Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-14 / 267. szám

2 ft 41 MECVef hírlap 1964- NOVEMBER 14, SZOMBAT Újabb tüntetés Sasebóban Nyugatom Szultánban November 12-6n hatalmas törne" tüntetett a „Sea Dragon” (Tengeri Sárkány) amerikai atomtengeraláttjáró sasebói jelenléte ellen. A képeken (fent): rendőrök vonszolják el az ülőtüntetőket az amerikai haditengerészeti támasz­pontról, (lent) az amerikai flottát üdvözlő feliratú autók igyekeznek megkedvelteim a „Tengeri Sárkányt” és tár­sait a japánokkal. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A „Tengeri Sárkány“ ellen A dél-japáni Sasebo kikötő­je, ahol csütörtökön több ez­ren tüntettek a Sea Dragon amerikai atom-tengeralattjáró érkezése ellen, pénteken ismét heves megmozdulások színtere volt. Az AP tudósítása szerint a tüntetők ez alkalommal új taktikát alkalmaztak, s nem nagy tömegben, hanem kisebb csoportokban érkeztek az ame­rikai haditengerészeti támasz­pont bejárata elé. Amikor többszöri felszólítás ellenére sem távoztak: a rendőrség em­berei csatárláncot alkotva kö­rülbelül félórás dulakodás után visszaszorították őket. Az AFP arról tájékoztat, hogy a szocialisták küldöttei pénteken erélyesen tiltakoz­tak a városi rendőrkapitány­ságnál Janoszke Naraszaki szocialista képviselő letartóz­tatása ellen. N araszakit a rendőrség csütörtökön vette őrizetbe. A Japán Szocialista Párt és a szakszervezetek nagyszabá­sú ülősztrájkkal fejezték ki tiltakozásukat a Sea Dragon jelenléte ellen. Az amerikai atom-tenger­alattjárók japán kikötőkben való állomásoztatása ellen in­dított tömegmozgalomban — a Reuter tudósítása szerint — az utóbbi napokban harminc­ezren vettek részt. A rendőrök és a tüntetők összecsapása so­rán több tucat személy megse­besült. A IVilson-hormctniß magintliíeétn a lukkéw'u&sorn elleni huilJá^istáÉ elé állítja a tory-ellenzéket, mivel az új jogszabályok ko- jrántsem válnak a konzervati- : vizmus leghívebb támaszai- I nak, a háziurak Ínyére, vl- ! szont a javaslat nyílt ellenzé- ! se a parlamentben a legszélesebb körű fel­háborodást keltené, ami ártana a toryk választási érdekeinek, miután a válasz­tók között több a lakó, mint a háziúr. Diáktüntetés Saigonban A Wilson-kormány megkezd­te hadjáratát a lakbáruzsora ellen, amely a tory-kormány- zás idején példátlan arányokat öltött. Crossman lakásügyi miniszter benyújtotta törvényjavaslatát a kilakoltatásokról. A törvény- javaslat 100 fontig terjedő pénzbírsággal és hathavi fog­házbüntetéssel tiltja a külön bírói eljárás nélküli kilakolta­tást. és korlátlan jogot ad a bíró­ságnak, hogy saját belátása szerint egy évre felfüggeszthesse a kila­koltatást a bérlő vagy a leg­közelebbi rokona és az albér­lők javára. Ugyancsak bünteti a javas­lat a vízellátás, a villanyáram- és gázszolgáltatás megvonását, valamint bútorok eltávolítását a bérleményből. Ez a háziurak egyik ked­venc fegyvere, amivel a lakókat a bérlemény „békés” kiürítésére kényszerí­tik. A javaslat nehéz választás A dél-vietnami fővárosban fönnálló gyülekezési és tünte­tési tilalommal dacolva pén­teken kormányellenes jelszavak­kal utcára vonultak a diá­kok. Előző nap, mint ismeretes, a diákság képviselői újabb tün­tetéseket helyeztek kilátásba, ha követelésüknek nem enged­nek, nem alakítják át Tran Van Huong kabinetjét. A diákok az egyetem épüle­ténél gyülekeztek és a központi piactérhez vo­nultak. Űtközben négyszer állították I meg őket a rendőrkordonok, ezeket azonban a mintegy 1500 főre duzzadt tömeg valósággal elsöpörte. A felvonulók harsá­nyan követelték a kormány át­alakítását, tüntettek a diktatúra ellen. Hírügynökségi jelentések szerint a kormányfő hamarosan tárgyalásokat kezd az úgynevezett országos főta­náccsal, a kormány összetéte­lére vonatkozó politikai nézet- eltérések rendezéséről. 4 milliárd púd gabona A Volga mentén, Ka­zahsztánban, Ukrajnában és más gabonatermő területe­ken, sőt Szibériában is je­lentősen túllépték a gabona­felvásárlás állami tervet. A Szovjetunió történelmében el­ső ízben vásároltak fel 4,1 mil­liárd púd, azaz 67 millió ton­na gabonát. A gabona mellett a cukorrépa-, a burgonya- cs a gyapottermesztők is kiváló eredményeket értek el. Azonnali belépéssel felveszünk csúcsesztergá- lyos, szerkezeti lakatos, elektroműszerész, kovács­szakmunkásokat és férfi se­gédmunkásokat. Továbbá vidéki munkára gép- és szerkezeti lakatosokat. Je­lentkezni lehet: Országos Bányagépgyártó Vállalat. Budapesti Bánya Gépgyára, Budapest IV., Baross utca 91—95. A szántóföldön termelt növények ;agybiztosítását a termelőszövetkezetek 41 vagyonbiztosítás keretében november 30-ig köthetik meg. Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai adnak. A kormány a déliekkel tárgyal Szudánban a csütörtöki nap - az előző napok utcai tünte­tései után — nyugalomban telt el. Clement Mboro bel­ügyminiszter felszólította az ország déli részének lakossá­gát, működjék együtt a törvé­nyes rend fenntartásában és mozdítsa elő azoknak a tár­gyalásoknak a sikerét, amelyek a déliekkel folynak. A Reuter emlékeztet, hogy a dél-szudá­Szovjet vezető államférfiak találkoztak a Moszkvában tartózkodó kínai küldöttség tagjaival Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői több ízben ta­lálkoztak az Októberi Forra­dalom 47. évfordulójának ünnepségein részt vett kínai párt- és kormányküldöttség tagjaival. Mint az erről kiadott hiva­talos közlemény elmondja, a találkozón szovjet részről Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Koszigin, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagja, a minisztertanács elnöke, Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pono- marjov, az SZKP Központi Bizottságának tagja és Gro- miko külügyminiszter, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja vett részt. i Kínai részről Csou En-laj- I nak, a Kínai Kommunista ; Párt Központi Bizottsága al- I elnökének, a Kínai Államta- ■ nács elnökének vezetésével a Moszkvában tartózkodó kí­nai küldöttség tagjai vettek részt a találkozón. A találkozók során beszél­getések folytak őszinte, elv­társi légkörben. ni néger törzsek és a nagyrészt arab lakosságú észak között számos politikai és egyéb probléma vár megoldásra. A kormány a már korábban szabadon bocsátott 32 dél-szudáni politikai foglyon kívül további 28 dél-szudáni fogoly szabad­lábra helyezését rendelte el. A UPI a washingtoni Daily News cikkét ismerteti a khar- toumi amerikai nagykövetség előtt lezajlott heves tüntetés­ről. A tüntetők — írja a lap — az amerikaiak távozását követelték. Szudánban 570 amerikai tar­tózkodik. Az újság azzal fe­nyegetőzik, hogy hasonló inci­densek megismétlődése esetén az Egyesült Államok megvon­ja az országnak nyújtott gaz­dasági segítséget. VULKÁNKITÖRÉS Csütörtökön másfél évtizedes hallgatás után „megszólalt” Kamcsatka legészakibb vulkánja, a Sivelucs. Az erős földlö­kések után két és félórás kitörés következett. A hatalmas ha­mufelhő keleti irányban haladt, és a Csendes-óceán partján fekvő Vszty-Kamcsatka térségben négy centiméter vastagon beborított mindent. A hajókapitányok éjszakai sötétséget je­leztek a környező tengerrészekről. A hajók nem tudtak be­futni a kikötőbe. Délután a felhő elérte a Komondor-szigeteket. Kamcsatka vulkánkutatói légi felderítés után kiszálltak a helyszínre, hogy tanulmányozzák a hűlőfélben levő magmát. 11 évre íléitek, a vecsési kémei A Budapesti Katonai Bíró­ság pénteken tárgyalta Tó­falvi János 60 éves gépkocsi- vezető vecsési lakos kémke­dési bűnperét. Tófalvi János 1962 tava­szán a Német Szövetségi Köz­társaságba utazott, hogy Ru- desbergben élő nővérét, Stász Jánosnét meglátogassa. Ami­kor a vonat osztrák területen a nyugatnémet határhoz kö­zeledett, Tófalvit magyarul megszólította egy Krammer néven bemutatkozó férfi, s utazása céljáról érdeklődött. Beszélgetés közben ismerősként üdvözölte Tó­falvit: arra hivatkozott, hogy vala­mikor együtt katonáskodtak az egyik budapesti laktanyában. Tófalvi, bár nem emlékezett a vonatbeli útitársra, hitelt adott szavainak, s nővére lak­címét is közölte Krammerrel, aki megígérte, hogy néhány nap múlva megkeresi őt, sőt vendégül is látja majd. ígére­te szerint jelentkezett is Ru- desbergben, majd autóval Ulmba vitte Tófalvit, ahol két napig időztek. Nem sok­kal ezután újból felkereste Krammer Tófalvit Rudes- bergben. Ezúttal nem egye­dül, hanem egy másik férfi­val együtt, aki Kölné néven mutatkozott be. Kölné — Kramrr.erhoz hasonlóan — a nyugatnémet hírszerző szolgálat ügynöke volt, s meghívta Tófalvit, legyen a vendége. Tófalvi a meghí­vást elfogadta, majd Kölné Münchenbe vitte őt, ahol csaknem két hétig tartózkod­tak. Az ügynök egy szállodá­ban helyezte el új ismerősét, s napközben gyakran vitte gépkocsizni a város környé­kén. Miután kellően kiis­merte az anyagias természetű ember gondolkodásmódját, anyagi ígéretekkel rávette, hogy álljon a nyugatnémet kémszervezet szolgálatába. Tófalvi János vállalko­zott a kémtevékenységre, s erről megállapodást is alá­írt. Beleegyezése után Kölné azonnal megkezdte a kikép­zést. A szállodában elméleti oktatásban részesítette, majd több alkalommal „meefigve- lési” gyakorlatokra vitte, kü­lönböző katonai objektumok környékére, s megismertette vele, hogyan kell az ész­lelt adatokat titkosírásai je­lentésbe foglalni, illetve ilven írásokat előhívni. Ez* többször is gyakoroltatta ve­le. Epvűttal ellátta őt a titkosírásos jelentések készítéséhez szükséges különleges pa­pírokkal, írószerekkel, s az előhíváshoz vegyszerekkel. A kémtevé­kenységgel kapcsolatos tudni­valókat összesítésbe foglalva, valamint a fedőneveket, ame­lyek címére a jelentéseket küldenie kellett, tükörbe épí­tett kémutasításban külön is átadta Tófalvinak. Minden egyes kém jelentésért, amely­ben magyarországi katonai épületekről és alakulatokról kellett tájékoztatást külde­nie, kétszáz nyugatnémet márkát ígértek neki. Kétszá márkát nyomban átadtak Tó­falvinak a kiképzésre fordí­tott idő megtérítéséül. Tófalvi János május 26- án tért vissza Magyarország­ra, és nyomban megkezdte a kémmegbízatás teljesíté­sét. Négy alkalommal küldött jelentést titkosírással meg­bízóinak. A jelentéseket fedő szöveget tartalmazó levélben juttatta el a megadott címekre. A leveleket nem a maga neve alatt írta, hanem idegen név alatt. Tófalvi János megbízóitól ugyancsak titkosírással ka­pott utasításokat, képes-leve­lezőlapokon. Ezeken a bélyeg felragasztásának módja utalt arra, hogy újabb tudniva­lókat közölnek vele a so­rok között titkosírással. Ezen­kívül kemutasítást hozott ré­szére nővére, Stász Já- nosne 1963 nyarán, amikor Magyarországon járt. Nővérének leánya, Bayer Józsefné és férje ez év már­ciusában Magyarországra lá­togatott, s ők Tófalvi János részére egy összesített kém­utasítást hoztak, a beszerve­zéskor kapott utasításhoz ha­sonlóan, zsebtükörbe rejtve. Tófalvi János a megbízói­hoz eljuttatott értesítéseken kívül még több esetben készí­tett jelentést különböző kato­nai objektumokról. Észrevéte­leit nem írta meg levélben, ha­nem 1964 nyarára tervezett nyugat-németországi útja al­kalmával személyesen akarta eljut­tatni megbízóinak. A küldött jelentésekért 800 márkát helyeztek letétbe bankban Tófalvi János részére a kémszervezet megbízásából. A kémkedés útjára lépett gépkocsivezető nem elégedett meg azzal, hogy saját maga gyűjtsön adatokat, hanem más úton is igyekezett ilyenekhez hozzájutni. Ez év márciusá­ban egy vasárnap Cegléden meglátogatta rég: ismerősét, egy főhadnagyot, akivel ko­rábbi munkahelyén, a Kon­zerv és Húsipari Szállítási Vállalatnál együtt dolgozott. Rá akarta venni, hogy szol­gáltasson részére adatokat az alakulatról, amelynél szolgál, s elhelyezéséről. Egyúttal ki­látásba helyezte, hogy egy-egy ilyen „segítségért” 100 márkát, illetve 1000 forintot fizet a fő­hadnagynak. Rosszul számított, mert ismerőse nem állt rá az alkura, s kötelességét teljesítve, felet­tese tudomására hozta, mit I akar tőle Tófalvi, s a tör­vény előírásai szerint feljelen­tést tett ellene. Tófalvi Jánost a kémkedé­sen kívül lőfegyverrel való visszaélés bűntettével is vá­dolta az ügyészség, mert la­kása padlásán rejtegetett egy 1956 novemberében talált pisz­tolyt töltényekkel s nem szol­gáltatta be. A bíróság a tárgyaláson több tanút hallgatott ki, közöttük a kémkedési bűncselekményt le­leplező főhadnagyot és dr. Bé­kés Imre egyetemi adjunktust, akinek nevét használta levele­zéseinél Tófalvi János. Tanú­ként szerepelt a bírósági tár­gyaláson két olyan személy is, akiket korábban kémtevékeny­ségért elítéltek. E két személy, a tízévi szabadságvesztésre ítélt id. Holczmeister János és a tizenhárom évi szabadság- vesztésre ítélt Polyvás István vallomásából — Tófalviéhoz hasonlóan — ismét fény derült arra, mi­lyen módszerekkel próbál­ják a nyugatnémet hírszer­ző szervek a Magyaror­szágról rokonlátogatásra érkező embereket hazá­juk elleni kémtevékeny­ségre rábírni. Mindkettőjüket ugyancsak már a vonaton megkörnyékezték, hasonló módszerekkel szervez­ték be a kémtevékenységre és jelentéseikért hasonló díjazás­ban részesítették őket. A katonai bíróság bűnös­nek mondta ki Tófalvi Jánost államtitok tekintetében és rendszeresen elkövetett kém­kedésben. továbbá lőfegyver­rel való visszaélésben és hal­mazati büntetésül tizenegy évi szabadságvesztésre, teljes va­gyonelkobzásra Ítélte, ezenkí­vül 10 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítéle­tet az ügyész tudomásul vet­te, az elítélt védője enyhíté­sért fellebbezett.

Next

/
Thumbnails
Contents