Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

1964. NOVEMBER 22. VASÁRNAP :T^ííriflP 1 fmm' Önsanyargató hízás Egy csinos fiatal New York-i feleség, hogy elejét vegye férje féltékenységének és a szép fiatal nőket fe­nyegető kísértéseknek, elha­tározta, hogy hízásnak in­dul és feláldozza karcsú vo­nalait a házastársi hűség oltárán. Vállalkozása olyan tökéletesen sikerült, hogy rövid időn belül 36 kilóval gyarapodott és nem akadt férfiember, aki rajta felej­tette volna a szemét. A távközlés történetének első korszaka A tamtamtól a telefonig „Lynn ragyogó formában versenyez. Dobogón lehet. Első ugrásáról telefotót küldtem.” Tokióban, a Nemzeti Sta­dionban, október 18-án délután 3 óra után néhány perccel ült a telexkészülék elé az angol riporter. Híradása azonnal — helyi idő szerint hajnali 6 óra j után — már az ügyeletes lon- j doni szerkesztő asztalán volt. Néhány perc múlva a fényké­pet is megkapta. A rotációs gépek néhány perc múlva el­indultak és az első lappéldá­nyok Lynn Davies tokiói fény­képével már az utcán voltak, amikor az angol sportoló a do­bogó legmagasabb fokán állva átvette az aranyérmet. < ságban levő dombokról, vagy I más kiemelkedő helyekről tör- | tént. Az adó, illetve a vevőál­lomásokon két fal mögött he- j lyezkedett el hat-hat fáklyás. Az állomás vezetőjének az uta- í sítására úgy emelték fel jelző- I ként használt fáklyájukat, j hogy a lángnyelv messze lát- I hatóan emelkedett ki a fal fe- ! lett. Szovjet műszaki TUDOMÁNYOS MOZAIK RÖNTGENKÉP — A NAPRÓL Szovjet tudósok elsőízben készítettek „röntgenfelvételt” a Napról, helyesebben először rögzítették a világűrben a röntgensugarak nyomát. Az e célból felbocsátott rakéta fe­délzetén a fényképezőgép sze­repét egy fémhenger töltötte be, amelyen az objektívek he­lyén tizenkét — vékony alumí­nium és műanyag lemezekkel lezárt — nyílás volt. Ezt a koz­mikus fényképezőgépet a ra­kéta műszerkabinjában helyez­ték el. Amikor a rakéta elérte a 170 kilométeres magasságot, a műszerkabin megfigyelőabla­ka automatikusan kinyílt, s megkezdődött a Nap fényképe­zése, amely addig tartott, amíg a rakéta el nem érte az 500 ki­lométeres magasságot. A Napkorong a röntgensuga­rakban csaknem teljesen feke­tének látszik. A fényképek megerősítik azt az elméleti megállapítást, amely szerint a Napkorong sötét hátterén há­rom különálló fényes folt ta­lálható, melyek a Nap aktív területeivel kapcsolatosak. HANGGAL A FÜST ELLEN A levegő szennyezése ellen eredeti védekezési módszert dolgoztak ki a leningrádi szak­emberek. Hangfüggönyt állí­tottak az aerosolok útjába. Az aerosolok nevét nem mindenki ismeri, de minden­ki látott már füstfelhőt a gyár­kémények fölött, kormos ház­falakat, cementporos épülete­ket., lisztes malmokat. Aero- solnak a levegőben lebegő szilárd részecskéket vagy csep­peket nevezzük. Oly pará­nyiak ezek, hogy a legjobb szűrőkön is átnyomulnak. A hang hatására az említett ré­szecskék összeállnak, s megnö­vekedve lecsapódnak, illetve lehullanak. A Leningrádban szerkesztett berendezés ala­csony frekvenciájú akusztikai térben ülepíti le az aeroso- lokat. Ezzel a megoldással a szennyező anyag 99,5 százalé­kosan kiszűrhető. A berende­zés óránként 10 000 km’ levegő megtisztítására alkalmas. HÁZ — RUGÓKON A gépkocsi bukdácsol a he­pehupás úton. Aki a kocsiban ül alig érzi a lökéseket, mert a rugók semlegesítik azokat. Ez adta az ötletet a tudósoknak, hogy az erős földrengéseknek kitett vidékeken rugókra épít­senek házakat. A moszkvai építészeti intézet tudományos munkatársainak egy csoportja szilárd alapozás helyett rugalmas alappal ter­vezte meg az épületeket. Egy- egy ilyen épület alapja vasbe­tonoszlopokon nyugszik, ame­lyek óriási rugókkal épülnek egybe. Ez a megoldás csökken­ti a földlökések hatását. Türk- ménia fővárosának, Ashabád- nak egyik utcáján már áll is egy kétemeletes lakóépület, amelynek alapja — rugókon nyugszik. A mai fiataloknak egészen természetes, hogy földünk egyik részén leütnek egy bil­lentyűt a telexrendszerű író­gépen és a föld másik ré­szén hasonló írógép írja a tá­volból kopogtatott szöveget. Pedig nincs még egészen más­fél évszázada, hogy az embe­ri elme az elektromosságot is a tájékoztatás szolgálatába ál­lította. Híradás — fáklyákkal A gyors hírközlés évezredes probléma. Af rika ősi népei fel­tehetően már az emberi törté­nelem hajnalán felhasználták a messzehangzó tamtam do­bok jelzőszolgálatát, amellyel százkilométerekre juttatták el üzeneteiket. A perzsák Cyrus uralkodásá­nak idején, pontosan két és fél évezreddel ezelőtt már hasz­nálták a másik legősibb üze­netközvetítési módszert, a sta- féta-továbbkiabálást. Kimagas­ló helyeken elhelyezkedő, jó­hangú „szóvivők” kiabálták át egymásnak a megadott üzene­teket. A három évszázaddal ké­sőbb élő Polybios görög törté­netíró leírásában ismerjük a valószínűleg a perzsák által is használt optikai táv jelző mód­szert. Betűtovábbításuk muta­tótáblán alapult. A Á B C Cs D E É F G H I J K L Ly M N Ny O ö P Q R S Sz T Ty U U V X Y Z Zs A jelzés egymástól látótávol­3 0 273 A század legnagyobb csillagászati szenzációja Ha arra a kérdésre kellene válaszolni, mi az a legna­gyobb eredmény, amivel a csillagászati felfedezések ter­mészettudományos világké­pünk megtisztulását segítet­ték ebben a században — nehéz lenne a válaszadás. A fizikai forradalmat képviselő relativitáselmélet első bizo­nyítékait a csillagászat ad­ta. Elméleti úton sikerült tisztázni, hogy a Nap rop­pant energiáját a hidrogén­hélium fúzió adja. Ennek földi utánzása a hidrogén­bomba, de lelassított folya­mata a jövendő korok ener­giaellátásának bőséges ígé­rete. Az űrhajózás lényegé­ben az első tökéletes égi me­chanikai kísérlet s ezzel az emberi tevékenység tere szinte végtelenre tágult. Mos­tanában újabb forrongás je­lei mutatkoznak, és az okot egy különleges égitest okoz­ta. Legalább egymillió napló meg A 30-as számú cambridge-i katalógus 273. sorszámú ob­jektumáról van szó, amely­ről kiderült, hogy igen erős rádióforrás. Egy ideig úgy vélték, hogy egy nagyon tá­voli csillagrendszer, hasonló a mi Tejútrendszerünkhöz s csak nagy távolsága és erős központi sűrűsödése miatt látszik csillagszerű pontnak. Távolsága mintegy egy mil­liárd fényév. Távcsövön át szerényen pislákoló fénypont, de már maga az a tény, hogy ilyen távolságból lát­ni lehet — elárulja rendkí­vüli fényességét. A bonyodalmak akkor kez­dődtek, amikor a jelensé­get értelmezni próbálták. A fizikusok dallas-i konferen­ciája óta már sok konfe­rencia vitatkozott felette. Nem találtak más ésszerű megoldást, csak azt, hogy egyetlen, óriás csillagról le­het szó, amelynek tömege legalább egymillió naptömeg, fényessége pedig billiószoro­sa a Nap fényességének. Már maga a feltevés is újszerű, hiszen elméleti úton kimutatták, hogy ilyen nagy tömegű csillagok nem létez­hetnek stabil állapotban. Úgy látszik, a régi elméletet sem kell eldobni, ez a csillag ép­pen annak példája, hogy ekkora tömeg katasztrófához vezet. A tudósok véleménye szerint ugyanis a 30 273 ese­tében kolosszális méretű koz­mikus katasztrófa tanúi va­gyunk. És hogy' az ilyTen | katasztrófák nem egyedülál­lók — bizonyítja, hogy ma már kilenc hasonló objek­tumot ismerünk. Mindegyik kitűnik nagy távolságával, erős rádiósugárzásával és nagy fényességével. Sem a j nagy fényességet, sem a rend- . kívül erős rádiósugárzást nem 1 I magyarázzák meg azok az i atomi — elemátalakulási f'o- ! '.várnátok, amelyek a csilla- j gokat táplálják. Az energia­felszabadulás itt tapasztalt formája az, ami a 30 273-at és társait az érdeklődés kö­zéppontjába állította. Gravitációs összeroppanás Az ember valamikor mecha­nikai munkával csiholt tü­zet, két fa összedörzsölésé- vei. A kalapáccsal ütögetett vas felizzik — a leejtett tárgy mozgási energiájának egy része hőenergiát ter­mel. Ma szénnel és olajjal tüzelünk. De az anyagban rejlő energiának ezerszer nagyobb értékét kapjuk, ha az energiafelszabadulás elem­átalakulással történik és nem egyszerű kémiai égés útján. A számítások szerint a 30 273-ban az atombomba energiáját is ezerszeresen fe­lülmúló energiamennyiség szabadul fel. Hasonló érté­kű energia akkor szabadul­na fel, ha közönséges anyag antianyaggal kerülne köl­csönhatásba. Kizárt dolog, hogy e különös égitestek belsejében ilyen folyamat termelje az energiát. így ju­tottak neves fizikusok és csillagászok arra a követ­keztetésre, hogy az említett égitestek katasztrófájuknak az összeomlási fázisában van­nak. E naprendszer méretű csillagok be'sejében kiéghe­tett az az anyag, amelynek sugárnyomása az egyensúlyt tartotta a csillagtömeg rá­nehezedő nyomásával szem­ben. E roppant tömeg a kö­zéppont felé kezdett zu­hanni, a csillag összeesésben van, s a befelé hulló anya­gi tömegek helyzeti energiá­ja hőenergiává változik (Ha egy test a Hold távolságá­ból esik a Föld felé. a földi nehézségi erőtérben 11 km/sec sebességgel gyorsul. Ez a j mozgási energia hővé vál­tozva oly nagy érték, hogy I töredéke az egész tömeget | gőzzé párologtatná.) Nincs I tehát pillanatnyilag más ma- I gyarázat, mint az, hogy a | 30 273 és társai esetében gra­vitációs robbanás, gravitációs ■ összeroppanás történik és j eközben szabadul fel az a I roppant energiamennyiség, j amely a kísérő jelenségeket meg tudja magyarázni. Ä csillagászatnak a beve­zetőben említett eredményei ezzel együtt azt mutatják, hogy a Földön kívüli világ­ban még számos olyan fi­zikai folyamat lehetséges, amelyek földi körülmények között létre sem jöhetnek. Ezek a felismerések azon­ban — mint a hidrogén— hélium fúzió titkának meg­ismerése — nem függetle­nek a földi ember törekvései­től, sőt annak hathatós tá­mogatói. Dr. Kulin György I A baloldali fal felett megje­lenő fáklyák fénye jelezte, ! hogy a mutatótábla hányadik I sorát kell nézni, a jobboldali í pedig arra utalt, hogy az em­lített sorban, hányadik betű került közvetítésre. Az „E” be­tűt például úgy adták, hogy mindkét oldalon két fáklyát emeltek fel. A „Z” továbbítása úgy történt, hogy baloldalon hat, jobb oldalon négy láng­nyelv tűnt fel. Ennek az optikai hírtovábbí­tásnak az volt a hátránya, hogy csak tiszta időben és ak­kor is főként éjjel lehetett igénybevenni. Szemaforok — vasút nélkül Bizonyára sokan nem tud­ják, hogy a vasutak biztosító berendezéseként használt sze­maforok használata megelőzte a vasutak korszakát. Claude Chappe 1792. március 22-én mutatta be a francia nemzet- gyűlésnek távjelző szemafor­ját, melynek jelzőkarjaival 196 féle jelt tudott közvetíteni. A parlament egyhangúlag elfo­gadta a találmány gyakorlati megvalósítására szolgáló ja­vaslatot és azonnal elrendelte, hogy Párizst a 30 méríöldnyi- re fekvő Lille-lel összekötő út­vonalon 22 közvetítő állomás megépítésével épüljön fel az első szemaforvonal. Tizenegy esztendő múlva már hat vo­nalon 519 továbbító állomás dolgozott tökéletesített mód­szerrel. Több mint fél évszá­zadon át ez volt a legkorsze­rűbb távközlési rendszer Fran­ciaországban. Sok érdekes, de a gyakorlat­ban alig megvalósítható táv- I közlési eljárás előzte meg Sa­muel Morse munkásságát, aki 1832-ben valósította meg az elektromágneses távirati ösz- szeköttetés használható mód­ját. Dicséretére szolgáljon az a tény, hogy készüléke és az általa javasolt morse ábécé lé­nyegében a mai napig válto­zatlan formában maradt meg. Az első magyar távíróállo­mást 1850-ben a mai Budapes­ti Központi Tanácsháza épüle­tében szerelték fel és hazán­kat, éppen úgy, mint a világ minden részét, néhány év múl­va behálózták a meglehetősen lassan dolgozó távirdák. Két magyar feltaláló: Pol- lák Antal és Virág József a századfordulón hamarosan vi­lághírre szert tevő g.vorstáv- irdai eljárást találták fel. Az adást előre kilyukasztott pa­pírlapból továbbították. Ilyen rendszerrel óránként 80—150 ezer szóra lehetett növelni a teljesítményt. A telefon diadalitlja 18G7. március 10-én elhang­zott a technika történetében új fejezetet nyitó első telefoná­lás, a feltaláló Graham Bell és Watson munkatársa között. A. T. Edison, D. E. Hughes és sokan mások modernizálták a telefont, amely csupán a ve­zetékkel közvetlenül összekö­tött állomások között tudott kapcsolatot létesíteni. A tele­fonálás tömegesítésére csak azután kerülhetett sor, amikor Puskás Tivadar felfedezte a telefonközpont elvét. A buda­pesti postamúzeumban Edison saját kezűleg dedikált fényké­pén is ott látható a magyar feltaláló munkájának elisme­rése. A telefon elindulhatott világhódító útiára és ezzel új fejezet kezdődött a távközlés történetében. Dr. Veres Pál EHETŐ AJAKRÚZS Vége a romantikának. Az amerikai férfiak úgyszólván jóllakhatnak szerelmesük csókjával, sőt előre megren­delhetik, hogy citrom, alma, vanília, pulyka, kenyér, vagy kávéízű csókot akarnak-e. FÚTAMRGY: A PROGRAMOZÁS i A bakui 54. számú iskola : udvara éppen olyan, mint bármelyik más szovjet isko- j Iáé. Az aszfaltján játékos áb­rák, egyenletek, házak, űrha- | jók sorakoznak. Legfeljebb | az a feltűnő, hogy a krétaraj- ] zok között néhány integrál- | számítást is találunk. Ez az iskola ugyanis szá- ;i mítógépekkel dolgozó jövendő l programozókat nevel. Az is- j ke la igazgatója, Rafael Ava­kov a város egyik legrégibb és legjobban képzett mate­matikatanára, aki szaktárgya szeretetét rendkívüli módon tudja beoltani tanítványaiba. Az iskolában a diákok meg­tanulják az elektronikus szá­mítógépek kezelését. Termé­szetes, hogy ezért itt a tan­menet is más, mint a többi is­kolában. Több a fizika és a matematika óra, hiszen a programozó szakembereknek meg kell tudniuk oldani li­neáris és differenciál egyenle­teket, érteniök kell az integ­rálszámításhoz is. Az iskolában tantárgy a fel­ső matematika. Egyik-másik diák akár egyetemistákkal is felveheti a versenyt egy-egy nehezebb feladvány megoldá­sában. Mari Fajtman például a moszkvai állami egyetem diákjai által rendezett mate­matikai olimpián az első he­lyen végzett. A kilencedik osztályosok gyakorlati foglalkoxásokon Kisméretű, úgynevezett asztali számítógépekkel dolgoznak. A tizedikesek már az igazi nagy gépek kezelését tanulják — az Azerbajdzsáni Állami Egye­tem és a Kőolajvegyészeti Tu­dományos Kutató Intézet elek­tronikus számítóközpontjai­ban. Bakuban máris több válla­lat várja, hogy a mostani 9. és 10 . osztályosok kezükbe kap­ják az érettségi bizonyítványt és a szakmai oklevelet. A gyárakban, üzemekben és ku­tató intézetekben nagy szük­ség van programozókra. ' ’ ■ Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia elektronikus számítóközpontjában az Ural—2 kezelését tanulják a ba­kui iskolások. Xarjel Iszmailov még kissé félve nyúl a kapcsolókhoz, de az oktató bíztatja: fog az menni, fiú!... Hidraulikus daru gépjárművön Az anyagmozgatás ország­szerte problémát jelent. Az állami gazdaságokban, külö­nösen erdőgazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben és más­hol gondot okoz, miként le­hetne nagyobb terheket — építőanyagot, fát vagy egyéb terméket — gyorsan, lehető­leg minél kevesebb munka­erő-felhasználással gépko­csikra fel, majd onnan le­rakni. Megfelelő daruberen­dezés nem minden gazdaság­nak áll rendelkezésére és ahol ilyen található, ott sincs elegendő darukapaci­tás az összes munkák elvég­zésére. Lelesz János gépészmér­nök, az Országos Erdészeti Főigazgatóság Szállítási Gép­javító és Anyagellátó Vál­lalatának dolgozója, társai­val együtt olyan találmányt dolgozott ki, amely megold­ja a gazdaságok anyagmoz­gatási problémáját. Lelesz kidolgozta a „gépjárműre sze­relhető hidraulikus daru" címet viselő találmányát, amelyre az Országos Talál­mányi Hivatalnál már sza­badalmat is kapott. A Lelesz-féle daruval sok­kal gyorsabb emelési sebes­séggel lehet mozgatni a ter­het, mint az eddig ismert daruszerkezetekkel. Üzembiz- tosabban emel és ami a be­rendezés legnagyobb előnye: a találmány szerinti darut minden nagyobb gépkocsira fel lehet szerelni. A gépkocsi tehát magával viszi a ra­kodáshoz szükséges darút is. A Lelesz-féle daru karja útközben nem végez úgyne­vezett „ostorozólengést”, így nem korlátozza a gépkocsi megszokott utazási sebes­ségét. Nehéz volna ilyen rövid írás keretében ismertetni a gépjárműre szerelhető hidrau­likus daru teljes konstruk­ciós felépítését, szerkezei: •megoldását. így csak a kei — az eddig ismert és hasz­nált daruktól eltérő — szer­kezeti sajátosságára térünk ki. A daru egyik ilyen sa­játos tulajdonsága, hogy a darukar teleszkópszerűen ki­nyújtható vagy rövidíthető, a másik tulajdonság, hogy a hidraulikus berendezés se­gítségével a karrész üzemen kívül vízszintes helyzetbe ál­lítható. A teleszkópszerűen kinyúló darukar — a teherrel együtt — 180 fokos szög­ben elfordítható, így a da­runak megfelelő mozgási tér áll rendelkezésére. A Lelesz-féle találmány még egészen új keletű. így az elterjesztésére, a sorozat- gyártás megindítására még nem állt elegendő idő az il­letékesek rendelkezésére. A szakkörökben a találmány iránt megnyilvánuló nagy és elismerő érdeklődés azonban arra enged utalni, hogy ha­marosan megkezdik a talál­mány országos szintű hasz­nosítását. Tokár Péter

Next

/
Thumbnails
Contents