Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

P E S II M E G.Y.E I R L A P K ÜL ÖN KI A D Á 5 A VI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1964. OKTÓBER 21, SZERDA „Kutatóintézeti tapasztalataimat a monori Kossuth Tsz-ben szeretném hasznosítani" — mondotta Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, mondja a régi latin közmondás. En­nek arany igazságát igazol­ja az a beszélgetés, amelyet a monori Kossuth Tsz új íő- mezőgazdászával, Lánczi Kor­nél mezőgazdasági mérnök­kel folytattunk. Amint már beszámoltunk róla: a nyu­galomba vonuló Nattán Ist­ván főmezőgazdász munka­körét szeptember végével ő vette át. — A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem közgazdasá­gi szakán 1960 januárjában kaptam meg mezőgazdasági mérnöki oklevelemet — vá­laszolta kérdésünkre Lánczi Kornél. — A gyakornoki éve­met az Alagi Állami Gaz­daságban töltöttem. Az ok­levél átvétele után a Föld­az új főmezoga művelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szervezési In­tézeténél, majd a Magyar Tu­dományos Akadémia Agrár- gazdasági Kutató Intézeténél dolgoztam. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem üzem- tani tanszékén a termelőszö­vetkezeti költségszámítással és ezek elemzésével, valamint a termelőszövetkezeti üzem- szervezési kérdésekkel fog­lalkoztam. A monori születésű Burján Ambrus adjunktus irányítá­sával kerültem ide a Kossuth Tsz-hez, ahol szívesen fo­Ne aggódjék, Csernai néni! Villámlátogatás olimpikonunk szüleinél Amikor gépkocsink Csernai Pál háza elé kanyarodott, s alighogy megállt, máris a kis­kapunál termettek Csernai Tibor olimpiai labdarúgónk szülei. Köszönés helyett kér­désekkel halmoztak el, ame­lyeket a szülői aggodalom könnyei kísértek: — Honnan jöttek?! Mi van a fiunkkal?! Tudtam, hogy a Tibit baj érte! Máskor a ri­porter annyit beszél a játéká­ról, most csak azt mondta, hogy tizen játszottak, Csernai megsérült! Az aggodalom megszűnt és a bánat könnyeit örömköny- nyek váltották fél, amikor tisztáztuk, hogy Csernai Ti­bor játszott az EAK elleni mérkőzésen és a második fél­idő végefelé kisebb sérülés miatt lehívták a pályáról. Ek­kor derült ki ugyanis, hogy a szülők csak a közvetítés vé­gén kapcsolták be rádiójukat. Most már teljes megnyugvás­sal beszéltek fiukról. — Mind a három gyereket nagyon szeretem! Talán Tibi az mégis, aki a legjobban szí­vemhez nőtt — mondja az édesapja. — Nagyon szeretik őt a fa­luban is, de ö is szeret min­denkit — egészíti ki a mosoly­gós édesanya. — Már kisko­rában az „Epres" volt a hazá­ja: reggeltől estig ezen a té­ren labdázott pajtásaival, aho­vá most is szívesen elmegy, ha hazajön, hogy barátjaival ta­lálkozzék. Édesanyja a fiáról beszél, mutatja a Népsportot, hogy Bene és fia vezet a góllövés­ben. majd felsorolja fia je­lentősebb „sportállomásait”: Pilis — Csepel — Cegléd — Tatabánya — Tokió. — A fiunkra büszkék va­gyunk, azért, hogy jó sportoló és azért is, mert tisztelettudó, szüleit megbecsülő és szerető Hú. Ha üzenni lehetne, most tzt üzenném, hogy szeretettel gondolunk rá, sokszor csókol­juk és a Csehszlovákia—Ma­gyarország mérkőzésen is küzdjön a magyar színekért, Kép a családi albumból lőjön sok gólt, szerepeljen úgy a többi fiúval, mint ahogy ezt mi itthon tőle elvárjuk! Kovács László gadtak és ahol most a gya­korlatban szeretném érvér nyesíteni mindazt, amit az' egyetemen tanultam és a ku­tatóintézetekben tapasztal­tam . .. — Háromheti ittlétem után nehéz volna véleményt mon­dani, ehhez hosszabb és be­ható tanulmányozásra és va­lamennyi