Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

2 1964. NOVEMBER 21. SZOMBAT Befejezte tanácskozásait az országgyűlés A KISZ Pest megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) két fél számára, sőt szélesebb körben is hasznos együttmű­ködés kialakítására. A francia kormány részé­ről az utóbbi időben a szocia­lista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Magyar—francia viszonylatban hasznos kezde­ményezés volt a francia kor­mány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk és a magyar kormány képviselőjének vi- szontlátogatása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kor­mányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozás­ban az új angol kormány ösz- szetétele ad alapot ahhoz a fel- tételezéshez, hogy a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fokozását s a nemzetközi fe­szültségek csökkentését ké­szül munkálni. Más nyugati országokkal való kapcsolataink fejleszté­sében is sok lehetőség van még, — állapította meg a mi­niszter, majd így folytatta: Érthető, hogy a többi NATO-országokhoz viszonyít­va bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszo­nyának rendeződése a Magyar Népköztársaság­gal. Érthetővé teszi ezt a problé­mák bonyolult eredete. A vá­lasztások befejezése után azonban feltételezzük, hogy az elvek, a realitások, a két fél sajátságos szempontjainak figyelembe vételével és köl­csönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az előbbre- haladás. Diplomáciai kapcsolat Kanadával A két ország története so­rán először ez évben diplomá­ciai kapcsolat létesült Magyar- ország és Kanada között ka­nadai kezdeményezésre s ez­zel egy időben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Ma­gyar Népköztársasággal, Len­gyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vo­natkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitiven értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megál­lapodásokat hivatalos képvi­seletek létesítéséről, amelyek nemcsak diplomáciai kapcso­latban vannak a Német De­mokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú bará­ti és szövetségi együttműkö­désben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvei alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársa­sághoz fűződő kapcsolataink terén. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú köz­vetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben fo­lyó külpolitikai tevékenység. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szer­vezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttmű­ködve, eredményesen képviselik népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcso­latainkat a békés egymás mel­lett élés politikájának sikere érdekében. Az ENSZ a mostani idők­ben válságos szakaszba juthat. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különböző rendszerű országok békés egy­más mellett élésének, a nem­zetközi békének a biztosításá­ra az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hideg- háborús és agresszív politiká­jának az eszközévé vált. Az Utóbbi években, amikor az trővi szón vök fokozatosan a tzocialista országok 'a vára alakultak s a gyarmati sor- Lól felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozato­san vereséget szenvedtek a hidegháborús témák s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egy­más mellett élés biztosítására, az általános és teljes leszere­lés előkészítésére irányuló tö­rekvés. Védeni kell az ENSZ-et Ennek következtében Nyu­gaton, főleg az' Amerikai Egye­sült Államokban vannak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sok vonatkozás­ben kellemetlenné vált azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sa­játítani. Ezen az őszön állan­dóan halogatják a közgyűlés megkezdését. Védeni kell az ENSZ-et. az ellene megindult és vár­hatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista tá­madások ellen, s mindent el kell azért követ­ni, hogy az -ENSZ az általá­nos és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosítá­sáért vívott harc minél hatá­sosabb fóruma legyen. A Ma­gyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. Hazánk nemzetközi kapcso­latainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961- ben mintegy 450 külföldi új­ságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100. ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő ered­ményei általában jók. Meg­felelnek a korrekt tájékozta­tás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek, összegezve elmondhatjuk: népköztársaságunk nem­zetközi helyzete általá­ban sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehető­ségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politi­kai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ez­zel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk, a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, rész­ben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek elérésében nagy szerepük van a kor­mányzati szervek mellett más intézményeknek, tár­sadalmi és tiimegszerve- zcteknek. Biztosíthatom a t. ország- gyűlést, hogy a Külügymi­nisztérium és a külképvise­letek munkatársai kiváltság­nak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormá­nyunk irányítása alatt a ma­gyar nép, a béke és szo­cializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a t. országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tu­domásul. Barcs Sándor és Lehel Fe­renc képviselők felszólalása után Pólyák János elnökleté­vel folytatódott az ülés. Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes felszólalása az ellen, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atom­fegyverekhez jusson. Azoknak, akik a Német Szö­vetségi Köztársaság politiká­ját irányítják, tudnjok kell, hogy semmiféle sokoldalú atomhaderő sem képes már megváltoztatni a nemzetközi helyzetben kialakult erőviszo­nyokat: a fölény végérvényesen a szocializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán van! Aki ezzel az alapvető ténnyel nem számol, csak eleve ku­darcra ítélt kalandokba bocsát­kozik! Az Északatlanti Szövetség sokoldalú atomhaderejének megteremtésére irányuló ter­vek és egyéb agresszív lépések arra intenek, hogy még na­gyobb figyelmet és energiát fordítsunk a nemzetközi poli­tikai kérdésekre. Az imperializmus termé­szete nem változott meg, hiszen a monopóltőke nem ké­pes arra, hogy kibújjon a bő­réből. Ezért a békét mindig az imperializmus oldaláról fe­nyegeti veszély. De a háború és béke kérdését már nem csu­pán a monopoltőke maroknyi csoportja dönti el. A béke hí­veinek elegendő erejük van, hogy elhárítsák ezt a veszélyt és ha kemény küzdelem árán is, de a két világrendszer küz­delmét a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének keretei között tartsák. Egységes fellépés az imperializmus ellen Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Ütalt arra, hogy Péter János beszámo­lója részletesen szólt külpo­litikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium mun­kásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az el­múlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva, kormányunk az elmúlt években eredményes nem­zetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mind­ezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak, — mondotta —, hogy az elmúlt évek során meg­szilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, népköztársaságunk kor­mányának politikáját a leg­szélesebb tömegek támogat­ják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmé­nyek között szilárd és kö­vetkezetes elvi politikát folytattunk. Tekintélyünk növekedésé­ben meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogá­sunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fej­lődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól felszaba­dult új államokkal és nor­malizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országok­kal is. Külpolitikánk fő irányvonala Külpolitikánk fő irányvo­nala továbbra is nemzeti füg­getlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer or­szágai között az egység és az együttműködés megszilárdítá­sát és elmélyítését, az imperia­lizmus gyarmati rendszeré- I nek teljes felszámolását, a már felszabadult népek erő­teljes gazdasági és társadal­mi fejlődésünk előmozdítását, a különböző társadalmi rend­szerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ezt a politikát folytatjuk a jövő­ben is. A béke fenntartása, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának az alapvető követelése. Ennek hatására nem egy ka­pitalista ország kormánya is magáévá tette, vagy legalább is kénytelen hangoztatni a bé­kés egymás mellett élés el­vét. A közelmúltban országos választások voltak a két leg­nagyobb tőkés országban: Angliában és az Egyesült Ál­lamokban. Az angol Mun­káspárt győzelmében kétség­kívül szerepe volt annak, hogy ez a párt a nemzetközi fe­szültség enyhítését szolgáló jelszavakat, a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztését, a bé­kés egymás mellett élés szük­ségességét hangoztatta. Johnson elnök nagyarányú győzelme főleg annak tulajdo­nítható, hogy az egyszerű amerikaiak milliói is békére vágy­nak. Ezért utasították el Goldwa- tert, abban reménykedve, hogy a mai világ realitásainak számbavétele az Egyesült Ál­lamok kormányának politiká­jában a jövőben erősödni fog. Különböző tények azonban arra mutatnak, hogy ellentét van az amerikai tömegeknek a választás alkalmával kinyil­vánított békeakarata és az amerikai kormány gyakorlati politikája között. Ezt bizonyít­ják a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidéke ellen intézett íelháborító repülőtá­madások. A kongói hazafiak kiirtásara vetemedett Csőmbe fegyveres támogatása, a békés Kuba ellen elkövetett és ter­vezett sorozatos provokációk és az erőszakos kísérletek ar­ra, hogy Ciprust bekénysze- rítsék az Észak-Atlanti Szö­vetségbe. Az USA és az NSZK kapcsolata Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei egymással szoros együttműködésben nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy minél előbb létrehozzák az észak- atlanti szerződés sokoldalú atomhaderejét, s ennek révén atomfegyverekhez juttassák a nyugatnémet revansistákat. A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen til­takozik A mi politikánk mindenek előtt a szocialista országok­kal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Úgy ítéljük meg — hogyha párt­jaink között bizonyos kérdé­sekben vannak is nézetelté­rések — az államközi, gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni és fej­leszteni kell és ami a leg­döntőbb, biztosítani lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus elleni kö­zös harcban, a nemzeti fel­szabadító mozgalom támoga­tásában, a béke fenntartásá­ban. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió kor­mányának politikája a hu­szadik, a huszonegyedik és a huszonkettedik kongresz- szuson elfogadott határoza­tokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresszusok szelle­mével és általános irányvo­nalával egyetértésben a he­tedik és a nyolcadik párt- kongresszusunk dokumentu­mai szabják meg. Ezen a politikán nem változtatunk: ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb következetes­séggel. A külügyminiszteri beszámo­ló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok ala­kultak ki. Ezek közül egy­re szélesedik és elsődleges jelentőségűvé válik a gaz­dasági kapcsolatoknak, a szo­cialista nemzetközi munka- megosztásnak az elmélyülése. Napjainkban hazánk gazda­sági fejlődésének ez az egyik alapvető útja, éppen ezért a szocialista világrend- szer országai között a termelési kapcsolatok ál­landó fejlesztésére törek­szünk. Mivel mi meg vagyunk győződve arról, hogy a két­oldalú és sokoldalú együtt­működés fejlesztése hazánk­nak és az egész szocialista közösségnek a javára válik, erőnket továbbra is a két­oldalú és sokoldalú megálla­podásokon alapuló szélesebb körű szakosítás és kooperá­ció kialakítására. a rövi- debb és hosszabb lejáratú A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegnap tartot­ta Pest megyei küldöttértekezletét. A tanácskozáson megjelent Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Szakali József a Pest me­gyei Pártbizottság titkára, Pataki László, a KISZ Központi Bizottsága titkára. A KISZ megyei bizottságának négy éves munkáját Ara­tó András, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára ismertette. Ezt követően a Revíziós Bizottság tevékenységéről Bősz András, a bizottság elnöke számolt be. A felszólalások után sor került a KISZ Pest megyei Bi­zottsága tagjainak, valamint a kongresszusi küldöttek meg­választására. tervek egyeztetésére és össze­hangolására koncentráljuk. Teljes hűséggel a varsói szerződéshez... A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolata­inkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja va­gyunk a varsói szerződésnek. Amíg a nemzetközi imperia­lizmus a szocialista országok népeinek „felszabadítását” hivatalos politikájának vall­ja és úgynevezett „fellazítási” törekvései mellett készenlét­ben tartja és esetenként al­kalmazza is a katonai fenye­getés eszközeit, mindaddig ele­mi kötelességünk, hogy gon­doskodjunk függetlenségünk és szuverenitásunk védelmé­ről. Kötelességünknek tartjuk, hogy teljes hűséggel a varsói szerződéshez, erőnkhöz képest ezen a területen is mindent meg­tegyünk, ami népünk ér­dekeit cs javát szolgálja. Mindaddig erősítjük és fej­lesztjük a szocialista országok­nak ezt a katonai-politikai szervezetét, amíg a nemzet­közi helyzet indokolja. De nyíltan felvetjük: a nemzet­közi helyzet jelentős javulását eredményezné, ha a varsói szerződés és a NATO tagálla­mai megnemtámadási szerző­dést kötnének egymással. Az elmúlt néhány évben a Magyar Népköztársaság szí­vesen látott vendégei voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti kül­döttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszaba­dult, önálló, szuverén álla­mok képviseletében jártak hazánkban. Ezeknek a né­peknek képviselőit a jövőben is a barátnak járó megbecsü­léssel és tisztelettel fogadjuk. Ezek az államok nemzet­közi élet és politika leg­fontosabb kérdéseiben ál­talában a szocialista or­szágokkal együtt lépnek fel. Ügy vélem, a londoni rádió október 13-i adása — ha ta­lán nem is nagy örömmel, de — helyesen állapította meg: „Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az el nem kö­telezett országok bal felé for­dulnak”. A jelenlegi világhelyzet, a nemzetközi erőviszonyok ala­kulása, a szocialista világrend- szer léte és támogatása lehe­tővé teszi a gyarmati rabbi­lincsek széttöréséért küzdő népeknek, hogy ne csak a nemzeti függetlenség, hanem a szociális felemelkedés fel­adatait is kitűzzék és eredmé­nyesen megoldják. A Magyar Népköztársaság — mint eddig, ezután is minden tőle telhető támo­gatást megad a szabadsá­gukért küzdő népeknek. A zsarnokság, a gyarmati rab­ság, a faji megkülönböztetés, a nemzeti és nemzetiségi el­nyomás ellen folytatott min­denfajta küzdelem erős tá­maszra talál a magyar nép­ben. A magyar-osztrák viszony Amikor mi külpolitikánk alapelveként azt hangoztatjuk, hogy a békés egymás mellett éles jegyében a világ bármely részében fekvő tőkés országok­kal is jó viszonyt igyekszünk fenntartani, ebből az az érthe­tő következtetés adódik, hogy éppen a legközvetlenebb szom­szédságunkban levő állam­hoz fűződő kapcsolataink­ban lehetne és kellene a legjobban érvényesülnie külpolitikánk eme alapel­vének. A most létrejött megállapodá­sok alapján méginkább az a véleményünk, hogy lehetséges e cél mihamarabbi elérése: a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonya példaképe és mintaképe lehet a különböző társadalmi-gazda­sági rendszerű országok békés I egymás mellett élésének. Szólnom kell arról is, tisztelt országgyűlés, hogy bizonyos osztrák körök a nyugati hatá­runkon levő műszaki zárat gyakorta emlegetik úgy, mint kapcsolataink fejlődésének akadályozó tényezőjét. A határzár a magyar szuve­renitást és függetlenséget őr­zi és a belügyeinkbe való ille­téktelen beavatkozástól véd. ' Azok ellen irányul tehát, akik népköztársaságunk ellen tör- * nek, népünknek akarnak ár­tani. Amennyiben a jövőben a magyar—osztrák viszony to­vább javul és olyan erős ba­rátsággá fejlődik, ami lehetet­lenné teszi, hogy a semleges Ausztria területéről bárki is felléphessen a Magyar Nép- köztársaság ellen, a határzár természetesen feleslegessé válhat. Szólni kívánok én is néhány szót a Magyar Népköztársa­ság és a Vatikán között nem­régiben megkötött egyezmény­ről. Ezt a megállapodást a világsajtó nagyfokú érdeklő­déssel kommentálta és a szen­záció erejével röpítette szét. Az egyezmény kormányunk szilárd, elvi alapokon nyugvó külpolitikájának, a magyar állam és egyház között kiala­kult jó viszonynak az eredmé- ' nye. Amennyiben az egyez­mény szelleme a Vatikán­ban crősbödik, ez a vi­szony tovább is javulhat. Mi a megállapodást a béke fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése szem­pontjából pozitív eredmény­ként értékeljük. A külügyminiszter beszá­molóját elfogadom. Úgy gon­dolom, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföl­dön és idehaza tevékenykedő munkatársai eredményesen dolgoztak kormányunk külpo­litikájának megvalósításán. Ez a politika helyes, megfelel népünk érdekeinek, jól szol­gálja azt az alapvető célun­kat, hogy békés feltételeket teremtsünk a szocialista épí­tőmunkához és erőnkhöz mér­ten hozzájáruljunk a világbé­ke fenntartásához. Móricz Virág felszólalása A következő felszólaló Mó­ricz Virág, Pest megyei kép­viselő, az idegenforgalom je­lentőségéről szólt. Beszélt a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség te­vékenységéről. Az irodalom­nak a népek közötti kapcso­latok kialakításában játszott fontos szerepéről. A külügyminiszter beszámo­lóját — a Pest megyei kép­viselőcsoport nevében is — tu­domásul vette. Több képviselő felszólalása után az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikájáról szóló külügyminiszteri beszá­molót jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. A szünet után a képviselők interpellációja következett, amelyekre az illetékes minisz­terek adták meg a választ. Megyénk képviselői közül egy sem jelentett be internellációt. Az országgyűlés ülésszaka tegnap a késő délutáni órák­ban Vass Istvánná zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents