Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

19M. OKTOBER 30. PÉNTEK PEST MEGYEI v/6f*fíip Áttáncolják az életet? VIDÁMSÁG, KOMOLYSÁG TÖBB SEGÍTSÉGET A DOMONYI KISZ-ESEKNEK megmagyarázni, milyenek a domonyi KISZ-esek. Annak a tizenhat fiatalnak sem, aki ezen a taggyűlésen kérte: sze­retnének ők is a szervezethez tartozni. Pedig nem olyan könnyű megfelelni a domonyi KISZ-ben. Az egyik régi ve­zetőségi tagot például újra je­lölték. A tagok azt mondták, minek válasszák újra, amikor még a vezetőségválasztó tag­gyűlésről is hiányzik? A mun­kából többször kivonta magát. Több jelét adta: megártott ne­ki a funkció. Az ilyen ne le­gyen a vezetőjük. Leszavaz­ták. A gyárba járók, a termelő­szövetkezetiek — bár külön szervezetük van — közösen dolgoznak. Lelkesek, mint ál­talában a fiatalok, szorgalmasak a munkahelyen és otthon, a társadalmi mun­kában. Azt mondják: jó a vezető­ség. Különösen a KISZ-tit- kárt, Benedek Istvánt emle­getik: — Jó szervező. — Nem sajnálja az időt a munkára. — Ha fejébe vesz valamit, abból nem enged. — Kár, hogy könnyen el­megy a kedve. — 1958 óta KISZ-titkár, de ha valami bántja, napokig alig lehet lelket verni bele. Huszonhárom éves, az ikla- di Ipari Műszergyár munkása. Jövőre beiratkozik a techni­kumba. érzi, hiányos a művelt­sége, pótolnia kell. Több időt szeretne olvasásra is fordíta­ni, de amikor olyan kevés az idő! Szerinte csak akkor van értelme a KISZ-munkának, ha valami érdekeset, színeset, változatosat tudnak nyújtani a fiataloknak. Hol kirándulást, hol szellemi vetélkedőt, bált — és amikor szükséges — munkát, tanulást. Egyikből sem túl sokat egyszerre: nem táncolják át az életet — mint mondja néhány idősebb — és nem temetkeznek csak a mun­kába, Miért is tennék?. Sági Agnes Mit tud a plazmotron A lublini tehergépkocsi­gyárban üzembe helyezték az első — autógyártásnál alkal­mazott — plazmotront. Ez a legnagyobb és legkorszerűbb hasonló jellegű készülék, ame­lyet a lengyel iparban jelenleg alkalmaznak. A készüléket a Varsó melletti swierki Atom­fizikai Kutatóintézet készí­tette. A plazmotron 100 kilo­watt erősségű és 20 000 Celsius fokú hőt sugároz, az acélleme­zeket metszi, mint a papírt. Műfordítók nemzetközi tanácskozása A Magyar írók Szövetsége november 19—20-án nemzet­közi fordítói értekezletet ren­dez Budapesten. A tanácsko­záson több népi demokratikus országok írószövetségeinek küldöttei vesznek részt. A mű­fordítás problémáiról dr. Kar­dos László Kossuth-díjas egye­temi tanár, a könyvkiadásról pedig dr. Simó Jenő, a Kiadói Főigazgatóság vezetője tart előadást a szakembereknek. (MTI) Püspöki engedéllyel Szinte Gábor jeles festőművészünk, aki Olaszország­ban több évig, mint freskófestő működött, nemrég Rác- kevére látogatott, hogy megismerkedjék a szerb műem­léktemplom értékeivel. A hibátlan állapotban fennmaradt freskók művészi hitele nagyon megragadta őt. Szerinte a falfestmények a siennai festőiskola művé­szeinek kezére vallanak. Az alakok ruháinak színskálá­ja a XI—XII. század uralkodó színeit örökíti meg. A szí­nek összhangja külön tanulmányt érdemelne. Szinte Gábor sokáig elemezte a remekműveket. Azalatt kirándulócsoportok jöttek, körülnéztek és men­tek. Ö pedig sokáig jegyezgetett. A gondnok néni már rá is szólt: Hallja mibe’ spekulál maga? A festőművész mosolygott és közölte, hogy legköze­lebb elhozza feleségét is, Mialkovszky Erzsébetet, aki jelmeztervezője a Madách Színháznak és Pártos Gézát, aki Füst Milán: IV. Henrik király című drámáját ren­dezi, hogy a koronázási kép kosztümjeihez a színeket a ráckevei freskóról vegyék. — Azt már nem! — tiltakozott a gondnok néni. In­nen maguk nem visznek ki semmit. Másnap csak megjelentek a művészek. Jegyezhettek, vázlatot készíthettek, becsukhatták a félszemüket ked­vükre. Miért? Mert levelet kértek a Vuicsics püspök úrtól, igazolásul, hogy az expedíció jó ügyben jár. A gondnok néni ennek ellenére türelmetlenkedett. Többször ki s bejött, számolgatta az ikonokat. Gond­nokságának ez volt a legnehezebb napja. Azóta elkészültek Mialkovszky Erzsébet jelmezter­vező kosztüméi. Mától már a ráckevei színekben: mus­társárgában, penészzöldben, égetett vörösben gyűlnek össze a Madách Színház színpadán a sváb, burgund, frank hercegek, akik előtt Hannó kölni érsek megko­ronázza IV. Henrik királyt. Galgóczy Imre Belföldön is forgalomba kerül az űj típusú autórádió A székesfehérvári Finom- mechanikai és Autójavító Vál­lalatnál az elmúlt évben új típusú autórádió sorozatgyár­Tetőzött az Ipoly Nincs árveszély — Végig apad tását kezdték meg. A készülék minden gépkocsiba beszerel­hető, tranzisztoros, nyomtatott áramkörös, három hullámsá­vos, kitűnően bírja az autó rá­zását. Ez a rádió még csaknem teljesen ismeretlen a hazai autótulajdonosok körében, mert tavaly exportra készítet­ték, az idén azonban már bel­földön is forgalomba kerül. Az év végéig mintegy ötezret ad­nak át a hazai kereskedelem­nek. (MTI) A nagy tartalék A MÁSODIK ötéves terv eddig eltelt időszakában a termelé­kenység nem emelkedett a tervezett mértékben. Az első esztendőt kivéve nem sikerült a termelésnövekedés kéthar­madát a munkatermelékeny­ség emelésével biztosítani. íme a számok: 1961-ben a terme­lésnövekedés 68,7, 1962-ben 63,3, 1963-ban 48,5, 1964 első félévében 50,2 százaléka szár­mazott a termelékenység emelkedéséből. A foglalkozta­tottak száma viszont a terve­zettnél gyorsabb ütemben nőtt annak ellenére, hogy a meg­levő dolgozókat sem látták el kellőképpen munkával. A túl­órák részaránya, az összes le­dolgozott óíákhoz képest szíri-" tén emelkedést mutat. Mindez azt jelzi, hogy a vállalatok többségénél nem értették meg a mai helyzet követelményét, s változatlanul a régi eszkö­zökkel, extenzív módon növe­lik a termelést. A termelékenység és a mun­kakultúra emelésének kétség­telenül nagy tartaléka a szer­vezés, amely viszonylag gyor­san és kis anyagi befektetés­sel nagy hatásfokú javulást eredményezhet. Az oly sokat emlegetett világszínvonaltól is alighanem a szervezettség dolgában lehetünk a legtávo­labb. Pedig az „üzemen belüli magas fokú szervezettség” a szocialista gazdaságnak is sa­játja, fontos követelménye. Ennek ellenére sokszor találko­zunk a szervező munka lebe­csülésével. Egyesek valamiféle kampányt, divatot, mások szükséges rosszat látnak a szervezésben. Többnyire leszűkítik a fo­galmat, átszervezést, üzem-, ügyvitelszervezést, stb. érte­nek alatta. A hazai közgaz­dasági irodalomban igyekez­nek a szervezés általánosabb megfogalmazására. Dr. Vilcsek Jenő professzor szerint a szer-, vezés olyan tevékenység, amely valamely célkitűzés ér­dekében összefogja mindazt, ami a megvalósítás, javát saol- gálja, ezeket egymás mellé, a la, vagy fölé rendeli, össze­hangolja, a cél megvalósításá­nak szolgálatába állítja. És amikor a cél érdekében szük­séges eszközöket, módszereket meghatározzák, akkor a gaz­daságosság elvét a legmesz- szebbmenően szem előtt tart­ják. Számtalan körülmény, té­nyező mérlegelése, összehan­golása szükséges egy-egy gaz­dasági döntés végrehajtásánál. Hogy a szervezés tudománya ma már nálunk is mire képes, példa rá a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének rekonstrukciója. Tervezők, építők, szerelők, gépgyárak, mondhatni esztendőkön át összehangoltan készültek a nagy feladat végrehajtására, , és így néhány hónap alatt si- került új, korszerű üzemet te- g remteni a régi helyén. A kül- í földi irodalomból tudjuk, hogy í ma már napok alatt készül- f nek hatalmas lakóházak, gyár- \ épületek, hidak, stb. A kor­szerű szervezés legfőbb törvé- nye: „ha gyorsan akarsz biz- f tos eredményt, ne sajnáld az í időt és a fáradságot az előké- i szító munkától". '} A VEZETÉSTŐL elválasztha­ä tatlan a szervezés. Valamikor J a gyors és határozott cselek- í vést a váratlan helyzetekben í a legfőbb vezetői erénynek tar- ; tották. Félreértés ne essék, a ; gyorsaság és határozottság ; ma is fontos, csak sajnos, í ilyenkor nem lehet minden kö- í rülményt pontosan mérlegelni. ! Ezért a vezető akkor dolgozik ! jól, ha olyan feltételek meg- ! teremtésén fáradozik, — és ez ! is az átgondolt szervező mun- í kához tartozik — amelyben ! minimálisra zsugorodik a sür- ! gős és rendkívüli ügyek szá- t ma, és a munka java részét a í vezetési koncepció, a távolra : mutató fejlesztési és szerve- i zési kérdések kidolgozása al- ; kotja. I Az egyik gyorsan fejlődő ! vállalatnál az igazgató és a i főmérnök napi tíz-tizenkét í órát foglalkozott a sürgős ter­melési ügyekkel — ahogy ők maguk ma utólag fogalmazzák — „tűzoltómunkával”. Ez a vezetési módszer szüntelenül újra termelte a kapkodást. A beosztott vezetők mindenre utasítást kértek, s maguk nem fejlődhettek. Később szerve­zeti, ügyrendi, személyzeti in­tézkedésekkel kényszerpályá­ra terelték a termelési ügyek intézését. A főmérnök közvet­len irányítása alá tartozó ter­melési és műszaki vezetők szá­ma 27-ről (!) 5 főre csökkent. Pontosan tisztázták az egyes munkakörök és szervek jogait, kötelességeit, az osztályok kö­zötti koordináció kérdéseit. Megszűnt a feljegyzések gyár­tása, a belső levelezgetés. A termelés zavartalan, mert az egyes üzemek, osztályok önál­ló, felelősségteljes munkája nem tűri az elmaradást, a bel­ső együttműködés, a kölcsönös elszámoltatás szinte automa­tikusan történik. Az új körül­mények között fény derült rá, ki az alkalmas és rátermett vezető. Ami azelőtt objektív nehézségnek tűnt, ma tehetet­lenségnek minősül. Az igazga­tó és a főmérnök senki fölött nem bábáskodik, mindössze heti három-négy órát foglal­kozik csupán napi termelési kérdésekkel. A SZERVEZŐMUNKA szerepe kü­lönösen megnövekedett a nagy- vállalatok létrehozásával. Az összevonással tulajdonképpen csak az új szervezeti egységek feltétele jött létre. A terme­lőerők tényleges koncentrá­cióját — az alkatrészgyártás­tól a tmk-ig, az anyaggazdál­kodástól a gyártmányfejlesz­tésig — csupán az átgondolt szervezeti intézkedések soro­zata hozza majd létre. A köz- pontosítással járó szervezeti munka nem vezethet sem a fejlesztési, sem a napi terme­lési feladatok elhanyagolásá­ra. Közismert, hogy a ter­melőüzemekben a napi 480 perces munkaidő 20—40 szá­zaléka veszendőbe megy, fő­ként szervezési hibából. Bár nem készültek munkanapfény­képek a kiszolgáló és segéd­üzemekben, a műszaki és adminisztratív osztályokon, mégis megállapítható, hogy az érdemi alkotómunka ha­tásfoka itt sem jobb, mint a termelőüzemekben. Á kor­szerű munkaszervezést ezek­re a területekre is ki kell terjeszteni. Nem kétséges, hogy a termelőműhelyek za­vartalanabb, jobb munkája feltételezi a TMK, a szer­számüzem, az anyagbeszer­zés, a belső szállítás, a tech­nológiai, a gyártmányfejlesz­tési osztályok, az ügyvitel stb. jó szervezettségét, köl­csönös koordinációját. A munkaszervezés ilyen teljes szélességében és mély­ségében válhat igazán nagy tartalékává a termelékenység emelésének. A váratlan té­nyezők, a rendkívüli körül­mények kellő előrelátással minimálisra csökenthetők. Kovács József t í húst, káposztát, vizet, isát, port és chomut j önt egy kondérba és amit kiszed belőle, ha < akarja húsleves, ha akarja bográcsgulyás,; esetleg consome a la lőre. Tartár nagy sike-! rü mutatványa az is, hogy havi 1500 forin-! tos fizetéséből egy Opel Rekordot vásárolt.! A mutatvány titkát már többen próbálták 5 megfejteni, de ezideig még a rendőrségnek; sem sikerült. Műsorunk páratlan attrakciója Micike, a % nagy idomító. Kopogás nélkül lép be a sza- j badon levő, félelmetes igazgató szobájába, f Egyetlen mosolyával lecsendesiti a dühöngő'} főnököt és oda ugráltatja ahová akarja. \ Utolérhetetlen produkciójának fénypontja, \ hogy mikor a dühöngő főnök már egy ha- \ répással zúzta szét két osztályvezető torkát, \ akkor 6 egy feketével a kezében odalép és % bájos mosollyal a szájába dugja majdnem az egész fejét. % Bemutatjuk a két Mázlinit. Egyikük ősz- í tályvezető, a másik anyagbeszerző. Utánoz- % hatatlan mutatványuk lényege, hogy az ősz- ij tályvezető egy szájába vett vékony zsinóron$ tartja az anyagbeszerzőt, aki boszorkányos j ügyességgel leng a szédületes mélység felett. % Ha az osztályvezető kinyitná a száját, társat menthetetlenül kitörné a nyakát. t Műsorunkban látható még az osztályveze-% tő unoko.öccse, a gumiakrobata, aki évenként % három fizetési osztályt ugrik; a szállítási í osztályvezető, a fej nélküli ember és Pad-f licsek a fakir, aki a televízió minden mű- í sorát megnézi. $ A mai ünnepi előadáson bemutatjuk vál- % lelátunk feszített tervét, mely elsejétől har-% mincadikáig harminc százalék, harmincadi-% kától elsejéig ötven százalék, az összesení száztíz százalék. A monumentális terv a'j hely-, keret- és időszűke miatt csak a jelen- ^ téseken látható. Hát tessen, tessen, folyton-folyvást. Óriásig szenzáció! Már csak rövid ideig... ö. F.í \ A mi cirkuszunk • j Tessék, tessék, folyton-folyvást! Itt látha- í tó a mi kis vállalati cirkuszunk. Tessék, í méltóztassék! Belépés díjtalan, kilépés ön- í kényesen, jó gyerekeknek hozzájárulással, í, Folytatólagos előadások. Humor, izgalom, féletveszély! 1 Monstre-műsorunk néhány páratlan att- ; rakciójára legyen szabad felhívnom a nagy- \ érdemű szíves figyelmét: í Műsorunkban fellép Karbucsek Egon a % nagy átváltozóművész. Lélegzetelállító gyor­sasággal váltogatja színeit, véleményét és J elveit. Ügy áll át az egyik oldalról a má- f síkra, hogy még a legjobb megfigyelőket is j ámulatba ejti! Műsorunk fő attrakciója, hogy % még be sem fejezte azt a mondatot, amiben $ határozottan állít valamit, máris megtagadja ugyanazt. Itt látható Blöff Zénó, a hasbeszélés kirá- í lya. Blöff bármilyen adatot, statisztikát has- f ból megmond. $ Megtekinthető a nagy Joly Jocker, polgá- ^ rí nevén Pimf Béla. Volt már anyagbeszer- % ző, igazgató, propagandista, juhtenyésztési £ főelőadó, cukrászati művezető, művelődési ^igazgató és labdarúgó-edző. Mindegyik he­'s lyen tökéletesen használhatatlannak bizo- $ nyúlt, ennek ellenére a következő előadáson $újra felbukik. % Szerencséjük lesz látni Evolut Jenő fő- £ könyvelőt, a zsonglőrök fejedelmét, az okkult £tudományok doktorát. Boszorkányos ügyes- j seggel labdázik a keretekkel és a felelösség- 'jgel. A nagyérdemű lélegzetvisszafojtva fi- 'j gyeli, hogy mikor vét el egy dobást és a le- % zuhanó felelősség megüti a bokáját. De ő fynem téved. Azt mondják még van néhány ^ dobása. < Itt látható Tartár Lajos szakács, a nagy $ mágus. A közönség szeme láttára zöldséget, szonyítva sokkal csapadéko­sabb volt az idei október. (t- gy.) Az október közepi csapa- I dékos napok jelentősen meg- növelték több folyónk, de j elsősorban az Ipoly vízkész­letét. Október 1'3-a óta; emelkedik a vízszint és az- j óta ez az emelkedés állandó. < A keddi-szerdai napon érte; el a maximumot. ; Milyen magas az Ipoly? Ál- : tálában jóval alacsonyabb a j szintje, mint az itt mért ma-j ximumok. A régi mérés, s a : mostani között félméteres kü- : lönbség van. Egyedül a felső ■ részen, Balassagyarmatnál ki- j sebb az árszintkülönbség. Itt: csak 14 centiméteres diffe-: renciát jeleznek. Ennek oka j azonban nem a túlzottan : nagy vízmennyiségben kere-: sendő, hanem abban, hogy: egy nagy teknőszerű képződ- j mény töltődik fel, s szűk tor- j kolatán át csak lassan apad a : vízkészlet. A terület gazdája, a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság nem rendelt el készültsé­get, csak szemmel tartja az árhullám vonulását. A mé­lyebb fekvésű árterületeket, legelőket öntötte el a víz több helyen. Mezőgazdasági mű­velés alatt álló területet alig érint az ár. Űthálózat sehol sincs veszélyben. Ha az esős idő nem tartja magát, né­hány nap alatt helyreáll a megszokott vízszint. Az Ipoly áradásának oka, hogy az elmúlt évekhez vi­akar kocsmába járni, ök in­kább kirándulnak, másként szórakoznak. Pénzükön, ame­lyet közös munkával szerez­tek, utaztak már Egerbe, jár­tak Esztergomban, Pest me­gyében és ki tudja még hány helyen. Pénzük mindig van. Most például nagyon gaz­dagok. Hétezer forint tulajdono- j sai. Ennyit ígértek nekik, ha lebontják a tsz régi, hasz­nálhatatlan istállóját. Le­bontották. Minden szabad idejük erre ment szombaton és vasárnap is. Mindig any- nyian, ahányan ráértek. Leg­utóbb egyszerre huszonötén bontottak. Többen, — így a KISZ-titkár is — szabadságot kértek munkahelyükön. Azt mondják, megérte, mert eb­ből a pénzből a művelődési otthonban berendeznek egy szép klubszobát. Nem nehéz munkára ser- i j kenteni őket. Nemrég a tsz- ( elnök az utcán találkozott a j KISZ-titkárral. Azonnal meg­ragadta az alkalmat: — Pista, mész jött az álló- | másra. Ha segítenétek a ra­kodásban .. Fél óra múlva már hatan ; rakodtak. Máskor, ha kell pé- j tisót, vagy valami mást. Segí­tettek a borsószedésnél is. A i kocsma körül a fiatalok par- ] kosítottak. Már kész a téli tér- | i vük. Fotoszakkört szerveznek. I A művelődési otthon igazgató- ! jával közösen színjátszócso- í portot alakítanak. Lesz egy j népi tánccsoportjuk, s ha az ! idősebbek segítenének a he- I lyiség probléma megoldásá­ban — barkácsszakkörre is ! lenne jelentkező, j A küldöttválasztó taggyűlés­ije .sofc szülőt is meghívtak, í Azoknak már nern szükséges — Még ilyet! Azután mi mi­ből éljünk? — Adjuk oda a pénzün­ket? — Abból ugyan nem esz­tek! Volt. aki mérgében még a kalapját is földhöz verte. A zsivajból alig lehetett érteni j valamit. Az értekezlet már ré­gen nem hasonlított a domo­nyi párttagok és KISZ-esek közös megbeszélésére. Töb­ben csitítani akarták a ke­délyeket — szóhoz sem ju- I tottak. Mire megértették az idő- | sebbek, hogy a KISZ-esek ! nem a termelőszövetkezeti ta­gok pénzét akarják, — ellen­kezőleg —, társadalmi mun­kát vállalnának, addigra ké­ső volt. Akkorra hiába csil­lapultak le a kedélyek és próbálták többen is jóváten­ni az előbbi sértéseket. A KISZ-esek korábbi nagy lel­kesedése kihűlt. „Nem”-et mondtak. Bár igazán tervez­ték, már semmi kedvük nem maradt a rét- s legelőtisztítás­hoz. A fontos kezdeményezés az idősebbek értetlensége miatt hamvába holt. — Múltkoriban nem enged­ték, hogy a tanácsháza udva­rán juniálist rendezzünk — panaszolják a fiatalok. — Fél­tek, hogy letörjük a virágo­kat. — A bál rendezéshez is nehezen járulnak hozzá. Ar­ra hivatkoznak, hogy nem ta­karítjuk ki a helyiséget. Pe­dig eddig is tudtuk a dolgun­kat. Valóban érthetetlen, hogy még itt, Domonyban is, ahol ! már annyit bizonyítottak a \ fiatalok, újra és újra kell j kezdeni a bizonyítást. Üjra és újra jelét kell adniok, hogy j érdemesek a jó szóra és a domonyi idősebbeknek nincs j okuk megszólni gyerekeiket. Erről általában nincs is szó. Arról azonban igen, hogy né- hányan, sokszor csak szokás­ból, elmarasztalják őket. — Csak a kapzsiságon tö­rik a fejüket! — Mást sem tudnak, csak táncolni. Igaz, szeretnek táncolni és szeretnének egy állandó he­lyet, ahol kedvükre szórakoz­hatnak. Mi van ebben rossz? Járjanak inkább a kocsmá­ba? A negyvenegy KISZ-es nem

Next

/
Thumbnails
Contents