tényező alapos is­meretére van szükség. Egye­lőre alkalmazkodnom kell az eddigi irányvonalhoz. Első megállapításaim nemcsak he­lyi jellegűek: a szarvasmarhaállományt növelni kell, ehhez meg kell teremteni az elhelyezési lehetőségeket, csakis úgy lehet növelni a tej-, hús- és a nélkülözhe­tetlen szervestrágyatermelést. Ezirányú megállapításaim megegyeznek a tsz-vezetőség terveivel és remélhetőleg megkapjuk a háromszáz fé­rőhelyes tehénistállót. A mun­kaerőhiányt jól szervezett gé­pesítéssel tudjuk csak pótol­ni. A tsz mintegy negyven gépe sajnos fedél nélkül van. A járási tanács segítségé­vel legalább télire fedelet kellene teremte­ni a gépek megóvására. Egyúttal házi javítóműhelyt kell sürgősen szervezni, hogy a kisebb javításokat azon­nal el tudjuk végezni... — Egyelőre várjuk, hogy megjavuljon az idő és foly­tathassuk a betakarítást, a földelőkészítést és a vetést, amelyekkel sajnos — az esős időjárás miatt — kissé el­maradtunk. Reméljük, hogy a fiatal mezőgazdasági mérnök az egyetemen és a kutatóinté­zetekben szerzett tudását és tapasztalatait eredményesen fogja a gyakorlatban hasz­nosítani. Dr. Huszty Károly IFJÚSÁGI KRÓNIKA A múlt hét folyamán új KISZ-csúcsvezetőséget válasz­tottak nagyobb községeinkben. Vecsésen Bakó Gézán ét. Gyomron Gyarmati Sándort, Maglódon Ofella Benedeket választották csúcstitkárnak. A Vasárnap elutazott M on or­ról 36 úttörővezető Sopronba tapasztalatcserére. A részve­vők megnézik Sopron ifjúsá­gi intézményeit, úttörő csapa­tait és egy alkalommal talál­koznak ottani ifjúsági vezetők­kel is. A népes expedíciós cso­port kedden érkezik vissza. ■k A községi KISZ-értckezlet Monoron vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a művelődési ott­honban. Az értekezlet után játékfilmet vetítenek. Szombaton ülést tartott a járási KISZ végrehajtó bizott­sága. Ez alkalommal elfogad­ták az 1964—65. évi felszaba­dulási kulturális szemle és KISZ-oktat.ás intézkedési ter­vét. ¥ Vasárnap a gyömrői Petőfi Tsz KISZ-esei a Közlekedési Méröműszergyár KlSZ-szerve- zetének fiataljaival közösen szüreteltek. A harminc fiatal munkája nyomán igen gyor­san teltek a kádak a finom szőlővel. A pártapparátus szervezeti felépítésének és munkamód­szerének továbbfejlesztéséről; a Monor és Vidéke szerkesz­tőségének munkájáról; a KISZ járási küldöttértekezletének előkészítéséről tárgyal csü­törtöki ülésén az MSZMP já­rási vb. A KIS VILÁGVÁNDOROK címmel hétfőn este a tv-ben elhangzott mese szerzője. Fe- renczy Hanna, lapunk mun­katársa. LEVÉL TOKIÓBA Expressz meghívót kül­dött Tokióba Hammeri Lászlónak, az újdonsült olimpiai bajnoknak a gyömrői sportkör és KISZ- szervezet, hogy hazatérte után tartsan beszámolót az olimpián szerzett élmé­nyéiről. A szülők által felépített politechnikai műhely ünnepé­lyes felavatása és átadása szombaton délután lesz Ve­csésen, a felsőtelepi ^kólá­ban. HÍREK A KÖZSÉG- FEJLESZTÉSRÖL A szeptember 30-nak megfelelő állapotok sze­rint a módosított 10 milli­ós bevételi tervet 92, a ki­adási tervet pedig 61 száza­lékra teljesítettük. Az előirányzott 1 millió 400 ezer forint értékű tár­sadalmi munkából még 130 ezer forintnyi érték telje­sítetlen. A sajátanyagfelhasználás tervét 136 százalékra telje­sítette járásunk. Az elő­irányzott 300 ezer forint helyett több mint 400 ezer forint értékben használ­tunk fel helyi anyagokat. FÖ A TAPINTAT! Tanácsi pénzügyi appa­rátusunkra nagy teher­ként nehezedik a köztarto­zások, a különböző tartási díjak behajtása. Ezekről a családjukat megrövidítő, a pénzügyi adminisztráció­nak sok fölösleges munkát adó emberekről szerettünk volna cikkezni, névszerint is kiemelve azokat, akik­nek a tartozása legtöbb, s legrégibb. A nyilvános megrovást véleményünk szerint feltétlenül megér­demelnék. Am illetéke­sek odanyilatkoztak, hogy nevekkel nem szolgálhat­nak ... Hja, kérem, fő a tapintat. Az öregek napközi otthona ügyében tartanak értekezle­tet pénteken délután Gyom­ron. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Délután 5-kor Madrid­ban. Gyömrő: Miért rosszak a magyar filmek? Maglód: a nagy riport (szélesvásznú). Mende: A gyilkos és a lány. Monor: Pogá- nyok ideje. Nyáregyháza: Válsá­gos órák. Pilis: Egy taxisofőr ha­lála. Tápiósüly: Ének az esőben. Űri: A Jelena öböl. Üllő: Már nem olyan időket élünk (széles­vásznú). Vasad: Halászlegény frakkban. Vecsés: Minden megtör­ténhet (szélesvásznú). ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötött: Czövek Mi­hály és Biró Mária, Győri Mihály és Kossuth Éva, Matyó László és Kovácsik Mária. Elhunyt: Potondi János 80 éves, Alpár Ödönné Kereső Anna 78 éves, özvegy Benkes Istvánné Csá- nyi Gizella 76 éves, Kulik András- né Solti Terézia 81 éves, Bartos Jánosné Sándor Mária 88 éves. Monor Született: Bobkó József és Fara­gó Etelka leánya: Etelka Zsuzsan­na. Kovács László és Palcsó Ilona leánya: Ágota, Szabó László és. Benyó Erzsébet leánya: Mária, El­lenbacher István és Molnár Erzsé­bet fia: István, dr. Pénzes János László és Márk Judit Ildikó fia: Péter, Izmán János és Szűcs Er­zsébet leánya: Erzsébet. Kun Jó­zsef és Bakos Katalin fia: Zoltán, Szemök Mihály és Lőrincz Mária fia: József. Házasságot kötött: Tóth János és Szabó Katalin, Petrovai András és Fazekas Márta, Bánszki Sándor és Szabó Mária, Baj kai István és Kecskeméti Julianna, Kardos Imre és Izsáki Magdolna.. . Elhunyt: Kuszenda Mihály. Zsí­ros Károlyné Babinszki Terézia, Nagy Gyulánó Hubai Margit. MA TÁPIÖSÜLYBEN játsszák az Ének az esőben című amelynek egyik jelenetét mutatja be képünk. filmet, Rajzos kommentár a járási művelődési ház ren­dezvényeihez (ahogyan azt rajzolónk, Csegezy Levente elképzeli): Mesebarlang Mozgásmüvészet N ye ívtanfolyam Zenetanfolyam Iratok a Patay család gombai levéltárából II. A SÁPI PECSÉT A kávai telepitölevél után egy tartalmilag jelentéktelen, de a korabeli községi közigaz­gatás szempontjából érdekes iratot közlünk. Azt nem tud­juk, hogy miképp került a Pa­tay család levéltárába. Az iratban, amely Tápiósáp község első ismert kiadványa, a sápi bírák a falu által bé­relt Locsod-puszta haszon­bérének befizetéséről állíta­nak ki egy nyilatkozatot. A gyömrői uradalomhoz tartozó puszta igazgatását az úgyne­vezett pusstabírák végezték, akiket a község választott tisztükbe. (Érdekes megje­gyezni, hogy a XVIII. század végén meg csupán csak a bí­ró és törvénybíró tudott írni.) Az alábbiakban közöljük az Irat kivonatos szövegét: „Mi alul írattak adgyuk tut- tára az kiknek illik, hogy Lo- csodtúl árendát esztendőként fizetünk Gyömrőre Pintér tisztartó Ürnak”, — majd a 6 évi haszonbér összegeinek felsorolása után így folytató­dik: „Signatum (kelt) Tapjó Saap Die 10 septembris Anno 1780 (1780. év szeptember 10. napján). Mi pusta akor béli bí­rák Szvitek Joseff, Szviitsik Andreas, Berkei János, Urad- niz János, Szántai Máthé. Fő Biró Polánszki Máthé, Tör­vény Biró Seprős Máthé. Helységünk Szokot Petsetünk- kel erősítsük.’’ A pecsét vörös viaszba nyomva. Ábrája és körirata: háromszirmú mezei virág; TAPIOSAP. 1753.+ Gecsényi Lajos Az ólomcsŐtól a bronzszoborig AW/i/reii fon tat ívni Bár nincs a főtéren a MÉH- telep Monoron, de így is van annyira központban, hogy mindenki észreveszi: mi törté­nik ott. Délelőttönként gyak­ran látni perlekedő cigányo­kat, próbakövetelményüket teljesítő szorgalmas úttörőket a telepen. Kedden szokatlan csendességet találtunk, ennek okáról érdeklődtünk először Szirmai Andor telepvezetőtől. — Az utóbbi napok sok eső­je kissé visszavetett bennün­ket, különösen a papír- és a rongy gyűjtésben. Igaz, napraké­szen állunk, és az úttörők ez­után hozzák majd a gyűjtési napok alkalmával összeszedett hulladékot. Minden úttörőcsa­pattal szocialista szerződést kötöttünk. — Negyedévenként negyven tonna fém gyűlik össze ná­lunk. Természetesen ezt nem mind szállítjuk el. Elég sokat értékesítünk haszonvasként. Sokan keresnek itt kerítésosz­lopnak valót, építkezéshez gömbvasat és általában siker­rel. Figyelemmel kell kísér­PÁLYASZELI JEGYZET Most a monoriaknak sikerült... nünk, hogy a gyűjtők milyen anyagot hoznak be, meg kell nézni néha azt is: honnan származik. Mostanában már nem hoznak be annyiféle dol­got, mint azelőtt. Néhány éve még az ólomcsőtől a bronzszo­borig mindent meg lehetett itt találni. Ma már főként elrozs­dásodott háztartási eszközöket hordanak ide. A könnyebb sú­lyú anyagoknak nagyobb a terjedelme, de a telep ma is csak akkora, mint régen volt. — Kicsi a rakterűiét, újabb kellene már. ígéretet kaptunk ugyan, de az alá még nem lehet tenni a bálázott rongyot vagy papírt. Újabban bőrárut is többet hoznak, mint az­előtt. A gyapjas juhbőrért a minőségtől függően, kilónként akár ötven forintot is fize­tünk. Azelőtt jóval kevesebbet kaptak érte. Egyre több ipari és mezőgazdasági üzemben kezdik el a selejtezést és on­nan a fölös holmit mind szí­vesen vásároljuk. (Gy-) Izgalommentes volt a va­sárnapi Monor—Üllő bajnoki labdarúgó-mérkőzés. A hete­dik percben már 2:0 volt az eredmény, az első félidő be­fejezése előtt 12 perccel pedig már 4:0. Az első 7 perc törté- nethéhez tartozik, hogy az üllői Burza sajnálatos módon megsérült. A kitűnő játékos fejelni készült, amikor a mo­nori Szabó K. magasra emelt lábbal véletlenül arcon rúgta. A sérült játékost orvoshoz kellett vinni: három fogát roncsolta szét Szabó magasra emelt lába! Sokkal jobban kell vigyázni a játékosoknak egymás testi épségére! Érdekessége volt a találko­zónak, hogy az üllői csapatban három monori játékos is ját­szott: Szabó S., Godina és Petrányi. A három játékos egy hordó sörben fogadott az üllői csapat győzelmére. Go­dina balszerencséje azonban hamar szertefoszlatta a győ­zelmi reményt: az ötödik perc­ben öngólt rúgott! Be is kia­báltak neki a pályára: „Jól van Godina, nem lettél hűtlen a monori s^zinekhezl’ S néhány mondatot a mér­kőzésről: a monori csapat az első félidőben kitűnő teljesít­ményt nyújtott. Sokat táma­dott és a megzavarodott üllői védelem mellett könnyen ér­te el góljait. Ebben a játék­részben főleg a széleken veze­tett támadások jelentettek ve­szélyt az ellenfél kapujára. A monori támadósor tagjai sokat mozogtak és összjátékban is felülmúlták az üllőieket. A vendégek a második fél­időben mezőnyfölényt harcol­tak ki, de három csatárral — a jól záró hazai védelem mel­lett — nem tudtak gólhelyze­tet kidolgozni. Ebben a játék­részben Hang is megsérült. A rangadó jellege így nem dom­borodott ki. Az üllőiek min­den dicséretet megérdemel­nek. hogy a gyorsan bekapott gólok, valamint a balszeren­csés sérülések ellenére sport­szerűek voltak és végigküz- dötték a mérkőzést. (hörömpő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents