Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

1964. NOVEMBER 22, VASÁRNAP MEGYEI Biztos alapokon — határozott célokkal A KISZ Pest megyei küldöttértekezlete A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség pénteken tar­totta Pest megyei küldöttértekezletét. A tanácskozáson meg­jelent Ilhu Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Szakali József, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Pataki László, a KISZ Központi Bizottsága titkára. A KISZ Pest megyei Bizottsága négyéves munkáját Arató András, a megyei bizottság első titkára ismertette. Arató András beszéde Többek között elmondotta, hogy a küldöttértekezletnek feladata, megrajzolni a megye fiatalságának eszmei, politikai és erkölcsi arculatát, számot adni a KISZ-szervezeti életé­nek fejlődéséről, s meghatá­rozni azokat a feladatokat, melyek a megyei fiatalságra a következő esztendőben vár­nak. Az elmúlt négy évre vissza­tekintve, elmondhatjuk — mondotta Arató András — hogy kedvező körülmények között végezhettük politikai nevelőmunkánkat, a termelést segítő tevékenységet. A KISZ VI. kongresszusának jelszava: „Jobb munkával, nagyobb tu­dással a szocializmus teljes felépítéséért”, ez a jelszó ha­tározza meg megyénk ifjúsá­gának munkáját is. Az elmúlt hetekben megtartották az alap­szervezetek vezetőségválasztó taggyűléseiket. A választáso­kon a fiatalok többsége bát­ran bírált, vitatkozott és tett javaslatot a szervezeti élet megjavítására, a tanulás szín­vonalának növekedésére a ter­melési és kulturális tennivalók jobb elvégzésére. A szobi járás küldöttértekez­letén például joggal vetették fel, hogy az alapszervezetek nagy többsége nem rendelkezik helyiséggel, így a legfontosabb ifjúsági rendezvényeket sem tudják megtartani. Több ter­melőszövetkezeti alapszerve­zetben szóvá tették, hogy a gazdasági vezetők nem biztosí­tanak megfelelő munkakörül­ményeket a fiataloknak, s még a jól dolgozók igyekezetét sem becsülik meg. Így van ez a pátyi Petőfi Termelőszövetke­zetben, a Herceghalmi Állami Gazdaságban, a tápiószentmár- toni Kossuth Termelőszövetke­zetben. Jelentős tettek Az alapszervezetek a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelvei szellemében dolgoz­tak. A kongresszusi tézisekben szerepelt például a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat KlSZ-védnök- séggel történő felépítése, ame­lyekért megyénk ifjúsága is sokat tett. Az elmúlt négy évben elis­merésre méltó munkát vég­zett az ifjúság. Megyénkben jelenleg 407 ifjúsági brigád dolgozik, 4067 taggal. Közülük 235 versenyez a szocialista bri­gád címért, 131 pedig már meg is szerezte ezt a rangot. Ezen belül 41 ifjúsági exportbrigád tevékenykedik. Az 1960-as küldöttválasztó értekezleten 50 millió forint megtakarítását vállalták a KISZ-esek a taka­Arató András a KISZ megyei bizottságának első titkára a beszámolót ismerteti rékossági mozgalom keretében. Ezt a felajánlást a fiatalok több, mint 68 700 000 forintra teljesítették. A takarékossági mozgalomban tizenkétezer fiatal vett részt. Amíg 1961- ben 7400 fiatal 146 776 forint értékű társadalmi munkát vég­zett, addig idén több, mint tíz­ezer fiatal csaknem 870 ezer forint értékűt. Munkás-, pa­raszt- és diákifjóságunk va­sárnaponként is szívesen dol­gozott és részt vett az építő­táborok munkájában. Különös jelentősége volt ennek Százha­lombattán az 50 megawattos gépcsoport alapozási munkájá­ra vonatkozó szocialista szer­ződéseknél, a salakszállítás­ban nyújtott segítségnél, a ké­ményhez szükséges gömbvasak soron kívüli leszállításánál. A kongresszusra való felké­szülés bebizonyította, hogy a fiatalok képesek még na­gyobb feladatok végrehajtásá­ra is. Kiváló eredményeket értek el például a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál, ahol a fiatalok lelkesedése átra­gadt a vállalat egész kollektí­vájára. A Csepel Autógyár fiataljai az exportra kerülő gépkocsik szerelésében vállal­tak terven felüli feladatokat. A Pilisi Szénbánya ifjúsága 1100 tonna szenet termelt ter­ven felül. A meglevő 41 ex­portbrigádból 34 a kongresz- szus tiszteletére alakult. A fiatalok és a mezőgazdaság Az elmúlt négy esztendőben jelentős változáson ment át a falusi ifjúság is, különösen az utóbbi időben, amikor a ter­melőszövetkezetek megszilár­dultak. E történelmi átalaku­lásból is kivette részét a KISZ. Különösen jól dolgoz­tak a monori, a nagykátai, a gödöllői járás fiataljai. Saj­nos azonban a fiatalság ará­nya lényegesen nem változott a termelőszövetkezetekben. A fiatalok visszatérésének folya­mata lassú, s elsősorban ott érződik, ahol a vezetők tö­rődnek a fiatalok problémái­val és megbecsülik jó munkáju­kat. Cegléden például bizto­sítják a fiataloknak a rend­szeres előleget. Az abonyi Kossuth Tsz-ben jutalmat ad­nak a nem családos, de jól dolgozó fiataloknak is. Olyan közszellemre van szükség, amely a fiatalságot ösztönzi a mezőgazdasági szakmunkára. Addig azonban, amíg vannak olyan gazdasá­gok, amelyek olyan szakmára kötnek szerződést, amelyben nem tudnak továbbképzést biztosítani, vagy a szakmai vizsga után a baromfitenyész­tőt a növénytermesztésben, a kertészeti szakmunkást pedig fogatosként foglalkoztatják, addig gyökeres változást nem érhetünk el. Nehéz feladat, de rendkívül fontos, hogy a fia­talság falun is megtalálja a kulturált szórakozás különbö­ző formáit A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok többsége minden esztendőben részt vesz a ter­melési versenyekben. Négy esztendő alatt több, mint öt­ezerrel nőtt a versenyzők száma. Többen az országos versenyeken is jó helyezést értek el. Arató András a továbbiak­ban az ifjúság eszmei, politi­kai nevelésének néhány kér­désével foglalkozott. Me­gyénkben is gyarapodott a párt szilárd, ifjúsági bázisát jelentő fiatalok száma. E fia­talok értik a párt politikáját, részt kérnek a szocialista épí­tőmunkából. Ehhez a táborhoz tartoznak a szocialista ifjúsá­gi brigádok tagjai, a kiválóan dolgozó ifjúsági vezetők, akik sokszor adták már tanújelét helytállásuknak. A KISZ munkáját segítette a KISZ KB által kidolgozott nevelési irányelv, amely alapján szá­mos elvi kérdést is tisztáztak az alapszervezetek. így sok vi­ta folyt a modernség fogal­máról, a műveltségről, a na­cionalizmusról, s más fontos kérdésről. Jelentős az olyan fiatalok száma, akik becsületesen dol­goznak, de még nem kapcso­lódtak be a mozgalmi, politi­kai életbe, csak távolról támo­gatják a párt, a KISZ munká­ját. Ezt a réteget a továbbiak­ban is erősíteni, segíteni kell, hogy mielőbb megtalálják a mozgalomhoz vezető utat An­nál fontosabb feladat ez, mert az elmúlt időben ezzel a ré­teggel nem sokat törődtek a KISZ-szervezetek. Hiba az is, hogy a KISZ-tagoknak nem mindegyike veszi ki részét a munkából és vannak alap­szervezetek, ahol ötven tag közül alig nyolc-tíz dolgozik. A KXSZ-esek akikor végez­nek jó munkát ha foglalkoz­nak azokkal is, akik csak má­ról holnapra élnek, közömbö­sek a napi problémák iránt, s viselkedésükkel sem lehetünk mindig elégedettek. Sok szó esik napjainkban a közönyös, I a cinikus, a feltűnő viiselke- I désű fiatalokról. Valóban van- ! nak ilyenek, akik még nem találták meg az élet valódi tartalmát, de nem ezek van­nak többségben. Ugyanakkor, ha számuk nem is becsülhető túl, foglalkoznunk kell velük, mert többségük alkalmas ar­ra, hogy meglelje a helyes utat. A továbbiakban részletesen beszélt az oktatásról, arról, hogy az ifjúság nevelésével kapcsolatos irányelvek figye­lembevételével mind több fia­talt vonjanak be a KISZ-okta­tás különböző formáiba így sikerült elérni, hogy idén mint­egy 24 ezer fiatal tanult. A foglalkozások alkalmasak vol­tak arra, hogy a hazafiasság­ra, a proletár nemzetköziség­re, a párt iránti hűségre ne­velje az ifjúságot. Ugyanakkor még sok téves, olykor tisztá­zatlan nézet uralkodik egyes fiataloknál, így a következő években is nagy gonddal szük­séges megszervezni a szemi­náriumokat. Ifjúság a szocializmusért