Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-20 / 246. szám
2 Si. * / ME tV ti-Mé*iap 1984. OKTOBER 2«. KEUU KÖZÍÍS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról.) kereskedelmi miniszter, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja; Edward Sznajder, a minisztertanács mellett működő tervbizottság elnökének helyettese; Marian Nasz- kowski külügyminiszter-helyettes, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja; Józef Cze- sak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága tagja; Maria Wierna, a külügyminisztérium főigazgatója; Tadeusz Findzínski, a külügyminisztérium főosztályvezetője; Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság nagvkövete a Ma^’ar Nép- köztársaságban. A megbeszélések a kölcsönös egyetértés szívélyes légkörében zajlottak le. Minden megtárf'valt kérdésben megnyilvánult a nézetek teljes azonossága. A jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseinek megbeszélése során mindkét fél mégegyszer megerősítette, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve változatlanul külpolitikájuk alapja. A szocialista országok, valamint a béke összes erői erőfeszítéseinek eredményeként az utóbbi időben kirajzolódtak az enyhülés nagyobb lehetőségei. Ebben a vonathozásban pozitív szerepet játszott a moszkvai fész- leges atomcsendegyezmény, az atomfegyverek világűrbe juttatásának megtiltása, valamint az a szovjet, angol, amerikai megállapodás, hogy korlátozzák a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártását. Figyelembe véve azonban, hogy még mindig érvényesül a hidegháborús erők befolyása, mindkét fél szükségesnek tartja a béke hívei harcának megsokszorozását annak érdekében, hogy az enyhülés meglevő lehetőségei a tartós békét szolgáló reális megegyezésekben nyerjenek kifejezést. A felek meggyőződése, hogy a jelenkor fő feladatát képező általános és teljes leszerelésért folytatott harccal előrehaladást kell elérni a növekvő fegyverkezési verseny megfékezésében, az államok közötti bizalom megteremtésében. Magyarország és Lengyelország aktívan támogatja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, az azt elősegítő részmegoldásokra és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló javaslatait. Mindkét fél aláhúzza, hogy a béke ügye szempontjából különös jelentőségű a helyzet normalizálása Európában, különösen annak középpontjában, amely a két katonai csoportosulás érintkezési pontja. Az atomfegyverek befagyasztására irányuló lengyel javaslát megvalósítása Közép- Európában elősegítené a feszültség enyhülését ebben a körzetben ugyanúgy, mint az atommentes övezet létrehozásának az előző években java- í sóit terve. A megbeszélések folyamán megelégedéssel hangsúlyozták a harmadik világ államainak egyre aktívabb szerepét a békéért folytatott harcban. Magyarország és Lengyelország üdvözli az el nem kötelezett országok kairói konferenciájának határozatait, amelyek az imperializmus és kolóniáiig- mus erői ellen irányulnak és a békés együttélés elveinek érvényesülését, valamint a háború veszélyének kiküszöbölését célozzák. A jelenlegi nemzetközi helyzetben pozitív jelenség, hogy egyes nyugati államférfiak növekvő megértést tanúsítanak a békés egymás mellett élés szükségszerűsége iránt, valamint az, hogy néhány nyugati kormány önállóbb politika folytatására törekszik. A felek egyidejűleg megállapítják, nem lehet szemet hunyni áma tény felett, hogy egyes nyugati országokban tovább tevékenykednek, sőt, az utóbbi időben jelentősen aktivizálódnak a hidegháború, a kolonializmus és a reokolonia- lizmus befolyásos erői. Az európai béke sorsáért érzett aggodalom által vezérelve Magyarország és Lengyelország kötelességének tartja, hogy ismételten figyelmeztesse a világ népeit a Nyugat- Németországban meglevő militarista és revansista erőkre. A bonni kormány kitartóan törekszik az atomfegyverek közös rendelkezési és birtoklási jogának megszerzésére. Ennek érdekében a Német Szövetségi Köztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányával együtt lázasan erőlteti az Atlanti Szövetség úgynevezett többoldalú atomhaderejének létrehozását. Az utóbbi időben folytatott amerikai—nyugatnémet megbeszélések megerősítik, hogy helyes a szocialista országoknak az az álláspontja és ismételt figyelmeztetése, hogy az ilyen erők létrehozásával tulajdonképpen a német militaristákat akarják hozzájuttatni a tömegpusztító fegyverekhez. Mindkét fél ismételten megállapítja, hogy e tervek megvalósítása komoly fenyegetést jelentene a békére és keresztülhúzná az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló szerződés megkötésének lehetőségét is. Ebben a helyzetben egyre sürgetőbbé válik a német kérdés békés megoldása a fennálló határok s a két német állam elismerése alapján, sürgető, hogy mindkét német állam, kötelezze magát az atomfegyverekről való lemondásra és Nyugat-Berlin helyzetének normalizálására. Mindkét fél megállapítja, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a békeszerződés megkötésére mindkét német állammal. A felek aláhúzzák a Németország történelmében első munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság létezésének és fejlődésének történelmi jelentőségét. A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 15 éve alatt töretlenül küzdött a német probléma békés megoldásáért és a német militarizmus újjászületésével keletkező háborús veszély megszüntetéséért. A magyar és a lengyel kormány melegen támogatja a Német Demokratikus Köztársaság ez irányban tett összes konstruktív javaslatát. Mindkét fél figyelmet fordít arra a tényre, hogy az imperialista erők agresszív lépései következtében a világ különböző részein a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkei keletkeztek, tovább tart az amerikai fegyveres intervenció Dél-Vietnamban, folytatódnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációk, amelyeknek újabb megnyilvánulásai voltak a tonkini öbölben lezajlott események. Az Egyesült Államok a független Kuba ellen tovább alkalmazza a nyomás és a di- verzió politikáját. Ezek a tények, hasonlóan egyes nyugati államoknak Ciprus és Kongó elleni akcióihoz, arról tanúskodnak, hogy a reakciós erők nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról. Magyarország és Lengyelország továbbra is támogatni fogja a felszabadult népeknek országuk gazdasági és társadalmi fejlődésére, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányuló törekvéseit, valamint azon népek szabadságharcát, amelyek még gyarmati rabságban sínylődnek. A felek továbbra is követelik, hogy vessenek véget az amerikai megszállásnak a Kínai Népköztársaság szerves részét képező Tajvanon és állítsák vissza a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. Magyarország és Lengyel- ország további erőfeszítéseket fog tenni, hogy a Szovjetunióval, a szocialista tábor más országaival, a békéért és a népek függetlenségéért harcoló összes erőkkel együtt elősegítse a feszültség enyhülését, a leszerelés és a békés egymás mellett élés ügyének eredményes előrehaladását. A felek véleményt cseréltek a két pártnak és kormánynak a szocialista építésben elért eredményeiről és to-’bbi terveiről. A magyar párt- és kormányküldöttség nagyra érté* [ keli a lengyel népnek a szo- I cializmus építésében elért uj I uatalmas eredményeit. Ezek j az eredmények is arról ta- ! núskodnak, hogy a Lengyel I Egyesült Munkáspárt veze- ] tése alatt nagymértékben kibontakoznak a lengyel nép alkotó erői a szocializmus építésében. A lengyel fél elismerését fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a testvéri Magyar Népköztársaság népének kiemelkedő gazdasági és erkölcsi-politikai eredményeiért. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kapcsolatok - különösen kiszélesedtek és elmélyültek az utóbbi időben, a Lengyel Népköztársaság pártós kormányküldöttségének 1963 novemberében a Magyar Népköztársaságban tett látogatása óta. A felek a jövőben is tevékenyen részt vesznek Kölcsönös Gazdasági S:c ség Tanácsa munkájában és különös fontosságot tulajdonítanak a tagországok közötti szocialista munkamegosztás fejlesztésének. Ehhez az együttműködéshez fontos hozzájárulás a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kétoldalú kapcsolatainak állandó fejlődése. A felek pozitívan értékelik a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság tevékenységét. A bizottság 6 éves tevékenysége elősegítette a két ország gazdasági együttműködésének növekedését, valamint új lehetőségeket tárt fel a magyar és lengyel ipar együttműködésében és szakosításában. A két ország gazdasági erejének fejlődése következtében a kölcsönös áruforgalom lényegesen megnövekedett. Az 1958—1963. években a Aía- gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti árucsereforgalom kb. két és félszeresére emelkedett. A forgalom növekedésével együtt jelentős változások következtek be a külkereskedelem struktúrájában, ami elsősorban a gépek és berendezések kölcsönös szállítása növekedésében mutatkozott meg. A felek pozitívan értékelték a meddőhányókat feldolgozó magyar—lengyel vállalat, a „Haldex" mindkét ország számára hasznos tevékenységének állandó fejlődését. A felek hangsúlyozzák a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői által a vaskohászat területén létrehozott együttműködési szervezet, az „Intermetall” megalakításáról 1964 júliusában aláírt megállapodás jelentőségét. Ugyancsak pozitívan értékelik a KGST néhány más tagállamainak ehhez a szervezethez történő csatlakozási szándékát. A két ország közötti együttműködésben nagy jelentőségű az 1965-től megvalósuló timföld-alumíniumegyezmény, amelynek keretében a Ma- | gyár Népköztársaság timföl- I det szállít a Lengyel Népköz- | társaságnak alumíniumszál- | lítások ellenében, j Mindkét fél pozitívan értékelte az alapvető iparágakban j a konkrét szakosítási ajánlások kidolgozása érdekében folytatott munka megindítását. Megállapítják, hogy 1963 novembere óta közös szakosodási irányokat dolgoztak ki a két ország iparában az elektronika, a híradástechnika, az erősáramú berendezések, az ipari armatúra, a gyógyszerek és a növényvédőszerek gyártása területén. Munkálatok folynak a finomvegyszergyártás, az elektromos szigetelő anyagok, a műszerek, valamint a hajóipar szakosítási irányainak megállapítására. Helyesnek és célszerűnek tartják, hogy a szakosítási munkát tovább folytassák, azt elmélyítsék és kiterjesszék más fontos iparágakra is. Mindkét fél részére hasznos közvetlen kapcsolatok léteA Voszhod űrhajósai Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) méi'nökeinknek, technikusainknak és munkásainknak, mindazoknak, akik előkészítették és megvalósították a szovjet emberek ez újabb történelmi jelentőségű űrrepülését! Nyugaton akadnak olyanok, akik nyugtalankodnak amiatt, hogy a Szovjetunió még jobban megelőzte az Egyesült Államokat „az űrversenybenEgyesek azt mondják, hogy az Egyesült Államok két évvel maradt le, mások, hogy öttel. E vállalkozásban annak a hatalmas teremtő munkának szerves részét látjuk, amelyet a szovjet nép pártunk fő vonalával összhangban a gazdaság, a tudomány, és a technika valamennyi területén az ember nevében, az ember javára végez. Pártunk fő vonala, amelyet a XX., XXI. és XXII. pártkongresszus dolgozott ki, lenini vonal. Az egyedüli és megingathatatlan vonal volt ez, ma is az és a jövőben is az lesz a kommunista párt és a szovjet állam egész bel- és külpolitikájában. A párt abban látja legfőbb célját, hogy szolgálja a népet, erősítse szocialista hazánk hatalmát, öregbítse annak hírnevét és tekintélyét, következetesen és töretlenül megvalósítsa a gyakorlatban a marxizmus—leninizmus nagy eszméit. A Szovjetunió külpolitikájának megingathatatlan alapja: a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve, a lankadatlan harc a béke megszilárdításáért, a népek közötti barátságért és együttműködésért, a nemzetközi feszültség további enyhítéséért. A jelenlegi viszonyok között ez az egyedüli ésszerű politika. A földön minden becsületes ember megérti ezt, egyetért vele és támogatja ezt. És ha más államok kormányai a maguk részéről törekedni fognak a békére, ha be fogják tartani minden népnek — a kis és nagy népeknek — azt a szuverén jogát, hogy önállóan döntsenek sorsukról, biztosítva lesz az emberek békés munkája és a haladás. A Szovjetunió internacionalista kötelességének tartja, hogy támogassa azt az igazságos harcot, amelyet a népek vívnak az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neo- kolonializmus ellen. Az SZKP védelmezni fogja a kommunista világmozgalom közös irányvonalát, törekedni fog a soraiban Vof/adtus a Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a minisztertanács fogadást adott a nagy Kremí-palotában az űrhajósok, valamint a több- személyes Voszhod űrhajó sikeres űrrepülését biztosító tudósok, tervezők, mérnökök, technikusok, és munkások tiszteletére. támadt nehézségek leküzdésére, minden testvérpárt összefogására a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a moszkvai értekezletek nyilatkozatainak elvei alapján. Az SZKP tevékenyen viszi azt az irányvonalat, hogy hívják össze az egészvilág marxista—leninista pártjainak értekezletét, amely — meggyőződésünk szerint — elősegíti és elő is kell, hogy segítse a célok elérését. Nekünk ma nagy ünnepünk van, az egész sok milliós szovjet család ünnepe. Velünk együtt örül a béke és haladás minden barátja a földön. Mély tisztelettel nézünk a haza merész fiaira. Örömmel közlöm, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a Voszhod több férőhelyes szputnyik űrhajón végrehajtott űrrepülésért a „Szovjetunió hőse” címmel tüntette ki Vlagyimir Mihajlovics Komarov, Konsztantyin Petrovics Feoktyisztóv és Borisz Bori- szovics Jegorov elvtársakat. Egyidejűleg mindegyik megkapta a „Szovjetunió űrrepülője” — címet. Krvmlhcn A fogadáson ott voltak a kommunista párt és a szovjet állam vezetői, a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsainak tagjai, űrpilóták és a közvélemény képviselői. A vendégek kö- zött külföldi diplomaták és újságírók is voltak. l<»$*&&*>$ ßkassisßisB bess€í€Íe A fogadáson Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. Üdvözli önöket az egész szovjet nép, önöknek tapsol egész bolygónk, amely közelebb került hozzánk, inkább a mienk lett azóta, hogy az emberi lángelme utat nyitott a csillagok felé. Űrhajós hőseinket ünnepeljük és mindazokat, akiknek tehetsége és tudása révén ismét kozmikus utakra jutott a béke és a szocializmus zászlaja, azt mondjuk: legyen a hatodik — a Kozmosz az államok nemzetközi együttműködésének porondja. A világűrt nem szabad katonai célokra felhasználni. A szovjet kormány meg fogja sokszorozni erőfeszítéseit avégett, hogy békés úton oldják meg a vitás nemzetközi kérdéseket és fejlődjék az államok közötti kölcsönös megértés és bizalom, a népek gazdasági és kulturális együttműködése a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Miközben megostromoljuk az eget, nem feledkezhetünk meg a földről sem, nagy földi feladatainkról. Nincs nagyobb, nemesebb, időszerűbb feladat, mint az életszínvonal, a szovjet nép jólétének szüntelen emelése. E feladat megoldása elképzelhetetlen a munka termelékenységének töretlen növelése, a munkafolyamat megszervezésének unandó tökéletesítése, az egész társadalmi élet tudományos irányítása nélkül. Bármit is tesz a szovjet ember, az atommag belsejébe hatol-e be, vagy a kozmikus tér messzi útjait járja, sohasem feledkezik meg nagy internacionalista kötelességéről a világ dolgozóival, a kommunizmus szent ügyével szemben. Engedjék meg, hogy emeljem poharam a Szovjetunió hőse cím új kitüntetettjeire, ezekre a nagyszerű és szerény szovjet emberekre, akik igaz képviselői nagy népünknek. Az önök egészségére, elvtársak! sültek az üzemek, tervező- intézetek, szerkesztőirodák, tudományos kutatóintézetek és minisztériumok között. A felek célszerűnek tartják ezen együttműködés további kiszélesítését és elmélyítését. Különösen fontosnak tartják a műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítését, közös tudományos-kutató, tervezési, szerkesztési munkák formájában, a mindkét országot érdeklő területeken. Pozitívan értékelték a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság tervező szerveinek a két ország 1966 —1970-es évekre vonatkozó népgazdaság-fejlesztési tervéről, valamint a két ország gazdasági kapcsolatainak és áruforgalmának további fejlesztéséről folytatott konzultációi eredményeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kölcsönös áruforgalom 1970-ig az 1964. évihez viszonyítva 60— 70 százalékkal növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői baráti véleménycserét folytattak a pártmunkának a legutóbbi találkozás óta eltelt időszakban bekövetkezett fejlődéséről, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről. A véleménycsere megerősítette, hogy mindezekben a kérdésekben teljes a nézetazonosság. Mindkét párt legfőbb internacionalista kötelességének tekinti, hogy a közös cél érdekében folytatott harcban az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás elvei alapján alkotó módon hozzájáruljon a nemzetközi munkásmozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Hangsúlyozzák, mindegyik párt önállóságát a saját országa társadalmi átalakulásáért folytatott harcában és aláhúzzák az egész nemzetközi munkásmozgalom szoros együttműködésének szükségességét az imperializmus ellen a szocializmusért, a békéért és a népek szabadságáért folytatott harc közös stratégiájának és taktikájának kidolgozásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt hangsúlyozza azt a hatalmas élesztő hatást, amelyet a lenini gondolat és gyakorlat alkotó fejlesztésére, a dogmatizmus és revizioniz- mus leküzdésére a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának határozata gyakorolt a nemzetközi munkásmozgalomban. Mindkét párt egyaránt azon az állásponton áll, amelyet a kommunista- és murtkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásán született határozatok tartalmaznak. A két párt kifejezi azt a meggyőződését, hogy minden szocialista ország, valamennyi kommunista- és munkáspárt köteles hozzájárulni a nemzetközi munkásmozgalomban fennálló véleménykülönbségek leküzdéséhez, a felmerült nézeteltérések csökkentéséhez és az álláspontok egymáshoz való közelítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei alapján, párt- j szerű légkörben folytatott : megbeszélések útján. Mindkét J párt úgy véli, hogy az ideo- I lógiai téren fennálló ellentéteknek nem kell kiterjedniük az államok közötti kapcsolatokra. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt megállapítja, hogy kapcsolataik erősödnek és mélyülnek. Együttműködésük szorosabbra fűzése szempontjából alapvető jelentőségű a két párt között kifejlődött küldöttség- és tapasztalat- csere. Mindkét párt tovább folytatja és mélyíti ezt a gyümölcsöző együttműködést. A felek egyöntetű meggyőződése, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttségének a Lengyel Népköztársaságban tett mostani látogatása hozzájárul a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez, valamint az egész szocialista közösség egységének erősítéséhez — a szocializmus és a béke érdekében; Kelt Varsóban, 1964. október 17-én. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságánál? első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Wladyslaw Gomulka, ! a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Józef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottságának tagja.
