáján már áll is egy kétemeletes lakóépület, amelynek alapja — rugókon nyugszik. A mai fiataloknak egészen természetes, hogy földünk egyik részén leütnek egy billentyűt a telexrendszerű írógépen és a föld másik részén hasonló írógép írja a távolból kopogtatott szöveget. Pedig nincs még egészen másfél évszázada, hogy az emberi elme az elektromosságot is a tájékoztatás szolgálatába állította. Híradás — fáklyákkal A gyors hírközlés évezredes probléma. Af rika ősi népei feltehetően már az emberi történelem hajnalán felhasználták a messzehangzó tamtam dobok jelzőszolgálatát, amellyel százkilométerekre juttatták el üzeneteiket. A perzsák Cyrus uralkodásának idején, pontosan két és fél évezreddel ezelőtt már használták a másik legősibb üzenetközvetítési módszert, a sta- féta-továbbkiabálást. Kimagasló helyeken elhelyezkedő, jóhangú „szóvivők” kiabálták át egymásnak a megadott üzeneteket. A három évszázaddal később élő Polybios görög történetíró leírásában ismerjük a valószínűleg a perzsák által is használt optikai táv jelző módszert. Betűtovábbításuk mutatótáblán alapult. A Á B C Cs D E É F G H I J K L Ly M N Ny O ö P Q R S Sz T Ty U U V X Y Z Zs A jelzés egymástól látótávol3 0 273 A század legnagyobb csillagászati szenzációja Ha arra a kérdésre kellene válaszolni, mi az a legnagyobb eredmény, amivel a csillagászati felfedezések természettudományos világképünk megtisztulását segítették ebben a században — nehéz lenne a válaszadás. A fizikai forradalmat képviselő relativitáselmélet első bizonyítékait a csillagászat adta. Elméleti úton sikerült tisztázni, hogy a Nap roppant energiáját a hidrogénhélium fúzió adja. Ennek földi utánzása a hidrogénbomba, de lelassított folyamata a jövendő korok energiaellátásának bőséges ígérete. Az űrhajózás lényegében az első tökéletes égi mechanikai kísérlet s ezzel az emberi tevékenység tere szinte végtelenre tágult. Mostanában újabb forrongás jelei mutatkoznak, és az okot egy különleges égitest okozta. Legalább egymillió napló meg A 30-as számú cambridge-i katalógus 273. sorszámú objektumáról van szó, amelyről kiderült, hogy igen erős rádióforrás. Egy ideig úgy vélték, hogy egy nagyon távoli csillagrendszer, hasonló a mi Tejútrendszerünkhöz s csak nagy távolsága és erős központi sűrűsödése miatt látszik csillagszerű pontnak. Távolsága mintegy egy milliárd fényév. Távcsövön át szerényen pislákoló fénypont, de már maga az a tény, hogy ilyen távolságból látni lehet — elárulja rendkívüli fényességét. A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor a jelenséget értelmezni próbálták. A fizikusok dallas-i konferenciája óta már sok konferencia vitatkozott felette. Nem találtak más ésszerű megoldást, csak azt, hogy egyetlen, óriás csillagról lehet szó, amelynek tömege legalább egymillió naptömeg, fényessége pedig billiószorosa a Nap fényességének. Már maga a feltevés is újszerű, hiszen elméleti úton kimutatták, hogy ilyen nagy tömegű csillagok nem létezhetnek stabil állapotban. Úgy látszik, a régi elméletet sem kell eldobni, ez a csillag éppen annak példája, hogy ekkora tömeg katasztrófához vezet. A tudósok véleménye szerint ugyanis a 30 273 esetében kolosszális méretű kozmikus katasztrófa tanúi vagyunk. És hogy' az ilyTen | katasztrófák nem egyedülállók — bizonyítja, hogy ma már kilenc hasonló objektumot ismerünk. Mindegyik kitűnik nagy távolságával, erős rádiósugárzásával és nagy fényességével. Sem a j nagy fényességet, sem a rend- . kívül erős rádiósugárzást nem 1 I magyarázzák meg azok az i atomi — elemátalakulási f'o- ! '.várnátok, amelyek a csilla- j gokat táplálják. Az energiafelszabadulás itt tapasztalt formája az, ami a 30 273-at és társait az érdeklődés középpontjába állította. Gravitációs összeroppanás Az ember valamikor mechanikai munkával csiholt tüzet, két fa összedörzsölésé- vei. A kalapáccsal ütögetett vas felizzik — a leejtett tárgy mozgási energiájának egy része hőenergiát termel. Ma szénnel és olajjal tüzelünk. De az anyagban rejlő energiának ezerszer nagyobb értékét kapjuk, ha az energiafelszabadulás elemátalakulással történik és nem egyszerű kémiai égés útján. A számítások szerint a 30 273-ban az atombomba energiáját is ezerszeresen felülmúló energiamennyiség szabadul fel. Hasonló értékű energia akkor szabadulna fel, ha közönséges anyag antianyaggal kerülne kölcsönhatásba. Kizárt dolog, hogy e különös égitestek belsejében ilyen folyamat termelje az energiát. így jutottak neves fizikusok és csillagászok arra a következtetésre, hogy az említett égitestek katasztrófájuknak az összeomlási fázisában vannak. E naprendszer méretű csillagok be'sejében kiéghetett az az anyag, amelynek sugárnyomása az egyensúlyt tartotta a csillagtömeg ránehezedő nyomásával szemben. E roppant tömeg a középpont felé kezdett zuhanni, a csillag összeesésben van, s a befelé hulló anyagi tömegek helyzeti energiája hőenergiává változik (Ha egy test a Hold távolságából esik a Föld felé. a földi nehézségi erőtérben 11 km/sec sebességgel gyorsul. Ez a j mozgási energia hővé változva oly nagy érték, hogy I töredéke az egész tömeget | gőzzé párologtatná.) Nincs I tehát pillanatnyilag más ma- I gyarázat, mint az, hogy a | 30 273 és társai esetében gravitációs robbanás, gravitációs ■ összeroppanás történik és j eközben szabadul fel az a I roppant energiamennyiség, j amely a kísérő jelenségeket meg tudja magyarázni. Ä csillagászatnak a bevezetőben említett eredményei ezzel együtt azt mutatják, hogy a Földön kívüli világban még számos olyan fizikai folyamat lehetséges, amelyek földi körülmények között létre sem jöhetnek. Ezek a felismerések azonban — mint a hidrogén— hélium fúzió titkának megismerése — nem függetlenek a földi ember törekvéseitől, sőt annak hathatós támogatói. Dr. Kulin György I A baloldali fal felett megjelenő fáklyák fénye jelezte, ! hogy a mutatótábla hányadik I sorát kell nézni, a jobboldali í pedig arra utalt, hogy az említett sorban, hányadik betű került közvetítésre. Az „E” betűt például úgy adták, hogy mindkét oldalon két fáklyát emeltek fel. A „Z” továbbítása úgy történt, hogy baloldalon hat, jobb oldalon négy lángnyelv tűnt fel. Ennek az optikai hírtovábbításnak az volt a hátránya, hogy csak tiszta időben és akkor is főként éjjel lehetett igénybevenni. Szemaforok — vasút nélkül Bizonyára sokan nem tudják, hogy a vasutak biztosító berendezéseként használt szemaforok használata megelőzte a vasutak korszakát. Claude Chappe 1792. március 22-én mutatta be a francia nemzet- gyűlésnek távjelző szemaforját, melynek jelzőkarjaival 196 féle jelt tudott közvetíteni. A parlament egyhangúlag elfogadta a találmány gyakorlati megvalósítására szolgáló javaslatot és azonnal elrendelte, hogy Párizst a 30 méríöldnyi- re fekvő Lille-lel összekötő útvonalon 22 közvetítő állomás megépítésével épüljön fel az első szemaforvonal. Tizenegy esztendő múlva már hat vonalon 519 továbbító állomás dolgozott tökéletesített módszerrel. Több mint fél évszázadon át ez volt a legkorszerűbb távközlési rendszer Franciaországban. Sok érdekes, de a gyakorlatban alig megvalósítható táv- I közlési eljárás előzte meg Samuel Morse munkásságát, aki 1832-ben valósította meg az elektromágneses távirati ösz- szeköttetés használható módját. Dicséretére szolgáljon az a tény, hogy készüléke és az általa javasolt morse ábécé lényegében a mai napig változatlan formában maradt meg. Az első magyar távíróállomást 1850-ben a mai Budapesti Központi Tanácsháza épületében szerelték fel és hazánkat, éppen úgy, mint a világ minden részét, néhány év múlva behálózták a meglehetősen lassan dolgozó távirdák. Két magyar feltaláló: Pol- lák Antal és Virág József a századfordulón hamarosan világhírre szert tevő g.vorstáv- irdai eljárást találták fel. Az adást előre kilyukasztott papírlapból továbbították. Ilyen rendszerrel óránként 80—150 ezer szóra lehetett növelni a teljesítményt. A telefon diadalitlja 18G7. március 10-én elhangzott a technika történetében új fejezetet nyitó első telefonálás, a feltaláló Graham Bell és Watson munkatársa között. A. T. Edison, D. E. Hughes és sokan mások modernizálták a telefont, amely csupán a vezetékkel közvetlenül összekötött állomások között tudott kapcsolatot létesíteni. A telefonálás tömegesítésére csak azután kerülhetett sor, amikor Puskás Tivadar felfedezte a telefonközpont elvét. A budapesti postamúzeumban Edison saját kezűleg dedikált fényképén is ott látható a magyar feltaláló munkájának elismerése. A telefon elindulhatott világhódító útiára és ezzel új fejezet kezdődött a távközlés történetében. Dr. Veres Pál EHETŐ AJAKRÚZS Vége a romantikának. Az amerikai férfiak úgyszólván jóllakhatnak szerelmesük csókjával, sőt előre megrendelhetik, hogy citrom, alma, vanília, pulyka, kenyér, vagy kávéízű csókot akarnak-e. FÚTAMRGY: A PROGRAMOZÁS i A bakui 54. számú iskola : udvara éppen olyan, mint bármelyik más szovjet isko- j Iáé. Az aszfaltján játékos ábrák, egyenletek, házak, űrha- | jók sorakoznak. Legfeljebb | az a feltűnő, hogy a krétaraj- ] zok között néhány integrál- | számítást is találunk. Ez az iskola ugyanis szá- ;i mítógépekkel dolgozó jövendő l programozókat nevel. Az is- j ke la igazgatója, Rafael Avakov a város egyik legrégibb és legjobban képzett matematikatanára, aki szaktárgya szeretetét rendkívüli módon tudja beoltani tanítványaiba. Az iskolában a diákok megtanulják az elektronikus számítógépek kezelését. Természetes, hogy ezért itt a tanmenet is más, mint a többi iskolában. Több a fizika és a matematika óra, hiszen a programozó szakembereknek meg kell tudniuk oldani lineáris és differenciál egyenleteket, érteniök kell az integrálszámításhoz is. Az iskolában tantárgy a felső matematika. Egyik-másik diák akár egyetemistákkal is felveheti a versenyt egy-egy nehezebb feladvány megoldásában. Mari Fajtman például a moszkvai állami egyetem diákjai által rendezett matematikai olimpián az első helyen végzett. A kilencedik osztályosok gyakorlati foglalkoxásokon Kisméretű, úgynevezett asztali számítógépekkel dolgoznak. A tizedikesek már az igazi nagy gépek kezelését tanulják — az Azerbajdzsáni Állami Egyetem és a Kőolajvegyészeti Tudományos Kutató Intézet elektronikus számítóközpontjaiban. Bakuban máris több vállalat várja, hogy a mostani 9. és 10 . osztályosok kezükbe kapják az érettségi bizonyítványt és a szakmai oklevelet. A gyárakban, üzemekben és kutató intézetekben nagy szükség van programozókra. ' ’ ■ Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia elektronikus számítóközpontjában az Ural—2 kezelését tanulják a bakui iskolások. Xarjel Iszmailov még kissé félve nyúl a kapcsolókhoz, de az oktató bíztatja: fog az menni, fiú!... Hidraulikus daru gépjárművön Az anyagmozgatás országszerte problémát jelent. Az állami gazdaságokban, különösen erdőgazdaságokban, termelőszövetkezetekben és máshol gondot okoz, miként lehetne nagyobb terheket — építőanyagot, fát vagy egyéb terméket — gyorsan, lehetőleg minél kevesebb munkaerő-felhasználással gépkocsikra fel, majd onnan lerakni. Megfelelő daruberendezés nem minden gazdaságnak áll rendelkezésére és ahol ilyen található, ott sincs elegendő darukapacitás az összes munkák elvégzésére. Lelesz János gépészmérnök, az Országos Erdészeti Főigazgatóság Szállítási Gépjavító és Anyagellátó Vállalatának dolgozója, társaival együtt olyan találmányt dolgozott ki, amely megoldja a gazdaságok anyagmozgatási problémáját. Lelesz kidolgozta a „gépjárműre szerelhető hidraulikus daru" címet viselő találmányát, amelyre az Országos Találmányi Hivatalnál már szabadalmat is kapott. A Lelesz-féle daruval sokkal gyorsabb emelési sebességgel lehet mozgatni a terhet, mint az eddig ismert daruszerkezetekkel. Üzembiz- tosabban emel és ami a berendezés legnagyobb előnye: a találmány szerinti darut minden nagyobb gépkocsira fel lehet szerelni. A gépkocsi tehát magával viszi a rakodáshoz szükséges darút is. A Lelesz-féle daru karja útközben nem végez úgynevezett „ostorozólengést”, így nem korlátozza a gépkocsi megszokott utazási sebességét. Nehéz volna ilyen rövid írás keretében ismertetni a gépjárműre szerelhető hidraulikus daru teljes konstrukciós felépítését, szerkezei: •megoldását. így csak a kei — az eddig ismert és használt daruktól eltérő — szerkezeti sajátosságára térünk ki. A daru egyik ilyen sajátos tulajdonsága, hogy a darukar teleszkópszerűen kinyújtható vagy rövidíthető, a másik tulajdonság, hogy a hidraulikus berendezés segítségével a karrész üzemen kívül vízszintes helyzetbe állítható. A teleszkópszerűen kinyúló darukar — a teherrel együtt — 180 fokos szögben elfordítható, így a darunak megfelelő mozgási tér áll rendelkezésére. A Lelesz-féle találmány még egészen új keletű. így az elterjesztésére, a sorozat- gyártás megindítására még nem állt elegendő idő az illetékesek rendelkezésére. A szakkörökben a találmány iránt megnyilvánuló nagy és elismerő érdeklődés azonban arra enged utalni, hogy hamarosan megkezdik a találmány országos szintű hasznosítását. Tokár Péter
