Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

1964. SZEPTEMBER 5, SZOMBAT “kJCÍvIop Ä 1964. szeptember 5, szom­bat, Viktor napja. A nap kél 5.07, nyugszik 18.17 órakor. A hold kél 3.44, nyugszik 18.26 órakor. Várható időjárás: felhő­átvonulások, legfeljebb egy­két helyen kisebb esővel. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a mezőgazdasági kiál­lításon, a Paksi Földműves­szövetkezet dunakömlői ha­lászcsárdájának kerthelyisé­gében megtartott 36. játék­heti lottósorsoláson a követ­kező számokat húzták ki: 12, 29, 42, 62, 69. 180 ÉVE, * h fi z E P 5 lTUUOMÁyrOK&AKI ÁLDOZOTT VB1SE» jf A KtsUyt UwhafiUn* fii fse* Uiifl tüa.Insf/Ui S BUDÁN, MDCCIUI ,v.»v7 1784, szeptember 5-én halt meg alig huszonnyolc éves korában Ányos Pál, az érzelmes, roman­tikus költészet első magyar kife­jezője, az újjászülető magyar irodalom egyik legjelentősebb lírikusa. Szerzetestanárként Szé­kesfehérvárott tanított. Felvilágo­sult nézetei miatt összeütközésbe került hivatásával. Meghasonlá- sát mélabús kedély és lázongás tükrözi költészetében. Mély bo­rongással. hazafiúi és szerelmi bánattal teli, világfájdalmat ki­fejező lírájának legkedveltebb műfaja az elégia. Ezt csak néha váltja fel egy-egy bordal. vagy a barátságnak szentelt költői le­vél. Zaklatottságot sugárzó, ára­dó prózájában gyakorta több a költészet, mint a verseiben. Éles- hangú politikai költeménye, a címében is szállóigévé vált. II. József császárt keményen táma­dó „Kalapos király”, kéziratban terjedt el országszerte. — Fogad 3-tól 5-ig. Szi­netár—Szenes—Behár: Fo­gad 3-tól 5-ig című ze­nés vígjátékát mutatja be vasárnap este Nagykátán a szolnoki Szigligeti Színház együttese. Ez lesz a szol­nokiak első nagykátai ven­dégszereplése. — Balladaest Albertirsán. Az albertirsai irodalmi szín­pad zenés balladaestet ren­dez vasárnap este a mű­velődési otthon nagyter­mében. Műsoron szerepel­nek Apollinaire, Arany Já­nos, Aragon, Csepeli Szabó Béla, Hamburger Jenő, Kiss József, Schiller, Villon, Wilde és Welker versei, valamint népballadái. — Csütörtökön délután Pilisen, a 4-es főúton, a Kossuth Lajos utca 1. szá­mú ház előtt, Póczik Já­nos, lajosmizsei lakos te­hergépkocsival elütötte Ka­nalas Mihály négyesztendős pilisi kisfiút. A gyermeket a mentők a ceglédi kórház­ba szállították, ahol az éj­szaka folyamán meghalt. A gépkocsivezető műszaki hi­bára hivatkozott, a vizsgá­lat tart. — A ceglédi Kossuth Mú­zeumban ,,A reneszánsz nagymesterei” címmel rep­rodukciós kiállítás nyílik vasárnap délelőtt 11 óra­kor. A kiállítást Szálkái Miklós költő nyitja meg. — Hagyományos tanév­nyitó ifjúsági bált _ tártá­nak ma este Cegléden a KGV művelődési házban. _ — Az Állami Déryné Szín­ház vasárnap Bagra, illet­ve Táoiósíilyre látogat. Ba­gón Tóth Miklós: Jegy­gyűrű a mellényzsebben cí­mű vígjátékét, Táoiósülyön Heltai—Kacsóh: János vi­téz című daljátékát mu­tatják be. — Hétfőn országos állat­és kirakodóvásár lesz Bu­gyin és Pécelen. — Zeng az erdő Pili­sen. A pilisi színjátszók bemutatták Farkas—Baróti— Dékány: Zeng az erdő cí­mű háromfelvonásos ope­rettjét, a helyi művelő­dési házban. — Cegléden szeptember 15-ig valamennyi pártalap­szervnél szabad pártnapon ismertetik az időszerű kül- és belpolitikai kérdéseket. Az első szabad pártnapra hétfőn délután 4 órakor kerül sor a Ceglédi Tanács Építőipari Vállalatánál. — Dány, Felsősöd, Inárcs. Szabó Józsefné megyei ta­nácstag ma délelőtt 8 órá­tól 11 óráig Dányban, Mé- ry Jánosné hétfőn délelőtt 8 órától 12 óráig Felsősö­dön, Forgács György pe­dig szintén hétfőn dél­előtt 9 órától 12 óráig Inár- cson tanácstagi fogadóórát tart. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Lányok, asszonyok. 8.35: Massenet operáiból. 9.25: Horváth Zsigmond jegyzete. 9.35: Népi ze­nekar. 10.10: Kedves lemezeim. 11.15: Elbeszélés. 11.30: Bartók: Di­vertimento. 12.15: Tánczenei kok­tél. 13.00: Chopin zongoraművek. 14.10: Népdalok. 14.40: Heti könyv­szemle. 15.00: Wagner operákból. 16.10: Hétvége. 18.15: Részletek Churchill: Hófehérke és a hét tör­pe c. film zenéjéből. 18.25: Orosz- lánkölykök — folytatásos rádiójá­ték XII. befejező rész. 18.55: Szim­fonikus zene. 20.25: Fele sport — körkapcsolásos közvetítés. 21.20: Operettmuzsika. 22.15: Táncoljunk. PETŐFI RADIO 14.00: Zerkovitz Béla: Egyveleg. 14.25: Tudósítás az ENSZ-böl. 14.35: Magyar szerzők kórusművei. 15.05: Rádiójáték. 15.50: A dzsessz kedve­lőinek. 16.10: Orvosi tanácsok. 16,15: Heti hangversenykalauz. 17.05: Thália autóbuszán. 18.22: Nő­tacsokor 19,05: A cigánybáró — operettrészletek. 20.00: FtSCher Pé­ter előadása. 20.15: Szuhay Havas Ervin írása. 21.05: Zenekari hang­verseny. 22 25: Szombat éjszakán — rádiómonolőg. URH 18 40: Tánczene. 19.15: Kamaraze­ne. 19.55: Magnósok figyelem. 20.25: Rossini: Olasz nő Algírban — ope­ra. TELEVÍZIÓ 16 55: Túristaúton a Szovjetunió­ban’ Az íntervízió műsora Moszk­vából. 17.48: Hírek. 17.55: Tudo­mány a filmszalagon. 18.55: Hétről — hétre . . . 19.05: Esti mese. 19.15: Tv-lüradó. 19.30: Szórakozó Buda­pest . . . Részletek a Fővárosi Nagycirkusz műsorából. 20.40: Iro­dalmi képeskönyv. Csapek: Benda színész és a többiek. 21.40: Ven­dégkönyv. .Margarita Cantero ku­bai énekesnő énekel. 21.55: Tv-hír- adó. 2. kiadás. Zarándokok (Balázs-Piri Balázs rajza) Búcsúznak a fecskék Kiskertünkben szőlő kékül, nevet már az alma, Mió cica fület hegyez , a szép fecske dalra. í j Kedves fészek, itt hagyunk már, 4 j jeges szelek jönnek. í Vége van a dalos nyárnak, í vége sok örömnek. \ \ Apró szárnyunk messze röp­pen, \ tengeren is túlra. I Vigyázzatok kis tanyánkra, \ visszajövünk újra! >. Kátay Antal unja az eddigi rendet, szinte perceik alatt új szobát vará­zsolhat segítségükkel. Mindezekhez üzleteink kiállításai, berendezései jó példákat, hasznos segítséget adnak. Ez sem teszi azonban feleslegessé, sőt sürgeti, hogy a VIRÁGÉRT — a lakiberen­dezési tanácsadással karöltve — hívjon életre tanácsadó szolgálatot. t. gy. öntözése, gondozása már ko­rántsem olyan könnyű fel­adat, mint a cserép- vagy ké­regvirágtartóké. Külön kell szólni a gyorsan megkedvelt, kovácsoltvasból, gömbvasból, fából, rafiából készített virágfalakról. Ezek ugyancsak kevés helyet fog­lalnak, s egy-egy szoba terét ügyesen megosztják. Bármi­kor áthelyezhetők: ha a csa­lád vagy a ház asszonya meg­Divat? Hobby? Van­nak, akik ennek tartják. Va­lójában lehetőség arra, hogy a természetet lakásunk falai közé hozzuk, s hogy gazda­gítsuk berendezéseinket. A lakberendezők véleménye, hogy a különböző növények és fák alkalmazása lehetősé­get nyújt arra is, hogy a tí­pusibútorokat egyénivé alakít­sák. Milyen újdonságokról van itt szó, hiszen a cserepes nö-; vények azelőtt sem voltak is- i meretlenek és idegenek?; Mindenekelőtt a különböző vi- ] rágtalak alkalmazásáról. Ügy-; látszik, nálunk is meghonosít-; ják az úgynevezett Ikebana tá- í lakat. Japánból származott i hozzánk, s gyakorlati érdekes-: sége. hogy a lapos tál alján: vékony hegyes drótok sora-; koznak egymás mellett. Ezek-; re lehet feltűzni a legváltoza- \ tosabb irányban, akár geomet-j riai vonalakat követve a ren- \ delkezésre álló zöldet és vi- í rágot. Néhány szál is rendkí-i vül szépen rendezhető össze.: Érdekes, hogy az átszűrt szá-: rú növények és virágok élet-; tartama hosszabb, mert a j megsértett sejtek vízfelszívó j képessége nagyobb. A TÁLAK mellett új don- j ság a rendkívül mutatós fa-! kéreg „cserepek” gazdag vá-í lasztéka. A kivájt kéreg bel-í sejében helyezik el: a földet, s a többféle növény-; zetet. A beültetett növényt; mohával borítják: nemcsak; jól mutat, de sokáig tartja azj egyenletes nedvességet is, s \ ez igen kedvező a növények: fejlődésére. A modem növénykultúra í egyik legvitatottabb. mégis: ' legimpozánsabb „vívmánya”; a "fatörzsek felállítása. Ezek \ a két-három felé ágazó fa- j törzsdarabok adnak szállásta; kisebb élő növényeknek. Haj-; latokban, a fatestben elkészí- i tett ágyakban jól megfér aí mohával fedett maroknyi: föld, s a faágakról lenyúló i zöld nagyon szépen mutat. A í törzs felfelé nyúlik, s csak; fent szélesedik ki. Ami elletne; vethető, talán az, hogy ennek: NXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXX^XXXXXXXXXXXXXN GYERMEKREJTVÉNY Pajtások! Holnap lesz hatvan éve, hogy a SaintLouis-i olimpián nagy magyar siker született. Az 50 és 100 yardos gyorsúszást ma­gyar úszó nyerte. Ki volt a neves olimpikon? Megfejtését a rejt­vény vízsz. 6 és 21 soraiban talál­játok. r r pTO f ___LIJ§ 8 9 n Ü ~ Í5 « 19 lilpü Pl) 22 ^ " a Jgg24-~ — VÍZSZINTES: 1. Az írás megmarad, elrepül. 5. Az egyik hegedűhur. 8. Éjszaka rö­videbben. 9. A hirtelen fellépő be­tegségre mondják. 11. A váci járás egyik községe. 12. Ilon becézve. 13 O-szágos Tervhivatal rövidíté­se 14 L Z 15. Téli »sporteszköz régies Írással. 17. Erről a napról való. 18. Muzsika. 20. Itt-ott néme­tül 23 Valamihez nagyon ragasz­kodó. 24. Bányában termelt fino­mítatlan konyhasó. természetes állapotban állatok etetésére Is használják. FÜGGŐLEGES: 1. Félisten a görög-római mitoló­giában — névelővel. 2. A maga ke­zével végzett munka jelzője. 3. Z. L 4 Alma a palócok nyelvén. 5. Valaminek lángra lobbanása. 7. Vonatkozó névmás. 10. Világhírű velencei olasz festő, a korai ba­rokk egyik legnagyobb mestere. 16. Belül finom!?! 19. Már az elején elken??? 22. Virágrész. Pajtások! A megfejtett magyar olimpikon nevét írjátok le egy le velezőlapra és 1964. szeptember 14-ig küldjétek be a szerkesztő­séghez. A helyes megfejtők rész! vesznek a szeptemberi jutalom- sorsolásban. Az augusztus 22-1 rejt­vényünk megfejtése: Augustus. Növények és „fák" a lakásban Várják a fiatal lányokat az ápolónőképző szakiskolák!) vizsgálatokra. Technikai is­mereteket -követelő orvosi gépeket kezel, altat, kötöz. Nagy vonzerőt jelenthet az ápolónői hivatás a humanis­ta érzésű, fiatal nők számá­ra, ha arra gondolnak, hogy az orvosok segítőiként része­sei lehetnek a mindig újabb eredményt elérő, az embe­rek életét érintő orvostudo­mány gyakorlásának, a be­teg emberek gyógyításának. Székely Sándomé ban folyamatosan figyelem­mel kíséri a beteget, ő ész­leli elsőként, ha javul vagy rosszabbodik az állapota. Sok esetben az ápolónő pontos és lelkiismeretes tájékoztatásá­tól is függ, hogy az orvos helyesen ítélhesse meg a betegség lefolyását. A szak­képzett ápolónő az orvos utasítása szerint injekciót ad, gyógyszerrel előkészíti a be­teget a sokszor bonyolult la­boratóriumi vagy röntgen­Az ország majd minden me­gyéjében és a fővárosban megkezdődtek a felvételek az általános és gyermekápolónő- képzőkben, a csecsemőgondo­zónő, szülésznőképző szakis­kolákban. Érettségizett vagy nyolc általános osztályt vég­zett fiatal nők (18—32 év között) jelentkezhetnek felvé­telre. A növendékek a két­éves tanfolyamon kollégiumi ellátást kapnak s a tanfo­lyam végeztével diplomát szereznek. A tanév a szak­iskolákban is szeptemberben i kezdődik. A tanfolyam két észtén- j deje alatt megismerkednek: az emberi szervezet felépíté-: sével, működésével, a leg-: gyakrabban előforduló vagy: sok gondot okozó belgyógyá-: szati, sebészeti, nőgyógyá-: szati és egyéb betegségek- j kel, s orvoslásuk módjával. '• Elsajátítják a korszerű ápo-j lást, betegélelmezést, diéteti-\ kát, tanulmányozzák a lélek-1 tant, a fiziológiát, a bioló- j giát. Magyarországon csaknem; 17 500 orvos van. Orvosellá-; tottságunk megelőzi Francia-; országét, Angliáét és még■ egy sor fejlett országét. De j bármilyen tekintélyes is az i orvosok száma, a betegellá- j tás nem nélkülözheti az ápo- : lónőt, annak tevékenyeségét. i Az a nézet, amely az ápoló- i női munkáról úgy véleke- i dik, hogy a nővér csupán; ágytálat hord épp olyan fér-j de és igaztalan, mint az, \ amely lebecsüli a beteg kö- j rül végzendő teendőket: az \ ágyazást, a mosdatást, az: etetést. Hiszen aki csak j egyetlen egyszer feküdt kór- i házban, jól tudja, mit jelenti a beteg számára, ha ágyát felfrissítik, verejtékes hom­lokát gondos kézzel letörlik. De nemcsak ezt jelenti a modern ápolás fogalma. Az orvos nem láthatja állan- ; dóan betegét. A nővér azon­Iskolai kötények | Az iskolakötényt, köpenyt minden iskolástól elvárják. A ^ sötétkék iskolaköpeny megóvja a ruhát a piszkolódástól, ko- ^ pástól. Egyre gyakrabban viselnek a kisfiúk is „munkaruhát” í y az iskolában, éppen célszerűsége miatt. ^ Az iskolakötényeket házilag is elkészíthetjük. _____ ^ U jjatlan, vállon gombolós kötény. Egyenes szabású, a szoknyácska alján 15 cm-es rátét, amely zsebet is képez. (Ez a forma kinőtt holmi meghosszabbítására is alkalmas.) Piros szegéllyel díszített iskolaköpeny, nagy zsebekkel. Gallér nélküli fazon, az alatta viselt blúz nyaka hajtható ki rá Ingszabású köpeny, fehér tűzés dísszel Munkakabát fiúk számára Ujjatlan mellényke kisfiúknak F. M. Mese a parasztról, aki az úr vendége volt V. Evett-ivott a paraszt, nem j kellett kétszer kínálni. Az úr % meg csak töltögetett neki, $ megrakta a tányérját minden $ jóval. Jól tartotta, aztán igy jí szólt hozzá: • £ — No, most pedig szedd a % lábad, hozd el nekem azt a ^ lófejnagy aranyrögöt. Téged £ pedig megjutalmazlak: egy $ egész ezüstpénzt kapsz érte! $ — Nem hozhatom én, uram, £ mert nincs nekem semmiféle £ aranyam. — Nincs-e? Akkor hát miért ^ kérdezted, mennyit ér? $ — Hát csak kíváncsi voltam í rá. | Megdühödött az úr, kékült- ^ zöldült, toporzékolt: ^ — Takarodj, te féleszű! A paraszt meg azt felelte $ neki: 4 y — Kegyes jó uram! Nem va- $ gyök ám én olyan féleszű, mint gondolod: nevettem is % rajtad egy jót, s ráadásul % nyertem három zsák búzát, £ meg egy pár ökröcskét. Látod, % helyén van az eszem! | Mondta, s már ott se volt. £ z (Ukrán népmese) * a szolgák, elébe futottak, el akarták kergetni. — Megálljatok! Jó hírt ho­zok az uratoknak! Kíváncsiság fogta el az urat. Megparancsolta szolgáinak: — Bocsássátok be! Amikor magukra maradtak, megszólalt szép csöndesen a paraszt: — Mondd meg nekem, jó uram: mennyi pénzt ér egy lófejnagy aranygöröngy? Felgyűlt az úr szeme, reme­gett a kapzsi keze. „Nem akár­miért kérdi a paraszt! — gon­dolta magában. — Alighanem kincset talált!’’ És faggatózni kezdett: — Mondd meg, parasztocs- ka, miért vagy rá kíváncsi? Sóhajtott a paraszt és azt felelte: — Hát, ha nem akarod, ne mondd meg, ahogy tetszik. Én nem érek rá, megéheztem, vár az ebéd. Elolvadt az úr gőgje, csak remegett mohóságában: „Ki­csalom én azt az aranyat ettől a parasztocsíkától!” — gondol­ta. Kikiáltott a szolgáinak: — Terítsetek asztalt, gyorsan, s pálinkát hozzatok nekünk! Élt egyszer egy gőgös és gaz­dag úr. Azt hitte, ő az első ember a világon. A parasztot meg emberszámba se vette. Egyszer a parasztok éppen ró­la beszélgettek. Azt mondja az egyik: — Én egészen közelről láttam az urat, találkoztam vele a mezőn. — A másik ló­dítja; — Én meg tegnap átles­tem a kerítésen, láttam, ahogy az úr kávét ivott a tornácon. Odalépett hozzájuk a leg­földhözragadtabb parasztocs- ka: — Még az is valami! — ki­áltotta. — Én nemcsak a kerí­tésen keresztül láthatom az \ urat, de vendége is leszek ;ebédre! Kinevették, nem hitték a : szavát. \ — No hát, ha az úr asztalá­i hoz ültet, három zsák tiszta \ búzát meg egy pár ökröcskét ;adunk neked. Ha meg nem ; ültet — meg kell tenned min- ; dent, amit csak parancsolunk. ! — Jól van! — állott rá a i j szegény paraszt. í Ment a palotához. Meglátták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents