Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

PEST MEGYEI kJCirtap 1964. SZEPTEMBER 5, SZOMBAT már asszony. Másik asszony­nővére traktoroshoz ment férjhez, a bátyja nehézdarú- kezelő, ő maga kereskedelmi technikumba készült, nem si­került bejutnia. Egy eszten­deig otthon segített a mamá­nak, kis szőlőjük van, meg kertjük a ház körül. — A szomszéd bácsi tanit- galott a kertészetre. Két évfolyam - ötvenöt tanuló Tavaly huszonkét lány és nyolc fiútanulóval kezdett az osztály. Közülük másodikba már csak huszonöt kerül. Egy lány férjhezment, kimaradt, a többiek ezért-azért „lemor­zsolódtak”. Összesen egy fiú, meg négy lány. Idén is har­minc az elsőéves tanulók szá­ma. — A jelentkezőknek több mint kétharmadát kénytele­nek voltunk elutasítani. Kevés a hely — mondja Weber Ti­bor kerületvezető agronómus őszintén sajnálkozva. A gaz­daság gyümölcsöse ötszáz hold. Benne csak őszibarack háromszázötven holdon, cse­resznye, meggy, szilva, birsal­ma, mandula, a többi-n és a telepítést még több éven át folytatják. — Nekünk is kell a szak­munkás, meg itt az egész kör­nyéken a tsz-eknek is, mind­egyik száz holdakat telepit be gyümölccsel. Hát még a me­gye, meg az egész ország többi részében a tsz-ek, állami gaz­daságok! Hirtelenjében nem is tudnám megmondani, hány ezer szakmunkásra lenne szükség. És még sincs hely mindenki számára, aiki az akar lenni. Mezőgazdaságba kívánkozó fa­lusi gyerekeknek! Korszerű tanulóotthon kellene A gazdaság terve, egyelőre inkább csak óhaja, hogy Új­Kettesben (Foto: Gábor) ?..>XXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXWXXXX>XXXXVXX>OXXNSV Szeptemberben mégis megnyílik Meggyorsult u munka as érdi gimnázium épitkescsén Ez lenne . Nem mondom, imponáló! Az első pillanattól az az ember érzése, mintha indulni akarna, száguldani, robogni, felfelé vinni. Kívül­ről háromemeletesnek lát­szik. Ablaksorai lépcsőzetesen, szintenként beljebb kezdőd­nek. Áramvonalas hajófedél­zet, de ablaküveg még sehol! A falak vakítanak — üveg­szemek nélkül. A naptár nem hagy sok kétséget aziránt, hogy megkezdődött a tanév. Mikor lesz itt kapunyitás? — Később, később lesz. — Mikor? — Hiszem, hogy szeptember húszadika körül. Az építésvezetői válasz csak azok számára meglepő, akik az érdi gimnázium épí­tésének történetét nem isme­rik. Idestova nem is történet, de történelem. Hogy a köze­pén folytassuk; esztendeig jó­formán semmi sem történt. — Vártuk hónapról-hónapra a nyílászáró vasszerkezeteket. Köznyelvre fordítva ez az ablakok s az erősebb ajtók vaskereteit jelenti. Nem apró ügy, ahol csupa ablak min­den. Most hát nagyot lélegez­hetünk, hiszen a „vasszerke­A ^sxőke hegedű.^ halála Csütörtökön este hosszas betegeskedés után meghalt Budapesten Ét.sy Emilia, aki a század első negyedében_a legnagyobb vidéki színtár­sulatok drámai hösnőjeként aratott maradandó emléke­zetű sikereket. Pályáját Nagyváradon kezdte azok­ban az években, amikor a 26 millió téglával csökkentette téli tartozását a téglaipar A Tégla- és Cserépipari Tröszt dolgozói május óta rendszeresen túlteljesítették havi téglatermelési tervüket, hogy csökkentsék a téli tar­tozást. Az időjárás, a nagy esőzések akadályozták a mun­kát — csaknem 10 millió égetett téglát törlesztettek adósságukból. Augusztusban érték el az idei legjobb eredményüket, mert egyedül ebben a hónapban majdnem annyival túlteljesítették az előirányzatot, mint az előző három hónapban együttvéve. A tartozás kifizetése tovább­ra is nagy feladat, hiszen az év utolsó négy hónapjá­ban 64 millió tégla égetésé­vel kell túlteljesíteni az elő­irányzatot, hogy kiegyenlít­hessék számlájukat. Ezt a feladatot csak akkor teljesít­hetik, ha elegendő nyers­téglát halmoznak fel az ége­tőkemencék téli ellátására. Ezért a téglapréseket a szo­kásosnál mintegy fél hónap­pal tovább dolgoztatják. így több mint 100 millió nyers­téglával láthatják el a ke­mencéket és teljesen tör­leszthetik az év eleji tarto­zást. (MTI) Holnaposok ott bontották ki a magyar Ura forradalmi lobogóját. Itt került kapcso­latba a fiatal Juhász Gyu­lával, Babits Mihállyal, Dut- ka Ákossal, Balázs Bélával és ő volt az első, aki az új költők akkortájt merészen újszerű verseinek avatott tol­mácsolásával közönséget te­remtett előbb Váradon, majd színészi pályájának további állomásain, Kolozsvárt, Kas­sán és Szegeden is a Hol­nap számára. Modern szí­nésznő volt. Szakított a múlt század deklamáló és külső­ségekkel ható játékstílusá­val. Reális lélek- és életáb­rázolásra törekedett a mo­dern színművekben, kivált Ibsen drámáiban. Diszting- vált eszközökkel, rendkívül meleg tónusú orgánumával, sugárzó szépségével vará­zsolta élővé alakjait. Em­lékezetes alakítása volt Ros­tand Sasfiók című romanti­kus drámájának Reichstadt hercege. Napóleon tragikus sorsú fiának alakját külön­ben ő elevenítette meg ma­gyar színpadon elsőnek. Az irodalmi estéken és matiné­kon a modern költők egyik leghívebb tolmácsolója volt. Széles körű, mély kultúrájá­val magasan az átlag fölé emelkedett, rajongó szerel­mese az irodalomnak és mű­vészeteknek. A munkásság­gal a 18—19-es forradal­mak idején Szegeden került szoros kapcsolatba, amely sohasem szakadt meg. Juhász Gyulával együtt mindig szíve­sen vett részt a szegedi munkásotthon színpadán ren­dezett irodalmi és művé­szeti előadásokon. Egyike volt a legelsőknek, akik a Szegeden diákoskodó József Attilában megérezték az új költőt és ettől kezdve min­dig örömmel vállalkozott Jó­zef Attila verseinek előadá­sára. Művészetének Juhász Gyula gyönyörű szonettben hódolt, amelyben „szőke he­gedűnek" nevezte a magyar versek előadóművészét. Előadóművészetével szinte a legutolsó időkig szolgálta az irodalmi kultúrát, néhány évvel ezelőtt egy Juhász Gyula emlékünnepélyen szó­laltatta meg utoljára „szőke hegedűjén" nagy költőbarát­ja néhány örökszép versét. Magyar László zetek” mindenütt helyre ke­rültek. — Lehetne szó egy gyors kőrútról? — Szívesen ... Az építész nem jöhet, a mű­vezető kísér. És egy csokorra való leány. Másodikos, felnőtt­nek kicsi, gyereknek nagy gimnazisták. A szemük csupa kíváncsiság, s az arcukon irigylésre méltó tiszta élet­öröm. — Háztűznéző? — Kíváncsiak vagyunk. — És segítségünkre is. — Hátramozdítók? Nevetnek. Kiderül, hogy ők a segélyosapat, takarítanak. Tesznek ezt-azt, amit lehet. — Minden diák? — Csak az jön, aki akar. Tizen-tizenöten mindig va­gyunk. Talán így hamarább megkapjuk az iskolát. — Mikorra? — Talán két hét múlva ... A kalauzoló mestert kutat­ják, onnan remélik a választ. A tett helyén úgy tűnik, hogy ezer ember jár-tesz. Ha annyi nem is. de a százhúsz munkáskéz szép szám egy hónapja. Lépcsőt borítanak, falat permeteznek, felerősítik a színes kerámiakockasornak tetsző vasbeton fűtőtesteiket. Gusztusos, praktikus, lapos, alig foglal helyet. — Mi maradt hátra? — Padlózat, üvegezés, festés. Dolgoznak a tetőn is. Az önkéntesek kipirulva — vidulva járnak teremről te­remre. Most már kérdezni kell, mit gondolnak az új gim­náziumról. — Nagyon szép ..: modern­derűs színű ... világos ... — Csak olyan jó is legyen ez az iskolaház, mint amilyen szép. — Részben jól építik, rész­ben vigyázunk rá. Ha baj len­ne, még mindig itt van Dénes István, az építésvezető fia. Ö is másodikos. Majd elővesszük. Mi lenne jobb biztosíték, ha nem ez, az alapos munkára. Nem szólva arról, hogy István ; maga a nyarat segédmunkás- ; ként dolgozta végig az épüle­ten. Semmi kétség, rendben lesz. Mégsem árt a művezető szavát is hozzávenni. — Ellenáll a gyerekeknek? ; — Masszív! Tizes falakkal. |Jó a terv is. Tartania kell az \ ükunokákig! | Hátramarad, hogy mi I nem tetszik. Például az udvar ' képe. A föld összevissza túr- í va mindenütt. Ez lenne a csa- : tornahálózat. Odafönn már í van minek örülni, de idelenn : lehangoló a kép. Ezért ugyan J kit okoljunk? A földet. Tiszta töltött ta­laj, olyan omlékony, hogy a i gépeket nem engedjük rá. Ásó- í val, lapáttal, nagy óvatosan lehet csak előbbre jutni. Sok i verejtékbe kerül még, de meg- ; csináljuk. Törik-szakad, a tan- í termeket átadjuk szeptember­ben. A többi munka a pincé­ben, kazánházban, tornate­remben, decemberre lenne aktuális. De jószerivel októ­ber végére célhoz érhetünk. Esett már egy-két szomor- kodni való csoda, az építők ígéretei körül. De itt, ahol most „ég a munka”, nem lehet mással válaszolni, mint egy bizakodó kézszorítással; Tóth György Ittas volt, / a vonat alá esett 'f 'f Csütörtök este fél nyolckor^ Érd-felső vasútállomáson az ^ 1023. sz. személyvonat alá J esett Gyöngyfalvy Ottó bu- J dapesti lakos, és a kerekekf mindkét lábát levágták. ^ Gyöngyfalvi ittas állapotban 'f volt, emiatt következett be a J baleset. Állapota súlyos. — ^ Szerdán este fél nyolckor a ft Dunaharasztiből Budapestre ff tartó HÉV-szenelvóny, Duna- ff haraszti-felső megállónál térd- 'f ben levágta Bőszén Béla 25 ^ éves segédmunkás budapesti f lakos lábét. A baleset oka: í Bőszén a már mozgó vonat- í ra akart felugrani és jobb Iá-! ba a lépcsőről visszacsúszva a j I kerekek alá került. A Szabolcs j I utcád kórházba szállították. majorban százhúsz tanuló ré­szére épüljön korszerű ott­hon tantermekkel, tanulószo­bákkal. Most még megvalósít­hatatlan elgondolás, hiányzik hozzá a pénzügyi fedezet. Pe­dig a tanulók elhelyezése nem mondható éppen megfelelő­nek. Hatan-nyolcan alszanak meglehetősen kis szobákban, emeletes ágyakon. Többen osztoznak egy-egy szekrényen. A „fürdőszoba” falán körül­futó bádogvályú és néhány > lavór ad csak tisztálkodási le­hetőséget. Tantermük az űzetni étkező ebédlője. A klubszobájuk szűk. Még jó, hogy a minta­szerűen gondozott nagy gyü­mölcsös tágas és gyakorlati oktatásra bőven nyílik benne alkalom. Meg, hogy kitűnő szakemberek tanítják őket a gyümölcstermelés tudományá­ra, A tanulók többsége igyekvő és szorgalmas, jó gyümölcs­kertésznek ígérkezik. Elége­dettek-e elhelyezésükkel? — Nem nagyon — mond­ják a lányok —, de fel sem vesszük. A fő, hogy tanulha­tunk. Persze azért egy kevéssel több kényelem kétségkívül j fokozná a buzgalmukat. Szokoly Endre vállalat, amelyik nagyban felvásá- \ rol, kell egy, amelyik szállít, egy; amelyik a göngyöleget adja. Az­tán az árut diszponálni kell, el­osztani, visszaszállítani, kicsit utaztatni az „ismerd meg hazán­kat’’ mozgalom keretében, aztán átadni a kiskereskedelemnek. Ha sehol semmi nem jön közbe, akkor a szőlő el is jut Pusztavacsra. De mindig közbejön valami. Hogy mi? Hát az objektív nehézség, hogy essen bele a nehézség! De ne csüggedjen! Jövőre amit centrali­záltunk, talán decentralizáljuk, de legalább is átszervezzük, és akkor lesz szőlő Pusztavacson is, vagy ha nem hát alma , . , ★ Hős ő. Tántoríthatatlanul bizakodó. Vitakészsége, érvei és energiái fogyhatatlanok. Ha sír is, ezt elvonulva a világtól, titokban teszi. Kifelé moso­lyog, hogy ne destruáljon. Hi­te megingathatatlan. A kudar­cok nem törik meg. Emelt fej­jel viseli környezetének gú­nyos nyilait. Ha nő, még akkor is igazi férfi. Nehéz helyzete nem töri meg, nem csügged, nem veszti hitét. Körülötte zúg a Vasas és Honvéd szurko­lók tengere, de ő bölcs rezig- nációval, filozofikus beletörő-i déssel bömböli a világba: — Nem baj fiúk... Nem baj 1 fiúk ... — és egy könnyet tö- ] röl ki a szeme sarkából. Ö. F. i Ián ezért, volt, hogy elfelejtet­tük mondani neki, hogy: — Szívesen, szót sem érde­mel az egész... Mulasztásunkat ezúttal pó­toljuk. ★ Egy ceglédi fára biggyesz­tett cédulán olvastam: — Agy becsületes, tiszta, nemhohányzó férfinak ki­adó ... Tanulság: Aki becstelen, piszkos vagy dohányzik, ne menjen ágyrajárónak. A hir­detésre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt és szappant vi­gyenek magukkal... ★ Egy pusztavacsi ember panasz­kodik: — Egy szem gyümölcsöt nem le­het kapni a faluban. Pedig azt ol­vasom, hogy kiváló a szőlőtermés is. Miért nem ehetünk mi is belő­le? Nem olyan egyszerű ez tisztelt szakikéin. Persze, hogy terem sző­lő. De ez nem elég. Ehhez kell egy lette a bisztró. Harapnivalót azon­ban itt sem kapni. Cukrászsüte­mény az akad, egyéb semmi. Ak­kor hát mitől bisztró a bisztró? A pincér megrándítja a vállát. Ö sem tudja. A vendég éhesen távozik, előzőleg azonban elolvashatja a feltűnő helyen kifüggesztett két táblát, melynek tanúsága szerint ez egy kiváló üzem, valamint, hogy a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat munkaversenyében az érdi Bisztró nyerte el az első díjat. Milyen lehet a többi? ★ Akkor hetek óta nem esett eső. Mégis a Cifrakerti Állami Gazdaság FA 28—77 számú te­hergépkocsiján olyan vastagon állt a sár, hogy sem a féklám­pát, sem az irányjelzőjét nem lehetett látni. Gépkocsiveze­tőnk egy sorompónál megtisz­tította a lámpákat, egyúttal a rendszámtáblát is. A teher­autó vezetője zsebretett kézzel figyelte a műveletet, arcán sem öröm, sem harag nem lát­szott. Szó nélkül beszállt az autójába és továbbhajtótt. Ta­t ! Az országúti csárda előtt j szekér álldogál. A bakon egy ! asszony, ölében négyéves for- / ma kisgyerek. Az ember biz- : tos a csárdában „tankol”. Az- ítán nemsokára megjelenik a f gazda is. Gondolt a kint vára- j kozákra. Kezében két nagy ; pohár sör. Egyiket a feleségé- ; nek, a másikat a gyereknek ! adja. A csöpség mohón kor­tyolja az italt. Lentről felhá- í borodva nézzük a jelenetet. Az J asszony, úgylátszik, észrevette f megbotránkozott pillantásain- \ kát, mert elhúzza a kicsi szá- \ ja elől a poharat. Aztán anyai 2 aggodalommal így szól: \ — Lassabban idd szentem, f mert hideg .., ' \ * * j — Cuki a fürdőruhád — bó­í kol a strandon egy lány a tár- fsának. 'f — Nyakkendöselyem — 'f büszkélkedik a megdicsért. $ Odafigyelek. Tényleg szép a 4 fürdőruha, gyönyörű a selyme fis. Elfogadnék belőle egy $ nyakkendőt. Az a kár, hogy $ ennyi anyagból nem telne í ki... í v. Vasárnap délután három óra. A £ balatoni út mellett fekvő érdi Ca- ^ sino Étterem zárva. Majd csak / hatkor nyit. Nem baj. Itt van mel­Kora reggel felült otthon, Etyeken az autóbuszra és még délelőtt megérkezett. Most ott ül szőkén, kislá- nyos üdeségében, de kicsit félénk-félszegen, ahogy éle­tük egy-egy fordulópontjá­hoz jutva, még nála idő­sebbek is szoronganak. Han- zsek Erzsiké csak tizennégy éves, a tavasszal végezte a nyolcadikat és most vág neki az életnek. Mert noha még csak tanuló, ezen a he­lyen, ahol három év múlva szakmát kap a kezébe, már dolgozni is kell. Gyakorlati munkával tanulni a szak­mát, az év nyolc hónapján keresztül, három hónapon át pedig rendes iskolai tan­tárgyakat. Barackszedés az első lecke Ha jól megállja a helyét az elméleti, meg a gyakor­lati vizsgákon, három esz­tendő múlva felszabadul, gyümölcstermelő és faiskola­kezelő szakmunkás lesz be­lőle. Ezt a mesterséget vá­lasztotta, ezért szerződött 'e tanulónak a Herceghalomi Ál­lami Kísérleti Gazdaság per­bál—zsámbéki kerületébe, ahol Zsámbék-Ujmajorban a vasadi mezőgazdasági tanulóiskola kihelyezett osztálya már má­sodik éve működik. Vajon miért ezt a pályát válasz­totta? — Olvastam az újságban a jelentkezési felhívást. Nem voltam jó tanuló az általá­nosban, középiskolába hiába jelentkeztem volna, ehhez meg kedvet kaptam. Otthon a házikertben én dolgoztam mindig. Az apja gyári munkás, az anyja felvásárló, az öccse általánosba jár, ki tudja, mi lesz belőle; a nővére meg gimnazista, jó tanuló, Erzsiké meg gyümölcster­melő lesz. Szép pálya és ntem is jár rossz keresettel. Ma kicsomagol, rendezke­dik, holnap már kimegy a barackerdőbe, megtanítják rá, hogyan kell gyöngéd kézzel szedni, válogatni, csomagol­ni a kényes gyümölcsöt és mire télen Vasadról meg­jönnek a tanárok, mestersé­gének már sok fogását el­sajátítja. További cél a technikum Barna hajú kislány Lipták Aranka, szintén ma érke­zett meg hazulról, Biáról, csakhogy már tavaly volt el­sős, ezért hát bátran, ottho­nosabban mozog. Mindjárt általános után ideszerződötí, bár eredetileg nem a gyü­mölcsfák, hanem a virágok érdekelték. A fővárosban, a Sasad Tsz-ben szeretett volna dísznövénytermelő-tanuló len­ni. Nem vették fel. Az is­kolában tanácsolták, jelent­kezzen a kísérleti gazdaság­ba gyümölcstermelő-tanuló­nak és megfogadta a^ ta­nácsot. Kicsit még mindig vágyakozva mondja: — Olyan nagyon szeretem a virágot — aztán bele­nyugodva: — Igaz, most már megszerettem a fákat is. Nagy tervei vannak, nem akar a félúton megállni, tech­nikumba készül, a gyümölcs­termelés szakembere szeretne lenni. Hazamegy-e aztán Biára a tsz-be, ahol az édes­apja sertésgondozó, még nem tudja, csak megvonja a vál­lát. — Ott nincs is nagy gyü­mölcsös. Most meg feketehajú kis­lányt szólítunk meg, Dobro- votzky Terit a Fejér megyei Sárszentmiklósról. Szintén másodéves és ugyancsak azt tervezi, hogy technikumba iratkozik később. — A levelező tagozatra, mert közben keresni is kell. Félárva, özvegy édesanyja tsz-tag. Egyik nővére tanár, Sok a jelentkező, kevés a hely a gyümölcstermelő szakiskolában Szakmunkástanulók között Zsámbék-Újmajorban Ötszáz holdas gyümölcsösben folyik az oktatás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents