Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

2 MEOYtl cÄHiap 1964. OKTÓBER 30, PÉNTEK // Semmiféle kötelezettséget nem vállaltam odaát" — mondta Walker Gordon Walker brit külügy­miniszter négynapos wa­shingtoni látogatásának befe­jezésével szerdán este hazatért Londonba, miután találkozott Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel. Megérkezése után, újság­írók kérdéseire válaszolva el­mondotta, hogy az amerikai fővárosban megvitatta a mul­tilaterális NATO-atomhaderö tervét. Kijelentette, hogy ez­zel kapcsolatban egyik fél sem vállalt magára semmifé­le kötelezettséget, s nem tűz­tek ki határidőt a terv meg­valósítására. Walker bejelen­tette, hogy a közeljövőben ta­lálkozni szándékozik a többi NATO-ország külügyminisz­terével is. Más kérdésekről szólva közölte, hogy Wilson angol miniszterelnök washingtoni útjára valószínűleg ez év de­cemberében, vagy jövő év ja­nuárjában kerül sor. Johnson az „oroszlánbarlangban": Politikai szertelenség helyett politikai felelősséget Átmeneti nemzeti kormány Szudánban A Szudáni Egyesült Nem­zeti Front és a fegyveres erők képviselői szerdán este ki­lenctől éjjel két óráig egy­folytában üléseztek, hogy megoldják a válságos politi­kai helyzetet. Az omdurmai rádió reggel megegyezésről adott hírt. Eszerint megszün­tetik a jelenlegi alkotmányos ! rendet és helyette az 1956-os ! ideiglenes alkotmánynak mó- i dosított változatát. A két fél képviselői abban is meg­egyeztek, hogy „átmeneti nem­zeti kormányt” alakítanak. A tárgyalások a részletkérdések­ről — közölte a szudáni rádió — jelenleg még folynak. A választási kampány szer­dai napját az Uj-Mexikó-i Albuquerqueben kezdte meg Johnson amerikai elnök. Nagy lelkesedéssel fogadott beszé­dében itt azt a témát pendítet­te eg, hogy a mostani válasz­tási kampány fő problémája valójában a politikai szerte­lenség és a politikai felelősség kérdése. Uj Mexikóból felesé­ge társaságában Los Angeles­be repült a demokraták elnök­jelöltje, útjának ez az állomá­sa azért keltett különösebb ér­deklődést, mert ismeretes, hogy Kalifornia állam déli ré­Véres összecsapások Bolíviában Általános sztrájkba lépnek a bányászok? képpen lehetne megfékezni a tömegmegmozdulást. A bolíviai bányászszakszer­vezet, tiltakozásul a kormány önkénye ellen, 24 órás általános sztrájkot hirdetett valamennyi ál­lami bányában Mentsétek meg őket/ A Spanyol KP Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívja a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét a Burgosban bebör­tönzött spanyol hazafiak ször­nyű helyzetére. Az 54 politikai elítéltet hónapok óta büntető­zárkában őrzik, mert nem vol­tak hajlandók fasiszta karfel­emeléssel tisztelegni a pribé­kek előtt. A Spanyol KP nyilatkozata rámutat, hogy a foglyok közül sokat már 10—15 éve börtön­ben tartanak. Az igazságügy­miniszter utasítására azokat sem bocsátják szabadon, akik már letöltötték a kiszabott büntetést. A Spanyol KP a nemzetközi demokratikus köz­véleményhez fordul, hogy erő­teljes tiltakozással vessen vé­get az 54 burgosi elítélt szen­vedésének. A munkásosztály és az ellen- ztíd pártok által támogatott I bolíviai diákmozgalom orszá- 1 gos méretűvé vált. A hírügy- • nölcségek az országnak szinte i valamennyi nagyobb városából | jelentettek megmozdulásokat, i Szerdán este Orurqban, a j hétfői véres incidensek színte- ■ rsn — az AP tájékoztatása sze­rint — újabb összecsapásra ke­rült sor a demokratikus sza­badságjogok helyreállításáért tüntető diákság és a rendőrség között. Hivatalos kormányköz­lemény számol be arról, hogy az egyetemisták este meg­rohamozták a rádiót és a városházát, s tűzharcban megöltek négy milicistát. A súlyos fejleményekre te­kintettel Paz Estenssoro elnök szerdán tanácskozott a fegyve­res erők parancsnokaival, mi­— jelenti az AFP hírügynök­ség. A sztrájk 25 000 munkást érint. Az országban uralkodó fe­szültség akkor jelentkezett elő­ször, amikor Estenssoro elnök tavasszal másodszor is jelöltet­te magát az elnöki posztra. Az ellenzék ezt alkotmányellenes­nek minősítette és bojkottálta a választásokat. Szeptember­ben aztán az elnök állítólagos kormányellenes puccs le­leplezésének a hírével állt elő. Meghirdette a rendkí­vüli állapotot, bevezette a saj- tócenzurát és deportáltatott több ellenzéki vezetőt. Egymillió nyugat-berlini utazik i KI ELLENZI A BÉKÉT MALAYSIÁBAN? erősen Goldwater-párti körzet, s a republikánosok elnökje­löltjének ebben az országrész­ben még több támogatója van, mint Észak-Kaliforniában vagy akár szülőföldjén, Arizó- nában. Los Angelesben a rendőrség Johnson megérkezése előtt rendkívüli óvintézkedése­ket tett. A belváros csaknem min­den házának tetején egyenru­hás, fegyveres rendőröket le­hetett látni. Johnson konfetti- esőben bevonuló kocsiját is számtalan rendőrautó kísérte. A hírügynökségek elmondják, hogy 150 ezer főnyi tömeg üd­vözölte Johnson minden utca­sarkon megálló autókaraván­ját. A városháza előtti téren el­hangzott beszédében Johnson a béke és a gazdasági virág­zás, a fellendülés kérdésével, valamint a faji elkülönítés megszüntetésével foglalkozott. Goldwater, a republikánu­sok elnökjelöltje időközben Iowa, Illinois és Wisconsin ál­lamban támadta hevesen a de­mokratákat, mert „elfogadják a baloldal támogatását”. Foly­tatja korteskörútját Miller re­publikánus alelnökjelölt és Humphrey szenátor, a demok­raták alelnökjelöltje is. NÉGY SAPKA, EGY FEJ A rossz színész számára néha hozhat ugyan olcsó si­kert a jó jelmez, politiku­sok esetében azonban az „aneugnak” alig van sze­repe. Most, hogy megér­keztek Európába Goldwa­ter republikánus elnökje­lölt utolsó nagyobb kortes- útjának fényképfelvételei, érdemes egy pillantást vet­ni a képek egyelőre még öntelten mosolygó főfigurá­jára — sőt, nem is az el­nökjelöltre, éppen csak a fejfedőjére. Az észak-dako­tai Fargo kisvárosban úgy állt a lencse elé Goldwater, hogy fején szabadkőműves sapka volt. Cleveland váro­sában a veteránok ezred- számával díszített egyen- sapkát vett fel, a Michigan állambeli Bay City válasz­tói előtt gyönyörű, hófehér, emeletes szakácsföveget vi­selt s a negyedik nagyobb gyűlésen, a washingtoni központi pályaudvaron a mozdonyvezetők sildes sap­kájában ágált. A jelmez más és más volt — a szö­veg azonban mindenütt ugyanaz: a nyers, türelmet­len és hidegháborús Gold- water-program, az atom­fegyver-imádat harsány himnusza, a fajgyűlölők szájíze szerint össztűz a polgárjogi törvény ellen. Négy sapka, egy fej — négy jelmez, egy program... (Gárdos) Az október 30-tól november 12-ig tartó, nemsokára ese­dékes karácsonyi—újévi láto­gatási időszakra csütörtök délig csaknem egymillió uta­zási engedélyt adtak ki a Né­met Demokratikus Köztársa­ság e célra felállított 16 nyu­gat-berlini irodájában. Az NDK fővárosát felkereső nyugat-berliniek száma azon­ban ennél jóval nagyobb lesz, mert egy engedéllyel akár az egész család utazhat. Az NDK hatóságai az igény­léseknek csupán fél százalékát utasították vissza. A vissza­utasításoknak több mint 90 százaléka azért történt, mert voltak olyan nyugat-berliniek, akik több utazási engedélyt igényeltek, mint amennyit a megállapodás előír. Néhány olyan eset is előfordult, hogy egyesek azért nem kaptak en­gedélyt, mert előzőleg súlyo­san vétettek nyei ellen. az NDK törvé­A malaysiai kormány csü­törtökön hajnalban kijárási tilalmat rendelt el Malájföld délnyugati partvidékén, Rendőrkézen Párizsban ,J#. BManditM iVo. /.** u A párizsi rendőrség gengsz- tervadász-különítménye szer­dán este elfogta Jean Jacques Casanovát, „Franciaország el­ső számú banditáját”. Casano­va volt a vezetője annak a bandának, amely májusban el­rabolta Dassault repülőgépgyá­ros 63 éves feleségét. Dassault- nét néhány nap múlva megta­lálták egy vidéki házban, de máig is titok, vajon a re­pülőgépgyáros megfizet­te-e a banditák által kö­vetelt egymillió frank vált­ságdíjat. A banda több tagját annak idején elfogták, Casanovának azonban nem tudtak nyomára jutni. A korzikai származású gengszter később több bank- és postarablást szervezett, az egyiknél több mint fél millió frankot zsákmányolt, egy má­sik támadásnál pedig agyonlőtt egy postatisztvi­selőt. Casanovát Párizs XXII. ke­rületében, az utcán fogták cl a detektívek. A bandita ép­pen kiszállt gépkocsijából, amikor a nyomozók rávetették magukat. Casanovának sike­rült magát kiszabadítani, egy rendőr járőr azonban rövid hajsza után ártalmatlanná tette. Malcca körzetében, s egyide­jűleg „biztonsági erőket” irá­nyított ebbe a térségbe. Az intézkedést a kormány azzal próbálta indokolni, hogy ér­tesülései szerint irregularis indonéz egységek szálltak partra a reggeli órákban. Összetűzésekről nem érkezett hír. A kormány hivatalos köz­leményében is csak arra tu­dott szorítkozni, hogy „partra- szálló csónakokat” fedeztek fel Malacca körzetében, ott, ahol egyébként angol és nem­zetközösségi csapatok is állo­másoznak. Ez a bejelentés időben egy­beesett Sukarno indonéz köz- társasági elnök tokiói látoga­tásával. Malaysia éppen ak­kor közölte az állítólagos in­donéz partraszállás hírét, ami­kor Japán bejelentette, hogy hajlandó közvetíteni a két ország viszályában. Sukarno elnök Tokióban tudatta a ja­pán kormánnyal, hogy orszá­ga békésen akarja rendezni a Malaysiával fennálló nézet- eltéréseit. OTTHON VÁR Sakkhúzás Saigonban Ismét lepett egyet, s új fi­gurákat tolt előtérbe a saigoni sakktáblán az amerikai külpo­litika. Khanh tábornoktól, a katonai triumvirátus vezetőjé­től Phan Khae Suu vette át az államfői tisztséget, s a minisz­terelnöki bársonyszék váromá­nyosaként ugyancsak polgári személyt emlegetnek: Tran Van Huong-ot, a jelenlegi sai­goni polgármestert. Kétségtelen, mint ahogy azt a Vietnami Nemzeti Egyesítési Bizottság elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában nyoma­tékosan hangsúlyozta, a dél­vietnami nép kitartó harca kényszerítette Washingtont arra, hogy a Khanh-féle dik­tatúrát — legalábbis formailag — úgynevezett polgári kor­mánnyal cserélje fel. Ez az esemény egyébként már hetek­kel ezelőtt előre vetette árnyé­kát. Elég csak utalnunk a Die Welt című nyugatnémet lap egyik nemrégen megjelent cik­kére, s azonnal felismerhető az újabb amerikai sakkhúzás igazi célja. A cikket egyébként H. H. Humphrey amerikai szenátor irta, a Demokrata Párt alel­nökjelöltje. A dél-vietnami helyzetet elemzi benne, s már maga a cím is figyelemre mél­tó: „Nemcsak a fegyverek dön­tik el a háborút”. Figyelemre méltó, hiszen jól tükrözi azt a zűrzavart, amely Washington­ban uralkodik a dél-vietnami szennyes háborúval kapcsolat­ban. Ismételt beismerése an­nak, hogy az amerikai politi­ka Dél-Vietnamban végérvé­nyesen csődbe jutott. Emlékezzünk csak. Néhány évvel ezelőtt nagy hangon még azt mondták: további néhány száz millió dollárra van szük­ség, meg persze újabb pár ezer katonai tanácsadóra és kikép­zőre, s egy-kettőre végeznek a Viet Konggal. Ahogy azután sikert-sikerre halmoztak a par­tizánok, úgy változott meg a hivatalos Amerika álláspontja. Tavaly már úgy vélekedtek, hogy a háború akár húsz évig is eltarthat. Ma pedig, amikor a lakosság túlnyomó többsége által támogatott szabadsághar­cosok az ország területének már több, mint háromnegyed részét ellenőrzésük alatt tart­ják, s a kormány uralma lé­nyegében a partizángyűrűbe fogott fővárosra korlátozódik, olyan hangok, beismerések hallatszanak Washingtonból, hogy a dél-vietnami háborút Amerika nem nyerheti meg. Ez a véleménye egyébként Humphrey szenátornak is. Legalább is — szerinte — csu­pán a hadsereggel nem. Ha­nem mivel? Idézzünk csak cikkéből, mindjárt kiderül: „A dél-vietnami háború po­litikai, társadalmi és katonai harc. Vietnamnak olyasmi hiányzik, amiért érdemes vol­na harcolni: a program, ame­lyért Vietnam népe kész len­ne áldozatot hozni és meghal­ni. A parasztság húsz év óta csak áldozatot és háborús pusztítást ismer és semmit sem tud a civilizáció áldásai­ról. Számára a kormány már nem teher, amelyet türelem­mel visel, hanem elnyomó, amelyet le kell rázni. Nem­csak ágyúk és páncélosok szükségesek, hanem iskolák és kórházak, sertéstenyész­tés, tiszta ivóvíz, föld és közigazgatási reform. Oli/an kormány kell, amely szivén viseli a parasztság jó­létéi, törődik életével és fel­virágzásával.” Világos beszéd, akaratlan beismerés és kétségbeesett, félrevezető szándékú Ígérge­tés. Mézesmadzag á — ter­ror mellé. Mert a lényeg, az amerikai uralom és ennek ér­dekében a katonai és rend­őrterror természetesen to­KÖNYV Szépirodalmi és szakkönyvek nagy választéka a FÖLD MŰ VÉS SZÖVETKEZETEKBEN FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal felveszünk, a dolgozó kívánsága szerint meghatározott időre, vagy állandó munkára, ceglédi építkezésre. ÉM. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka utca 34. 2 vábbra is marad, hiszen mind- f járt az elején leszögezte a ^ szenátor, hogy az Egyesült Ál- <5 lamok „már régóta létfontos- % ságúnak tekinti e terület vé- £ delmét — Amerika érdeké- ^ ben”. Mint ahogy maradt is. ^ A hadsereg továbbra is az ^ amerikaiak első számú em- ^ bérének, Khanh tábornoknak ^ a kezében van. Márpedig í Dél-Vietnamban, mindig az az % igazi úr, aki a hadsereget el- í lenőrzi. % A cikk azonban némi ki- egészítésre szorul. Humphrey $ fején találta a szöget: a sai- ^ goni bábkormány valóban ^ ellensége, elnyomója a dél- % vietnami népnek. Csakhogy ^ a vietnami' nép nagyon jól ^ tudja, hogy az is lesz mind- £ addig — változzék bárhogy % személyi összetétele —, amíg ^ amerikai érdekeket szolgál. £ washingtoni parancsra cse- j lekszik. Dél-Vietnamnak lesz ^ majd olyan kormánya, amely szivén viseli a parasztság ér- ^ dekeit, de ezt már nem Wa- ^ shingtonból nevezik majd ki. £ Abban viszont mélységesen ^ téved a szenátor, hogy hiány- ^ zik egy olyan program, ame- ^ lyért a dél-vietnami nép kész ^ volna áldozatokat hozni. Van ^ ilyen program: a szabadság, a % függetlenség, a demokrácia;! programja. Ezért harcolnak a 5- partizánok, s ezért támogatja ^ őket a lakosság. < És ezért legvőzhetetlenek. ^ Kővári József é

Next

/
Thumbnails
Contents