Hosszasabban számolt be Arató András az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom ered­ményeiről, amely egységbe foglalta a kommunista nevelés fő területeit. Amíg 1961-ben 24 485, addig idén 32 840 fiatal vett részt a követelmények teljesítéséért folyó küzdelem­ben. A különböző művészeti ágakban 23 700, a szellemi és egyéb vetélkedőkön 53 400 fia­tal vett részt. Ahol ügyesen kapcsolták össze a szórakozta- ) tó klubdélutánokat a társa­dalmi, s más munkával, ott pezsgő élet van, a fiatalok ma­gukkal szemben támasztott követelménye is nő. Négy esztendő alatt tizenhá­romezer fiatallal gyarapodtak a KISZ-szervezetek, s 367-tel nőtt a szervezetek száma is. Ezek a számok is mutatják, hogy a KISZ befolyása erős a fiatalságra. Érdemes megemlí­teni a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek fejlődését is. Amíg 1960-ban mindössze 27 alapszervezet működött, mára már elértük, hogy 117 önálló tsz-KISZ-szervezet dolgozzon. Üzemeinkben a korábbi 147 alapszervezettel szemben 217 működik. A középiskolai diá­kok nyolcvannyolc százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek, az ipari tanulók között ötezer KISZ-tag van. Néhány hét múlva kerül sor a KISZ VI. kongresszusára. A felkészülés idején jelentős eredményeket értek el az alap- szervezeteik. A hátralevő né­hány hét alatt, majd a későb­bi hónapokban is hasonló mun­kát végezzen a KISZ-tagság, s akkor az ifjúsági szervezet va­lóban meg tud felelni annak a követelménynek, amelyet a kongresszus határoz meg — fejezte be beszédét Arató elv- társ. A vita A beszámolót vita követte. Számos hozzászóló után fel­szólalt llku Pál elvtárs is, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter. Sok­Az értekezleten felszólalt Ilka Pál a Politikai Bizottság pót­tagja, művelődésügyi minisz­ter is szór összehasonlítja — mon­dotta — a régi és a mai fia­talságot és őszintén meg kell állapítania, hogy a mai ifjúság sokkal érdeklődőbb, művel­tebb, olvasottabb, kritikusabb, mint volt a régi. Azt is látnia kell azonban, hogy ez nem egyedül az ifjúság erénye. Érdeme egyrészt azoknak az öregeknek, akik harcoltak a mai élet megteremtéséért, s ebben a mai ifjúság termé­szetesen nem vehetett részt. Ugyanakkor vitathatatlanul az ifjúság érdeme is, hiszen jól él a sokféle lehetőséggel. A lényegre törekszik a mi if­júságunk, a tények érdeklik. Bátran bírál, s ez helyes, csu­pán mindig arra ügyeljünk, hogy a kritika szocialista alap­ról, a szocializmus érdeké­ben hangozzék eL Igaz az is, hogy sok idős ember nézi értetlenül a fia­talokat, akik többet, jobbat akarnak. Az idősebbeknek nem szabad azt hinniük, hogy amit tettünk, amit elértünk, azt nem lehet túlszárnyalni. Hogyan fejlődnénk tovább, ha ez így lenne? Végezetül llku Pál elvtárs néhány tanácsot adott a kül­döttértekezlet résztvevőinek. Mint mondotta: az lenne jó, ha mind az idősebbek, mind a fiatalok még magasabb fokra emelnék a kötelesség- teljesítés iránti olthatatlan vágyukat. Ez nem zárja ki a a jó kedvet, a bírálatot, — ellenkezőleg, feltételezi azt. A mi társadalmunkban az egyéni és a társadalmi érdek azonos, s így magunkkal szembeni kötelesség is, hogy ne tévesszük szem elől a tár­sadalmi érdekeket — fejezte be felszólalását llku Pál elv­társ. A hozzászólások után Arató Az elnökség András, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára vá­laszolt a felvetődött problé­mákra, majd a régi bizottság lemondott tisztségéről. A kül­döttértekezlet ezután megvá­lasztotta a megyei bizottság j negyvenegy tagját, a tíz pótta- { got, a revíziós bizottság ki- J lene tagját és a harminc I kongresszusi küldöttet Öten a küldöttek közül Rail Rozália, a Ceglédi Sütő­ipari Vállalat küldötte (Foto: Gábori Gulyás Antónia, az érdi gimnázium képviselője + Tótto Krad, a csemői Rákóczi Tsz titkára + Havasi Margit gyónt küldött + Mezei Bajos, a százhalombat­tai Dunai Kőolajipari Válla­lat fiataljainak választottja + ,.-y fStMítKiSfr Vgg

Next

/
Thumbnails
Contents