Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

Mi a helyzet a határban? Sor. rend Tsz. neve és helye Ve tőszán tás Búzavetés Betakarítás a teljesítés százaléka I. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 1964. NOVEMBER 15. VASÁRNAP Miért késnek a vonatok? Nem magyarázatot, intézkedést kérünk! időjárás krdreaő A. távolság nem nagy A Meteorológiai Intézet az elmúlt napok egész során azt jelentette, hogy a várható leg­magasabb hőmérséklet plusz 10 fok körül lesz. Szigorúan plusz, tehát — meleg. Nagy- káta és Budapest között mégis késnek a vonalok. Az utóbbi időben már túlzottan. Igaz, a meddő várakozások félórái­ban a munkásnyelv megta­lálja a maga humorát, hogy aszongya: „Süt a nap — késik a vonat, fúj a szél — késik a vonat, esik az eső — késik a vonat, hull a hó — késik a vo­nat" ... No, de az a rendes dolog, hogy ha állítunk valamit, azt bizonyítani is kell. Ismerve a MÁV precizitását, tulajdon­képpen erre nem is lenne nagy szükség, hiszen minden vo­natról pontos meneti jegyző­könyv készül, tán több helyen is, tehát az illetékeseknek csak azokat kellene áttekin­teni. És félreértés ne essék, nem az öt vagy tízperces ké­sések miatt emelünk szót. Nem! Azokat már megszok­tuk. De akadnak itt szép számmal kissé nagyobb ké­sések is. Nézzünk meg né­hányat. A 6613-as vonat, amely Nagykátáról délután három óra tíz perckor indulna Bu­dapest felé; november máso­dikén Békéscsabától Nagyká­táig harmincöt percet késett, s mire a Keletibe ért, már het­ven perc késése volt. Ez a vonat egyébként — a nagysi­kerre való tekintettel — szin­te másnaponként prolongálja ezt a teljesítményt. Az 1604- es vonat, amely Űjszászról jön, s Nagykátáról délután fél hatkor indul Budapest felé, általában hetente há­romszor már Nagykátán tizenöt-húsz percet késik, melyet a Keletiig meg­dupláz. Ha valaki Budapest felől jövet Nagykátára délelőtt fél tizenegykor' akar érkezni, akkor annak azt ajánljuk, induljon el az 5522-es vonat helyett az előbbivel, a 2522- essel. (November hatodikén a 2522-es késése huszonöt perc volt.) November hatodika külön­ben is késési világnapnak mondható, az 1604-es egyéni rekor­dot állított fel: hetven percet késett. A Nagykátát érintő vonatok, (kivéve a békéscsabaiakat) ál­talában nem nagy utat tesz­nek meg. Sebességük sem nagy, menetidejük sem vala­mi szédítően rövid, de a MÁV hivatalos menetrendjét kielé­gítőnek tartjuk és — a körül­ményeket figyelembe véve — elfogadjuk. A nagykátai vonatokon utazók nagyon kis százaléka utazik passzióból. Általában munkások, bejárok ve­szik igénybe, akik munkába mennek, vagy onnan jönnek haza. A MÁV törekvéseit, fára­dozásait, a munkások érde­keiért tudomásul vettük. Az érdekeltek nevében méltá­nyoljuk és köszönjük a ké­nyelmes, jól fűtött kocsikat, szerelvényeket, minden igye­kezetét és eredményt. Az utóbbi időben elszaporodott és nagymérvű késésekre azonban ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét. Elsősorban nem magyaráza­tokat, hanem a késések meg­szüntetését várjuk. Deregán Gábor Vezetőségválasztás Szentmártonkátán November 9-én tartotta a szentmártonkátai községi MSZMP-alapszervezet vezető­ségválasztó taggyűlését. A gyűlés ünnepélyes keretek között zajlott le. A tagokon és a tagjelölteken kívül több meghívott is megjelent a köz­ségi tanács, a helyi termelő- szövetkezet, a községi nép­front képviseletében. Töb­bek között részt vett a gyű­lés munkájában Pál Károly országgyűlési képviselő és Tatár Sándor megyei tanács­tag. A szentmártonkátai közsé­gi alapszervezet taglétszáma a négy év előtti vezetőség­választás óta megkétszerező­dött. A lelépő vezetőség beszá­molója után megválasztották az új vezetőséget. 1. Szentlőrinckáta, Újvilág 100 100 98 2. Nagykáta, Magy.—Koreai B. 100 100 97 3. Farmos, Ujélet 100 100 95 Tápióság, Kossuth 100 100 95 4. Tápiógyörgye, Zöldmező 100 100 80 Tápiószőllős, Petőfi 100 100 90 Nagykáta, Kossuth 100 100 80 5. Tápiószecső, Egyetértés 100 100 79 6. Tápiószele, Tápiómente 100 95 81 7. Újszilvás, Kossuth 94 86 95 8. Tóalmás, Lenin 100 81 80 9. Tápiószentmárton, Úttörő 99 84 90 10. Tápióbicske, Április 4. 100 100 57 11. Szentmártonkáta, Kossuth 93 72 88 12. Kóka, Kossuth 100 58 92 13. Tápiószentmárton, Kossuth 98 82 69 14. Pánd, Egyetértés 98 64 80 15. Tápiószentmárton, Rákóczi 100 59 72 A Járás összesen: 99 88 90 Járásunk szövetkezetei közül kilencen fejezték be őszí ve­téstervüket, elsőnek a szentlőrinckátai Újvilág Termelőszövet­kezet. Ezért e szövetkezetek vezetőit és tagságát szorgalmas, jó munkájukért elismerés illeti. A vetésben nagy a lemaradás még mindig a kákái Kossuth, a pándi Egyetértés és a szentmártonkátai Kossuth termelőszö­vetkezetekben. E szövetkezetekben a hátralevő vetési munkák gyors befejezése érdekében gépátcsoportosítást kell eszközölni. Az őszi vetési munkák befejeztével szövetkezeteinknek azonnal át kell állnioy a még hátralevő betakarítási, letakari- tási és as őszi mélyszántási munkákra. Szövetkezeteinknek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tavaszra szán- tatlan terület ne maradjon. A járási versenybizottság Százegyszer fordultak a fogatok Járásunk legjobb termelőszö­vetkezeti tagjai jutalomüdülés­re indultak a Szovjetunióba. Az üdülésnek tapasztalatcsere jellege is van a Kijev és Moszkva környéki kolhozokat látogatják meg. Az első, huszonhét tagú cso­port csütörtökön indult, . a második, harminc tagú csoport hétfőn hajnalban indul. A csoport útján a termelőszövet­kezeti tagokkal együtt részt vesz dr. Lakatos József, a já­rási tanács elnöke is. Régi polgári, új gimnázium És mikor augusztusban, szeptember első napjai­ban a szülők áradata jött hozzám, hogy gyermekü­ket nem Íratják be a most meginduló tápiószelei gim­náziumba, csak Pestre, Nagykőrösre, esetleg Nagy­kátára, ezeket nem mer­tem elmondani. Most mégis szóváte- szem. Mert a lehetőségek még nem határtalanok. Ds ezeket a lehetőségeket mi teremtettük, magunk­nak teremtettük. Nem kell szégyenkeznünk miattuk. Sokkal többet nyújta­nak, mint egykor a „fel­törekvők” polgárija ... Bihari József SZEGEDI PÁL: MADÁR Láttál múló évszakokat, most ne törődj vele, te madár! Zuhog a, szél a fák között, és rozsdáját önti a határ. Egy hernyó új étket keres. A lomb nem ér rá köszönteni: ág-testvére suttog vele. A kő, árnyékát becézgeti. Már homályba hull le a nap, és a fű megveti az ágyát. Lábánál is helyet készít: altatni kezd egy fáradt hangyát. Szádban magok jóízével húzódj be fészked melegébe! Hold gurul a fák csúcsára s ragyog a csillagok fehére. Az ember-nélküli csendben egérrel beszélget a bagoly. Bogár zörren feléd halkan és megpihen pihés válladon. Alig veszünk észre téged, s hogy élhetnénk ennyi titokban? El sem hinnénk. — álom lenne,— ha itt fészkelnél, lenn a porban ... mm i A Szentmártonkátálioz tar- Százegyszer fordultak a ho- ! tozó Űjtelepen a pártszervezet mokkái megrakott fogatok, felhívására a lakosság értékes mig elkészültek a nagy mun- ! társadalmi munkát végzett. A havai. Mindenki dicséretet ér- I tanács tisztviselői, nyugdíja- demel akj részt vett a közös i sok, bejáró munkások, KIS/- .;G _ | isták, úttörők veitek részt ben- munka a . ne. A nemrégiben épült orvosi Nyerky Imre rendelő udvarát töltötték fel. párttitkár HÍREK vXXXXXXXXXXXV^XXXXXVXNXVvX' ' \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\w^^^ V. Arcok a munkásvonaton... „írót vetélkedőket” rendez .jídművesszövetke- zet négy községben, az őszi megyei könyvhetek kereté­ben. A Nagykátán, Kókán, Tápiószelén és Tápiószent- mártonban sorrakerülő vetél­kedők legjobb szereplői já­rási döntőben mérik össze tudásukat. A nyerteseket ér­tékes jutalomban részesítik. Ittasan vezette traktorát I Bojtár János 33 éves kókai lakos. A gép felborult, és ] maga alá temette a fiatal I traktorosát, aki sérüléseibe i belehalt. (Igler karikatúrája.) Juta lom út Kijev he, Moszkvába Xápiógyörgvén megalakult az első felnőttkórus. Az ének­kar vezetője: Hajas Gizella tanárnő. Nyugdíjasklub. A nagykátai járási művelődési házban va­sárnap délután négy órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a szakmaközi bizottság és művelődési ház közös rendezésében a nyugdí­jasklub. Első alkalommal a nagykátai nyugdíjasok hely­zetéről számol be a járási művelődési ház igazgatója. Az előadást filmvetítés kö­veti. Ötszázhatvanöt előadást ter­vezett az új évadra a TIT já- írási szervezete. Legnagyobb ; érdeklődés a termelőszövet- jkezeti és az ifjúsági akadé- jmiai előadások iránt tapasz- ; talható. ; Kihelyezett közgazdasági ; technikumi osztály kezdte ;meg működését Nagykátán. ! A hallgatók többségükben ! földművesszövetkezeti dolgo­!zók. * t > Megalakult a víztársulat jTápiószelén. A község lakos- < ságának nyolcvan százaléka Janyagilag támogatja a jövő j évben induló munkát. A ter- ívezett költségek összege ti- j zenötmillió forint. I Ez még sok helyen így van| : nyes lakk-körömcipő a lába­mon, Szentmártonkátán Ferkó rálép a lábamra. Mit a lá­bamra, a cipőmre! Édesanyja ezt nem veszi észre. Semmiség. Leülnek, Ferkó sáros cipője vé­gigsimítja a szoknyámat. Édes­anyja szelíden megkérdi: — Ferkó, mit csinálsz? A, szóra sem érdemes. Ferkónak — aki most csokoládét eszik — meg­tetszik a twiszt-lánc a nya­kamban. ölembe ül. Barátsá­gos vagyok hozzá, ő meg cso­koládés kezével elismerően si­mogatja fehér blúzomat. Bo­csánat. tévedés, a blúz már nem fehér. Visszamegy a helyére, nyug­talan. A térdembe rúg. Édes ez a kis gyerek. Megenni való. Egye meg a ... — de elhara­pom a gondolatot, hiszen ő még gyerek. És minden gye­rek ilyen. A hamutartó fede­lét csattogtatja, aztán belefúj. Letörlöm az arcom, a nyakam, nem sokat számít egy kis ha­mu. A ruhámnak már valóban nem számít. Édesanyja végre rászól: — Ferkó nem szabad! Persze, hogy nem szabad, nem is csinálja tovább, nincs több hamu benne. Mikor kettőkor a szövőben elkezdem a munkát, úgy ér­zem, mintha már két műsza­kot. ledolgoztam volna. <d. g.) Nem visz rá a lélek, hogy el­nézzem hiába való erőlködését. Segítek neki. Kezem, orrom, fülem, de még a hátam köze­pe is olajos lesz tüstént. Vég­re fenn van. Nem köszöni meg. Leül, lehúzza a cipőjét, bütykös lábait mellettem he­lyezi el. Meg akarom kérdez­ni, hogy lábait talán parfüm­mel mossa, hogy olyan szagos, de a füsttel együtt lenyelem megjegyzésemet. A szakasz ugyan nem dohányzó, de ke­cses vonalú negyvenötös cipő­je az orrom alatt füstölög. Öt semmi sem zavarja. Szipog. Náthás. Két perc múlva sza­lonnát és fokhagymát kotor elő szoknyája zsebéből és jó­ízűen falatozik. Isteni illata van a hagymának, könnyezem a meghatottságtól. Mikor leszáll, sajnálom, hogy rendkívül kultúrált lé­nyéből csak morzsákat hullaj­tott nekem. Rosszcsont Ferkó Frissen mosott-vasalt a szoknyám, keményített fehér blúzt vettem ma fel. Tükörfé­gát. Tükröt vesz elő, megfésüli dús sörényét, aztán Mendénél bekapcsolja zsebrádióját. Szemben velünk Margit feléb­red, arca sárga az irigységtől. Pedig én hallgatok, nem fele­lek Jancsinak. Utálom ezt a nőhajcsárt. Sima az arca, mé- zes-mázos a mosolya. Szeret­ném, ha valaki kidobná innen. Azt mondja, hogy jó lábam van, és hogy helyes vagyok, az isteni Dzsina hozzám képest csak himlőhelyes, meg röhe­jes. Röhög a saját „szellemes­ségén”. Förtelmes fej. Aztán, amikor randit kér tőlem, ráné­zek. és igent bólintok rá ... Mari néni Déli, vagy kora délutáni vo­natok utasa ő. Kövér a végte­lenségig, nagy szájú és tapin­tatlan. Olyan nagy batyuval száll fel, hogy majd kiveri az ablakot. A velem szemben le­vő ülést lövi ki, a bátyút a földre — pontosabban a lá­bamra ejti —, úgy, hogy egy hétig sántítok utána. Aztán ki­tartóan kísérletezik, hogy a csomagtartóra dobja fel. Köz­ben apró szemetek hullanak a fejemre, meg a szemembe. Megy a munkásvonat, a reg­geli, az esti csörgő, viszi, vagy hozza a munkásokat Szócsőről, Nagykátáról'. Farmosról. Az ar­cok nagyjából ugyanazok és ugyanazok az örömök és a bosszúságok is. Az egyforma | mindennapok során ugyanazok a nevetések és az „imádságok” ; is. Don Juan Leány vagyok. Szép leány. \ Még van pár perc a vonat in- \ áldásáig. Én falatozom, velem \szemben Margit édesdeden al- \ szik. Szemben ülök az ajtóval. ! Látom, felszáll a Don Jancsi, • és végignézi a folyosóról a I fülkét. Mindenki ismeri már í őt. A múlt héten a kátai Ju- \ lit „fűzte”, előtte Szecsőről a í Rózsit, előtte Kákáról a Bős- \ két, előtte Farmosról Hajnal- Í kát, előtte meg ... előtte meg... j Mellém ül. Azt mondja, hogy j jó étvágyat, aztán egy szuszra \ kifejti, hogy már egy éve fel­itűntem neki, csak közismert Í szerénysége tiltotta, hogy kö- Í zeledjen hozzám, és hogyha £ nem állok szóba vele, szerel- í.mi bánatában felakasztja ma­Mi voltunk az utolsók, akik a polgári iskolából kikerültünk. Hol van már azóta a polgári! Túl lé­pett rajta a mi világunk. Nem sajnáljuk! A régi polgári iskola a legtipikusabb intézménye volt a húsz év előtti rossz múlt rosszabbik felének. Magán hordta azokat a je­leket, melyekből ponto­san ki lehetett tapintani a társadalmi bajok átté­teles gócait. De mégis: a polgári iskolában jelentke­zett az a sok kitörni aka­rás, felülemelkedés: vágy, amellyel a nép gyermeke menekülni akart az örö­kös cseiédsors szörnyű nyű­géből! Munkásszüiők becs­vágya, állami alkalma­zottak családi tradíciói, kiskereskedő szülők szá->' mító praktieizmusa és a j földet hajnaltól késő es- tig túró, gyermekének ^ azonban jobb életet szá- £ nó elhatározás juttatott el ^ bennünket a polgári is- £ kola negyedik osztályáig.^ Abban a reményben, hogy $ a lehetőségek csúcsait meg- 'j ostromolva néhányan a ^ jászberényi tanítóképzőn ^ vagy a szolnoki kereske- ^ delmi iskolán keresztül £ katedrához vagy íróasz- ^ tálhoz juthatunk — talán... ^ Gyomort maró sóvárgás j éltetett, hogy a keskeny-^ re méretezett ajtón tán £ nekünk is sikerül értei- ^ miségi szintre eljutni. ^ Társaimmal azok közé ^ tartoztam, akik ugyan nem ^ részesültek az ingyenes ? tejakcióban, de • a polgári iskolát csak magánúton $ végezhettem el. Naponta^ hét kilométert gyalogol- £ tam, télen a Tápió jegén £ korcsolyával tettem meg ^ az utat a Garazsi-tanyá- { ra. Menza nélkül, szak- \\ tanár nélkül tanultunk, a f saját magunk által össze- ^ hordott bútorokon ültünk, f de tanultunk. Jóleső érzés, hogy so-; kan a régi polgáristák kö- ; zül ma felelős helyeken; harcosai a társadalmi í előrehaladásnak. í

Next

/
Thumbnails
Contents