Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

pest MfGVci hírlap különkiadása viii. Évfolyam, 271. szám 1964. NOVEMBER 19, CSÜTÖRTÖK Hivatal nyílik az erdő mélyén Az állami helyén — tsz erdőgazdaság hallottuk írunk RÓLA VEZETŐSÉG VÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK Ma délután négy párt-alap- szervezet választja újjá veze­tőségét. 4 órakor a MÁV alap­szervezete és a Petőfi Terme­lőszövetkezetben, fél öt óra­kor a Községgazdálkodási Vál­lalat alapszervezete, 5 órakor pedig a Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat párt- alapszervezete tart vezetőség­választó taggyűlést. ★ Megnyílt a íöldmflvesszö- vetkezet bőr- és cipőkellékek boltja a Szolnoki úton. Az új bolt a cipészkisiparosok anyagellátását is megkönnyí­ti és kielégíti. ■k A Népszabadság keddi száma, egészoldalas ké­pes riportot közölt vá­rosunkról „Nagykőrös ma” címmel. Mezőgaz­dasági, ipari eredmé­nyeinkről számolt be az olvasótábornak. ★ A vízvezeték-burkolatot cse­rélik a konzervgyár gépüze­mében. Fűrészporral vonják be, hogy ne legyen probléma a fagyok idején. * SILOTAKARMÁNY GAZDA­SÁGOS FELHASZNÁLÁSA Bánhegyesi Sándor, a Petőfi Termelőszövetkezet I-es üzem­egységében ma délután 6 óra­kor a silótakarmány gazda­ságos felhasználásáról tart előadást, * Megnyílt az átalakított Gö­dör kisvendéglő a vasút mel­lett. ★ Fodrászüzletet létesítenek a közeljövőben a Bokro­son és a VII., VIII. kerületben. ■k Ötven résztvevővel kirándulást rendezett a nyáron a szociális ott­hon. Útirányuk Mis­kolctapolca— Lillafüred —Parádfürdő — Mátra­háza—Gyöngyös volt. k Ötmillió százhetvenkétezer forintot kaptak termelőszö­vetkezeteink ebben az évben erő- és munkagépek, techno­lógiai berendezések vásárlá­sára. IJdvardi Fere dűlő 29.), a szabd tóság mezei rong romszáz forintra k Reméljük az eső nem szól bele ismét Teljes gőzzel szállítják a cukorrépát Amikor három traktor húz egy pótkocsit Hatvan vagon kukorica prímában Nem kis feladat a szállítás a termelőszövetkezetekben. Hiszen a betakarítással pár­huzamosan mindig vannak más halaszthatatlanul sürgős munkák is. Hogy egyebet ne említsünk, a kukorica, cukor­répa, burgonya betakarításá­val egy időben folyik az őszi szántás, vetés. Ezekre a ha­laszthatatlan munkákra az erőgépek egy részét el kell vinni, pedig a szállítás is mér­hetetlenül sürgős. Tíz-tizenkét erőgép, húsz-huszonöt fogat ilyenkor bizony nagyon kevés egy öt-hatezer holdas gazda­ságban. Sokszor a legügyesebb szervezés is hiábavaló. — Vegyük hozzá, hogy az idén a sok eső is meg­oldhatatlannak látszó ne­hézségeket okozott nem­csak a talajmunkában, ha­nem a szállításban is! — mondotta Illés József, a Dó­zsa Termelőszövetkezet elnö­ke. — Szolgálok azonnal egé­szen közeli példával. Nyolcvan vagon cukorrépánk vár elszál­lításra. Szerencse, hogy a tag­ság a kedvezőtlen időben is szorgalmasan szedte a cukor­répát és ilyenformán a cukor­répa teljes betakarítása már csak szállítás kérdése. Reméljük, hogy néhány nap alatt végzünk vele, feltéve, hogy az idő nem szól bele is­mét. Hogy milyen nehéz dolog a répa elszállítása arra csak egy dolgot jegyzek meg. Szá­raz, jó időben az erőgép köny- nyen húzza a pótkocsit. A mostani esős időben viszont nem ritka az, hogy három vontató is kell egy megrakott pótkocsi továb­bítására. — Hatvan vagon kukoricánk van itt a központban prizmá­ba rakva. Mihelyt a cukorrépa szállítása véget ér, azonnal nekilátunk a kukorica továb­bításához. Egy részét a ter­ményforgalmi raktárába szál­lítjuk, más részét a tagság kapja munkaegység-részese­désre. — És megoldhatatlan fel­adat lenne a kukorica tárolá­sa? — Egyelőre igen. Ahhoz, hogy a mintegy százharminc vagonos termést elhelyezzük, még legalább tíz góréra lenne szükségünk. Az pedig darabonként har­mincezer forint. Lassan ju­tunk messzire. Tavaly is épí­tettünk górét, az idén ismét építettünk egyet. Igyekezettel és türelemmel sok mindent meg lehet oldani — mondotta hangjában sok bizakodással Illés József, a Dózsa Tsz el­nöke. (RÍ TEGNAP LÁTTUK mr I Tekintélyes épületeket csino­sítanak, tataroznak a kőmű­vesek a Nagyerdőben, Timár Ferenc erdészeti műszaki fel­ügyelő udvarán. Az épület bel­ső részét mór elkészítették. A tágas termet mennyezetig érő szétnyíló üveges ajtó választ­ja ketté. Itt lesznek majd az irodák. Az erdészet alkalma­zottainak oktatásakor, vagy éppen kultúrműsor idejére a középső rész szétnyílásával kényelmes előadóteremmé vál­tozik a belső két helyiség. Mi is készül itt? — vetődik fel a kérdés a látogatóban. Városunk termelőszövetkeze­teinek újonnan alakult erdő- gazdasága — a volt állami er­dőgazdaság utóda — itt üti fel a székhelyét. Termelőszövetkezeteink a területükön levő erdőket a maguk kezelésében igazgatták eddig. Ez nagy gondot okozott a szövetkezetnek. Mind a tele­pítés, mind a kitermelés meg­felelő szakemberek hiányában nehézkesen ment és nem volt mindig szakszerű. A közgyűlésen elhatározták, hogy egy erdőgazdaságban egye­sülnek. Az új erdőgazdaság erdészek­kel rendelkezik majd. Veze­tőül Susán Jánost, a Petőfi Termelőszövetkezet elnökét je­lölték ki. Tímár Ferenc, a ré­gi erdészeti műszaki felügyelő is bekapcsolódik a munkába. A Pesti úttól az erdészeti központig húzódó egy kilomé­teres úton be akarják vezetni a vil­lanyt. Noha a DÄV tervei már jövő évre is „foglaltak”, remélhe­tőleg a szükséges transzformá­tort valahogy csak megszerzik. Az új hivatal még december első felében munkához lát. Az irodai személyzetet a Nagykő­rös—Hantháza közötti autó- buszjáratok hozzák-viszik majd. Városunkban a faellátás és az Encsi utcai telep működése továbbra is zavartalan lesz, úgy, mint eddig. Az új, ter­melőszövetkezeteink erdőgaz­daságának távolabbi terve az —, természetesen ha a villanyt már bevezették — hogy fafeldolgozó üzemet nyit­nak a helyszínen, kint az erdőben. Még parkettkészítéssel is kí­vánnak foglalkozni. A kis­üzem megvalósítása örvendetes lenne városunk fejlődésére is. (fehér) Kényelmesen halad a csinos fe­hérnép kerékpár­ján a Szolnoki út sima keramitján. Az utca lámpái már hetykén vilá­gítanak. Bizony il­lene már bekap­csolni a kerékpár világítását is. — ha volna. Az asz- szonyka jobbra- balra tekinget. Jóleső érzéssel ve­szi, hogy semer- röl nem fenyegeti veszedelem. Nincs rendőr még a kö­zelben sem és mi­csoda szerencse, hogy már csak egyetlen utcasar­kot kell elhagyni és máris otthon van. Magában talán PECH azon mosolyog, hogy a város köze­pétől karikázik za­vartalanul, pedig tisztában van ve­le. hogy ez sza­bálysértés és köny- nyen kijár érte a bírság. Deltát már nemegyszer meg­úszta. miért ne próbálkozna újra meg újra. Már lekanyaro­dik az úttestről. Alig két méterre van a kaputól, amikor valahon­nan, talán fa mö­gül, bokor mellől, vagy egyenest a csillagos égből, ott terem a rendőr és udvariasan kö­szönti. — Jó estét kí­vánok, tessék egy pillanatra meg­állni. A csinos fehér­nép arca elsava- nyodik. Tudja, hogy miről lesz szó. Nagy zavará­ban alig tud meg­szólalni és azt mondja ki, ami éppen a legutolsó gondolata volt. — Pedig hall- ja-e, biztos úr, ép­pen hazaértem. A többi már nem érdekes, min­dennapi dolog. Igazoltatás és fel­jelentés a szabály­sértési hatóságnál. Egyébként az ilyesmi, nem olcsó mulatság. A vakok Homérosz kórusának sikere Gőzkemencében sütnek naponta hatezer vekni kenyeret a Ceglédi Sütőipari Vállalat körösi sütödéjében. Egy-egy sütőbe kétszáz kilogramm tészta fér, ahol néhány száz fokon pirulnak, sülnek a kenyerek (Godány felv.) Nem mindennapi élmény­ben volt része vasárnap dél­előtt a művelődési ház kö­zönségének. A vakok arany­koszorús Homérosz-kórusa hangversenyezett, Geszner Je­nő zongoraművész közremű­ködésével. Az énekkar első száma Pittoni: Boldog, aki énekel bírságolta. Vállalati kollektív vezetés ? Egy gyár; félezer munkás; öt zuhanyozó — Ftt az történik, amit én akarok! (Igler karikatúrája) •k MIT LÄTUNK MA A MOZIBAN? A törvény balkeze. Angol filmvígjáték. Peter Seiler fő­szereplésével. Szélesvásznú. Kisérőműsor: Ének a vasról. Gschwindt Konzervgyár: 1896-ban törkölyfőzőt alapított Gschwindt Mihály iparos, egy részvénytársaság főrész­vényese. A Gschwindt Rész­vénytársaságnak Budapes­ten az Ipar utcában és Bu­dafokon voltak telepei. Szesz, élesztő, rum és li- körgyártással foglalkoztak. Az első gyárigazgató, illetve telepvezető Nagykőrösön And- rasovszki János, az első gyár­tásvezető Szlavetc Károly volt. Később a szeszfogyasz­tás csökkenése kényszerítette a szeszgyár vezetőit a kon- zervkészitésre. 1920 április 26-án Gschwindt Károly konzervek és vegyi iparcik­kek gyártására kért iparigazol­ványt Nagykőrös város ta­nácstól. A konzervgyár építésé (1922—2S) jelentős volt a város fejlődése történeté­ben. A vasútállomás közelé­ben a szeszgyár területén épí­tették a konzervgyárat. Már az I. világháború előtt is hi­ányzott a konzervgyár, főleg árszabályozó szerepe miatt és a feleslegek elhelyezése céljából. A gyár nyáron 5—600 munkásnak adott kenyeret, télen 2—300-nak; saját vil­lanytelepe, fémdoboz, hordó és ládakészítő üzeme volt. A Nagykőrösi Konzervgyár mű­ködésének köszönhető a nagy­kőrösi paradicsom, paprika, zöldborsótermelés fejlődése. Az értékesítési nehézség to­vábbra is fennáll a zöldség­gyümölcstermelők körében, mert a gyár kicsi volt, keveset tudott feldolgozni. Az 1930-as években egy tég­lagyár területén épült fel a második konzervgyár, mely Pátria Konzervgyár, később Alföldi Konzervgyár néven előbb szövetkezeti. majd Weiss Manfréd érdekeltsége volt. Ez ma a Konzervgyár II. telepe. Az indulás idősza­kában a konzerviparban német szakemberek és néhány Né­metországban képzett ma­gyar szakember dolgozott. Magyarországon csak a felsza­badulás után 1947-ben képez­tek konzervipari szakembere­ket. 1930—31. évben a Gschwindt Konzervgyár is szakember hiánnyal küzdött. Dr. Komád Zoltán: ^konzervgyár jp Se múltja-jelene-jövője... i című kórusműve százszoro­sán igaz ezeknél az örök sötétségre kárhoztatott em­bereknél, akiknek lelkében ezt a sötétség okozta kín­zó érzést olykor-olykor a muzsika gyönyört keltő fé­nye enyhíti meg. Somorjai Ferenc karna­gyunk nagy hozzáértéssel és mégnagyobb türelemmel fog­lalkozik a jó képességű ének­karral. Ennek eredménye a tiszta intonálás, az érzel­meken alapuló . dinamilca, a muzikalitás, melyek együtt rendkívül finom zenei ha­tást keltenek. Lassus: Zsoldos szerenádja, Irányi: A hegedű száraz­fája, Kodály: Esti dala és különösen Oszipov: Fecskéje, nagy hatással előadott mű­sorszámaik voltak. Ez utób­binál Gavrán Róza rendkí­vül szép szoprán szólója kü­lönösen nagy tapsot kapott. Geszner Jenő zongoramű­vészt nem kell külön be- mutani a nagykőrösi közön­ségnek. Mint városunk szü­lötte sok sikert aratott már ; itt művészetével. Többek kö- ; zött Chopin: Asz-dur polo- ; naise-ének, Liszt: Elfelejtett ; keringőjének bensőséges, át- ; élt tolmácsolásával ragadt ! el közönségünket. K. B. " PÉNTEKEN NŐK AKADÉMI.4JA ; A pártbizottság klubtermé- : ben pénteken délután 6 órai •kezdettel akadémiai előadás ra kerül sor. A programtól el- \ törően Palotai Boris írónő í előadása elmarad. Helyette : Mezősi Istvánná tart előadást : Honnan jutottunk idáig? eim- ; mel. — Világító szúnyogok. Az Egyesült Államokban ke­resztezik a szúnyogot és a szentjánosbogarat, hogy a sötétben világító szúnyogo­kat könnyebb legyen agyon­csapni. 1932-ben Fellner Frigyes, az osztrák származású szakem­ber lett a gyártásvezető a Gschwindt Konzervgyár­ban és tizenhét éven át a gyár szakmai vezetője ma­radt, majd a Budapesti Kon­zervgyárban és Konzerv­ipari Kutató Intézetben dol­gozott és tanította a magyar szakembereket. A konzerv­ipar saját halottjaként te­mette el 1963 januárjában. 1927-ben a Budapesti Nem­zetközi Vásáron a Gschwindt- gyár nagykőrösi üzemének pavilonja nagy sikert aratott szamóca-, meggy-, kajszidzsem és zöldborsó, zöldbab, spárga konzervjeivel. Nagykőrös második kon­zervgyárát egy ideig Diamant Béla szegedi kereskedő és savanyító is bérelte. Az 1930-as években a Gschwindt-gyár felszerelése két darab 1000 literes récvá- cum, egy borsó fejtőgép osz- talyozóval, két darab doboz zárúgép. hat darab 150 lite­res duplikátor, hat autokláv, négy passzirozógcp, egy do­bozmosógép, egy babszeleteld, négy kosár prés volt, továb­bá egy 75 négyzetméteres BW kazán, egy 100 négyzetméteres Cornwall-kazán, egy MÁ- VAG-lolcomobil, s a szállítás­hoz két pár lófogat. Ebben az időben a Gschwindt Kon­zervgyárnak Árboz dűlőben 43 hold spárga, szamóca telepe volt. Hangácson 22 hold ka­száló és spárga. Ez időben — félezer munkásnál — a női öltözőben három, a férfi öltözőben óssze-vissza két tus volt, (Folytatjuk.) Sok kiváló új fajtát ne­mesített dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas, melyek közül jelenleg a Kecskeméti Kon­zerv a legmegfelelőbb kon- zervfajta. 1951-ben a terület öt százalékán volt csak pa- lántázott paradicsomterme­lés, de még 1954-ben is a te­rület 85 százalékán helybe vetették a paradicsomot. 1964-ben már a terület 95 százalékán palántázott pa­radicsomot termelnek kétszáz- tizennégy hold területen. 1951- ben 950 holdon indult a pa­radicsomtermelés szedéses ala­pon. Országosan a szántóte­rület 2.5 százalékán folyik zöldségtermelés, Nagykőrö­sén a szántóterület 10 százalé­kán. 1930. évtől 1960-ig vi­szont 68.4 százalékról 39.5 százalékra csökkent a mező­gazdasági keresők aránya Nagykőrösön. 1961—65. között 740 hold | szőlőt és 459 hold gyümöl- ; esőst telepítettek Nagykőrö­sön. Az 1964. évi 582 hold öntözéses terület 1970. évre : 1400 holdra növekszik. A Sta­tisztikái Hivatal 1959 őszi i adata szerint 420 396 darab |gyümölcsfa volt Nagykőrösön: \ ebből több mint 50 száza- ! lék, 255 285 darab szilvafa. í A nagykőrösi távlati fejlesztési \ tervek szerint a szántóterü- ; let 20—22 százalékán lesz ; zöldség, szőlő- és gyümölcs- ! termelés 1980-ig. Ez közel há- \ romszorosa az országos átlag- ínak.

Next

/
Thumbnails
Contents