Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
2 1964. NOVEMBER 21. SZOMBAT Befejezte tanácskozásait az országgyűlés A KISZ Pest megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) két fél számára, sőt szélesebb körben is hasznos együttműködés kialakítására. A francia kormány részéről az utóbbi időben a szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Magyar—francia viszonylatban hasznos kezdeményezés volt a francia kormány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk és a magyar kormány képviselőjének vi- szontlátogatása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kormányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozásban az új angol kormány ösz- szetétele ad alapot ahhoz a fel- tételezéshez, hogy a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fokozását s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül munkálni. Más nyugati országokkal való kapcsolataink fejlesztésében is sok lehetőség van még, — állapította meg a miniszter, majd így folytatta: Érthető, hogy a többi NATO-országokhoz viszonyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. A választások befejezése után azonban feltételezzük, hogy az elvek, a realitások, a két fél sajátságos szempontjainak figyelembe vételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az előbbre- haladás. Diplomáciai kapcsolat Kanadával A két ország története során először ez évben diplomáciai kapcsolat létesült Magyar- ország és Kanada között kanadai kezdeményezésre s ezzel egy időben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitiven értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megállapodásokat hivatalos képviseletek létesítéséről, amelyek nemcsak diplomáciai kapcsolatban vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvei alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Az ENSZ a mostani időkben válságos szakaszba juthat. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a nemzetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hideg- háborús és agresszív politikájának az eszközévé vált. Az Utóbbi években, amikor az trővi szón vök fokozatosan a tzocialista országok 'a vára alakultak s a gyarmati sor- Lól felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellett élés biztosítására, az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló törekvés. Védeni kell az ENSZ-et Ennek következtében Nyugaton, főleg az' Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sok vonatkozásben kellemetlenné vált azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sajátítani. Ezen az őszön állandóan halogatják a közgyűlés megkezdését. Védeni kell az ENSZ-et. az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen, s mindent el kell azért követni, hogy az -ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961- ben mintegy 450 külföldi újságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100. ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredményei általában jók. Megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek, összegezve elmondhatjuk: népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk, a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben is. Ezeknek az eredményeknek elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tiimegszerve- zcteknek. Biztosíthatom a t. ország- gyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a t. országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. Barcs Sándor és Lehel Ferenc képviselők felszólalása után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes felszólalása az ellen, hogy a Német Szövetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyverekhez jusson. Azoknak, akik a Német Szövetségi Köztársaság politikáját irányítják, tudnjok kell, hogy semmiféle sokoldalú atomhaderő sem képes már megváltoztatni a nemzetközi helyzetben kialakult erőviszonyokat: a fölény végérvényesen a szocializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán van! Aki ezzel az alapvető ténnyel nem számol, csak eleve kudarcra ítélt kalandokba bocsátkozik! Az Északatlanti Szövetség sokoldalú atomhaderejének megteremtésére irányuló tervek és egyéb agresszív lépések arra intenek, hogy még nagyobb figyelmet és energiát fordítsunk a nemzetközi politikai kérdésekre. Az imperializmus természete nem változott meg, hiszen a monopóltőke nem képes arra, hogy kibújjon a bőréből. Ezért a békét mindig az imperializmus oldaláról fenyegeti veszély. De a háború és béke kérdését már nem csupán a monopoltőke maroknyi csoportja dönti el. A béke híveinek elegendő erejük van, hogy elhárítsák ezt a veszélyt és ha kemény küzdelem árán is, de a két világrendszer küzdelmét a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének keretei között tartsák. Egységes fellépés az imperializmus ellen Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Ütalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva, kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak, — mondotta —, hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogásunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól felszabadult új államokkal és normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országokkal is. Külpolitikánk fő irányvonala Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszeré- I nek teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésünk előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. A béke fenntartása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának az alapvető követelése. Ennek hatására nem egy kapitalista ország kormánya is magáévá tette, vagy legalább is kénytelen hangoztatni a békés egymás mellett élés elvét. A közelmúltban országos választások voltak a két legnagyobb tőkés országban: Angliában és az Egyesült Államokban. Az angol Munkáspárt győzelmében kétségkívül szerepe volt annak, hogy ez a párt a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló jelszavakat, a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztését, a békés egymás mellett élés szükségességét hangoztatta. Johnson elnök nagyarányú győzelme főleg annak tulajdonítható, hogy az egyszerű amerikaiak milliói is békére vágynak. Ezért utasították el Goldwa- tert, abban reménykedve, hogy a mai világ realitásainak számbavétele az Egyesült Államok kormányának politikájában a jövőben erősödni fog. Különböző tények azonban arra mutatnak, hogy ellentét van az amerikai tömegeknek a választás alkalmával kinyilvánított békeakarata és az amerikai kormány gyakorlati politikája között. Ezt bizonyítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidéke ellen intézett íelháborító repülőtámadások. A kongói hazafiak kiirtásara vetemedett Csőmbe fegyveres támogatása, a békés Kuba ellen elkövetett és tervezett sorozatos provokációk és az erőszakos kísérletek arra, hogy Ciprust bekénysze- rítsék az Észak-Atlanti Szövetségbe. Az USA és az NSZK kapcsolata Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei egymással szoros együttműködésben nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy minél előbb létrehozzák az észak- atlanti szerződés sokoldalú atomhaderejét, s ennek révén atomfegyverekhez juttassák a nyugatnémet revansistákat. A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tiltakozik A mi politikánk mindenek előtt a szocialista országokkal való egység, barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Úgy ítéljük meg — hogyha pártjaink között bizonyos kérdésekben vannak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell és ami a legdöntőbb, biztosítani lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus elleni közös harcban, a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásában, a béke fenntartásában. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság minden irányú ápolása és bővítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának politikája a huszadik, a huszonegyedik és a huszonkettedik kongresz- szuson elfogadott határozatokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresszusok szellemével és általános irányvonalával egyetértésben a hetedik és a nyolcadik párt- kongresszusunk dokumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem változtatunk: ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb következetességgel. A külügyminiszteri beszámoló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakultak ki. Ezek közül egyre szélesedik és elsődleges jelentőségűvé válik a gazdasági kapcsolatoknak, a szocialista nemzetközi munka- megosztásnak az elmélyülése. Napjainkban hazánk gazdasági fejlődésének ez az egyik alapvető útja, éppen ezért a szocialista világrend- szer országai között a termelési kapcsolatok állandó fejlesztésére törekszünk. Mivel mi meg vagyunk győződve arról, hogy a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése hazánknak és az egész szocialista közösségnek a javára válik, erőnket továbbra is a kétoldalú és sokoldalú megállapodásokon alapuló szélesebb körű szakosítás és kooperáció kialakítására. a rövi- debb és hosszabb lejáratú A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegnap tartotta Pest megyei küldöttértekezletét. A tanácskozáson megjelent Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Szakali József a Pest megyei Pártbizottság titkára, Pataki László, a KISZ Központi Bizottsága titkára. A KISZ megyei bizottságának négy éves munkáját Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára ismertette. Ezt követően a Revíziós Bizottság tevékenységéről Bősz András, a bizottság elnöke számolt be. A felszólalások után sor került a KISZ Pest megyei Bizottsága tagjainak, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztására. tervek egyeztetésére és összehangolására koncentráljuk. Teljes hűséggel a varsói szerződéshez... A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolatainkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja vagyunk a varsói szerződésnek. Amíg a nemzetközi imperializmus a szocialista országok népeinek „felszabadítását” hivatalos politikájának vallja és úgynevezett „fellazítási” törekvései mellett készenlétben tartja és esetenként alkalmazza is a katonai fenyegetés eszközeit, mindaddig elemi kötelességünk, hogy gondoskodjunk függetlenségünk és szuverenitásunk védelméről. Kötelességünknek tartjuk, hogy teljes hűséggel a varsói szerződéshez, erőnkhöz képest ezen a területen is mindent megtegyünk, ami népünk érdekeit cs javát szolgálja. Mindaddig erősítjük és fejlesztjük a szocialista országoknak ezt a katonai-politikai szervezetét, amíg a nemzetközi helyzet indokolja. De nyíltan felvetjük: a nemzetközi helyzet jelentős javulását eredményezné, ha a varsói szerződés és a NATO tagállamai megnemtámadási szerződést kötnének egymással. Az elmúlt néhány évben a Magyar Népköztársaság szívesen látott vendégei voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabadult, önálló, szuverén államok képviseletében jártak hazánkban. Ezeknek a népeknek képviselőit a jövőben is a barátnak járó megbecsüléssel és tisztelettel fogadjuk. Ezek az államok nemzetközi élet és politika legfontosabb kérdéseiben általában a szocialista országokkal együtt lépnek fel. Ügy vélem, a londoni rádió október 13-i adása — ha talán nem is nagy örömmel, de — helyesen állapította meg: „Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az el nem kötelezett országok bal felé fordulnak”. A jelenlegi világhelyzet, a nemzetközi erőviszonyok alakulása, a szocialista világrend- szer léte és támogatása lehetővé teszi a gyarmati rabbilincsek széttöréséért küzdő népeknek, hogy ne csak a nemzeti függetlenség, hanem a szociális felemelkedés feladatait is kitűzzék és eredményesen megoldják. A Magyar Népköztársaság — mint eddig, ezután is minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő népeknek. A zsarnokság, a gyarmati rabság, a faji megkülönböztetés, a nemzeti és nemzetiségi elnyomás ellen folytatott mindenfajta küzdelem erős támaszra talál a magyar népben. A magyar-osztrák viszony Amikor mi külpolitikánk alapelveként azt hangoztatjuk, hogy a békés egymás mellett éles jegyében a világ bármely részében fekvő tőkés országokkal is jó viszonyt igyekszünk fenntartani, ebből az az érthető következtetés adódik, hogy éppen a legközvetlenebb szomszédságunkban levő államhoz fűződő kapcsolatainkban lehetne és kellene a legjobban érvényesülnie külpolitikánk eme alapelvének. A most létrejött megállapodások alapján méginkább az a véleményünk, hogy lehetséges e cél mihamarabbi elérése: a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság viszonya példaképe és mintaképe lehet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű országok békés I egymás mellett élésének. Szólnom kell arról is, tisztelt országgyűlés, hogy bizonyos osztrák körök a nyugati határunkon levő műszaki zárat gyakorta emlegetik úgy, mint kapcsolataink fejlődésének akadályozó tényezőjét. A határzár a magyar szuverenitást és függetlenséget őrzi és a belügyeinkbe való illetéktelen beavatkozástól véd. ' Azok ellen irányul tehát, akik népköztársaságunk ellen tör- * nek, népünknek akarnak ártani. Amennyiben a jövőben a magyar—osztrák viszony tovább javul és olyan erős barátsággá fejlődik, ami lehetetlenné teszi, hogy a semleges Ausztria területéről bárki is felléphessen a Magyar Nép- köztársaság ellen, a határzár természetesen feleslegessé válhat. Szólni kívánok én is néhány szót a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között nemrégiben megkötött egyezményről. Ezt a megállapodást a világsajtó nagyfokú érdeklődéssel kommentálta és a szenzáció erejével röpítette szét. Az egyezmény kormányunk szilárd, elvi alapokon nyugvó külpolitikájának, a magyar állam és egyház között kialakult jó viszonynak az eredmé- ' nye. Amennyiben az egyezmény szelleme a Vatikánban crősbödik, ez a viszony tovább is javulhat. Mi a megállapodást a béke fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából pozitív eredményként értékeljük. A külügyminiszter beszámolóját elfogadom. Úgy gondolom, megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevékenykedő munkatársai eredményesen dolgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán. Ez a politika helyes, megfelel népünk érdekeinek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat, hogy békés feltételeket teremtsünk a szocialista építőmunkához és erőnkhöz mérten hozzájáruljunk a világbéke fenntartásához. Móricz Virág felszólalása A következő felszólaló Móricz Virág, Pest megyei képviselő, az idegenforgalom jelentőségéről szólt. Beszélt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tevékenységéről. Az irodalomnak a népek közötti kapcsolatok kialakításában játszott fontos szerepéről. A külügyminiszter beszámolóját — a Pest megyei képviselőcsoport nevében is — tudomásul vette. Több képviselő felszólalása után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szóló külügyminiszteri beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. A szünet után a képviselők interpellációja következett, amelyekre az illetékes miniszterek adták meg a választ. Megyénk képviselői közül egy sem jelentett be internellációt. Az országgyűlés ülésszaka tegnap a késő délutáni órákban Vass Istvánná zárszavával ért véget.
