Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

1964. OKTÓBER 27, KEDD í'fc * * MEC. v/i^riop Irodalom a csonka vágányon A Szakszervezetek Szakma­közi Bizottságának gödöllői szervezete a gödöllői MÁV- állomás csonka vágányán álló kultúrkocsiban ma este 6 órai kezdettel klubestet rendez. Folláth Mátyásné tanárnő ve­zetésével elbeszélgetnek a mai magyar irodalomról. A klub­estet műsor is kíséri, az önte­vékeny helyi előadók prózai és verses műveket adnak elő. Ócsa—Budapest Az ócsai munkásklub vasár­napi megnyitója alkalmából a budapesti Egressy Klub iro­dalmi színpada vendégszere­peit a községben, de részt vet­tek a megnyitón azon fővárosi üzemek és gyárak vezetői is, ahol ócsai lakosok dolgoznak, s megvitatták a bejáró dolgo­zók kulturális helyzetét. DANTE ÉS PETRARCA NYELVÉN ÍZLIK az ebed Szombaton Dante és Pet­rarca nyelve muzsikált a mo­non gimnázium falai között. A középiskolák olasz szakos nyelvtanárai gyűltek össze az ország minden részéből mint­egy harmincán, hogy szak­tárgyukban továbbképzési na­pot tartsanak, meghallgassák egymás tapasztalatait és meg­vitassák a nyelvoktatás kü­lönböző kérdéseit. A monori általános gim­náziumban különben már régóta otthonosan hangzik a dallamos olasz nyelv. Az iskola olasz tagozatá­nak osztályaiban heti öt órát fordítanak a nyelvtanulásra, és hogy milyen kitűnő ered­ménnyel, az ezen a tovább­képzési napon is kiderült. Az iskola több mint hatszáz diákja közül százhatvan ta­nul olaszul. A második és • Felelnek a monori diákok • Egésznapos tapasztalatcsere • Színjátszás — idegen nyelven harmadik osztály olasz tago­zatán két szaktanár, dr. Hol­ló Lajosné és Borsányi Já­nos tartott pénteken dél- | előtt bemutató oktatást. Utá­na közel kétórás szakmai tanácskozás következett, ame­lyen csaknem valamennyi résztvevő nyeivpedagógus fel­szólalt. A hasznos és tanul­ságos megbeszélésen részt vett dr. Hercseg Gyula., az olasz nyelvoktatás országos szakfelügyelője is. Délben a gimnázium gyö­nyörű éttermében az iskola ebédet adou. a vendégek tisz­teletére. ŐSZI TÉL Ausztriában, Jugoszláviában és Algériában Két nap óta jelentős káro-1 kát okoznak Ausztriában az I áradások, a havazás és a la- j vinaomlások. Burgenlandban,' Stájerországban és Karintiá- ban megáradtak a folyók és j elöntöttek szántóföldeket, fal- ; vakat szigeteltek el és sok helyen közlekedési zavart okoztak. Schwarczachnál gyökerestől kitépett fák tor­laszolták el a vasútvonalat és a forgalom több órán át szünetelt. Jugoszlávia különböző vi- i dákéin szintén áradás pusztít, j Splitnél az óránkénti 100 ki- j lométeres sebességű szélvi-1 harban két ember meghalt. | A megáradt Száva áttörte a i védőgátakat és nagy mennyi-! ségű víz árasztotta el Zágráb I külvárosait. Az árvíz a város központja felé közeledik. Ho­mokzsákokból igyekeznek vé­dőfalat építeni, hogy meg­akadályozzák a víz további áradását. Hétfő reggel a Száva vízszinf je Zágrábnál a normális vízállásnál 512 cen­timéterrel volt magasabb. A Szávával egyidejűleg meg­áradt a Dráva is. A kiáradt folyó elöntötte a Varazs köze­lében levő Virje Ótok és Vrat- no Ótok községeket. E falva­kat kiürítették. Algáriát hideghullám árasz­totta el. A hideghullámot ál­landó esőzés kíséri, a hegyes vidékeken havazik, a hó ma­gassága egyes helyeken elérte már a 40 centimétert. és olvasótermet. Köztük volt J Antal Lajos Is, a budapesti £ Kölcsey Gimnázium tanára, £ akit annyira fellelkesítettek a ^ látottak, hogy a következőket í mondta: jjj — Budapesten is vannak í; szép, korszerű iskolák, de ^ ilyen szép, mint ez a monori ^ gimnázium, nem sok. Ezt az ^ iskola hajlékára és belső gaz- / dagságára egyaránt értem. Itt \ tapasztaltam, hogy mennyire f nincs igazunk nekünk, pes- í; tieknek, amikor azt gondol- jí juk, hogy iskoláink rangját a f. fővárosi környezet és szék- ; hely határozza meg. Monor;; példája bizonyítja, hogy egy-í egy gimnázium mennyire át- JÍ formálhat egy egész vidéket. íjj Hasonlóképpen nyilatkoztak a többiek is és egyértelműen ^ állapították meg, hogy a mo- j nori József Attila Gimnázium eredményei a legjobbak közé tartoznak. :■ (m. 1.) j _____________ 1 HUZAVONA 12000 FORINT KÖRÜL Ilyenkor, őszidőben, még a gépkocsi is visszahököl a gyömrői Klotild-telep utcáinak vendégmarasztaló sarától. Az ember azt hinné, ez a szűgyig érő latyak a Klotild- telepiek legnagyobb problémája. Pedig nem így van: tíz közű] kilenc lakos a bevásárlás gondjait panaszolja. Ennek a több mint kétezer lakosú telepnek — ahol főként bejáró munkások és nyugdíjasok élnek — négy fűszerüzlete és egy hentesboltja volt a felszabadulás előtt. Ma viszont csak egy van; egy fűszer- és vegyeskereske­dés, ahol egyetlen helyiségben árulják a szalmiákszeszt és a tejet, a hypót és a zöldséget. A bolthoz csupán egy kicsi, zsúfolt kézi raktár tartozik; a göngyöleget — ládá­kat, kartondobozokat, üres üvegeket stb. — jobb híján a csillagos ég alatt tárolják. A parányi üzlet cégtábláján szinte reStellkedik a felirat: Ceglédi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 50-es számú boltja. A vállalat és a község vezetői évek óta törték a fejü­ket, hogyan segíthetnének ezen az áldatlan helyzeten. Valamennyi elképzelés közül az látszott legolcsóbbnak, s legcélszerűbbnek, ha megvásárolják tulajdonosától a házat, amelyben a kis üzlet van, s megfelelő felújítás, átalakítás után tágas, korszerű élelmiszerüzletet és egy zöldség-, vagy hentesboltot létesítenek benne. A községi tanáccsal egyetértésben, tárgyalásba kezd­tek a ház idős tulajdonosával. Sajnos, anélkül, hogy szak­értővel a házat előbb felértékeltették volna.,.megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Ceglédi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 78 000 forintért megvásárolja a há­zat és a hozzátartozó telket. A tulajdonos pedig kötelezte magát, hogy a vételár kézhezvétele után a házból azonnal kiköltözik. Ez történt tavasszal. Csakhogy ingatlant vásárolni nem olyan egyszerű! Ahhoz szakértői felértékelés is szükséges. Márpedig, a Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat — a PIK — a házat és a telket együttesen 58 000 forintra értékelte. Ke­reken húszezerrel kevesebbre, mint amennyiben az eladó és a vevő — egyformán laikusok! — megegyeztek. S ez­zel kezdetét vette a mai napig is tartó huzavona ... A vállalat újra felértékelést kért a PIK-től. Az ered­mény ezúttal 60 000 forint lett, az is csak a telekre való tekintettel. Többet, — mondja a PIK — figyelembe véve a ház állagát és részben lakott voltát, nem ér meg. Ha­sonló megállapítást tett a megyei tanács építési osztá­lyának szakértője is, aki a gyömrőiek ismételt panaszára, felsőbb utasításra végezte el nemrégiben a felértékelést. Ha ehhez a 60 000 forinthoz hozzáadjuk azt a tíz száza­lékot, amennyivel a megyei tanácsnak jogában áll az ösz- szeget megtoldani, még akkor is csak 66 000 forint a végeredmény. A vita most már ezen a 12 000 forintos különbözeten folyik. A tulajdonos ragaszkodik a szakértők nélkül, ön­kényesen megállapított összeghez, az illetékes szervek pedig ragaszkodnak a 10/1960. ÉM számú körrendelethez, amely megszabja, hogy a részben lakott házingatlanokért milyen összeg fizethető. És ezzel eljutottunk a probléma gyökeréhez: az épü­let a vonatkozó rendelet értelmében akkor is részben lakottnak számít, ha az az intézmény lakik egy részében, amely az egészet meg akarja venni! Ha ez a megkötött­ség nem lenne, ha az épület üresnek számítana, akkor a PIK öt-hatezer forinttal többre értékelhetné a házat. Az említett tíz százalék ráadásával a kért és a megadható összeg közös nevezőre jöhetne. Ha ... Ehhez azonban rugalmasabban kellene értelmezni a rendeletet! ny. é. A konyhában azok a diák­lányok remekeltek, akik mint politechnikai tu­dást, a szakácsművészet műhel'-titkait sajátítják el kipróbált mesterektől és az ízletes ebédet ugyancsak a bájos diáklányok szolgálták fel. A házigazda Oláh Ist­ván igazgató volt, akinek a vendégek lelkes szavakkal gratuláltak a mintaszerűen vezetett iskolában elért ered­ményekhez. Délután színvonalas mű­sorban gyönyörködhettek a továbbképző nap részvevői. Először a kőbányai László Gimnázium olasz tagozatá­nak tizenhat tagú kamara­kórusa mutatta be ének- és nyelvtudását. A kórust Vi- ránn László, a tagozat nyelv­tanára szervezte meg és ta­nította be. Amint rövid tá­jékoztatójában elmondotta, már egyetemi hallgató korá­ban meggyőződött róla, a nyelvoktatásban igen hathatos segédeszköz a zene, az ének. Számtalan példa bizonyítja, 7 hogy 'azok, áfcik._ fiatal ko­rukban jól' elsajátítottak egy- egy idegen nyelvet, de aztán nem gyakorolták, egy-két év­tized alatt el Is felejtik azt, ellenben az idegen nyelvű dalokat soha el nem felejtik, a megtanult dalszövegeket a dallammal együtt sértetlenül megőrzi a memória. Ez a felismerés késztette arra, hogy a kőbányai gimná­ziumban növendékeiből meg­szervezze a kamarakórust, amelynek számára sok olyan régi dalt, madrigált, kantá­tát válogatott össze, amelyek között néhány már Olasz­országban is régen elfelej­tett és merőben ismeretlen darab is akad. A Varga Katalin Gimná­zium „olaszos” diákjai sem maradtak alul a nemes ve­télkedőn. A XVIII. század­beli Itália olasz Moliére-jének, Carlo Goldoninak egyik vígjá­tékát adták elő, természetesen olasz nyelven, korszerű jelme­zekben, a gimnázium díszter­mének színpadán. Közönsé­gük, amely a vendégpedagó­gusokon és saját tanáraikon kívül a monori gimnázium if­júságából állt, nagy tapssal jutalmazta szép produkcióju­kat. A vendégek látogatásukat felhasználták a monori gim­názium megtekintésére is. Végigjárták a tágas, vilá­gos tantermeket, a reme­kül fölszerelt politechnikai műhelyeket, a tanári és ta­nulószobákat, a szakkörök helyiségeit, a kö­zel tízezerkötetes könyvtárat (Foto: Dolezsál) Százötvenketten: háromezerötszáz nevében A budai járás százharminc KISZ-alapszervezetében befe­jeződtek a vezetőségválasz­tások. Október 25-én, vasár­nap százöívenkét küldött gyűlt össze a vegyipari dolgozók szakszervezeti székházában, hogy megválassza a KISZ Budai Járási Bizottságának tagjait, valamint azokat a kül­dötteket, akik a megyei ér­tekezleten képviselik majd já- rxpykat. A tanácskozáson megjelent Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára, Lapus- nyik András, a Budai Járási Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Arató András, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, több gyár­igazgató, termelőszövetkezeti elnök, községi párttitkár, ta­nácselnök. A KISZ Budai Járási Bizottsága négy év alatt végzett munkájáról szóló beszámolót Szávai Ferenc, a KISZ budai járási titkára is­mertette. A járás ifjúsága az elmúlt négy évben a KISZ V. kong­resszusa szellemében tevé­kenykedett. Jobb munkával, több tanulással igyekezett hasznára lenni a társadalomnak, részt vállalt a párt VIII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­ban. Négy évvel ezelőtt 2039 tagot számláltak, ma pedig taglétszámuk eléri a 3570-et. Sokrétű, színes, változatos módszerekkel szerettették meg a szervezeten kívüliekkel az ifjúsági mozgalmat. A ter­melést segítő kezdeményezé­sek eredményesek voltak, hozzájárultak az éves tervek teljesítéséhez, a termelékeny­ség növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez, a takarékos­sághoz. A járás üzemeiben jelenleg 65 ifjúsági brigád tevékenykedik — 642 taggal. A mezőgazdasági munkaver­senyben 214 fiatal vesz részt. Társadalmi munkában 181 837 órát teljesítettek. A VI. kongresszus tisztele­tére a fiatalok sokféle vála­lást tettek. Külön említették a Budaörsi Háziipari Szövet­kezet fiataljait, akik védnök­séget vállaltak a miniatűr vil­lanymotor gyártása felett, — dicsérték a pilisi szénbánya, a diósdi csapágygyár KISZ- eseit. Amíg 1961-ben 61 fiatal 59 újítást nyújtott be, addig idén, háromnegyed év alatt, 95 fiatal 69 újításával foglalkoz­tak. Az elmúlt négy esztendő alatt 310 KISZ-és újítását fo­gadták el az uzefnék. Áz üze­mekben négy év alatt több, mint öt és fél millió forintot takarítottak meg a fiatalok. Jelentős volt például a Por­kohászati Gyárban a vízvisz- szanyerő elkészítése, a Mecha­nikai Művekben a fóliabon­tás, a pilisi bányában a csil­lejavítás. Munkájuk nyomán javult a munkafegyelem, csök­kent az igazolatlan hiány­zások száma, megnőtt a tár­sadalmi tulajdon becsülete. A budai járás 118 ezer la­kójának csaknem nyolcvan­hat százaléka bérből és fize­tésből él. A lakosságnak csu­pán 15 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, s közöttük kevés a fiatal. Jelenleg csu­pán hat termelőszövetkezeti, öt állami gazdasági és három gépállomási KISZ-szervezet működik a járásban. Ettől függetlenül, — mint a tiny- nyei Üj Élet Tsz-ben, a Her­ceghalmi ICisérleti Gazdaság­ban és másutt, hasznos munkaverseny Előkészítő tanfolyam az agráregyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán Az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdasági gépész­mérnöki kara 1965. január 4- től hathónapos előkészítő tan­folyamot szervez az 1965 szep­temberben induló nappali és az 1966 januárjában kezdődő levelező tagozat I. évfolyamá­ra jelentkezők részére. A tan­folyamra jelentkezhetnek azok a budapesti vagy Budapest környéki lakosok, akik közép­iskolai végzettségüket és — levelező tagozatra történő je­lentkezés esetén — másfél éves munkaviszonyukat iga­zolni tudják. A jelentkezés határideje: 1964. december 1. Jelentkezési lapot és a tanfolyammal kap­csolatos felvilágosítást a kar dékáni hivatala (Bp., XI., Vil­lányi út 29., telefon: 259— 560) ad. (MTI) bontakozott ki. Ebben az esztendőben 1700 hold legelő gyomtalanítását, tisztítását végezték el a KISZ- esek és az úttörők. A KISZ- szervezetek tagjai több, mint harmincezer társadalmi mun­kaórát végeztek a termelő- szövetkezetben. Mindez még több lehetett volna, ha a ter­melőszövetkezetek vezetői jobban igénylik a fiatalok kez­deményezését, s nem történik meg, mint néhány helyen, hogy a segítséget visszauta­sították. A tanácskozáson sokat be­széltek a tanulásról, a szak­mai, politikai továbbképzés­ről. Mint mondották, a kö­vetkező időszakban az a cél­juk, hogy mind többen kép­zett szakemberekké válja­nak. Az elmúlt oktatási év­ben majdnem kétezren ta­nultak párt- és KlSZ-szemi- náriumokon. Amíg négy év­vel ezelőtt egy középiskola sem volt a járásban, addig ma négy gimnáziumban ta­nulhatnak a fiatalok: Érden, Pilisvörösváron, Budaörsön, Budakeszin. Jobban kellene élni viszont a Zsámbéki Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum adta lehetőségekkel, hi­szen az eltelt négy évben j alig ötven-hatvan fiatalt tud­tak a mezőgazdasági szak­képzésbe bevonni. Kulturális életükre nem annyira az öntevékeny művé­szeti csoportok szervezése a jellemző, ilyen mindössze Diósdon, Pátyon, Tinnyén, Bián van. A fiatalok inkább i a fővárosban szórakoznak, hi- J szén könnyen és olcsón utaz- I hatnak Budapestre. Éppen ezért, á KlSZ-szervezetek sok­szőr 'rendeznek kollektív szín­ház- és mozilátogatást, együt­tesen néznek meg tárlatokat, múzeumokat. A televízió nyomán meg­honosodott a járásban a szel­lemi vetélkedő. 1961-ben csaknem négyszázan neveztek be a vetélkedőre, az elmúlt | esztendőben pedig majdnem , hétszázötvenen versengtek. Ti- j zenhárom, fiatalokból álló tánczenekar szórakoztatja az ifjúságot, köztük a budaörsi Kék Csillag tánczenekar, amely a televízió Ki mit tud versenyének egyik győztese volt. A KISZ-re a következő négy évben is jelentős felada­tok várnak. A tanácskozáson a fontosabbakat jelölték meg. Mint mondották, többet fog­lalkoznak ezentúl a szerveze­ten kívüli ifjúsággal, hogy valamennyi fiatalra befolyást gyakorolhassanak, s a szám­szerű fejlődéssel lépést tart­son a politikai munka. Napjainkban forradalmi cselekedetnek számít a gyárt­mányok korszerűsítése, az újí­tások bevezetése, a takarékos­ság, a szakmai tudás elmé­lyítése. A küldöttek úgy ha­tároztak, hogy a következő időszakban kétmillió forint értéket takarítanak meg a népgazdaságnak, s négy év alatt ötven százalékkal növe­lik a mezőgazdasági munka- versenyekben részt vevők szá­mát, különös gondot fordíta­nak az exportra dolgozó üzemek munkájára. A törökbálinti és a herceghalmi kísérleti gaz­daság fiataljait megbízták: legyenek élenjárók az új gé­pek prototípusainak kikísérle­tezésében. A községek fej­lesztése, a mezőgazdasági munka elvégzése, a budai já­rás fő termelési ágazata, a szőlő-gyümölcstermelés foko­zása érdekében egy év alatt százezer társadalmi munka­órát dolgoznak. Végezetül a százötvenkét küldött megválasztotta a har­mincöt rendes és kilenc pót­tagból álló járási bizottságot, valamint azokat a küldötte­ket. akik a járás fiataljai ne­vében részt vesznek a me­gyei küldöttértekezleten. Sági Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents