Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
« e-tar HEGVEI <JCírlnp 1964 OKTOBER 18, VASÄRNAP S-T % ■ AK-Sä_ Jl. m jaa A. tjsL sss ~M rpegnap esett az eső, ma 1 már mégis hordja a szél a homokot. Olyan könnyű itt a homok, akár a pihe. Semmit érő szikkadt por, nincs benne erő, csak száll felhőbe verődve, ha lebben a szél, és veri a sovány akácot. Mert szél, az aztán van, nincs ami útját állja: ez már itt jócskán az Alföld. A síkság a Ferihegynél kezdődik. Csak le kell térni a betonról, be a f öldek közé, s láthat az ember síkot, homokot, csenevész akácot és tanyát is, minden hajításra: az alföldi tanyavilág beér a pesti bérházakig. Vecsés mégcsak hagyján: álig kétszáz ember él kint a földek között. De Üllőn már négyszáz, Vasadon meg több mint kilencszáz, a falu fele. Itt Vasadon van a vidék legtöbb tanyája, s itt Vasadon a legrosszabb a homok. Azt mondja a Biblia: vesd el a magot, tízszeresen fizet!... Na, itt nem fizet tízszeresen, a vetőnek is csak alig dupláját. Az idén, meg tavaly is, három mázsa alatt adott a rozs, még a munkát se hálálta meg. Nincs is már semmi a tanyákon túl, csak erdő. A haraszti erdő. Hétezer hold homoki erdő. Hétezer hold lakatlan föld az ország közepén. És még lesz több, mert bontják a tanyákat. A dűlőútról belátni a fák közé. Ahol sűrűbb és erősebb az akác. ott tanya van. Vagy volt. Gyakran csak a nyomát látni már: kopár fekete falakat. Olyan, mintha tűz pusztított volna. Aki bont, épít is, viszi az anyag javát: tetőt, gerendát, ajtót, ablakot. És marad a csupasz, fekete sárfal. bénán mered az égre, s málik. porlik, ahogy koptatja a szél. áztatja az eső. Pár év és nem marad más. csak egy halom fekete agyag, sötét tónusú folt, a futóhomok sárgás tengerében. Aztán még néhány év és a gyomverte udvarokat felvágja a lánctalpas traktor: erdőt telepítenek ide is, az még megél. * vasadi tanyákról két éve Ai megindult a népvándorlás. Nem agitált rá senki, megy a nép magától. De nem be a faluba, oda minek is? Kevés a jó föld, arra vannak elegen. Üllőre, Monorra igyekéz- nek inkább, közelebb a köves- títhoz, a vonathoz, ahová eddig csak gyalog, vagy kerékpáron jutottak el, de mentek naponta, mert Pest ad kenyeret, nem a homok. Talán nincs is család a tanyákon, ahonnan ne járna el egy-két ember a városba, az iparba. De nemcsak ma, évtizedek óta.' És most jutottak el oda, hogy könnyítsenek sorsukon ... A Liptay-dűlőben már sok az elhagyott rom. Most a Hargas-tanya van soron. Környéke elhanyagolt, de gumis kocsi áll az udvaron, jelzi, lakják még. Negyven év körüli asszony tessékel befelé a házba. A barnára festett, üveges konyhaajtón még rajta a függöny, de már az égre nyílik. Ha nem állna magasan a régi fal. az udvarról a házon keresztül kilépne az ember a határba: a ház fele még áll, de a ragy szoba, meg a konyha fölül már lebontották a tetőt, öreg akác lombja bólogat befele a meghagyott kis szoba ajtaja fölött. — Hatvankettőben vettünk telket Monoron — mondja oz asszony. — Egy évre rá raktuk az alapot, az idén meg folytattuk. Itt meg bontanunk kellett, szükség volt az anyagra. — Mikor költöznek be az új házba? — Jövő ősszel... — És addig? Németh Emil: KINYÍLOTT — Hát addig bizony itt leszünk. Mi az urammal a nyári konyhában, a gyerekek meg itt a kisszobá- ban... — Hány gyerek van? — Két nagylány . .. fényképeket mutat, s bei. szél a ■ családról. Büszkén és boldogan. ' Az ura, Hargas János, a Kőbányai Vas- és Acélöntődében dolgozik. Ezerhatszázat keres és most kemencekezelő-tanfo- lyamra jár. Ha végez, több lesz a keresete is. ö maga, az asszony, a vasadi termelőszövetkezeti csoport tagja, s mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamra jár. Az idén megy harmadik évfolyamra, most szakosodik majd: baromfitenyésztő akar lenni. A gyerekek is dolgoznak már, ez nagy segítség. A nagyobbik tavaly érettségizett Monoron, az Állatforgalminál adminisztrátor, ezerkettőt kap. Különben menyasszony. A kisebbik pedig ... Keresgél a szekrényben és oklevelet, meg szép ezüstjelvényt tesz az asztalra: Hargas Magdolna, a „kiváló kereskedelmi tanuló’’ jelvény ezüstfokozatát nyerte. — Már szakmunkás, cipőbolti eladó. — Hol? — Pesten, a Váci utcában ... — És innen jár be naponta ? — Igen, innen. Az egész család. Üllőig, a „Péterbácsi kocsmá”-ig kerékpáron, onnan busszai. Bizony, hetenként háromszor este tizenegyre ér haza a kislány, mert. esti technikumba jár, érettségit is akar... A fényképről modern fri- zurás, szép barna kislány tekint nagyon határozott nézéssel a világba. Kinyílott! Hogy vitte nyújtózó kocsánya végén bimbaját rajongva az ég felé! Hogy tört epekedve láthatatlan célja után! Es most kinyílott, széttárta szirom-karjait, oly szélesen, ahogy csak tenni birta, mintha ott, előtte állna az, amiért úgy sóvárgott. Kelyhet csinált sok kitárt női karból, tágas, mély kelyhet, szelídet, hogy minél többet tudjon befogadni abból, miért áhítozott, a napsugár hím erejéből, az életért, az újért, a végtelen sokért. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>xxxx>xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxw.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx KÖNYVESPOLC-— Igor Goloszovszkij • HINNI AKAROK Igor Goloszovszkij neve mindeddig ismeretlen volt a magyar olvasóközönség előtt. A fiatal szovjet író ezzel a könyvvel mutatkozik be, s minden bizonnyal egycsapás- ra népszerűséget szerez. Regénye ugyams méltán tarthat számot a szokásosnál is nagyobb érdeklődésre. Riportszerűen, egyes szám első személyben kezdi az elbeszélésit, s indítása kissé döcögős, nehézkes, de csakhamar olyan izgalmas történetet tálal az olvasó elé, hogy bajos olvasás közben letenni ezt a könyvet. Egy nyomozó szenvedélyességével és bravúrjával keresi újságíró hőse azt a német nyelvet tanító tanárnőt, aki a háború alatt a Szovjetunió egyik városában feljelentett négy partizánt, s akiket a németek ki is végeztek. Véletlenül, egy cikk kapcsán kerül közelebb a város múltjához, s a pártarchivumban őrzött anyagok között bukkan rá az áruló tanárnő nevére és írásbeli vallomására, ^melyet a német politikai nyomozó csoport főnökének írt. Kész cikkének másolatát megmutatja egy frissen szerzett leányismerősének, akiről nemsokára kiderül, hogy az áruló pedagógus leánya, anyjáról alig tud valamit, apja pedig nem sokkal előbb halt meg kétségek között vergődve. A leány levélcsomót mutat a könyv főszereplőjének, aki megjelenés előtt visszaveszi cikkét, hogy tovább nyomozzon. Hosszú hónapokig kínlódik, szembe kerül saját munkahelyével, a hivatalos szervek egész sorával, s a volt áldozatok hozzátartozóival, akik Méltatlannak tartják a hősök emlékeihez, hogy egy árulásra akar mentségeket szerezni. A rendkívül izgalmas könyv visszavezeti az olvasót a partizánharcok hősi korszakába, s kristálytiszta jellemeket, kommunista hősöket mutat be, s az egyszerű, de hazájukért r mindent feláldozó egyszerű 4 szovjet embereket, akik természetesnek tartják magatartásukat. s még elismerést sem várnak önfeláldozó harcaikért. A regény témája nagyonis élő. A Szovjetunióban még mind a mai napiig történnek hasonló események, hogy a háború során szétszakadt családok egymásra találnak, a háború során összekuszálódott emberi sorsok egyenesbe jönnek. A dolgok elrendeződése, a rendkívül bonyolult és kritikus események tisztázása egyben jelzi azt a humanitást, amellyel a szovjet emberek általában kezelik az ilyen ügyeket. Kíváncsian várjuk Goloszovszkij további műveit. (Enyedy György fordítása, Európa Könyvkiadó.) Formát kapott a készülő Hajnal Farkas András: A lázas szobrász . .. A lázas szobrász nyugtalan agyagja Lelket nyer el tíz fürge ujjon át S a lélek által egy álom nyomát, Ami a szobrászt vallja és tagadja. A mű még nem kész, mert á rossz anyagba A művész önző szívvel adja át Márványt kivánó legjobb önmagát. Örülve és a kész műtől riadva. A láz és szenvedély lassúdva érik A rút agyagból márványló fehérig. Míg végülis az alkotás lezárul. A mű csak áll és végső tartozásul Hosszan tekint a félszeg alkotóra: Mondd, hol maradt a régi, lázas óra? nélkül légüres térben lebegne. : — A művészet iránti hajlamom — gondol vissza gyermekkorára — úgy látszik, a családom vérében lappangott. Apám, ha adódott egy-két nyugalmasabb, szabad órája, hegedült. Én az iskolában ügyes rajzolónak számítottam. Mégis azt hiszem, hogy a művészet felé egy iskolatársam indított el. Czigány Béla, aki egy osztállyal fölöttem járó cigánygyerek volt — bányában dolgozó cigányok gyereke — aki boszorkányos ügyességgel rajzolt, agyagból apró figurákat formált. Kétségbeesett erőfeszítéssel igyekeztem utolérni. Apja kemény akaratú, öntudatos bányász volt. így. aztán egyik bányából a másikba sodorta a sorsa. Egercsehi, Pilisszentiván, Dorog tárnái hallották fejtökalapáesának zengését. — A hat elemi elvégzése után nekem is dolgoznom kellett. Téglagyár volt az első munkahelyem. Itt találkoztam először formálható agyaggal. Sótartókat, hamutartókat formáltam belőle és ezeket kiégettem a kemencében. Az öregebb munkások felfigyeltek rám. Apja tudta nélkül szegődött el tizenhat éves korában a bányába. ■— A bánya varázsa rögtön megfogott. Ma is a bánya az egyetlen hely, ahová, ha úgy fordulna a sorsom, szívesen elmennék dolgozni. A háború alatt hadiüzem volt------------------ a banya, a bányászok katonai parancsnokság alá kerültek. 1944 nyarán megszökött. Aztán elfogták, mint katonaszökevényt. De a csendőröktől is megszökött és a dorogi bányába bujt el. Itt érte a felszabadulás. Otthona, műterme a munkásotthon lett. Bimbózó tehetségének hire terjedt. Hívták Pestre, hogy tanuljon. A főiskolára azonban nem vették fel. Lelkes, lázas munka telítette ezeket a harcos éveket. Aztán mégis bekerült a képző- művészeti főiskolára és dicséretes eredménnyel fejezte ott be tanulmányait. Diploma- munkája egy fejtőkalapácsra támaszkodó bányász volt. Egyik példánya ma Dorogon áll, a másik Rákoscsabán. Ettől kezdve sokasodtak az alkotások. A legtöbb a tárnák emlékét idézi. — Bányász-szobrásznak neveztek — mondja mosolyogva —, de bányászmegbízást először csak 1956-ban kaptam, egy kétalakos kompozícióra a pécs-meszesi bár.y ás ziakó telep számára. A szentendrei szabadtéri m---------------- állítás gondolata benne már évekkel ezelőtt megszületett, amikor még egy hűvösvölgyi műteremben dolgozott. Terveit ott nem valósíthatta meg. De aztán, hogy Szentendrén jutott villalakáshoz egy tágas, szép kert közepén, és tervéhez megnyerte a városi tanács támogatását is, megrendezte a kiállítást. K ucs Béla jelenleg a váci Forte-gyár számára Hajnal című szobrán dolgozik. ■ Művészi hitvallása? — Hinni kell az emberben, az életben és a szerete tben, mint valóságban. Hinni kell abban is, hogy a természet nagy harmóniája az emberiség számára törvényerejű útmutatás. A művészet célja ennek a felemelő harmóniának a szolgálata. Mély meggyőződésem, hogy a közösség élő gondolat, és megvalósításától függ az emberiség jövője. Igazi emberré csak a kollektív ember válhat. A művészeteknek ehhez a folyamathoz kell segítséget nyújtaniuk. Vallom, hogy szép az élet és szép a világ! A művész dolga, hogy megmutassa ezt a szépséget. A műterem közepén,- a legnagyobb állványon már formát kapott a készülő Hajnal: karcsú nőalak. Diadalmas versenyre kel a külső világ őszi ragyogásával. Magyar László Ezekben az Őszi napokban is------------------- sok látogatója van a Dunakanyar hangulatos műemlékvárosának, Szentendrének. Kisebb-na- gyobb csoportok járják a gir- be-görbe utcákat, amelyeknek macskaköveire bíborszőnyeget teregetnek a lombjukat hullató fák. Néhányan elvetődnek a múvésztelep tájékára is és megakad a tekintetük az egyik közeli kerten. A kerítés mögül itt különös szobrok és szoborcsoportozatok fehérlenek ki a sötétzöld háttérből. Leányaktok, karcsú fiú-figurák, izmos férfialakok. Kucs Béla szobrászművész szabadtéri kiállítása, K ucs Béla nev€ már elé§ ^-------------- gén jól cseng azokban a körökben, ahol számon tartják új szellemű képzőművészetünk dolgait. Erőt és harmóniát sugárzó alkotásai közül nem egy díszük már köztereken és ligetekben az ország különböző pontjain. Tudják róla, hogy a bányász fejtőkalapácsát cserélte föl a szobrász vésőjével, hogy Med- gyessy-tanítványként új utakon keresi a modern szobrászat formanyelvét. Szívesen és színesen beszél. — Bányászdinasztiában szü- j lettem — mondja — Öz- I dón. Apám ősei talán Morva- : országból vándoroltak be, de i anyám magyar eredetű. Apám i hányatott életű bányász volt i — és most elhalkul kissé a í hangja —, aki mindent elkö- ■ vetett, hogy fia ne kerüljön | le a tárnába. Tizenhat éves ! koromban mégis lekerültem \ és örök fájdalmam, hogy í apám fiatalon, alig negyvenöt ; éves korában meghalt anél- j kül, hogy legalább egyszer ki- ! beszélgethettem volna vele : magamat. Kevés és nehéz í szavú ember volt. Minden ere- ! jét kifacsarta a tárna, nap- ; ról-napra holt fáradtan ke- í rült haza, szótlanul evett és j aztán lefeküdt. ; őszinte áhítattal beszél a ! bányászéletről, a bányászok- ! ról. Nekik köszönhet mindent, > tőlük kapta meg művészete, í ember-, élet- és világlátása ' azt a fundamentumot, amely f — Magas tervei vannak a f lányoknak. Televíziót, meg'f autói akarnak ...ők már más- ff ként gondolkoznak... — Es maguk? Milyen lesz a ff változás? á y —- Hát, mit mondjak? ... % Nem lesz könnyű. Előbb alig ff tudtam hozzászokni a gon- j dolathoz, hogy elmegyünk .. /f Itt születtem, még a nagy- $ apám vett itt földet, rossz ff homokot, mert kevés pénz- ff bői sok földet akart... Ő % építette ezt a házat nyolc- f van éve... Ha nehezen is. ^ de megvoltunk itthon:.. Az- ff tán ahogy kezdtünk bejárni ff Monorra, az építkezéshez, ^ megszoktam ... Most már azt ff mondom, a fene bánja, mégis í csak jobb lesz... | f int az udvaron, amikor f, « V kikísér, mutatja a vén ff nyári konyhát, meg a szűk- £ ségistállót, ahol bent áll két. f jó erős ló, de még fordul- ff ni se tudnak, akkora csak ff a hely. A gazdasági épüle- ^ tek egy részét is lebontat- f, ták már, kellett a gerenda, meg a cserép. De a jószág- £ nak valamit csak kellett ff hagyni. $ — Tehén? Tehenük nincs? ff Az asszony nevet: — Hát bizony ez ilyen ta- f. nya: tehén nincs!... Mert ‘ff nincs aki őrizze. Állunk a kapuban és néz- 2 zük a félig bontott tanyát. | — Szegény édesanyám nem ff érte meg... — mondja az % asszony. — Pedig elvágyói t j; innen egész életében ... Tud- f ja, vallásos volt szegény, a ff templomhoz szeretett volna ff közelebb jutni. Nem sikerült ff neki: két éve meghalt... ^ — És maga? Maga mihez % akar közelebb jutni? -f Felderül az arca: f y — Én? Én moziba szeret- ff nék menni a lányaimmal... f z Tenkely Miklós /
