Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

AZ MSZ.MP PEST MEGY FI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI T/A Amerikai üzlettársaságok képviselői Moszkvában Mint a TASZSZ jelenti, hatvan nagy amerikai társa­ság és bank összesen 92 kép­viselője érkezett a szovjet fő­városba, ahol november 16- tól 20-ig tárgyalásokat foly­tatnak majd a Szovjetunió külkereskedelmi miniszté­riumának és más gazdasági szerveknek, valamint iparvál­lalatoknak képviselőivel. PEST MEGYEI ÉVI KÉTSZÁZMILLIÓ VIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A FŐPRÓBA Vasárnap reggel kezdték meg az Erzsébet-híd terhelési próbáit. A hidat megrakott teherautók, vízzel telt locsolóko- csik, villamosok és autóbuszok özönlötték el. A terhelési pró­bát hétfőn is folytatták. ÁRA 50 FILLÉR 1964. NOVEMBER 17, KEDD A drezdai képtár festményei Japánban A világhírű drezdai képtár számos értékes festménye, köztük Rafael Sixtusi madon­nája is, a jövő év elején hosz- szú útra kel: Japánba utazik, hogy ott a távol-keleti ország lakossága is eredetiben láthas­sa az európai kultúra e nagy­szerű remekeit. Pokolgépes merénylet Rómában Hétfőre virradó éjszaka me­rényletet követtek el az Olasz Kereszténydemokrata Párt ró­mai székháza ellen. A szék­ház bejárata előtt két nagy hatóerejű trotiltöltetet rob­bantottak fel. A pokolgépek szétrombolták a bejáratot és részben a lépcsőházat, 200 méteres körzetben betörték az ablakokat. Az épület egyik őre és egy rendőr könnyeb­ben megsebesült. A merény­let valószínű fasiszta elemek műve. öt év alatt 80 millióról csaknem 200 millió forintra emelkedett a vidéki könyvfor­galom értéke. Azaz egy falusi ember évente átlagosan 16,80 forintért vásárol könyvet. Mi­lyeneket? Jókai műveinek pél­dányszáma elérte az 5, Móricz Zsigmondé a 4, Mikszáth Kálmáné a 3, Petőfi Sándoré a másfél milliót. Aligha akad olyan vidéki ház, amelyben ne találkoznánk egy-egy példá­nyukkal. A terjesztők „hadserege” kilencezres létszámú; vidéki pedagógusok, lelkes fiatalok, földművesszövetkezeti dolgo­zók, tsz-parasztok, népműve­lők. Környezetük könyvbizo­mányosként ismeri őket: min­dig lehet náluk érdekes ol­vasnivalót kapni. ök terjesztik például a népszerű Kincses-soroza­tot, amelynek köteteit a földmű­vesszövetkezeti könyvterjesz­tők javaslata alapján adja ki a Szépirodalmi Kiadó. A kará­csonyi könyvvásár során bizo­nyára sokan veszik majd meg a sorozat legújabbját: a nép­szerű mai írók, Fejes Endre, Csoóri Sándor, Szabó István, Kamondy László, Sánta Fe­renc írásait tartalmazó „Szi­várvány” című novellaanto­lógiát. Jövőre pedig a többi között a „Toldi", az „Egri csil­lagok”, a „Bánk bán”, az „Em­Ötmilliő Jókai-kötet • „Becsület- kosár“ • Kincses könyvek • Szövet­kezeti kézikönyvtárak • „Fehér foltok“ alkonya LÉGVÁR? Egyik nagyközségünk művelődési otthonának igazgatója panaszolja: „.... kérem, annyira for­szírozták fentről a klubosi- tást, hogy mi is alakítot­tunk egyet. A zenebarátok klubját. Sikere lett. Min­den este jönnek az embe­rek, főleg a fiatalok. Le­mezeket hallgatnak, zene­szerzők életrajzát bújják, s már azt tervezik, hogy legközelebb együtt bemen­nek Pestre, hangversenyre... Ez mind nagyon jó, de én kellemetlen helyzetben va­gyok: a klub vezetője egy fiatal műszaki, aki nálunk tölti minden nap az. estét. Saját magnóját, könyveit és lemezeit hordja be, s egy fillérnyi tiszteletdíjat sem tudok fizetni.'... Pe­dig legyünk őszinték: meg­érdemelné. Anyagi áldoza­tot senkitől sem kívánha­tunk „köszönöm”-ért!... Ügy látszik, kérem, hogy ezekkel a klubokkal is csak légvárakat építünk!...” Ennek az igazgatónak sajnos igaza van, s panasza nem egyedül álló. Mondják ezt mások is. Az igazság ugyanis az, hogy az „író­asztal” elmaradt az élettől. Immáron három éve szor­galmazzuk a klubok ala­kítását, mert ettől várjuk a népművelés intenzitásá­nak növekedését, a nép­művelés felfrissülését. Azt mondjuk, a klub jó dolog, mert a hasonló érdeklődé­sű embereket, a valami­lyen nemes szenvedélynek hódoló embereket közelebb hozza egymáshoz. Fejlődik közösségi magatartásuk, szemléletük, kedvezően hatnak egymásra, bővül látókörük, gyarapszik tu­dásuk, tehát hasznosan és kellemesen töltik el sza­bad idejüket. Igen ám, de a klub is csak kezdetben, ki­csiben megy pusztán tár­sadalmi alapon. Ahhoz, hogy tartós munkát vé­gezzünk, tervszerű, cél­tudatos, rendszeres tevé­kenységet biztosítsunk. gazda kell. Az egy szem igazgató pedig nem szalad­hat száz felé, hogy min­den részletkérdéssel maga foglalkozzék. Kézenfekvő tehát, hogy a nagyobb, már rendszeres életet élő klu­bok élére hozzáértő embert állítsanak, s annak eltöltött idejét legalább tisztelet­díjjal honorálják. A három éve hangozta­tott klubmozgalomról már könyvek, tanulmányok je­lentek meg, országos szin­tű fórumokon tanácskoz­tak szükségességéről, de rendelet még nem született rá, hogyan és miképpen fi­zessék a klubvezetőket. így aztán ott se fizethet­nek a rendelet nélkül, ahol előrelátóan gazdálkodnak a pénzzel, s lenne miből... A rendelet hiánya két­ségtelenül akadályozza a klubmozgalom további fej­lődését. Legkirívóbb pél­dája ennek a társastánc klubok ügye. Már két év­vel ezelőtt megszületett a döntés: alakítsanak minél több helyen a fiatalok ré­szére társastánc klubokat, ahol a tagok hibátlanul sa­játíthatják el a táncokat, de mellette ízlést és modort formáló hasznos ismerete­ket is szerezhetnek. A klu­bok pedig kezdeményezze­nek nemzetközi követel­mények szerinti táncver­senyeket. Ami a versenyeket illeti, azokról hallottunk, is. Volt járási, városi, sőt megyei és országos is. De társas­tánc klub — még egy se! Pedig már klubvezetőket is képeztek ki!... A cikk elején idézett igazgató pesszimizmusa fi­gyelmeztet, döntsük el vég­re a népművelésben is, hogy mit akarunk: légvá­rakat építeni, vagy eleve­nebb, sokrétűbb életet a művelődési otthonokban? Bizonyára az utóbbit óhajt­ja mindenki. Nos, akkor a Művelődésügyi Miniszté­riumnak intézkednie kel­lene a régi rendeletek mó­dosítása, korszerűsítése ügyében is!... Tenkely Miklós bér tragédiája”, a „Csongor és Tünde” jut el az áldozat­kész terjesztők révén — a Kincses-sorozat keretében vi­dékre. A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalat központjában őriznek egy közönséges fonott kosarat. Az elsőt, amit egy évvel ezelőtt a tiszántúli kis­pajtások háztól házig vittek. Ha kinyitották, a könyvek mellett két füzetet, s egy per­selyt találtak. Az egyik füzet­ben a keresett, de nem talált könyvcimek sorakoztak, a má­sikban a megvásároltaké, ame­lyeknek árát a perselybe tet­ték. A nem talált köteteket a következő kosárral küldték el az ily módon vásárlóvá vál­takhoz. Immár nemcsak a Ti­szántúlon, hanem mind több helyen szívesen fogadják es­ténként a „becsületkosár”-ral betoppanó fiatalokat. Igaz, sok házban hiába várják őket, mert — kevés a kosár. A for­galomban levő ezer mellé leg­alább még 1500-ra lenne szükség: a kosárfonó ktsz azonban csak jövőre tudja tel­jesíteni a kérést ... Addig hónuk alatti csoma­gokkal járják vasárnaponként a falvakat a fiatalok: „Minden házba könyvet!” — vallják, s munkájuk eredménye meg­hökkentő. Már van olyan helyiség, ahol az egy lakosra jutó évi könyvvásárlás összege eléri a 41 forintot. örvendetes, hogy az igények is nőnek. Nemcsak a tetszetősebb köntösű könyvek kelendősége szól emellett: a három-négy forintos Olcsó Könyvtár for­galmát immár meghaladja a drágább, kemény kötésű köte­teké. Az igényesség tárgyköri megoszlást is jelent. A Solo- hov, Sartre, Ehrenburg, Ara­gon iránti érdeklődéssel mind­jobban számolni kell a könyv­kiadásnak: a falu értelmisége, s iskolázottabb fiatalsága e te­kintetben már városi mércét kíván. Figyelemre méltó a mező- gazdasági szakkönyvek sikere. A 3—4 évvel ezelőtti 4—5 ez­res átlagos példányszám ma már csepp a tengerben. Egy- egy népszerű gyümölcs- és szőlőtermesztési, növényvé­delmi, vagy állattenyésztési szakkönyvből még 20 ezer, sem elég. Főleg, ha stílusa népsze­rű, könnyen érthető s gyakor­lati tanácsokat is ad. Az ér­deklődés növelését szolgálják a szakíró—olvasó találkozók, hiszen céljuk nemcsak a ház­táji gazdaságokban hasznosít­ható ismereteket közlő, hanem a kollektív gazdálkodás szak­szerűbbé válását elősegítő szakkönyvek népszerűsítése. A földművesszövetkezeti könyv- terjesztők több ajánló biblio­gráfiát, könyvjegyzéket állíta­nak össze, amelyek a szövet­kezeti kézikönyvtárakban nél­külözhetetlen kötetek felsoro­lását tartalmazzák. A februárban megrendezen­dő mezőgazdasági könyvhó­nap középpontjába is a szak­könyvek kerülnek. A Mező- gazdasági Kiadó erre az alka­lomra megjelenő népszerű ki­adványai — ezúttal először — ízléses vitrinekben eljutnak az iskolák, szaktanfolyamok, to- jásbegyűjtők, állat fel vásárlók, művelődési házak, tanácsok legforgalmasabb pontjaira, hogy felkeltsék az érdeklődést. A kiállítások, író-olvasó találkozók, mezőgazdasági ankétok célja is hasonló: már megalakultak a megyei és járási előkészítő bizottságok, amelyek a könyvhónap helyi „vezérkarai” lesznek. S a „fehér foltok”? Sajnos, még vannak: akad olyan község, amelynek lakói mindössze 29 fillért költenek évenként könyvekre. A ta­nyákra ugyancsak ritkán jut­nak el a kultúra követei. Ép­pen ezért minden megyében szükség lenne „mozgó köny­vesboltra". A jövő talán ezt a problémát is megoldja. De ad­dig is felbecsülhetetlen segít­séget jelentene, ha a helyi népművelési feladatok között a könyvterjesztéssel is számol­nának. Veszprémi Miklós BELGRAD ÁRAD A SZÁVA Ismét árad a Száva. A fo­lyó vízállása Orasjénál eléri a 920 centimétert. Több kör­nyékbeli faluban rendkívüli árvízvédelmi intézkedéseket tettek. Poszavina körzetében a víz kilépett medréből és S00 000 hektár termőföldet árasztott el. Veszélyes a hely­zet Bosanski Samac környé­kén is, ahol a víz minden pil­lanatban áttörheti a védőgáta­kat. Róma Bomba a poggyászvagonban A Münchent Rómával ösz- szekötő Brenner-express pogy- gyászvagonjában vasárnap reggel bomba robbant, a va­gont az észák-olaszországi Bressanone állomáson lekap­csolták a vonatról, mert a vasúti személyzet gyanúsnak találta az onnan kiszűrődő ke­tyegő zajt. A robbanás sebe­sülést nem okozott. A merény­letet összefüggésbe hozzák az­zal, hogy Bolzano és Trento tartományokban vasárnap vá­lasztásokat tartottak az új re­gionális parlamentmegválasz­tására. Megtelt a híd „Civilek a pályán”, azaz a hídon. Sokan — a szabályokat megsértve — felmerészkedtek a hídra, de az érdekes ese­ményt több százan nézték a Gellérthegyről is fc‘XVXX\\>XXXXXXXXX>^X'XXXXXXXXXXXXVSXXXXXVXXXXXXVNXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXVSVVXXXX\XX JAVUL A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA 100 új kisiparos Szabad munkavállalás Hétfőn megyei választmányi Unt hónra értekezletet tartott a Kisipa- ^ rosok Országos Szervezete Pest megyei titkársága. Szász György, a KIOSZ megyei tit­kára beszámolójában a legje­lentősebb események közé so- „ , roita a közelmúltban megje- Kevés építőanyag lent ipartörvény-módositást. Ez — 1 J elősegíti a lakosság jobb ellá­tását. Kimondja, hogy ipariga­zolványokat és működési en­gedélyeket ötezres, vagy ennél nagyobb lélekszámú községben is adhatnak kisiparosnak. A módosítás négyszeresére növeli azoknak a szak­máknak a számát, ame­lyekben kisipari engedcly- lyel dolgozhatnak szakem­berek. Növeli a javító-szolgáltató iparban résztvevők számát, hogy szakmunkásbizonyitvány- nyal, mestervizsga nélkül is praktizálhatnak. Feloldották a kisiparos eddigi helyhezkötött- ségét is. Meghívás nélkül nem­csak saját településében, ha­nem az egész járásban muni kát vállalhat. A jövőben a kis­iparos egy szakmunkást és há­rom ipari tanulót foglalkoztat­hat. Jelentős részben a felso­roltak eredménye, hogy az el- ] múlt félévben az iparosok szá- I ma száz fővel emelkedett, s következményeként a cipész- és fodrászszakmákban megszűnt a szakemberhiány. A kedvező munkafeltételek tehát biztosí­tottak, s a válasz ezekre sem­miképp sem lehet visszaélés a nagyobb hatáskörrel és jogok­kal. Ellenkezőleg, arra kötelezi a becsületes kisiparost, hogy lelkiismeretesen lássa el ren­delőit, kiváló minőségű mun­kát végezzen. A jövőben a szakszerűtlen, felelőtlen mun­ka miatt kérdőre vonható, vagy megbüntethető a munka- vállaló, sőt, súlyosabb esetek­ben iparigazolványát is meg­vonhatják. Ez á mesterek ön­becsülését növeli, s igen jól szolgálja az ügyfél, a lakos­ság érdekét. Szász György a továbbiak­ban megemlítette, hogy a me­gyei helyi iparpolitikai terv­nek több mint a felét, 222 mil­lió forint értékű munkát kell idén a magánkisiparosoknak elvégezni. Jövőre további egymillió­val nő a feladat. I Sajnos, az ehhez szükséges anyagfedezet nem áll minde­nütt rendelkezésre. Elsősorban az építőiparnál küzdenek na­gyobb gondokkal. A közeljövő feladataként jelölte meg, hogy hozzásegítsék a kisiparosokat a megállapított ár- és bérkate­góriák megismeréséhez, mert ez a félreértéseket, a rendelő és kivitelező közötti súrlódáso­kat megakadályozhatja. A felszólalások során, s az azl követő szavazáson a rész­vevők egyhangúlag jóváhagy­ták az előterjesztett határoza- ] ti javaslatot, a lakosságnak végzett javító-, szolgáltató te­vékenység színvonalának to­vábbi növelése érdekében. (t. By.)

Next

/
Thumbnails
Contents