Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

PEST Jk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! MEGYEI jm vurfcip AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM AMA «0 FILLER 1964. OKTOBER 11, VASÁRNAP „E KÉT NEMZET, HA EGY CÉLT AKAR... Hamarosan Varsó felé szá­guld a magyar párt- és kormányküldöttség különvo- nata. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradal­mi munkás—paraszt kormány küldöttsége Kádár János elv­társ vezetésével viszonozza azt a baráti látogatást, ame­lyet a Comulka és Cyran- kiewicz elvtárs vezette len­gyel küldöttség tett egy esz­tendeje hazánkban. Varsó népe azonban nem egy szo­kásos diplomáciai látogatás tanúja lesz, mert a két nép vezető politikusainak talál­kozása több annál: benső­séges családi, esemény. A szocialista államok nagy csa­ládjának kft tagja megvitat­ja sokrétű és bővülő kap­csolatait, kicseréli nézeteit a világpolitikai helyzetről. Jóleső érzésekkel gondo­lunk vissza a magyar és a lengyel államférfiak korábbi találkozóira. Emlékezünk ar­ra, milyen szeretettel -fogad­ta a lengyel nép 1960-ban a magyar párt- és kormány- küldöttséget és örömmel idéz­zük az 1963 novemberi na­pokat, amikor Magyarorszá­gon üdvözölhettük a test­véri Lengyelország nagyra- becsült vezetőit. Ezek a lá­togatások nemcsak a külső­ségekkel, a mély és* köl­csönös rokonszenv látható megnyilvánulásaival örven­deztették meg a vendégeket, hanem elsősorban azzal, hogy a tárgyalások eredménye­képpen egyre magasabb szín­vonalra emelkedett és újabb területeket hódított meg a két ország politikai, gazda­sági és kulturális együtt­működése. Mindezzel erősö­dött a két ország összefo­gása a világbéke biztosításá­ra. Ezért tekintünk örömteli várakozással a magyar ál­lamférfiak lengyelországi uta­zása elé. Az a meggyőződé­sünk, hogy látogatásuk újabb lehetőségeket hasznosít a két ország gyümölcsöző együtt­működésére. Mindez nem­csak a korábbi jó tapasz­talatokból fakad, hanem min­denekelőtt abból, hogy közös az eszménk, a marxizmus— leninizmus. Közös a célunk, a szocializmus és a kommu­nizmus felépítése. És közös az a szilárd elhatározásunk is, hogy együttes erőfeszí­tésekkel segítünk egymás­nak a következő útszaka­szon. És együtt óvjuk, erő­sítjük a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét. Ezek a közös vonások mindkét nép mai, szocialis­ta valóságából merítik éltető erejüket. Az új élet építé­sének útján új korszak kö­szöntött be ősi hagyomá­nyos barátságunkban is. Büszr kék vagyunk, hogy közös emlékeink javarészt a hala­dásért vívott harchoz kap­csolódnak. Kossuth 1831-ben , a cári uralom elleni len­gyel felkelőket így bátorí­totta: „A lengyelek ügye egész Európa ügye". Miczkiewicz, a „lengyel Petőfi” 1849-ben pe­dig ' ezt üzente: „Magyar honpolgárok! ■ Kezetekben nyugszik a világ jövője!’’ S a népek tavaszán Petőfi Sán­dor, akit Varsóban a „magyar Miczkiewieznek” neveznek, így öntötte szavakba érzé­seit: „Van-e sors, amely hatalmasabb, mint 'E két nemzet, ha egy célt akar." A költő látnoki szavait va­lósággá tette a történelem. Ma a két népet azonos célok hevítik és közös sors élteti barátságunkat. Ezt fejezi ki, hogy kereskedelmi forgal­munk az elmúlt másfél évti­zedben meghatszorozódott. Megvalósultak a gazdag kul­turális csereprogramok és a hasznos műszaki-tudományos egyezmények. A legfontosabb gazdasági ágakban érvénye­sül a szakosítás és a kooperá­ció elve. Kétoldalú együttmű­ködésünk hozzájárul ahhoz, hogy szélesedjék és fejlődjék a szocialista országok sok­oldalú munkamegosztása is. Egyeztetjük távlati tervein­ket, keressük és támogatjuk az összefogás fejletteb for­máit. Túristaforgalmunk erő­teljes növekedése a szó szo­ros értelmében „emberközel­be” hozta barátságunkat. Ér­dekeink a nemzetközi élet­ben szintén azonosak, hiszen mindkét ország a békés egy­más mellett élés politikáját folytatja. Határozottan harcol | az imperializmus agresszív tö­rekvései ellen, a háborús ve­szély elhárításáért, a tartós békéért. Együtt küzdünk a német militarizmus revanster- veinek meghiúsításáért. Összefogásunk bel- és kül­politikai szempontból egy­aránt jelentős. Az egykori el­maradt országok helyett ma két gyorsan fejlődő szocialis­ta állam szorít kezet egymás­sal. A lengyel nép az elmúlt húsz esztendőben valóban korszakalkotó változásokat hajtott végre hazájában. Amióta önmaga intézi sorsát, az ipar termelése megkilene- ! szerezödött, és a mezőgazda- sági termelés a megművelt terület egy hektárjára számít­va 67 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem meghá­romszorozódott. Ezek az eredmények jól megalapozták a következő öt­éves tervet, amely 1966 és 1970 között számottevően erő­síteni kívánja a szocialista társadalom anyagi alapját, s célja a dolgozók életszínvo­nalának további emelése. Az eddigi sikerek és a bátor, de teljesen reális tervek egyaránt elválaszthatatlanok a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevé­kenységétől, amely marxista —leninista politikájával, har­cos múltjával, s a felszabadu­lás óta megtett, sikerekben gazdag útjával kivívta a tö­megek bizalmát, támogatását. A LEMP a nemzeti feladato­kat összekapcsolja a szocializ­mus és a béke erőinek világ­méretű harcával, s így kitar­tóan küzd a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek megszilárdításáért. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánunk jó utat és eredményes munkát a magyar párt- és kormányküldöttség- ; nek. Kérjük, adják át testvéri jókívánságainkat és baráti üd- ': vözletünket a lengyel népnek. \ Meggyőződésünk, hogy ezzel a \ látogatással, újabb, még gyű- \ mölcsözöbb szakasz kezdődik ! népeink történetében. j Pátzay Pál kapott megbízást a Lenin-szobor elkészítésére A Képző- és Iparművészeti Lektorátus — a bíráló bi­zottságok javaslata alapján — határozatot hozott a Bu­dapesten felállítandó Lenin- szobor elkészítésére. Eszerint a pályázók közül Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész tervét fogadta el. A szobor végleges helyét a Dózsa György úti felvonulási té­ren, a Műcsarnok felé eső oldalon, a fővárosi tanács, a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus közös bizottsága a művész bevonásával jelöli majd ki. A budapesti Lcnin- szobrot az 1965. év folya­mán állítják fel. I XI Ili, nyári olimpiáról jelentjük s Ezerszínű nyitány Tokióban Nyolcezer sportoló fogadalmat tett — Nyolcezer galamb röppent a magasba ünnep köszöntött szombaton Tokióra: a XVIII. nyári olim­piai játékok megnyitója. . Az egész városban, de különösen a Meijí-parkban — itt van a. Nemzeti Stadion — érezni, látni lehetett, hogy a japánok milyen nagy szeretettel ké­szítették elő a sport négy- évenkénti hatalmas demonst­rációját, amelyre ezúttal elő­ször került sor Ázsiában. S talán kissé ez a tény is to­vábbi ösztönzést adott ahhoz az eredeti elgondolásukhoz, hogy minden eddigi olimpiai játékot felülmúljanak. Hajnali sorbaállás Diszegyenruhájukat vették fel a rendezők, a rendőrök ezrei, legszebb kimonójukat a nők, a gyerekek zászlókat lo­bogtattak, s már a kora reg­geli órákban megkezdődött a sorbaállás a stadion több mint 40 kapuja előtt, ame­lyeket pontban 9 órakor nyi­tottak meg. 12 óra tájban már 50 ezren üldögéltek nagy tü­relemmel a lelátókon és még jobban összehúzták magukat az onnúgy is szűk helyeken, hogy minél többen kaphassa­nak helyet, mert állítólag plusz jegyeket is kiadtak ez­zel a feltétellel. (Érdekesség­kent említhető meg, hogy pén­teken éjjel már „vigíliája” volt a megnyitónak szerte a varosban, a különböző sport­létesítmények körül olimpiai műsoros esteket rendeztek hatalmas közönségsikerrel.) Kárpótlás az újságíróknak 13 óra tájban már telt ház fogadta a késve érkezőket. Az időjárás nagyon kegyes volt az ünnepi naphoz, s a meteoro­lógusok sok dicséretet kaplak pontosan bevált előrejelzésü­kért. Napfényben fürdőit a tízmilliós város, lekerültek az emberekről az esőköpenyek, s éppen ezért tarka színben pompázott a stadion nézőtere. A sajtó munkatársait azzal lepték, meg a rendezők — ta­lán hogy a nagyon szűk hely okozta kényelmetlenségért kárpótolják őket, — hogy minden padkára, amelyen hár­man üllek, hordozható kis tv-készüléket szereltek fel és | ennek a képernyőjén hozták közelebb a stadion különböző szektorait, ' a díszpáholyt, mindazokat a részleteket, amelyet az újságírók egyéb­ként nem láthattak. 94 ország élén a görögök Tizennégy órakor érkezett és a díszpáholyban elfoglalta a helyét Hirohito japán csá­szár, felesége, valamint Avery Brundage, a NOB elnöke. Amint elfoglalták helyüket, azonnal megkezdődött a spor­tolók bevonulása. Az olimpiá­EIUTflSfTOTTÁK CSŐMBE PAMflSalT Záróütés Mmiréham A kairói csúcsértekezlet ün­nepélyes záróülését szombaton délután tartották. Az értekezlet eddigi mun­káját kommentálva, a TASZSZ hírügynökség tudósí­tója rámutat: a vita bebizonyította, hogy az el nem kötelezett or­szágok egységesek a béke megszilárdítására irányuló törekvésükben, az atomháború elleni küzde­lemben, az imperializmus és a gyarmatosítás végleges fel­számolására irányuló harc­ban. A tanácskozás a békés együttélés és a tömböktől va­ló távolmaradás jegyében zaj- | lőtt le. Pénteken este rendkívüli ! megbeszélést tartottak az af­rikai államok kormányfői. A megbeszélésről közleményt adtak ki, s ebben elutasítják Csőm­be Nasszcr ellen emelt panaszát. Az egységesen elfogadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy a j kongói miniszterelnököt kitil- i tó határozatot „az el nem köte- j lezett országok értekezletének egésze hozta és jóváhagyták az összes afrikai küldöttek". U Thant ENSZ-főtitkár pén­teken átadta Dél-Afrika kül­| döttjének azt a táviratot, amelyet az el nem kötelezett { országok értekezletén részt­vevő állam- és kormányfők | intéztek hozzá, felszólítva ar­ra, hogy lépjen, közibe a Dél- Afrikában halálra ítélt három hazafi életének megmepté- \ sóért. Az ENSZ-főtitkár ugyan­akkor átnyújtotta az ENSZ Apartheid-ellenes különbizottságának és az ENSZ afrikai országainak felhívását, s ezenkívül személyes felhí­vást is intézett a dél-afrikai kormányhoz a halálra ítéltek megke gyei mezőséért. ra nevezett kilencvennyolc or­szág csapata közül azonban csak 94 jelent meg, mivel.köz- ben Barbadosz és Ecuador visszalépett és a sajnálatot körülmények miatt hazauta­zott Indonézia és Észak-Korea küldöttsége. (Ez az esemény különben egy árnypontja a to­kiói olimpiának, s az általá­nos hangulat szerint a jövő­ben a NOB-nak mindent . el kell követnie azért, hogy aki el akar indulni az olimpiákon — élhessen is jogaival.) A sportolók bevonulásait mint eddig mindig, az olimpia szülőhazája, Görögország ver­senyzői nyitották meg éjfeke­te formaruhában. Kulcsár Gergely vitte a magyar zászlót A menetelük sorában 35.­nek következett a magyar csapat -.— Hongkong után, Iz- land előtt. Kulcsár Gergely gerelyvetö bajnok tartotta magasra a magyar zászlót cs a vasárnap reggel rajtoló öt­tusázókon kívül a többi 15 sportág magyar képviselői mind ott voltak a nyolcas sorokban. A Szovjetunió küldöttségé­ben Vlaszov haladt az élen, balkézzel előre kitartva a zászlót, szürke és krém szí­nű összetételű ruhában, a lá­nyok piros zsebkendőt lobog­tattak. A sort a rendező Ja­pán legnagyobb létszámú kül­döttsége zárta. Piros-krém változatú ruhában, fehér ka­lappal. A taps érezhetően fel­erősödött, de még akkor sem csapott át az Európában oly gyakran megszokott ritmusba. Kerek 55 perc alatt zajlott le az ünnepi menet, s utána a pálya közepén felsorakozott küldöttségek elé helyezeti emelvényről Daigoro Y asu- kawa, a Japán Szervező Bi­zottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Avery Brundage. a NOB elnöke mon­dott beszédet. Citius, Allius, Fortius Brundage többek között ki­jelentette: amikor az olimpiai bizottság létrehozta a világ legjobbjainak ezt a találkozó­ját, nem a sportlátványosság volt elsőrendű célja, hanem a világ ifjú sportolóinak békés fesztiválja. Utána Hirohito japán csá­szár nyitotta meg hivatalo­san a XVIII. nyári játéko­(Folytatás a 6. oldalon) SZÜRETELŐK (Foto: Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents